Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-27 / 254. szám
2 NÉPÚJSÁG 1960. október 27., csütörtök P Új tékozlók fgy sóhajtoznak: hej, ha sok pénz lenne, ezt építenénk, azt építenénk. Tenni érte, hogy legyen, vagy vigyázni a meglevőre? Azt nem. Ok készre várók. Élni a lehetőséggel? Nem is nagyon jut eszükbe. Lusták rá ... Repül a sült galamb a szájuk előtt? Istenem repül... nem is nyitják rá szájukat, ' csak nyelnek egyet, legfeljebb sandítanak utána, hogy: na, ez is tova- szállt. S ez a szem nemsokára könnypárás lesz, és a száj is megmozdul — panaszra. Nem dúskálunk aranyban. Ez igaz. Mégis mennyi „aranyat” beletaposunk a sárba. Milliókat. Tízmilliókat. Ez bizonyítható. Vegyük a hevesi járást. Tízmillió forint veszett el az idén csak a termelőszövetkezeteknél, az ok: nem éltek a lehetőségekkel, nem becsülték a meglevőt. Mit kellett volna tenniök? Több lucernát hagyni magnak. Nem engedni, hogy megrohadjon a borsó és a többi zöldség. A készet kellett volna megmenteni. Szükség lett volna erre a tízmillióra? De még mennyire. Igaz, a járás termelőszövetkezetei majd dupláját kapták a tavalyi összegnek. Állami pénzt, építkezésre, gépekre. S ezek a tsz-ek oroszlánmódra harcoltak a nyáron — elevátorokért. Számoljuk ki, mit segített volna ez a tízmillió? Ugye sokat? Többek között nem lett volna „elevátorharc...” S mennyivel több kukorica termett volna, ha még jobban művelik a földet? Több kapálást várt a növény. Nem mindenütt kapta meg. így kevesebb csövet adott. Persze Bo- conádon ... az más. Ott 5—6 cső is virít egy száron. Ott kapáltak... Az eredmény: kuko- ricaözön. Irigyelnek még örök sóL hajtozók? Újabb példa. Pétervására leéghetne. Nem értenek velem egyet? ... Hogy van modern tűzoltóautójuk? Van. De van-e tűzoltójuk, önkéntes, bátor csapat? Az nincs. Megérdemlik, ha elveszik tőlük az autót? Feltétlen. Ezrek és ezrek laknak ott, nem telne belőle tűzoltócsapatra? Hallották Abasár példáját? Kisebb község, két országosan legjobb csapattal. Tűzoltóautó nélkül, egyszerű fecskendővel. Uj, modern autó? Bearanyoznák, ha volna. S Péterke inkább leég, de nem állít tűzoltócsapatot. „Itt még a pénz sem kell” — panaszolja a község vezetője. Kaptunk pénzt sportpályára, vissza kell utalni. Nem épült meg. Máshol? Pénz nélkül is építenek, társadalmi munkával. Lehet ezt másképp? Remek példája Sástó. Mi volt ott? Mocsár, ősvadon, kövek. Mi lesz? Üdülők, vidámság, kultúra. S miként? Főleg társadalmi munkával. Átalakul a tó, megszépül környéke, sátortábor és üdülőtelep lesz itt. Meglesz kevés pénzen, sok ötlettel, összefogással, tettrekész emberek által. Még dolgoznak, de a vidámságot már odalopták a fák közé. Este tábortűz pislog, az építők vidám tábortüze, akik E2 elhódítják az ősvadontól regényes környezetét e tónak. Tábortűz lidérce mellett terveznek, ide jönnek nyaralni. Maguk építette Camping várja őket. Leleményességük, munkájuk díja, a megszépült Sástó köszönt rájuk, s így szólnak majd: érdemes volt itt dolgozni. Ezt mondja az utazó, akit elbűvöl a Sástó szépsége, ezt bizonyítja itt minden — nem tapossák könnyelműen sárba a talált kincset. Kicsiszolták, érték lett, ami nemtörődömök, lusták kezében elsikkadt volna. zt a munkát látnák ők, a behúnyt szeműek, a kényelmeskedők, a készet sem becsülök. Ezt vennék példának követésre méltónak. S ha látnák és követnék, mennyi kincs kerülne felszínre... Mennyi hasznos munka hozhatna gyümölcsöt. Nem állnának üresen a kultúrotthonok (milliókból épültek). Nem lebegne tűzveszély Pétervására fölött, s új pályán tekézhetnének fiai. A hevesi rónán sem bitangolód- na el termés, tízmilliók sem vesznének kárba. Jobban boldogulnánk, szebben élhetnénk. S nem világrengető cselekedetek által. Kis leleményesség, becsülése a közvagyonnak, élni lehetőségeinkkel, sóhajtozás helyett tettek — kész is a megoldás. Ördöngösség” Csak hasznosítása a kínálkozó lehetőségeinknek, csak annyi, hogy nem tapossuk sárba a nyers gyémántot, de kicsiszoljuk, hogy kincs legyen belőle. Kovács Endre 9 w Este az Átányi Általános Iskolában Péntek este van. Ahogy az egyik emeleti tanterembe belép a látogató, különböző korú felnőtteket talál a szűk iskolapadokban. Esti tagozatos általános iskolások töltötték meg a ragyogóan világított tantermet. Ha az ember szétnéz a szorgalmasan jegyezgető „iskolások” között, eszébe jutnak Kölcsey sorai: „Ne gondold, hogy a tanulás csak bizonyos időhöz, az ifjúság éveihez köttetnék. Ifjú korunk oly szűk, s oly sokféle tudománnyal elfoglalt. hogy gyors elfolyása alatt erős alapon épült tudományra jutni csaknem lehetetlen.” (Paraynesis.) Akik ott ülnek, valóban nem gondolnak azzal, hogy az ifjúság előjoga a tanulás. Csak arra gondolnak, hogy a mai ember életét, és igényeit nem elégíti ki a valamikor kényszerítő körülmények miatt abbahagyott iskola. Pótolni kell, utána kell szaladni az elveszett éveknek, meg kell tanulni mindazokat, amelyeknek tudására nagyon nagy szükség van a haladáshoz, a mindennapi munkához. Akad a hallgatók között néhány olyan fiatal legényke is. akinek mutatós hangja azt bizonyítja, hogy nemrég hagyták abba az általános iskolát. Milyen kár, hogy annak idején nem hitték el a szülök, hogy fiaiknak be kell fejezniük az általános iskolát, ha azt akarják, hogy az életben megtalálják a helyüket. S amit néhány éve elvesztegetettek, amit nem fogadtak el akkor, azt most kell utánapótolni. De ül a hallgatóság között sok nő is, akik becsülendő módon haladnak együtt az élettel. A sokféle foglakozásé dolgozó most mind egy nevezőn van: VII. osztályosok. Kemény esztendő áll előttük, sok új dologgal ismerkednek és talán az a legnehezebb, hogy újra rendszeresen kell tanulni, házi feladatot készíteni, mindezt újra meg kell szokni. Ezen a péntek estén Her- bály Zsófia tanárnő magyarázza az írásművek szerkesztésének módját, az írásművek elemzésének alapjait. Helyes módszere bevonja a munkába a hallgatókat is. akik egy-egy résznél örömmel tapasztalják, hogy azért nem felejtettek el mindent, sokszor előjön az a régen tanult, vagy azóta hallott ismeret. Este nyolc óra van már, lassan lefekvéshez készülődik a falu, de az általános iskola dolgozó tagozatos hallgatói feszült figyelemmel nézik a tanár magyarázó mozdulatait, írják a füzetbe az új ismereteket, mikor „kicsengetnek”. egy-egy szünet alatt válnak felnőttekké — cigarettázva oldják a figyelem feszültségét. Megtárgyalják a hallottakat, s ha szeretettel és szívesen járnak is ebbe az iskolába, mégis ott motoszkál bennük a gondolat: „ha én ezt idejében elvégezhettem volna!” Nem baj. Majd végére járnak ennek a két esztendőnek is, ami még hátra van — kezdődhet az új, a másik, a saját kedv és hajlam szerint választott továbbképzés, amelyhez most szerzik meg komoly munkával a biztos alapot (d) Szovjet javaslatok az ENSZ pénzügyi gazdálkodásának átszervezésére NEW YORK (TASZSZ): Az ENSZ-közgyűlés igazgatási és költségvetési kérdésekkel foglalkozó bizottsága megkezdte a vitát az ENSZ-titkárság személyzeti kiadásaira fordítandó 1961. évi költségvetési előirányzat fölött. A főtitkár erre a célra 44,8 millió dollárt kér, vagyis az amúgy is megnövekedett, 67,5 millió dolláros EN SZ-költségvetés kétharma- dát. Ugyanakkor javasolja, hogy 120 fővel növeljék a titkárság amúgy is felduzzasztott, jelenleg 4300 főből álló személyi állományát. A titkárság költség- vetésének és kiadásainak indokolatlan és rendkívül növekedését azzal az „érvvel” próbálják igazolni, hogy bővíteni kell a fejlődésükben elmaradott országok technikai megsegítésének programját, ezenkívül gazdasági és szociális jellegű terveket kell végrehajtani. Kedden az említett bizottságban A. Roscsin, szovjet megbízott kijelentette: a szovjet küldöttség határozottan ellenzi a főtitkár pénzügyi politikáját és gyakorlati pénzügyi ténykedését, amelynek eredményeként évről évre rendszeresen emelkednek az ENSZ kiadásai és növekszik a titkárság apparátusa. — A Szovjetunió — mondotta — kezdettől fogva helyeselte az ENSZ olyan irányú tevékenységét, mint a fejlődésükben elmaradott országok technikai, gazdasági és egyéb irányú megsegítése, és serényen részt vett az idevágó programok . megvalósításában. A Szovjetunió kétszeresére — négymillió rubelről nyolcmillió rubelre emeli évi hozzájárulását a gazdaságilag elmaradott országok bővített technikai segélyalapjához. — Csakhogy a technikai segélynyújtás, a gazdasági és szociális intézkedések irányítása az ENSZ keretei között tűrhetetlenül egyoldalúvá vált. Ezt az ügyet a főtitkár olyan személyekre bízta, akik az Egyesült Államok és más Kiemelik a 300 évvel ezelőtt elsüllyedt hajót Több mint 300 éves tenger- mélyi pihenés után rövidesen végleg kiemelik Gustav Adolf $véd király csodálatosan szép, remekművű „Wasa” nevű hadihajóját. A hajó még a szakembereket is elbűvölte pompás kiképzésével. A „Wasa” három egymás fölé épített fedélzetével akkora volt, mint egy háromemeletes ház. A hajó orrától a faráig a legcsodálatosabb szobrokkal, faragványokkal díszített, még a kötélzet is művésziesen kiképzett nyíláson fut keresztül egyik fedélzetről a másikra. A művészi értékű faragvá- »1tokát a fából faragott Neptu- nust, Gustav Adolf címeres oroszlánját és Tiberius császár szobrát, a sellőket és egyéb mitikus alakokat az elmúlt két év nyarán a búvárok egyenként felszínre hozták, a régészek és vegyészek pedig azonnal konzerválták őket. Ezek a műkincsek már egymagákban megtölthetnének egy teljes múzeumot. Jövő tavasszal azonban az egész hajótestet is kiemelik. A pompás hadihajó, amely a méd partokat volt hivatva megvédeni, 1628. augusztus 10- én futott ki először a kikötőből. Első útján érte a szörnyű katasztrófa. A ragyogó augusztusi napon hirtelen szélvihar kerekedet, úgyhogy a víz becsapott a hajó töréseibe, a hajó elsüllyedt, és a 400 főnyi legénység közül igen sokan életüket vesztették. A szerencsétlenséget, amely szinte „nemzeti katasztrófaszámba ment, akkoriban presztízs okokból igyekeztek elhallgatni. A hadihajó ugyanis, minden valószínűség szerint, hibásan épült. Feltehetően, nem bírta el a 48, hatalmas méretű bronzágyúk túlterhelését. Gustav Adolf búvárai akkoriban, kettő kivételével az összes ágyúkat kimentették. A primitív búvárharangokkal valóban tiszteletre méltó teljesítmény volt ez, amely egyébként hozzájárult ahhoz is, hogy a „Wasa” megmaradjon az utókor számára. Ha ugyanis a bronzágyúk a hajótesten maradtak volna, az évszázadok folyamán feltétlenül szétmorzsolják a hajó favázát. Így azonban a hajótest szinte teljes épségben maradt. N ATO-tagállamok polgárai, így a szociális és gazdasági szakosztály 530 munkatársa közül, akik ezeket az ügyeket intézik, 460, vagyis 87 százalék, a nyugati hatalmak állampolgára. Ezek töltenek be minden vezető tisztséget ebben a szakosztályban. A Szovjetunió nem kapott e tisztségekből egyet sem. A semleges országok állampolgárai ebben a népes szakosztályban mindössze ötvenöt másodrangú tisztséget, a szocialista országok állampolgárai pedig tizenöt ilyen tisztséget töltenek be. — E fontos üggyel kapcsolatban — nem az ENSZ politikája, hanem az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom politikája érvényesül. — Az ENSZ e fontos tevékenységének hibás iránya és az ENSZ pénzügyi eszközeinek ennek megfelelően hibás fel- használása, teljesen ellenkezik az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel. A Szovjetunió javasolja, hogy az ENSZ költségvetésének felső határát évi ötvenmillió dollárban állapítsák meg. Ez az összeg bőségesen elegendő a titkársági kiadások fedezésére. Ha az ENSZ egyes tagjait nem elégítik ki az 50 millió dolláros költség- vetési keret alapján eszköz- lendő gazdasági és szociális intézkedések, akkor további ilyen irányú intézkedéseket lehet tenni, kölcsönös megállapodás alapján befizetendő, külön hozzájárulásból. A szovjet megbízott ezután több példát intézett arra vonatkozólag, hogy helytelenül és pazarlóan használják fel az ENSZ pénzügyi eszközeit. A közlések szerint e kiadások 1961. végén elérik majd a 150— 200 millió dollárt. — Ezzel kapcsolatban a szovjet küldöttség szükségesnek tartja kijelenteni — folytatta Roscsin —, hogy miután a főtitkár és az ENSZ-csapatok „parancsnoksága” megszegte a Biztonsági Tanácsnak a kongói törvényes kormány megsegítésére vonatkozó utasításait és nem tett kellő intézkedéseket a Kongói Köztársaság politikai függetlenségének és területi épségének biztosítására, a Szovjetunió nem tartja lehetőnek, hogy hozzájáruljon a kongói ENSZ fegyveres erők fenntartásának kiadásaihoz. Ugyanakkor a Szovjetunió nem kívánja azoknak a költségeknek megtérítését, amelyeket a ghanai csapatok Kongóba szállítására fordított. A kongói eseményekben fő vétkes belga gyarmatosítók viseljék a kiadások fő tehertételét. — Lépéseket kell tenni annak érdekében — jelentette ki a továbbiakban a szovjet megbízott —, hogy szűnjék meg az anyagi eszközök féktelen és ellenőrizhetetlen felhasználása Kongóban, mert csak így lehet elkerülni az ENSZ pénzügyi válságát, amely komoly politikai következményekkel fenyegetné a világszervezetet. — A főtitkár olyan ENSZ- személyzetet küldött Kongóba, amelynek zöme az Egyesült Államokkal katonai szövetségben álló országok képviselője. Ez azt bizonyítja — állapította meg a szovjet megbízott — * hogy a főtitkár ebben a fontos ügyben nem pártatlan és érdektelen személyként járt és jár el, holott az ENSZ alapokmánya erre kötelezi, hanem mint az Egyesült Államok és a többi gyarmatosító hatalom politikájának végrehajtója, károkat okozva a kongói nép érdekeinek, a fiatal afrikai köztársaság függetlenségének és területi épségének. A szovjet megbízott befejezésül kijelentette, hogy a szovjet küldöttség az alábbi intézkedéseket tartja szükségesnek: Át kell szervezni az ENSZ pénzügyi gazdálkodását oly módon, hogy a tagállamok egyetlen csoportja se használhassa fel a világszervezet anyagi eszközeit saját politikai és gazdasági terjeszkedésére, sértve az egész szervezet érdekeit, alapvető céljait és feladatait. Meg kell szüntetni a titkárság apparátusának további növelését és struktúrájának felduzzasztását. A titkárság munkáját úgy kell megszervezni, hogy az új megbízásokat ne létszámemeléssel, és a költség- vetés növelésével teljesítse, hanem a már amúgy is felduzzasztott létszám helyesebb kihasználásával. Meg kell szüntetni azt az évek óta kialakult gyakorlatot, hogy az ENSZ kiadásai folyton növekednek és a kiadások felső határát 50 millió dollárban kell megállapítani. Minden egyéb kiegészítő intézkedést külön költségvetés alapján kell végrehajtani, amelyet a már említett módon kell összeállítani. Rendet kell teremteni az ENSZ anyagi eszközeinek felhasználása körül, fokozni kell a tervek és a kiadások ellenőrzését a célszerűtlen és pazarló kiadások megakadályozására és az ENSZ rendelkezésére álló anyagi eszközök mindennemű elfecsérlé- sének meggátlására. (MTI) Angüa-szerie nagy felháborodást keltett a légi incidens KÉP SZÖVEGGEL! ISMEKOS SZÖVEGGEL! LONDON (MTI): Megdöbbenést és felháborodást keltett Angliában, az a még kimagya- rázatlan légi incidens, a holland-nyugatnémet határon, amelynek során Erzsébet királynőt és férjét, a edinburghi herceget szállító repülőgép hajszál híján menekült meg a nyugatnémet Luftwaffe két vadászgépével való katasztrofális összeütközéstől. Londonban azt tartják, hogy az amerikaiak által kiképzett nyugatnémet pilóták legalábbis bűnös és közveszélyes köny- nyelműségben vétkesek, mivel a királynő gépének útirányát, és repülése idejét előzőleg közölték. A Daily Worker írja vezércikkében : — Nyugat-Németországban nemrég könyvet adtak ki, amely leírja, hogyan bombázta a Luftwaffe a Buckingham- palotát a legutóbbi háborúban. A keddi incidens felrázhatta a népek millióit és Nyugat- Németország felfegyverzésének veszedelmeire figyelmeztet. Csak 15 évvel a háború után, amelyben a Luftwafíe három- százezer angol po'gárt ölt, vagy sebesített meg, a nyugatnémeteknek ismét legújabb rendszerű hadirepülőgépeik vannak, közöttük bombavető vadászgépek, amelyek atomfegyvereket vihetnek. A washingtoni hadügyminisztérium atomőrültjei még atom-rakétákat is akarnak adni a nyugatnémeteknek, amelyeknek segítségével letörölhetnék Angliát a föld színéről. Ez az eset is figyelmeztet arra, hogy fokozni kell a harcot Nyugat- Németország felfegyverzése ellen. (MTI) Időjárás jelentés Várható időjárás csütörtök estig: Változó felhőzet, sok helyen eső, helyenként zivatar. Élénkebb délidélnyugati, később nyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 9—13, legmagasabb nappali hőmérséklet: 16—20 fák leö- zött, (MTII
