Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-08 / 212. szám

4 N EPÜJSAG 1960. szeptember 8., csütörtök ........................................... ­4* i iis A kis bevásárló Pöttömke gyerek, alig múlt hároméves. Reggelente talál­kozom vele, amint tejeskanná­jával bevásárló útra indul. Gyakorlott vevő már. hiszen több mint két hónapja öt küldi anyuka az üzletbe. — Én ám vigyázok a pénzre — néz rám csillogó szemekkel, amikor feléje fordulok. — A tejet se öntöm ki... Az üzletben nem tolakszik, csak halkan köszön és mégis... mégis ö kapja meg leghama­rabb a tejet a kedves elárusító nénitől. sz...y — MEGYESZERTE meg­kezdték a cukorrépa szedé­sét. A munkával a hónap vé­gére készülnek el. A termelő­szövetkezetek a szerződés ér­telmében a selypi és a hat­vani cukorgyárnak szállítják a termést. — KORSZERŰSÍTIK Heves község közvilágítását az idén. Űj, városias fénycső-kandelá­bereket állítanak fel a főtéren és a Füzesabony felé vezető út egy rövid szakaszán. A besze­relésre kerülő kandeláberek egy részét már leszállították, s előreláthatólag az idén már fel. is állítják. — MEGINDULT a vető- magcsere-akció az egész me­gye területén. A termelőszö­vetkezeteknek háromszáz va­gon minőségi vetőmagot kell átcserélni. Ezzel egy időben egyes helyeken már az őszi vetéshez is hozzáfogtak. — MINTEGY 3000 mázsa pa­radicsomot értékesítenek 30 katasztrális hold paradicsom- táblájukról a gyöngyösi Di­mitrov Termelőszövetkezet tagjai. A tavasszal alakult fia­tal termelőszövetkezet tagjai csupán a paradicsom értékesí­téséből egymillió forintos be­vételre számítanak. — HEVES MEGYE élen jár a sertéshizlalási szerző­dések kötésében. A megye szeptember 1-ig 95 százalék­ra teljesítette sertéshizlalási tervét, ami 35 416 leszerző­dött sértést jelent. — HAMAROSAN befejezik az új építkezést az Egri Bútor­gyár Grónai Sándor utcai f ront­ján. Emeletet építettek itt a je­lenlegi irodaházra, s korszerű mosdót, öltözőt szerelnek fel a dolgozók részére, valamint itt helyezik el a készáruraktárt is. — EZ ÉVBEN több terme­lőszövetkezet kísérletezett a füzesabonyi járásban olasz búza termesztésével. E fajtá­nak nagy előnye van a többi­hez képest: jobb termőképes­ségű, szalmaszilárdságú és fagyálló. Jövőre egyre több* helyen vetnek el olasz búzát. — SAJÁT ÉPlTÖBRIGÁD biztosítja a férőhelyet a közös állatállomány számára a bél­apátfalvi Március 15 Termelő- szövetkezetben. A termelőszö­vetkezet építőbrigádja a nyár folyamán 300 férőhelyes juh- hodályt készített, majd később pedig szabadszállást létesített a növendékek számára, szintén saját erőből biztosítva az épí­tőanyagot is. — SZEPTEMBER 4-re, a jubileumi bányásznapra 60 filléres értékű bélyeget bo­csátott ki a posta. Az új bé­lyeg Tóth Bucsoki Istvánt, a munkásmozgalom bányász- vértanúját ábrázolja. — EGERBEN. a Gólya-utcá­ban az EM Állami Építőipari Vállalat átadott rendeltetésé­nek három kétemeletes új la­kóépületet. A boldog lakástu­lajdonosok már költözködnek az egészséges, modern, új laká­sokba. — ÜJ ÖNKISZOLGÁLÓ élelmiszerbolt megnyitását tervezik Poroszlón, a főtéren. Az önkiszolgáló élelmiszer- bolt 50 ezer forintos beruhá­zással készül. — TEGNAP képesítőztek az egri ápolónőképző tanfolyam másodéves hallgatói. A képe­sítővizsgák kitűnő eredmény­nyel zárultak. — HATVANEZER forintos beruházással dohánypajta építését kezdték meg a sarudi Dózsa Termelőszövetkezet­ben. Az elkövetkező időben még két dohánypajta építé­sére kerül majd sor. • ® Ot perc szünet A mozielőadás szünetéről RÉGEN ÉRIK MÁR ben nem a téma, hisz mindig kap­tam uj, meg új inspirációt s alig tudtam olykor megállni, hogy tollat ne ragadjak. Idáig sikerült ellenállni a kísértés­nek, de tovább nem ... .,A szünet az előadás fűsze­re” — tanítja a retorika. Eb­ben az esetben azonban nem a szónoki beszéd szünetére kell gondolni. Ahogyan a szónoki előadásnak, úgy minden elő­adásnak bizonyos hatást kell elérnie. Hatni kell a nézőkre, hallgatókra. Az az előadás si­keres, amely hatásos. A hatás fokozásának pedig a szünet a „fűszere”, az igen lényeges kelléke. Hiszen a szünetben tovább érik a mű által kivál­tott hatás. Vannak olyan né­zők, akikben egy-egy impo­záns szituáció, jelenet meg sem tud maradni, társakat ke­resnek, hogy megbeszéljék a látottakat, hallottakat. S így van ez rendjén. De... A mo­zielőadások szünetét igen gyak­ran zavarják meg különböző körülmények, amelyek az ad­dig kiváltott, felfokozott ha­tást egy csapásra semmissé te­szik. Igen jó példa erre a Bró- dy-moziban vetített Anyégin film is. Csajkovszkij gyönyörű mu­zsikája melengeti a szíveket, a fiatal Lenszkij a búcsúáriát énekli — halni készül és ak­kor ... Hirtelen megvilagosd- dik a nézőtér, megjelenik a szünetet jelző felírás, majd az átmenet nélküli csendet vad dzsessz váltja fel. A műélve­zők ihletett hangulatába való­sággal belerobban az egyéb­ként kedvelt, de sokkal inkább táncparkettre való zene. S aki tud, menekül, hogy konzervál­ni tudja magában a melódiát a szünet tartama alatt, hogy a vetítés megkezdésekor „újra- hangolás” nélkül tudja élvez­ni a művet. Egy másik alkalommal az egri Vörös Csillag Filmszín­házban a Salemi boszorkányok című filmet néztem. A film egyik igazán döbbenetes jele­nete még alig halványult el a mozi vásznán, amikor már ve­títeni kezdték a MÉH-nek egy különben igen érdekes, színes rajzfilmjét. S mi történt a MEH-film vetítése után? Jól­lehet a hangulat kizökkentésé- re már az is elegendő lett vol­na, de nem! „Beolvastak” egy hirdetményt, miszerint a rend­őrkapitányság közli, hogy a le­járt személyi igazolványokat fel kell újítani. S aztán követ­keztek a hirdetmények: hol lehet jól szórakozni mozi után, stb. AZ UTÓBBI ESETBEN is tökéletes a szünetben ért ha­tás. Kezdődhet minden elölről! Nem akarom a példák felsoro­lásával fárasztani az olvasót hisz ki-ki tapasztalta, tapasz­talja nap mint nap. Moziba járó nemzet is vagyunk! Túlzás lenne természetesen azt állítani, hogy ez minden műsornál problémát okoz. Azonban, ha egy-két filmről lenne szó, akkor is említést kívánna, A mozi tömegek szó­rakozásáról, neveléséről gon­doskodik. Feladata óriási! Köz­ismertek Lenin szavai, misze­rint számunkra valamennyi művészet közül a legfontosabb a film. Természetes tehát, hogy ezzel a művészettel különösen törődnünk kell. Egyes megyékben a felvetett probléma már nem okoz gon­dot. Borsodban például a hír­adó, illetve bemutató lev„títése után tartják a szünetet. így a filmet egészében látja a néző, nem zökken ki a film által ki­váltott hatásból Ez az eljárás azonban soknak nem tetszik. A modern ember már csak cso­dálkozni tud a görög, római színházak nézőin, akik olykor napokon át hallgatták a szín­házi előadásokat. A mai em­bernek már két teljes óra is sok. Mi lenne tehát a megoldás? Össze kellene hangolni a fil­met a „szünet műsorával”. Te­hát amikor vígjáték szerepel a műsoron, helytelen Beethoven IX. szimfóniáját játszani, az Anyégin szünetében pedig mambóztatni a nézőközönsé­get. A megfelelő lemezkivá­lasztás eredményes lehet. A hirdetésekkel, közlésekkel kap­csolatban az a megoldás lát­szik leghelyesebbnek, amit a Vörös Csillag már gyakorol is. A műsor vetítése előtti idő­pont felel meg a hirdetések­nek leginkább. A közlések, be­mondások is ekkor kerülhet­nének sorra, de nagyon kell vigyázni arra is, hogy a közlé­sek pontosak legyenek. A be­mondó ne akadozzék a szöveg felolvasása közben és ne ol­vasson mást, mint ami le van írva! Olykor ugyanis azon ka­cag a nézőtér, hogy milyen hi­bákat vét a bemondó. Más kér­dés, hogy a dia-hirdetések ve­títésére is nagyobb gondot kell fordítani. Olykor repedezettek, töröttek a dia-lemezek. Ilyene­ket nem lenne szabad vetíteni! HELYESEN KELL TEHÄT megválasztani a mozielőadás szünetének programját, hogy a film által kiváltott hatás ne halványodjék, hanem halehet, fokozódjék a nézőben. Hisz a „10 perc”-nek nevezett 5 perc alatt is sok-sok hatás és ellen­hatás érheti az embert. Nagy Andor Egyenlő elbánást a férfiaknak ! Róma közelében, Rietiben lázadás tört ki a városi bör­tönben. A rabok elbarikádoz- ták magukat és tiltakoztak a férfirabok hátrányos helyzete ellen. Elmondották, hogy a női rabok és az őrök közti „szí­vélyes” viszony következtében a börtönben tartózkodó köny- nyűvérű leányzók kitűnő, bősé­ges kosztot kapnak a férfi­rabok rovására, akik híg leves­sel és keserű kávéval kényte­EGRI VÖRÖS CSILLAG Fapados szerelem EGRI BRÖDY Nincs előadás EGRI KERTMOZI Felfelé a lejtőn GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hüvelyk Matyi GYÖNGYÖSI PUSKIN Egy tiszta szerelem története HATVANI VÖRÖS CSILLAG Spessarti fogadó HATVANI KOSSUTH Sabella nagymama HEVES Nincs előadás FÜZESABONY A béke első napja PÉTERVASARA Nincs előadás Hevesen (Állami Gazdaság) este 8 órakor: Kormos ég lenek beérni. .4 láthatatlan hal Egy koppenhágai halkiállí­tás megnyitása után hamaro­san nagy tömeg tolongott egy akvárium körül, amelyben csak víz volt látható. Szélsebesen terjedt el a hír, hogy a víztar­tály lakója, a kiállítás főérde­kessége — egy láthatatlan hal! A tömeg mind nagyobb lett. Óriási csalódást okozott, ami­kor a kiállítás rendezősége vé­gül közölte: az akvárium tu­lajdonosa a nagy sietségben el­felejtette a halakat belerakni. 110 évvel ezelőtt, 1850. szeptember 8-An született BLAHA LÜJZA szín­művésznő, a „nemzet csalogánya”. Neve összeforrt a női paraszttipu- sok alakításával, amelyek szemé­lyes varázsa és bűbájos hangja nyomán éltek a múlt század ma­gyar színjátszásának történetében (Sárga csikó. Piros bugyelláris, Falu rossza). Idősebb korában csak finomult művészete (Csiky Gergely: Nagymama címszerepe 1908-ban). Első budapesti szereplése 30. évfordulóján a Népszínház (je­lenlegi Nemzeti Színház) melletti teret róla nevezték el. Emlékiratai megjelentek, életrajzát Verő György dolgozta fel. 130 évvel ezelőtt, 1830-ban e napon született FRÉDÉRIC MIST­RAL. új-provanszi költő, aki anyanyelvén, a Bordeaux—Lyontól délre fekvő vidék francia nyelvjárásán írt Mireio c. népies eposzával az itteni nép szokásait, hagyományait meseszerűen sző.tte össze. 1904-ben Nobel-díjat kapott. 580 évvel ezelőtt, 1380-ban e napon győzte le D1MITRIJ DON- SZKOJ orosz hadvezér a tatár hadakat a Dón melletti (innen a „Donszkoj” név) kulikovói mezőn. E győzelem az egységes Orosz­ország alapkövét tette le. 1948-ban e napon alakult meg a KOREAI NÉPI DEMOKRATI­KUS KÖZTÁRSASÁG. Phenjanban a Legfelsőbb Népgyűlés ezt proklamáló ülésén a dél-koreai pártok képviselői is részt vettek. Érdekes találmányok, felfedezések: Az első európai települést Latin-Amerikában 450 évvel ezelőtt, 1510-ben DARIEN néven a spanyolok alapították meg a mai Ko­lumbia területén. 65 évvel ezelőtt. 1895-ben e napon halt meg FRIEDRICH KEL­LER német feltaláló, aki 1844-ben a papírgyártáshoz először alkal­mazott fenyőfa-forgácsot és ezzel a felfedezésével az egyre foko­zódó papírszükséglet nyersanyag kérdését megoldotta. FILM: Egy tiszta szerelem története Egy tiszta szerelem története című színes, szélesvásznú japán film két fiatal megrázó történetét mondja el, akiknek első boldogsága Tokió perifériáján virágzott ki és áléit el az atombomba halálos leheletétől. A filmet a gyöngyösi Puskin Filmszínház mutatja b* szeptember 8-tól 14-ig. A megcsalt férj bosszúja Carbazza olasz városka la­kóira a közelmúltban derült égből egyszerre töméntelen röplap hullott, ezzel a megle­pő szöveggel: „Hűtlen nőm szeretőjével megszökött, ne sajnáljanak engem, nem érde­kel az egész, jobban érzem ma­gam, mint valaha. Telemaco Buzoni.” Az „égi üzenet” kül­dője egy lelkes sportrepülő volt, aki 30 évvel fiatalabb nőt vett feleségül. Amikor fe­lesége elhagyta, repülőgépet bérelt, röplapokat nyomatott és így tudatta szülővárosa la­kóival, hogy milyen sérelem érte. A HÁROM FESTŐ hiva- talos úton időzött a nagy belga városban. Már megtekintettek mindent, amit illett látniok, túl voltak a mú­zeumok képtengerén és gyak­rabban vetették pillantásukat a szép, karcsú lányokra. Mére­gették,’ vajon szebbek-e, mint a pestiek? Már megszokták a fényes kirakatokat, nem cso­dálkoztak azon, hogy a neon­világításban a színskála min­den elképzelhető árnyalatát felhasználják, azon sem lepőd­tek meg, hogy a feliratokból egyetlen betű sem hiányzik. A szemet kielégítették, most a száj következett. A beszéd és az étel. A külföldi látogató hajla­mos elfelejteni azt, hogy meg­lepetések érhetik, vaskos tré­fáit nem hangfelvétel mondja el, a retiküljét lóbáló, gazdag, külföldi hálótársra éhes lány­ra nyugodtan tesz olyan meg­jegyzést, amit idehaza még tár­saságban sem mondana ki. Úgysem érti — gondolja magá­ban. És van is némi igaza, mint ennek a három bohém művésznek is, akik most han­gos hahotára fakadnak egy ki­rakat előtt. Mert a színek, for­mák harmóniája iránt igényes ember nem is tehet mást, minthogy így juttatja kifeje­zésre elképedését, ha egy ki­rakatban nem lát egyebet, mint vagy háromszáz tisztított kacsa püspökfalatját. Percekig tréfálóztak, nevet­SZEMES PIROSKA: géltek a kirakat előtt, amikor András megszólal: — Nézzétek, emitt meg vese- pecsenye van! Évek óta nem láttam... Odamentek a többiek is. ÜKKOR MÁR MIND- ^ HÁRMAN észrevették, hogy egy gyanús külsejű alak hosszabb ideje követi őket. István, az óvatosságáról is­mert gyanakvó, bizonyosra vette, hogy a titkosrendőrség karmaiba kerültek. Csendesen figyelmeztette is a másik ket­tőt, mire Bálint felrántotta a vállát: — Na és akkor mi van? Andrást hűvösen hagyta a dolog, belefeledkezett a vese- pecsenyébe: — Ide kellett eljönnöm, hogy vesepecsenyét lássak újra. Nyolc éve nem ettem, pedig hogy imádom... Az idegen most már ott állt a háta mögött. András is kezd­te komolyra venni és rápillan­tott. Az, biztatásnak vette és olyan mozdulatot tett, mintha meg akarná állítani a most már elkomolyodott, indulóban levő társaságot, majd leenged­te kezét és nagyon halkan megszólalt: — Bocsánat... maguk ma­gyarok...? ^(jöiwátpj. A három ember meghök­kent. — Csak nem futballisták? — húzódott el kissé ragyás képe. Cseppet se csökkent megha­tottsága, amikor megtudta, hogy a három férfi közül még egy sem rúgott gólt. — Szóval, festők... — mond­ta szinte ábrándosán. — És magyarok... V] EGINDULT A BESZÉL- iVl GETÉS. Tíz éve él kint, a háború után szökött, semmi oka nem volt rá, csak világot akart látni és kint maradt. Pincér. Most állás nélkül van. Amikor kijött, volt egy kis pénze, nyitott valami bál-fé­lét, tönkrement, aztán beállt pincérnek. Segélyből él. Szé­pen kap. majdnem annyit, mintha dolgozna. Ha letelik a félév, megint leszerződik vala­hova. Nem, semmi baja sincs, tűrhetően él, csak nem tud itt megszokni. — Miért? — érdeklődött Ist­ván. — Az ételek, meg a cigaret­ta... — Ugyan — hitetlenkedett András —, ahol ilyen püspök­falatokat raknak a kirakatba, meg vesepecsenyét. A cigaret­ta se rossz, már vagy három­fajtát megkóstoltam... A ragyás szomorkásán moso­lyog­— Nincs íze itt semminek... Én csak tudom... Amióta el­jöttem, egyetlen jó falatot nem ettem, nem tudják ezek, ho­gyan kell főzni. Lassan már én is elfelejtem, milyen íze van a tejfölös paprikáscsirkének. Cigarettát vesz elő, a festők­nek nyújtja. Maga nem vesz ki belőle. Elhallgat és ügyet­lenül, tétován áll. Kínos. Ist­vánnak megint gyanúja tá­mad, hogy ez az ember mégis a rendőrség embere, szívesen odébbállna, de nem tudja, ho­gyan induljon el. A ragyáské­pű zavarban van, végre meg­szólal: — Van-e még Kossuth-ciga- fetta odahaza? — Van, — mondják. Elsorol­tatja a többiek nevét is, majd, mint aki bocsánatot akar kér­ni az élettől, hogy még kot­lában ját, ismét beszél: — Szívesen megfizetném, ha van egy doboz felesleges Kos- suthjuk. Mindhárman mérgesek ma­gukra, hogy nem tudták kita­lálni az előbb, miért volt ben­ne az a nagy zavar. Rágyújt, és szinte látszik, hogy meg­szédül. Majd Istvánhoz fordul megint félősen. A festő most már nem kételkedik, bizonyos benne, hogy ez nem a rend­őrség embere. — Ügy szeretnék hazaüzen­ni Magyarországra... — sóhajt. IV/I I SEM KÖNNYEBB EN­1 -* NÉL, mondják a festők, és István már veszi is elő a blokkot, hogy felírja, kinek mit. A nyomaték kedvéért még hozzá is teszi: — Nyugodt lehet, hogy át­adom, egészen nyugodt... De a ragyás nem hisz, lát­szik az arcán, hogy kételkedik. — Hova üzenne? — kérdezi István. — Ahol utoljára voltam pin­cér, Nyíregyházára... — Nézze, én nem járok arra, de ha hazamegyek, feladom postán, csak egész nyugod­tan... — biztatja tovább Ist­ván. A ragyás lehajtja fejét, mint a tettenért gyerek. — De... hogy is lehetne, hi­szen nem él ott már nekem senkim... Csak üzenni szeret­tem volna, ha élne... Mert olyan jó lenne, ha volna va­lakim, akinek üzenhetnék... Kezében három Kossuthtal állt lesújtottan a festők előtt, akik nem tudtak mit szólni. A IS HANGTALANUL nyújtott kezet, és öre­ges léptekkel ment a neonok tarka fényében, amelyeknek egyetlen betűje sem hiauf* zott...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom