Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-18 / 221. szám
I960, szeptember 18., vasárnap NÉPÜJS AO 8 Kommunisták a termelésben MÚLTKORIBAN egy kommunista bányásszal beszélgettem... — Ma már egyre több párttag kezdi belátni — mondotta —, hogy a termelés pártellenőrzése nem egyenlő a műszaki vezetők beszámoltatásával Volt idő, amikor ez a módszer is elegendőnek bizonyult... De ettől már messzire vagyunk... Ez a lényeg summázása! Az előttünk álló feladatok — pontosabban: a második 5 éves terv előkészítése! — megköveteli a termelés pártellenőrzésének kiterjesztését. Megköveteli pedig azért, mert feladataink megnövekedtek, s a megnövekedett feladatokkal egyidejűleg új problémák is jelentkeznek, felvetődnek a termelés arcvonalán, amelyek új módszereket sürgetnek, igényelnek. A termelés pártellenőrzésében — legelsősorban — a segítőjelleg kell, hogy domináljon. Ez magával hozza a módszer megválasztását, úgy a termelés pártellenőrzésében, mint a párt és a tömegek kapcsolatának erősítésében. A pártalap- szervezeteknek úgy kell dolgozni, hogy munkájukban kifejezésre jusson az a törekvés, hogy a nehézségek leküzdésével, az akadályok elhárításával valóra váltsák a párt és a kormány határozatainak rájuk vonatkozó feladatait, s biztosítsák az előrehaladást. Természetesen a hiányosságok felfedése is azt a módszert követeli meg, hogy ez ösztönzően hasson a műszaki vezetőkre és dolgozókra. A műszaki vezetőknek és dolgozóknak érezniük kell azt, hogy a kommunisták a termelés ellenőrzésével segíteni akarnak nekik, hogy a munkát könnyebbé tegyék, hogy a termelést gazdaságosabban végezzék. A TERMELÉS pártellenőrzése nem egyenlő a műszaki vezétők beszámoltatásával — mondta egy kommunista bányász. Ez így igaz. Nem egyenlő. Nem lehet egyenlő. A termelés pártellenőrzését minden területen végezzük, a pártélet minden területén, a pártcsoportoktól kezdve, a pártbizottságokig. Az ellenőrzésnek már előre gondolni kell arra, hogyan kívánja a munkát segíteni. Hiszen a termelés pártellenőrzése a termelés hathatós segítése kell. hogy legyen. Már a havi, a negyedévi munkatervek összeállításánál figyelemmel kell lenni arra: mi viszi előbbre a termelés vonalát. Ez sok hozzáértést, ismeretet követel: ismerni kell a helyi viszonyokat, ismerni kell azt az erőbázist, amelyre az elkövetkező idők munkaterveit ki szabjuk. Értékelnie kel) a pártvezetőségeknek a munkaversenyek, a szocialista munkabrigádok eredményeit, meghatározni a tervteljesítést elősegítő, a soronkövetkező feladatokat, az üzem munkavédelmi és egészségügyi helyzetének alakulását, a vezetés terén jelentkező problémák megoldását. Egy-egy üzemen belül a termelés pártellenőrzési munkájához segítséget nyújt a kommunista aktíva-értekezletek megtartása is. (Sok helyütt nem éltek eddi" ezzel a lehetőséggel. ezzel a segítséggel!) Ma már ezen ^ téren is örvendetesen javult a helyzet. A termelés pártellenőrzése korántsem kielégítő mindenütt. Tudunk olyan esetről, hogy a pártvezetőségi gyűléseken az üzem főmérnökének felszólalása szinte parancs- szerűen hat, amellyel vitatkozni sem mernek. Nem hangzik el egyetlen ellenvetés még akkor sem, ha történetesen — a főmérnök megállapításai nem pártszerűek, s ezen felül, az emberi jóindulatot is nélkülözik. Ha a főmérnök szól valamit, azt „ex katedra’-kijelentésnek, megcáfolhatatlan kinyilatkoztatásnak veszik. Az ilyen esetek — véleményünk szerint — nem egyedi jelenségek. Ezek csíráit, jegyeit sok helyen megtalálhatjuk NINCS SZÁNDÉKOMBAN, hogy az ilyen „tévedhetetlen” főmérnököket kioktassam. Csupán annyit jegyzek meg itt: senki sem élhet olimposzi magasságokban, senki sem nevezheti magát a saját üzemében császárnak. S ehhez hozzátenném még azt is: a pártban nincsenek rangok, a pártban nincsenek főmérnöki tisztek, a pártban mindenki egyformán — párttag. A főmérnök is. . A megnövekedett feladatok, a megváltozott termelőfolyamatok új stílust kívánnak a vezetésben, új módszereket a termelés pártellenőrzésében. Például szakmai és politikai intézkedési tervek kidolgozása szükséges ahhoz, hogy fontos problémákon — mint az anyagtakarékosság megjavítása is — segítsenek. Agitációs munkát kell folytatni az új munkamódszerek bevezetésére, a termelékenység fokozására. Itt jut jelentős szerep a pártcsoportok munkájára, hogy megfelelőképper) tudják mozgósítani a pártonkívüli dolgozókat egy-egy, soron levő, nagyfontosságú feladat megoldására. A termelés pártellenőrzési munkájában az legyen a legfontosabb, a követendő cél. hogy a pártcsoportvezetők a maguk területének megfelelően, a műszaki vezetők mellett, politikai vezetőkké váljanak, irányítsák, ellenőrizzék a ter- tnelés politikai munkáit. Ha ez sikerül, akkor az előttünk álló feladatok megoldása mindmind könnyebb lesz, s a ránkháruló feladatokat mindenkor tökéletesen végre tudjuk hajtani. Pataky Dezső Felkészült a szüretre az Eger—Gyöngyösvidéki Állami Pincegazdaság HEVESTŐL valamire délre, Pély községben, már érzik, megfogható közelségbe kérői a változás ténye, ami nem is olyan régen mégcsak lehetőség gyanánt emlegettünk. A falu gazdálkodása, a föld művelésének módszere átalakult, óriási fordulat következett és az első pillanatokban már szóba került, hogy ez együtt jár az ember formálódásával. — A termelőszövetkezet fejlődést jelent, modern, szebb világot — magyaráztuk alig másfél-két esztendeje. — Majd meglátják, színház, mozi és minden úgy lesz itt is mint a városban... Ezek az érvek akkor még igen gyakran ellenvetésre találtak és bizony keveset nyomtak a latba, ma azonban valóságos érdeklődés, igény található itt Pélyen is, a művelődés, a kultúra iránt. A község lakossága ma öt termelőszövetkezetben dolgozik és vagy kétezer ember, axiket a változás érintett. Korábban megannyi egyedül, magában küszködő paraszt és most elkezdtek egyszerre iskolába járni, mozit, televíziót nézni, és így tovább. Készül a község művelődési terve és akik most a terveken gondolkodnak, kinyitják a szemüket, mert alkalmazkodni kell az újhoz, valamilyen korábbi sablon ide már nem volna jó. Azt mondja Barta Gábor, a tanácselnök: — Itt a fiatalok nagyrésze átöltözködik a munka után. Régen ez nem voH így és ez jelent, vagyis inkább mutat valamit... Nem látástól vakulásig dolgoznak és ölAz ember változása . • • tőzködhetnek, mert van idő és van mibe. FODOR PÄL iskolaigazgató, — aki a művelődési ház vezetője is egy személyben — a csodálat hangján számolt be arról, hogy több mint ötven felnőtt ember jelentkezett az általános iskola most induló VII., VIII. osztályába, esti hallgatónak. Fodor Pál itt született Pélyen és tudja, hogy miért csodálkozik. Két esztendeje már szünetelt az esti iskola, mert nem volt jelentkező. Es most olyanok is beültek az iskolapadba, akik sokszor a gyereküket is otthon tartották, mert kellett a munkához. Iskolás parasztemberek, „átöltözködő” fiataloknak kell most már művelődési tervet készíteni — az új igények jelentősek és számottevők. A falu vezetői, kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy az ismeretterjesztés, a felvilágosító munka, a nevelés a fő feladatuk. Nem most kezdődik, nem először rendeznek előadásokat, de azért mégis egy lépést tesznek előre. Az elmúlt évadban vagy nyolcvan előadást tartottak a falu termelőszövetkezeteinek központjaiban. Egy-egy előadáson 40—50 ember is megjelent és az esz7 tendő végén így „csillagászati szám” jött ki, ami az előadások látogatottságát illeti. Nem álltatják magukat a falu vezetői. Tudják, hogy a község egy jó része mindig kimaradt. Egy-egy termelőszövetkezeti központba általában ugyanazok jártak. Az elkövetkezendő időkben a falu központjában a művelődési ház ad helyet az ilyen előadásoknak. Elérkezett az az idő, amikor már az egész falu érdeklődésére számot tarthatnak. ARRÓL IS szó esett, hogy mi érdekli az embereket. Nemcsak a mezőgazdaság... A fizika, az egészségügy, az irodalom, a zene — minden kell itt. Fodor Pál igazgató szerint, hogy mennyire tetszik egy előadás, az általában attól függ, milyen az előadó. A most készülő tervben ismeretterjesztő előadások sorozatát tervezik ismét, de rendeznek ezüstkalászos gazda- tanfolyamot is, amelyen a közös gazdálkodás fontosabb ismeretanyagát adják át. Aprólékosan alakul az em- oer. Ez a tanfolyam még ösz- szefügg a megélhetéssel, a mindennapi munkával, de egyben növeli az érdeklődést, felébreszti a fogékonyságot más dolgok iránt is. Azok mondják, akik itt élnek és a falu napjainak szemtanúi, hogy aki ma még azért megy a tanfolyamra, mert maga is ki akarja számítani, mennyit teljesít a munkában, ugyanaz az ember rövidesen már a színházba, a kultúrház előadásaira is elmegy. A pélyi moziban normál géppel vetítenek és 54 bérletest számlálnak. Az emberek jó műsort követelnek és a kultúr- igazgatás addig eljutott, hogy egy-egy filmet olykor előbb játszanak itt, mint a megye- székhelyen. Televízió ebben a községi kultúrházban volt először a megyében, amikor még csak a kis adó működött, itt már akkor is eljártak megnézni a kísérleti műsorokat. Ma már a televízió megszokott és természetes dolog. Több kell, nap mint nap több... A Gárdonyi Géza Színház havonta tart előadásokat, Hevesen, a járási székhelyen kevesebbet szerepelnek. Hogy a színházzal ilyenformán kellett megállapodni, ezt is az érdeklődés, az igények hozták. Igényekről beszéltünk, új igényekről... A község vezetői körülnéztek és megállapították, hogy fejleszteni kell a könyvtárat, és erre tízezer forintot áldoznak. A termelőszövetkezeti klubnak egyre több látogatója van. A közösségi élet egyre közelebb hozza az embereket és a jól gondolkodó, tervkészítő erre épít. Különösen az énekkart és a társccsoportot erősítik a jövő évadban. Ma már a kis falu művelődésügyében is a minőség kerül előtérbe. EGY ESZTENDŐ során változott, alakult az élet és ezzel együtt az ember. Megtörtént az első, a kezdő lépés és a többi már ehhez igazodik. A most készülő művelődési terv már olyan kell, hogy legyen, amelynek megvalósítása fejlődést, újabb előrelépést jelent. A most következő munka már a város és a falu közötti jelentős különbségek elsimítását célozzák, hiszen most már itt is, ott is egyaránt a szocializmust építi az újszerűén, másként gondolkodó ember. Kiss János Gyöngyösvidéki Állami Pince- gazdaság igazgatójától. — Készen állunk a szüretre. Az idei termés valamivel alatta lesz a sokévi átlagnak, gyöngyösi viszonylatban például 12,8 mázsa holdankénti átlagot állapított meg a második felmérés augusztusban. A csökkent terméshozamnak a télvégi, koratavaszi fagyok az okozói, a fagy csak az alsó rügyeket kímélte. Igaz, hogy a fürtök nagyobbak, a szemek dúsabbak lesznek, de a termés súly mennyisége jóval kisebb, nemcsak a tavalyi rekordtermésnél, de az átlagos termésnél is. Az idén nem lesz tárolási problémánk. Már csak azért sem, mert 210 000 hektoliter kapacitású hordóparkunk van, 25 000 hektoliternyi új ászok- és betonhordót szereztünk be ebben az évben. Hogyan készültek fel eddig a vállalat dolgozói a szüretre? — Technológiai téren kora tavasztól pontos munkaterv szerint folyik a berendezés karbantartása. Felújítottuk és rendbehoztuk a feldolgozógépeket és hordókat. Űj, bolgár gyártmányú préseket és bogyó- zókat állítottunk munkába, ezáltal lényegesen meggyorsul a szőlő feldolgozása, és szinte teljesen kiküszöböljük a fizikai munkát. Dolgozóink zöme hat—tíz éve dolgozik a vállalatnál, tehát kiváló szakemberek — közöttük két szocialista brigád — biztosítják a kampány zökkenőmentes lefolyását. Hogyan állnak a felvásárlással? — Már valamennyi környező termelőszövetkezettel megkötöttük a szőlő és a must felvásárlására a szerződést Szívesen vállalják a szerződést a szövetkezetek, hiszen a szerződéses felár mellett nagyüzemi felárat is fizetünk nekik. Még folynak a szerződéskötések az egyéni gazdákkal, sőt a háztáji gazdaságokban termelt szőlőre is kötünk még szerződést. A szövetkezetek gyarapodásával megszűnik a szabad munkaerő. Hogyan oldják meg az idénymunkások foglalkoztatását? — Éppen a szövetkezetek segítségével. Vállalatunk több környező termelőszövetkezet patronálását vállalta, s cserébe a segítségért a szövetkezeti tagok vállalják az idénymunkát a szüreten. Hol adhatják át szőlőjüket a termelők? — A vállalat korszerűen felszerelt szőlőfeldolgozó üzemeinél történik majd az átvétel. Egerben az ámyékszalai pincészetnél, Gyöngyösön négy feldolgozótelepen, Gyöngyös- tarjánban, Halmajugrán és Vi- sontán működő üzemeinknél. Egerben s környékén ezenkívül az eddigi szokásos módon, ideiglenes felvásárlótelepeken is történik majd az átvétel. Napi 3000 mázsa szőlőt szándékozunk feldolgozni, tehát az egész idényben körülbelül 100 ezer mázsát. Ebből 75 000 hektoliter bor lesz, ehhez jön még a must formájában felvásárolt termény. Az igazi szüret szeptember végén kezdődik, a munka dandárja, évszázados szokás szerint október első hetében lesz, a pincegazdaság felkészülten várja már az első szőlőszállítmányt, gondoskodik az egész megye területén a szüreti munkák sikeres lebonyolításáról. Gyakorlatozás — esernyővel „Ernyőt váááll-ra! Ernyőket ... láááb-hoz!” Az angol hadsereg történetében elsóíz- ben hangzottak fel az angliai Southamptonban ezek a vezényszavak. Az első esernyővel felszerelt angol csapategység röviddel a sikeres gyakorlat után hajón elhagyta Southampton kikötőjét. Dél-Kamerunban fogják használni az esernyőket, nem éppen fegyverként, hanem a trópusi esőzések elleni védekezésül. Érik a szőlő. A szeptemberi napsugárban áttetszővé sárgállik az ezerjó, rózsaszínűre pirul a saszla. A gazdák, a szövetkezetek kigurítják a fészer alól a szüretelő kádakat, készülnek a szüretre. Vajon a pincegazdaság szakemberei kigurították-e már saját „kádjaikat”, készülődnek-e a szüretre? — ezt kérdeztük Surguta Jánostól, az Égerjelentő életre, — az iskolákban kezdődik. Az első általánostól az egyetem utolsó évéig, — végig. Nagyszerű dolog tudni, hogy mit alkotott Trajanus császár, s az sem lebecsülendő, hogy a Roland-éneket ismerjük. Tisztelet annak, aki éjszaka álmából felkeltve is felsorolja kódexirodalmunk remekeit és kiválóan recitálja a Halotti beszédet __ A szocializmus építése a technika, a gyakorlati tudományok kérdése is. Nevetséges dolog lenne, ha valaki — ki igényt tart az általános műveltségű ember címére — ne tudná a repülés elvének lényegét. De most már az atomenergia, a rakéták, a világegyetem korában élünk, évszázados dogmák dőlnek meg egyik napról a másikra, — mind jobban realizálódik az élet, mert mindjobban ledobja misztikusnak tartott és talán sokak által még ma is annak hitt köntösét. És erre a gyakorlati életre fel kell készülni. Tíz— húsz éve összehasonlíthatatlanul kevesebbet kellett tudnia egy munkásnak, mint ma, s eljön, minden bizonnyal eljön az idő, amikor egy jó szakmunkás tudása, sok tekintetben elméleti vonatkozásban is, felér a néhány évtizeddel ezelőtti mérnökével. Automatasorok, elektronikus számológépek, az atomenergia békés felhasználása, — i munka minden szintjén olyan felkészülést és felkészültséget követel meg, amelyeket nem lehet figyelmen ki- írül hagyni, s amelynek az ílapjait már az iskolákban le cell fektetni. A technika a műveltség hónéra? Leonardo kiváló művészi talentumát ki vonná kétségbe? S azt ki, hogy, mint jpítész, mint feltaláló, amint lerodinamikus is korának ki- nagasló egyénisége volt. Igaz, na már lejárt a polyhisztorok cora, nincs is rá szükség, s lines is már erre lehetőség, — /égés az emberi tudás, de vég- ;elen a tudomány. Nos, erre, a /égtelen tudomány mind mé- yebb és alaposabb megismer- ;etésére kell törekedni az isko- ákban, az ifjúság -körében is. Sie féltsük a szellemiséget a mi ársadalmunkban, amely az ;mber szolgálatába állított és íllít mindent, kölcsönös és íagyszerű viszony és arányos /iszony alakul majd ki hozzáírta munkánk nyomán, a gya- corlati és az úgynevezett ;xakt tudományok között az íltalános műveltség szintjén. Gyurkó Géza megalkotott alkotásait és természetszerűleg azt is, ami a múltat, az évszázados, vagy évezredes közös kincset jelenti. A műveltséget elvonatkoztatni az adott társadalomtól, az adott kortól, fából vaskarika, tartalmatlan és céltalan, — antihumanista. Mit ér az olyan műveltség, amely hátat fordít a mának, nem beszélve a holnapról, amely nem akar tudomásul venni olyan tényeket, amelyek pedig meghatározói egész életünknek, minden egyes ember sorsának, az emberiség egésze fejlődésének, — s így a műveltség fejlődésének is. Tarthatatlan és nevetséges paradoxon ez! Joggal és okkal vagyunk arra büszkék, hogy történelmünk leghaladóbb hősei hírt, nevet hoztak népünk számára, hogy az emberiség tudásának hatalmas palotájába mi is be- hordtunk egyet s mást szellemi kincseinkből. Tettük ezt akkor és olyan körülmények között, amikor a török, majd az osztrák elnyomás jóvoltából hazánk századokkal maradt el, általában a művelt Nyugat mögött, amikor száműzetés, gúny és közöny, szenvedés és hálátlanság volt legtöbbször az osztályrésze még a legnagyobbaknak is. Joggal és okkal hivatkozunk Eötvösre és Bolyaira, Lisztre és Munkácsyra, Adyra és József Attilára és a többiekre, akik a szellemiség bármely területén „európai” szinten alkottak a késői utókor számára is maradandó példát állítva. Titkuk nem volt más — túl zsenialitásukon —, hogy akartak és tudtak lépést tartani, ha harcolva és el-elbukva is, de tudtak az egyetemes fejlődéssel, megjelölték népünk útját és helyét, látnoki erővel felmérve a holnap lehetőségeit. S szék a lehetőségek most megteremtődtek! Mindaz a kincs, amely eddig csak vékony erek- oen tudhatott a felszínre törni, most vastag sugárban buzoghat elő, formáivá, alakítva, építve szabad népünk nagyszerű holnapját. De ez a lehetőség egymagában még nem minden. Még mindig nem minien! Ha valaha, hát akkor most igazán szükség van, hogy ne csak lépést tartsunk íz úgynevezett európai szinttel, ie éppen, mert a szabadság talaján vetette meg életünk anteuszi lábát, meg kell előznünk azokat, akiket eddig mindig csak követni adatott meg. S a megelőzésre való felkészülés, de általában a felkészülés az életre, a szocializmust, majd a kommunizmust A technika a műveltség hóhéra. Korunk nagyszerű felfedezései a csillagokig emelik az ember — testét, de a Földön hagyják a szellemét. Az exakt tudományok halálra ítéltettek, a művészetek agonizálnak, a szemlélődés belső örömét harsány rikoltozás, az autók kürtje, a rakéták sivítása, a repülőgépek zúgása váltotta fel. Oldalakat lehetne ezekből a már szinte epigramma, vagy aforizma szerű megállapításokkal megtölteni, oldalakat, amelyek majdan korunkat kutató kései történészek számára jelentenek mosolyogtató visz- szapillantást az idők távlatába. Nem új keletű ez a vészt- jósló halali, nem új keletű az aggódás az emberi szellemért — ígymond — szembehelyezkedve, sokszor valóban jószándékkal és szent meggyőződéssel a haladással, amely eszmékben is, de technikában is, a termelési eszközök fejlődésében is lemérhető és mérhetők. Minden új, harcban születik, tnegvíva nemcsak egyszerűen magával a régivel, az elavulttal, s annak lángpallosú képviselőivel, de saját magával, saját útkeresésével, saját holnapjának helyes útkijelölésé- Vel is. Giordano Brúnót megégették, Gallileit megszégyenítették, Poestalozzit meghurcolták, a tenger alatti kábel le- fektetőjét kinevették ... Leonardo fantaszta volt, az első vasútvonal mellé deszkakerítést akartak húzni, nehogy a vonat alá szédüljenek a nézők a szédületes sebesség miatt... S közben és állandóan, történelmi korokon keresztül har- sant és harsogott az aggodalom az emberi műveltségért, a szellemiség védelméért, a humánműveltségért. A nagy aggódások közepette, az emberiség általában ezen a téren is hatalmas lépésekkel haladt előre, nem utolsósorban éppen a technika és a technikai tudományok fejlődésének jóvoltából. Nem ezt igazolja, < hogy páratlan műkincseket lehet megörökíteni a fényképe- : zőgép segítségével, hogy a repülőgép fontos fegyvertársa ■ ma már a régésznek és nem- : csak a kémnek, hogy az ember munkájának, technikai hala- . dásának milyen hatalmas ■ ihlető szerepe van a művészet minden ágában? S egyáltalában, mit értünk műveltség alatt? Gondolom, hogy ez a fogalom is történelmi kategória, tartalma kifejezi, vagy ha úgy tetszik, tartalmának ki kell fejeznie a kort, a kor emberét, vágyait, céljait, Waaaaaa.lAAAaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa/ Amiért Giordanot megégették...
