Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-18 / 221. szám

1960. szeptember 18., vasárnap NEPOJSÄG 3 Gondolatok egy levél nyomán Levelet kapott szerkesztősé­günk az Egri Dohánygyárból. Azt írja-a levél írója — aki a gyár dolgozóinak nevében írta alá nevét —, hogy üzemük szeretettel búcsúzott Szabó Ist­vántól, a Szakszervezeti Bi­zottság titkárától, aki most új munkakörbe került. — Szerettük őt valamennyi­en — írják a dolgozók, s így folytatják: — Szerettük, mert egyenes jellemű, becsületes ember és mindig becsülettel küzdött a gyár, a dolgozók érdekeiért. 1957-ben kemény kézzel kellett fogni, kezelni mind a politikai, mind a gazdasági ügyeket, de 6 nem riadt vissza, a nehézsé­gektől, sőt, biztatott, bátorított. Szabó elvtárs munkájának is része van abban, hogy az el­múlt öt év alatt háromszor lettünk élüzemek, s hogy gyá­runkban számos dolgozót tün­tettek ki és jutalmaztak. Ám a mi SZB-titkárunknak nemcsak arra volt gondja, hogy a ter­melést elősegítse, de arra is, hogy minden erejével harcol­jon a dolgozók egészségéért, érdekeiért. Az ő munkája is nagymértékben benne van a fürdő létesítésében, illetve bő­vítésében. Nem volt könnyű, hiszen az ellenforradalom után csökkentek a beruházások ösz- szegei és mégis, 170 ezer forin­tos beruházással hamarosan elkészült a korszerű, szép für­dőnk. Vagy említsük az étter­münket, ahol naponta négy­száz dolgozó étkezik. A szak- szervezet javaslatára az el­adott egerszögi üdülőnk he­lyett kibővítettük a felsőtárká- nyi gyermeküdülőt és ma már huszonhat fő helyett negyven gyereket tudunk üdültetni, egyszerre. De nagy segítséget nyújtott szakszervezetünk a dolgozó nők munkájának meg­könnyítése érdekében is. Négy mosógépet vásárolt és így sok édesanyának könnyített mun­káján. Szabó elvtárs személy sze­rint mindezek mellett sokat tett azért is, hogy üzemünk­ben megszilárduljon a munka- fegyelem. A későket, az igazo­latlanul távolmaradókat a gyár kerékpárjain felkerestük, s így hamarosan csökkent a késők, mulasztók száma. Segí­tett a szakszervezet a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésében is és sok dolgozónk ott volt Egerszalókon, Egerszólá- ton, Mezőszemerén és Aldeb- rön a szervezés idején. Eddig a levél. Kommentár nem is szükséges hozzá, hiszen egyszerű, de a tényeket igazo­ló szavaiból mindenki megért­heti, hogy az Egri Dohány­gyárban az elmúlt esztendők során jól dolgozott a szakszer­vezet, jól dolgozott az az em­ber, akit a tagság egyhangú bizalma annak idején az élre állított. És e levél példaként szolgálhat arra, hogy egy üzemben, hivatalban, vagy egyéb, más munkahelyeken mit, s hogyan tehet a szak- szervezet úgy, hogy az a dol­gozók legszélesebb rétegeinek megelégedésére szolgáljon. Szakszervezeteink, szakszerve­zeti bizottságaink többnyire már hivatásuk magaslatán állnak, s működésüket nem te­kintik csupán üres papírfor­mának, ténykedésük nem áll annyiból, hogy beszedik a tag­díjakat s kötelességszerűen évről évre elküldenek néhány dolgozót üdülni. A többséget már nem az ilyen elgondolá­sok jellemzik. 1956 után a szakszervezeti munka különös hangsúlyt ka­pott és komoly erővel kapcso­lódtak be az ellenforradalom pusztításainak eltüntetésébe, a dolgozók ügyeinek intézésé­be. Igaz az is, hogy egyre több már az olyan gyár, üzem, mun­kahely, ahol a szakszervezet megkérdezése nélkül nem in­tézkednek egyetlen döntő do­logban sem, s tiszteletben tart­ják a szakszervezet jogait. Van példa arra is, hogy olyan helyen, ahol esetleg a gyár ve­zetősége megfeledkezett a szakszervezetről, ott maguk a dolgozók, vagy a szakszervezet vezetősége figyelmeztette erre az illetékeseket. A szakszerve­zeteknek, s szakszervezeti bi­zottságoknak egyre nagyobb befolyásuk, tekintélyük van, s egyre jobban töltik be hivatá­sukat. Sajnos azonban, még mindig akadnak olyan üzemi bizottsá­gaink — nagyobb helyeken is —, ahol a szakszervezeti tag csak annyit tud, hogy meg kell venni a bélyeget, s ezzel be is fejeződött az egész szakszerve­zeti élet. Van még mindig több olyan szakszervezeti bi­zottsági titkárunk, akinek tá­vozásakor nem írnának a dol­gozók ilyen levelet, s nem kí­vánnának őszinte szívből sok sikert új beosztásában. Ezek­ben az üzemekben a szakszer­vezeti tagság méltán érzi, hogy csak formaság a szakszervezet és hogy munkája nem ér egy fabatkát sem. A jövő perspektíváit figye­lembe véve, állíthatjuk, hogy a szakszervezetek joga, hatás­köre egyre szélesebb körű lesz, s kiterjed majd több olyan fontos dologra, amelynek gya­korlását ma még államigazga­tási szervek intézik, végzik. A mi szocialista országunkban olyan erőt kell, hogy képvisel­jen a szakszervezet, amely a párt vezetésével képes segíteni a szocialista társadalom, a szocializmus felépítésének ügyét, a dolgozó milliók egyre szebb és gondtalanabb életét. Szalay István Mozik műsora ::::h í::;y EGRI VÖRÖS CSILLAG 18—19-én: A szultán fogságában EGRI BRÓDY 18—19-én: Nincs előadás EGRI KERTMOZI 18- án: Tánc és szerelem 19- én: Aranyszimfónia GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 18- án: A nap mindenkinek világit 19- én: Gyávaság GYÖNGYÖSI PUSKIN 18—19-én: A nagy kék országút HATVANI VÖRÖS CSILLAG 18—19-én: Különös hajótöröttek HATVANI KOSSUTH 18- án: Rangon alul 19- én: Nincs előadás HEVES 18- án: Vidéki lány 19- én: Sortűz az égbe FÜZESABONY 18—19-én: A mester detektív PÉTERVASÁRA 18- án: Égrenyíló ablak 19- én: Nincs előadás Egy hasznos kézikönyv: Kővári József: A számológépek kezelése A könyvből részletesen meg­ismerhetjük a számológépek­kel kapcsolatos tudnivalókat, az elvégezhető műveleteket és a bő képanyag segítségével a gépek szerkezetét is. Választ kapunk továbbá a számológé­pek kezelésével, szállításával, elhelyezésével, tisztításával; stb. kapcsolatban felmerülő kérdésekre. Megismerhetünk olyan gya­korlati megoldásokat, mint pl. a villamos összeadógéppel való szorzás, osztás, hatványozás, négyzetgyökvonás, köbgyökvo­nás, stb., továbbá olyan fel­adatok elvégzését is, amelyek túllépik a gép teljesítőképessé­gének határát. Hazánkban az irodalmi munka gépesítése napjainkban erőteljesen fejlődik' éppen ezért a könyv nagy segítséget nyújt az ilyen gépekkel dolgo­zóknak. A könyv megrendelhető a Földművesszövetkezeti Könyv- terjesztő Vállalatnál. (Buda­pest, V., Petőfi Sándor u. 3.) — MEGYÉNK városaiban és járási székhelyein megkez­dődtek a nyelvtanfolyamra való beiratkozások. A TIT nyelviskoláiban kezdő és ha­ladó szinten angol, eszperan­tó, francia, latin, orosz, német és olasz nyelveket lehet ta­nulni. Előadásokat hetente kétszer tartanak. Az előadá­sok október első hetében kezdődnek. * 5 MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: Szeptember 18-án, vasárnap délután 5 és 7 órai kezdettel: Nagy Caruso (amerikai) L8-án, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: 39-es dandár Vitára bocsátják a Büntetőtörvénykönyv tervezetét Elkészült a Magyar Népköz- társaság új Büntetőtörvény­könyvének tervezete. A forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány 3131/1960. számú határo­zatával a tervezetet nyilvános vitára bocsátotta. A vita a kö­vetkező hónapokban bonyoló­dik le. Az első vitaülés Eger­ben, 1960. évi szeptember hó 21. napján, szerdán, délelőtt 9 órakor lesz a Törvényház II. emelet, 90. tanácstermében. Most nem kívánjuk a tervezet jelentőségét méltatni. Elég utalni arra, hogy a Büntető­Egy riport története — Kedves elvtárs, szeretnék néhány őszinte szóban véle­ményt kémi — kezdem és ő is rákezdi: — A szocializmus építésének mai időszakában... Pártunk politikai vonalvezetése ... köz­ponti probléma ez... Vélemé­nyem egyezik a népek béke­harcának jogos... Rágom a toliam az ideges­ségtől, a riportalanyból meg ömlik és ömlik, szakadatlan áradatként a közhely, a frázis, — a semmi. Valamit mond és a nagyobb nyomaték kedvéért egyet suhint is a kalapáccsal — pont rá az ujjára. — Asszentségit — ordítja el magát és én boldogan, felsza­badultan jegyzek, — végre az első őszinte szó. Honnan veszem? — Mondja már meg nekem, becsszó, köztünk marad, hon­nan szedi azt a sok jó kis mar­haságot, amit írogatni szokott — kérdi tőlem valaki csupajó- szívvel és csupakíváncsisággal. — Hát... — hápogok kínlód­va —, valahogy úgy van, tet­szik tudni, hogy az élet, meg az emberek — magyarázgatom. — Ahá — bólint', hogy az élet szót hallja. — Most már értem. Akkor maga lényegében lop, plagizál.. ■ Na, így aztán iga­zán nem kunszt — legyint és szó nélkül faképnél hagy. Most már érti Egy asszony mesélte: — Sohasem értettem az anyá­mat, miért szereti az üres pap­rikás krumplit, s miért adja nekünk a kolbászt. Miért „imádja” a sütemény égett vé­gét és miért unta meg olyan hirtelen legszebb ruháját, ami­kor az nekem megtetszett... Azt sem értettem, mi a jó ab­ban, hogy valakf a csirke lábá­ra esküdjék, amikor annak combja is van. Miért szerette csak a teát és miért kellett ne­künk tejet inni és miért és miért és nagyon sok ilyen mi­ért volt, amit egyszerűen nem értettem leánykoromban. — Miért, most érti? — kér­deztem. — Ó, hogyne — válaszolta hal­kan. — Két gyerekem van, én is anya vagyok. Panasz, panasz, panasz... és mindig csak az. Autója van és televíziója és panasza. Ren­geteg panasza. Közli velem, hogy fogalmam sincs, már mint nekem, mibe van egy autó, mennyi gond, vesződség van azzal a vacakkal. Nem beszél­ve a televízióról, amelynek a műsora, belső szerkezete, vételi lehetősége... Egyszóval: tiszta bolondokháza az egész élet. — Hát add el az autót is, meg a televíziót is — kockáztatom a szerény javaslatot. Ügy néz rám, mint valami őrültre. S végeredményben igaza van. Mire panaszkodna akkor, s fő­leg hogyan öltöztethetné pa­naszba hencegését, hogy autója és televíziója van? (38 • • • <f) törvénykönyv-tervezet része az új szocialista jogrend kialakí­tásának, az egész társadalmi életet átfogó törvények meg­hozatalának. Jelentősége az, hogy a szocialista államrend­szer büntetőtörvényéről van szó. A vita elsősorban a jogá­szok feladata, azonban méltán tart számot az egész társada­lom érdeklődésére. Nemcsak az ügyvédek, bírák, ügyészek, rendőrségi dolgozók és a népi ülnökök feladata ismerni a Büntetőtörvénykönyvet; ha­nem az a cél, hogy minden dolgozó megismerje, a vita so­rán észrevételeit megtegye, hogy a Büntetőtörvénykönyv megalkotásában minden dolgo­zó véleménye, helyeslése, bírá­lata elvégezze a maga alakitó hatását, és hogy a megjelenő törvénykönyv valóban a szo­cialista öntudat kifejezője és érvényesítője, a szakemberek és a dolgozók közös alkotása legyen. Az első vitaülés tárgya a Büntetőtörvénykönyv általá­nos része, amely magában fog­lalja, többek között, a bűncse­lekmény fogalmát, a büntethe­tőséget kizáró és megszüntető okokat, az ittasság kérdését, a büntetési nemeket, a büntetés kiszabásának célját, mértékét. Jelentős kérdése a vitának és egyben a Büntetőtörvény­könyvnek a büntetés végrehaj­tásának módja, a feltételes el­ítélés kiterjesztése, a javító- nevelő munka körének kiszéle­sítése. Az első vitaülés vita­vezetője dr. Visky László, a Jogtudományi Intézet munka­társa, a jogtudomány kandi­dátusa lesz. Az előadónak 1959-ben jelent meg szakkö­rökben nagymértékeit munká­ja a „Szándékosság és a társa­dalmi veszélyesség” címén. A vita-sorozatot az Igazságügy- minisztérium és a Magyar Jo­gász Szövetség rendezi. A ren­dező szervek nemcsak a bün­tetőjog területén dolgozókat várja a vitára, hanem minden érdeklődőt, mert álláspontunk az, hogy a Büntetőtörvény­könyv kérdéseihez minden dol­gozónak van hozzászólása, ész­revétele, amely alakítólag hat­hat, és alkalmas arra, hogy a tervezet végleges szövegezésé­nél a törvényszerkesztők fi gye­'Äte^Mel*!Zwe1ke7ef|iNk^^ Jól haladnak a fenmdőszüvetkezeti építkezések megyénkben Heves megye termelőszövet­kezeteiben most minden szük­séges erőt az építkezésekre ál­lítanak be. A betervezett mun­kák több mint 60 százaléka már befejeződött és november végére — még a nagyobb hi­deg beállta előtt — az összes ez évi építkezések befejezést nyernek. Különösen jó ütem­ben halad az állati férőhelyek építkezése; ezeknek nagy ré­sze már befejeződött, illetőleg szeptember végéig befejeződik. Lőrinci, Atkár, Makiár terme­lőszövetkezeti községekben már átadták rendeltetésének a magtárpadlásos tehénistállót. A füzesabonyi Petőfi Ter­melőszövetkezet — ahol vala­mennyi építkezést a gazdaság házibrigádjai végzik — rövi­desen befejezi az állati férő­helyek építését. A nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet igen széleskörű építést folytat. Mindezek ellenére szeptember végére befejezik két száz-száz férőhelyes növendék-, illetőleg lóistálló és 120—120 férőhelyes sertéshizlalda építését. Itt is, mint sok más termelőszövet­kezetben, valamennyi munkát házi brigádok végeznek, helyi anyagok felhasználásával. A falazáshoz helyi termelé­sű követ, és ahol lehet, vályo­got alkalmaznak. Az istállók­ra vonórudas tetőszerkezetet építenek, amellyel egyrészt megtakarítják a belső oszlopo­kat. másrészt szabaddá teszik a férőhelyeket az oszlopok mellőzésével. Ily módon az építkezési költségek több mint ötven százalékát takarítja meg a termelőszövetkezet, amely a nagyrédei hatalmas építkezé­seknél több mint félmilliót je­lent. 1 Jó ütemben haladba szőlő­termő vidékeken a nagyüzemi pincék építése. A verpeléti Dó­zsa Termelőszövetkezet példá­ul még az ősszel befejezi egy korszerű présház és egy hatal­mas pince építését, amely mintegy 2000 hektoliter bor befogadására alkalmas. A pin- ceépítést — amely mintegv másfélmilliós költséget jelent — a termelőszövetkezet hází- brigádja végzi. Több mint hétmillió forint kulturális célokra a megye termelőszövetkezeteiben Termelőszövetkezeteinkben a munka sokrétű szervezése mel­lett nagy gondot fordítanak a dolgozó parasztok és család­tagjaik szórakozására. Az idén több mint hétmillió forintot terveztek a termelőszövetkeze­tek kylturáljs célokra, amely­nek nagy részét már fel is használták: klubhelyiségeket létesítenek, könyvtárakat ren­deznek be, rádiót, zenegépet, televíziót és sole egyéb szóra­kozási felszerelést biztosíta­nak. Besenyőtelek termelőszövet­kezeti községben például mind­két termelőszövetkezetben íz­lésesen berendezett klubhelyi­ség van. Poroszlón a Béke Termelőszövetkezetben, a hai- majugrai Béke, a füzesabonyi Petőfi és sok más termelőszö­vetkezetben ugyancsak jól fel­szerelt klubhelyiségek fogad­ják már a tagságot. Az idei évben csaknem valamennyi termelőszövetkezet biztosított már klubszobát, rádióval, ze­negéppel felszerelve. A füzes­abonyi járásban például már minden termelőszövetkezetnek van rádiója és zenegépe. A megye területén több mint 50 termelőszövetkezet rendel­kezik televízióval. A könyvtár- és sajtóhálózatra is nagy gon­dot fordítanak a megyében. Jelenleg már 120 termelőszö­vetkezetnek van saját erőből létesített könyvtára és vala­mennyi termelőszövetkezet fo­lyóiratokat, napilapokat is ren­delt a tagság számára. (ka) Jól halad a szőlőterületek táblásítása a Mátra alján A Mátra aljai híres szőlő- művelő vidék közös gazdasá­gaiban jól halad a nagyüzemi táblák kialakítása. Az •atkári Üj Elet Termelőszövetkezetben — ahol három éve kezdték a táblásítást — már az idén nagyüzemi táblákon szüretel­nek. A táblák kialakítása so­rán jelentősen növelte a ter­melőszövetkezet a szőlőterüle­tet is. Három év alatt mintegy 110 holdon telepítettek új sző­lőt. A jó példa nyomán csak­nem valamennyi termelőszö­vetkezet folytatja a táblásí­tást a Mátra alján. így: a hai- majugrai Béke, a detki Sza­badság, a nagyrédei Szőlőskert. Az eddigi tapasztalatok ered­ményeként a legtöbb helyen kéthektáros táblákat alakíta­ll;llll|llllll!IIIIIM|||||||l!iriltl!!ltlll!l!!lll«l!|i!l lembe vegyék, iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiaiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHinaiiiiiiiiiiiiiiiii nak. Dombosabb részeken job­ban beváltak az aránylag ki­sebb táblák, így például a gyöngyösoroszi Február 24 Termelőszövetkezet egyhektá- ros táblákat alakít a hegyek között fekvő szőlőterületen. A sor- és tőtávolságot a gépi munkálatokhoz alkalmazzák. Eddig 140X80-as sor- és tőtá­volságra telepítettek.. Az idei telepítésnél, az eddigi gyakor­lattól eltérően, már 10 centi­méterrel növelik, így 150X90 centiméteres sor- és tőtávol­sággal még inkább alkalmaz­ható a gépi művelés. A nagyrédei Szőlőskert Ter­melőszövetkezet az idén ezzel a módszerrel már 140 hold sző­lőterületen alakítja ki a táblás gazdálkodást. SZEPTEMBER beköszöntőt jelzi városainkban a sok sok/di- ák, akik táskáikkal fölszerelve, igyekeznek nap mint nap az iskolába. Mint már annyiszor, ebben az évben is megindult a tanintézetek oktató-nevelő munkája. A felsőfokú oktatási intézményeink is megnyitották kapuikat. A felnőttek népes serege az esti iskolákon foly­tatja, illetve kezdi meg tanul­mányait, amit a múlt megta­gadott tőle. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Heves megyei szervezete is hozzá kíván já­rulni, elsősorban a felnőttek tudásának, világnézeti és műveltségbeli ismereteinek gyarapításához. Épp ezért, eb­ben az évben is, mint az már szinte hagyományossá lesz, meghirdeti a felvételt a Bugát Pál Szabadegyetem tizenkét tagozatára, valamint nyelvis­koláiba. Még néhány nap és megje­lennek a falragaszok, öles be­tűkkel hirdetve, hogy megyénk mindhárom városában megin­dul a szabadegyetem munkája. Az elmúlt évben Egerben és Hatvanban működött szabad- egyetem igen szép eredmény­Téged is várunk A Bugát Pál Szabadegyetem évnyitója elé nyel. A hallgatók a tudomány legújabb eredményeivel ismer­kedtek meg és kaptak kielégí­tő választ problémáikra. Külö­nösen jó eredménnyel dolgo­zott Egerben a filozófiai tago­zat. AZ ELŐADÓK és a hallga­tók között igen jó viszony ala­kult ki. Talán ennek is köszön­hető, hogy a most meginduló oktatási évben megyénk egyik községében, Szilvásváradon is akarnak szabadegyetemi filo­zófiai tagozatot beindítani a község lakói. A „tudományok tudománya”, a filozófia, amelyről még községeinkben néhány évvel ezelőtt alig tud­tak néhányan valamit, ma már a községben is teret kap. Egy­általán nem idegen, sőt igé­nyelt tudomány. Remélhetőleg a lelkesedést tett követi. A TIT szakosztályok igen komolyan tervezték meg a szabadegyetem tematikáit. Hosszú vita, tárgyalás előzte meg egy-egy tagozat tematiká­jának megszületését. A szabadegyetem következő tagozataira lehet jelentkezni: 1. Filozófiai tagozat: A mar­xista—leninista filozófia kér­dései. 2. Történelmi tagozat I.: Na­cionalizmus — igazi hazafiság. 3. Történelmi tagozat II.: Egyház — tudomány — hala­dás. 4. Padagógiai tagozat: A pe­dagógia, pszihológia kérdései­ből. 5. Irodalmi tagozat: A ma­gyar- és világirodalom leg­szebb versei. 6. Művészeti tagozat: Szín­művészettől a filmművészetig. 7. Csillagászati—fizikai ta­gozat: A csillagos égről. 8. Agrártudományi tagozat: Korszerű mezőgazdasági kérdé­sek. 9. Földrajz—közgazdasági tagozat: Változások a világ térképén. 10. Műszaki tagozat: Poli­technikai otthon: 11: Egészségügyi tagozat: Mindenkinek tudnia kell! 12. Méhészeti ismeretek. Városainkban és járási szék­helyeinken megindul ebben az oktatási évben is a szabad- egyetem keretében működő nyelviskola, kezdő és haladó fokon. Az idegennyelvi tanfo­lyamok október hónapban in­dulnak tneg a következő sza­kokon: angol, eszperantó, fran­cia, latin, német, olasz, orosz. ÚJSZERŰ LESZ a szabad­egyetemi előadásokon a szem­léltetés gazdagabb alkalmazá­sa. A földrajz—közgazdasági tagozat előadásai például min­den alkalommal filmvetítéssel, az irodalmi tagozat előadásai szavalók közreműködésével, a műszaki tagozat előadásai pe­dig bemutatóval lesz egybe­kötve. A szabadegyetem tagozatai­ra már megkezdődött a jelent­kezés. Egerben, a TIT megyei titkárságán (Knézich u. 8.), Hatvanban és Gyöngyösön a gimnáziumiban lehet jelentkez­ni. Az ünnepélyes évnyitó 1960. november 2-án lesz: Nagy Andor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom