Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-16 / 219. szám

4, NEPOJSAG I960, szeptember 16.. péntek Híd — korlát nélkül Nem súlyos az ügy, de szóra érdemes. Az egri Lenin út és a vasútállomáshoz vezető utca sarkán fahíd íveli át az ott futó patakmedret. A híd kor­látja, jó egy hete, leszakadt, s még felnőttnek sem éppen biz­tonságos most ezen a nagyon is bizonytalan alkalmatosságon átmenni. Hát még a gyerek számára! Pedig azon a tájon is sok gyerek van, akik napjá­ban többször is lezuhanhatnak a fahidról a meglehetősen mély árokba. —1 AZ MSZBT megyei el­nöksége által meghirdetett orosz nyelvtanfolyamokra a jelentkezési időt október 1-ig meghosszabbították. Egyben közli az elnökség, hogy a tan­folyamokat október első heté­ben indítja meg. — ELKÉSZÜLT a tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet tel­jes gépesítésének terve. Az elő­zetes tájékoztatók szerint a termelőszövetkezet hosszúle­járatú hitelből, a szükségletnek megfelelően vásárolja meg az erő- és munkagépeket. A szö­vetkezet teljes gépesítésekor színvonalban teljesen egyenér­tékű lesz a legfejlettebb állami gazdaságok jelenlegi gépesíté­sével. — SZOMBATON ESTE, a bélapátfalvi kulturházban, tánccal egybekötött vidám műsort ad, a vendégségbe hí­vott testvérüzem, a Tatai Ce­ment- és Mészmű színjátszó csoportja. A műsoros est előtt a vendégek gyárlátoga­táson, tapasztalatcserén vesz­nek részt a Bélapátfalvi Ce­ment- és Mészműben. — VÉGREHAJTÓ bizottsági ülést tartott szerdán a Boco- nádi Községi Tanács. Az ülé­sen a termelőszövetkezetek előtt álló legidőszerűbb felada­tokat, az őszi munkák megszer­vezését tárgyalták meg. — BÜKKSZENTMÄRTON- BAN megkezdték a közös ál­latállomány elhelyezésére a gazdasági ólak építését. Az építés gyors ütemben halad és minden remény megvan arra, hogy a jövő hét köze­pére befejezik munkájukat az építők. — 1216 MÁZSA szovjet búzát vetnek el az idén a magyar fajta mellett a hevesi járás termelőszövetkezetei. A nagy­üzemi kísérletként földbe ke­rülő szovjet búzafajták alap­trágyaként, az őszi idényben, 150 kiló foszfor- és 30 kiló nit­rogén-műtrágyát, tavasszal to­vábbi 100—120 kilogramm nit­rogén-műtrágyát kapnak hol­danként. — AZ EGRI LAKATOS- ARUGYÄRBAN a legutóbb megtartott ünnepélyes KISZ taggyűlésen felvett négy fia­tallal, a hetven főt is megha­ladta az alapszervezet létszá­ma. A fiatalokra mindig szá­míthat a gyár vezetősége. — GYALOGJÁRÓT építenek körülbelül 20 000 forintos költ­séggel Nagyfügeden. A József Attila út végén épülő gyalog­átjáróhoz szükséges vasszerke­zeteket a tanács már megren­delte az Ózdi Kohászati Mű­veknél, s ha idejében megérke­zik, még az idén elkészül az új létesítmény. MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: Szeptember 18-án, vasárnap délután 5 és 7 órai kezdette'.: Nagy Caruso (amerikai) 18-án, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: 39-es dandár EGRI VÖRÖS CSILLAG A szultán fogságában EGRI BRODY Mozart GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A nap mindenkinek világit GYÖNGYÖSI PUSKIN A nagy kék országút (6zéles) HATVANI VÖRÖS CSILLAG Különös hajótöröttek HATVANI KOSSUTH Rangon alul HEVES Vidéki lány FÜZESABONY A mesterdetektiv PETERVASARA Egrenyiló ablak (szeles) EGRI KERTMOZI Tánc és szerelem EGRI BÉKE Nincs előadás 4z őszi évad műsorából Apák és fiúk Színes szovjet film Turgenyev regényéből AZ ÜJ, AMI A FIATAL nemzedékkel az életbe lép, ösz- szeütközése mindennel, ami régi, merev, halódó, a tragikus meg nem értés apák és fiúk között — ez a tartalma az Ivan Turgenyev azonos című regé­nyéből készült filmnek. Turgenyev a XXX. századi klasszikus orosz regény megte­remtői közé tartozik. Regénye­it. novelláit, színdarabjait még életében lefordították a leg- több európai nyelvre. Jó barát­ság fűzte Flaubert-hez. Dau- det-hoz. Zolá-hoz és Maupas- sant-hoz, akik nagyra becsül­ték. Ilyen nagy írói egyéniség művének megfilmesítése nem könnyű feladat. A klasszikus műveket külön­bözőképpen ültetik át a film nyelvére. Van rendező, aki a cselekményt a jelenbe helyezi, mint például Visconti Doszto­jevszkij Fehér éjszakáját. Má­sok kiragadják a regény cse­lekményének egy szálát és ab­ból tulajdonképpen új művet alkotnak. Rasevszkája és Vi- tov forgatókönyvíró, Berhun- ker és Rasevszkája rendező az Apák és fiúk megfilmesitésé- nél arra törekedett, hogy a re­gény tartalmát, formáját, nyel­vezetét és stílusát a lőhető leg­hívebben visszaadja. Az Apák és fiúk hőse Jev- genyij Bazarov, fiatal termé­szettudós: orvos. Számára „a természet nem templom, ha­nem műhely és az ember mun­kás benne.” Bazarov szembe kerül a vidéki nemesség tunya életmódjával, idegennek érzi magát a társadalomban, amelyben él. Ezt. valamint re­ménytelen szerelme bírja arra az elhatározásra, hogy vidéki orvosként felvegye a harcot a nyomor, a betegségek, a gyil­kos tífusz ellen. Ebben a küz­delemben veszíti életét. Bazarovot a fiatal Viktor Avdjusko játssza. Sokoldalúan testesíti meg az ízig-vérig tur- genyevi figurát. A szép Anna Szergejevnát, Bazarov remény­telen szerelmét Alia Larionova, a másik nőj főszerepet. Fe- nyicskát Isolda Tzvickaja ala­kítja. ALLA LARIONOV ÁT, ezt a fiatal, szovjet színésznőt a ter­mészet bőségesen megajándé­kozta feltűnő külsővel, de si­kere nemcsak szépségében, ha­nem tehetségében is megnyil­vánul. Kitűnően alakít lírai szerepeket. A magyar közön­ség először a Boldogság mada­ra című filmben látta. Szadkó szerelmesének szerepében. A Mi utcánk csapata és a Kisdo­bos után legnagyobb sikerét a Vízkereszt és az Anna a férje nyakán című filmekben aratta. IX. osztályos iskoláslány volt még — 1947-ben —. amikor fiatal leányszereplőre volt szükség a Micsurin című film forgatásánál. Aprócska szerepe nem járt sikerrel, de mégis el­indult. Egy év múlva, sikeres vizsgája után. beiratkozott a Színművészeti Főiskolára, ahol Geraszimov és Tamara Maka­rova tanítványa lett. A főisko­^ancL&ial&k a n. ,»Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét?° (Madách) Petőfi: A szerelem mindent potol, s a szerelmet nem pótolja semmi. Jókai: A hit s a remény összetörnek, meghalnak. De a szerelem még akkor is megmarad, túléli a testvér nemtőket Paul Geraldy: A szerelem azért olyan nagy dolog, mert benne pihenjük ki a szív összes fáradalmát. Széchenyi: A szerelem nem okoskodik, ha okoskodik, mar nem is szerelem. Tolsztoj: Csak egymást igazán szerető férfi és nó között nem buk­kanunk önzésre. Eötvös: Az asszony mindent eltitkolhat, csak szerelmet nem. Tagore Rabindranath: A szív, édesem, arra való, hogy könnyel, dallal elaján­dékozzuk. Bemard Shaw: Szerelem nélkül tompa, rémes álom volna az élet Bemard Shaw: Petrarca félannyiszor sem találkozott Laurával, mint ma egy szerelmes ifjú ideáljával, — sem Dante Beatricével... ök soha nem vetették alá bálványukat a családi élet problé­májának és így megőrizték halálukig. Shakespeare: A szerelem a sóhajok párájából fogant füst. Ián főként színpadi szerepek­ben fejlesztette képességeit, filmgyakorlatot kevesebbet folytatott. Amint elvégezte a főiskola negyedik évfolyamát, megkapta a Boldogság mada­ra című filmben Ljuba szere­pét. Azóta igen népszerű és is­mert lett nemcsak hazájában, haftem külföldön is. A film másik főszereplője, Isolda Izvickaja, hosszú ideig nem tudott dönteni, hogy mi­lyen foglalkozást válasszon is­kolái befejezésre után. Hol ez­zel, hol azzal próbálkozott. Ügy gondolta, hogy élete hős­tettek, felfedezések, Veszélyek és forró érzelmek nélkül sem­mit sem ér. Embereket akart gyógyítani, csodálatos épülete­ket építeni, az egekig emelked­ni és olyan vidékeken járni, ahová emberi láb még nem lé­pett. Szülei nem nézték jó szemmel álihatatlanságát. Fia­talkori könnyelműségnek gon­dolták mindezt, azonban sok­kal több volt: tudásvágy, sok­oldalú tehetség, törekvés egy tartalmas élet után. Sok-sok átvirrasztott éjszaka eredmé­nyeként arra az elhatározásra jutott, hogy olyan élethivatást választ, amellyel az emberek gondolatait, tetteit tudja ma­gáévá tenni. Így érkezett el Isolda Izvickaja a filmhez. „Gratulálhattok, felvettek a moszkvai filmfőiskolára” — ilyen szövegű távirat érkezett Moszkvából a távoli sztyeppék kisvárosába Isolda Izvickaja szüleihez. A sürgöny ezúttal gondot is okozott, mert a szü­lők úgy érezték, hogy Isolda újabb szalmaláng-lelkesedésé- ről van most is szó. DE MOST AZ EGYSZER té­vedtek. Lányuk bebizonyította, hogy tud kitartó is lenni mun­kájában. Isolda álmai betelje­sültek. Rövid idő alatt tíz film kisebb-nagyobb szerepét ját­szotta el és mindegyikben egy­formán természetes és igaz volt. Különösen népszerűvé vált a 41-ik cimű film női fő­szerepének alakítása után. A Hárman az éjszakában című, film főszerepe is végtelenül hálás feladat volt számára: egy fiatal lány ébredező szerelmé­nek minden örömét és pilla­natnyi bánatát kellett hűen ábrázolnia. A Lenfilm hálás feladatra vállalkozott tavalyelőtt, ami­kor Turgenyev ismert regényé­nek filmváltozatát elkészítette. Nagy várakozással tekintünk a bemutatója elé. (murai) műsora i Szeptember 16-in, pénteken e6te 7 órakor, bemutató: ŰRI MURI (Gárdonyi-bérlet) 215 évvel ezelőtt, 1745-ben e napon született MIHAIL KUTUZOV, a nagy oro-sz hadvezér. Az 1811—12-es orosz—török háborúban a hadsereg főparancsnoka, majd 1812-ben Na­poleon csapatai felett. Borodinonál és Szmolenszknél világraszóló győ­zelmet aratott, s a franciákat klül- dözte az orosz földről. Kutuzov US 13-ban halt meg. 35 évvel ezelőtt, 1925-ben e napon halt meg FALL LEO osztrák zene­szerző. Választékos melódiái jelen­tős helyet biztosítottak , szerzőjük­nek a bécsi operett történetében (Dollárkirálynő, Sztambul rózsája, Pompadour.) Fall 1873-ban született. 150 évvel ezelőtt, 1810-ben e napon halt meg RÄTH MÁTYÁS, az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó kiadója. 150 évvel ezelőtt, 1810-ben kezdődött el a mexikói nép szabad­ságharca a spanyol gyarmatosítók ellen, szeptember 16-a Mexikó nemzeti ünnepe. MIHAIL KUTUZOV 1960. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK: EDIT (BemuJtatiuJk ái izíiihzeutke-t DALLOS SZYLVIA Az Országos Filharmóniától került a Gárdonyi Géza Szín­házhoz. A Bekopog a szerelem című zenés vígjátékban mutat­kozik be megyénk színházláto­gató közönségének. ALMÁSI ALBERT öt tulajdonképpen be sem kellene mutatnunk, hiszen a fő­iskola elvégzése után néhány évvel ezelőtt Egerben kezdte pályafutását, majd két évre a Jókai Színházhoz szerződött. Most visszatért Egerbe, s a Móricz-darabban Hulla Jánost alakítja. KÖTI ÁRPÁD Két esztendeig a budapesti Jókai Színház tagja volt. Eger színészi pályafutásának máso­dik állomása. Az Úri muriban mutatkozik be az egri közön­ségnek. FÜZESSY OTTÓ ő is az Országos Filharmó­niától jött Egerbe. Tizenegy éves színészi pályafutása alatt sok színházi siker részese volt. A Bekopog a szerelem című zenés vígjátékban mutatkozik be a Gárdonyi Géza Színház színpadán. r SOLYMÁR JÓZSEF: A nehéz esztendő Részlet egy nagyobb tanulmányból rv. | A lapok, a rádió, a televízió irévén a falu csaknem minden |házában állandóan figyelem­éinél kísérik a nemzetközi és a =hazai eseményeket. | A helyi tömegszervezetek |közül a lakosság szempontja­iból a párt, a KISZ és a Haza­fias Népfront helyi szervezeté­inek van figyelemre méltó sze- frepe. I A termelőszövetkezeti párt­iszervezetnek 62 tagja van, a Ititkár Frich István gépkocsive­zető, aki korábban három évig |a megyei pártbizottság mun- =katársa volt. Jól sikerültek az íelmúlt télen az időszerű kér­dések tanfolyama is, amelyen fnegyvenen-ötvenen vettek frászt. A három tanfolyamot a iközségi tanácselnök, a tangaz­daság főagronómusa, illetve a I termel őszövetkezet főkönyve­lője vezette. A pártvezetőség =most foglalkozik egy termelő­iszövetkezeti klub létrehozásá­énak gondolatával, amelyet el- -sösorban az idősebb tagoknak ^szántak. A művelődési házat megszállták a fiatalok, s néze­tük szerint egy olyan helyről kellene gondoskodni, ahol az idősebb korosztály elpolitizál- gathat és tanulás közben is maguk között lehetnek az öre­gek. A községi KISZ-szervezet 1957 májusában alakult, 26 tag­gal. 1960. március 27-én ter­melőszövetkezeti KlSZ-szerve- zetté nyilvánították. A taglét­szám időközben 57-re emelke­dett és a Gyöngyösre, vala­mint Hatvanba bejáró húsz diák is rendszeresen részt vesz az ifjúsági szervezet munkájá­ban. A KISZ-tagok között 26 leány van. A szülők ma már szívesen, minden ellenvetés nélkül engedik gyermekeiket az ifjúsági szervezetbe. A Hazafias Népfront helyi bizottságát minden politikai és társadalmi megmozdulás inté­zésébe bevonják. A bizottság elnöke, Olacs József termény­felvásárló, és a titkára, ifjú Jankovics Béla, a fiatalok sportjának szervezésével, a gyermekek szemléletének ala­kításával különösen sokat tesz­nek az előítéletek felszámolá­sa érdekében. A falu erkölcsi helyzetéről a körzetfelelős rendőrőrmester adott érdekes tájékoztatót. Az utóbbi időben számos olyan ügy végleg lekerült a na­pirendről, amellyel korábban sok bajunk volt. Az magától értetődő, hogy a birtokviszá­lyoknak, amelyek évszázado­kon át keserítették a gazdák életét, egy csapásra vége lett. A falu értelmisége Atkáron ma már nem be­szélhetünk régi és új értelmi­ségről. Hat évvel ezelőtt, 1954-ben valóságos invázió volt Atká­ron. Ekkor tért vissza a falu­ba Gyöngyösi József tanár, az iskola igazgatója, ekkor fog­lalta el állását a gépállomás igazgatója, főmérnöke, s több munkatársuk, a község tanács­elnöke és a pedagógusok közül is hárman-négyen. Nem lehet véletlen, hogy ez az esztendő fordulatot jelentett a falu éle­tében, s főleg a kulturális fej­lődést gyorsította meg. Rendkívül nagy jelentőségű­nek tartják a helybeli veze­tők, hogy az általános iskolá­ban tanító tíz pedagógus kö­zül négyen atkári származású­ak. Szeretik a falut, nem kí­vánkoznak el semerre, itt akar­nak nyugdíjba menni. A film. a színház és a televízió Az atkári művelődési házat 1956-ban kezdték el építeni és 90 000 forintos költséggel 1958- ban készült el. A nagyterem­ben a leggyakoribb rendez­vény a filmvetítés. — Szegény gazdagok, Édes Anna, Felfelé a lejtőn, Gyalog a mennyországba, Vörös tinta, Sabella nagymama, Szállnak a darvak, A harangok Rómába mentek. Szinielőadás havonta körül­belül kétszer van. A legjobban az egri Gárdonyi Géza Színház vendégjátékát szeretik. 1959-ben a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár színjátszói a Svejk, a derék katonát mutat­ták be. A Szerszám- és Ké­szülékgyár színjátszói kétszer szerepeltek. Ezenkívül Nagy- rédéről és a járás több más községéből jöttek „vendégmű­vészek”. A helybelieknek több színjátszó együttesük van. Űj jelenség, hogy a színjátszó ütiiiiiiiiiiiiiBtiiiiiHimiiiíiiiiHinaiiBiiiiiiiitiiftitiu* együttesek munkája már nem korlátozódik a késő őszi és téli hónapokra. A KISZ-fiatalok aratás előtt kezdték meg a Liliomfi tanulását. Már az elmúlt években nagy ünnepszámba ment a termelő- szövetkezetek zárszámadási közgyűlése. A közös gazdasá­gok egyesülése után a zár­számadás jelentősége még to­vább növekszik. Hétköznapokon a televizíó- szoba a leglátogatottabb. A há­rom készülék mellett hatvan— hetven ember nézi a faluból ezeket az előadásokat, nagyob- bára iskolások és az iskolás­korból kinőtt fiatalok. A könyvtár és az ismeretterjesztés A művelődési ház könyvtá­rában 365 kötet van és 40 olva­só kölcsönöz rendszeresen. A könyvtár látogatói csaknem kivétel nélkül 25 évnél fiata­labbak. Benei Zoltán trakto­rosról azt mondta az iskola- igazgató, hogy valószínűleg többet olvas, mint ő. Néha egy hét alatt két-három könyvvel is végez, csak az a baj, hogy olvasnivalóit nerr) válogatja meg. A kölcsönzési napokon rendszeresen cserél Faragó Kálmán 17 éves tsz-kanász. (Folytatjuk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom