Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-16 / 219. szám

1960. szeptember 16., péntek NEPCJSAG 5 Tanúságul tanulságnak Mióta vannak amerikaiak ? Alig néhány évtizeddel ez­előtt az volt az általános fel­fogás, hogy alig három-négy­ezer éve laknak az amerikai kontinensen, s az amerikai ős­lakók ázsiai nomádok volta«, akik a Beliring-szoroson ke­resztül vándoroltak Ameriká­ba és lassanként dél felé is le­telepedtek. 1926-ban azonban az észak-amerikai New-Mexi- kóban kb. tízezer évvel ezelőt­ti emberi települések nyomai­ra bukkantak. Újabb ásatások alátámasz­tották azt a feltételezést, hogy az amerikai kontinens esetleg több évezreddel korábban be­népesült már. Még messzebb mennek azok a mexikói antropológusok és régészek, akik kutatásaik alap­ján azt állítják, hogy a jelen­legi Mexikó City környékén már 50 évezreddel ezelőtt is voltak emberi települések. Ezt az elméletet támasztják alá a legújabb ásatások is, mi­után Mexikó Citytől 100 kilo­méternyire délkeletre olyan le­letekre bukkantak, amelyek azt bizonyítják, hogy ezen a területen már harmincezer év­vel ezelőtt is voltak emberi települések. Műtrágya-szórás A jó termés biztosításáért az újonnan alakult vécsi Rá­kóczi Termelőszövetkezetben is megkezdték a műtrágyázást, ötven holdon őszi búza alá szórjál»• el a műtrágyát. A mun­kálatokhoz a Detkl Gépállomás biztosította a Zetort, amely- lyel néhány nap alatt elvégezték a műtrágyaszórást. (Foto: Kiss) Gépek a hegytetőn A TIHAMERI DOMBOS vi­dék, Andornaktálya felé húzó­dó híres „egri tufa” vonulata­in, az egymás mellé sorakozó kőbányák közül, már messzi­ről kitűnik húsz-huszonkét mé­ter magas, simára metszett fa­lával az egyik bánya. A Sas útról jól látni a bánya tetején mozgó apró emberkéket és két gépnek az előre-hátra való lassú mozgását. Az útról szem­lélődök, a bányához közelebb érve hallani is vélik egy ag- regátor egyenletes duhogását, ami méginkább azt az érzést kelti az emberben, hogy meg­szalad odafönt az az istente­len gép és lezuhan a mélység­ben fekvő bányaudvarra. Persze, ilyesmiről szó sincs és a kiváncsi és nyugtalan ter­mészetű ember lassú léptekkel, meg-megállva, szívdobogását hallgatva, és pulzusát számol­gatva megindul a tetőre, a gépszömy megtekintésére. A tetőn derűs látvány fogad. Rögtön elmúlnak a gépzuha­nástól félő, szorongó érzések, mert egy körülbelül harminc méter széles és százötven mé­ter hosszúságú, asztallap sima- ságú platón állunk. A hegyta­réj eltűnt és a bánya szélétől a munkahelyig legalább tizen­öt méter szélességű „kocsifor­duló” választ el. MINT AMILYEN DERÜLT a munkahely- a tetőn, olyan derűs bányászemberek szere­lik a szovjet gyártmányú blokkvágó gépeket. A dolgozók az ÉM I. sz. Epí- tőkőfejtő Vállalat egri üzemé­nek dolgozói. A vállalat buda­pesti központi igazgatóságának egri megbízottja, Varga Ákos üzemvezető elvtárs, aki a kí­sérleti és előkészítő munkála­tokról a következő felvilágosí­tást adta. A múlt esztendőben kaptuk a blokkvágó gépeket. A sós­kúti puha mészkőbányában al­kalmaztuk először az építőkő kitermeléséhez ezeket a szov­jet gyártmányú gépeket és jó eredménnyel. Egerben kissé nehezebb dolgunk van. Az itteni Nem sokáig tartott a nagy nyári munkák utáni pihenő a termelőszövetkezetekben. A közeli napokban ismét benépe­sült a határ, törik a kukori­cát, szedik a cukorrépát, s munkájukat a közelben szántó traktor zaja kíséri. Mozgalmas a határ ismét, de sok a mun­ka bent, a termelőszövetkeze­tek irodáiban, a tanácsoknál is. Űj munkatervek készülnek az őszi munkák sikeres elvég­zésének megszervezéséhez, le­bonyolításához. őszre készül­nek" megyénk valamennyi járá­sában. Ez a készülődés a he­vesi járásban már a betakarí­tási munkákra való felkészü­léssel megkezdődött. Élesen el­határolni itt sem lehet a nyá­ri, s az őszi munkákat, mert a nyári mélyszántás már például az őszi felkészüléshez tartozik, mégis a betakarítás megszer­vezésétől számítják ezt az időt. Már az elmúlt hónapban elkészítették az üzemgazdasá­gi számításokat, az őszi mun­kák minden fontosabb fázisá­ról a járásban. Számba vették a termelőszövetkezetek beta­karítási feladatait a munka mennyisége és formája szem­pontjából. A járás termelőszövetkeze­teinek a főbb növényekből 23 ezer katasztrális hold termését kell behordaniok az őszi beta­karítási munkák során. Ebből- a közös vetésű kukorica 10 ezer, a cukorrépa 2342, a rizs, valamint egyéb növény 816 ka- tasztráiis hold termésének be­takarítása nem kis gondot je­lent a termelőszövetkezetek­nek. A termelőszövetkezetek éppen ezért először a munkaigényesebb növények betakarításával kezdik a munkát. Legtöbb szövetkezet a helyes munkaszervezés folytán a cu-| T-r-»w-»wv-w»»w«r wwwvw VW VWWVVV W V V WVVVVVVVVVVVVVVVV V VVVVWVVVVVVVWVVV V VVVVVVVVVV Őszi készülődés a hevesi járásban korrépa szedésével kezd. Ezt a munkát csupán a répakieme- lőkkel tudják gyorsítani, a já­rás két gépállomása viszont csak 12 ilyen géppel rendelke­zik, s ez a gépállomány a két és félezer holdas cukorrépa ki­szedéséhez bizony kevés. Egy gépre majdnem kétszáz hold termésének a betakarítása jut. Ugyancsak kedvezőtlen a helyzet a silókombájn-ellátás terén is. Huszonkét silókom­bájnja van a járásnak, s egy gépre 80—85 hold jut. Húsz- huszonkét műszakra lenne szükség, hogy a silókukoricát teljes egészében be tudják ta­karítani. A járási tanács me­zőgazdasági osztálya segített a problémán, a cukorgyár fel­ügyelőjével bejárták a cukor­répát termelő szövetkezeteket, s a közös megbeszélés, vala­mint a munkaerő és gépellátás alapján döntöttek a szállítás időpontjáról. Az olyan szövet­kezetekben, amelyek szállítása nehézkesebb, ott már meg­kezdték a szedést. Így dolgoz­nak az erki, tiszanánai Petőfi termelőszövetkezetekben. A silókukorica betakarításá­nak időbeni elvégzése érdeké­ben elkészült a kombájnok menetirány-terve. Segítségével, a gépek jobb kihasználásával, teljesítmény fokozásával megoldják a silózást A szállításnál jelentkezik probléma, mert a járás termelőszövetke­zeteiben mintegy 310 ezer má­zsa zöldanyagot kell szállítani a silózáshoz. A gépállomások kénytelenek lesznek a talaj- munkákból a nehéz, univerzá­lis traktorokat, az Utosokat és Beloruszokat is a szállításhoz beállítani. A Hevesi Gépállo­más körzetében különösen fel­vetődik ez a probléma, mert a tervekben beállított 19 T—28- as traktort nem kapták meg. A termelőszövetkezetek a foga­tok fokozottabb igénybevételé­vel segítenek a szállításban, a tagok háztáji terményeinek szállítását például teljes mér­tékben saját fogataikkal látják el. Az őszi munkák kezdetéhez tartozik az 550—600 hold apró­mag termésének betakarítása. A kedvezőtlen időjárás, a kár­tételek ellenére lucernából és vörösheréből átlagosan köze­pes termésre számítanak. A gépállomások az aprómagvak csépléséhez a gépeket, vala­mint a felszereléseket rendbe­hozták, huszonhárom cséplő­gépet biztositanak erre a mun­kára. A 826 katasztrális hold rizs csépléséhez 12 cséplőgépet adnak. Sürgős munka a betakarí­tás, s ezért fordítanak nagy gondot megszervezésére, ettől függ, hogy a jövő évj kenyér- gabona milyen magágyat kap, s idejében földbe kerül-e a gabona. Már a betakarítás előtt gondoskodtak valameny- nyi szövetkezetben az őszi ve­tőmag-szükséglet biztosításá­ról. Több termelőszövetkezet­ben nem volt szükség a vető­mag felújítására, búzafajtából mindössze négy szövetkezet igényelt 620 mázsát, őszi árpá­ból három 130, valamint rozs­ból 12 mázsát. Ezenfelül ter­mészetesen használnak a ve­tésnél szovjet és olasz fajtát is. A vetőmagcserével egyidejű­leg gondoskodtak a esávázás megszervezéséről is. A Növényvédő Állomás jól felszerelt, PC típusú, nagy tel­jesítményű csávázógéppel vég­zi ezt a munkát. Több mint 20 ezer katasztrális hold beveté­séhez szükséges vetőmag már biztosítva van a járás szövet­kezetei részére. A vetésterv megfelelő felbontása is meg­történt már. Valamennyi szövetkezet tud­ja, hogy a legfontosabb őszi alapozó talaj munkák egyike a vetőszántás, a jól elmunkált és jól beérett vetőmagágy egyik legfontosabb feltételé a jó ter­mésnek, s ezért a szántás meg­szervezésénél sem késleked­tek. A Tarnaszentmiklósi és a Hevesi Gépállomás 292 erőgé­pet biztosít az őszi munkák­hoz, de a szövetkezetek saját gépparkja is segít a szállítá­sokban és a talajmunkák el­végzésében. A szövetkezetek gépeivel együtt 360 gép dol­gozik az őszi idény alatt a já­rásban. A járás összes őszi vetésterve 25 037 hold, a gépállomások 19137 holdon végzik el csak a vetőszántást, a többi terüle­ten a szövetkezetek gépei vég­zik el a munkát. A szövetke­zetek a vetés 21—23 százalékát is elvégzik saját gépeikkel, fogataikkal. A jó magágy el­készítéséhez szükséges műtrá­gyát a gépállomások 126 mű­trágyaszóróval zökkenőmente­sen ki tudják szórni. Előreláthatólag zökkenőmentesen bonyolítja le a két gépállomás a mélyszántást is, 34 463 katasztrális holdból több mint hatezer holdon a szövetkezetek gépei végzik el a munkát. Nem kisebb gonddal készül a járásban a gyümölcs és sző­lő betakarításának megszerve­zése. Legnagyobb munka a kiskörei Dózsa Termelőszövet­kezetben várható, itt körülbe­lül 30 vagon alma betakarítá­sát, tárolását kell megszervez­ni. Szőlő 823 katasztrális holdon terem a járásban. Probléma várható a szüretnél, mert több szövetkezetnél még nincs biz­tosítva a megfelelő szállító- és feldolgozó-edény. A felmerülő problémák ellenére biztosít­ják a feldolgozás folyamatos­ságát, a tárolóedény hiányá­ban több szövetkezet a prése­lés után a mustot azonnal érté­kesíti. Valamennyi szempontból lel­kiismeretesen készültek fel az őszi idényre a hevesi járás ter­melőszövetkezetei, helyesen szervezték meg a munkákat, s ha kisebb problémák előfor­dulnak is majd, a jó felkészü­lés eredményeként sikeresen oldják meg%zt a nagy felada­tot is a szövetkezetek. Pilisy Elemér anyag riolit tufa (Vulkáni ha­mu), amelyben gyakoriak a ke­mény, gyakran ökölnyi szikla­darabok. Ezek a rejtett* acél­kemény kövek hamar tönkre­teszik a fűrészlapok különben kemény, „vídia”-acél fogait Ha háromszáz méterrel jobbra kezdjük a kitermelést, fele annyi erővel már nagyobb eredményt mutathatnánk fel. A hegy „lefedése” és a gépek be­állítására alkalmas előkészítés 10—12 000 köbméter föld és kőzet megmozgatását tette szükségessé. Az ez ideig beruházott költ­ségek összege eléri a négymil­lió forintot. Ez azonban azt is jelenti, hogy a gépekkel való korszerű1 termeléssel megte­remtjük a bányaművelés biz­tonságát is. A gépek nyolcórai munkával ma 6—800 ép követ termelnek. Természetesen még igen sok a selejt is. Egy kőmé­ret 49x24x19 cm, ami tizenkét darab tégla nagyságának felel meg. Es ez azt jelenti, hogy a tizenkét tégla 8 forintos árá­val szemben egy »kő 4,50 fo­rintba kerül.­A KÉT GEPHEZ, összesen tizennégy kiszolgáló személy szükséges. Tehát már most iá mintegy száz kőbányász és leg­alább harminc kőműves mun­kaerejét takarítja meg, mivel a kövek teljes mértani pontos­ságú téglahasábok és faragá­sukra nincsen szükség. Az épí­tőanyag termelésével a válla­lat a magánépítkezéseket és a tsz-építkezéseket kívánja segí­teni. Az anyag szinte korlátla­nul áll a vállalat rendelkezé­sére. A tihaméri dombokból akár egy újabb Egert is felle­hetne építeni. Ha befejeződ­nek az előkészítő munkálatok} két műszakot indít be a válla­lat és még további gépeket iá beállít az igazgatóság. A- bá­nyaudvaron a szállítás köny- nyítésére egy daru, "vagy teher­felvonó beépítését szorgalmaz­za a vállalat és a közelítő út kiépítése is folyamatban van. Nagy érdeklődésre tarthat számot a tizenkét tonna súlyú gépek munkája, amelyek szé­les vasúti síneken, gombnyo­másra mozognak és mintegy 35—35 lóerőt képviselnek. Mé­teres fűrészlapjaik először ha­ránt vágnak a kőbe 49 cm-es távolságokat. Aztán hátra megy a gép és két fűrészlap vízszintesen vág 19—19 és egy fűrészlap 24 cm szélességben, függőlegesen. A fűrész nyo­mán kettesével dőlnek le a szabályos építőkövek. Egyet­len 50x150 méteres platóról negyven centiméteres vastag­ságban százhúszezer darab kö­vet tud termelni a gép. A KEZDETI NEHÉZSÉGE­KET immár kiheverve, napról napra többet termel a bánya és remélhetőleg, a jelenleg raktáron levő százharminc- ezer kő rohamosan szaporodni fog, és ellátja Eger és környé­ke lakóinak építőanyag-szük­ségletét. Okos Miklós , dolva arra, hogy mint azelőtt; i távozás, úgy most a visszatéré: - gondolatának magját hintege i tik gyermekeik leikébe. Megváltozott az élet falun' • De meg ám. Szokatlan és kicsi ! riasztó volt ez a változás? So i kak számára bizony az... D< örvendetes és szerencsés? Mái most is látható, most is lemér t hető, hogy kétségkívül, — az Nem olyan naiv egyetlen szö­vetkezeti tag sem, hogy úgj vélje: most már aztán lakoda- ! lom lesz végig az életem. A: ! idei év jól sikerült a Dózsában amiben a munkán túl szerep« volt az időjárásnak is. Lehet . hogy éppen a jövő esztendc aszályos lesz és gyöngébbnél mutatkozik majd a zárszám­adás ... A földnek már tudunt parancsolni, a felhőknek méj [ nem. De a lényeg, akkor is lényeg marad. Emberség van a szövet­kezésben, olyan emberség hogy 267 szövetkezetben dol­gozó eltart 37, jobbára mái dolgozni nem tudót, s közber vagy 46 forint lesz a munka­egység, s közben 11 millió fo­rint a közös vagyon és közber olyan tervek várnak megvaló­sításra, hogyha azokat szétosz­tanék 267 egyéni gazdára, be­leszakadnának külön-külön Vagy bolondnak tartanák — és joggal —, aki ilyen tervekkel hozakodna elő. Együtt, összefogva más s helyzet, merőben más. S ez1 nem lehet nem látni, ezt tudo­másul kell venni és veszik is először a szülők, azután a ha­zalátogató fiúk, lányok. Félre­értés ne essék, nem mondom én azt, hogy ez a titkos reci­péje a fiatalok visszatérésének, hogy ez az egyetlen módszer, amennyiben szabad ezt egysze­rűen és kicsit mechanikusan módszernek nevezni. De hogy egyik módja, még­ha célja nem is ez, — nos, úgy gondolom, valahol ebben van. pontosabban ebben van az igazság. Hát ezt a tapasztalatot szűr­tem le a kiskörei Dózsában és minden bizonnyal, nem harag­szik meg a szövetkezet elnöke, hogy most nem annyira a lá­tottakról számolok be — pedig volna arról is bőven mit —, mint inkább a hallottakról. Tanúságul és tanulságnak ez sem érdektelen. Gyurkó Géza ' fiatal, márminthogy tagnak, sőt van olyan is, mint Varga Balázs és felesége, hogy mun­kaképtelenül lépett már be a szövetkezetbe ... Minden nyug­díjas megkapja a napi biztosí­tott munkaegységet, s aki még : tud dolgozni valami könnyű munkán, hozzá is kereshet. Beszéltünk még egyről más­ról, mikor valahogy feljött a szó, dehát mi van a fiatalok­kal? — Jönnek szépen hazafelé... Január óta vagy százan tértek haza, minden hónapban vagy öt-hat, néha tíz felvétel is — jegyzi meg az elnök és beszé­lünk tovább, dehogyis keresve párhuzamot a 400 ezer forint, meg a 100, de fiatal között. Már útban hazafelé, magam­ban emésztgetve a látottakat, hallottakat, jutott eszembe: de hát végül is, mi a titka, hogy ide jönnek és mind többen ha­zajönnek az elvándoroltak. Ezt vélem én a titok nyitjá­nak: Az volt a szokás, tudjuk jól, hogy az apa belépett, a fiát meg elküldte, vagy éppen a lá­nyát, — menjél üzembe, hozz minden hónapban biztos pénzt. Nem állítom, hogy enélkül nem mentek volna el sokan, de hogy emiatt is, az egyszer biz­tos. A szülői tekintély falun mindig erősebb volt, s az ma is, mint városon, s ebben, ter­mészetesen, a bizony meglevő negatívum mellett — régi rossz szokások áthagyományozása —, nem kevés a jó sem. A szövetkezetben dolgozó apák nemcsak azt látják, hogy van jövedelem, van előleg, hogy biztos a megélhetés, de azt is, hogy biztos az öregkor is ... Becsülete van itt az em­bernek akkor is, ha kiesett a kapa a kezéből. Ha eladdig in­kább csak riogatót hallott ott­hon szüleitől a fiatal, most mindinkább a jót, az igazat, a biztatót. Mert nagyszerű dolog az, hogy egy paraszt, aki az­előtt, ha megöregedett, más kenyerén élt, mégha azt a ke­nyeret szeretettel is adták, mégha gyermeke is adta, hátha még a szeretet is- hiányzott a kenyér mellől, s ez volt a gya­koribb eset. Ilyen életről, ilyen bizton­ságról és öregkori perspektívá­ról, hogyan is lehetne és főleg miért rosszat mondani? Mond­ják hát a jót, a szépet, nem ép­pen agitálva, talán nem is gon­Mi köze lehet annak, hogy visszamennek a fiatalok falu­ra, a szövetkezetbe, vagy sem, ahhoz, hogyan bánnak éppen abban a községben, szövetke­zetben az öregekkel? Nevetsé­ges ... Nemcsak évtizedek vá­lasztják el egymástól a két problémát, de teljesen külön- neműek is: az egyik a munka­erő kérdése, a másik meg ép­pen a munkaképtelenségé ... Legfeljebb az a kapocs a kettő között, hogy a kiöregedetteket a fiataloknak kell, vagy inkább kellene felváltania. Ez világos! Legalábbis eddig én is ezt hittem. Városi ember lévén ugyan, nem keveset törtem ma­gam is a fejem a fiatalok el­vándorlásának problémáján, egyszer-kétszer megragad­tam a tollat is, ha nem is vilá­got váltani, de valamit hozzá­adni a közös erőfeszítéshez, hogy visszacsalogassuk a fia­talságot szülőfalujába. Kellett erre gondolnom, nemcsak egy­szerűen azért, mert közösséget érzek és vallók szívből is, hi­vatalból is az ország sorsával, így tehát a szövetkezetek sor­sával is, de azért is, mert piac­ról élő és táplálkozó ember lé­vén, egyáltalán nem tartom tő­lem távolálló problémának, mikor és hogyan termel és fő­leg mennyit termel szocialista mezőgazdaságunk. És mégis, soha nem jutott eszembe, hogy bármiféle összefüggést keres­sek és főleg, hogy találjak is a kiöregedett apák és városba el­vándorolt fiúk ilyen értelmű közös sorsát illetően. Most Kiskörén jártam, a Dó­zsa Termelőszövetkezetnél, s tapasztaltam egyet s mást. Nem akarok én most a 262 hol­das gyümölcsösről beszélni, amely legnagyobb a megyében, a hízókról és a tehenészetről, arról, hogy jó néhány család előlegekből megkeres havonta négy-, ötezer forintot. Nem mintha ennek nem lenne köze a problémához, de hát erről szóltak már elégszer, jobban, hozzáértőbben is, mint ahogy én tudok... — 400 000 forintot jelent ne­künk évente a 37 nyugdíjas — mondja az érdekes, ízes ak­centusé elnök. Szítás Elek, aki a megyei tanács elnökhelyette­si irodáját cserélte fel másfél évvel ezelőtt a szövetkezet el­nöki munkájával. Mondja, de a világért sem panaszkodva, inkább büszkén. Meg azt is hozzáfűzi, hogy ezek jó része

Next

/
Oldalképek
Tartalom