Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-15 / 218. szám

I960, szeptember 15., csütörtök NEPOJSÄG 3 Forradalom az acélgyártásban? Madrigal amerikai mérnök űj acélgyártási eljárást dolgo­zott ki, amely egészen lázba hozta az amerikai acélgyártási szakembereket. Vannak közöt­tük, akik azt állítják, hogy Madrigal eljárása a kohászat történetében valóságos forra­dalmat jelent. Az eljárás segítségével in­dukciós kemencében, ércből, közvetlenül ötvözetlen, illetve ötvözött acél gyártható. A be­tétnek 50—70 százaléka 20 mosh szemcse nagyságú, 40—60 százalék vastartalmú érc, 5—6 százalék a salakképző (mész, fluorit), a fennmaradó, részt pedig az úgynevezett ötvöző keverék alkotja. Az ötvöző ke­verék — ez a betét legfonto­sabb része —, ferromangából, mészből, kéntelenítő vegyüle- tekből és az úgynevezett ingredient X”-ből áll, amely­nek keverési és adagolási ará­nyát titokban tartják. Az Olvasztás indukciós ke­mencében történik, 1650 C fo­kon, s az adagidő mindössze 25 perc! A 25 perces adagidő alatt háromszor salakolnak, először az olvasztás megkezdé­se után 15 perccel. A 23. perc­ben alumínium fóliát adagol­nak (valószínűleg dezoxidálás- ra) labdacsok formájában. A lecsapolt acél vegyi összetétele százalékban: szén 0,07, mangán 0,04, szilícium 0,001, foszfor 0,17, kén 0,025. Ha ötvözött acélra van szük­ség, akkor a kívánt ötvözök adagolásával bármilyen ötvö­zött acélt is lehet gyártani a Madrigal-féle eljárással. A repülőgép- és a rakétaipar szakembereinek a vizsgálatai szerint a Madrigal-acél kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, különösen magas hőmérsékleten. E szakemberek közölték, hogy széleskörű vizs­gálatoknak vetettték alá a Mad­rigal eljárással gyártott acélt és néhány hónap múlva nyilvá­nosságra hozzák a vizsgálatok eredményeit Az új eljárással kapcsolatos gazdaságossági számítások is lázba hozták a szakembereket és az üzletembereket egyaránt. A hagyományos technológiával gyártott acél 50—60 dolláros tonna árához viszonyítva az acél gyártási költsége az új el­járás szerint tonnánként 30 35 dollár! Az új eljárás a hagyományos technológiával szemben szám­talan előnnyel rendelkezik. Ezek közül a legfontosabbak: nincs szükség nagyolvasztóra; tetszőleges mennyiségben lehet az acélt előállítani — ha kell, akár kilós, ha kell, tonnás mennyiségben. Különösen fon­tosak ezek az előnyök a gép­gyártás szempontjából, mert lehetővé teszik a helybeni acél­gyártást a kívánt mennyiség­ben — természetesen, a kisebb üzemekben is. Ugyancsak nagy jelentőségű az új eljárás az iparilag gyengén fejlett orszá­gok iparosítása, vagy a kok­szolható szenekben szegény országok szempontjából egy­aránt. Nagy előnye még az új eljá­rásnak a nyersanyagok gazda­ságos felhasználása. A vasérc 80—98 százalékos hasznosítá­sát biztosítja. Az új eljárás jövőjét illető­en az a vélemény, hogy nagyon sok acélgyártó üzemet fognak átlakítani az új eljárásra és különösen a gépiparban fog teret hódítani. Országos elsők lettek az abasári ifjúsági tűzoltók Abasár községben hosszabb ideje megalakult az ifjúsági ön­kéntes tűzoltócsapat. > A csapat tágjai — mind a fiúk, mind a lányok — általános iskolások­ból alakultak, akik az utóbbi hónapok folyamán olyan célt tűztek ki maguk élé. hogy in­dulnak a járási, országrészi, il­letve országos tűzoltóverse- ny«n. , . Az ifi tűzoltók. a községi tűzoltóparancsnok vezetésével, rendszeresen gyakorlatoztak és minden igyekezetükkel azon voltak, hogy jó helyezést érje­nek el a versenyeken. A ked­vük akkor jött meg különösen, amikor a járási döntőben első helyezést értek el, majd később az országrészi versenyen — ahol pedig igen sok csapattal kellett összemémiök tudásukat, srin- tén elsők lettek, és így beju­tottak az országos döntőbe. Néhány nappal ezelőtt zaj­lott le az országos verseny Budapesten, ahol az abasári ifi tűzoltók első díjjal és nagy- nagy örömmel tértek haza falu­jukba. A korszerűen felszerelt tűz­oltószertárban büszkén mutat­ják meg az érdeklődőknek a fiatalok a nyereményeket, hi­szen úgy érzik, hogy alaposan megdolgoztak minden dara­bért. A fiúcsapat minden tag­ja első díjként egy-egy öltöny ruhát kapott az országos ver­senyen, a lányok pedig egy nagy. világvevő rádiót nyertek. A korábbi versenyekből, illet­ve az ott szerzett jutalmakból való a ping-pong felszerelésük is, nemkülönben az a sok ok­iévá és érem, amelyek mind az abasári tűzoltók kiváló eredményeit hirdetik. Az abasári tűzoltók és az ifi tűzoltók példaként állhatnak a megye tűzoltótestületei előtt, de parancsnokuk. Eperjesi Já­nos szintén, a fáradságot nem SttdeJzeJ qLóiiíícl A „Jelenkor” című Baranya megyei irodalmi folyóirat írja: yMind többen a halhatatlan­ságba”. Ezerhatszáz körül még így volt: Iratot Bornemissza Péter által M. D. LXXXI11. Szegény Péter egyedül ment á halhatatlanságba. Ezernyolcszáz körül a szer­zőt már nem hagyták magára, akkor már fejlettebb volt a halhatatlanság utáni vágy. Va­lahogy így: Jegyzet BANK-BÁN dráma S szakaszban szerzetté KATONA JÓZSEF' Pesten Trattner János Tamás betűit)el és költségével. 18 2 1. Amint látjuk, Trattner Já­nos Tamás nem hagyta magá­ra a szerzőt és vele együtt föl­ballagott az Olimposzra. Később ez a példa Tagadós lett és valamikor 1830 körül megtörtént a második forduló­pont. Csatlakozott kettőjükhöz a harmadik, hogy teljes legyen a szentháromság. Illusztráljuk ezt is: Kölcsey Ferencz M V N K A J 1 kiadta S Z E M E R E PÁL Pesten 1832 Bartleben Konrád Adolf tu­lajdona. Azóta a fejlődés vonala nyíl­egyenes. Mind többen karol­nak bele a szerzőbe, hogy el ne tévedjen valahogy. A har­madik fordulópont most kö­vetkezett be az Aranykönyvtár megalakulásakor. Ennyien még senkit sem kísértek. Ez már így fest: Felelős kiadó: m Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója kímélve, virágoztatta fel az abasári tűzoltóságot. Az ifjúsá­gi tűzoltók kiváló eredményei azért is figyelemre méltóak, mert lelkesedésük az országos verseny után még tovább foko­zódott és a lányok például el­határozták, hogyha kinőnek az „ifikorból”, akkor megalakít­ják majd a női tűzoltócsapatot, amely minden bizonyai olyan szépen és eredményesen szere­pel. mint a mostani ifjúsági leánycsapat. Sok sikert, jó egészséget kí­vánunk továbbra is az abasári ifjúsági tűzoltóknak. (szalay) Egy kínai császári sír kincsei Nemrégiben feltárták Kíná­ban az 1573 és 1620 között uralkodott Wang 14 császár sírját. A sír leleteit a császár Peking melletti volt palotájá­ban kiállították. A sírban három, vörösre lak­kozott fakoporsó volt: a csá­száré és két feleségéé. Sok lá­dát találtak a sírban arannyal, ezüsttel, jade figurákkal töltve, valamint könyveket, amelyek az elhunytakat méltatják. A legérdekesebb leletek a következők: aranykorsók és tálak, melyek közül a legna­gyobb két kilót nyom. arany császári korona, tetején két arany sárkánnyal és egy cso­dálatosan szép gyönggyel, nyers jade darabok, melyek közül a legnagyobb 24 kiló, négy jadébói készült öv. arany díszítéssel, és 300 darab, egyen­ként 13 méter hosszú, selyem­szövésű falikárpit.-iiiiiuiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiii ÜianatatjLLk á4 izbih Miniket ROMVÄRY GIZI A főiskola elvégzése után a békéscsabai színházhoz szerző­dött, azóta már sok szép elő­adás áll mögötte. Játszott, töb­bek között, a Dulska asszony erkölcse című darabban, a Ta­vaszi keringőben, a Mosoly or­szágában. Most, az egri közön­ség előtt, az Űri muriban mu­tatkozik be. RASSY TIBOR 1946-ban végzett a főiskolán, utána a Fővárosi Operettszín­háznál, majd Békéscsabán és Kaposvárott szerepelt, ö is az Űri muriban mutatkozik be az egri közönségnek. Lekenczeyt alakítja. 'désütitiüi■M-'i SZOBOSZLAI SÁNDOR Tíz esztendeje dolgozik a színészi pályán. Hat évig a bu­dapesti Petőfi Színháznál ját­szott, majd onnan Békéscsabá­ra került. Most az Űri muri­ban Gombos Bandit játssza; Tizenkettedszer nyitja meg kapuit az Egri Pedagógiai Főiskola Bár alsó- és középfokú ok- latási intézményeinkben a tanév már megkezdődött, az Egri Pedagógiai Főiskola ka­pui ma nyílnak meg a hall­gatók előtt, hogy magukba fogadják azokat az ifjakat akik szocialista kultúránk jól képzett munkásaivá válnak majd. Tizenkettedszer tárulnak ki a kapuk, tizenkettedik eset­ben állnak meg az elsőéves hallgatók a hatalmas épület előtt, és a minden kezdethez hozzáfűződő belső„ feszültség gyorsabb ütemre serkenti szi­vük dobogását. Várakozva néznek a pompás épület­tömbre, de — nem titkoljuk — mi is nagy várakozással tekintünk rájuk. Mert az új tanév kezdete egybeesik oktatásügyünk megújltodásával: az iskolare­form előkészítésével. S bár a reform-tervezet még nem je­lent végleges követelménye­ket, határozatot, végső elve­ket, de a szelleme már ma elevenen él, már ma kihat a mindennapi pedagógiai gya­korlatra, hiszen egyik legfőbb elve: közelebb vinni az isko­lát az élethez, még akkor is parancsoló törvény, ha nem is fémjelzik paragrafusok, törvényerejű rendeletek. És amikor ma a főiskola egy új oktatási évhez kezd hozzá, bennünk önkéntelenül felötlik a gondolat: ennek az elvi követelményeknek a je­gyében folytassa már most a főiskola a jövendő általános iskolai tanárok felkészítését a nagy munkára. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a főis­kola tanszékei felkészültek erre a feladatra, hiszen az el­múlt 11 év gyakorlata ét eredményei is azt bizonyít­ják, hogy Eger és Heves me­gye méltán lehet büszke egyetlen főiskolájára. A főiskola pedig büszke le­het azokra a volt növendé­keire, akik ma már a gyakor­latban valósítják meg mind­azt, amire felkészültek: szo­cialista kultúránk értékeinek, gyöngyszemeinek, a szép em­beri tettek, a világmindensé­get ostromló elme eredmé­nyeinek; az alkotó gondolat, a nagy eszmék hevítő erejé­nek szavakban, képekben, technikai szerkezetekben, képletekben megvalósult fé­nyeinek továbbadását, ter­jesztését; a mi szocialista tár­sadalmi rendüyk eredmé­nyeinek túlszárnyalására ké­szülő fiatalok oktatását, ne­velését, előkészítését erre a felemelő, jelenében és távla­taiban is nagyszerű feladatra. Köszöntjük a Pedagógiai Főiskolát, a főiskola tanára­it, oktatókarát és hallgatóit. Köszöntjük az új tanév kez­detén, és kívánjuk, hogy az eddig elért eredményeket túlszárnyalva zárják majd ezt az iskolai évet is, úgy, hogy szocialista pedagógiánk hasznos tevékenységű, a mi világnézetünk biztos talaján álló tanárokat adjon az előt­tünk álló feladatok megvaló­sításához. Folytassák az eddigi ered­mények sorát, haladjanak to­vább az eddigi úton. Illést tartott a hevesi járási népfront-bizottság A HNF Hevesi Járási Bizott­sága ülést tartott. Az ülésen jelen volt Pupics Péter elvtárs, a megyei pártbizottság munka­társa, Sály János HNF megyei titkár, a hevesi pártbizottság részéről Nagy Károly elvtárs, a járási párt-VB tagja. Az ülést Barcsik János HNF alelnök nyitotta meg, majd Klenoczky Ernő elvtárs tartot­ta meg előadását az „őszi me­zőgazdasági munkákra való felkészülésről”. Értékelte a járás tsz-einek az elmúlt év őszétől végzett mun­káit, különösen az aratási munkálatokat. Megállapította, hogy a tsz-ek mindig idejében és jó minőségben végezték el az időszerű gazdasági feladato­kat, s nem utolsósorban ennek köszönhető, hogy a kalászosok idei termésátlaga meghaladta a tervezett és becsült mennyisé­get. Hangoztatta, hogy az őszi be­takarítási munkákra is alapo­san fel kell készülni. Számos felszólaló között Kiss József beszélt az állatállomány átteleltetésének és növelésének fontosságáról, valamint az áru­értékesítési terv teljesítésének jelentőségéről. , Nagy Károly elvtárs elmon­dotta, hogy járásunkban már ezen első év magasabb termés­átlaga, több termelése is bebi­zonyította, hogy helyesen vá­lasztott a parasztság, amikor a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. Vérnél Mátyás bizottsági tag a távlati tervek és különböző kampánytervek reális készíté­sére hívta fel a figyelmet. Sály János értékelte az ülé­sen elhangzottakat, és kérte, hogy azok megvalósítása érde­kében a bizottsági tagok lan­kadatlanul dolgozzanak. Ne fe­ledkezzenek meg róla, hogy munkájuk közben állandóan segítsék a tsz-tagok tudatának formálását, s arra használják ki a téli előadássorozatokat is. A HNF járuljon hozzá olyan körülmények és feltételek ki­alakításához, hogy a fiatalság szívesen dolgozzék a tsz-ben és találja meg falujában a helyét. A napirend második pontja­ként a HNF járási titkára több határozati javaslatot terjesztett elő a? első napirendi ponthoz, valamint szervezeti kérdések­ben. Ezután beszámolt az előéő ülés óta végzett munkákról. Mátyás Ferenc járási titkár Látogatás a% egri gyermekkönyvtárban Felelős szerkesztő: Szász Imre Műszaki vezető: Jánosa István Képszerkesztő: Lóránt Péterné (Jobb állás, mint a kará­csonyfadíszítés, mert ebben a kötetben egy kép sincs.) A kötést tervezte: Bánáti József A táblarajzot készítette: Csillag Vera (Szintén nem törte össze ma­gát az egyetlen nagy A betű­ért.) Tipografizálta: Soproni Géza Es aki mindezeket a maga. gyér kis tehetségével a halha- ■ tatlanságba segitette: Mikszáth Kálmán. \ Gondolom, a fejlődés nem I áll meg ezzel. Vessünk egy pú- \ lantást a jövőbe: Jegyzet \ 1970: \ Szerepelnek mind, akik az; előbb. Kiegészítve még egy-két névvel. ; Másodfelelős: Keserű Péter Harmadfelelős: Kovács Mihály A szedők főnöke: Lipták Péter A betűket szedte: Szemere János Az íveket hajtogatta: Fekete Julianna Kötötte: Sezsták András Kocsira rakta: Tabak János Gépkocsivezető: Kucug Balázs A termet kisöpörte: Krapancsák néni. Es aki mindezekért rendkí- j vül hálás az Aranykönyvtár- \ nak, mert nélküle képtelen lett: volna megírni és beküldeni ezt a glosszát: Okos Miklós' l SOKSZOR ÍRTUNK már = könyvtárainkról, felnőtteink Ikönyvszomjáról és az egyre ^szélesebb hullámokat verő ol- Ivasási lázról, — nem foglal­koztunk azonban eddig még ; gyermekkönyvtárainkkal, ame- Ülyek alapjában véve új és ki­fejezetten mai intézmények. |Ezeket el sem tudnánk még ■csak képzelni sem a múlt tár­sadalmi rendszerében.- Felkerestük tehát az egri ; gyermekkönyvtárat, amely a 1 Művelődési Házban kapott szép ■ otthont. I A könyvtárba lépve meglepő íkép fogad. A falak mellett so- [rakozó polcokon felhalmozott l könyvanyagban tetszés szerint I válogatnak a gyermekek. Igen, [itt is bevezették a felnőttek \ által olyannyira megszeretett ■.önkiválasztásos módszert. | — Teljesen újjávarázsoltuk •a könyvtárat — mondja H a 1- Im a y Béláné, a könyvtár Ivezetője. Jelentős anyagi áldo­zat árán, teljesen új berende­lést kapott a gyermekkönyv­tár. | Ez a kellemes környezet va­llóban vonzza a gyermekeket. 1 KÖNNYŰ AZ ELIGAZO­LD AS $ sok könyv között. Fel­iiratok tájékoztatnak a külön- iböző olvasnivalókról: képes- 'könyvek, mesék, utazás, törté­nelem, klasszikusok, technika, növények-állatok, kalandok. A képeskönyveknél és meséknél alul helyezték el az egészen kicsinyek részére való kötete­ket, hogy könnyen hozzáférje­nek és elérhessék. Sőt, kis pár­nák is állnak a pöttöm olvasók kényelmére, amelyekre leülve, kényelmesen válogathatnak, nem kell törődniök a kemény parketten, gubbasztva, térde­pelve. — Hány könyv áll a gyer­mekolvasók rendelkezésére? — kérdem; — öt—hatezerre tehető a könyvek száma — mondja az egyik könyvtárosnő. Megtudom, hogy 953 beirat­kozott olvasója van az egri gyermekkönyvtárnak és már várják az ezrediket, akit szép, értékes könyv-ajándékban és csokoládé-jutalomban fognak részesíteni. — Igen említésre méltó, hogy 98 olyan olvasónk is van — mondja a könyvtár vezetőnője —, akik óvodások még, isko- lánkívüliek. Tehát mintegy 10 százalékra tehető a még olvas­ni nem tudó könyvtártagok száma, ami igen dicséretre méltó fényt vet az egri kicsi­nyekre, illetve szüleikre. — Melyek a legkeresettebb könyvek? — teszem fel az ér­dekes kérdést. — A legnagyobb közkedvelt­ségnek az utazásokról szóló és kalandos könyvek örvendenek — kapom a választ. — A na­gyobb gyermekek között leg­keresettebbek a Jókai- és a Verne-kötetek. Molnár Ferenc Pál utcai fiúk 10 kötete is ál­landóan kézben van. TÁJÉKOZTATNAK, hogy átlagban napi 200 kötetet köl­csönöznek ki, s mintegy 200 kötettel gazdagodik évente a gyermekek könyvtára. A terem egyik oldalát hosz- szú, nagy, fiókos szekrény fog­lalja el. Amikor tudakozódom felőle, a fiatal Molnár Ist­vánná veszi át a szót. — A gyermekek részére való dia-filmkölcsönzést is mi bo­nyolítjuk le. Mintegy 2300 film áll a fiatalok rendelkezé­sére. Hatszáz gyermekből áll a filmkölcsönzők tábora és a téli hónapok során, bizony, 100— 180 filmet is hazavisznek a fiatalok. Halmay Béláné felhívja a fi­gyelmemet arra, hogy csütör­tökön, amikor szünetel a könyvkölcsönzés, délelőttön­ként egy óra hosszat tartó me­sefilmvetítést rendszeresítenek a kicsinyek szórakoztatására. Szerdán és szombaton pedig idubdélutánokat. vezetnek be, amelynek kerr'éb társasjá­tékok, gyermekkarig a. és sakk áll a kellemesen szórakozni akaró kis olvasók rendelkezé­sére. ÉPPEN TÁVOZNI. íílrarnlr amikor két gyermek, a VI. osz­tályos Molnár Karoly és IV-es Sülé Ágnes jön köny ■ cserélni. Karcsi » kalan ... könyvek között böngészik, á kis Ágnes pedig egy pálmára telepedve, elkezd v?v f a képeskönyvek ho. » ai kö­zött. j ­Ügy hisszük, runk az iga?„4 A' t annak az érzésű ‘ , , kifejezést, hogy mekkönyvtár 953 fia iáról vasó­ja sorai között tudhatja hama­rosan az ezrediket ai. •-'ije­dik gyermeket', akii betű varázsa, a ludásszomj és a szép szeretete. Sugár István

Next

/
Oldalképek
Tartalom