Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-15 / 218. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960. szeptember 15., csütörtök — FELKÉSZÜLTEK a cu­korrépa szedésére a káli Már­cius 15 Termelőszövetkezet tagjai. A 10 katasztrális hold cukorrépavetésükről mintegy 200 mázsás átlagtermésre szá­mítanak. A jelentős mennyi­ségű cukorrépát a szövetke­zet teljes egészében a Selypi Cukorgyárba szállítja. — KORSZERŰ központi rak­tárépület építését kezdték meg Poroszló községben, a helyi ve­gyes ktsz részére. Az építkezés a ktsz saját beruházásából tör­ténik, s ez kb. 57 000 forintos költséget jelent. — BEFEJEZTÉK a mély­szántást a tenki Béke Ter­melőszövetkezetben. A szán­tást a Hevesi Gépállomás dolgozói végezték el a szövet­kezetnek. kitűnő minőségben.- NÉHÁNY HON APJA fe­jezték be Egerben az Árpád utca útburkolási munkálatait a városi tanács útkarbantartó részlegének munkásai. Az Ar- pád utcában most a vízleve­zető árok kikövezésén dolgoz­nak. — TELJES LENDÜLETTEL végzik minden termelőszö­vetkezetben a dohánylevelek szedését. A füzesabonyi já­rásban összesen 446 holdon termeltek dohányt, jórészben szabolcsit, de termeltek he­vesi és Virgínia dohányfajtá­kat is.- A POROSZLÓI Vegyes Ktsz vezetősége még az idén nagyarányú létszámfejlesztést hajt végre, a helybeli kisiparo­sok bevonásával. A ktsz-ben eddig már 2 asztalos-, 2 cipész-, villanyszerelő-, építő-, mecha­nikus-, festő-, bérfűrész-, gumi- javító-részleg működik, s most szervezik a fodrász-részleget. — 1200 LITERES TA-típu- sú szivattyúgépek érkeztek a Mezőgazdasági Kisgépértéke­sítő Vállalat megyei kiren­deltségéhez. A szivattyúk az öntözéses terület növelését teszik lehetővé a következő esztendőben. — A HATVANI járás terme­lőszövetkezeteinek KISZ-fia- taljai tevékenyen együttmű­ködnek a patronáló üzemek ifjú kommunistáival. A leg­több tsz-ben a KlSZ-alapszer- vezetek védnökséget vállaltak a silózásitervek teljesítése fö­lött. — A MEGYEI Növényvédő Állomás motoros gépegysége megkezdte a termelőszövet­kezetekben az őszi vetésű kalászosok magjának csává- zását.- A HEVES MEGYEI KISZ- bizottság és a megyei tanács művelődési osztálya tájékozta­tót jelentetett meg, amelyben a Hámán Kató kulturális se­regszemle jövő évi programját és az ismeretterjesztő munka őszi és téli időszakának irány­elveit foglalták össze. — AZ ÜJJÁSZERVEZETT népművelési tanácsadó szep­tember 21-én Egerben, a vá­rosi Művelődési Házban tart­ja első ülését. A tanácskozá­son a jövő feladatait, terveit beszélik meg. — MEGYÉNK községeiben ezekben a napokban készítik az egyéves művelődési munka­terveket. A járási székhelye­ken szeptember 27-től október 1-ig tárgyalják, illetve fogad­ják el ezeket a terveket. MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: szeptember I8-án 5 és 7 órai kezdettel Nagy Caruso (amerikai) szeptember 18-án matiné: 39-es dandár 11 órai kezdettel EGRI VÖRÖS CSILLAG , A szultán fogságában EGRI BRÖDY Nincs előadás EGRI T‘ RTMOZI ■*- rüG . szerelem 'anc és SZABADSÁG GYÖNGYÖSI ndenkinek világit "U PUSKIN ÖNGYÖS'xék országút hatvani' vörös csillag Különös hajótöröttek HATVANI KOSSUTH Rangon alul HEVES Nincs előadás FÜZESABONY ni. Richard FETERVASARA Nincs előadás Puskás Tivadar, a telefonközpont és a telefonhírmondó feltalálója 116 ÉVVEL EZELŐTT, 1844. szeptember 14-én született Pus­kás Tivadar, aki az első euró­pai telefonközpont és a buda­pesti telefonhírmondó megal­kotásával örökre beírta nevét a technika történetébe. Puskás jómódú, székely csa­ládból származott. A bécsi Theresianumban nevelkedett, az előkelő élet azonban nem igen vonzotta, szívesebben fog­lalkozott már ekkor is a mű­szaki tudományokkal. Apja ha­lála után pedig végérvényesen eldöntötte, hogy gyakorlati pá­lyára lép. Mivel az akkori Ma­gyarországon nem tudott grvé- nyesülni, 1869-ben, mint mér­nök, a keleti vasút építésénél a londoni Waring Testvérek cég­nél vállalt munkakört. A vas­útvonal átadásánál megismer­kedett az abban az időben fel­talált Hughes-féie betűtávíró- val. Éppen a Hughes-féle távíró­val kapcsolatos központi kap­csolórendszer kidolgozásával foglalkozott, amikor értesült arról, hogy Amerikában Gra­ham Bell süketnéma intézeti tanító feltalálta a telefont. Puskás Tivadart érdekelte az új találmány, áthajózott Ame­rikába, hogy a Bell-féle tele­font ‘a helyszínen tanulmá­nyozza. BELL TALÁLMÁNYÁNAK hasznosítására, az akkor már világszerte ismert Edisont kér­te meg, aki némileg módosítot­ta is annak szerkezetét, de a széleskörű gyakorlati alkalma­zására nem talált megoldást. Edison kezdetben az új talál­mányban nem látott egyebet, mint valami újabb „távíró­félét”, amellyel most már élő­szóval lehet az egyik állomás­ról a másikra híreket továbbí­tani. Puskás, aki rövidesen Edison munkatársa lett, elsőnek vetet­te fel a telefonközpont gondo­latát Olyan központot terve­zett, amelybe tetszés szerinti számú előfizető kapcsolható be, tehát A előfizető nemcsak B-vel beszélhet, ugyanazon a vonalon, hanem C, D, stb. elő­fizetőkkel Is. Az egyes vonalak összekapcsolását a telefonköz­pont alkalmazottai végzik. Edi­son kétkedve fogadta ezt a ter­vet, az események azonban rö­vid időn belül Puskás zseniális meglátását igazolták, mert a telefonközpontok rohamosan elterjedtek az egész világon. 1878-ban Puskás Tivadar visszatért Amerikából és Pá­rizsban létrehozta Európa első telefonközpontját. A buda­pesti telefonhálózat és telefon- központ megépítése, az akkori kormánykörök maradisága és nemtörődömsége miatt, már sokkal nagyobb nehézségekbe ütközött. 1881. FEBRUÁRJÁBAN mé­gis megépült az első vonal, má­jus 1-én pedig átadták a köz­forgalomnak az első telefon- központot is. Ez a telefonköz­pont 10 000 előfizetőt fogadott be. Puskás Tivadar már ebben az időben foglalkozott másik jelentős találmányával, a tele­fonhírmondóval, amelyet elő­ször Párizsban mutatott be 1881-ben. 1893-ban Budapesten ki is építették a telefonhír­mondót, amellyel Puskás több, mint 30 évvel előzte meg a rádió által megvalósított szó­rakoztató műsor adását. A telefonhírmondó elve lé­nyegében ugyanaz, mint'a te­lefoné, azzal a különbséggel, hogy mikrofonok csak a köz­pontban vannak és így csak a központ beszélhet az előfize­tőkkel. A központon keresztül kötötték össze az előfizetők vo­nalait az operaházzal, a hang­versenytermekkel, stb. Termé­szetesen a kivitelezésben né­hány, komoly műszaki problé­mát is meg kellett oldani. Min­denesetre a részleteiben nagy A szüretre készülnek a füzesabonyi járás tsz-ei Az ősz beálltával a füzesabo­nyi járás minden termelőszö­vetkezete megkezdte a szüret­re való felkészülést. A kádárok már készítik a puttonyokat a szőlőnek és a hordókat az új bornak. Egyes helyeken az át­lagosnál nagyobb termésre szá­mítanak, így a borpincéket bő­víteni kell. A feldebrőí részen összesen 876 katasztrális hold s2őlő vár szüretelésre és ehhez minden termelőszövetkezet ké­szíti a hordókat. A csemege- szőlő szüretelését már megye- szerte megkezdték és nemso­kára hozzáfognak a borszőlők szedéséhez is. leleményességgel kidolgozott rendszer hosszú időn keresztül kifogástalanul működött és annak idején nemegyszer föl­keltette a külföldi szakkörök érdeklődését is. Kezdetben a telefonhírmon­dó csak „beszélő újság” volt. Jóval később fejlődött ki a mai rádióhoz hasonló műsor szol­gáltatójává. Népszerűségére jellemző, hogy 1930-ban — te­hát már a rádió idejében — 10 000 előfizetője volt. PUSKAS TIVADAR MÁR nem érte meg zseniális alkotá­sának ezt a széles körben való elterjedését, mert egy hónap­pal később, mint amikor a te­lefonhírmondó adását meg­kezdte, 1893. március 16-án meghalt. Somos János, főiskolai adjunktus Naptár I960. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK: ENIKŐ 140 évvel ezelőtt, 1820-ban szüle­tett FESZL FRIGYES építész, ö volt az első, áld az építkezésbe magyaros stílust’vegyített. Főműve, a második világháborúban elpusz­tult pesti Vigadó, amelynek jelleg­zetes épülete belső térelrendezés és külső hatásában is a főváros leg­jellegzetesebb épülete volt. Mint minden úttörőnek, sok ellensége volt és e műve elkészülte után visszavonult. Üj eszméit csupán tervrajzai őrizték meg. Feszi Fri­gyes 1884-ben halt meg. FESZL FRIGYES 260 évvel ezelőtt. 1700-ban e napon halt meg ANDRE LE NOTRE francia kertész, a híres Versailles! parkot L661-től kezdve ő léte­sítette. 55 évvel ezelőtt, 1905-ben e napon folyt le Budapesten a mun­kásmozgalomban „Vörös péntekinek nevezett, az általános válasz­tójogért vívott harc. E politikai sztrájkban és tüntetésben mintegy 100 ezren vettek részt. Szeptember 15-e a közép-amerikai köztársaságok nemzeti ün­nepe, arra emlékezésül, hogy Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Salvador 1821-ben e napon vívta ki függetlenségét. 1946-ban e napon kiáltották ki a köztársaságot Bulgáriában. i. A nagy titok Immáron évtize­dek óta kutatják a tudósok, mi az oka, hogy kipusztultak Földünkön ama ha­talmas lények, ame­lyek ha farkukra lép­tek, csak egy óra múlva ordítottak, mert legalább ennyi kellett, míg a fájda­lom a fejükig ért. Egyeseknél ez másfél órát is eltartott, töb­bek között a Gigan- tósaurusnak, amely­nek hossza elérte a harminc métert is, de ha nyújtózkodott, még a negyvenet is. S ez a kis állatka egyik napról a má­sikra eltűnt az ősfák fölül, lábanyomát be­nőtte az újabbkori geológiai réteg, emlé­ke csak a tudósokban él, akik, mint mond­tam, változatlan ren- díthetetlenséggel ál­lítják fel hipotézisei­ket, — eredményte­lenül. Pedig a dolog így történt! összeült az Allo- saurusok, Bronto- sauruk és a Gigantó- saurusok értekezlete, amely alapvetően megtárgyalta az ős­hüllők erkölcsi vi­szonyait, s megálla­pította, hogy az csap­nivaló, méltatlan ah­hoz a történelmi sze­rephez, amelyet a Föld akkori korában betölteni hivatottak. Szóltak és döntöttek: első lépés a ruházko­dás. Tűrhetetlen, hogy meztelenül, csu­pasz bőrrel mászkál­janak a Gigantó- és egyéb saurusok, ak­kor, amikor már az első emlősök szőrru­hában grasszáltak a Zsurló utca fényes páfránjai tövében, nem beszélve arról, hogy egyes fajok eléggé el nem ítélhe­tő szégyentelenség­gel, még büszkék is voltak arra, hogy mint a legnagyobbak, a legpucérabbak, mert még tarajt sem voltak hajlandók há­tukra venni. A döntés értelmé­ben megszületett az első, a maga nemé­ben páratlan kezde­ményezés, a Konfek- ciósauriLs-ipar, amely arra volt hivatott, hogy megfelelő ruhá­zattal lássa el a sau- rusok nemes rendjét. A munka megkezdő­dött, s rögtön bekö­vetkezett a hiba is, sem a Brontó-, sem a Gigantósaurus szá­mára nem terveztek kész ruhát, s abban az időben maszek szabó nem lévén, ott álltak teljes pucér tehetetlenségben azok a fajok, amelyek pe­dig termetüknél fog­va a legalkalmasab­baknak bizonyultak volna a kései utókor­ra átmenteni nagysá­gukat. A Gigantósauru- sok dühükben men­tek zsurlóhoz, páf­rányhoz, panaszkod­tak nyakra-főre, de teljességgel ered­ménytelenül: kész ruha számukra nem készült, nem volt rá keret, terv. S ez na­gyobb úr volt már annak idején is, mint egy hitvány, negyven méterre nyújtózkodó Gigan­tósaurus. Hüllővérű egyé­nek voltak ezek a saurusok, de ami sók, az mégis sok. Megdü­hödtek és kihaltak — bosszúból. Pedig ak­korra már átállt a Konfekciósaurus-ipar a nagy méretek gyár­tására, de már késő volt. Ahhoz azonban nem, hogy most ki­sebb méretek nem lé­vén, az Allosaurusok, meg a többiek ger­jedtek dühre, s hal­tak ki juszt is, mert büszkeség és dac már akkor ismert volt a saurusok körében is. Végezetül legyen szabad tételem igazo­lására a jelenkorból is példát hozni: néhá­nyon már haldokló­nak dühükben, mert termetük kissé na­gyobbra és kövé­rebbre sikerült, mint ahogy azt eredetileg a konfekcióipar ter­vezte. tylég szerencse, hogy van szabókis­ipari szövetkezet. Mert azért csak fej­lődtünk valamint s Brontosaurusok óta. (egri) SOLYMÁR JÓZSEF: A nehéz esztendő Részlet egy nagyobb tanulmányból ív. A szövetkezet operatív irá­nyításának gondja három em­ber kezében fut össze. Szeren­csés módon, a korábban műkö­dő mindhárom szövetkezet rá­termett, ügyes elnöke megfele­lő helyet kapott az új vezetés­ben. Bigi Benjámin, a volt Kossuth Tsz vezetője, energi­kus és tanulnivágyó, helybeli fiatalember lett az elnök. El­méleti ismereteinek gyarapítá­sa érdekében ez év őszén egy esztendőre a zsámbéki elnök­képző iskolára megy. Virág Gergely elnökhelyet­tes, korábban nyolc évig volt a Micsurin Termelőszövetkezet elnöke. Frisch László főagronómus mezőgazdasági középiskolát végzett, de nagy szakmai gya­korlata és elméleti tájékozott­sága alapján a környék legki­válóbban képzett szakemberei között tartják számon. Tervek és elképzelések a íovorol Az tJj Élet Termelőszövet­kezetben már az aratás nap­jaiban megkezdték az 1961. évi üzemterv előkészítését. Ezzel eltértek az oszágos szokástól, amely szerint a tervkészítés ideje lényegében az ősziek be­takarítása után kezdődik. Az atkári szövetkezeti vezetők ab­ból indultak ki, hogy a nyári talajmunkák jelentős részénél már figyelembe kell venni, hogy az illető földterületbe mit kívánnak vetni, s az idén a korai tervezést a végleges táblák kialakítása különösen indokolja. Elhatározták, hogy a szövetkezet három üzemegy­ségéből felkérik a 14 legjobb dolgozót, hogy a vezetőségi ta­gokkal együtt ők is vegyenek részt az éves terv kidolgozásá­ban. így megfelelően figyelem­be vehetik az egyes üzemegy­ségek sajátosságait, a tsz-tagok javaslatait. A szövetkezet vezetői a távo­labbi jövőt illetően rendkívül magabiztosak. Csupán az ed­dig telepített szőlők két és fél­millió forintos hozamot ígér­nek a jövő esztendőkre, így egy-két év múlva már hatmil­liós bevétellel kívánnak dol­gozni. Egyre több szó esik ,a szövetkezet vezetői körében egy fűztelep létesítéséről. A téli holtidényt kihasználva, kerti bútorokat, s mivel bor­vidéken vagyunk, demizsono- kat kívánnak fonatni. Az öre­gek közül sokan értik a kosár­fonás mesterségét, s ezzel rész­ben megoldhatnák az idős, csökkent munkaképességű ta­gok foglalkoztatását is. Ügy gondolják, hogy a saját termé­sű borokat később saját fonású demizsonokban hozzák forga­lomba, s esetleg exportálják is. A szövetkezet vezetőinek számítása szerint a szorgalma­san dolgozó tagok évi reáljö­vedelme 20—22 000 forint kö­rül lesz. A mezőgazdaságból élő at­kári lakosság többsége viszont már az első nehéz esztendőben is megkeresi legalább azt, amit a korábbi években. A falu életszínvonalának alakulásá­ban tehát a nehéz esztendőben sem következett be a törés. A felszabadulás előtt Atká- ron 469 lakóház volt, jelenleg 631 van. Ez azonban nem azt jelenti, hogy „csak” 162 új la­kással gyarapodott a falu. A régi épületeknek mintegy 70 százalékát nagyobb vagy ki­sebb mértékben átépítették. A tanács 211 új házról tud. A ház első részét majdnem minde­nütt kifordították, vagyis az utcai frontra építettek két nagy szobát. Jelenleg 364 rádió van a fa­luban, négy-öt kivétellel ma­gánlakásban. Négy televízió is van, de mind a négy köztulaj­don. A mosógépvásárlást négy évvel ezelőtt kezdték meg, 23 darab van most belőle. Padló­kefélő, porszívó még nincs. Villanyvasalót 210-et tartanak számon. A felszabadulás előtt négy motorkerékpár volt a község­ben, most kilencvenhat van. A kerékpárok száma hetvenről hatszáztizenegyre emelkedett. Autója csak az orvosnak és a termelőszövetkezet főagronó- musának van. Teherszállítás­hoz a termelőszövetkezettől igényelhetnek fogatot, órán­ként 0,1 munkaegységért, te­hát nem is egészen a kocsis munkabéréért. Táplálkozás, egészségügy A falu egészségügyi helyze­téről dr. Kopócs Rudolf orvos tájékoztatott. Hat esztendeje dolgozik Atkáron. Körzetéhez még Gyöngyöshalász tartozik. Atkáron. szemben az orszá­gos átlaggal, nagy mértékben csökkent a mezőgazdasági bal- esestek száma. A hagyományos falusi tragédiák, a cséplőgép­nél történt baleset, a lórúgás, a kaszavágás atkári praxisában még elő sem fordult. A köny- nyebb balesetek: a kézsérülé­sek, körömleválások száma lát­szólag nőtt. mert ezekkel régen sem a kisparaszt. sem a cseléd nem ment orvoshoz. A szülőnők, főleg az első szü­lésre, kivétel nélkül bemennek Gyöngyösre, az otthonba. A mentőautó 10—15 perc alatt te­szi meg az utat. Ruházkodás Érdekes, hogy azok az idős asszonyok, akik maguk népvi­seletben járnak, az unokájukat elkísérik a pesti beszerző utak­ra és sok esetben a Váci utcá­ban segítenek nekik kiválasz­tani a legmegfelelőbb tüllru- hát, vagy pulóvert. A kocsma jelentősége a falu életében az utóbbi időben egy­re inkább csökken. Az embe­rek ugyanis elsősorban a szö­vetkezet központjában, az üzemegység! irodákban talál­koznak, beszélgetnek egymás­sal. Az esti látogatók közül vi­szont a művelődési ház főleg csak a fiatalokat tudta elhódí­tani. A szabad idő nem csupán az egyes napokon belül nőtt meg egy-két órával, hanem köny- nyebben csinálhatnak maguk­nak szabadnapot az utazáshoz is. Az iparcikk boltban újab­ban nagyon kapós cikk lett a bőrönd. Minden hónapban el­adnak belőle három-négyet. Az atkáriaknak végre olyan útjaik vannak, amelyet csak csinos málhával lehet megtenni. Az asszonyok némélyike ha­marább kézbe vesz egy-egy re­gényt, elbeszélés-kötetet, mint a férfiak. Rendszerint azokba a könyvekbe pillantanak bele, amit a gyerek hazahurcol, sőt olvasgatják az iskoláskönyve­ket is. A földmúvesszövetke- ti boltban ők veszik a könyvet „a gyereknek”. A könyvnapon 180 forint értékű vásárlás tör­tént. ez is nagyobbára mese és ifjúsági regény volt. Az Egri csillagokat és a Pál utcai fiú­kat cím szerint keresték, özv. Csuzdi Jánosné a Szegény gaz­dagokért jött be. Beteges, asz- szony, nem nagyon bírja a munkát, 5 olvas talán a leg­többet az idősebb korosztály­ból. A tanyasi házakban még több újság jár, mint a község­ben élő családokhoz. „Este, amikor hazaérek, megmosak­szom, fülemre teszem a rádió­hallgatót és kézbekapom az új­ságot — meséli Vasali József munkacsapatvezető, tanyasi la­kos. — A feleségem veszekszik is. hogy hozzá nem szólok, de az újságolvasás kell. hogy az első legyen, mert ha máshoz fogok, ez többnyire véglegesen elmarad.” Új, gyorsan terjedő szórako­zás a faluban és a tanyán is a fényképezés. A Pajtástól a 2000 —2300 forintos gépekig össze­sen 150 van Atkáron. A felnőt­teknek két évvel ezelőtt foto- tanfolyamot tartottak a műve­lődési házban és ennek ered­ményeként nyolcán rendeztek be amatőr laboratóriumot is. A szövetkezeti tagok még elsősor­ban csak családi képeket ké­szítenek. főleg az értelmiség tért rá az úgynevezett művészi fotóra. A falu politikai élete I960 nyarán olyan volt a po­litikai helyzet Atkáron. hogy bármely megállapításhoz lehe­tett volna megfelelő illusztrá­ciót találni. Ha valaki azt kí­vánta volna bebizonyítani, hogy a parasztság egy része elégedetlen a szövetkezet ered­ményeivel, könnyen talált vol­na megfelelő idézetet, elsősor­ban a volt középparasztok sza­vaiból. Ugyanakkor nem ke­vésbé meggyőző érveket lehe­tett volna hozni amellett is, hogy a nehéz esztendőben az emberek túljutottak már min­den kétkedésen, s legyőzték ra­gaszkodásukat a régihez. Sikerült a földeket gondosan megművelni. a korábbi termés­átlagokat túlszárnyalni és az egész falut egyesítő gazdaság­ban rendet tartani. Magatartá­sukra elsősorban az jellemző, hogy a fenntartások hangsú­lyozása mellett érvényesülni _ kívánnak a közösben. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom