Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-14 / 217. szám

4 NEPÜJSAG 1960. szeptember 14., szerda különös nászúi Olvastam már arról, hogy egy fiatal házaspár — Miamiban — atombiztos légópincében tar­totta meg különös nászéjszaká­ját; s most egy újságíró házas­pár szokatlan körülmények kö­zött „lezajló" nászútjáról érke­zett néhánysoros jelentés... A Waigand nevű osztrák—dán új­ságíró kettős robogóval utazta be az öt világrészt. Fárasztó lehetett az utazás, mert a. 115 600 kilométeres úton — amelyet megtettek — kétszer cseréltek motort és ötvenszer cseréltek kereket, elhasználtak még 120 gyújtógyertyát és — 10 szájrúzst. Kimerültén érkez­tek vissza indulási helyükre a fiatalok... A jelentést a magam részéről hiányosnak érzem, mert én több mindenre kí­váncsi vagyok. Például: hány fogkefét használtak el az úton? Vagy fogkefét nem is vittek magukkal??? Ejnye, ejnye... —kyd— — ÚJ BURKOLATOT ka­pott az egri Petőfi utca felső szakasza. A városi tanács út­karbantartó részlegének mun­kásai néhány napja a mun­kálatokat befejezték.- ÉLENJÁRT A GABONA­ÉRTÉKESÍTÉSBEN a boconá- di Búzakalász Termelőszövet­kezet. Cséplés után jelentős mennyiségű gabonát értékesí­tettek az államnak, így gabo- naértékesítési tervüket kettő­száz százalékra teljesítették. — AZ EGRI Pedagógiai Főiskola hamarosan meg­nyitja kapuit. Az ünnepélyes tanévnyitóra szeptember 15- én kerül sor.- ÜJ ISTÁLLÓ építését kezdték meg a káli Március 15. Termelőszövetkezet tagjai. A termelőszövetkezetnek jelen­leg hat növendékbikája és öt hízómarhája van, de a tervek szerint az új istállóba jövőre száz marhát akarnak vásárolni. — JAVUL Gyöngyös város lakáshelyzete. A város déli részén épülő új lakótelepen még az idén majd 100 lakást adnak át rendeltetésének.- ŰJ KUKORICAFAJTA nemesítését kezdték meg a kompolti kísérleti gazdaság ku­tatói. Az új fajta, az eddiginél jobb termőképességű lesz. Kü­lönböző műtrágyákkal is vé­geznek kísérleteket. — GYORS ÜTEMBEN ha­lad a recski 1000 méteres geo­lógiai kutatófúrás munkála­ta. Az eddigi eredmények alapján siker várható a kuta­tófúrástól; tiszta képet kap­nak a Recski Ércbányához tartozó területek ércmezői­nek határairól. Bz országút jövendő munkásai között Nap mint nap lassan, óvato­san haladó gépkocsikkal talál­kozhatunk Eger forgalmas, keskeny utcáin. A gépkocsin feltűnő helyein felirat hirdeti; „Tanuló vezető”. Ezekben ta­nulnak a jövő gépkocsivezetői. Jó látni, hogy a KPM Autóköz­lekedési Intézete Egerre is ki­terjesztette oktatómunkáját, és a helyi vezetőkön keresztül mindent megtesznek, hogy me­gyénkben levő gépkocsivezető­hiányt minél előbb pótolják. Érdekes a hallgatók összetéte­le. Találunk közöttük földmű­vest, segédmunkást, szakmun­kást és szerelőt, nem kevés számmal pedagógusokat is. Kit a tsz küldött, kit az AKÖV. Ki saját szorgalmából, ki ke­nyérkereset céljából van itt. A pedagógusok az iskolai poli­technikai oktatásban haszno­sítják majd tudásukat és a gé­pek körüli jártasságukat. Igen komoly munka folyik a tizhetes tanfolyamon. Kiváló gépkocsivezetők, mérnökök és szerelők foglalkoznak türelme­sen a hallgatókkal, Igen ko­moly és gondos az oktató- és nevelőmunka, mert mindenki arra törekszik, hogy a most kikerülő gépkocsivezetők való­ban az országút igazi munká­sai legyenek, akik maguk és mások testi épségére vigyázva hasznosítják a tanfolyamon szerzett tudásukat. Pár nap és újabb 80 gépkocsivezetővel gyarapszik a megye gépkocsi- vezetőinek száma, ( Vigyáznak rájuk í I960. SZEPTEMBER 14., SZERDA: SZERÉNKE 200 évvel ezelőtt. 1760-ban e napon született LUIGI CHERUBIM olasz zeneszerző. A francia forradalom hatására tömegdalokat és himnu­szokat írt és 1800-ban került színre a zsarnokság elleni harc eszméit tükröző Vízhordó című operája. Cherubini 1842-ben halt meg. 100 évvel ezelőtt. 1860-ban halt meg KARL BAEDEKER nyomdász, a népszerű földrajzi és történelmi ismeretterjesztő útikalauzok szer­zője. Az első ..Baederker” a Rajna vidékéről készült és 1828-ban jelent meg. 150 évvel ezelőtt, 1810-ben halt meg HENRY CAVENDISH angol kémikus és fizikus, ö fedezte fel az oxigént és a szénsavat, meg­határozta a Föld átlagos sűrűségét és felismerte azt. hogy a nehéz­ségi erő a kis tömegek között is fennáll, ezzel kapcsolatban tőle származik a „gravitációs állandó*’ meghatározása is. Cavendish 1731-ben született. LUIGI CHERUBINI OimiLLtatiiik ú f izwiíize ivekét A karmester FELSÖTÁRKÁNY először akkor indult fejlődésnek, ami­kor gyári környezetet kapott. Akkor érezték először az em­berek, hogy a hajdani csavar­gó, summásélet véget ért, mert van ami otthonukban is kenye­ret, biztos megélhetést ad. Az­tán teltek az évek, és ez a köz­ség is eljutott oda, hogy közös elhatározással megalakították a Dózsa Termelőszövetkezetet. Aki nem ment bányába, gyár­ba, aki nem akart elszakadni a földtol, az maradt a szövetke­zetben, így aztán felügyelet nélkül maradt a gyerek. Nincs is addig hiba, míg el nem kez­dődik az iskola, mert „mama” mellett eljátszogat otthon a kicsi. Ám az iskola már ko­moly dolog. Komoly, mert ott tanulni kell, és az otthoni mun­ka, ha igyekszik is az iskola csökkenteni, mégis nagyon fontos. Sok utánjárás után vég­re elhatározást nyert, hogy Felsőtárkányban is létesítenek állandó napközi otthont. De hol? És hogyan? Ekkor szólt bele a dologba a tsz vezetősége. Megszavazták, hogy B a k o n d i Marika 22 munkaegységet kap, ha a nap­közi otthonban tevékenykedik. El is helyezték a gyerekeket a kultúrotthonban. Nem éppen ideális hely ez. A hatalmas mo­ziteremben tanulnak a gyere­kek. Mégis jó, noha mindenki tudja, hogy ez csak ideiglenes megoldás. Ha rosszak is a je­len körülmények, mindenki várakozva tekint az épülő új iskola felhúzott falaira, amely a többek között a napközi ott­hon problémáját is megoldja. Most egy a lényeg; a gyerekek jó helyen, felügyelet mellett tanulnak és étkezésük rendes, rendszeres. — EZT A KOSZTOT ugyan akárki megehetné! — véli B a- kondi néni, a szakácsnő. EGRI VÖRÖS CSILLAG Fapados szerelem EGRI BRODY A Fekete-tenger lánya EGRI KERTMOZI Gábor diák GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Egy tiszta szerelem története Bakondi néni már csak tud­ja. Hosszú éveken keresztül főzött ő summástársainak. Hogy mit? — No, azt ugyan nem volt nehéz főzni! Bab, meg krump­li, meg egy kis tészta. Aztán tészta, krumpli, meg bab. Nem valami változatosan éltünk ak­kortájt! De itt? Nem azért, hogy összehasonlítsam a régi­vel — mert azzal nem is le­het —, de „finoman” élünk! Nézze csak — mutat ki az ab­lakon —, az ott az én egyik unokám. Az is itt kosztol. Nem úgy, mint még az anyja! Hat gyerek csimpaszkodott belém. Volt úgy is, hogy a summás- ságba magammal kellett vinni, mert nem volt kire hagyni. No, aztán, amit az evett! Cso­da, hogy felnőttek! Bakondi Marika, a kis er­dészlány, csak hallgatja a sza­vakat. Neki is van panaszolni valója, de az még pótolható. A messzi erdészházból, az erdő közepéből alig tudta elvégez­ni a hat osztályt. — Na, majd most megpróbá­lok valamire haladni! — csil­lan fel a szeme. — Itt talán több módom lesz arra, hogy tanuljak! ÜGY LÁTSZIK a kicsikről, akiket nagyon szeret, és akik szintén szeretik a „Marika né­nit”, ráragadt a tanulási láz. A washingtoni szabadalmi hivatal azt panaszolja, hogy alig tud lépést tartani az új találmányok áradatával. Nem­csak azt kell megállapítania, hogy egy találmány új-e, ha­nem azt is, mennyire válna be. A hivatal nemrég szabadal­mazta a mágneses cipőt. A cipő tulajdonképpen csak talpból és sarokból áll, csöppnyi felső­HATVANT VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Sabella nagymama HEVES * Játék az ördöggel FÜZESABONY III. Richárd PETERVASARA Nincs kegyelem . Farkas László igazgató is az új iskolát emlegeti. Majd akkor! Majd azután! Külön épületszárnyat szánnak a nap­közinek. Kell is, mert Busák Lászlónak, a napközi otthon vezetőjének, sok elgondolása van. Nemcsak azt a célt tűzte ki maga elé, hogy jól táplálja, és vigyáz a negyven gyerekre, de feltett szándéka az is, hogy akik a keze alatt tanulnak majd, azok alaposan megjavít­sák a tanulmányi színvonalu­kat. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha minden körülmény elősegíti a munkáját. Csak az iskola, az új iskola készülne már el! Minden oldalról meg lenne a segítség, de talán legtöbbet tudna tenni a Finomszerelvény- gyár az építés gyorsításáért, ahol nagyon sok tárkányi gyerek szülője dolgozik. A fel- sőtárkányi gépkocsivezetők vállalnák is a vasárnapi mun­kát, csak a gyár adná oda a teherautókat. Mert nem mind­egy, hogy az az iskola hány hónappal előbb készül el, és hány hónappal előbb, vagy később adják át a gyermekek­nek. Itt most már nem elég az igazgató és a tantestület lelke­sedése, a meglevő pénz, egy kicsit több összefogásra lenne szükség, az ügy érdekében. (A. É.) résszel, ahová a nők lábujjai­kat csúsztathatják. Nem a pánt, vagy csat tartja a lábon, hanem egy mágnes, amelyet a sarokba építettek be. A cipővel együtt harisnyákat is hoznak forgalomba, amelyek fémszá­lakkal vannak átszőve és így a sarokban elhelyezett mágnes és a harisnya között mágneses vonzás jön létre. A szabadalmi hivatal elfoga­dott egy elektromos fogvizsgá­lót is, amellyel megállapítha­tó, hogy él-e a fogideg vagy el­halt. Érdekes találmány az új gon­dolkodó gép is, amely más gon­dolkodó gépekkel is tud kap­csolatot teremteni. Az egyik gép parancsokat tud adni a másiknak. A gondolatok kicse­rélése közvetlenül, de telefo­non keresztül is megvalósít­ható. Somos István karmester a szolnoki Szigligeti Színháztól vált meg, amikor az egri szer­ződés-ajánlatot elfogadta. Klasszikus nagyoperettek egész sorát dirigálta Szolnokon, há­rom teljes éven át és azzal a szándékkal érkezett, hogy a Gárdonyi Gé­za Színházban ezt a munkát folytatja to­vább. A Három a kislány, a Csí­nom Palkó és a Denevér be­mutatóira ké­szül, — meg­annyi komoly, tehetséget, szí­vet, művésze­tet kívánó fel­adat. Somos Ist­ván tapasztalt muzsikus és művészi múlt­ja nagy remé­nyekre jogo­sítja. Muzsikus családból szár­marik, előbb énekes akart lenni, majd a karmesteri pál­cát választotta. Ott volt a honvéd művész- együttes alapítói között és há­rom esztendeig vezényelte az együttes kórusát. Nagy mesterek tanítványa; Vásárhelyi Zoltán és Vaszy Viktor irányították művészi pályája kezdetén. Megtisztelő zenész-feladatnak tartja a kó­rusvezetést is, kilenc eszten­deig állt Budapesten a Beszkárt központi énekkarának élén. Egri tervei kö­zé tartozik, hogy a szín­házi munká­ján kívül itt is nagy énekkart hív életre, leg­jobb lenne ta­lán a KISZ szárnyai alatt. — A karmes­ter alkot — mondotta. — A muzsikában épp ezért a tartalmat sze­retem. Ha a zene hatását érzem maga­mon és a közönségen egyaránt, ak­kor tudom, hogy művészi hi­vatásom teljesítem. Somos István karmester az­zal az igénnyel fogott a mun­kához, hogy az elkövetkező évad folyamán — a lehetősé­gekhez mérten — a legtöbbet adja, alkossa. Ésszerű és esztelen találmányok ,■ll■lllllallllllllailllllll■ll■!l■ll|ll||||:ilil||l^<<atllillllllialllll«lllll•llllllllallllilll«lllllll(allllllnlllllllHlIlll:llrall«llIlllullt■llllifelIltillllüllllullllllllllllullllilluln■llVTItllltlllllllllllllllll^lullll!lllllUlillllllllllllllUlllllllllllllll■llllllllfllllilan«-ll)illllllllilltllllllll(llllltluf • ii. Most már nem piszkos, nem nehéz munka ez, s mindén va­sárnapra biztosítva van a ha­zautazás. A köztisztaságiak kö­zül alig telepedett meg egy- kettő Pesten, a többiek hűsé­gesen hazajárnak és nősülés után, vagy ha megjön egy-két gyerek, végleg Atkáron tele­pednek meg. A földosztáskor 500 hold földet és 300 hold szőlőt mér­tek ki az igénylők között. A Dőry-birtok a tasi tanyával a gyöngyösi technikum tangaz­dasága lett, s később a Do- mosriói Állami Gazdaság egy üzemegysége is a határszéli földeken alakult meg. A felszabadulás utáni évek­ben, az országos fejlődésnek megfelelően, a nagybirtokok eltűntek a faluból, a paraszti gazdaságoknál pedig egyrészt a földosztás, másrészt a spe­kulációs tevékenységek meg­akadályozása és a progresszív adózás miatt megszűntek a kirívó különbségek. A régi marhakupecok közül csak né- hányan ragaszkodtak maka­csul a tiltott üzérkedéshez. Mások a maguk és az egész falu számára új, legális és be­csületes kereseti lehetőséget találtak. „Atkárt a lecsó emel­te fel” — mondják az öregek. A felszabadulás előtt egy-két gazda próbálkozott már a pa­radicsomtermesztéssel, de ér­tékesítési nehézségeik voltak. Atkár határában 1959-ben 210 holdon termeltek paradi­csomot. Az ekkor működő há­rom termelőszövetkezet ötmil­lió, az egyénileg gazdálkodók két és félmillió forint jövede­lemre tettek szert. Atkáron a termelőszövetke­zeti mozgalomnak figyelemre méltó hagyományai vannak. A Petőfi Termelőszövetkezet már 1948-ban megalakult, de első­sorban a vezetés gyengesége miatt, hatrendbeli elnökválság után, csak 1957-ben kapott erő­re. A Micsurin 1952-ben kettes típusú csoportként jött létre, SOLYMÁR JÓZSEF: Részlet egy nagyobb tanulmányból de 1953-ban önálló szövetke­zetté alakult. 1956-ban terme­lőszövetkezeti község volt At­kár, de a lakosság többsége alacsonyabb típusú társulások­ba tömörült. 1958-ban a pa­rasztság 60 százaléka már is­mét szövetkezeti tag és 1959. február 22-én, most már a la­kosság túlnyomó többségének aktív helyeslésével, ismét tsz- községgé alakult Atkár. Jelenleg az 574 családot egye­sítő, 3754 hold földön gazdál­kodó TJj Élet Termelőszövet­kezet képezi a falu gerincét. A szövetkezettel szorosan ösz- szefüggő munkát végez 40 trak­toros és gépész, a földműves­szövetkezet 15 alkalmazottja és természetesen a tanács­funkcionáriusok is. Tíz peda­gógus, egy orvos és két egész­ségügyi dolgozó szintén hely­ben talál munkát. A száztíz kukáson (nem dohányos, ha­nem KUKA-autóval jár) kí­vül negyvenen járnak Gyön­gyös üzemeibe és néhány bá­nyász is él a faluban. A volt nincstelenek közül húszan-hu- szonöten a tangazdaság állan­dó dolgozói lettek. A helyi adottságok mérlege­lésénél azt is figyelembe kell venni, hogy 1949-ben gépállo­más települt a községbe. A kezdő géppark kilenc traktor, egy vontató és egy cséplőgép, a dolgozók létszáma huszon­három volt. A tanácsnál kap­tak egy szobát irodának és egy urasági istállóban rendezték be a traktorszínt és a javítómű­helyt. A gépállomásnak jelen­leg 113 traktora, megfelelő számú munkagépe, 13 kom­bájnja van. (Az év végére 130 traktoruk lesz.) Ha a gépállomás új gépet kapott, azt rendszerint a hely­beli termelőszövetkezetekben próbálták ld. Ez az együttmű­ködés tette részben lehetővé, hogy a gépállomás végül a Me­zőgazdasági Gépkísérleti Inté­zet minősítő állomásává fejlő­dött. Ezeket a főbb összetevőket kell figyelembe venni a jelen­legi helyzet vizsgálatánál. A termelés eszközei és módszerei A korábbi eredmények egy­részt lehetővé tették, másrészt parancsolóan előírták, hogy az egész falut egyesítő Üj Élet Termelőszövetkezetnél a bel­terjesség, a jövedelmező és munkaigényes kultúrák már az első esztendőben előtérbe kerüljenek. Nemcsak a szövet­kezet vezetőiben, a falu min­den lakójában erőteljesen élt a belterjességre való törekvés. Az Űj Élet Termelőszövet­kezetnek 1600 hold kalászos területe volt az idén. A szán­tást és a talajelőkészítést a már nagyüzemi méretű táblá­kon a tizenöt gépállomási erő­gép időben elvégezte és négy traktorvontatású erőgéppel há­rom hét alatt a legkedvezőbb időben elvetették a magot. A betakarításhoz a gépállomás három új kombájnt adott, s ezekkel csaknem ezer holdat vágtak le. Hatszáz hold leara- tásáról kellett a szövetkezet­nek magának gondoskodnia. A kapásnövények közül a legnagyobb területen a kuko­ricát termesztik. Szemtermésre 610 holdon csak Martonvásári 5-ös hibrid magot vetettek, s a felét géppel csávázták, drót­féreg ellen. Két négyzetes ve­tőgéppel 200 holdon 70x70-es kötésben tették földbe a ma­got. A tagok egyes munkahelye-, ken, elsősorban a szőlőkben, azonnali munkaegység-jóvá­írásra dolgoznak, a családokra kiosztott területeken viszont időszakonként az ellenőrzések után kapnak jóváírást. A pa­radicsomot családra kiosztott területen termelik. Mindehhez hozzájön még a háztáji földön és a házi kertben végzett munka, ahol a teljes termés a tagé. A közös állattenyésztést vi­szonylag rövid idő alatt sike­rült fellendíteni. Az Űj Élet Termelőszövetkezetnek 108 fe­jős tehene van, amelynél 2400 literes évi tejtermelési átlagot terveztek, de ezt, valószínűleg, jelentősen túlteljesítik. Két 50 férőhelyes magtárpadlásos is­tállójukban a későbbiekben le­hetőség lesz a teljes gépesítés­re, egyelőre azonban csak a ta­karmány-előkészítést, a behor- dást, a trágyakiszállítást, a tej hűtését és szállításra való elő­készítését oldják meg gépek­kel. A fejés és a jószágok ápo­lása teljesen kérierővel törté­nik. Negyven törzskönyvezett, fe­hér hússertés anyakocájuk van, amelyből a legértékesebbek valószínűleg már az idén or­szágos törzskönyvbe kerülnek. Baromfitenyészetük egyelőre nincs, de a budapesti műút mellett már kinézték a megfe­lelő telephelyet. Hogyan tériednek a termelési tapasztalatok ? Az atkári szövetkezeti pa­rasztok szakmai felkészültsé­gére jellemző, hogy Lukács László, új termelőszövetkezeti tag (ragadványnevén Millió) május 17-én vette át 36 borjú nevelését és azonnal áttért az itatásos módszerre. Már az el­ső hónapban, tehát az átállás nehéz időszakában, jó közepes súlygyarapodást ért el az álla­toknál. Amint elmondotta, a dudlisüveg már a saját istálló­ban is divatban volt. Az új módszereket elsősor­ban a tapasztalatcsereértekez­letekről hordják haza. Ezek­nek lényegesen nagyobb jelen­tőségük van, mintsem azt a külső szemlélő feltételezné. Ta­pasztalatcserére menni — ran­got jelent. A meghívók nagyon becsesek. Az elküldött vezető­ségi tag kötelességének tartja, hogy pontosan tájékozódjék és azt lehet mondani, hogy ami­kor hazaér, elő is kell rukkol­nia valamivel. A szövetkezet vezetőségének 21 tagja van, az ellenőrző bi­zottságnak kilenc. A tisztség- viselők 40 százaléka volt kö­zépparaszt, akik általában a fejlesztés utolsó lépcsőjében léptek a szövetkezeti útra. A többiek viszont néhány éves, sőt egyévtizedes nagyüzemi termelési tapasztalattal ren­delkeznek. (Adatok az Üj Élet Termelőszö­vetkezet gazdaságáról: Családok száma: 574. Munkaegység-részesedésből tagok és eltartott családtagok: 922, tsz- tagok: 584. Tényleges dolgozók: 528. A közös munkába rendszeresen bevonható családtagok: 176. Föld: szántó 3232 hold, rét 157, legelő 83, gyümölcs 6, szőlő 205, ebből 1958. évi telepítés 9 hold, 1959. évi telepí­tés 20 hold, I960, évi telepítés 45 hold, erdő 2 hold, nádas 3 hold, művelés alatt nem álló terület 87 hold, összterület: 3754 hold. A tagok háztáji gazdasági 475 hold szántó, 24 hold házikert, 155 hold szőlő. Idei vetés: búza 983 hold, rozs 55 hold, őszi árpa 328 71010, kukorica 610 hold, cukorrépa 157 hold, borsó magnak 170 hold, paradicsom 131 hold, silókukorica főterménynek 106 hold, Melegágyi ablakok száma 1386. Állatállomány: 108 tehén, terve­zett tejhozam 2400 liter, borjúneve­lésre fordítanak 58 000 litert, üzemi szükséglet 1000 liter, értékesítésre kerül 230 820 liter. Segédüzemek: daráló, pálinka­főző, homokbánya. A tervezett munkaegységek szá­ma: 141 435. Tervezett bevétel: 3 421 869, tarta­lék: 518 137, marad: 2 903 732. Föld­járadék: 264 457.) (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom