Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-14 / 217. szám

I960, szeptember 14., szerda NÉPÚJSÁG A minőség -— létkérdés A minőség — létkérdés iparunk szá­mára ... Ipari termelésünkre — hosz- azú éveken keresztül — a mennyiségi szemlélet volt a jellemzőbb, a termelés min­den áron való növelése. Ez a helytelen szemlélet károsan mutatkozott exportunkban, s elégedetlenséget váltott ki a fogyasztók körében, a belső áruellátásban is. Hadd említ­sek mindjárt egy példát: sok bútort gyártunk, de a szükség­letek kielégítésére még ez .a sok is — kevés! A bútorok iránti nagy kereslet arra sar­kallta a gyártó vállalatokat, hogy több, egyre több bútort készítsenek, s bocsássanak a vásárlók rendelkezésére. Az Egri Faipari Vállalat munká­sai is e célból növelték a ter­melékenységet. De közben a vállalat műhelyeiben gyártott, festett hálószoba bútorok irán­ti kereslet — a lakosság igé­nyeinek növekedése következ­tében — csökkent. Miért történt ez? Termeltek közepes, alacsony értékű termékeket — sokat; jó minőségű árut — keveset. Az elkészült darabokat a kiske­reskedelmi vállalatok vidéki bútorüzleteibe szállították, s itt végeztették el a festési munkákat; nagyobbrészt kis városokban, községekben, bá­nyatelepeken került rá a fes­ték a bútorokra. De hogyan?! Tökéletlenül csinálták ezt a munkát. A festékanyagok sem voltak megfelelő összetételűek, a bútorok nem bírták a ned­vességet, a meleget, s a bútor­testen a legkisebb karcolások, horzsolások is eltüntethetetlen nyomokat hagytak. Es ugyan ki vásárolta szívesen az ilyen bútorokat?! dolgozói, mű­A VALLALAT szaki vezetői gondolkoztak, hogyan hódít­hatnák vissza az elveszített fo­gyasztókat, hogyan öregbíthet­nék vállalatuk hírnevét, ho­gyan gyárthatnának olyan bú­torokat, amelyek a lényegesen megnőtt igényeket is képesek kielégíteni. Hasznosan segítet­te ezt a lakosság egyre növek­vő igényének „nyomása”, amely a jobb minőséget, a vá­lasztékbővülést eredményezte. Tehát bizonyos kedvező köl­csönhatás mutatkozott itt. Persze ma is tapasztalhatók — igöz, szórványosabban, mint az elmúlt, előző években — olyan nézetek, amelyek a mi­nőséget másodlagosnak tekin­tik, előbbre helyezve; a meny- nyiségi termelést. Mivel ma­gyarázhatók ezek a nézetek? Azzal mindenesetre, hogy a minőségjavító igények olykor többletmunkát jelentenek a gyár, a vállalat számára — s ez visszaveti a termelést kis időre. A minőség a népgazda­ság érdeke, a többtermelés vi­szont üzemi érdek is. Azok, akik a mennyiségi termelés mellett törnek botot, elvonat­koztatják a termékek gazda­ságosságát a minőségtől, s a helyi, az üzemi érdeket helye­zik o népgazdasági érdek fölé. Igen, többletmunkát jelent a minőségjavító igény. VEGEREDMENYBEN es _____________________itt a lényeg — a gazdaságosság követelményeit nem lehet egy­oldalúan, a termelés oldaláról vizsgálni, hiszen a végcél: u fogyasztók kielégítése! A minőségjavító munka elő­rehaladását több minden befo­lyásolja. Befolyásolja elsősor­ban egész sor gazdasági körül­mény, például a bér- és a pré­miumrendszer. Az anyagi ösz­tönzés megfelelő módosítása nagymértékben hozzájárulhat a minőség javításához. De a technológiai folyamatók kor­szerűsítése, egyes minőségjaví­tó beruházások, a minőségi szabványok kidolgozása, a rak­tározási helyzet bizonyos mér­vű javítása is feltétlen maga után vonja a minőség további javulását. Milyen intézkedések Szüksé­gesek a minőség javítására? Elsősorban az ipar anyagi érdekeltségének további javí­tása, az ipar minőségjavító be­ruházásainak megkülönbözte­tett gonddal való kezelése, fo­kozottabb ellenőrzések beve­zetése, vizsgáztatás műszaki szabályokból, stb. Ezek foga­natosítása — az ipar minőségi javítása érdekében — minden bizonnyal a fogyasztók meg­elégedését eredményezi majd. P. D. Jól dolgozik az erdőtelki nőtanács Az erdőtelki nőtanácsnak $5 tagja van. Ebből hét vezetőségi tag. Ez a 85 asszony az utóbbi időben jelentős eredményeket ért el. Mosógépet vettek, hogy a tsz-ben dolgozó asszonyok munkáját megkönnyítsék. Az asszonyok bizalommal fordul­nak segítségül Ragónéhoz, a nőtanács elnökéhez. Megszer­vezték a főző- és varró-tanfo­lyamokat, hog^ télen tanulhas­sanak a lányok, asszonyok. Ezeket az idén is szeretnék megindítani. Azonkívül tányé­rokat, evőeszközöket vettek, hogy lakodalomra, vagy bár­milyen alkalomra kölcsönkér­hessék. A nőtanácsi teendőkön kívül, ha kell, a munkát is megszervezik az erdőtelki asz- szonyok. — A HAZAFIAS Népfront megyei irodájának közlemé­nye: a béke nagyaktíva-gyű- lést változatlan időponttal és programmal — tehát I960, szeptember 16-án, pénteken, fél 10 órai kezdettél — a Köz- gazdasági Technikum dísz­termében fogjuk megtartani (Eger, Klapka u. 7. sz.). > i Őszi vetéshez készülnek A földeket , ilyenkor ellepik a traktorok. Nyüzsögnek, mint a hangyák — szántanak min­denhol. Készítik a talajt az őszi vetéshez. A termelőszövetkezetekben folynak a vetőmag-csere ak­ciók. Csávázzák a búzát, elő­készítik a földbe kerülő magot. A tenki Béke Termelőszövet­kezet nagyon jól halad az őszi munkákkal. Nem mindenki di­csekedhet azzal, mint a ten- kiek elnöke, hogy a korai ve­tést már befejezték. Elvetették az őszi árpát, rozsot, silókuko­ricát és a jövő héten a búza vetéséhez is hozzáfognak. A tsz saját magját veti, sőt cse­re-magot ad az átónyi Dózsá­nak is. Egy ilyen termelőszö­vetkezetben megy a munka, nem is csoda, mert a tagság 90 százaléka fiatal, nincs lemara­dás, csak munka van, gyors, alapos. A fiatalok nem hagy­ták ott a falut, nem keresik a városi szórakozásokat. Estén­ként a termelőszövetkezet újra festett irodájában kétszázan is összegyűlnek, nézni a tele­víziót. Munka után a fiatalság ott nyüzsög, játszik vidáman a röplabda-pályán. Tenken folyik a munka. Már nem zúgnak a traktorok, a fel­szántott talaj most pihen, üle- pedig, így készítik az ágyát az őszi búzának. Jól haladnak Boconádon is az őszi vetéssel. Szeptember 2-án befejezték a mélyszántást Most az őszi árpa vetéséhez készülnek, azt beszélik meg a tsz-irodán. Csávázzák az őszi búzát, hogy minél hamarább földbe kerüljön az is. Dicséret illeti a Búzakalász Termelőszö­vetkezetet azért is, mert gabo­naértékesítési tervét 200 száza­lékra teljesítette. Nemrég fog­tak hozzá a kukoricatöréshez és húsz mázsára számítanak holdanként. Nem volt könnyű a termelő- szövetkezetekben úgy megszer­vezni a munkát, hogy az gyors és kifogástalan legyen, össze Az iskolareform téziseiről tanácskozott a megyei tanács művelődésügyi osztálya A MEGYEI TANÁCS műve­lődésügyi osztályának munka­társai hétfőn az iskolareform téziseiről tartottak munkaérte- tekezletet, S t r b á k István osztályvezető irányításával. Ezen a tanácskozáson szó esett azokról a tapasztala­tokról, melyeket a megye terü­letén nyertek a lakosság és a pedagógusok észrevételei alap­ján. A reformjavaslat iránt ál­talában nagy az érdeklődés, de van rá példa, hogy egyes téte­leit rosszul értelmezik. Van­nak, akiket a gimnáziumok sorsa aggaszt — fölöslegesen. Mások az általános műveltség színvonalát féltik a politech­nikai képzéstől — szintén alap­talanul, A korszerű ismeretek tartal­mát ugyan még nem állapítot­tuk meg/ de nyilvánvaló, hogy a korszerű ismeretek tei- tételezik a humán műveltséget, szorosan összekapcsolva a §ya korlati képzéssel. A gyakorla­ti képzés fontosságát maga az élet jelölte meg, de ez nem je­lenti, hogy a középiskolában csak szakmunkásképzést 3-ka­runk megvalósítani. Elmondta még Strbák elv­társ, hogy az iskolareform megvalósítására teljes 10 ev áll rendelkezésünkre, tehat nem kell türelmetlenkednünk, de mindent el kell követnünk a reformok teljes sikeréért. Ez elsősorban a pedagógusokon múlik: nélkülük az iskolare­formot megvalósítani nem le­het Viszont éppen a cél érde­kében a pedagógusoknak jól kell ismerniök a reform-javas­lat minden részletét. Ahogy Tóth Tibor elvtárs a vitában megállapította: pasztalt húzódást a körzeti is­kola létrehozásával szemben. A szülők nehezen értették meg, hogy mit jelent gyerme­keik fejlődésé szempontjából a körzeti iskola. Miért? Mert az elvi tájékozottságuk nem volt elég alapos. Ha a pedagógusok elfogadtatják, helyesebben: megértetik a három alaptétel minden részletét, ilyen eset nem fordul elő. A fenti tény is a pedagógusok szerepének fon­tosságára figyelmeztet, azaz: mindenekelőtt a pedagógusok­nak kell elmélyedniök a re­form-tervezet tételeinek tanul­mányozásában. A megyei művelődésügyi osz­tály felkészül a széles alapo­kon meginduló vitára, minden elvi és gyakorlati segítséget megad a községek gyakorló pedagógusainak ahhoz, hogy a vitát érdemben is helyesen folytathassák és vezethessék, hogy a félreértéseket kikerül­jék és helyesen megmagyaráz­hassák az új iskolareform-ter­vezetet. Ezt a célt szolgálta a műve­lődésügyi osztályon tartott ér­tekezlet is, melyen élénk . és hasznos eszmecserét folytattak az osztály dolgozói. G. Molnár Ferenc Tatarozzák a tarnamérai Hirseh-kastélyt tet műemlékké nyilvánították, és hozzáfogtak a felújításához. A tatarozás során rendbehoz­zák az épület termeit, a fres­kókat és a külső falakat is, Rendbehozására 280 000 forin­tot költenek. kellett fogni a tsz-tagoknak és a gépállomás dolgozóinak egy­aránt. íme, az eredmény: a ta­laj előkészítve, megyeszerte a búza csávázva, legtöbb helyen nemsokára földbe kerül a vetőmag. I. E. A Helyi ipari- és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének III. Kongresszusa előtt A HVDSZ 1960. szeptember 24—25-én tartja III. kongresz- szusát. A III. kongresszust megelőzték az alapszervezeti választások, s az alapszervezet; küldöttek megyei konferenciá­ja. Szakszervezetünk II. kong­resszusa óta 4 év telt el. Az elmúlt időszak történelmi ese­ményekben gazdag négy esz­tendő volt, belpolitikai és kül­politikai vonatkozásokban. Munkánkban nagy segítséget jelentett a szakszervezetek XIX. kongresszusa, amely meghatározta a szakszervezeti munka politikai irányvonalát és megjelölte a soronkövetkező feladatokat. A kongresszus ha­tározatban rögzítette: a Szak- szervezetek hivatásukat csak a proletariátus marxista—leni­nista pártjának vezetésével ké­pesek betölteni, a szakszerve­zeti mozgalom csak a dolgo­zókhoz fűződő kapcsolatok szüntelen erősítésével érheti el célját. Ennek követelménye: a szakszervezeti szervek rend­szeresen foglalkozzanak a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeivel, termelő tevékenysé­gük valamennyi fontos kérdé­sével. A szakszervezetek leg­fontosabb feladata: a munkás­hatalom szilárdítása, a mun­káshatalom gazdasági erejének növelése, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítá­sa, a dolgozók politikai, kultu­rális nevelése, a proletárinter­nacionalizmus szellemében. Szakszervezetünk III. kong­resszusa értékeli a II. kong­resszus óta végzett munkát, s e munka eredményeire tá­maszkodva, megjelöli a továb­bi feladatokat. Az állami helyi ipar, közmű- és szolgáltató vállalatoknak nagy szerepük van a termelés­ben, a lakosság szükségletei­nek kielégítésében. A helyi ipar, -*■ amely 10 éves fennál­lásra tekint vissza, és a felsza­badulás óta eltelt időszak gaz­dasági eredményeiben, sikerei­ben is számottevő szerepet tölt be — a szocialista népgazdaság szerves része lett. Az állami helyi iparra az elkövetkezendő időkben is jelentős feladatok Várnak a lakosság szükségle- . teinek, igényeinek kielégítésé­ben és életszínvonalának eme­lésében. Megyénk helyi ipara, vala­mint a közmű- és szolgáltató, vállalatainak dolgozói a III. kongresszus tiszteletére a ter­melési munka — és ezzel pár­huzamosan népgazdaságunk gazdasági erejének — növelése végett, munkaterületükön fo­kozottabb odaadással végzik munkájukat, a meglevő ter­melőszövetkezetek gazdasági megszilárdítását, a munkás­paraszt szövetség erősítését. o HVDSZ Heves megyei bizottsága.- MEGÉRKEZTEK az őszi áruk az egri Állami Áruházba. Férfi télikdbátbói már most annyi van. mint más években a szezon legforgalmasabb idő’ szakában. A gyermekek számá­ra bőségesen áll rendelkezésre újtípusú tréningruha. Olvasóink írják — panaszolják Tatarozás ügyében Ez év júliusában az egri In­gatlankezelő Vállalathoz ír­tam egy beadványt, amelyben kértem a lakásom javítását. Az ingatlankezelő vállalat ele­get is tett kötelességének, mert a műszaki ellenőr kijött a hely­színre, felírta milyen javításo­kat kell eszközölni. A baj ott kezdődik, hogy az illetékesek nem engedik a munkálatokat elvégezni, mert a ház tulajdo­nosa kéri vissza a lakást. Elég hosszú idő telik el addig, amíg az ügy elintéződik, s addig sem az állam, sem a háztulaj­donos nem javíttatja meg a házat, holott az erősen beázik, a falazat pedig leszakadással fenyeget. Mi, lakók nem ál­lunk úgy anyagilag, hogy a la­kást minden két hónapban fes­tessük, mert egy-egy esőzés után ezt kell tennünk. Kérjük a szerkesztőség köz­benjárását abban, hogy mi­előbb döntsék el az illetékes szervek a ház hovatartozását, illetve segítsék elő a tatarozást, hogy az őszi időjárás beálltá­val ne ázzunk sokáig. Fülöp Sándor, Eger, Makiári út 33. sz. Egy javaslat, illetve kérelem, amelyből haszna van az államnak In Mi, hatvani és a környék be­tegei a társadalombiztosítás mostoha gyermekeinek érez­zük magunkat. Ha valaki a reggeli autóbuszt figyelné, amelyik Gyöngyösre megy, ta­pasztalhatná, hogy az utasok 60—70 százaléka Gyöngyösre megy ellenőrző vizsgálatra, röntgenre. Gyöngyösön nem szívesen fogadják a hatvania­kat, mondván, hogy Hatvan­ban is van röntgen. Nagyon szeretnénk, ha ilyen esetben kevesebbet, illetve egy­általán nem kellene utazgatni, nem beszélve arról, hogy ez az államnak is költségesebb, mi­vel az útiköltséget az SZTK téríti meg. Engem június 15-én Péter- vásárán ért a baleset, eltörött a bal lábam. Ekkor az egri kór­házban részesítettek elsőse­gélynyújtásban. A gipsz levé­tele után — hat héttel később — újabb röntgenvizsgálat vált szükségessé, s ezért ismét Gyöngyösre utaltak. Kérjük az illetékeseket, — amennyiben lehetséges, ne küldjenek bennünket, hatvani­akat és környékbelieket Gyön­gyösre ilyen vizsgálatokra, hi­szen Hatvanban is van rönt­gen, sebészet is. Ilyenkor igen nagy szükség van minden munkáskézre, akár a gyárban, akár a mezőgazdaságban, de nehezíti a beteg gyógyulását az ide-oda utazgatás. Darabos István, Hatvan, Vereczkei u. 19. Egy este a Mecset Étteremben Az elmúlt napokban ismé­telten szégyenben maradtam, mint egri házigazda, egy bu­dapesti barátom előtt. Szándé­kosan írom azt, hogy „megint”, mert ez már nem az első es it, hogy „leégtem” honi és kül­földi vendégek előtt. Történt ugyanis, hogy a Me­cset Étterembe mentünk el ba­rátommal, aki annak idején látta a Magyar Híradóban » romantikus török szobát, a freskókat és szőnyegeket a fa­lon, a szolid tánczenekart és a kellemesen szórakozó embere­ket. Az első meglepetés akkor ért, amikor rádöbbent bará­tom arra, hogy a freskók és egyéb festett díszítések a falon eléggé ízléstelenek, s erősen ideiglenes jellegűek, Megma­gyaráztam barátomnak, hogy ez egy egészen újszerű valami, ami még szokatlan az embe­reknek, de idővel megismer­kednek ezzel a stílussal, ha ilyet látnak majd minden erre alkalmas helyiségben, kezdve az egri borkóstolótól, a gyön- gyöstarjáni cukrászdáig. Ezután beléptünk az intim kis kávézóba, ahol a híradóban látott török asztalok és párná­zott székek helyett a megszo­kott vendéglői asztalok és szé­kek fogadták, elűzve azt a ke­vés törökös hangulatot is, amit a sok díszítés fel tudott idézni. Ezt követte az igazi meglepe­tés, részemről pedig a mente­getőzés. .Tánczenekar helyett tánczenét kínlódó népi zene­kar, amelynek műsorában sze­repelt, — nem éppen a legíz­lésesebb — II. osztályú étte­remben nem illő „neki men­jek, ne menjek ...” szövegű rémdal. A szórakozó közönség egyes tagjai bambán belebámultak törökös cseréppoharukba, má­sok hangosan énekelve és or­dítozva juttatták kifejezésre emelkedett hangulatukat. Mindezek után kérdezhetjük — ha már török jellegű ven­déglőről van szó —, hogy le­het egy aránylag kellemes, jó helyen fekvő étteremet olyan jó beindulás és olyan országos propaganda után, illetve rövid idő alatt ennyire kocsmajelle- gűvé változtatni? Demeter László, Eger. Két hót a Mátrában Már szinte megszokott és természetessé válik, hogy min­den évben két hetet az ország legszebb üdülőhelyein töltünk. Az ember a jót hamar meg­szokja. így van ez a nyári sza­badsággal, illetve az üdüléssel is. Ma kevés térítéssel két hé­tig élvezzük a szépet és a jót En mór üdültem több he­lyen, mindenhol nagyon .szép és jó volt, de a mátrafüredi Pedagógus Üdülő került eddig az első helyre. Már az első nap, az elosztás­nál jó érzés töltött el, amikor figyelembe vették az idősebb korosztályt, akiket helyben he­lyeztek el, — ami azt jelentet­te, hogy nem kellett a szom­szédos üdülőkbe menni az ét­kezéskor. Tiszta, barátságos szobák, a szakács ízletes, fi­nom menüje várta az üdülő­ket. A másik dolog, amit szintén igen fontosnak tartottunk, a szórakoztatás biztosítása volt. Erről a kultúrfelelősünk távol­létében a sportfelelős, a „La- joska” gondoskodott. A hét minden napjára volt program. Kirándulást kirándulás követ­te, a fiatalok hetenként két­szer táncolhattak, s sportolók is megtalálták kedvenc sport­águk gyakorlásához a lehető­séget, természetesen ennek si­keréhez hozzájárult az időjárás is. Meg kell még említenünk az autóbuszvezetők jó munkáját is, akik biztosították a kényel­mes utazást a kirándulások al­kalmával, s gyönyörködhet­tünk a Mátra szépségében. Lám, hány embernek kell jól dolgozni, hogy az üdülés, a pihenés zavartalan és szép le-. gyen. A fent említett dolgo­zóknak a magam és üdülőtár­saim nevében mondunk köszö­netét: a július 27-től augusztus 10-ig, a 6-os szobában üdülők. Lieska Péterné. Eger, Dohánygyár. — A LEGFONTOSABB pil­lanatnyilag az, hogy a nevelők megértsék a reform-javaslato­kat, azt magukévá tegyék és szíwel-lélekkel dolgozzanak a megvalósításukért.. A reform igényli azt is, hogy a nevelők határozottabban ál- lástfoglaljanak a politikai és világnézeti kérdésekben, de eh­hez az is kell, hogy ők maguk is fejlődjenek. Jóllehet a tanter­mi anyag is változik majd, — főként a közép- és felsőok­tatási intézményekben —, a korszerű pedagógiai módsze­rek alkalmazása nélkül az ok­tatás eredményességének foko­zását nem lehet megvalósítani. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a reform-terve­zetből főként a szervezési kér­désekkel foglalkoznak a peda­gógusok, bár a tartalmi kérdés a döntő. Az alapelvek kétségte­lenül helyesek, az is tény, hogy ezeket az alapelveket minden­ki magáénak tartja, viszont ez még nem jelenti, hogy minden­ki teljesen tájékozott az alap­elvek részleteiben is. Márpedig az elvi alaposság nélkül a gya­korlati megvalósítás nem lehet teljes. Érdekes példaként említette meg erre vonatkozólag Strbák elvtárs az egyik községben ta­N agy on szép, műemlékjelle- gű épület a tamamérai „volt” Hirsch-kastély. Az épületet is­kolának használták régebben, így erősen megkopott és meg­rongálódott. A vakolat leko­pott, tönkrementek a lépcsők és a freskók is. Most az épüle­

Next

/
Oldalképek
Tartalom