Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-23 / 225. szám

4 N ercjsAG 1988. szeptember 23., pántéi 'lílHJlit <4 róna (füttyökről Szuszog a mozdony a szerel­vény előtt, ugyanúgy zihál a kocsisor végén is egy másik. Nehéz itt, Felnémet jelé az emelkedőn, a kanyarban felka­paszkodni a nagy teherrel. Az elől fújtató mozdony vezetője most jelt ad. Két hosszú, egy rövid füttyszó harsan, mintha azt akarná mondani a hátsó gép vezérének: „most told meg?’ S ezzel még nem is len­ne baj. Ezt tudomásul veszi mindenki, megszokta a vasút környékén, évek hosszú során, még a legkisebb gyerek is. Itt mindig füttyentenek a mozdo­nyok, mert ez az Eger nagyál­lomás és a várállomás közti szakasz a legnehezebb. Csak egy a baj. Nem lehetne minden mozdonynak egyfor­mán, rövid ideig fütyülni, kü­lönösen éjszaka, s nem végte­lenül, hosszan elnyújtva, hogy mindenki kénytelen-kelletlen, felriadjon még legmélyebb ál­mából is? (w) — 105 HOLDON vetettek őszi árpát eddig a feldebrői Rákóczi Tsz tagjai. A káli Vörös Hajnal Tsz-ben szin­tén gyorsan halad a kora ősziek vetése, eddig 100 hol­don került földbe a rozs. — US VAGON ŐSZI KALÁ­SZOS vetőmag csávázására kötöttek szerződést a Növény­védő Állomással a füzesabonyi járás termelőszövetkezetei. A Növényvédő Állomás nagy tel- jesitményú csávázógépe már végzi is ezt a munkát. — NÉGYTANTERMES ál­talános iskolát építenek Bese­nyőtelken. Az új iskola elő­reláthatólag november köze­pére épül feL — 60 HOLDRÓL takarítot­ták be eddig a silókukoricát a poroszlói Rákóczi Tsz tagjai. — VÉGZIK a siló takar­mány betakarítását a hevesi járásban. Silókukoricát már hétezer holdról takarítottak és vermeltek be a termelő- szövetkezetek. — BEFEJEZTÉK A SILÓ- ZÁST a boconádi Búzakalász Tsz-ben. A szövetkezet tagjai 20 hold silókukoricát tettek el a télre, s ezzel 350 köbméter silót biztosítottak a közös ál­latállomány részére. r — JÁRDÁT építenek Pető- flbanya legforgalmasabb sza­kaszán a Petőfi-altáróhoz ve­zető úton. Az egy méter szé­les járdán kívül korszerűsí­tik az egész útszakaszt is. — KIKELT AZ ŐSZI ÁRPA S füzesabonyi Petőfi és a káli Vörös Hajnal termelőszövetke­zetek földjén. A korai vetés eredménye. máris megmutatko­zott a szépen fejlődő kelésnél. — HÜSZ TENYÉSZÜSZÖT vásárol a hatvani Béke Tsz középlejáratú hitelből és sa­ját erőből. Az állatok számá­ra már készítik az istállót is. — 690 HOLD BÜZÁT vetnek el az idén az erki Üj Barázda Tsz tagjai. A szövetkezetben kísérletképpen külföldi búza­fajtákat is vetnek, a tervek szerint 50 holdon szovjet bú­zát. — HÜSZ FÉRŐHELYES ser- tésfiaztatót épít a hatvani Bé­ke Tsz. A 26 000 forintos beru­házáson kívül saját erőből 18 ezret pótol hozzá a termelő- szövetkezet. — BIZTATÓAK a termés- eredmények a termelőszövet­kezetek dohánytábláin. A be- senyőtelki Szabad Föld, a dor- mándi és a poroszlói Űj Élet­ben a tíz mázsát is meghalad­ja a termésátlag. — BEFEJEZTÉK az őszi ár­pa vetését Boldogon. Most a silótakarmány betakarítását végzik és csávázzák a búzát az őszi vetéshez. műsora: Egerben eeu? 7 órakor: OBI MURI {Vörösmarty-berleii Fit a a* iskolareformról 4 politechnikai bizottság munkája a hatvani Bajza Gimnáziumban segítés sikerét a mi iskolánk­1360. SZEPTEMBER 25., PÉNTE*: TEKLA 90 évvel ezelőtt, 1870-ben e napon halt meg PROSPER MÉBIMfiE francia író. Drámáiban szerette u romantikus külsőségeket. Egyik darabja (La Jacquerie) a XTV. szá­zadbeli francia parasztfelkelést ele­veníti fel. Legmaradandóbb alko­tásai a hideg megfigyelőképesség­gel és klasszikusan tiszta stílusban megírt novellái (Etruszk váza,. Ma­teo faicone, Colombo) Carmen d- rpű novelláját Bizet hasonló című operája tette világszerte ismertté. Mérimée 1803-ban született. PROSPER MÉRIMÉE 75 évvel ezelőtt, 1885-ben e napon halt meg CARL SPITZWEG német festő. Derűs hangulatú, a kispolgári életet ábrázoló képeivel, fi­nom színezésű tájábrázolásaival a késői romantikus biedermeier stílus legjelentősebb képviselője. Spitzweg hosszú időn át a Flie­gende B’áetter című népszerű élclap munkatársa volt. 90 évvel ezelőtt, 1870-ben e napon született SZÉKÁCS ELEMÉR növénynemesítő. Különféle magyar táj fajta búzákat összegyűjtve, azokból egyedi kiválasztással nemesítette ki a róla elnevezett faj­tákat. őszi árpa, zab. kukorica és len nemesítésével is foglalko­zott. ö alapította a kompolti, a bábolnai és a mezőhegyes! állami növénynemesítő telepeket 1931-ben. ő indította meg a Növényne­mesítő szemlét. A búza nemesítéséről 1916-ban írt munkája az első e tárgyra vonatkozó magyar nyelvű könyv. Székács 1938-ban halt meg. % Gondolatok ... ' - a munkáról „OHMJ majom. Örülj, mert maga Pittakos ürül, pedig ő Mytlléna királya". (ögörüg munkadal,) Tompa Mihály: Munkásság az élet sója — romlástól, mely megóvja. Katona József: Munkálkodó légy, nem panaszkodó! Carlyle: Dolgozni! — és nem kétségbeesni! (Fia ágya fölé íratta). Jeanne d’Arc: Vive le labeur! —■ éljen a munka! . » Orczy Lőrinc: Te kapád, te ásód, te baltád, gereblyéd, lemezvasad, vil­lád — szebben fénylik nálam, mint arany, s pántlika. Alexandre Dumas: Semmi sem köti az embert úgy az élethez, mint a gond és az örökös munka. Aldrich: A bánat legbiztosabb gyógyszere a munka és a kötelesség. Romain Rolland: A munka magába szív szégyent, keserűséget, mint a szi­vacs. A munka új bőrt és vért ad az életnek. Charles Baudelaire: s Munkakedvvel elűzöd a nyomorúságodat, betegségedet és szomorúságodat. Kemény Zsigmond: Kitűnővé egy szerencsés perc által is válhatunk; hasznos emberré a fáradságos évek tesznek. Az újságírás csúcsteljesítménye A MI ISKOLÁNKNAK egy­éves tapasztalata van a poli­technikai oktatásról. Az elmúlt oktatási évben a hatvani Bajza Gimnáziumban már bevezettük az 5+1-es po­litechnikai oktatást. A munka irányítására megszerveztük a politechnikai bizottságot. Nem elég a tanári testület, a KISZ, vagy a szülői munkakö­zösség? — kérdezhetné valaki. Valóban, mindegyik foglal­kozik a maga területén a po­litechnikai oktatással, de eb­ben az előkészítő kísérleti sza­kaszban — és nyilván később is — szükség van egy olyan közösségre, amely összehangol­ja a feladatokat. A hatvani Bajza Gimnázi­umban egy éve alakult meg a politechnikai bizottság, és mű­ködik most is. A bizottságban képviselve van a városi párt- bizottság, a tanács, a KISZ, a Hazafias Népfront, a nőtanács, az 5+1-es osztályok tanárai, a szülői munkaközösség, s ter­mészetesen az érdekelt üzemek küldöttei is. Miről tárgyal és miben ha­tároz a politechnikai bizott­ság? Először is ki kell válaszúm azokat a nagyüzemeket, ame­lyekben a legkedvezőbb felté­telek biztosíthatók a gyakorla­ti foglalkozás lebonyolítására. Ilyen szempontok figyelembe­vételével kértük fel az első esz­tendőben a Mátravidéki Erő­művet és a Nagygombosi Tan­gazdaságot, az 1960.'61-es okU- tási évben pedig a petőfibányai gépüzemet és a hatvani Petőfi Termelőszövetkezetet egy-egy osztályunk foglalkozUtására. A POLITECHNIKAI bizott­ság gondoskodik az üzemben, iskolákban és a szülők között a megfelelő közvélemény ki­alakításáról is. Barátkozzanak meg az újjal az üzem dolgozói, a tanárok, a fiaUlok és termé­szetesen a szülők is. A poli­technikai okUtásra kiválasz­tott Unulócsoportok szülői ér­tekezletén rendszeresen napi­renden tartottuk az üzemi fog­lalkozások lehetőségeinek, elő­nyeinek ismertetését. A politechnikai oktatás a bizottságon túl, iskolánkban az egész Unárikar ügyévé vált. Ezért a szaktárgyak Unárai a politechnikai bizottságban fel­merült problémákat tanmene­tükbe ikUtták, hogy támogat­hassák a gyakorlati foglalko­zásokat. Magyarszakos tanáraink meglátogatják az üzemekben dolgozó Unitványaikat és így születik meg a dolgozat-téma — „UUm az iskolától az üze­mig.” (A jól sikerült írásokat jutalmazza a politechnikai bi­zottság.) A matematika Unárai a százalékszámítást, a négyszö­gekkel, a kataszteri holdakkal való ..űveleteket gyakorolUt- ják és sok érvet találnak és használnak fel arra, hogy a matematikát, mint a gyakorla­ti munka nélkülözhetetlen ve­lejáróját megkedveltessék U- nítványaikkal. KÉMIKUSAINK és biológu­saink az üzemekben igazolva látják, hogy mennyire szüksé­ges a termelés kémizálásának korszakában az élet fejlődésé­nek tudományos megértésével aláhúzni a termelőmunkával kapocsolatos szakUrgyi moz­zanatokat. Beszélhetnénk még a történelem és a földrajz sze­repéről, a műszaki rajz Uní- tásáról, vagy az idegen nyel­vek tanulásának műszaki vo­natkozásáról is. Tehát minden szaktárgy bő­ven segíthet a hét öt napján át a gyakorlati foglalkozással el­töltött egy napra, és az ilyen MezőUrkányban 90 éves ko­rában elhunyt a Tamavidék legöregebb juhásza, Takács János, aki csaknem fél évszá­zadot töltött a juhok mellett, s aki ez alatt száz juhászt Uní- tott meg mesterségére. Mint nyugdíjas, élete utolsó napjai­ban is számtalan UpaszUlat igazolja. Lapozgassunk csak a poli­technikai bizottságunk ülései­ről készült jegyzőkönyveket: Az egyiken a Unulók helyes öltözködéséről, a köszönés és a megszólítás módjáról, a jegyzetelés és a számonkérés formájáról beszélgettünk és hoztunk határozatokat. A po­litechnikai bizottság kezdemé­nyezésére rendeztük a fiaUlok kezdeti próbálkozásaiból, a kü­lönböző munkadarabokból ösz- szeállított kiállítást is. Legutóbbi ülésünkön elhaU- roztuk, hogy részt veszünk az üzem termelési értekezletén is. Az értekezleten való részvétel sok hasznos dolgot tartogat a diákok számára. A POLITECHNIKAI bizott­ság tehát kezdeményez, szer­vez, s közben segít kimunkál­ni az eszmei, politikai, s pe­dagógiai egységet a tanári tes­tületben, s azon tú] is. Megte­remti, erősíti a szocialisU em­beri kapcsolatokat a fiaUlok és idősebbek s a Ursadalom széles rétegei között. így segí­ti, hogy minél eredményesebb legyen az oktatásnak az élet­tel és a termeléssel való egy­bekapcsolása. a diákok világ­nézeti nevelése, amelyet célul tűzött ki a most viUra bocsá­tott iskolareform. Dr. Bartos Imre, a hatvani Bajza Gimnázium politechnikai bizottságának elnöke; ban is készségesen adott taná­csot szakmai kérdésekben. Utolsó útjára 6 gyermeke, 28 unokája, 15 dédunokája és sok Unítványa kísérte. Részt vet­tek a temetésén a Tama menti falvak dolgozó parasztjai, a mezőtárkányi termelőszövetke­zetek gazdái is, akik valameny- nyien nagy tisztelői voluk a közszeretetben álló öreg ju­hásznak. (ka.) Hatvan város anyakönyviből Születtek: Knzpelt Ildikó none, Lőrincz István, Polgár Zsuzsanna, Tóth Tibor, Csámpai Ernő. Házasságot kötöttek: Szilágyi Ist­ván—Tóth Anna, Mlkula László— Marötí Mária, Juhász János—Pádár Magdolna Gizella, LaczUc Miklós Sándor—Czéder Terézia. Meghaltak: Csépe Gizella, Balázs Ferenc, Krancziczki András, Sild Károly Lajos. Egy texasi napilap közölte GreU Garbó öngyilkosságának hírét, majd másnap a követke­ző szöveggel adu le a hír cá- folaUt: „Hiteles forrásból megcáfol­Uk GreU Garbo öngyilkossá­gának hírét. Lapunk kiváló zsurnalisztikái felkészültségé­nek bizonyítéka, hogy a hírt és cáfolatot egyaránt, kizárólag mi közöltük”.. • MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: szeptember 25-én, vasárnap délután 5 és 7 órai kezdettel: Vörös tinta (magyar) szeptember 25-én, vasárnap délelőtt 11 órakor, matiné: A világ teremtése EGRI VÖRÖS CSILLAG Alázatosan jelentem (széles) EGRI BRÖDY Áru Katalóniának EGRI KERTMOZI Rosemarie GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mozart GYÖNGYÖSI PUSKIN Rangon alul (széles) HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fapados szerelem HATVANI KOSSUTH A kicsi HEVES Az arany vonat FÜZESABONY Nincs előadás PÉTERVASARA Nincs előadás Huszonnyolc unokája kísértő ntolsó útjára a Tamavidék legöregebb juhászát Az unoka I A gyerek FELSÍRT, öl­| be kellett vinni. I Az ember, — alig huszonöt |éves gyerekember, fáradUn, "szuszogva UposU a sarat, s fvalamit morgott a kis stuccolt "bajusza alatt. A menyecske |(jaj, dehogy is volt most me- =nyecskés) bukdácsolva haladt |a nyomokban, magában átkoz- £U ezt az isténUlen kaputót, |meg a sarat, amely ragadós, ^csúszós és förtelmesen hideg |volt. Rongyos, szakadozott szé- flű kendőjét fél kézzel fogU |össze kis hegyes melleinél, a ^másikkal íázós galagonya és ?más kezeügyébe akadó bok­rokba kapaszkodott. Cipőjét |már régen a háUn fityegő ba- Ityuba kötötte, könnyebb így ^mezítláb, meg azUn előbb- futóbb úgyis magához kaparin- -taná a sár. f Hej, ez a sár! | Valamire emlékezteti. | Ugyanígy ragadt öt évvel ^ezelőtt is, amikor PisUval a Ifonóházból hazalopakodUk. Az ranyja ottmaradt, az apja há- |rom faluval odébb, a vásárba f ment, így semmi akadálya sem evőit, hogy otthon összeszedje a Iruháit, s batyuba kötve neki- Ivágjanak az éjszakának. A |PisU ötlete volt, ő erősködött, hogy cselekedjenek, hogy jól tartja majd őket a város, vala­hol fedelet Ulálnak a szülők megbékéléséig. Az volt az akadálya a fiaU­lok egybekelésének, hogy a két család évek ÓU néma, kegyet­len gyűlölettel viseltetett egy­más iránt. Földügyből keletke­zett az egész perpatvar, egy el­szántott barázdából s folyUtó- dott: a kocsmai verekedéssel, ahol a két családapa egymás­nak ment. AzóU sem az egyik, sem a másik család nem enge­dett, pedig ők ketten — a két fiaUl — megegyeztek egymás­sal. Ködös, őszi estéken, a fo­nóház petróleumlámpás, szösz- szagú helyiségében fonódott egyre erősebbé ez a szerelem, s a forró, fojtott levegőjű nya­rak érlelték igazzá, megbont- haUtlanná. Hanem a két apa hallani sem akart róla, s neki, Margitnak lesütött szemmel kellett járnia a szülői házban. Amikor aztán megtörtént a baj és Margit érezte, hogy éle­tet hordoz a szive alatt, a szö­kés mellett döntöttek. Igen. Arra az éjszakára em­lékezteti a mai. T OPVA FÉRJÉRE NÉ- ZETT. Bizony, ő sem a regi már, hej ez a város, ez a város, de másként is képzelték el, de másként. Talán nem is oda kellett volna menni, jó lett volna egy Uvoli Ulu, de hát... PisU, neki kellett, mint­ha csak megérezte volna, hogy ott akad egy másik ... Az a másik, az a dög! Vagy szuka, kinek hogy tet­szik! Négy évig volt a kettőjük férje PisU, neki, meg annak az asszonynak, akitől a szobát bé­relték. S csak most jött rá, alig néhány hete, meg arra is, hogy a fizetéséből annak is ád és ezért olyan rettentően ke­vés, alig tudnak rongyot ven­ni magukra, a gyerekek lábán lyukasUlpú cipő, hús elvétve kerül az aszúira, a nyomor ál­landó vendég. Ejszakáról-éj- szakára álmatlanul hánykoló­dott a rozoga dikón és rájött: az egyetlen út a hazatérés. Mégha nem is fogadják be őket a szüleik, még akkor is. Nincs is sok reményük erre. Semmi. Ahány levelet küldtek, úgy jött vissza felbonUtlanul, mintha meghalUk volna az öregek, mintha senkijük sem lenne e világon. S akkor ő, Margit, hamisított egy levelet. Az apja nevét írta alá, amely­ben az öregek hazahívják, mindent megbocsáUnak, csak jöjjenek, jöjjenek... S most... PELTÁMADT A SZÉL» Lihegve álluk meg a dombtetőn mind a ketten. A gyerek lecsúszott apja öléből. A hidegtől reszkető hangon panaszkodott, hogy éhes. Az ember ledobU a hátizsákot, ki­bontotta, s darab kenyeret tört. — Siessünk, siessünk —sür- getett fel az asszony* hangja, de rögtön el is hallgatott, meg­rettent ,a saját bizUtásától. Az ember nem kérette ma­gát, szó nélkül ölbevette a gye­reket, s megindulUk lefelé a hallgatag, csendes falu, a sö­tétbe burkolótó házak, a lány szüleinek háza félé. A Betyár kutya vette őket észre először. Egy-két vakkan- Us uUn már ott ficánkolt előt­tük a gubancos szőrű, konya­fülű Betyár. Az asszony fa­gyos, hideg kezével megsimo- gatU az állat fejét, s a keríté­sen át az udvarra kémlelt. A sötét ellenére megismert ^min­dent, az ott a dézsa, á vályú, a tyúkól, a disznóól, udvar végén 'a stónakazal és egy, ha­talmas nagy tölgyfarönk',' amit még gyerekkorában' hozott* az apja. — Siess, a gyerek-fázik. Az embernek is'összeverőd­tek a fogai, ahogy ’parancsolö- !ag rászólt. Az asszonyban pe­dig a rémület ütött tanyát. Hogy is lesz ezután, mit szól az apja? Az anyja csak sírni fog, az puhább szívű, az en­gedni fog, de az apja ... — Megyek, már megyek — lehelte inkább, mint mondU, s lassan benyomU a kiskaput. Óvatosan, zajt alig ütve, fel­ment a tornácra. A Betyár utána sompolygott. Halkan vinnyogott, neki-nekiugrott, csak úgy barátságból. Az asz- szonynak hevesen dobogott a szive, amikor az ablak alá osont. Ujját begörbítve, félén­ken rávert az üvegre. IGEN FÉLÉNK VOLT az 1 a kopogtatás, Ulán meg sem hallják odabent, a szél is zúg, nyikorgatja a gémeskút ostorát, a Betyár hosszasan fel- üvölt. A fiaUlasszony melle le, meg fel emelkedik, most már bánja, hogy ilyen vakmerő já­tékra vetemedett, de hát az a másik, az a céda vitte rá. Hirtelen világosság pislákol fel a kicsiny ablak, a szakadt függöny mögött. A Betyár fel­rohan a tornácra, neki egye­nest a nyíló ajtónak. Farkát c^válja, vihog örömében, mintha csak mondaná: „Lám- lám. gazdám, kedves, megjött az elveszett, a sokat siratott. Nosza, engedd be oda, a jó melegbe, oda, a dunnák közé.” A gazda oldalba rúgja a ku­tyát, sott áll hosszú, durva len­vászon gatyájában, ócska, fol­tozott birkabőr bekecsében e r

Next

/
Oldalképek
Tartalom