Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-21 / 223. szám

4

NÉPÚJSÁG

1960. szeptember 21., szerda

insu?

— 1000 VÍZÁTERESZTŐ kútgyűrút és 24 ezer járdalapot készít havonta a Káli Cementüzem. Az üzem tervének teljesítésével nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a községi tanácsok községfejlesztési terveiket teljesítsék.

— NÉVADÓ ünnepségre készülnek a Budapesti Hajtó- mügyár egri telepének kiszis- tái. A közeljövőben ünnepélyes KISZ-taggyűlésen leplezik le a névadó mártírnak, Asztalos Jánosnak a szobrát a gyár parkjában.-JÓL MŰKÖDIK Kerecsen- den a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság, amelynek feladata a rossz erkölcsi vagy anyagi körülmények között élő gyermekek és fiatalok felkutatása, állami gondozásba vételük javasolása.

— Átalakítottak a

pétervásári mozihelyiséget és ezzel a pétervásári járásban első helyen, szélesvásznú filmszínház várja látogatóit.

— SZEPTEMBER 17-ÉN az Egri Városi Tanács tanácsülést tartott, amelyen felmérték az általános iskolák elmúlt évi munkáját, s a tapasztalatok felhasználásával megjelölték az év feladatait, ezen belül az iskolareform kérdéseit tárgyalták.

— MINTA KlSZ-vezetőség- választó taggyűlést tartottak a siroki alapszervezetnél. A taggyűlésen megjelentek a környék alapszervezeteinek titkárai, kiküldöttek és a meghívott vendégek.

— A NÉPHADSEREG napján, szeptember 29-én, az Egri Állami Zeneiskola növendékei adnak hangversenyt a Dobó Laktanyában.

— A KIOSZ adóközössége szeptember 25-én, délelőtt 10 órakor tartja évvégi közgyűlését Egerben, a csoport járási helyiségében, Széchenyi u. 32. szám alatt.

— 1500 KATASZTRÁLIS hold magyar búzát és kísérletképpen 80 hold szovjet búzát vetnek el az idén a tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezetben. A szövetkezetiek ezenkívül elvetnek még 150 katasztrális hold őszi árpát, valamint 75 hold őszi keveréket az ősz folyamán.

— SZÉLESÍTIK az utat a Mátrában. Az éles fordulók és a keskeny utak sok balesetet okoztak már, különösen télen. Ezért az Útépítő Vállalat munkásai hozzáfogtak az utak szélesítéséhez és az éles kanyarok levágásához, hogy még a hideg idő beköszöntése előtt végezzenek a munkával.

— GYORS ÜTEMBEN folyik a talajelőkészítés a hevesi járás tsz-eiben. A Tarnaszent- miklósi Gépállomás 73 szántó- és 70 univerzális traktorral, a Hevesi Gépállomás pedig 93 szántó- és 56 univerzális traktorral végzi a munkát, de segítenek a szövetkezetiek is. A szövetkezetek 11 szántó- és 57 univerzális traktorja közül valamennyi részt vesz a munkában.

— FOLYTATJÁK a hídépítő munkálatokat a Sírok— Recsk közötti útszakaszon. Az út korszerűsítésével öt nagyobb vízáteresztő régi csatornát is átépítettek nagy teherbírású hidakká.

— TEHERAUTÓT vásárolt a nagyfügedi Dózsa Termelő- szövetkezet. Az új autót a közelmúltban levizsgáztatták, s bejáratása után már igénybe veszik a szállítások gyors lebonyolítására.

ÉGRI VÖRÖS CSILLAG A szultán fogságában EGRI BRÖDY Mozart

EGRI KERTMOZI

Aranyszimfónia GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN A nagy kék országút HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Rangon alul HEVES

Sortűz az égbe FÜZESABONY

Rendszáma: H—8. PETERVASÁRA Üzenet érkezett

Vita as iskolareformról

Cicero, vagy Kossuth? Balett, vagy kalapács?

Gondolatok az iskolareform-tervezetről

VARTÚK. A megjelenése nem okozott tehát különös meglepetést. Az iskolareform szükségességét nem kell magyaráznunk, igényét maga az élet vetette fel.

Ha arra gondolunk, hogy a felszabadulás után csupán az általános iskolát teremtettük meg a mi szükségleteinknek megfelelően, majd később még a pedagúgusképzést szolgáló intézeteket, nemrég az új tanítóképző akadémiákat, a többi iskolafajtát pedig az egyéb rossz emlékű örökségekkel együtt vettük át a Horthy-korszaktól, nyilvánvalóvá válik, hogy a gazdasági, társadalmi fejlődés törvényszerűen magával hozza majd az új, szocialista tartalmú és szervezettségű iskolatípusok kialakítását.

Az igaz, hogy a régi szervezésű iskolákat is megtöltöttük szocialista tartalommal — legalábbis fő vonatkozásaiban —, hogy sokat tettünk azért, hogy gyermekeink, ifjúságunk a mi társadalmi rendünk hasznos, jól képzett, pozitív tulajdonságokkal rendelkező tagjaivá fejlődjenek, de közép- és felső- oktatású intézményeink mégis magukkal hordták, felesleges teherként a kapitalista múlt bizonyos maradványait.

Mert az általános műveltség még többek tudatában a régi görög és latin klasszikusoknál kezdődött. Hogy ott kezdődött, az még nem lett volna baj, de sajnos: szerintük ott fejeződött be. Azaz: többet foglalkoztunk a régmúlttal, mint a közeli tegnappal és az izgalmas mával. S bár a jövőre, gondoltunk, de: akarva-akaratlanul kölöncöt cipeltünk magunkkal.

És az új iskolareform-tervezet azért jelentős, mert végre rendet akar teremteni. Rendet a tartalomban és rendet a formában, a szervezésben.

AMIKOR tartalmat mondunk: az ismeretanyagra gondolunk. Amikor formát, szervezést emlegetünk: a tanítási idő kereteire gondolunk. Arra a bizonyos 5+1-re, ami egyben tartalmat is jelent, hiszen nálunk — mái' frázisként hat — a tartalom megfelelő formát keres és talál magának.

Nos, itt a lényeg, ami miatt egyesek kétkednek, mások örülnek.

Mi a korszerű ismeret? Merül fel az egyik kérdés. És: miért akarunk mi gyerekmunkát? — valahogy így a másik.

Korszerű isméét? Bizony, látszólag nehez a felelet. De van egy ismérvünk, ami választóvízként hat: a mából kinövő holnap szükséglete. A mi társadalmi és gazdasági rendünk szükséglete. Fölösleges bizonygatnunk, hogy ez az igény feltételezi a régi görög és latin klasszikusokat is, de feltétlenül igényli a mi klasszikusainkat is. Nem is akárhogyan, hiszen a lényeg, véleményünk sz-rint: az arányon múlik. Többet a történelmi mából és kevesebbet a régmúltból.

Mucius Scaevola is nevel hazafiasságra, de Mező Imre is! Cicero szavain keresztül is tudunk szónoki művészetet tanítani, de Kossuth a miénk! És ha a humán műveltséget féltjük, miért csak az évszázadok mélyébe tekintünk? Elegendő, méltó helyet kapott nálunk a proletár-irodalom? Vagy ezen belül: az emigráci- ós irodalom?

Akik csak 1848-at tartják a legszebb és a legdicsőbb történelmi napunknak, nem látják 1919-et? Nem akarjuk mi a múlt értékeit kisebbíteni, azokra büszkék vagyunk, de méltó helyre akarjuk emelni a mi társadalmi rendünk gyökereit, kiterebélyesedését is;

AZTÄN gondoljunk csak arra: a zongora, a hegedű, és a

műsora t

Egerben este 7 órakor:

ŰRI MURI (Blanco-bértet)

Abasáron (honvédségi este 8 ó: BEKOPOG A SZERELEM

balett — csupán kiragadott jelképek ezek — kizárják a motor, a villanyfúró és a gya- lupad ismerelét? Nem akarjuk mi önmagunkat igazolni, amikor azt mondjuk, hogy a művészetek gyakorlásának lehetőségét mi teremtettük meg, mi tettük elérhetővé a proletár számára, aki az üzemek, a föld, a hatalom birtoklása mellett a kultúrát is sajátjának tudja. És meg lehet-e a balett a villanymotor, a hegedű a gyalu- pad nélkül? Hogy teljesebb ember az ember: csak az egyikkel, vagy a másikkal, vagy mindkettővel együtt?

Nem akarunk mi csak szakmunkásokat képezni az iskolánkban, nem akarunk mi a gyakorlati oktatás során gyermekmunkát visszacsempészni új, gazdasági rendünkbe. Nemcsak Marx és Engels harcolt a serdületlen gyermekek termelőmunkába állítása ellen, minden erőnkkel küzdünk mi is ellene. Bizonyítsunk? Bizonyítsanak azok a szülők, akik érezték ennek következményét akkor, amikor elvonták gyermekeiket a napi növényápolási munka kedvéért az iskolától.

Nálunk a munka az iskolai életben elsősorban pedagógiai kérdés. Mi a munkán keresztül akarunk nevelni. Nálunk a gyakorláti oktatás nevelési cél, nem pedig a javak előállítására való törekvés.

Amíg az UNESCO azért küzd, hogy a kapitalizmusban megszüntesse az analfabétizmust, a legfejlettebb kapitalista országok pedig azért törekednek kvalifikált munkások kinevelésére, hogy a bonyolult technikai folyamatok jó kiszolgálóját biztosítsák maguknak, a

profit érdekében, mi azért akarunk iskolareformot, azért akarunk még többet, jobbat és korszerűbbet nyújtani fiainknak, mert a dolgozó nép általános műveltségét akarjuk emelni. A nép érdeke és nem a pénz, a haszon növelése vezet minket.

Mi azért akarunk jobban ,s könnyebben dolgozni, mert az életet akarjuk szebbé és köny- nyebbé tenni. Nem Rockefeller, hanem a milliók érdekében.

Mi azért emeljük a technika színvonalát, hogy több időnk jusson Munkácsyra, Radnótira, Mozartra, és ha úgy tetszik: a mozira, a filmre, a sportra, a könyvre, a televízióra, az autóra.

Nem a Morganoknak, hanem nekünk: munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek.

Az iskolareform valóságos történelmi igény és nálunk, a szocialista országokban merült fel ennek megvalósítása elsődlegesen, de a kapitalista rendszerben is folynak hasonló — tartalmában és céljában azonban merően különböző — kísérletek.

Mert mi a valóságban is ostromoljuk a világmindenséget: szputnyikjaink ott kavarognak a világűrben, elérték a Holdat és azt is biztosra vesszük, hogy a mi győzelmeinknek sorozata nem áll meg.

DE ENNEK előfeltétele — többek között — az iskolareform helyes, eredményes megoldása is. Aki látja ezt a célt: új iskolarendszerünk kiépítésének aktív harcosává válik.

G. Molnár Ferenc

liVNEIV—ONNAN

Kairóban törvényt hoztak, amelynek értelmében az EAK- ban 60 éven felüli férfi nem vehet feleségül 30 éven aluli nőket. Kivételes esetekben a bíróság engedélyt adhat a házasságra.

Most már csak az a kérdés, miből állapítja meg a bíróság, hogy tényleg kivételes esetről van szó?

★

A napokban adott engedélyt a stockholmi bíróság, hogy egy 40 éves svéd férfi feleségül vehesse nála tíz évvel idősebb anyósát.

íme: nézd meg a lányát, s vedd el az anyját; avagy: lányát meglátni, az anyját elvenni, néhány év műve volt.

Nem ismerik Jesse Jamest ? Érthetetlen, hisz a baptista pap fia népszerű ember hírében állt az amerikai Missouri államban. Népszerűségének egyik oka, hogy istenfélő és templomlátogató ember volt, előszeretettel énekelt zsoltárokat, nem dóhányzott és sohasem káromkodott. Mindössze egy szenvedélye volt, de hát istenem, ki élhet szenvedélyek nélkül? Nem igaz? Jesse James sem élhetett — bankrablás nélkül.

Most emléktáblát lepleztek le szülőházán. Hiába, meg kell becsülni a haladó hagyományokat!

★

A Leopoldville-i sajtótudósítóknak feltűnt, hogy az Alber- tum-mozi sajátos összefüggést talál műsora és a kongói események között. Az összetűzések kezdetén a „Négyszáz csa- pás”-t játszották, amikor a belgák kezdték elhagyni az országot, a „Tolvajok szökése” című filmet, az első ENSZ- csapatok érkezésekor pedig a műsorra tűzött film címe ez volt: „Ó, miért oly későn...”

Most .minden bizonnyal rep- rízként újból a „Négyszáz csapást” pergeti az Albertum- mozi.

(egri)

I960. SZEPTEMBER 21., SZERDA: MÁTÉ

220 évvel ezelőtt, 1740-ben e napon született IVAN LEPEHIN, orosz utazó és természettudós. A Volga mentére, az Uraiba, a balti államokba és Oroszország európai részébe vezetett expedíciókat, amelyek eredményét növénytani és állattani munkáiban foglalta össze.

200 évvel ezelőtt. 1760-ban e napon született IVAN DIMITRIJEV orosz költő, a szentimentalizmus jellegzetes képviselője. Müvei közül szatirikus meséi, állatmeséi, balladái és népdalgyüjteménye emelkednek ki.

25 évvel ezelőtt, 1935-ben e napon halt meg V. GORJACSKIN szovjet tudós, a mezőgazdasági gépgyártás megújítója.

270 évvel ezelőtt, 1790-ben alakult meg KELEMEN LÁSZLÓ vezetésével az Első Magyar Színtársulat, amely 1790-től 1796-ig Pesten, majd vidéken működött. Kelemen egész vagyonát e célra áldozta és halála után. pártfogó hiányában, a színtársulat feloszlott.

40 évvel ezelőtt, 1920-ban e napon jelent meg a csehszlovák kommunisták lapja, a RUDÉ PRAVO (Vörös Jog) első száma.

40 évvel ezelőtt alakult meg az URUGUAY KOMMUNISTA PART.

Érdekes találmányok, felfedezések:

125 évvel ezelőtt, 1835-ben e napon született KARL EBERTH, német anatómus és bakteriológus, aki 80 évvel ezelőtt, Robert Kochal egyidejűleg, a tífusz kórokozóját felfedezte.

A BERMUDA-SZIGETEKET 445 évvel ezelőtt, 1515-ben fedezte fel JUAN DE BERMUNDEZ spanyol tengerész. Az Észak-Ameri- kától keletre az Atlanti-óceánban levő szigeteken 1946 óta az USA flotta- és légitámaszpontokat rendezett be.

FILM:

Alázatosan jelentem

Bóka László azonos című regényének alapján készült ez az új magyar film, amelynek főszerepeit Gábor Miklós, Uray Tivadar, Pálos György, Ruttkay Éva, Házy Erzsébet, Psota Irén, Szirtes Ádám alakítják.

A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház játssza szeptember 22-töl 28-ig.

w

Uj városrész épül Gyöngyösön

Gyöngyösön az utóbbi évtizedben jelentős üzemeket létesítettek. A város lakosságának száma, ennek folytán csaknem tízezerrel növekedett, amellyel jelentősen nőtt a lakásszükséglet. öt éve kezdték meg a város délkeleti részén egy új városrész építését, ahol 1965-re mintegy 1200 lakás építését vették tervbe és több mint félezer család kapott itt már korszerű lakást.

Ez év során is mintegy 140 lakás átadására kerül sor: elsősorban a Váltó- és Kitérőgyár, a Szerszám- és Készülék- gyár és az Ércbánya dolgozói számára. Az új, többemeletes épületekben egy-, kettő- és háromszobás, összkomfortos lakások épülnek a korszerű igényeknek megfelelően. Az új lakótelepen a városi igényeknek megfelelően jelentős középítkezést is kezdtek. Ez év szeptemberében egy új, nyolctantermes iskolát adtak át rendeltetésének. Űj vízgyűjtő telepet létesítenek és kiszélesítik a vízszolgáltatás hálózatát az elkövetkező öt évben, mintegy 16 millió forintos beruházással.

1961-ben megkezdik az üzlet- hálózat építését az új városrészben: postaépület, gyógyszertár, cukrászda és egyéb kommunális létesítmények szolgálják majd a dolgozók igényeinek kielégítését.

(fca)- i> ■.:ii:■<:1.1■ hl.1:,1 .i■ :I,11:l'il.ni:*iI!III..111■ i:I:'.ll.l.-•<:lIul11iII.111:l .r .I::l.:l<.i■: ■:ii11■ ■ ■ ■ ■ l .ln

L eglególia fővárosában, Leglegopolisban felavatták Európa legnagyobb mütyürkeké- szitő üzemét, amely a világ legjobb mütyür- kéit készíti, a legkorszerűbb technikával és a leggyorsabban. Az üzemet egyébként a legolcsóbban sikerült felépíteni, valamikor tyürkét neveltek abban az épületben, amelyben most egy mű-anyag- szárnyat épitettek és igy most már a tyürke és a mű összevonásából egészen olcsón, a legolcsóbban megoldható volt a mütyürkekészító üzem.

Az ügy méltán keltett nagy, sőt legnagyobb érdeklődést a szak és szaktalan emberek, igy a sajtó körében is. amely már hetekkel, sőt hónapokkal előbb terjedelmes cikkekben foglalkozott Leglególia eme legmodernebb üzemének létrejötte körülményeivel. Különböző számítgatáA legmiityürkébb üzem

sokat is végeztek az újságok, amelyek végkövetkeztetései azt voltak hivatva bebizonyítani, hogy a mütyürkekészí- iö üzem olyan olcsón dolgozik, olyan legolcsóbban, hogy lényegében egyetlen poltúra befektetése nélkül (poltúra Leglególia legkis- sebb pénzegysége), naponta ezer legleg értéket termel (legleg: Leglególia legnagyobb pénzegysége).

Az újságolvasó emberek, adófizető honpolgárok legmegelége- dettebben dörzsölték dörzsölésre legalkalmasabb kezüket, mondván: ez igen, ilyen üzemek kellenek nekünk, semmi erőfeszítés, sok haszon. És apró örömrivalgásba törtek ki únos-úntalan, amint hallgatták a rádió híreit, olvasták az újságok cikkeit és értékelték Leglególia mütyürkekészitő főigazga- tóságatósága legilleté- kesebbjének nyilatkozatait. Lelki szemeik előtt hatalmas és impozáns, minden idők leghatalmasabb és legimpozánsabb üzeme bontakozott ki, ahol hatalmas gépsorokon, ezrek és tízezrek gyártják a mütyürkék százezer tonnáit, jóformán egyetlen poltúra befektetés nélkül, s azt is látták, mint ólálkodnak kémek és irigyek, hogy ellessék, hogyan kell felépíteni a legnagyobb mütyürkeké szító üzemet, amely a világ legnagyobb mütyürkéit készíti.

S elérkezett az avatás pillanata, amelyre Leglególia minden részéből összegyűltek a hivatalos, félhivatalos és hivatalnélküli meghívottak és hívatlanok, ott volt a Telegvízió, a Legrádió és a Legújságabb újság mellett a többi is. Ott volt harminckét szakember, negyvenöt főosztályvezető, húsz osztályvezető, ott voltak a harsonások a legnagyobb harsonákkal, a szakácsok a legkisebb no- kedlikkel, a legizlete- sebb csirkepörkölthöz, — ott volt mindenki, aki leginkább számított, s ott volt minden, amit leginkább meg lehetett enni.

Csodálatos és a legfeledhetetlenebb ünnep volt, olyan, amelyet csak Leglególiában lehet megtartani, ahol ■ mindig és minden éppen olyan tökéletesen haladt, mint a mütyür- kekészítő üzem építése, amelynek ugyan tizenhétszer eltolták átadási határidejét, de ahhoz képest, hogy ezt meg lehetett volna tenni százszor is, igazán ez volt a legkisebb szám.

... es masnap az újságok csak egy hírt, a legkisebb hírecskét hozták Európa legnagyobb mütyürkeké szító üzemének felavatásáról, s arról sem emlékeztek meg, hogy 815- en voltak ott csak az ebéden, 937-en az uzso- nán, és 1614-en a vacsorán. A mütyürkeké- szítő üzemben ugyanis csak nyolcán dolgoznak és egyáltalán nem ingyen készül a mütyürke, poltúrába került az előállítása és nem is gyárt sokat. Csak any- nyit, amennyi kell.

Egyébként úgy triezen a napon adtak at egy szerény, kis vacak, sok poltúráért felépített traktorgyárat, ahol naponta ugyan ötvenezer traktort készítenek, húszezer ember munkája nyomán, — de arról nem lett volna érdekes írni. Még egy van ilyen rajta kívül a világon.

(gyurk#