Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-21 / 223. szám

1960. szeptember 21., szerda NEPCJSAG S Idejében vessük el a gabonát! Gabonatermesztési ankét volt Gyöngyösön A HEVES MEGYEI Tanács VB mezőgazdasági osztálya, a Gyöngyösi Városi és Járási Tanács VB mezőgazdasági osz­tálya, valamint az Agrártudo­mányi Egyetem egri csoportja rendezésében megyei mezőgaz­dasági ankétot tartottak Gyön­gyösön, a Puskin Filmszínház­ban. — Mai gabonatermesztési ankétunkat, a szeptember 7-én Székesfehérvárott megtartott búzatermelési tanácskozás alapján rendeztük meg — mondotta az ankét bevezetőjé­ben Strumpf László elvtárs, a megyei tanács főagronómusa, majd folytatta. — Az országos búzatermesztési tanácskozás részvevői megállapították, hogy a kenyérgabona és ezen belül a búzatermesztés fejlesztése a lakosság élelmiszerellátásának, mezőgazdasági termelésünknek fő kérdése. Hazai viszonyaink kiválóak a búzatermesztésre és lehetőséget nyújtanak arra, hogy az ország kenyérgabona­szükségletét rövid időn belül teljesen hazai termésből elé­gítsük ki. Ebből a feladatból jelentős rész jut megyénk nagyüzemeire is, lehetőségein­ket megbeszélve, egymás ta­pasztalatait kicserélve, s mind­ezeket munkánkban felhasz­nálva, megoldhatjuk a ránk háruló feladatókat. Strumpf elvtárs megnyitója után Gonda Béla, a Földműve­lésügyi Minisztérium osztály- vezetője „A gabonatermesztés legújabb feladatai” címmel tartott vitaindító előadást. — Mint az elvtársak vala­mennyien tudják — mondta többek között Gonda Béla elv­társ — a megye gabonater­mesztési szakembereinek több száz főnyi megjelent részvevő­je előtt — hazánk lakosainak élelmiszerellátásában, kalória- szükségletében jelentős száza­lékot foglal el a kenyérgabo­na. A megfelelő szükségletet azonban a saját termésünk mellett csak nagy mennyiségű import-gabonával tudjuk biz­tosítani. Legközelebbi felada­tunk, hogy az importot teljes egészében felszámoljuk, saját erőből biztosítsuk a szükségle­tet, sőt a dolgozók ellátása mellett biztonsági tartalékot is létesítsünk. E CÉL ELÉRÉSÉNEK fő esz­köze és módszere, hogy a nép- gazdasági tervekben megálla­pított kenyérgabona vetésterü­leteken jelentősen növeljük a termésátlagokat. Ezek után Gonda elvtárs rö­vid visszatekintést adott ha­zánk kenyérgabona vetésterü­letének és termésátlagainak, össztermésének alakulásáról, majd rátért a legközelebbi fel­adatokra. — A kenyérgabona-ellátás javítása érdekében a jövő év­ben 2,5 millió kataszteri hol­don kell termelni kenyérgabo­nát. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a mezőgazdasági üzemek ez év őszén mintegy 5 százalék­kal nagyobb területen vetnek kenyérgabonát az előző évihez képest. Főleg mezőgazdasági nagyüzemeinkben igen nagyok a lehetőségek az átlagok növe­lésére. Ezek kihasználásával már a jövő évben elérhető or­szágosan és holdanként a 10 mázsát meghaladó búza-ter­mésátlag. Sok állami gazda­ságban és termelőszövetkezet­ben pedig megvan a lehetősége a 20 mázsás holdankénti búza­termés elérésének is. A jövő évi jó termés egyik biztosítéka, hogy a búza veté­sét jól előkészített, az elővete- ményektől függően műtrágyá­zott, ülepedett vetőágyban vé­gezzük. Nagy gondot fordít­sunk a talaj előkészítésére, a vetőmag tisztítására, csávázá- sára, a vetés időbeni elvégzé­sére, s nem utolsósorban a megfelelő vetőmagfajta kivá­lasztására. Befejezésül Gonda elvtárs beszélt még a magyar és a kí­sérletképpen már használt kül­földi búzafajták tulajdonságai­ról, valamint a hazai viszo­nyok között észlet tapasztala­tokat ismertette. A HOZZÁSZÓLÓK csupán kiegészítették az előadást, vagy saját tapasztalataikat mondták el. Dr. Leilei János, a Kompolti Kísérleti Intézet igazgatója az elővetemények közül a kukori­cának tulajdonított nagyobb jelentőséget. Mivel mostoha a vízellátás ■ területükön, több külföldi fajtával kísérleteztek már, s ezek a mostoha viszo­nyok ellenére is jó termést ad­tak. Gellért János, a Hatvani Cu­korgyár célgazdaságának főag­ronómusa a bánkúti és a kom­polti vetőmagokkal folytatott kísérleteit, valamint az elért eredményeket ismertette. Győré János, az Országos Vetőmagfelügyelet egri kiren­deltségének dolgozója az adott viszonyoknak legjobban meg­felelő búzavetőmag kiválasztá­sára, valamint a vetőmag lel­kiismeretes előkészítésére hív­ta fel a jelenlevők figyelmét. Hodászy Miklós, a gyöngyösi Mezőgazdasági Technikum igazgatója volt a következő hozzászóló. Hodászy elvtárs visszatekintést adott a búza­termésátlagok alakulásáról, majd a több termés elérésének szükségességét magyarázta meg. Kijelentette, hogy a ha­zai búzafajtáknál még mintegy 30—40 százalékos termésnöve­kedést lehet elérni, ezt vala­mennyi szövetkezet a helyes agrotechnika alkalmazásával el is érheti. Balogh Pál, a technikum tangazdaságának főagronómu­sa a gazdaság eredményeit, és a munkamódszereket ismertet­te. Ezután javaslatot tett, mi­szerint az ankét csatlakozzék az országos búzatermesztési ta­nácskozás felhívásához, har­coljon minden jelenlevő a ma­ga területén, a 20 mázsás hol­dankénti búzatermésért, ö a gazdaság nevében ígéretet tett, hogy a 25 mázsás termésátla­gért fognak harcolni. Az ankét valamennyi rész­vevője helyeselte a javaslatot, s ezt helyeselte, valamint csat­lakozását jelentette be Held László, a viszneki Béke Ter­melőszövetkezet főagronómusa is. Különösen a jó magágy fon­tosságát hangsúlyozta, beszá­molt a kísérletként vetett szov­jet búzák eredményeiről, vala­mint a kísérlet tapasztalatai­ról is. Az ankét befejezőjeként Gonda elvtárs válaszolt a hoz­zászólásokra, majd Strumpf elvtárs összegezte az ankéton elhangzottakat. — Air ITT HALLOTTAKAT felhasználhatjuk majd saját viszonyainknak megfelelően, s ezzel jelentősén hozzájárulha­tunk a termésátlagok növelé­séhez, a 20 mázsás termés el­éréséhez. n farkasok a Holdat ugatják Holdas téli éjszakában, a „farkasorditó hidegben” — ahogy mondani szokták —, az éhes, szürke ordasok, kor- gó gyomruktól űzve, kilopa­kodnak az erdei tisztásokra és csörgő nyállal bámulják a Hold sárga korongját; bizo­nyára azt hiszik, hogy porha- nyós húsú, kövér bárány le­gelészik az égi csillag-réten. A szürke rablók idegei nem bírják ezt r látványt. Zeng az erdő a farkasüvöltéstől. A szörnyű kórusban az éhes só­várgás fogvicsorgató dühvei vegyül: jaj, ha a fog is elérne odáig, ameddig a szempillan­tás ... Az ember azt hinné, hogy szeptember eleje kissé korai időszak a farkasok hangver­senyeihez. A napokban még­is, idegtépő farkasüvöltés visszhangzott végig a vilá­gon. De nem holmi erdei tisz­táson, hanem az Egyesült Ál­lamok hadügyminisztériumá­ban szólt az ordasok kara. A New York Times tudósí­tója imigyen fordította köz­érthető nyelvre a farkasok dalát: „Az Egyesült Államok tanulmányozza a Holdat, hogy katonai támaszpontok­nak alkalmas helyet keres­sen otf’. A farkasok rendszerint, spontánul üvöltenek. A szür­ke ordas meglátja a Holdat, már üvölt is. Más a helyzet a Pentagonban. Ott mindenre alaposan felkészülnek. Mint a New York Times írja, egész éven át folytak az üvöltő kó­rus bemutatkozásának előké­születei. Mint kiderül, máris 70 körzetet választottak ki arra a célra, hogy „megálla­pítsák a leszállás”, a „közle­kedési és az építkezési mun­kák lehetőségeitV. A Coperni- cus-Kepler körzetet tartják a legalkalmasabb helynek ka­tonai támaszpont létesítésé­re... Abrándok-tengere, Lomo- noszov-kráter, Joliot-Curie- kráter. Ezeket a neveket irta a Hold térképére a szovjet ember, aki elsőnek fényké­pezte le a Hold láthatatlan felét. Ezek a nevek az embe­ri képzelet merész röptéről, az emberi lángelme nagysá­gáról beszélnek. És ilyen hát­tér előtt — a holdbéli kato­nai támaszpontok létesítésé- sének tervei! Képek az egri béke nagyaktíva üléséről A Hazafias Népfront leg­utóbbi megyei béke nagy­aktíva .ülésén Szakasits Ár­pád elvtárs, a Béke-Világ- tanács irodájá­nak tagja, az Országos Béke­tanács elnöke tartott beszá­molót a nem­zetközi helyzet­ről, a világ bé­kemozgalmá­nak eseményei­ről, a stockhol­mi békekonfe­rencia kérdé­seiről. Nagy figyelemmel hallgatták megyénk békeharcosai Sza­kasits Árpád, beszámolóját. Október első hetétől megkexdi működését ax egri ismer etterjesxtő moxi Akikről keveset hallunk t Milliós értékekre vigyáz Jakab GySrgyné Nem történt országot renge­tő dolog, nem fogott el sem nyugati kémet, sem többszörös üzemi tolvajt és hogy most mégis foglalkozunk vele, ezt az életének köszönheti, a 63 év­nek, amelyet már eddig leélt Jakab Györgyné, az egri Fi- nomszerelvénygyár rendésze. Egészen szokatlan helyen le­het vele találkozni a nap min­den délelőtti órájában ezen a héten. A gyár bejáratánál fo­gadja az érkező munkásokat, idegeneket, jóságos, anyai gon­dossággal intézve sorsát a fé­lénk kislányoknak, akik mun­kát keresni érkeznek a busz- 6zal. Hatvanhárom éves. Az el­szánó évek, különösen életé­nek elején, sok keserűséget hoztak. S hiába akarta jobbra fordítani életének alakulását, mindig valami megtörhetetlen akadályba, az úri élet írott és íratlan szabályaiba ütközött. Még félrészesként summás- nak szegődött, ette a föld rab­szolgáinak sanyarú kenyerét, sokszor dideregve várta a nap­felkeltét és figyelve a fák ár­nyékának vonulását, ami az idő múlását jelentette számá­ra. — Együtt aludtunk a göbö- lyökkel, vackainkat semmi se választotta el ez állatok jászo­lától. Ebben a jézusi életben, nem tudtuk, csak éreztük: ha­mis ez a világ. Ilyen volt az ifjú élete Ja­kab Györgynének. S az asz- szonyság, a főkötő se hozott változást. Az első gyerek után jött a többi, szaporodott a gond, egyre kisebbek lettek a kenyérszeletek. Tizenhárom gyereknek adott életet. most már csak hatan köszöntik ben­ne az édesanyát. Minden év új gondokkal for­dult és a család sorsa hasonla­tos volt a mesebeli templom­egerével. Most nagyon nehéz átkap­csolni a jelenbe, hiszen erről már ezernyit írtak, versek, re­gények jelentek meg az egy­kori móriczi Joó Györgyök éle­téről, a felszabadulás utáni Góz Jóskák történetéről. Jakabéknál is sarkából for­dult ki a világ. A változást ér­lelték az 1946—47-es évek, benne volt a tavasz újhódásá- ban, az emberi akaratokban. Az egykori félrészes summás- ból a maga embere lett, a sa­játján fordult meg az eke és egy pirostetős kis házat mond­hat most magának. Az ember nyugdíjba vonult. Felnémeten piheni ki a sum- máséveket, az asszony, Jakab Györgyné, az egykori Kácsor Zsuzsi, még dolgozik. Kék egyenruhájában őrt áll a nyolcórás műszak alatt, vi­gyázza a gyár nyugalmát, a milliós értékeket. Már hetedik esztendeje, hogy magára öltötte a gyárőr­ség, a rendészet egyenruháját, és éberen őrködik, úgy érzi, nemcsak a gyár, hanem az egészen új élete felett iS; S csak azt bánja, hogy már őszülő fejjel kell élnie nap­jait, és az elmúló évek mély barázdákat vontak az egykor fiatal arcra, azt bánja, hogy nem most fiatal. Az ezüstös szálakat már nem lehet eltüntetni, maradandó festékkel színezte meg az idő, az elmúlt hatvanhárom év. De úgy érzi, hogy az embe­riség alkotó, teremtő láncának ő is egyik kapcsoló láncszeme és ha a kar gyenge szorításá­val már nem mer versenyre szállni a fiatalokkal, de a ma­ga posztján egész ember, meg­állja a helyét. Nem történt országot renge­tő nagy dolog, csak egy volt félrészes summásra bíztak rá milliós értékeket, Jakab Györgyné és munkatársai sze­mélyében. (—ács) Egyelőre még igen távol áll attól az Egyesült Államok, hogy eléri a Holdat, de az amerikai hadügyminisztéri­umban egyeseket már most sem hagy aludni a sárga holdkorong. Magasbaemelt fejjel, messzehangzóan, el­nyújtva üvöltenek. A szörnyű kórusban a katonai támasz­pontokra éhes militaristák sóvárgása fogcsikorgató düh­vei vegyül. Jaj, ha a foguk is elérne odáig, ameddig a pil­lantásuk! ... Az elmúlt esztendőben nagy­szerűen működött az ismeret- terjesztő mozi és most október első hetétől ismét megkezdi előadásait Egerben, a Bródy Sándor mozi helyiségében minden hétfőn három és öt órától. A filmvetítések előtt az elkövetkezendő időkben is elő­adásokat tartanak a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat előadói. A vetítettképes előadásokat ugyanúgy, mint tavaly, ezúttal is olcsó, kétfo­rintos belépőjegyekkel lehet megtekinteni, de havi bérlet is váltható. Bemutatásra kerülnek a bu­dapesti nagykövetségek film­jei, ezenkívül szerepel a ter­vekben a Történelem nagy csatái című filmsorozat, vagy Shakespeare-ről szóló film­anyag bemutatása, de Halha­tatlan melódiák című soro­zatban zenei bemutatókat is tartanak. > A Berliner Zeitung szenzá- >ciós részleteket közöl Lipschitz ínyugat-berlini belügyi szená­tor 1960. július 21-én megtar­tott sajtókonferenciájáról. Egy inyugat-berlini újságíró tájé- Skoztatta a Berliner Zeitungot a > „frontváros-politikus” minden >jelentős megnyilatkozásáról, >amelyeket a nyugat-berlini Isajtó elhallgatott. Lipschitz a >sajtókonferencián a nyugati lövezeti belügyminisztérium jú- llius 31-i határozatait magya­lrázta, amelyek arra irányúi­dnak, hogy az iín. alkotmányvé- Idelmi hivatal, a két német ál­ltam lakosai között minden ^érintkezést megtiltson. Ezt a Iterror-vállalkozást „offenzív l alkotmányvédelemnek” neve. szik. A Berliner Zeitung tudósí- Itásában a következőket olvas- Ihatjuk: í Ez a minden megegyezést lakaró, német ellen irányuló ^vállalkozás a következő intéz- Ikedéseket irányozza elő: [ A hét parancsolat | 1. Minden nyugatnémetet, laki Berlinbe látogat, „kemé- Inyen kézben kell tartani”, nem < szabad őket „egy pillanatra lsem egyedül hagyni”. > 2. Fokozni kell a DCB ellen­iőrzését. Lipschitz „megindító Inaivitást” vetett a VGB funk- 'cionáriusok szemére. Az alkot- tmányvédelemnek gyorsított iütemben kell kiépítenie „po­Mindenki, mindenütt gyanús A Gestapo feladata — ..Képzett" kísérők — A demokratikus érzelműek listája zícióit” a szakszervezeti szövet­ségen belül. 3. Az össznémet sportérint­kezésben „politikai” biztosíté­kot kell beépíteni. Lipschitz szerint nem elég egy 11 játé­kosból álló labdarúgó-csapatot az NDK-ba küldeni. „Az illeté­kes szervek részéről képzett kí­sérőket kell melléjük adni.” 4. Széleskörű akciókat indí­tanak a polgári értelmiség de­mokratikus körei ellen, mint amilyenek a „Schwelmer Ar­beitskreis” cs a „Fränkischer Kreis”, amelynek az egyete­men „ijesztő sikerei” vannak. 5. Politikai okokból bünte­tett fiatalokat büntetésük le­töltése után rendőri felügyelet alá kell helyezni 6. Nyugatnémet iskolai osz­tályoknak csak az alkotmány- védelem felügyelete mellett szabad Berlint látogatniok. A tanítók postáját a szövetségi Gestapo ellenőrzi. A tanítók ellenállását a spicli-rendszerrel szemben, minden eszközzel le kell tömi. 7. A közszolgálati tisztviselő­ket és alkalmazottakat „felül kell vizsgálni”, hogy nem szim­■ patizálnak-e valamilyen ellen­zéki csoporttal, vagy szervezet­• tel. E célból felállítják az ilyen ■ szervezetek jegyzékét. Megfe- 5 lelő kapcsolatok azonnali elbo­■ csátásokat vonnak maguk t után. „Megdolgozzák“ a gyermekeket t Különös aggodalommal be- . szélt Lipschitz a nyugatnémet r iskolai osztályok látogatásairól . a demokratikus Berlinben. Meppen kisvárosból pl. egy is- . kólái osztály meglátogatta ■ Berlin demokratikus részét és t ideológiailag „úttörőszakosz­tályként“ tért vissza. Ez „rend­. kívüli megdöbbenést” keltett a . szövetségi kormányban. A jö- t vőben ezért iskolai osztályok L és ifjúsági csoportok csak az i alkotmányvédelem ellenőrzé- : sével és vezetésével tehetnek l ilyen utat. Minden körülmé- ; nyék között meg kell akadá­lyozni a tanulók beszélgetését ■ munkásokkal, Berlin demokra- l tikus övezetében. „Minden ■ Berlinbe látogatót, mielőtt Kelet-Berlinbe menne és mi­után onnan visszatért, még egyszer nagyon alaposan meg kell dolgozmi”. A tanítók — mondotta — Lipschitz — ,,külö­nös nehézségeket’ okoznak, mivel heves ellenállást tanú­sítanak a megfigyelésekkel szemben. Ellenőrzik a tanítók postáját Ebben az összefüggésben kö­zölte, hogy az alkotmányvéde­lem ellenőrzi a nyugatnémet tanítók postáját. Tíz levelet fogtak el Nyugat-Németor- szág különböző részeiből, amelyeket a nagy-berlini ma­gisztrátushoz intéztek. Így töb­bi között egy bizonyos detmol- di tanító levelét, aki azt kérte, hogy ipari üzemeket látogat­hasson meg a demokratikus Berlinben. Egy lippei tanító pedig lakásokat akart meglá­togatni a Stalinalleen és be­szélgetni a lakókkal. „Az illetékes nyugatnémet szervek foglalkozni fognak ezekkel a tanerőkkel Azok ellen a nyugatnémet és nyugat-berlini értelmiségi­ek ellen, akik nem értenek egyet az Adenauer-politücá- . val, máris „megfelelő terhelő anyagot” gyűjtöttek össze. Azt tervezik, hogy e tanítók felet­teseit, professzorokat és docen­seket, „megfelelő intézkedés re” kényszerítik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom