Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-21 / 223. szám
1960. szeptember 21., szerda NEPCJSAG S Idejében vessük el a gabonát! Gabonatermesztési ankét volt Gyöngyösön A HEVES MEGYEI Tanács VB mezőgazdasági osztálya, a Gyöngyösi Városi és Járási Tanács VB mezőgazdasági osztálya, valamint az Agrártudományi Egyetem egri csoportja rendezésében megyei mezőgazdasági ankétot tartottak Gyöngyösön, a Puskin Filmszínházban. — Mai gabonatermesztési ankétunkat, a szeptember 7-én Székesfehérvárott megtartott búzatermelési tanácskozás alapján rendeztük meg — mondotta az ankét bevezetőjében Strumpf László elvtárs, a megyei tanács főagronómusa, majd folytatta. — Az országos búzatermesztési tanácskozás részvevői megállapították, hogy a kenyérgabona és ezen belül a búzatermesztés fejlesztése a lakosság élelmiszerellátásának, mezőgazdasági termelésünknek fő kérdése. Hazai viszonyaink kiválóak a búzatermesztésre és lehetőséget nyújtanak arra, hogy az ország kenyérgabonaszükségletét rövid időn belül teljesen hazai termésből elégítsük ki. Ebből a feladatból jelentős rész jut megyénk nagyüzemeire is, lehetőségeinket megbeszélve, egymás tapasztalatait kicserélve, s mindezeket munkánkban felhasználva, megoldhatjuk a ránk háruló feladatókat. Strumpf elvtárs megnyitója után Gonda Béla, a Földművelésügyi Minisztérium osztály- vezetője „A gabonatermesztés legújabb feladatai” címmel tartott vitaindító előadást. — Mint az elvtársak valamennyien tudják — mondta többek között Gonda Béla elvtárs — a megye gabonatermesztési szakembereinek több száz főnyi megjelent részvevője előtt — hazánk lakosainak élelmiszerellátásában, kalória- szükségletében jelentős százalékot foglal el a kenyérgabona. A megfelelő szükségletet azonban a saját termésünk mellett csak nagy mennyiségű import-gabonával tudjuk biztosítani. Legközelebbi feladatunk, hogy az importot teljes egészében felszámoljuk, saját erőből biztosítsuk a szükségletet, sőt a dolgozók ellátása mellett biztonsági tartalékot is létesítsünk. E CÉL ELÉRÉSÉNEK fő eszköze és módszere, hogy a nép- gazdasági tervekben megállapított kenyérgabona vetésterületeken jelentősen növeljük a termésátlagokat. Ezek után Gonda elvtárs rövid visszatekintést adott hazánk kenyérgabona vetésterületének és termésátlagainak, össztermésének alakulásáról, majd rátért a legközelebbi feladatokra. — A kenyérgabona-ellátás javítása érdekében a jövő évben 2,5 millió kataszteri holdon kell termelni kenyérgabonát. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a mezőgazdasági üzemek ez év őszén mintegy 5 százalékkal nagyobb területen vetnek kenyérgabonát az előző évihez képest. Főleg mezőgazdasági nagyüzemeinkben igen nagyok a lehetőségek az átlagok növelésére. Ezek kihasználásával már a jövő évben elérhető országosan és holdanként a 10 mázsát meghaladó búza-termésátlag. Sok állami gazdaságban és termelőszövetkezetben pedig megvan a lehetősége a 20 mázsás holdankénti búzatermés elérésének is. A jövő évi jó termés egyik biztosítéka, hogy a búza vetését jól előkészített, az elővete- ményektől függően műtrágyázott, ülepedett vetőágyban végezzük. Nagy gondot fordítsunk a talaj előkészítésére, a vetőmag tisztítására, csávázá- sára, a vetés időbeni elvégzésére, s nem utolsósorban a megfelelő vetőmagfajta kiválasztására. Befejezésül Gonda elvtárs beszélt még a magyar és a kísérletképpen már használt külföldi búzafajták tulajdonságairól, valamint a hazai viszonyok között észlet tapasztalatokat ismertette. A HOZZÁSZÓLÓK csupán kiegészítették az előadást, vagy saját tapasztalataikat mondták el. Dr. Leilei János, a Kompolti Kísérleti Intézet igazgatója az elővetemények közül a kukoricának tulajdonított nagyobb jelentőséget. Mivel mostoha a vízellátás ■ területükön, több külföldi fajtával kísérleteztek már, s ezek a mostoha viszonyok ellenére is jó termést adtak. Gellért János, a Hatvani Cukorgyár célgazdaságának főagronómusa a bánkúti és a kompolti vetőmagokkal folytatott kísérleteit, valamint az elért eredményeket ismertette. Győré János, az Országos Vetőmagfelügyelet egri kirendeltségének dolgozója az adott viszonyoknak legjobban megfelelő búzavetőmag kiválasztására, valamint a vetőmag lelkiismeretes előkészítésére hívta fel a jelenlevők figyelmét. Hodászy Miklós, a gyöngyösi Mezőgazdasági Technikum igazgatója volt a következő hozzászóló. Hodászy elvtárs visszatekintést adott a búzatermésátlagok alakulásáról, majd a több termés elérésének szükségességét magyarázta meg. Kijelentette, hogy a hazai búzafajtáknál még mintegy 30—40 százalékos termésnövekedést lehet elérni, ezt valamennyi szövetkezet a helyes agrotechnika alkalmazásával el is érheti. Balogh Pál, a technikum tangazdaságának főagronómusa a gazdaság eredményeit, és a munkamódszereket ismertette. Ezután javaslatot tett, miszerint az ankét csatlakozzék az országos búzatermesztési tanácskozás felhívásához, harcoljon minden jelenlevő a maga területén, a 20 mázsás holdankénti búzatermésért, ö a gazdaság nevében ígéretet tett, hogy a 25 mázsás termésátlagért fognak harcolni. Az ankét valamennyi részvevője helyeselte a javaslatot, s ezt helyeselte, valamint csatlakozását jelentette be Held László, a viszneki Béke Termelőszövetkezet főagronómusa is. Különösen a jó magágy fontosságát hangsúlyozta, beszámolt a kísérletként vetett szovjet búzák eredményeiről, valamint a kísérlet tapasztalatairól is. Az ankét befejezőjeként Gonda elvtárs válaszolt a hozzászólásokra, majd Strumpf elvtárs összegezte az ankéton elhangzottakat. — Air ITT HALLOTTAKAT felhasználhatjuk majd saját viszonyainknak megfelelően, s ezzel jelentősén hozzájárulhatunk a termésátlagok növeléséhez, a 20 mázsás termés eléréséhez. n farkasok a Holdat ugatják Holdas téli éjszakában, a „farkasorditó hidegben” — ahogy mondani szokták —, az éhes, szürke ordasok, kor- gó gyomruktól űzve, kilopakodnak az erdei tisztásokra és csörgő nyállal bámulják a Hold sárga korongját; bizonyára azt hiszik, hogy porha- nyós húsú, kövér bárány legelészik az égi csillag-réten. A szürke rablók idegei nem bírják ezt r látványt. Zeng az erdő a farkasüvöltéstől. A szörnyű kórusban az éhes sóvárgás fogvicsorgató dühvei vegyül: jaj, ha a fog is elérne odáig, ameddig a szempillantás ... Az ember azt hinné, hogy szeptember eleje kissé korai időszak a farkasok hangversenyeihez. A napokban mégis, idegtépő farkasüvöltés visszhangzott végig a világon. De nem holmi erdei tisztáson, hanem az Egyesült Államok hadügyminisztériumában szólt az ordasok kara. A New York Times tudósítója imigyen fordította közérthető nyelvre a farkasok dalát: „Az Egyesült Államok tanulmányozza a Holdat, hogy katonai támaszpontoknak alkalmas helyet keressen otf’. A farkasok rendszerint, spontánul üvöltenek. A szürke ordas meglátja a Holdat, már üvölt is. Más a helyzet a Pentagonban. Ott mindenre alaposan felkészülnek. Mint a New York Times írja, egész éven át folytak az üvöltő kórus bemutatkozásának előkészületei. Mint kiderül, máris 70 körzetet választottak ki arra a célra, hogy „megállapítsák a leszállás”, a „közlekedési és az építkezési munkák lehetőségeitV. A Coperni- cus-Kepler körzetet tartják a legalkalmasabb helynek katonai támaszpont létesítésére... Abrándok-tengere, Lomo- noszov-kráter, Joliot-Curie- kráter. Ezeket a neveket irta a Hold térképére a szovjet ember, aki elsőnek fényképezte le a Hold láthatatlan felét. Ezek a nevek az emberi képzelet merész röptéről, az emberi lángelme nagyságáról beszélnek. És ilyen háttér előtt — a holdbéli katonai támaszpontok létesítésé- sének tervei! Képek az egri béke nagyaktíva üléséről A Hazafias Népfront legutóbbi megyei béke nagyaktíva .ülésén Szakasits Árpád elvtárs, a Béke-Világ- tanács irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke tartott beszámolót a nemzetközi helyzetről, a világ békemozgalmának eseményeiről, a stockholmi békekonferencia kérdéseiről. Nagy figyelemmel hallgatták megyénk békeharcosai Szakasits Árpád, beszámolóját. Október első hetétől megkexdi működését ax egri ismer etterjesxtő moxi Akikről keveset hallunk t Milliós értékekre vigyáz Jakab GySrgyné Nem történt országot rengető dolog, nem fogott el sem nyugati kémet, sem többszörös üzemi tolvajt és hogy most mégis foglalkozunk vele, ezt az életének köszönheti, a 63 évnek, amelyet már eddig leélt Jakab Györgyné, az egri Fi- nomszerelvénygyár rendésze. Egészen szokatlan helyen lehet vele találkozni a nap minden délelőtti órájában ezen a héten. A gyár bejáratánál fogadja az érkező munkásokat, idegeneket, jóságos, anyai gondossággal intézve sorsát a félénk kislányoknak, akik munkát keresni érkeznek a busz- 6zal. Hatvanhárom éves. Az elszánó évek, különösen életének elején, sok keserűséget hoztak. S hiába akarta jobbra fordítani életének alakulását, mindig valami megtörhetetlen akadályba, az úri élet írott és íratlan szabályaiba ütközött. Még félrészesként summás- nak szegődött, ette a föld rabszolgáinak sanyarú kenyerét, sokszor dideregve várta a napfelkeltét és figyelve a fák árnyékának vonulását, ami az idő múlását jelentette számára. — Együtt aludtunk a göbö- lyökkel, vackainkat semmi se választotta el ez állatok jászolától. Ebben a jézusi életben, nem tudtuk, csak éreztük: hamis ez a világ. Ilyen volt az ifjú élete Jakab Györgynének. S az asz- szonyság, a főkötő se hozott változást. Az első gyerek után jött a többi, szaporodott a gond, egyre kisebbek lettek a kenyérszeletek. Tizenhárom gyereknek adott életet. most már csak hatan köszöntik benne az édesanyát. Minden év új gondokkal fordult és a család sorsa hasonlatos volt a mesebeli templomegerével. Most nagyon nehéz átkapcsolni a jelenbe, hiszen erről már ezernyit írtak, versek, regények jelentek meg az egykori móriczi Joó Györgyök életéről, a felszabadulás utáni Góz Jóskák történetéről. Jakabéknál is sarkából fordult ki a világ. A változást érlelték az 1946—47-es évek, benne volt a tavasz újhódásá- ban, az emberi akaratokban. Az egykori félrészes summás- ból a maga embere lett, a sajátján fordult meg az eke és egy pirostetős kis házat mondhat most magának. Az ember nyugdíjba vonult. Felnémeten piheni ki a sum- máséveket, az asszony, Jakab Györgyné, az egykori Kácsor Zsuzsi, még dolgozik. Kék egyenruhájában őrt áll a nyolcórás műszak alatt, vigyázza a gyár nyugalmát, a milliós értékeket. Már hetedik esztendeje, hogy magára öltötte a gyárőrség, a rendészet egyenruháját, és éberen őrködik, úgy érzi, nemcsak a gyár, hanem az egészen új élete felett iS; S csak azt bánja, hogy már őszülő fejjel kell élnie napjait, és az elmúló évek mély barázdákat vontak az egykor fiatal arcra, azt bánja, hogy nem most fiatal. Az ezüstös szálakat már nem lehet eltüntetni, maradandó festékkel színezte meg az idő, az elmúlt hatvanhárom év. De úgy érzi, hogy az emberiség alkotó, teremtő láncának ő is egyik kapcsoló láncszeme és ha a kar gyenge szorításával már nem mer versenyre szállni a fiatalokkal, de a maga posztján egész ember, megállja a helyét. Nem történt országot rengető nagy dolog, csak egy volt félrészes summásra bíztak rá milliós értékeket, Jakab Györgyné és munkatársai személyében. (—ács) Egyelőre még igen távol áll attól az Egyesült Államok, hogy eléri a Holdat, de az amerikai hadügyminisztériumban egyeseket már most sem hagy aludni a sárga holdkorong. Magasbaemelt fejjel, messzehangzóan, elnyújtva üvöltenek. A szörnyű kórusban a katonai támaszpontokra éhes militaristák sóvárgása fogcsikorgató dühvei vegyül. Jaj, ha a foguk is elérne odáig, ameddig a pillantásuk! ... Az elmúlt esztendőben nagyszerűen működött az ismeret- terjesztő mozi és most október első hetétől ismét megkezdi előadásait Egerben, a Bródy Sándor mozi helyiségében minden hétfőn három és öt órától. A filmvetítések előtt az elkövetkezendő időkben is előadásokat tartanak a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat előadói. A vetítettképes előadásokat ugyanúgy, mint tavaly, ezúttal is olcsó, kétforintos belépőjegyekkel lehet megtekinteni, de havi bérlet is váltható. Bemutatásra kerülnek a budapesti nagykövetségek filmjei, ezenkívül szerepel a tervekben a Történelem nagy csatái című filmsorozat, vagy Shakespeare-ről szóló filmanyag bemutatása, de Halhatatlan melódiák című sorozatban zenei bemutatókat is tartanak. > A Berliner Zeitung szenzá- >ciós részleteket közöl Lipschitz ínyugat-berlini belügyi szenátor 1960. július 21-én megtartott sajtókonferenciájáról. Egy inyugat-berlini újságíró tájé- Skoztatta a Berliner Zeitungot a > „frontváros-politikus” minden >jelentős megnyilatkozásáról, >amelyeket a nyugat-berlini Isajtó elhallgatott. Lipschitz a >sajtókonferencián a nyugati lövezeti belügyminisztérium jú- llius 31-i határozatait magyalrázta, amelyek arra irányúidnak, hogy az iín. alkotmányvé- Idelmi hivatal, a két német álltam lakosai között minden ^érintkezést megtiltson. Ezt a Iterror-vállalkozást „offenzív l alkotmányvédelemnek” neve. szik. A Berliner Zeitung tudósí- Itásában a következőket olvas- Ihatjuk: í Ez a minden megegyezést lakaró, német ellen irányuló ^vállalkozás a következő intéz- Ikedéseket irányozza elő: [ A hét parancsolat | 1. Minden nyugatnémetet, laki Berlinbe látogat, „kemé- Inyen kézben kell tartani”, nem < szabad őket „egy pillanatra lsem egyedül hagyni”. > 2. Fokozni kell a DCB elleniőrzését. Lipschitz „megindító Inaivitást” vetett a VGB funk- 'cionáriusok szemére. Az alkot- tmányvédelemnek gyorsított iütemben kell kiépítenie „poMindenki, mindenütt gyanús A Gestapo feladata — ..Képzett" kísérők — A demokratikus érzelműek listája zícióit” a szakszervezeti szövetségen belül. 3. Az össznémet sportérintkezésben „politikai” biztosítékot kell beépíteni. Lipschitz szerint nem elég egy 11 játékosból álló labdarúgó-csapatot az NDK-ba küldeni. „Az illetékes szervek részéről képzett kísérőket kell melléjük adni.” 4. Széleskörű akciókat indítanak a polgári értelmiség demokratikus körei ellen, mint amilyenek a „Schwelmer Arbeitskreis” cs a „Fränkischer Kreis”, amelynek az egyetemen „ijesztő sikerei” vannak. 5. Politikai okokból büntetett fiatalokat büntetésük letöltése után rendőri felügyelet alá kell helyezni 6. Nyugatnémet iskolai osztályoknak csak az alkotmány- védelem felügyelete mellett szabad Berlint látogatniok. A tanítók postáját a szövetségi Gestapo ellenőrzi. A tanítók ellenállását a spicli-rendszerrel szemben, minden eszközzel le kell tömi. 7. A közszolgálati tisztviselőket és alkalmazottakat „felül kell vizsgálni”, hogy nem szim■ patizálnak-e valamilyen ellenzéki csoporttal, vagy szervezet• tel. E célból felállítják az ilyen ■ szervezetek jegyzékét. Megfe- 5 lelő kapcsolatok azonnali elbo■ csátásokat vonnak maguk t után. „Megdolgozzák“ a gyermekeket t Különös aggodalommal be- . szélt Lipschitz a nyugatnémet r iskolai osztályok látogatásairól . a demokratikus Berlinben. Meppen kisvárosból pl. egy is- . kólái osztály meglátogatta ■ Berlin demokratikus részét és t ideológiailag „úttörőszakosztályként“ tért vissza. Ez „rend. kívüli megdöbbenést” keltett a . szövetségi kormányban. A jö- t vőben ezért iskolai osztályok L és ifjúsági csoportok csak az i alkotmányvédelem ellenőrzé- : sével és vezetésével tehetnek l ilyen utat. Minden körülmé- ; nyék között meg kell akadályozni a tanulók beszélgetését ■ munkásokkal, Berlin demokra- l tikus övezetében. „Minden ■ Berlinbe látogatót, mielőtt Kelet-Berlinbe menne és miután onnan visszatért, még egyszer nagyon alaposan meg kell dolgozmi”. A tanítók — mondotta — Lipschitz — ,,különös nehézségeket’ okoznak, mivel heves ellenállást tanúsítanak a megfigyelésekkel szemben. Ellenőrzik a tanítók postáját Ebben az összefüggésben közölte, hogy az alkotmányvédelem ellenőrzi a nyugatnémet tanítók postáját. Tíz levelet fogtak el Nyugat-Németor- szág különböző részeiből, amelyeket a nagy-berlini magisztrátushoz intéztek. Így többi között egy bizonyos detmol- di tanító levelét, aki azt kérte, hogy ipari üzemeket látogathasson meg a demokratikus Berlinben. Egy lippei tanító pedig lakásokat akart meglátogatni a Stalinalleen és beszélgetni a lakókkal. „Az illetékes nyugatnémet szervek foglalkozni fognak ezekkel a tanerőkkel Azok ellen a nyugatnémet és nyugat-berlini értelmiségiek ellen, akik nem értenek egyet az Adenauer-politücá- . val, máris „megfelelő terhelő anyagot” gyűjtöttek össze. Azt tervezik, hogy e tanítók feletteseit, professzorokat és docenseket, „megfelelő intézkedés re” kényszerítik.