Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-18 / 195. szám

4 NÉPÚJSÁG ♦ i960, augusztus 18., csütörtök Az utolsó ember Tizennyolc évig eszméletlen állapotban feküdt a kórházi ágyon Pjotr Vitrov, a második világháború légnyomásos sé­rültje. Tizennyolc éven át har­coltak, kemény küzdelmet vív­tak orvosai a katona életéért. Pjotr Vitrov esete egyedülálló az orvostudomány történeté­ben: ő az utolsó szovjet kato­na, aki háborús sebesüléséből most gyógyult fel. Mert a szov­jet orvosok erőfeszítései végül is eredménnyel jártak: Pjotr Vitrov visszanyerte nemcsak beszélöképességét, de megta­nult újra Írni és olvasni is. A háború utolsó sebesültje visz- szatérhetett az életbe. Remél­jük, valóban Pjotr Vitrov az utolsó ember, akinek életébe belegázolt a. háború... (pataky) — ÉPÍTKEZÉSEK folynak Tiszanána községben — tűz­oltószertárat építenek. És megoldódik a község másik gondja is: a buszváróterem. A buszváróterem épületének alapozását már megkezdték.- A TARNAMÉRAI EZÜST-, KALÁSZ TERMELŐSZÖVET­KEZET augusztus 13-án befe­jezte a cséplést. 1500 hold ga- bonaterületen holdamként át­lagban 12 mázsa búza. 13 má­zsa árpa és 9 mázsa rozs ter­mett. — HEVESEN is nagy ké­szülődés folyik az augusztus 20-i ünnepségekre. A hatezer holdas Hevesi Állami Gazda­ságból 4—500 dolgozó készül Egerbe, az alkotmányünnepi nagygyűlésre, hogy meghall­gassák Marosán György elv­társ beszédét.- A POROSZLÓI TSZ-EK augusztus 20-ra felajánlották, hogy befejezik a cséplést, amit az esőzés és a Tisza ára­dása erősen visszavetett. A cséplőcsapatok teljes erővel dolgoznak, hogy augusztus 20-án az egri nagygyűlésre ké­szülő tsz-tagok százai már hí­rül vihessék a cséplés befeje­zését. — MŰSZAKI KIÁLLÍTÁS nyílt Hevesen. A kiállításon rádiók, kerékpárok, és villa­mossági cikkek egész sora szerepel. A kiállított tárgyak­ból a közönség vásárolhat is. — KÉSZÜLNÉK a tanév nyitására az egri Papír- és Iró- szebolt dolgozói. A nagy forga­lom könnyebb lebonyolítására több sátrat építenek a város­ban, ahol az iskolások besze­rezhetik a szükséges iskola­szereket. — ÖTVEN TONNA külön­legesen csomagolt sárgaba­rackot indítottak útnak a kö­zelmúltban hűtött kocsikban a Hevesi Állami Gazdaságból Londonba. A szerencsésen megérkezett, kiváló minőségű barack nagy keresletnek ör­vendett az angol fővárosban. — MOSÓGÉPET, tányérokat, és evőeszközöket vásárolt az erdőtelki Nőtanács. A háztar­tási cikkeket kölcsön lehet ven­ni adódó alkalmakkor, ami a termelőszövetkezeti asszonyok számára nagy segítséget jelent. — MINTEGY hatszázezer forintos beruházással építet­ték át az adácsi gyógyszertár régi épületét. Az átalakított helyiségben már megkezdte működését a korszerűsített gyógyszertár. Értesítés Értesítjük a vásárlóközönsé­get, hogy az augusztus 20-i el­látás zavartalan biztosítására Egerben az alábbi boltegysége­ket tartjuk nyitva: Élelmiszerboltok fél 7 órától délután 14 óráig. 91. áruda, Lenin út 16, 92. áruda, Széchenyi u. 20, 95. áruda, Dobó tér 2, 97. áruda, Mekcsei út 1: Tej-, cukorka- és dohány­boltjaink a rendes hétköznapi nyitvatartási időben lesznek nyitva. A húsboltok pénteken reggel 6 órától este 18 óráig, míg a vasárnap tejet árusító üzletek szombaton is fél 7 órától fél 9 óráig lesznek nyitva. Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Tanulságok, tapasztalatok az Egri Pedagógiai Főiskola felvételi vizsgái után . . • NÉHÁNY HÉTTEL a tanév­nyitó előtt az Egri Pedagógiai Főiskolán máris tapasztalatok, megállapítások összegezésére, summázására nyílott alkalom, ugyanis befejeződtek a felvé­teli vizsgák és ez az egyszerű tény a bonyolult vizsgálódások és kutatások végét jelenti. A főiskola kiválogatta hall­gatóit a jelentkezők népes tá­borából: lelkiismerettel, a szó szoros értelmében „dolgoztak” a felvételi bizottság tagjai, mert nagy munkát jelentett a válogatás. Amikor erről a felvételi vizsgáról szó esik, mindenképp ide kívánkozik, hogy bár a vi­lág összes főiskoláin ismerik a vizsgák fogalmát és gyakorla­tát, a felvételi vizsga, ha lehet ezt a szót használni: szocialista specialitás. Mindenütt megnézik, hogy ki kerülhet főiskolára, egyetemre, csak a mérce más: nálunk a tudás, másutt a pénz... Kiválogatni, aki legjobban tud, lelkiismeretes kutatást kí­ván. A pénz önmagáért beszél. Emitt a minőség a döntő, amott a mennyiség... Érdekes feladat — de fontos­ságában sem utolsó — megnéz­ni, hogy sikerült az idén ez a minőségi válogatás, milyen volt az anyag, mit tapasztaltak a vizsgáztatók. Sokan jelentkeztek: 357 fel­vételizőt hallgattak meg és ezek közül került ki az idei tanév 170 első éves hallgatója AZ ELSŐ TAPASZTALAT tehát: a jelentkezés meghalad­ja jóval a felvétel lehetőségeit, sokan kimaradtak. Ahogyan Tóth Bertalan, a főiskola tanulmányi osztályá­nak vezetője elmondta, a bio­lógia-földrajz szakra 138 je­lentkező közül választották ki azt a 45 embert, aki ebben az évben az első évfolyamra be­iratkozhat. Itt majd száz em­ber a plusz. Más szakon viszont előfor­dult, hogy nem sikerült elég megfelelőt találni. Nem lesz a főiskolán pótfelvételi — az esetleges félreértések elkerülé­se végett ismételten hangsú­lyozni kell, hogy a vizsgák idő­szaka lezárult —, azonban né­hány szakon üresen maradtak helyek, amelyeket olyan fiata­lokkal töltenek be, akik más egyetemekről, vagy főiskolák­ról — bár kitűnően megfeleltek — hely hiányában maradtak ki. A bizottság véleménye, hogy sokan azért jelentkeznek a bio­lógia-földrajz szakra, mert könnyűnek ítélik, nem ismerik a szak nehézségeit. Másutt vi­szont a jóakarat, s a nehézsé­gekre vonatkozó tájékozottság megfelelőnek mondható, vi­szont a felkészültség nem ki­elégítő. A főiskolán az első évesek számára öt szak indul az 1960— 61-es tanévben: magyar—orosz, magyar—történelem, biológia- földrajz, matematika—fizika és matematika—kémia szak. A felsoroltak mellett minden hallgató köteles harmadik sza­kot választani az orosz, kémia, mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok, műszaki ismere­tek és gyakorlatok, ének, rajz és testnevelés szakok közül. Előfordul, hogy egy-egy hall­EGRI VÖRÖS CSILLAG Folytassa, admirális EGRI BRODY Nincs előadás EGRI KERTMOZI Többé nem balkezes GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nápoly aranya GYÖNGYÖSI PUSKIN Fehér vér HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hely a tetőn HATVANI KOSSUTH Hely a tetőn HEVES Nincs előadás FÜZESABONY Az • aranyvonat PÉTERVASÁRA Nincs előadás műsora i Egereseidben; augusztus 18-án este Vj 8 órakor; Elveszem a feleségem gatónak 60—70 órája lesz he­tenként. Erőfeszítést igényel a tanulmányi munka, alapos fel- készültség nélkül elképzelhe­tetlen komoly eredmény. A fel­vételi vizsgabizottság szem előtt tartotta ezt a körülményt és minden esetben ehhez mér­ten döntött. MINDEN SZAKON túlje­lentkezés mutatkozott, ám, hogy mégis akadt olyan szak, ahol végül is üres hely maradt, ez azzal magyarázható, hogy megfelelő hallgatót nem talál­tak. Íme: minőségi igényességre kell számítani minden főisko­lai jelentkezőnek, mert arra nem lehet várni, hogy meg­alkuszik a bizottság és jobb hí­ján gyengébb felkészültségű embereket is felvesz. A kötelező harmadik szak felvételét, valamint a tanulmá­nyi idő meghosszabbítását a fejlődés tette szükségessé, ha­ladó korunk növekvő igényei magyarázzák. A felvételizők egy része azt hitte, hogy fúrás-faragás, bar­kácsolás a harmadik szak. Amolyan komolytalan mellé­kesként fogták fel és sok eset­ben igen gyenge előképzettség­ről tettek tanúbizonyságot. A követelmények magasak: zene­szakon ismerni kell a kottát és játszani kell legalább egy hangszeren. A rajzszakosak gipszmodellt rajzoltak, és így tovább lehetne sorolni a felté­teleket ... Akik készületlenül mentek, kimaradtak... Gyakran hallani, hogy a fel­vételeknél a származás a dön­tő. Igaz, a munkás-paraszt ha­talom a munkás- és paraszt­fiatalokat igyekszik felvértezni a tudás fegyverével, de ez egy okból eredően senki sem ke­rült be a főiskolára, hogy mun­kás- vagy parasztszármazású. A FELVETT HALLGATÓK 62 százaléka munkás- és pa­raszti eredetű, ez a 62 százalék azonban kivétel nélkül olyan fiatalokból tevődik össze, akik a főiskola által előírt magas szintet elérték, az előképzett­ségük alapján minőségileg megfeleltek. A cél az, hogy a legjobbak kerüljenek a főiskolára és a felvételi vizsgák ebben sokat segítenek, — a mutatkozó eset­leges kivételek elenyészőek. Lehet még beszélni arról, hogy a főiskolai felvételi bi­zottság megállapítása szerint tovább javult a középiskolák oktatási színvonala. Sok kiváló, nagyszerű felkészültséggel ren­delkező jelentkezőt hallgattak meg, számos magabiztos, értel­mes, logikusan felépített fele­let hangzott el a felvételik ide­jén. Különösen szembetűnő volt a középiskolás nyelvokta­tás fejlődése. Érdemes arról is szólni, hogy a főiskolára jelentkezők túl­nyomó többsége nő volt. A ma­tematika-kémia szakon pél­dául húsz felvett hallgató kö­zött csak három fiú akad, a többiek lányok. Jellemző ko­runk szellemére, a női egyen­jogúság gyakorlati megvalósu­lására, hogy egyre több nő igyekszik az úgynevezett „in­tellektuális” pályákon érvé­nyesülni. Végezetül annyit, hogy úgy látszik, sikerült a válogatás, alaposan felkészült, jó képessé­gű elsőéves gárdát vett fel a főiskola az idei tanévre. Tóth Bertalan tanulmányi osztály- vezető elmondotta, hogy a je­lentkezők nyilatkozatai, vala­mint az intézethez beküldött önéletrajzaik mély hivatás­érzetről tanúskodnak. Rend­kívüli akarat, energia és tanu­lási vágy érződik a legfiata­labb főiskolások írásaiban, vagy szóban történő meg­nyilatkozásaikból. KÍVÁNCSIAN ÉS jóindula­tú bizalommal várjuk, hogy mit sikerül a sokat ígérő ener­giából, lendületből a főiskolai pályafutásuk során beváltani. Kiss János A vas-műszáki kereskedelem , készül az őszre Újfajta tűzhelyek, kályhák és műanyag konyhai edények a második félévben A vas-műszaki kereskede­lem a második félévben sok új cikket hoz forgalomba. Főleg a vidéki vásárlók örömére, to­vább bővül a tűzhelyek és a kályhák választéka. A téli fű­tési idényig már a boltokba kerül az új típusú, háromak- nás, vegyésfűtéses kályha. Az ősszel ezenkívül még újfajta teatűzhellyel és kétaknás „Ka- lor” kályhával is szaporodik a vas-műszaki szaküzletek áru- választéka. , A műanyag- és a háztartási boltok az őszre a hazai gyá­raktól és külföldről olcsó és öt­letes műanyag konyhai edé­nyeket és háztartási gépeket kapnak. Szeptemberre megje­lenik a boltokban többek kö­zött a műanyagból készült pe- dálos konyhai szeméttartó, vö­dör, gyermekkád, mosogató tál, szőnyegporoló és tésztaszedő. (MTI) I860. AUGUSZTUS 18: ILONA FROL KOZLOV 1908. augusztus 18-án született, ukrajnai agrár­proletár családból származik. A pártnak 1® éves korában lett a tag­ja, 1944 óta a Központi Bizottság munkatársa. Főbb állomáshelyei: Kirov és Leningrád, ahol városi és kerületi párttitkár volt. Kozlov elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1657 óta tagja, 1958 márciusa óta pedig a minisztertanács elnökének első helyettese. 10 évvel ezelőtt, 1950. augusztus 18-án JULIEN LAHAUT belga munkásvezetőt fasiszta merénylők meggyilkolták. Lahaut-t már Ibii­ben a német megszállók koncent­rációs táborba hurcolták, majd Belgium felszabadulásától kezdve, 1945-től haláláig a Belga Kommunista Párt vezetője volt. Augusztus 18-a a SZOVJET LÉGIERŐK NAPJA. FROL KOZLOV Könyvespolc: Rókák a szőlőben (Lion Feuchtivanger regénye) Érdekes történelmi munka. S itt az érdekesség jól megfér az eszmék tisztaságával, a hő­sök, az események mélyreható ábrázolásával: Érdekes a téma —« Amerika függetlenségi háborúja és an­nak európai szövődményei —, érdekes a hős-garti túra — Beaumarchais, Franklin, Ma- riet-Antoinette és XVI. Lajos, Voltaire —, érdekes a téma kibontása, a hősök bemutatása, a haladás eszméinek hirdetése. Feuchtwanger a téma megvá­lasztásától a mondatfűzésen át mindenben arra törekedett, hogy a XX. századi utódoknak is szóljon a krónika. Ez a kró­nika nekünk szól. Érezzük a lapokról, hogy nemcsak embe­rek között, de korok között is szövődnek rokoni kapcsolatok. Hogy a XVIII. század, a maga antifeudális és antiklerikális tekintélyrombolásával, isten­nélküli ember-istenítésével, féktelen szabadságvágyával — közeli rokona, édestestvére a mi forradalmakban, független­ségi harcokban izzó száza­dunknak: Hogy Franklin és Voltaire és Beaumarchais — a mi emberünk: Hogy XVI. La­jos, a „Hájas” és József csá­szár. a „világjobbító” — a mi ellenségünk. Hogy az a kor, amelyben zsarnok uralkodók és konzervatív nagyurak pró­báltak egyre kisebb sikerrel! — gátat emelni a számukra végzetes új elé, mialatt a szel­lem fejedelmei, gondolkodók— írók—politikusok, bátran őst romolták — egyre átütőbb erő­vel! — a régit; ez a kor főpró­bája, prológja a mi korunknak, melyben világot átfogó, — a földkerekség jó részén győzel­met aratott — óriási tömeggé szaporodott az ostromlók el­szánt serege és maroknyi ban dává zsugorodott, a múlt rom­jaihoz görcsösen ragaszkodó ősellenség: Virágos utcák Egerben - társadalmi erőből Aki a virágot szereti, az rossz ember nem lehet! — tartja a régi magyar szólásmondás, Ismerik e mondást és ehhez tartják magukat az egriek. Az idén tavasszal és kora nyáron szerte a városban, kisebb és nagyobb utcákban szorgos munkába kezdtek a lakók. A házak előtti, a járda és az úttest között elterülő, addig giz- gazos, csúf kórókkal éktelenített gyepes, vagy kopáros részeket gondosan felásták, megmun­kálták és virágágyakat alakítottak ki ott. Az egyes utcákban mindenütt akadt egy-egy lel­kes asszony, sőt nem egy helyen férfi is, aki szívügyének tekintette a kisebb-nagyobb, ad­dig nem parkosított utcák belső képének ren­dezését. E lelkes mozgalom csak néhány esz­tendeje mutatkozott először Egerben, de az idén már valósággal szervezett méreteket öl­tött. Igen derekasan kivették a részüket a munkából a Vöröskereszt lelkes asszonyai, de több tanácstag is szívügyének tekintette egy- egy arra alkalmas utca parkosításának meg­szervezését. Szántszándékkal nem soroljuk fel azt a sok utcát, amelyeket társadalmi munká­ban virágágyakkal díszítettek lakói, mert ne­talán, ha véletlenül kimaradna egy-egy utca, — istenügyse még sértődöttség kerekedne belőle. Tudjuk, hogy nem minden helyen a kerté­szeti szabályoknak megfelelően képezték ki ezeket a most ezer színben pompázó virág­ágyakat, de mindenki érzi, — tudja, hogy a lakók szívük-lelkük minden melegét, segíteni akarását és jó szándékát belefektették az ál­dásos munkába. Az egri polgárok érzik, hogy az utcákat díszítő üdezöld és tarkavirágú parkokra szük­ség, nagy szükség van, hogy elűzzék egyes ut­cák elhagyatott sivárságát. Érzik az egriek, <hogy mncsiseúkség a házak előtti kisebb-na­gyobb csirke- és libalegelőkre és a szívet-lel két üdítő, gondozott virágágy hozzájárul, még­hozzá nem kis mértékben, az utcák kultu­rált képéhez. Mindenki érzi, ha betér egy-egy ilyen utcába, hogy a házak lakói magukénak érzik a várost és szívügyüknek tekintik belső szépítésének ügyét. Egyes utcák lakói kollektív szolidaritásba fogva össze, védték meg parkjaikat. így tettek például a Malom utca derék lakói, akiknek frissen kiépített és beültetett virágágyait az arra járó csorda veszélyeztette. Felváltva őr­ködtek hát a „fenyegető veszély” ellen. Maga a városi tanács is sokra, nagyon sok­ra értékeli e nemes kezdeményezést, sőt azon utcák részére, ahonnan ilyen irányú kérés fu­tott be, saját költségvetéséből biztosította a virágpalántát. A műszaki osztályon elhatároz­ták, hogy az idén ősszel, egyes főbb útvonalak mentén kialakított társadalmi parkokat kerté­szeti szakszerűséggel fogják át-, illetve kiala­kítani, hogy biztosítani lehessen az egyöntetű­séget, a megfelelő utcakép kialakítását. A dicséret és csakis a legteljesebb dicséret hangján szólhatunk azokról, akik a város bel­ső képének szépítése érdekében, verejtékes munkát, fáradságot, sőt sokszor még bosszú­ságot sem kímélve fáradoztak a házak előtti parksávok kiépítésében. Munkájuk serkentőleg kell hogy hasson azokra, akik még nem ébred­tek tudatára, az eddig nem parkosított utcák társadalmi úton való kiképzésének jelentősé­gére, annál is inkább, mivel e parkok szépsé­gét, ezerszínű virágpompáját elsősorban ma­guk az utca lakói élvezik! A városi tanáccsal mi is szeretnénk remélni, hogy a jövő tavasz- szol további utcák lakói kapcsolódnak be a „Virágos Egert!”- mozgalomba. Sugár István Feuchtwanger bevallottan a haladást tekinti a regény „fő­hősének”. Ezt a „főhőst” sze­mélyesíti meg mindazokban a szereplőkben, akik — így, vagy úgy — szembekerülnek az „ancien regime”-mel. Feuchtwanger könyvéből azonban hiányzik a nép; a nép, amely pedig a XVIII. szá­zad hetvenes éveiben már fél­reérthetetlenül hallatja elége­detlen moraját és rövidesen ledönti a Basteille falait. Igaz ugyan, hogy a könyv lapjain jelen van a Figaró-szimbólum, hogy Feuchtwanger szórvá­nyosan utal a párizsi utca vál­tozó hangulatára. De ezek nem érzékeltetik eléggé azt a tör­ténelmi igazságot, hogy Vol- taire-ék forradalmisága nem a szalonok parkettjén termett, hogy az 1789-es tömegek forra­dalmisága nem Voltaire-ék la­zító szabadságeszméitől füg­getlenül jött létre. A népi erők és a haladó gondolkodás bajnokai kölcsö­nösen hatottak egymásra a nagy francia forradalom előes­téjén; ez a kölcsönhatás azon­ban — népi figurák híján! — csak igen halványan rajzolódik ki a nagy német író könyvé­ben; Ez az, ami hiányzik Feucht­wanger történelmi regényéből; Ami azonban benne van a műben, azt csak az időszerű alkotásnak kijáró legnagyobb érdeklődéssel, tisztelettel lehet olvasni. Miben rejlik Feuchtwanger hatásának titka? Abban, hogy „a történelem­ben nem a hamut, hanem a tüzet kutatja”. Már pedig a „tűz”, az élő múlt — függetle­nül attól: eleven regényhősök­ben, fontos események érdek­feszítő leírásában, vagy kulisz- sza-ajtók felpattintásában jut-e kifejezésre — szükség­szerűen magára vonja a fi­gyelmet. Feuchtwanger múltat idéző prózájában példamutató az a művészi emberábrázolás, amellyel alakjait jeleníti. A legkülönbözőbb egyéniségek­ről is elhiteti, hogy azonos esz­mék hordozói — illetve: az azonos eszmék hordozóiban is a legmesszebbmenő jellembeli változatosságot, differenciált­ságot mutatja meg, a semati­kus megoldásokat elkerülve; Milyen ég-föld különbség van például Beaumarchais szerte­len lobogása, a haldokló Vol­taire optimizmusa és Franklin bölcs nyugalma között! És mégis, mindhármójukat a feu­dális renddel szembeni cselek­vő gyűlölet élteti, fűti, hajtja. És a másik oldalon: a „Hájast” egy világ választja el feleségé­től, Toinette-et egy világ vá­lasztja el „felvilágosult” test­vérbátyjától, Vaudreuil márkit egy világ választja el József császártól és Lajos királytól: De a javában dúló társadalmi háborúban — ez kétségtelen! — mindnyájan együvé tartoz­nak... A regény összes fő- és mellékszereplőit szárribavéve, egyedül Lee akadékoskodásá­ról érezzük azt, hogy túlságo­san egy lére megy... Érdekes munka Feuchtwan­ger történelmi regénye. Érde­kes, mert hiányosságai ellené­re is úgy szól a tegnapról, hogy abból jobban megértsük a mát, (pataky)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom