Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-06 / 185. szám

---------------------------------------------- -------------------------------■ I, ! A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA , Eredményes termelési tanácskozások Megyénk földművesszövet- kezétetbo’n t dolgozók rendsze­res te': jelési tanácskozásokon beszélik meg végzett munká­jukét,- aZ eredményeket és az elvég? '’dő feladatokat. Most, amikor , véget ért az első fél­év, újra összegyűltek, hogy megbeszéljék az eddigi ered­ményeket és a II. félévi fel­adataikat. Különösen kiémel- kedő Volt az I. félévben bein­dított felszabadulási munka­verseny, amelybe lelkesen kapcsolódták be egységeink dolgozói. A jó eredmények után móst a II. félévre is mun­kaversenyt indítottak. Ezen be­lül Bekölcén, Balatonban, Mé- zö&zemerén a boltvezetők pá- rogversényeket kezdeményez­tek. A füzesabonyi földművesszö­vetkezet a káli földművesszö- vétkezebét hívta ki versenyre. Saját munkájuk mellett vala­mennyi . termelési tanácskozás napirendi pontjaként szerepelt a közo-ég termelőszövetkezetei­nek segítése úgy az áruellá­tásban,* * mint a mezőgazdasági munkában. Ezeken a tanácskozásokon a szakszervezeti bizottságok, va­lamint a földmű vesszövetkeze- tek vezetői bírálataikkal segí­tik a munka megjavítását. A bírálat mellett azonban nem hiányoznak a dicséretek, jutal­mak és a kitüntetések sem. Helyesen alkalmazták a bírá­latot Kálban, Poroszlón, Mező­szemerén, Feldebrőn, Füzes­abonyban, ahol nyíltan a dol­gozók elé tárták a fennálló hiányosságokat, illetve mulasz­tásokat. Ezekben a földműves­szövetkezetekben jó munkáju­kért a dolgozókat kitüntetés­ben is részesítették. Ugyancsak megdicsérték a bélapátfalvi termelési tanácskozáson­Makkal László és Kovács Béla boltkezelőket, Ostoroson, a II. számú bolt vezetőjét, de sorol­hatnánk még tovább is azok­nak a névsorát, akik jó mun­kájukért dicséretben és juta­lomban részesültek. A megtartott termelési ta­nácskozásokon főként az üzem- ágvezetők részéről bírálat hangzott el a nagykereskedel­mi vállalatok felé is. Az első félévben több földművesszö­vetkezetben nem szállították ki időben a megrendelt árukat, s így az áruellátás biztosítása sem volt folyamatos. Ilyen bí­rálatok hangzottak el a marka- zi, abasári, bélapátfalvi, hat­vani földmművesszövetkezetek- ben. A nagykereskedelmi vál­lalatok közül főleg a FŰ­SZERT Vállalatot bírálták a földművesszövetkezetek dol­gozói. Ez év első félév eredményei értékelésénél azt tapasztaljuk, hogy földművesszövetkezete­ink egyre aktívabban kapcso­lódnak be a munkaverseny szervezésébe, illetve azok rend­szeres értékelésébe. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy eddig több mint 58 földművesszövet­kezet küldött versenyértékelő jegyzőkönyvet a MESZÖV- höz, amelyek elbírálása jelen­leg folyamatban van. Ezek az értékelések, meglátásunk sze­rint igen alaposak voltak, mert úgy a földművesszövetkezet vezetősége, mint a dolgozók szigorú bírálatnak vetették alá az elvégzett munkájukat. Az eredmények értékelése mellett, valamennyi földmű­vesszövetkezetben megszabták a II. félévi feladatokat és napi­rendre tűzték a munkaverseny feltételeit. Több helyen egyéni versenyfeltételeket is dolgoz­tak ki. A II. félév fő feladatai között szabták meg a munka- verseny további fokozását, a takarékos gazdálkodást és a költségcsökkentést. Ezenkívül vállalások születtek a saját eró növelés fokozására, a jó áru­ellátásra, és a termelőszövetke­zetek segítésére. A dolgozók lelkesen vállal­ták a rájuk háramló nagy fel­adatokat. Mutatja ezt az a tény is, hogy Mezőszemerén pl. Német Ottó I. sz. boltvezető 105 százalékos tervteljesítést és ugyancsak Jakab Árpád, II. sz. boltvezető a terv túlteljesíté­sét vállalta. A- túlteljesítésen túl Tóth János I. sz. italbolt­vezető még 1500 forint költség­megtakarítást is vállalt. Fel­debrőn a hiánymentes elszá­molásra tettek ígéretet. Ilyen és ehhez hasonló felajánlások születtek még Tiszanánán, Bo- conádon, Erdőtelken, Btb. Szép kezdeményezés az is, hogy a főldművészövetkezet saját erejének növelésére több helyen társadalmi munka el­végzésére tettek felajánláso­kat. így pl. az abasári földmű­vesszövetkezetben elhatároz­ták, hogy társadalmi munká­ban romos épületet bontanak le, mintegy 5000 forint érték­ben. Tarnazsaifányban egy bü­fé felépítésére tettek vállalást, Istenmezején a szövetkezet dolgozói a tagsággal közösen egy üzlethelyiség építését vál­lalták. Ugyancsak társadalmi munkák végzésére tettek ígé­retet a szihalmi, tarnamiklósl, tarnaörsi, kömlői földműves­szövetkezetek. Földművesszövetkezeteink­ben elért eredmények betud­hatok annak is, hogy szakszer­vezeti bizottságaink a tervek teljesítését állandó figyelem­mel kísérik. A választott veze­tőségi tagok pedig ellenőrzé­seikkel, tanácsaikkal segítik a jobb munka kiszélesítését. Az eredményeket nem titkolják földművesszövetkezeteink, — nyütan és őszintén a dolgozók elé tárják, hogy a jó eredmé­nyekre büszkék lehessenek, a hiányosságokat pedig rövid időn belül kiküszöböljék. A jó tájékoztató munka érdeké­ben termelőszövetkezeti gyűlé­seken, földművesszövetkezeti kisgyűléseken ismertetik a földművesszövetkezet gazdál­kodását így pl. Kálban kis- gyűléseket, Mezőszemerén és Egerfarmoson tagértekezlete- ket, Kápolnán és Besenyőtel­ken pedig az új létesítmények átadásakor tartanak eredmény­ismertető gyűléseket. A megtartott termelési ta­nácskozások sok jó eredményt hoztak a földművesszövetke­zetek gazdálkodásába. A dol­gozók ismerik eredményeiket, hibáikat és ezen keresztül mindenki tudja, hogy a jövő­ben mit kell tenni a jó gazdál­kodás megvalósításához. Isme­rik a munkaverseny eredmé­nyeit és tájékozódva vannak a párosversenyekben elért ered­ményeikről. Süveges Benedek Jpg ME2ŐGA2BMÁG! cT” Városi szemét — trágya helyett A talaj termöercjének fenntartása, illetőleg fokozása az egész világon nagy feladatot jelent a mezőgazdasággal foglalkozó szak­embereknek. A szervesanyag majdnem mindenfltt kevés, ezért igyekszenek minden lehetőséget kihasználni, hogy fokozzák a talajba vissza­juttatandó szervesanyag mennyiségét. Nagy városok közelében je­lentős mennyiségű szerves ipari hulladék és szemét gyűlik össze, amelynek elhelyezése nem kis gondot jelent a városok részére. Németországban már a század elején próbálkoztak szemét­trágyázással a homokos talajon. A kísérletek igazolták, hogy az Így felhasznált szemétnek egyes nö,vényféleségeknél jelentős temés- fokozó hatása van. Próbálkoztak úgy is hasznosítani a szemét­telepeket, hogy közvetlen közelükben konyhakertészetet létesítettek. Ez a felhasználási mód azonban nem vált he, mert a szerves anya­gok rothadásánál jelentős mennyiségű kénhidrogéngáz fejlődött, amely a termesztett nyövényekre károsan hatott. Emellett az egész­ségre ártalmas mikroorganizmusok U közvetlen érintkezésbe kerül­nek a zölden fogyasztott növényi részekkel és hiányos megmosás, tisztítás esetén az egészségre is hathatnak. A szemét, mint trágyaszer, konyhakertészetekben vékony réteg­ben lazán terítve megfelelő korhtdás után Igen jó termésfokozó hatású. Különösen jól érvényesül a hatása akkor, ha műtrágyával együtt keverten kerül felhasználásra. Kísérleteztek a szemétnek melgágyi talptrágya felhasználásá­val ia. Az idegen szennyező anyagok kiválogatása után 50 cm vas­tag melegágyi talpat raktak. Az erjedési hő jól érvényesült a meleg­ágyakban. A friss szemét meleghozamát a lótrágya meleghozamával azonosnak tartják. A kísérletek kimutatták, hogy vannak szemétkedvelő növé­nyek. Ez a cukorrépa, káposzta, burgonya, spenót, zeller, retek, pa­radicsom, kukorica, petrezselyem, rozs, saláta és borsó. Ezek a nö­vények lényegesen nagyobb terméssel fizettek, ha talajukat szemét­tel trágyázták. A szemetet nem kedvelő növények talajába szemetet tettek, s kevesebb termést hoztak, mint azok a növények, amelyek semmi szemetet nem kaptak. Hazánkban is felhasználjuk már a szemetet trágyázási célra. A Talajerőgazdálkodési Vállalat foglalkozik jelenleg a szeméttelepeken felgyülemlett szerves anyagok komposztálásával. Az eddigi eredmé­nyek biztatóak­(előházi) Biztosították a húsellátást A nyár folyamán nagy prob­lémát okozott megyénk közsé­geinek zavartalan húsellátása. Már a tavasz folyamán né­hány földművesszövetkezetben kezdeményezések születtek a húsellátás biztosítására. Hiz­laldákat építettek, sertéseket vásároltak, amelyeket meghiz­lalva, a nyár folyamán, a köz­ségekben levágva, értékesítet­tek. Így volt ez Tiszanánán is. Ebben a községben több mint 5000 lakos húsellátását kellett biztosítani a földművesszövet­kezetnek. A földművesszövet­kezet igazgatósága úgy határo­zott, hogy a nyári munkaidőre I sertéshizlalásból biztosítja a hús- és zsírellátást. A határo­zatot tett követte és még a ta­vasz folyamán 52 darab sertést vásároltak. A sertéshizlalás­hoz szükséges takarmány­mennyiséget a földművesszö­vetkezet daráló vámkeresmé­nyéből biztosították. A nyári munkaidő alatt így zavartalanul biztosították a község húsellátását. Hetenként 4—5 db, 110—120 kg-s sertés le­vágásával eleget tettek a ter­melőszövetkezetek kéréseinek. Így a hús- és zsírellátás bizto­sítása mellett a hizlalás jöve­delmet is jelentett a földmű­vesszövetkezetnek. A szövetkezetek legtöbbje tekintélyes összeget fordít az építkezésekre, illetve a meg­levő épületek rendbentartásá- ra. Így van ez pl. Komlón is, ahol a tagok rész jegybefizetés­sel és társadalmi munkával is segítik a földmüveszövetkeze- tét. Ebben az évben már eddig Dallal, tánccal Csütörtökön este nagysikerű előadást tartott Füzesabony­ban a jánoshalmi földműves­szövetkezet kultúrcsoportja. Az együtt*« műsorában a község és a környező vidék dalait, táncait dolgozta fel és mutat­ta be a község dolgozóinak. Dalukban, táncukban a nép életét, munkáját és az elmúlt társadalmi rend visszásságait tárték a füzesabonyi közönség elé. A jelenlevő nézők előtt kü­lönösen nagy sikert aratott a földművesszövetkezet vegyes­kórusa, amely szép csokorba foglalta össze népdalgyűjtemé­nyünk legszebb dalait. A sok szép dal és tánc között bemu­tatott egyfelvonásos vidám je­lenetek nagy derültséget kel­tettek a nézőkben. Az előadás végén valamennyi néző meg­elégedéssel távozott, hiszen a sok száz kilométerről hozzánk jött kultúrcsoport színes és va­lóban művészi előadással nyúj­tott egy kellemes estét. (Szala) is több mint 15 000 forint érté­kű részjegyet fizettek be. A földmüveszövetkezet dolgozói pedig mintegy 3800 forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek. * A horti földművesszövetke­zet új élelmiszer-háztartási ön­kiszolgáló boltot nyitott. A csütörtökön megnyílt üzletet 83 000 forint beruházással valósította meg a földműves­szövetkezet. A modern üzlet­ben a lekorszerűbb felszerelé­sek mellett bőséges áruvá­laszték található. * 330 kg baromfi átadására kötöttek szerződést az adácsi földművesszövetkezetben. A leszerződött baromfikat a termelőszövetkezeti tagok saját háztáji gazdaságukból kíván­ják teljesíteni. A csibe és tyúk átadása mellett 169 darab libá­ra és 25 db kacsa átadására iS leszerződtek a termelők. Növekvő hanglemezforgalom A szövetkezeti könyvesbol­tokban ma már hanglemezek­ben, táncdaltól a legszebb ope­ráig a legnagyobb választékot vásárolhatják meg a falvak dolgozói. Havonta több száz különböző hanglemez cserél gazdát. Különösen kiemelke­dik ebben a füzesabonyi FJK könyvesboltja, ahol havonta 5—6000 forint értékű hangle­mezt adnak el. Am nemcsak a füzesabo­nyi, de a megye többi köny­vesboltjaiban is nagy a hang­lemez forgalom. A hangleme­zeknek ma már igen sok vidé­ki vásárlója van, akik nem- csupán a magyar nótákra kí­váncsiak, hanem az opera- és operettlemezeket is szívesen vásárolják. A hanglemezek megismertetésére és megsze­rettetésére megyénk 12 köz­ségében rendeztek hanglemez­parádékat. A legtöbb bemuta- tatót a hevest és a füzesabonyi FJK könyvesboltja rendezte. Hevesen a cukrászdában ma már rendszeresen tartanak be­mutatókat a legújabb táncdal-, opera- és operettlemezekből. A hanglemezforgalom és a sok rendezvény bizonyíték ar­ra, hogy a falu dolgozó népe a kultúra ezen ágát Is megsze­rette, mivel a napi nehéz munka után a jó zene kelle­mes pihenést biztosít. Sz. Kétszeresére emelkedett a műtrágya (elhasználás Néhány évvel ezelőtt még úgy az egyéni termelőknek, mint a termelőszövetkezetek­nek bemutató-parcellákon kel­lett megmutatni a műtrágya termésfokozó hatását. A fel- használás még így sem volt számottevő. Ügy az egyéni termelők, mint a termelőszö­vetkezeti tagok idegenkedve fogadták a műtrágyázást. Az eltelt évek azonban bebizonyí­tották, hogy a tudomány e nagy vívmánya mekkora segít­séget ad a műtrágya az egyes növényféleségek terméshoza­mának fokozásához. Ma már ott tartunk, hogy a különböző műtrégyaféleségek- ből nem minden esetben tud­juk kielégíteni az igényeket. A termelőszövetkezetek meg­ismerték e nagyhatású termés- eredményt fokozó és talajerő- visszapótló szer jelentőségét és szívesen alkalmazzák táblái­kon. Az első félévben megyénk termelőszövetkezetei mintegy 9706 tonna műtrágyát használ­tak fel. Különösen kiemelke­dik a pétisó felhasználása, amelyből 7546 tonna a felhasz­nálás. A szakszerű és helye« műtrágyahasználat termésfo­kozó hatását már tapasztalják termelőszövetkezeteink most a gabonafélék betakarításánál is. Azokon a táblákon, ahol helyesen alkalmazták a mű­trágyázást, sokkal nagyobb terméseredményeket értek eL Már az ősz folyamán több mint 9000 tonna műtrágyát használtak fel az őszi vetések­nél. Az őszi műtrágyázásoknál csupán foszfor műtrágyából majdnem 5000 tonnát használ­tak fel. Láthatjuk tehát, hogy a nagyüzemi gazdálkodás ter­méseredményeinek fokozását a gépek segítségének jó kihasz­nálásán túlmenően nagyban elősegítik a szakszerűen alkal­mazott műtrágyázások is. Az igényelt műtrágya mennyisé­get a MÜNÖSZER Vál­lalat teljes egészében ma még nem tudja biztosítani. Ezért a termelőszövetkezeteknek nagy körültekintéssel kell felhasz­nálni a rendelkezésre álló mennyiséget, hogy kisebb ada­gokkal is a legnagyobb ter- mástfokozó hatást érjék el. (E. K.) Segítjük a nagyüzemi gazdaságok gépellátását Megyénk mezőgazdasági ter­melése ebben az évben nagy léptekkel haladt előre. A kis- parcellák helyén ma már nagy táblákon folyik a gazdálkodás. A kézi földművelőeszközöket mindjobban a gépek váltják fel. A terméseredmények foko­zása érdekében elengedhetet­lenül szükséges, hogy a nagy­üzemi gazdaságok minél több gépet kapjanak. A megye termelőszövetkezeti dolgozóinak és egyénileg gaz­dálkodóknak gépi szükségle­tét a MEZÖSZÖV Vállalat biztosítja. A gépekkel való el­látáson túlmenően a vállalat biztosítja a különféle létesít­ményekhez szükséges építő­anyagot is. Ebben az évben nagy segítséget adtak a ter­melőszövetkezeteknek. Szemé­lyes kapcsolatot teremtettek, tanácsokat adtak egyes épüle­tek építésében, valamint a gé­pek jobb üzemeltetésében. A nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztése érdekében korszerű gépekkel látták el a termelő- szövetkezeteket. Nagyteljesít­ményű gilótöltő gépekkel, uni­verzális kultivátorokkal, öntö­zőberendezésekkel, stb. A me­zőgazdaság belterjesebbé téte­le érdekében az első félév fo­lyamán 28 darab nagy teljesít­ményű öntözőberendezést szál­lítottak a termelőszövetkezetek­nek. Ezekkel a gépekkel mint­egy 220 kh területen lehetett növelni az öntözéses gazdálko­dásba vont területet. A gépek megismerésére, va­lamint azok jó kihasználása érdekében Tarnabodon a tér« melőszövetkezetek részére ön­tözéses bemutatót tartottak. Al szakszerű öntözés bemutatásán túlmenően, számszerű adatok­kal bizonyították, az öntözésed gazdálkodás előnyeit. Konkrét segítséget adtak valamennyi zöldségtermelő termelőszövet­kezetnek az öntözőberende­zések üzemeltetéséhez. Ezen­kívül gondoskodtak a garanci­ális és egyéb üzemi javítások időbeni elvégzéséről. A helyi árualapok felhaszná­lásával hozzásegítették a ter­melőszövetkezeteket terven fe­lüli beruházások megvalósítá­sához. Az építkezéshez, vala­mint a növényvédelemhez 2000 tonna meszet biztosítottak ter­ven felül. Ezenkívül 20 do­hánypajta teljes vasanyagát biztosították és a jövőben még hat pajtához szükséges anya­got biztosítanak terven felül. A nagyüzemi gazdaságokban elért jobb terméseredmények szükségessé teszik a korsze­rűbb és nagyobb tárolóhelyek építését. Ennek érdekében a MEZŰSZÖV Vállalat terven felül 6 db tízvagono«, csővá­zas kukoricagórét és 10 db fa- szerkezetű kukoricagóré meg­építéséhez biztosították a sod­rony-, vas- és faanyagokat. Mindezeket összegezve lát­hatjuk, hogy a vállalat legfőbb feladatának tartja a termelő- szövetkezetek megszilárdítá­sát, a nagyüzemi gazdaságok­ban elért eddigi eredmények fokozását és ezzel együtt a tagság jobb életének megvaló­sítását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom