Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-05 / 184. szám

1980. augusztus 5., péntek NÉPÚJSÁG 3 Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) megvédéséért, ha egyes más kérdésekben mások is a néze­teik. Helyes és szükséges, hogy a hazafias népfront to­vábbra is élénken és ered­Tisztelt országgyűlés! Képvi­selőtársak! — Ebben az esztendőben van tizedik évfordulója annak, hogy államépítő munkánk egyik történelmi jelentőségű eseménye zajlott le: Létrejöttek tanácsaink, s ez­zel bevonultak a széles dolgo­zó tömegek az államhatalom munkájába, bekapcsolódtak az állam igazgatásába. Tanácsaink nemcsak új formát, hanem új tartalmat is adtak az állam­építő munkának, szilárd bázi­sává váltak a szocializmus építésének. Az elmúlt tíz esztendő alatt bebizonyosodott az is, hogy a tanácsrendszer a legjobb iskola ahhoz, hogy az egyszerű munkások és parasztok megtanulják, el­sajátítsák és a gyakorlat­ban alkalmazzák az állam­vezetés tudományát és a kapitalisták, a földesurak nélküli új, magasabbrendű államvezetést alakítsanak ki. Most, az évfordulón elmond­hatjuk, hogy tanácsaink az el­Tisztelt országgyűlés! A legutóbbi időszak nemzet­közi eseményeit a szocialista tábor következetes békepoliti­kájának újabb sikerei és az agresszív imperialista erők so­rozatos kudarcai jellemezték. A Szovjetunió kormányának a nemzetközi tárgyalásokért és a magasszintű találkozókért folytatott szívós harca minden hidegháborús mesterkedésen felülkerekedve újabb jelentős eredményeket ért el. A Szovjetunió következe­tes békepolitikája megsok­szorozta a békéért harcolók erejét és kedvező hatást gyakorolt a nemzetközi légkörre. Az Egyesült Államok jelen­legi kormánya újból a béke legádázabb ellenségének bizo­nyult. Világossá vált, hogy Eisenhowernek és a társainak békeszólamai félrevezető cél­zatú, az agressziós törekvése­két leplezni próbáló hazugsá­gok. Az amerikai imperialisták provokációikra méltó választ kaptak. Még kell tanulniok, hogy aki ma az államok békés egymás mellett élésének elve ellen tör, az szemben találja magát a szocialista világ legyőzhetetlen erejé­vel és az egész világ béke­szerető közvéleményével- Az imperialists érdeket szol­gáló nyugati kormányoknak meg kellett tanulniok, hogy a nemzetközi tárgyalásokon va­lóbán tárgyalniók kell, s ame­lyik kormány képtelennek bi­zonyul a tárgyalásokra, annak számolnia kell nemzetközi te­kintélyének gyors elsorvadá­sával és politikájának elszige­telődésével. Népköztársaságunk a szo­cialista tábor tagja és azzal együtt békepolítikát folytat. Ezt követeli dolgozó népünk érdeke. A szocialista társadal­mi rendszer felépítésének nagy feladatát, népünk mind szebb és jobb életének kialakítását munkával valósítjuk meg. Eh­hez békére és biztonságra van szükség. A magyar nemzet bé­kéjének és biztonságának zálo­ga, mint azt az elmúlt másfél évtizedben mindannyiszor ta­pasztalhattuk, a szilárd szövet­ség és a legszorosabb együtt­ményesen tevékenykedjék, továbbra is segítse a nagy- nemzeti, népi egység fejlő­dését. A Hazafias Népfront kong­resszusának felhívása nagy visszhangot váltott ki a töme­múlt tíz esztendő alatt igen fe­lelősségteljes és eredményes munkát végeztek. Sokirányú tevékenységükről csak az elis­merés hangján szólhatunk, kü­lön ki kell emelnünk, milyen dicséretre méltó munkát vé­geztek és végeznek a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésében. Igen figyelemre méltó, hogy 141 függetlenített végrehajtó bizottsági tagot, köztük 101 ta­nácselnököt választottak meg a termelőszövetkezeti tagok termelőszövetkezetük elnöké­vé. Ezek a számok a lakosság és az államhatalom helyi szer­vei között kialakult újfajta, nagyjelentőségű kapcsolatról beszélnek. Azt mutatják, hogy a dolgozó parasztok bíznak a maguk választotta tanácsok embereiben, azok szakképzett­ségében, lelkiismeretességében, igazságérzetében. Nagyon fontos, hogy tovább szilárdítsuk a tanácsok mun­káját, növeljük tekintélyüket és szerepüket. Különösen erősíteni kell a mezőgazdasági termelés és működés a Szovjetunióval, a szocialista tábor valamennyi országával. Amikor kormá­nyunk síkra szállt a leszerelési javaslatok elfogadásáért, a né­met békeszerződés megkötésé­ért és támogatta az imperialis­ta agressziós cselekedetek visz- szaverését és leleplezését, a magyar nép alapvető érdekei­nek védelmében cselekedett. Kormányunk továbbra is kö­vetkezetes harcot folytat a nemzetközi politikában a Szovjetunió és valamennyi szocialista ország oldalán azért, hogy meghiúsíthassuk az imperialisták agressziós ter­veit és provokációit, megvaló­síthassuk a békeszerető embe­riség vágyát, a tartós békét, a háborús veszély végleges ki­küszöbölését. Részünkről a békés egymás mellett élés elvének a nemzetközi gyakorlatban történő megvalósítása nem pacifista ábrándozás, hanem szüntelen harci kérdés volt és az is marad. Harci kérdés, mert tudjuk, hogy a háborús készülődésből, a hadi költségvetések fokozá­sából, idegen területek meghó­dításából, és a népek elnyomá­sából profitáló imperialisták nem mondanak le önszántuk­ból agresszív célkitűzéseikről. Az imperialista hatalmakat a Szuezi-csatoma mellől, vagy Libanon partjairól az riasztot­ta el, hogy a Szovjetunió világ- hatálom, és hogy ma a világ egyharmadán, egymilliárd em­ber olyan világrendszert hozott létre, amelyhez fogható erőt az emberiség történelme még nem ismert. Ezt az óriási és egyre növekvő erőt pedig nem hódító háborúk, hanem a tar­tós béke megteremtésének szol­gálatába állítják. Ennek az erőnek vagyunk mi részesei és ezért tekintjük népünk első­rendű érdekének, hogy újabb és újabb gazdasági és politi­kai eredményekkel és erős !*on véd elmünkkel is hozzájá­ruljunk az agresszorok megfé­kezéséért és végleges elszigete­léséért, háborús terveik meg­hiúsításáért folyó nemzetközi küzdelem sikereihez. Kormányunk rendkívül fontosnak tekinti a máso­dik világháború maradvá­nyainak felszámolását: a gekben, s most a népfront-bi­zottságok nemes feladata az, hogy a tömegekben élő nagyfo­kú politikai aktivitást a helyes társadalmi célok irányában bontakoztassák ki, egész né­pünk további felemelkedése, boldogulása érdekében. a termelőszövetkezetek se­gítségében csaknem a leg­fontosabb Szerepeket be­töltő járási tanácsokat és ezek szerveit. Nem szabad megtűrnünk sem­miféle olyan nézetet, amely valamilyen formában is csök­kenteni kívánná a tanácsok szerepét és jelentőségét. Ta­nácsaink őrködjenek továbbra is a szociálista törvényesség felett. Hajtsák végre a törvé­nyeket, s legyenek rajta, hogy az állampolgárok teljestísék a népköztársaságunk törvényei­ben előírt kötelezettségeiket. Gondosan vigyázzanak arra, hogy minden körülmények kö­zött érvényre jussanak az ál­lampolgárok törvényben bizto­sított jogai. Lépjenek fel ke­ményen mindazok ellen, akik bürokratikus munkamódszere­ket honosítanak meg, semmibe veszik a dolgozók jogos kívánsá­gait, vagy elfojtják az építő bírálatot. Törekedjenek arra, hogy eleven kapcsolat legyen mindenütt a tanács és a töme­gek között. békeszerződés megkötését a két német állammal és a nyugat-berlini kérdés rendezését. A szocialista tábor vala­mennyi országához fűződő testvéri kapcsolataink tovább fejlődtek, örvendetes ez, mert a békéért folytatott harcunk szilárd és legyőzhetetlen alap­ja a szocialista tábor egysége és ereje. Ez az egység és ha­talmas erő nyilvánult meg a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjainak bu­karesti tanácskozásán is. A szocialista világ békepolitikája győzelmesen halad előre, s szüntelenül újabb erőfeszíté­seket teszünk, hogy megte­remthessük a szükséges előfel­tételeket ahhoz, hogy az álla­mok között kialakuljanak, tar­tósak legyenek, a lehetőséghez képest javuljanak és bővülje­nek e kapcsolatok. Üjabb három országgal: In­diával, Indonéziával és Finn­országgal kötöttünk megálla­podást arról, hogy külképvise­leteinket kölcsönösen nagykö­vetségi rangra emeljük, öröm volt számunkra, hogy hazánk­ban üdvözölhettük dr. Sukar- nót, az Indonéz Köztársaság elnökét, örömmel fogadtuk kö­rünkben Djuanda indonéz első­minisztert, dr. Fawzit, az Egye­sült Arab Köztársaság külügy­miniszterét. E tekintélyes ál­lamférfiak magyarországi lá­togatása alkalmat adott népünk eredményeinek, békés és dol­gos életének megismertetésére és az országaink közötti kap­csolatok erősítésére. Bizonyos előrehaladás mu­tatkozik államközi kapcsola­taink fejlődésében Ausztriával is, s szívélyesen fogadjuk majd Pitterman alkancellár urat, aki meghívásunkra hazánkba fog látogatni. Kormányunk továbbra is nagy ’ figyelemmel kíséri a gyarmatosítás ellen küzdő né­pek harcait és lelkesen üdvö­zölte újabb sikereiket. A ma­gyar kormány támogatja ezek­nek a népeknek függetlenségi harcát, elsők között ismerte el az új, független afrikai orszá­gokat, a Mali Államszövetsé­get, Szomáliát, a Malgas Köz­társaságot és a Kongói Köztár­saságot. Népünk felháborodás­sal értesült a belga gyarmato­sítók agressziójáról, amellyel meg akarják fosztani függet­lenségétől a fiatal Kongói Köz­társaságot. Mélységesen elítéljük a belga gyarmatosítók eljá­rását és támogatjuk a kon­gói kormány erőfeszítéseit, hogy véget vessenek a bel­ga katonai megszállásnak és az imperialisták szepa­ratista törekvéseket báto­rító aknamunkájának. Együttérzünk az amerikai gyarmatosítók ellen küzdő ku­bai néppel és kormányával. Fidel Castro miniszterelnök vezetésével a kubai nép forra­dalmi harcosai másfél évvel ezelőtt elűzték az imperialis­tákat kiszolgáló Batista diktá­tort és népnyúzó társait. Azóta is szüntelen harcot kell foly- tatniok az amerikai monopó­liumok agressziós mesterkedé­sei ellen. Az Egyesült Államok kormánya legutóbb már nyílt gazdasági háborút indított a függetlenségét védelmező Ku­ba ellen. Népünk és kormányunk Kuba népének és kormá­nyának igazságos Ugye mellett áll, s támogatja azt. Biztosak vagyunk abban, hogy a kubai nép legyőzi az impe­rialisták által támasztott ne­hézségeket és tovább halad a függetlenség útján. Továbbra is fontos felada­tunknak tekintjük, hogy gaz­dasági erőnkhöz képest a köl­csönös érdekek figyelembe­vételével a gazdasági, ezen be­lül a külkereskedelmi kapcso­latok fejlesztése útján hozzá­járuljunk a függetlenné vált gyarmati ország gazdasági fel- emelkedéséhez. A magyar kormány nagy fontosságot tulajdonított an­nak, hogy tevékenyen részt ve­gyen a nemzetközi szerveze­tek munkájában. Képviselőink több száz nemzetközi szervezet­ben végeznek aktív és építő tevékenységet a béke és a né­pek közötti együttműködés szolgálatában. Ezek a célok szabják meg a Magyar Nép- köztársaság ENSZ-küldöttsé- gének feladatait is. Ügy véljük: az ENSZ következő, XV. közgyűlés előtt álló fontos feladat, hogy napjaink legégetőbb kérdését, az általános és teljes leszerelést előbbre vigye a megvalósítás út­ján. Hazánk megerősödött nem­zetközi helyzete visszatükröző­dik külkereskedelmi kapcsola­taink fejlődésében is. Népgaz­daságunk eddig is elsősorban a szocialista tábor országaival való szilárd' együttműködés alapján fejlődött és ez így lesz a jövőben is. Ennek felbecsül­hetetlen értékű eredményes­ségét bizonyítja, hogy már az év első felében módunk volt megkötni a szocialista tábor csaknem valamennyi orszá­gával azokat a hosszúlejá­ratú gazdasági egyezményeket, amelyekre alapozva dolgozzuk ki ötéves tervünket. E megállapodások külkeres­kedelmi forgalmunk igen je­lentős növelését irányozzák elő a szóbanforgó országokkal. Ez is mutatja fokozódó részvéte­lünket a szocialista nemzetközi munkamegosztásban, amely­nek keretében főleg azoknak a gépipari cikkeknek az export­ját növeljük, amelyeknek gyártására adottságaink legin­kább megfelelnek. Másfelől fo­kozott mértékben használjuk fel beruházásainkhoz az ipar műszaki színvonalának fejlesz­téséhez, a mezőgazdaság gépe­sítéséhez a szocialista orszá­gokból vásárolt gépeket és be­rendezéseket. A békés egymás mellett élés elve alapján bővítet­tük és igyekszünk tovább fejleszteni kereskedelmi kapcsolatainkat azokkal a kapitalista országokkal, amelyek egymás érdekei­nek tiszteletben tartása, a kölcsönös előnyök és az egyenlő feltételek elve alapján hajlandók erre. Sajnálatosnak tartjuk, hogy egyes nyugat-európai orszá­gokkal folytatott kereskedel­münkben az utóbbi időben za­varó tényezők is mutatkoznak. A nyugati zárt gazdasági cso­portosulások — a közös piac, illetve a szabad kereskedelmi társulás — következményekép­pen nyugati partnereink egy részénél a vámok és az enge­délyezési rendszer területén megkülönböztető jelenségekkel találkozunk. Több tőkés országgal az utóbbi időben kötött szerződé­seink az árucsereforgalom je­lentős emelését irányozzák elő. Sok éve fennálló egyéb kapcso­lataink mellett említésre mél­tó, hogy hosszabb időre ren­deztük árucsereforgalmunkat Ausztriával. Angliával, Görög­országgal, Dániával, örvende­tesen fejlődik forgalmunk Olaszországgal is, nemrég kö­töttünk megállapodást Finn­országgal. A tőkés országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolataink a jelek szerint, egyre fejlődő új vonása az, hogy a korábban csupán egy-egy esztendőre szó­ló szerződésekben szabályozott áruforgalmat több ország vo­natkozásában mindinkább a hosszúlejáratú, több éves idő­tartamra szóló megállapodások rendszere váltja fel. Tisztelt országgyűlés! Megállapíthattuk, hogy né­pünk jó munkát végez, büszke lehet alkotó munkájának ered­ményeire. A jól végzett mun­ka jóleső örömével gyürkőzhe- tik neki a további feladatok­nak. Belpolitikai helyzetünk és megszilárdult nemzetközi hely­zetünk feljogosít bennünket az optimizmusra. Nem kétséges, hogyha a párt és a kormány vezetésével népünk újabb erő­feszítéseket tesz, leküzdi az el­kerülhetetlen átmeneti nehéz­ségeket és további sikereket ér el, ezzel meggyorsítja a szo­cializmus alapjainak leraká­sát. így járulunk hozzá leg­jobban a béke erőinék győzel­méhez. (MTI) Több gabona, hús, tojás — kevesebb gyümölcs és xöldség A felvásárlás eddigi mérlege A lakosság élelmiszerellátá­sához szükséges gabonát, zöld­séget, húst és egyéb mezőgaz­dasági terméket jórészt az ál­lami kereskedelem árusítja, s egyre kisebb szerepet kap az úgynevezett piaci árusítás, ahol az egyéni termelők kis mennyiségű áruja talál vevő­re. Különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezése után válik ez jellemzővé. Ezt az egyre növekvő ter­mékmennyiséget a felvásárlá­si szervek veszik meg, s jut­tatják el a kereskedelemhez. Az ő munkájuktól igen sok függ. A szerződéskötések, a termeltetés, felvásárlás, táro­lás mind komolyan befolyá­solja, hogy mennyire jó a la-; kosság ellátása, miként van biztosítva az egyre növekvő igények kielégítése. A gyön­gyösi járás területén ezekben a napokban már teljes gőzzel dolgoznak a felvásárlási szer­vek. Alig kezdődött meg a cséplés és már közel száz va­gon kenyérgabonát vásároltak fel. Abban, hogy az ország ga­bonaellátása központi készle­tekből légyén biztosítva, sokat segítettek azok a termelőszö­vetkezetek, amelyek még pótszerződést is kötöttek, mivel termésük nagyobb lett a vártnál. így a detki Szabadság Tsz tíz vagon sörárpára, a gyöngyöshalászi Kossuth Tsz másfél, a nagyrédei öt vagon­ra kötött pótszerződést. A legutóbbi hírek még bizta­tóbbak. A járás termelőszövet­kezetei az eredetileg tervezett 175 vagon kenyérgabona he­lyett már közel 200 vagonnal adtak el és ez a szám. még to­vább növekszik. Takarmány- gabonánál máris dupláját ad­ták el annak a mennyiségnek, mint amennyire szerződést kö­töttek. Mindez arra vall, hogy a « termelőszövetkezetek számára nem közömbös az ország la­kosságának minél jobb ellátá­sa, s több kenyérnek valót adnak, mint azt korábban várni lehe­tett Az élőállat felvásárlásánál darabszám szerint túlteljesítés mutatkozik, azonban az átadott hízott sertések súlya kisebb volt a tervezettnél. Az ország húsellátásából legnagyobb részt a termelőszövetkezetek vállalták. Több mint négy­szeresét adják, mint az egyé­nileg dolgozó parasztok, s ez a szám tovább növekszik, hiszen a viszneki Béke Tsz is 450 hí­zott sertéssel kívánja jobbá tenni a járás, és az ország hús­ellátását Vágómarhából ezeregyszáz darabra szerződtek és az első félévben a tervezettnél többet vásároltak fel. Tojásból is mintegy 200 000 darabbal több került eladásra. A borfelvásárlási tervet 154 százalékra teljesítették és 15 ezer hektoliter bor szállításá­ra kötöttek szerződést a ter­melőkkel. Csemegeszőlőből kö­zel 300 vagonnal szerződtek a gazdák és a tsz-ek. Az előző évektől eltérően az idén 200 va­gon étkezési otelló szőlőre is lehet értékesítési szerződést kötni. Az eddigi felvásárlás üteme azt mutatja, hogy zöldségből, gyümölcsből nem tudnak any- nyit felvásárolni, mint ameny- nyit terveztek. Ez egyrészt an­nak tudható be, hogy kedvezőt­len volt az időjárás, másrészt, hogy egyes áruféleségeket, pél­dául zöldborsót, cseresznyét a termelők nem mind szedték le, s ez a mennyiség például cse­resznyénél körülbelül 84 va­gont tesz ki. Ez évben duplájára szerződ­tek zöldségfélére, mint tavaly, és zömében termelőszövetke­zetekkel. A felvásárlásnál az itt felso­rolt eredmények mellett jónéhány hiba is tapasztalható. Az átvételnél gyakran merülnek fel kifogá­sok, s néhány tsz, közte az adácsi Ezüstkalász, csaknem mindennap ad árut, de ellen­értékét késve kapja meg. Hiba az is, hogy a termelő- szövetkezetek nem az előírt időben jelentik be az eladásra szánt árut, hanem csak lesze­déskor, de előfordulhat az is, hogy az árut nem adják át a felvásárló vállalatnak, hanem maguk értékesítik. A lehetőségek még nincse­nek teljesen kihasználva. A felvásárló szervek is tudják ezt, s a hátralevő időben igye­keznek úgy szervezni munká­jukat, hogy a lakosság ellátása biztosítva legyen gombéval, hússal, zöldségfélével. K. E. Többszörös élüzem . . . A Vas- és Fémipari Válla­lat dolgozói — ez közismert Gyöngyösön — igen kedvezőt­len körülmények között végzik munkájukat. Ennek ellenére ez év első felében is jelentős eredményeket érték el, s min­den valószínűség szerint har­madszorra is elnyerik az él­üzem címet. Ez év első hat hó­napjában 1,4 százalékkal csök­kentették az öntödei sélejN amely igen jelentős, ha figy lembe vesszük, hogy mind« százalék selejtcsőkkentés I ezer forint megtakarítást ji lent. A selejt csökkentésébe jelentős szerepe van a vállalj pártszervezetének, kommuni fáinak, akik sikeresen mozgi sították a dolgozókat a hibi mentes, takarékos munkám. Tanácsaink új formát és új tartalmat adtak az államépítő munkának A nemzetközi helyzetet a béketábor újabb sikerei jellemzik

Next

/
Oldalképek
Tartalom