Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-05 / 184. szám
2 NEPÜJ§ÁG 1960. augusztus 5., péntek (Folytatás az 1. oldalról.) lelkesítse őket az a meggyőző- zájárulást jelent egész népünk gondos vitában alakítsák ki és dés, hogy kulcsfontosságú te- fejlődéséhez, második ötéves oz intézkedéseket következete- rületen dolgoznak és jó mun- tervünk sikeres megvalósításén hajtsák végre. Vezesse ás kájuk eredménye értékes hoz- sához. Nagy lépést tettünk előre a szocializmus építésének útján Tisztelt országgyűlés! Mező- gazdaságunkban — mint ismeretes — ez év első felében tovább folytatódott a szocialista átalakulás: a termelőszövetkezetek tagjainak száma 310 000- rel, szántóterülete 1 600 000 ka- tasztrális holddal nőtt. Június 30-i adatok szerint több mint 4400 termelőszövetkezet működött, 5 400 000 katasztrális hold szántóterületen. A félév végén az ország szántóterületének háromnegyede tartozott a szocialista szektorhoz. Ezek a számok nagy értékű politikai sikerekről beszélnek, azt jelzik, hogy igen nagy lépést tettünk előre a szocializmus építésének útján. Azt is látnunk kell azonban, hogy ez a nagyarányú fejlődés gondokat is hozott magával. A teljesség kedvéért hozzá kell tennem, ugyanúgy igazában örvendetes gondokat, mint aminőkről az előzőkben más vonatkozásban már szóltam. Mi mindig hirdettük, hogy a szocializmus felépítéséhez meg keU valósítanunk a mezőgazdaság szocialista átszervezését, mert kis üzemekkel, egyéni kis parcellákon folyó, szétaprózott termeléssel nem biztosíthatjuk egész népünk Jólétét. A megoldás csak a dolgozó parasztság önkéntes szövetkezésével létrehozott közös, nagyüzemi gazdaságokban található. A mező- gazdaság átszervezését az is segítette, hogy részben már 1958-ban. de különösen 1959- ben és 1960-ban lényegesen nagyobb mértékben támogattuk a termelőszövetkezeteket, mint ahogyan ezt a hároméves tervben előirányoztuk. A hároméves tervben az anyagi eszközök elosztására kidolgozott eredeti arányokat megváltoztattuk és a népgazdaságban felhalmozott tartalékokat, sőt még a többi népgazdasági ág számára tervezett anyagi eszközök egy részét ls a mezőgazdaság fejlesztésére csoportosítottuk át, a terv fő célkitűzéseinek módosítása nélkül. Amikor kormányzatunk úgy döntött, hogy vállalni kell és meg kell oldani az eredetileg tervezett hosszabb Idő helyett rövidebb Időszakra öeszegyü- lemlett feladatokat, a kővetkezőkből Indultunk ki. Népünk általában jól él. Az életszínvonalat Is valahogy úgy kell tekintenünk, ahogyan a termelőszövetkezeti mozgalomról szoktunk beszélni: emeljük az életszínvonalat, azután megszilárdítjuk és megteremtjük a további emelés alapjait. Most arra van szükség, hogy a megtermelt értékek egy részét -a már most történő szétosztás helyett olyan közösségi célokra használjuk fel, amelyeknek elérése feltétlenül biztosítja a további gyors előrehaladást. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megterem - tése egyfelől népi demokratikus államrendUnk politikai bázisának tovább) erősítését, a munkás-paraszt szövetség új, magasabb szintű megvalósulását eredményezi, másfelől pedig közvetlenül és konkrétan hozzájárul egész dolgozó népünk életszínvonalának biztos, további emeléséhez. Azok a milliárd forintok, amelyeket ma és a következő években mezőgazdaságunk termelésének fejlesztésére fordítunk, a növénytermelés és állattenyésztés hozamainak nagyarányú fejlődésében, azaz több mezőgazdasági termékben, húsban, zöldségben, gyümölcsben, termékbőségben térülnek vissza. A nagyobb befektetés gyümölcseinek pedig nem valami ködös távlati holnapban kell megérlelődniök, hanem már a következő esztendőkben, az ötéves terv időszakában megérnek és a dolgozók asztalára jutnak. Úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogyha ezekről a problémákról munkásokkal, dolgozókkal az elmondottak szerint beszélgetünk, megértik és helyeslik, hogy ilyen gondokat vállaltunk. Ezirányú problémáink megoldásához nagy segítséget kaptunk a szocialista tábortól. Most, ebben a vonatkozásban is éreztük, mit Jelent a proletárinternaclonalizmuson alapuló őszinte baráti segítség. Hadd emlékeztessek arra, hogy a Szovjetunió kormánya teljesítette azt a kérésünket, hogy az eredeti megállapodáson és terven felül több ezer traktort, gabonakombájnt és egyéb mezőgazdasági gépet vásárolhassunk.' Igen jelentős segítséget kaptunk több más baráti országtól, köztük a Német Demokratikus Köztársaságtól és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságtól. Államunk, egész társadalmunk és barátaink sokirányú támogatásának birtokában termelőszövetkezeti parasztságunk jó hangulatban kezdett a közös munkához. Bár figyelembe kell venni, hogy a termelőszövetkezetek zöme az utóbbi másfél esztendőben alakult, tehát számos kezdeti nehézséggel kellett megküzdeniök, mégis, biztatóak az eddigi tapasztalatok és eredmények. A legtöbb termelőszövetkezetben helyesen szervezték meg a közös munkát, eredniényesen alkalmazták a jövedelemelosztás fejlettebb módszereit, szem előtt tartják az anyagi érdekeltség érvényesítését. A termelőszövetkezeti tagság és a családtagok nagy többsége rendszeresen dolgozik. Ezek a jelentős sikerek — természetesen a termelőszövetkezeti tagok odaadó és szorgalmas munkája mellett — nagyrészt annak köszönhetők, hogy a termelőszövetkezeti parasztok maguk közül az erre a tisztségre legjobban megfelelő, becsületes, a gazdálkodáshoz jól értő társaikat választották meg vezetőknek, akikben bíznak, akiknek tekintélyük van. Csak örömmel számolhatok be arról is, hogy a legtöbb termelőszövetkezetben ma már másként tekintenek a mezőgazdasági szakemberekre, mint régebben. Érzik és meg is érdemlik a termelőszövetkezeti tagság, és egész társadalmunk megbecsülését. A tavaszi vetést, majd a növényápolást a legtöbb helyen kéllő időben és az előző évekhez képest jobban elvégezték a mezőgazdaság dolgozói. A kalászosokat learattuk. Terméseredményekről még korai lenne szólni, hiszen a behor- dás és a cséplés még tart. Az ország több területén az aszályos Időjárás súlyosan hátráltatta ugyan a kalászosok fejlődését, de a műtrágya, a több gép és főként —- ahol iparkodtak az emberek — a jó munka, ha nem is tudtak teljesen kiegyenlíteni, mégis csökkentette a kedvezőtlen időjárás káros következményeit. Erre tekintettel, most nagyon lelkiismeretesen arra kell törekedni, hogy a fáradságos munka legkisebb része se menjen veszendőbe. Jó, hogy a július végén az országos esőzés javította a kapásnövények hozamának kilátásait, de ugyanakkor akadályozta a betakarítást. Éppen ezért, összpontosítani kell mindenütt az erőket a behordés és a cséplés veszteségmentes, lehető leghamarabb történő befejezésére. Szükség van erre azért is, hogy azután minden időben és jó szervezettséggel hozzá lehessen látni az ősziek betakarításához és a szántáshoz-vetéshez. Tisztelt képviselőtársaim! A mezőgazdaság szocialista átszervezésében jelentősek a sikereihk, de még csak részlegesek. Nyomatékosan fel akarom hívni a mezőgazdaság és áz irányító állami, gazdasági Szervek dolgozóinak figyelmét arra, hogy a célt még nem értük el. Az átszervezés nem cél, csupán eszköz. Annak eszköze, hogy »mezőgazdaságunk a nagyüzemi termelés nagy lehetőségeit felhasználva többet termeljen! Több gabonát, takarmányt, állatot, zöldséget, gyümölcsöt adjon. Támogatni, sikerre segíteni azt a bonyolult munkát, amit a jól működő, gazdaságosan termelő mező- gazdasági nagyüzem kiépítése jelent — ez most e terület dolgozóinak, irányító szerveinek legsürgősebben megoldandó, legfontosabb feladata. Pártunk helyesen és reálisan tűzte ki a kettős feladatot, azt, hogy az átszervezéssel együtt a termelés is emelkedjék. Ennek realitását az élet bizonyította: tavaly is sókat fejlődött a termelőszövetkezeti mozgalom, mégis, vagy helyesebben éppen ennek is köszönhetően — össztermelése nagyobb volt a tervezettnél. Törvényszerű és szükség- szerű, hogy az átszervezés után — ahol ez falvakban, járásokban, megyékben már befejeződött — emelkednie kell a termelésnek. Mikor és milyen mértékben következik be ez, most már kizárólag a munkán múlik! Teendőink középpontjába most azt kell állítanunk, hogy növeljük a mezőgazdaság mindenirányú árutermelését, főként pedig azt mozdítsuk elő helyes politikai munkával és továbbra Is helyes árpolitikával, hogy ezek az áruk felvásárlás útján az állam birtokéba jussanak, ilymódon biztosítsuk a lakosság zavartalan ellátást. Növénytermelésünk olyan irányban fejlődik, hogy nő a takarmánytermesztés részaránya. Ez helyes, hiszen erre szükség van az állattenyésztés fejlesztéséhez. Arra kell azonban törekednünk, hogy a jelenleginél nagyobb kenyérgabona-termést takarítsunk be — egy hold földről. A legutóbbi gazdasági években szerzett kedvező tapasztalatok alapján kormányunk helyesnek tartja, hogy az állami gazdaságok és a fejlettebb termelőszövetkezetek nagyobb területen termeljék a nagyhozamú külföldi búzafajtákat. Nemcsak a növénytermelésben, de az állat- tenyésztés gyors ütemű fejlesztésben, a lakosság ezirányú szükségleteinek kielégítésében is megnövekedett a szocialista nagyüzemek szerepe. Időnklnt vannak fennakadások a húsellásában és a dolgozók felteszik a kérdést: mikor, és hogyan szűnnek meg ezek? Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a húsfogyasztás az 1934—38. évi átlagos fejenkénti 33 kilogrammal szemben, 1958- ban 41,5 kilogramm volt, 1959- ben pedig további jóné- hány kilogrammal emelkedett. A cél azonban természetesen ezen a területen sem az, hogy az igényéket visszaszorítsuk, hanem, hogy a megnövekedett igényeket is mielőbb teljesen kielégíthessük. Éppen ezért, pártunk kezdeményezésére, kormányunk számos intézkedéssel segítette a termelőszövetkezetek közös állatállományának gyors kialakítását és fejlesztését. Hosszan lehetne sorolni, hány istálló épül, hogyan mozdítottuk elő a takarmányfélék — elsősorban a kukorica — termelésének növelését, mennyi állatot juttatunk a termelőszövetkezeteknek, s nagy számban kötöttünk ter- / melőszövetkezeti tagokkal a háztáji gazdaságokban levő állatokra és egyénileg gazdálkodó parasztokkal is nevelési, illetve hizlalási szerződést. Ahogyan előrehaladunk a közös állatállomány kialakításában — és egyeg hiányosságoktól eltekintve általában jól haladunk — úgy javul fokozatosan a húsellátás is. Az igények kielégítéséhez szükséges a háztáji gazdaságok állattartása. Minden olyan meg nem értés, téves nézet, amely helyileg korlátozni akarja a kormány által erre biztosított lehetőségeket, nem kívánatos gazdasági, ellátási kilátásain túl, politikai szempontból is káros, mert bizalmatlanságot kelthet a termelőszövetkezeti tagság egy részében. Államunk sokoldalú segítséget nyújtott és nyújt a továbbiakban is a termelőszövetkezetek gazdálkodásának fejlesztéséhez Eddigi politikánkhoz és gyakorlatunkhoz híven azonban ut ls meg kell mondanunk, hogy a közös munkában való tevékenység és fegyelmezett részvétel mellett maguknak a tagoknak, a termelőszövetkezeteknek kell anyagi erejükhöz mérten maximális erőfe- szitéseket tenniök a közös gazdálkodás felvirágoztatására, mert hiszen elsősorban saját jól felfogott érdekükről van szó. A saját erő mozgósítását es felhasználását egészíti ki az aliam segítsége, Elismeréssel állapíthatjuk meg; hogy a termelőszövetkezeti parasztsá- ®u,» ,zdme ebben is egyetért velünk és lelkes erőfeszítéseket tesz a közös gazdaság építésére és gyarapítására. Ügyszólván nincs az országban olyan termelőszövetkezet, amelyben valamiféle közös gazdasági épületet ne építenének, vagy ne vásárolnának gépeket, jószágokat. Termelő- szövetkezeteink ebben az évben saját erejükből közös beruházásra több mint 430 millió forintot irányoztak elő, ez az összes termelőszövetkezeti beruházásoknak csaknem egynegyedét teszi ki. Június 10-ig több mint kétezer traktort és 3500 traktorvontatású munka- £ópet vásároltak, jórészt saját erőből. Számos olyan helyen létesítenek öntözőtelepet, ha- Úletve telepítenek szőlőt és gyümölcsöst, amely Ilyen célra legalkalmasabb és táblás műveléssel sem lenne jobban hasznosítható. Csak helyeselni és bátorítani tudjuk ezt a tevékenységet, s állami szerveink elsőrendű feladata, hogy ehhez minden segítséget megadjanak. Ismeretes tisztelt képviselőtársaim előtt, hogy kormányzatunk a kukoricatermelés fejlesztésével — nagy fontosságára tekintettel — különös gonddal foglalkozik. Intézkedéseink hatására az elmúlt években jelentősen megnőtt a kukorica vetésterülete, ezen belül csaknem valamennyi termelőszövetkezetben kialakult a nagyüzemi silótermesztés. Az úgynevezett „hibrid-program” végrehajtásának első eredményei nyomán már ebben az évben a kukoricaterület csaknem hatvan százalékán hibridvetőmagot vetettek. Ezt a programot végrehajtjuk, egy-két éven belül az egész kukoricaterülethez szükséges hibridvetőmag rendelkezésre fog állani. Vannak kiváló szakembereink, van szorgalmas parasztságunk, vannak jó termelési tapasztalataink, ebben a vonatkozásban igen kedvező hazánk klímája — minden adottság és előfeltétel megvan tehát ahhoz, hogy Magyarország a kukoricatermesztés hozamát Illetően a világon az első sorokban legyen. Ennek a lehetőségnek megvalósítása csak rajtunk múlik. Állami gazdaságaink munkája is biztatóan fejlődött, de még tovább kell dolgozniok azon, hogy minta gazdaságokká váljanak, példát mutassanak a hozamok emelésében, az új termeié.' és állattenyésztési módszerek alkalmazásában, az önköltség csökkentésében. Az a tény, hogy mezőgazdaságunkban visszavonhatatlanul túlnyomóvá váltak a szocializmus termelési viszonyai, kitűnő távlatokat nyit előttünk: kialakulnak a mezőgazdasági termelés soha nem látott fejlődésének alapjai. A nagyüzemi gazdálkodás lehetővé teszi a tudomány vívmányainak széleskörű alkalmazását, a termelékenység gyors növelését Az elkövetkező években meg akarjuk valósítani az alapvető mezőgazdasági munkák gépesítését, elsősorban, a talajművelésben, a gabona- és kukoricater- melésbcn. Ez a nagy termelési segítségnyújtás ls csak egy része annak, amit államunk a falunak nyújt. Elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom fellendülésének eredményeként a társadalombiztosításba bevont dolgozók száma e félév folyamán 8,5 millióra, azaz az összlakosság 85 százalékára nőtt. A mezőgazdaság dolgozói közül újabb százezrek váltak jogosulttá ingyenes orvosi ellátásra és kórházi ápolásra, igen alacsony térítés ellenében kiváltható gyógyszerre. ügy tűnhetik, hogy a beszámoló igen terjedelmes része foglalkozott a mezőgazdaság kérdéseivel. Szándékosan tör- tént ez így, hogy ezzel is felhívjuk minden érdekelt és illetékes dolgozó, egész társadalmunk figyelmét e terület munkájának kimagasló fontosságára. Sok előfeltételt sikeresen megteremtettünk, az indokolt támogatás a továbbiakban sem marad el, tehát amire szükség van, az a jó munka, hogy minden erőt fogjunk ösz- sze a mezőgazdasági termelés — növénytermelés és állattenyésztés — gyorsabb ütemű növelésére. Bízunk benne, hogy ez így is lesz, a mezőgazdaságunk egyre több terméket ad társadalmunknak. Tisztelt képviselőtársaim I Mint a bevezetőben mondottam, a beszámoló elsősorban u népgazdaságunk, valamint a nemzetközi helyzet néhány fő kérdésével foglalkozik. A beszámolóban kulturális életünk kérdéseit, szocialista kulturális forradalmunk újabb eredményeit nem kívánom ismertetni. Tájékoztatásul bejelentem a tisztelt országgyűlésnek, hogy az erre alakított bizottság kidolgozta az iskolareform alapelveit. Az iskolareform téziseit nem •fj* idő múlva nyilvánosság elé bocsátjuk megvitatásra és a hozzászólásokkal — kétségkívül gazdagodó tervezetet annakidején majd az országgyűlés elé terjesztjük. Készül az országos távlati tudományos kutatási terv ts, amelynek kidolgozásába több mint kétezer tudományos szakembert vontunk be. Kormányunk a második ötéves tervvel egybehangolt részletes kutatási tervet annakidején szintén az országgyűlés elé kívánja terjeszteni. Ami a második ötéves tervet illeti, tisztelt képviselőtársaim — mint mondani szokták: „teljes gőzzel” dolgozunk, azért, högy az országgyűlés minél előbb megvitathassa Hozzájárul e terv tökéletesítéséhez és gazdagításához ^ az a szélés körben kibontakozó vita, amelyet az üzemek és tanácsok, a területükre vonatkozó ötéves tervjavaslatok megtárgyalása során folytatnak, mert ezek révén hozzájutunk a dolgozók tízezreinek javaslatához, meríthetünk kezdeményezésükből és aktivitásukból. Ebben is biztosítékát látjuk annak hogy ezt a tervet egesz népünk sajátjának tekinti, magáénak érzi, s éppen ezért oda- adóan fáradozik majd megvalósításán. Tisztelt országgyűlés! Nem kevés és nem is klsje- lentosegu problémákról szóltam az előbbiekben, do a hiányosságok nyílt feltárása sem változtat annak a megállapításnak jogos és igaz voltán, hogy népköztársaságunk, rendszerünk, népgazdaságunk erős, hazánkban ma megalapozott és biztonságos a dolgozók élete, Hazánk gazdasági, politikai és társadalmi élete fejlődik ús virágzik. latallfhóf020 tömt*ek «JSli V1 megbizonyosodtak arról, hogy pártunk politikája helyes és kormányunk ezt a helyes politikát a gyakorlatban eredményesen valósítja meg ILíapas.ZtaIatok lapján t£ vébb erősödött a kölcsönös bi- zalom: a dolgozók bizalommal k°vat‘k a. Pa« útmutatásait, bíznak a kormány vezetésében, s minden vonatkozásban érzik, rr!zív PÚ£ t'"s 3 kormány mélységes bizalommal fordul a dolgozó tömegek felé. Pártunk VII kongresszusának célki tű- fff?1’ ,hat,ároz<ltal a legszélesebb körben egyetértő visszhangra találtak, s igen szorgal- PJfA. derekas munkára lelkesítették munkásosztályunkat, dolgozó parasztságunkat és ér- telmfsegünket. Egész dolgozó áUniÍnk ai ?x,rt és 3 kormány aass“”“*1 E jó munka lehetővé tett« pártunk és kormányunk legfőbb céljának további megközelítését: népünk jobban él, mint történelmünk során bármikor. Azért alakulhatott így a nép élete, mert a párt és a kormány következetes, az adott történelmi, társadalmi. gazdasági körülményeket józanul mérlegelő politikát folytat. Ezt a politikát a munkásosztállyal együtt a parasztság és az értelmiség legszélesebb tömegei is megértik és támogatják, hívei a szocializmus építésének, a néphatalomnak, s ez kifejezésre jut munkájukban. Ezen az alapon a legfontosabb Politikai, gazdasági, társadalmi kérdésekben széles nemzeti egység jött létre hazánkban, s ez az alkotó nemzeti egység jut kifejezésre tanácsaink, va- laníint a Hazáfias Népfrontmozgalom tevékenységében, munkájának fellendülésében. A népfront kongresszusa megmutatta, hogy e hazafias mozgalom hatása ma már kiterjed mindazokra a szélea pártonkívüli tömegekre, amelyek szívükön viselik a nép, a haza sorsát, hívei rendszerünknek, elismerik a munkás- osztály és a párt vezető szerepét, tevőleges részesei akarnak lenni a szocializmus felépítésének, küzdeni akarnak a béke (Folytatás a 3. oldalömj
