Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-02 / 181. szám
2 NÉPÜJSAG 1960, augusztus 2., kedd Jelöltek és esélyek az amerikai elnökválasztáson Befejeződtek az elnökjelölő kongresszusok az Egyesült Államokban: a Demokrata Párt Is, a Köztársasági Párt is megválasztotta jelöltjét. Néhány nap múlva megkezdődik a választási hadjárat — ahogyan az amerikai lapok írják: az ország történetének legnagyobb, leghevesebb választási hadjárata. Ki az a két ember, akik közül az egyik a fehér ház ura lesz, milyen programmal állnak a választók elé, s melyiküknek van több esélye a győzelemre? Ezek a kérdések nemcsak az amerikaiakat érdeklik, hanem világszerte mindenkit. A jelöltek John F. Kennedy, a demokrata párti elnökjelölt, egyike a legtöbbet fényképezett politikusnak a világon. Alig van olyan nyugati magazin, amelynek címlapján meg ne jelent volna a mindig mosolygó, jóvágású férfi arcképe. Negyven- három éves, de alig látszik többnek harmincnál. Politikai karrierje egy családi határozat alapján kezdődött meg. 1944 augusztusában egy kórházban, ahol a csendesóceáni háborúban szerzett sebesülése miatt feküdt, apja közölte vele bátyja halálát. „A Kennedy-család most már beléd helyezi minden reményét, te fogod a politikai arénába győzelemre vinni színeinket, s ebben mindannyiunk segítségére számíthatsz." Kennedy akkor 26 éves volt. Tizenöt évvel később, 1956-ban, már bekerült a szenátusba, s ma megpályázza az Egyesült Államok legmagasabb állását. Ez napóleoni karriernek számít. S mi a siker alapja? Röviden szólva az, hogy az elnökjelölt atyja, Joseph Kennedy, az első világháború kitörése óta kétszázmillió dollárt „csinált”. Kennedy papa idejében Roosevelt mellé állt, s ezzel szerezte meg politikai összeköttetéseit is. A kétszázmillió dollárból bőven jutott Jonh F. Kennedy szenátornak. Egy amerikai szenátor évi politikai költségvetése átlagosan harmincnyolcezer dollár (a szenátori fizetés évi 22 500 dollárt tesz ki), Kennedy szenátoré azonban mindig meghaladta az évi 250 000 dollárt. A fiatal politikus, amióta csak bekerült a szenátusba, rendkívül óvatosan viselkedett. 1954-ben például, a Maccarthy boszorkányüldöző politikája elleni akció idején, betegségére hivatkozva, távol maradt a szenátusi üléstől. Más kérdésekben, mint például Algéria ügyében, liberális nézeteket fejtett ki, de úgy, hogy mindig elkerülte a túlságosan határozott állásfoglalást Egyik barátja találóan jegyezte meg: „Amerikában az elnökjelöltnek nem szabad nyíltan kimutatnia, hogy a nagy problémákkal kapcsolatban ezt, vagy azt az álláspontot támogatja. Sokkal inkább elvárják tőle, hogy akkor tudjon majd dönteni, amikor már a fehér házban ül. Véleményem szerint, Kennedy jól fogja elvégezni a dolgát!'. A köztársaságp'árti elnökjelölt, Richard Nixon sohasem tartotta magát ehhez az elvhez. Mindig határozottan kifejtette véleményét. Ennek a véleménynek a lényege a kom- munistaellenesség. Nixon politikai pályafutása is gyorsan ívelt felfelé. 1945. augusztusában 26 kaliforniai napilapban hirdetés jelent meg a következő szöveggel: „Keresünk olyan képviselőjelöltet, aki nem rendelkezik előzetes tapasztalatokkal... forduljanak elsősorban olyan fiatalemberhez, a körzet lakosához, a volt katonához, aki jólnevelt, nincsenek politikai kapcsolatai vagy kötelezettségei, de általában van némi fogalma az ország jólétéről.” Ezt a hirdetést kaliforniai bankárok és üzletemberek úgynevezett „százas bizottsága” tette közzé, amely nem volt megelégedve Voorhis-sel, az állam akkori képviselőházi tagjával, aki Rooseveltet követte. Nixon ügyvéd, akinek nevét senki sem ismerte, jelentkezett a hirdetésre, a jelölését tíz perc alatt jóváhagyták. Bekerült a képviselőházba. Választási kampányát már akkor is a kommunizmus elleni harc zászlaja alatt folytatta. Kom- munistaellenességét érthetővé teszi, hogy szoros kapcsolatban áll a Bank Of Americaval, a kaliforniai pénzcsoport bankjával, amelyhez az Egyesült Államok legnagyobb rakéta- és repülőgépipari monopóliumai tartoznak. A Boeing, a Douglas és a Lockeheed. Adlai Stevensont, a Demokrata Párt egyik vezetőjét egyszer megkérdezték, mi történne, ha Amerika ,,Nixoniává” változna? Ezt válaszolta: „Nixonia a rágalmazás, a megfélemlítés, a ravasz célozgatások, a hamis vádak, a névtelen telefonhívások, a könyöklés, a nyomás, a tülekedés országa, a váratlan rajtaütések és a hazardírozás országa lenne.” Ebben a jellemzésben benne van talán az ellenpárti politikus túlzása, de akkor is sokatmondó. A programok A két párt választási platformjában nagyon sok a közös vonás. Mindenekelőtt: mindkét párt a kommunizmus visz- szaszoritását tekinti legfontosabb külpolitikai céljának. Mindkét párt döntő fontosságúnak tartja az Egyesült Államok katonai erejének növelését. A Köztársasági Párt platformja ezt valamivel brutáli- sabban jelenti ki: „Amerika biztonságának kérdésében nincs felső anyagi határ” —, de lényegében a Demokrata Párt programja sem különbözik riválisáétól. Hasonlóképpen mindkét párt határozottan ellenzi a Kínai Népköztársaság elismerését. A többi népi demokratikus országról a Demokrata Párt nem beszél, a Köztársasági Párt viszont kimondja: „Fel kell használni minden békés eszközt, hogy hozzásegítse a rab nemzeteket a függetlenséghez,” Belpolitikai tekintetben mind a két párt hangzatos szólamokat halmozott programjába. Erre nem érdemes sok szót vesztegetni, minthogy hozzátartozik az amerikai választási kampányok technikájához. Mindent összevéve: nagy különbségek a két párt platformja között nincsenek, csupán azt lehet megállapítani, hogy a köztársasági párté szókimondóbb, a demokratáké óvatosabb fogalmazású. Az esélyek A mostani elnökválasztás előtt semmiféle jóslatba sem lehet bocsátkozni. Minden szakértő azt hiszi, hogy fej-fej melletti küzdelem lesz. Kezdenek kirajzolódni viszont azok a pontok, amelyeken a két párt az elnökjelölteket támogatja. A köztársasági pártiak főleg három dolgot éleznek ki Kennedy ellen: 1. Túl fiatal. 2. Katolikus. 3. A csúcsértekezlet meghiúsulása után azt mondotta, hogy Eisenhower helyében ő bocsánatot kért volna, tekintettel a hevesen szított szovjetellenes hangulatra, a köztársasági pártiak azt gondolják, hogy ez utóbbi döntő érv lesz Kennedy ellen. Nixont a demokraták ugyancsak három pontban támadják: 1. Nem eléggé megfontolt, túl gyorsán határoz. 2. Személyében felelős az Eisenhower- rezsím baklövéseiért. 3. Politikai múltja annyira kompromittálja, hogv képtelen lenne reális tárgyalásokat folytatni a Szovjetunióval. Körülbelül ezen az alapon indult meg a választási hadjárat. S ami bennünket illet, voltaképpen egy dolgot lehetne felhozni, ami megindokolhatná, hogy Kennedy győzelmét kívánjuk. Nixon valóban túlságosan lekötötte magát a gyakorlatban is az Eisenhower-fé- le politika mellett. Kennedy — kijelentése ellenére is — valójában még fehér lap, akit egy olyan helyzetben, amikor reálisan felvetődhet egy magasszíntű nemzetközi találkozó lehetősége, nem nyomnának nyolc évi hidegháború politikai múlt terhei. A rendkívüli állapotok bevezetése óta 14 000 afrikait börtenöztek be a Dél-afrikai Unióban LONDON (TASZSZ): Minta News Chronicle johannesburgi tudósítója jelenti, a Dél-afrikai Unióban a rendkívüli állapotok bevezetése óta 14 000 afrikait börtönöztek be, főként 21 éven aluli fiatalokat. Letartóztatás! hullám Dél-Koreában A szovjet kormány nyilatkozata a kongói helyzetről MOSZKVA (TASZSZ): A TASZSZ közli a szovjet kormány nyilatkozatát a kongói helyzetről. A nyilatkozat bevezetőül hangsúlyozza: „A szovjet kormány határozottan elítélte a Kongói Köztársaság ellen indított imperialista agressziót. Szintén elítélte ezt az agressziót a Biztonsági Tanács, amely követelte a belga csapatok kivonását Kongó területéről. Az agressziónak azonban mindmáig nem vetettek véget, az intervenciós csapatokat nem vonták ki. Amennyiben a Kongó elleni agresszió folytatódik, figyelembe véve, hogy ennek veszélyes következményei lehetnek az egyetemes békére nézve, a szovjet kormány nem riad vissza az erélyes intézkedésektől, hogy visszavágjon az ag- resszoroknak, amelyek, mint most már teljesen világossá vált, valójában a NATO összes gyarmattartó hatalmainak buzdítására cselekszenek”. A nyilatkozat a továbbiakban rámutat: „Most, amikor mindenki szeme láttára kísérletek történnek arra, hogy Kongó népét megfosszák nemrég szerzett függetlenségétől, hogy darabokra szakítsák a Kongói Köztársaságot, szétzüllesszék gazdasági életét és éhínséggel törjék meg a törvényes jogait és függetlenségét védelmező kongói nép akaraterejét, minden olyan államnak, amelynek szemében kedves a népek nemzeti szabadságának és függetlenségének eszménye, kötelessége gazdaságilag is segítséget nyújtani a Kongói Köztársaságnak. A kongói kormány közölte a szovjet kormánnyal, hogy többek között a Szovjetunióhoz fordul ilyen jellegű segélykérelemmel. A szovjet kormány tanulmányozta a helyzetet és az említett kérést, s ennek alapján kijelentette, hogy a Szovjetunió kész kedvezően megvizsgálni olyan nagyobb arányú gazdasági segély kérdését, amely megteremtené a Kongói Köztársaság gazdasági életének normális feltételeit, lehetővé tenni, hogy Kongó népe saját nemzeti érdekeinek megfelelően, saját jóléte érdekében használja fel országának gazdag erőforrásait.” A szovjet kormánynyilatkozat ezután megemlíti a Kongó részére eddig nyújtott szovjet élelmiszersegélyt, a szovjet repülőgépek részvételét a Biztonsági Tanács határozata alapján Kongóba vezényelt csapatok, valamint egyéb rakományok átszállításában, s utal rá, hogy a közeljövőben újabb szovjet gőzös Indul Kongóba, amely száz szovjet tehergépkocsit, megfelelő tartalék-alkatrészeket és szakemberek csoportjával egy javító műhelyt juttat el a Kongói Köztársaságba. A Szovjetunió Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságainak Szövetsége a közeljövőben szovjet orvosokat és egészségügyi személyzetet bocsát a Kongói Köztársaság rendelkezésére, gyógyszerekét és megfelelő orvosi berendezéseket küld. „A Szovjetunió kész gazdasági és műszaki segélyben részesíteni a Kongói Köztársaságot, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést és kereskedelmi kapcsolatokat kifejleszteni vele, mégpedig a belügyekbe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság és a kölcsönös megbecsülés elve alapján. A Szovjetunió nem tűz ki semmiféle politikai, katonai, vagy egyéb jellegű feltételeket, amelyek csorbítanák a független Kongói Köztásaság érdekeit, vagy szuverén jogait” — fejeződik be a szovjet kormány nyilatkozata. (MTI) A Pravda szemleírója Eisenhower elnök Chicagóban elmondott beszédéről MOSZKVA (TASZSZ): V. Majevszkij, a Pravda nemzetközi szemléjében megjegyzéseket fűz Eisenhower elnöknek az amerikai Köztársasági Párt chicagói kongresszusán elhangzott beszédéhez. Eisenhower elnök chicagói beszédéről szólva Majevszkij emlékeztet rá, hogy az elnök holmi világméretű „szabad, választások” követelésének Szónoki fogásához folyamodott”. A nagy októberi forradalom óta, már ötödik évtizede folyik a nép szavazása arról — írja Majevszkij —, hogy a kapitalizmusban, vagy a szocializmusban akarnak-e élni. Ezalatt több mint egymilliárd ember lépett a szocializmus zászlaja alá. Megszületett és hatalmas erővé vált a szocialista világrendszer. A szocializmus eszméi keleten és nyugaton az emberek millióinak gondolkodását hódították meg. Ázsia, Afrika, Latin-Amerika népei harcba indultak az imperialista szolgaság ellen. A népek már régóta szavaznak arról a kérdésről, szocializmus legyen-e, vagy kapitalizmus és e szavazás a szocializmus javára üt ki. Majevszkij a továbbiakban rámutat: Eisenhower felhívása valamiféle világméretű „szabad választásokra”, nem más, mint szánalmas kísérlet arra, hogy kitérjen korunk fő kérdésének megválaszolása elől: nem felel arra, hogy az Egyesült Államok akarja-e, vagy ellenzi a békés együttélést. Egyébként bármit mondana is Eisenhower elnök erről, az amerikai kormánykörök agresszív politikája önmagáért beszél. A cikkíró a továbbiakban Eisenhowernek azzal a chicagói kijelentésével foglalkozik, hogy „Amerika lelkiismerete nem lehet addig teljesen tiszta, amíg nem biztosítják minden embernek mindenütt a szabad választás jogát”. Az amerikai kormánykörök lelkiismerete sohasem lesz teljesen tiszta — állapítja meg Majevszkij. — Ez a lelkiismeret nem tiszta és napról napra kevésbé az. Milyen „szabad választásról” beszél Eisenhower elnök, amikor az Egyesült Államok mindent megmozgat, hogy megfojtsa a szabad Kubát, amely már választott. Vagy mi történik Kongóban? A washingtoni kór- mánykörök úgy tesznek, mintha támogatnák a fiatal köztársaságot, egyetértenek a belga csapatok kivonására vonatkozó ENSZ-határozattal, stb. Ez azonban csupán kísérlet, hogy jó arcot vágjanak a rossz játékhoz. Majevszkij megállapítja, hogy az amerikai kormánykörök terve roppant egyszerű: véglegesen kiszorítani az európai gyarmatosítókat, megszerezni pozícióikat és rátenni kezüket Afrika óriási kincseire. Máris ebben az irányban tevékenykednek, mikor el akarják szakítani Katangát Kongótól. (MTI) A bebörtönzöttek szörnyű körülmények között sínylődnek. Vérhas és tüdőgyulladás pusztít közöttük. Legutóbb hat foglyot állítólagos szökési kísérlet miatt agyonlőttek. (MTI) Hermann Matern és Kurt Hager beszéde a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának 9. plénumán PHENJAN (TASZSZ): Szombaton és vasárnap Dél- Korea sok városában tüntetések voltaik a választási és a í^aXiOOOOOeOOOOöCIfWOOOOOOÓÓOOOOOOOOÓOOOOOOOÖOOOOf %// En is a Népújságban hirdetek« mert gyors és eredményes! irm-■<■w■■■iirronn - ír —------------— szavazatszámlálási visszaélések ellen. Samzamcsun és Tecson városokban a tüntetők 53 választási urnát, azok teljes tartalmával együtt, elégettek. Rincsében a liszinmanista képviselőjelölt megválasztása ellen többórás tüntetéssel tiltakozott a lakosság. A dél-koreai rádió közölte, hogy 11 válasz* tási körzetben megismétlik a választásokat. Huh Csüng reakciós hatóságai kíméletlen intézkedéseket hoznak a megmozdulások elfojtására. Szöuli jelentés szerint Huh Csüng kormánya elhatározta. hogy szigorúan megbünteti a tüntetések részvevőit. A dél-koreai belügyminiszter azzal fenyegetőzött, hogy csapatokat vet be. ha nem javul a helyzet. A dél-koreai rendőrség vasárnap megkezdte a tüntetők tömeges letartóztatását. A déli tartományokban vasárnap délig 62 személyt tartóztattak le, köztük egy képviselőjelöltet, aki hamis szavazócédulé- kat talált és új választások kiírását követelte. (MTI) BERLIN (ADN): A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának július 20-tól 23-ig megtartott 9. plénumán Hermann Matern a két német állam egységéért folytatott harc taktikájáról, Kurt Hager pedig a szocialista világrend- szerről, mint a nemzetközi politika fő tényezőjéről mondott beszédet. Az NDK hivatalos hírügynöksége, az ADN, vasárnap részletesebb ismertetést közölt a két beszédről. Hermann Matern megállapította, hogy a béke védelme, a német militarizmus és az atomfegyverkezés ellen folytatott harc a német munkásosztály maximális egységét, a két német állam munkásszerveze- teinek baráti együttműködését követeli meg. Matern részletesen elemezte a jobboldali szociáldemokrata vezetők politikáját és a szociáldemokraták godesbergi programját az Adenauer-politikára való teljes átállás egyik lépésének minősítette. A godesbergi program elvileg ellenséges állásfóg- lalás az NDK-val és az NSZEP-vel szemben. Az impeNyugatnémet provokációk az NDK határain BERLIN (MTI): A TASZSZ és az ADN jelenti, hogy a nyugatnémet határőrség az utóbbi napokban provokációkhoz folyamodott a Német Demokratikus Köztársaság határain, hogy határincidenseket idézzen elő. így július 25-én Mühlhausen környékén egy nyugatnémet egyén provokálni próbálta az NDK határőreit. Hasonló provokáció történt a Ketten és Gőtthards között vezető úton is. Aznap három nyugatnémet provokátor hatolt be az NDK területére és halálos fenyegetéssel támadt a határőrökre. Július 26-án Heiligenstadt térségében két nyugatnémet polgári egyén próbált határincidenst provokálni. Mint a jelentések kiemelik, e provokációs kísérleteknek csaknem minden alkalommal nyugatnémet határőrök vqltak a szemtanúi. Mint a hivatalos NDK-köz- lemény megállapítja, a Német Demokratikus Köztársaság tta- tárőrségértek magatartása eredményeként, mindezek a provokációk kudarcba fulladtak. A közlemény hangsúlyozza, hógy a provokációs kísérletek következményeiért az értelmi szérzőkre hárul a felelősség. rialista háborús politikához való nyílt csatlakozás másik bizonyítékának minősítette Mátém azt a tényt, hogy a Német Szociáldemokrata Párt alapvető párttanításként hirdeti a kommunistaellenesságet. Kurt Hager professzor a plénumán elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy a világpolitikában már nem az imperializmus erői jelentik a döntő tényezőt. hanem a szocialista Világrendszer. A különböző társadalmi rendű államok közti békés együttélés lenini politikája a Szovjetunió és valamennyi szocialista ország külpolitikájának alape'lve. A békés együttélés azonban nem jelenti az osztályharc megszűnését, ellenkezőleg. kedvezőbb lehetőségeket nyújt erre a harcra. A békés együttélés politikája arra való, hogy a szocializmus fölénye a kapitalizmussal fo1 irtatott békés versenyben bizo- nyösodott be — mondotta Kurt Hager. (MTI) Időjárásielenlés Várható időjárás kedd eatig: Nappali felhőképződés, néhány helyen zivatarral. Mérsékelt szél. A meleg idő tovább tart. Vágható legmagasabb nappali hőmérséklet kedden: 26—30 fok között, váltható legalacsonyabb éjszakai hőmérsélc* let: 13—17 fok között. (MTI)
