Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-16 / 167. szám

1960. július 16., szombat NÉPÚJSÁG 3 Munkások véleménye saját üzemükről Mit lehetne jobban, ésszerűbben és olcsóbban ZÚGNAK a GÉPEK, az idömszerészek és a szerszám- készítők szorgalmasan dolgoz­nak. Molnár Tiborral, a Mátravi- déki Fémművek szerszámüze­mének szakmunkásával beszél­getünk. — Jó kezdeményezés volt, hogy szakmánként csoportosí­tották a munkásokat. Mi, idömszerészek, együtt vagyunk ebben a kisebb műhelyben. Kéznél Van a mérőműszer, ed­dig meg a köszörűs műhely­ből fel kellett szaladgálni érte az emeletre — magyarázza igen meggyőzően. — Maga szerint mit lehetne még jobban, ésszerűbben csi­nálni ebben az üzemben? — Ide nézzen I Látja ezt a nagy köteg munkautalványt? Nem értek az adminisztráció­hoz, de ml szükség van arra, hogy egy gyártmányhoz tarto­zó, de a különféle méretű- idomszerekhez külön-külön murakautalványt állítsanak ki? Naponta Jő félórát eltart, amíg bevezetjük azokat ebbe a fü­zetbe. Az ebédlőben is sokat bosszankodunk. Kevés az asz­tal, a székek lába törött, so­káig várakoznunk kell az ebéd­re, éhes gyomorral ez bizony nem esik jól. — Miért nem szólnak az üzemvezetőnek, a gondnoknak, vagy a VB-titkámak? — Szóvá tettük ezt már több­ször, de nem tudjuk, hogy ki a felelős. Senki sem intézkedik. — Mi ez? — mutatok a köszö­rűgépre tett kis szerkezetre. — Németh Tiborral összehoz­tunk égy újítást. Két hete ad­tuk be. Parabolás köszörülés­nek hívjuk. Gyorsabb és pon­tosabb a munka. Ha a követ pontosan, fazonra bevágja, egyforma lesz a munkadarab. A kézicsiszolásnál hol itt, hol ott volt eltérés. Nyers állapot­ban csiszolni kellett, hőkeze­lésnél eldeformálódott, ezzel a készülékkel igyekeztünk mind­ezt kiküszöbölni. DICSÉREM AZ ÖTLETET, a házilag előállított szerkeze­tet. Molnár Tibor szerényen mosolyog, de kék szeme élén­kebben csillog, ebből tudom, hogy jólesett az elismerés, a baráti szó. — Akad több újítás is? - érdeklődöm. — Hogyne. Itt, a szomszéd­ban Vitéz Dezsőék is törik a fejüket valamin. A Czipó—Ko- vács-féle újítást kísérletezik, de majd elmondják ők maguk. Körülvesznek az emberek és magyarázzák, hogyan könnyí­tettek a munkán, a jobb anyag­kihasználás következtében je­lentős importanyag-megtaka­rítást értek el a hevedergyár­tásnál. Érdekes történetet hallottam az egyik újításról. Vitéz Dezső szerszámkészítő mondta el: — Barkóczl Flóriánnal egy­szer lementem a seléjtraktár- ba. Nézegettük a felhalmozott sok lim-lomot, aztán oldalba lököm a Zsigát, — mert Flórit egymás közt csak Zsigának hívjuk: — te, Zsiga, ezekből a használt húzótüskékből lehet­ne más formájút csinálni, még ez a sok nyomóbélyeg sem ki­vetni való. Amit elhátéroztunk, azt meg is-csináltuk. Húszezer forintra értékelték az Újítá­sunkkal elért megtakarítást. Jól jártunk ml is, meg a gyár is. — Azt már látom, a munká­sokban megvan a kezdeménye­zés, de segítenek-e a műsza­kiak? Faggatom az embereket. Csak hümmögnek, egymásra néznek és ebből már sejtem a választ, de az egyik munkás őszintén ki is mondja: — Hát a műszaki vezetők se­gíthetnének többet is. Amikor elmondjuk, hogyan kellene va­lamit jobban, olcsóbban csi­nálni, vállat vonnak, s a válasz legfeljebb annyi, hogy csinál­juk meg, de munkaidő utón. A legnagyobb baj, hogy az újítási javaslathoz rajz is kell és főleg itt kellene segítség, a szer- számüzem vezetője és a gyár vezetői támaszkodjanak jöb­Tárolőedények, szigetelő falbevonatok, csónakok, fürdőkádak készülnek üvegszállal erősített poliészterből Elsőnek az országban az Élelmezésügyi Minisztérium félügyeleté alá tartózó Albü- min-élőállító és Műanyagfél- dolgózó Vállalatnál nemrég üzembe állítottak egy mfi- anyagszórő gépet. A berende­zéssel, amely egy időben szórja a poliésztert, valamint az erő­sítő üvegszálat, igen gyorsan, az acél szilárdságát megközelí­tő, vegyi, kémiai és hőhatások­nak ellenálló, korrózióálló be­vonatokat készíthetnek. A mű­anyagbevonat élettartama az eddigi kísérletek és külföldi tapasztalatok alapján tíz-tizen­öt év. A rendkívül nagy jelen­tőségű ez a sör-, a konzerv-, az ecet-, a cukor-, a hús-, a szesz­éé más iparágakban is. Fel­használható a szóróberendezés különböző külső, s falbevona­tok készítésére is. Megfelelő mintadarabokra váló ráfúvatássai tartályok, kádak, gépfedelek Is készíthe­tők a berendezéssel. Élkészült már a Balatonfüredi Hajógyár rendelésére két Csónaktest, és készültek autóbuszajtók és üléstámlák is. A Kohó- és Gép­ipari Minisztérium megbízásá­ra hozzáláttak a műanyagfür­dőkádak próbagyártásához is. (MTI) Könnyű a tevének .. * A teve jóformán egyáltalán nem izzad a melegben és ezál­tal a legforróbb trópusi éghaj­latot is eltűri anélkül, hogy egyetlen csepp vizet kellene innia. Nem úgy az ember. Az ern béri test felületén működő; vagy kétmillió verejtékmirígy naponta 500—900 gramm v< rejtéket választ ki. Kánikulá' bán, vagy megerőltető fizikai; munkánál könnyen előfordul­hat, hogy 24 óra alatt másfél; litert Is verejtékezünk .A ve-j fejték színtelen, enyhén sós és; egyénenként változó mérték-j ben fanyar illatú folyadék,; amelynek viszonylagos sflrűsé-! ge rendkívül alacsony (1,004).; A verejtékben távoznak el tes-; tünkből a különböző mérgező: anyagok, első sorban az ureum? Egy kutyát meg lehet Ölni, ha; 15 köbcenti emberi verejtéket fecskendezünk a testébe, fel-: téve, hogy a verejték olyan embertől származik, aki meg erőltető mozgást végez. Az ún. „aktív” verejték — amely mozgás közben hagyja el a tes-? tét —, ugyanis sokkal több? toxínt tartalmaz, mint a ,,pas*-í szív” verejték, amely csupán? hő hatására keletkezik. A verejtékezésnek a mérge-? tő anyagok eltávolítása mel-g lett az is jelentős feladata,? hogy testünk termikus egyen-? súlyát fenntartsa. A verejték^ elpárolgása bőrünkről a lehü-s lésnek egyik igen fontos mód­ja. Ez az oka annak, hogy a kutya, amelynek nincsenek ve­rejtékmirigyei, a nyelvét ölti ki, mihelyt le akar hülni. ban a fizikai dolgozók vélemé­nyére, hallgassák meg minden munkás javaslatát, ne legye­nek kivételezett kedvencek — érveltek az emberek. Több MUNKÁSSAL beszél­gettünk, de a szerszámüzem fiatal csoportvezetőjét, Németh Tibort dicsérték beosztottai. Becsülik és szeretik, mert nemcsak munkájukkal törő­dik, hanem egyéni, sőt, családi problémáikat is meghallgatja, igyekszik a bajokon segíteni. Nem a csoportvezetőn mú­lik, hogy Barkóczi Flórián és öt társa naponta 4,43 órakor indul Erdőtelekről, Kálban gyakran lekésik a vonatcsatla­kozást, mert az autóbusz és a vonat indulása között csak egy perc különbség van. Egy óra múlva jön a következő vonat, de Kőkútról gyalogolni kell és a késést rá kell dolgozni. — De a hazajutás sem egy­szerű. Félóra Időnk van a mű­szak vége és a vonat Indulása között. Hetven emberre csak három mosdókagyló és két zu­hanyozó jut. Képzelheti, hogy milyen tolongás és kapkodás van az ötször kétméteres helyi­ségben. Cseresznye László majdnem minden értekezleten felhozZa, hogy mikor segítenek már ezen. De máig sem intéz­kedett senki. Az emberek kétszer is meg­rágják, amit mondani akarnak, látszik rajtuk, hogy nemcsak a saját ügyükről, hanem az egész üzem dolgáról beszélnek. Dé azt is tudják, egy kis jó­akarattal sok mindenen vál­toztathattak volna már az ille­tékesek. Kitűnt az is, hogy a munkások nem nagyon bíznak a segítségben, mert kéréseiket sokszor és több helyen előad­ták már, mégis, maradt min­den a régiben. Meggyőződtünk róla, hogy jogos az emberek kérése. Az ebédlőben és a mosdóban szűk a hely. kevés és szegényes a berendezés. Osztafin Andor, az üzemi bizottság titkára közöl­te, hogy a TMK-nál megren­delték már az asztalokat és a székeket, júniusban igényelték az öltöző és a mosdó bővítésé­hez szükséges anyagot. A hu­szonnégy lakás építése jövőre befejeződik, de egyhamar nem jut mindenkinek lakás. A Mátravidéki Fémművek munkáslétszéma az idén meg­szaporodott. Szűk lett a mű­hely, az ebédlő és a mosdó. Igaz, először a megfelelő mun­kateret kell biztosítani', mert enéikül nem halad a termelés, nem keresne a munkás, de a jóléti és szociális létesítmények megvalósítását jobban sürget­hetnék a gyár vezetői. SOKAN CSAK PÁR HETE, vagy hónapja kerültek a gyár­ba, mások már Itt váltak szak­munkássá. Ezek a régi munká­sok nem „alkalmazottak”, ha­nem magukénak érzik a gyá­rat, figyelmük kiterjed min­denre és azt akarják, hogy napról napra jobban menjen a termelés. Eszerint dolgoznak, nemcsak a két kezükkel, ha­nem szívvel és lélekkel. Ezt bizonyítja Molnár Tibor, Vitéz Dezső, Búrom Károly, és a töb­biek újítása, ésszerű javaslata. Fazekas László Okinawa szigetén a halászok megünnepelték a tenger ünnepét. A halászok ilyen­kor arra kérik a tenger istennőjét,'hogy egész évben nagy zsákmányt fogjanak. Eger a jó utak városa lesz Egerben, a város bármely ré­szében is fordul meg az em­ber, mindenütt látja, hogy munkások szorgoskodnak az út-, vagy járdaépítésnél. Soha annyi utat nem építettek, vagy korszerűsítettek a városban, mint manapság. Eger város útjai meglehetősen elhanya­golt állapotban voltak, a kül­városok útjai pedig vagy ki sem voltak építve, vagy csak kezdetleges viszonyokat tük­röztek. A járdák terén pedig — röviden jellemezve —■, igen rossz volt a helyzet. A városi tanács az utóbbi évek során, soha nem látott ütemben látott hozzá, hogy ki­elégítse a sok oldalról meg­nyilvánuló kívánságokat. Fel­kerestük tehát a városi tanács műszaki osztályát, hogy tájé­kozódjunk az Egerben épülő utakról, járdákról és hidakról. Freytag László mérnök el­mondja, hogy több anyagi for­rásból táplálják a munkákat. Első helyen említi meg azt a 429 ezer forint beruházási hi­telt, mélyet a megyei tanács biztosított a város részére. En­nek a keretében készült el a Rajner Károly utca úttestének kiépítése. Most a várnában több helyen le folyik a munka — az Ipolyi Arnold és a Petőfi utcában. A Csákó városrészben pedig az Ady Endre út befeje­ző szakaszának munkálatai a közeljövőben veszik kezdetü­ket. Ezek az utak, úgynevezett vizes makadám kiképzésűek lesznek. Ebből a hitelforrásból a legérdekesebb munka, a Csiky Sándor utca Széchenyi utcai végének, a Györgyényi utcáig való korszerűsítése lesz. Itt jelentősén kiszélesítik az utat a volt ciszteri rendház, a mai Ady Endre Kollégium irá­nyában. Kétoldalt 2,5 méter széles járda fog kiépülni, — az úttest pedig mintegy 14 méter széles lesz. A Széchenyi utcai torkolatban a diákkollégium teraszára felvezető, szobrokkal díszített kaput is — az út szé­lesítése kapcsán —, áthelyezik. A korszerűsítés után meglesz a lehetősége annak, hogy a Csiky utca alsó felében levő görbület, kevés szanálással, ki­egyenesíthető legyen a jövő­ben. Megtudjuk, hogy a felújítási hitel és a községfejlesztési alap terhére 2.S millió forint értékű munka kerül kivitelezésre az idei év során. Elkészült a Szépasszony- völgy és a Bacsó Béla út a Vö­rösmarty utcáig, valamint az Árpád utca is, melynek során itt mintegy 2 méterrel lett szé­lesebb az úttest. Előrelátható­an, jövőre aszfaltréteggel bo­rítják a most kiépített utat. Kész van az Ojsor utca Homok utcai befejező szakasza is. Most kezdték meg a Knézich Károly utca kiépítését, mely­nek során — mint megtudjuk —, 2 hét tartamára le lesz zár­va az utca, s a Malom és Má­jus 1. utcákon át bonyolódik le a terelőforgalom. Az úttest egyébként aszfalt burkolatot kap, szegélykő kiképzéssel. A Vöröstüzér utca alsó szakaszán korszerűsítési munkálatok fog­nak indulni az év utolsó ne­gyedében, hogy az út járható legyen a vontatók és traktorok részére is, ugyanis itt túlságo­san meredek az úttest. Kiépí­tik a Bartók Béla tér, Trinitá- rius és Telekésy utcák úttes­tét is. Ezen utak aszfaltburko­latot kapnak. Végül felújítják az Aradi utca úttestét is. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium nyújtotta hitel­ből kiépítik az Eger—bogácsi állami közút, Egerből kifutó szakaszát. Ennek a keretében kerül munka alá a Meckhey, Bástya, Gárdonyi és Vécsey utca, Freytag mérnöktől meg­tudjuk, hogy ez a nagy jelen­tőségű munka már a közeli jö­vőben megindul. Az idén megcsinálják a Mindszenty Gedeon utca föld­munkáit is, a Petőfi és a Bacsó Béla utcák között. Örömmel nyugtázzuk, hogy végre elkészült a várfeljáró útteste, melynek a keretében nemcsak a két kapu között, de a vér belső területén, egészen a mű-, zeum épületéig kiépítették az «caeooodeeaoBoeecootwBooatiootciCTiawjaaaaoeoeeoaocooaeeoaocxxxitgoBtceoooooocooeeopoooooouooooooo A nagy, terméskö­vekkel kirakott móló mentén bőszoknyás asszonyok ülnek sor­ban, mint valami vég­telen szabadtári szín­pad előtt. Nagy, Ika- rus-buszokkal jöttek kirándulni a Balaton­ra. Kendőjüket levetet­ték, s napsütötte, bar­na arcuk, mint álarc, úgy sötétlik világos, naptól védett nyakuk fölött. Szemérmesén, térdig felhúzott szok­nyatenger alatt áztat­ják lábukat, egyik-má­sik amúgy szoknyában, alját felemelve bepi- pískedik a lábszárkö- zéptg érő vízbe, ügyet se vetnek a hancúrozó bikini-fürdőruháé pes­ti és másvárosi rézbő- rü üdülőkre. Sétálnak egyet, majd vlsszatl- pegnek a\ partra, to­vább áztatni lábukéi' közben úgyanúgy tere­ferélnek, mint a városi nők szoktak eszpresz- szókban. SZEMES PIROSKA: at izmimne.tLe.fi — Ángyom, hun a Naca? — kérdezi egy babaarcú fiatalasszony egész sziklát betöltő szomszédjától. — Ötözik a busz­ban ... — Fürdik? — Ja. — Engedi? — Mér? — Ingbe? — Nem. Pántos für­dőruhába ... A babaarcú me­nyecske lesújtó fintort vág. Az anya az Ika­rust kémleli, ahonnét hamarosan két csinos, fiatal lány lép le. Fe­kete fürdőtrikó feszül rajtuk olyan, mint az úszóbajnoknőkön. Há­tukat egyetlen fonatba préselt sörény csiklan­dozza. összekarotva lé­pegetnek, szabad kar­jukkal fedetlen comb­jukat, nyakukat takar­ják és nagyokat nevet­nek. A parton ülő asszo­nyok tovább beszél­getnek. — Az én időmben még fürdeni se illett... — Fürdeni lehet, csak rendes öltözet­ben ... — Nem is ilyenben... — Attul van, hogy a mai lányok már nem is hallgatnak az any­jukra ... Röpködnek a mon­datfoszlányok, és a vállpántos fürdőruhák viseletéből messzeme­nő következtetéseket vonnak le. Naca ma­mája hallgat. Vagy ne­gyedóráig bírja, s ami­kor észreveszi, hogy a két lány kifelé igyek­szik a vízből, feláll és az autóbusz felé siet. — Öltözz föl! — szói szigorúan odaérkező lányára. *— Mér, kedves anyám? — csodálkozik rá Naca. — Levedd mingyár ezt a maskarát, mert olyan pofont adok, hogy rlngllspllt látsz tőle! A két lány felkullog az autóbuszra, s egy­más elé tartva szok­nyájukat, felváltva vet­kőznek és Öltöznek. In­get vesznek, aztán szoknyát. Egyet, ket­tőt, hármat. Az anya kint vár, s amikor a lányok kifelé Indulnak, eléjük áll. — Tessék rendesen felöltözni! — De meleg van, édesanyám... — húz­za el a száját Naca. — Ha nekem nincs, neked se leheti Tessék a többit is fölvenni, mert olyan pofont kapsz.,. — Tudom, hogy rlngltsptlt látok —, diinnyögi. Az anya tovább do­hog. Szemérmetlen! Majd adok én neked pucéran mászkálni. Az egész falu a szájára vett. Egyebet se hal­lottam, hogy így, meg úgy, a fürdőruhás lá­nyok ... És a „szemérmetlen” Naca engedett a köz­véleménynek, Hu szoknyában, nyakig be­gombolt, szoros blúzá­ban, lesütött szemmel, az anyja háta mögött visszament a móló menti sziklához, s ba­rátnőjével együtt leült a sor végére ugyanúgy, ahogyan a többiek... úttestet. A Dózsa György téri szakaszon pedig archaizáló jel­legű lépcsősort képeztek ki. — A hidak terén is sokat tettünk, — mondja Freytag mérnök. Elkészült a közelmúlt­ban a Gerl Mátyás utcai gya­loghíd, mely nagy és régi hiányt pótol! A híd elkészültét Örömmel üdvözölhetjük. Most két kisebb hídon folyik a mun­ka. Az egyik, az Ady és Sas út között létesítendő 15 tonna teherbírású híd, — a másik is hasonló terhelésre, a Csákósor —Sas út között létesül, a TEFU-telep bejárata részére. Elkészültek már a Mária utcai híd tervei. A munkát előrelát­hatóan még az idén elvégzik. A járdák vonalán is élénk mozgás tapasztalható. Eddig elkészültek a József Attila, Al­mást Pál, Liszt Ferenc, vala­mint a Szovjethadsereg utcák járdái és a Kertalja utcai alul­járó. Ezek a munkák, mintegy 800 méternyi járdát jelentenek. További, mintegy 1 kilométer­nyi járda épül az ÜttörŐ és Lá- jer Dezső utcákban, valamint a Ráekapu tér és a vámház kö­zötti szakaszon. Ezeken a ré­szeken máris folyik a munka. Freytag László, városi mér­nök még elmondja, hogy még 1 kilométer hosszúságú járdát létesítenek a Széna téren, a Homok, Vécsey, Kolozsvári, Verőszala és Szeszfőzde utcák­ban. Megtudjuk, hogy az épülő járdák részben aszfaltburkola- túak, részben betonlapokból, részben pedig öntött betonból készülnek. Azzal a jóleső érzéssel távoz­tunk a városi tanács műszaki osztályéról, hogy ott valóban, az anyagi lehetőségek teljes ki­használásával igyekeznek mi­nél rövldebb idő alatt, minél több utat, járdát megépitenb korszerűsíteni. Amíg Eger a múltban úgy volt ismeretes, mint a sok rossz út és kevés járda városa, addig ma a helyzet merőben megváltozott. Ma érezni, hogy a tanács való­ban a lakosság kívánságait váltja valóra. Sugár István Üzemi konyha a termeittsztfveikezotben Eacn a nyáron több termelő­szövetkezet tagsága határozta el, a nagy nyári munkák Ide­gére üzemi konyhát állítanak fel, hogy az asszonyok Is rend­szeresen részt vehessenek a munkában. Ilyen üzemi kony­ha működik a besenyőtelkl Szabad Föld Termelőszövetke­zetben Is. A tagok csaknem kl- !vétel nélkül Igénybe veszik a kedvezményes étkeztetést, A szövetkezet vezetősége |már tárgyal arról, hogy ha a tagság is jónak látja, rendsze­resítik az üzemi konyhát, mert az igen sokat segít a tagok ét­keztetésének megoldásában. Jó termést ígér a dormándi Új fjet Tsz dohánya A dormándi Üj Elet Terme­lőszövetkezetben az idén a töb- |b! terményféleség melleit nagy jövedelemre számítanak do­hányból Is. Ferenc János do* jhánykertész vezetésével jól ^dolgozott a dohánykertész-bri- gád. s így a 7 holdon termelt szabolcsi dohány jó termést ígér, Az aratással egy Időben már meg Is kezdték az áljleve- lek szedését,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom