Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-01 / 154. szám

NÉPŰJSAG

1960. Július L, péntek

ti ml

Ettíre háti

Fel uj tettre, előre hát! Me rettentsen vissza benneteket semmi nehézség, semmi gat. Syáva, aki félre áll, kishitű, íkit nem lelkesít a nagyszerű 'él, amelyért most már Milliók küzdenek. Fel új tettre, előre hát. ifjak, vének, lányok, fiúk, ipák, anyák: mondom, nagyszerű, nemes a cél.

Most mindent bele! Huj... huj ... hajrá!

Július 15-ig meghosszabbították Egerben a szalvétagyűjtési versenyt!

(— ó)

— AZ EGRI HÁZIIPARI

Szövetkezet kötőrészlege •Megkezdte a nagygalléros ku- ' k gyártását. A harmadik Negyedévben változatos színben, kartolt gyapjúból és pa- 1 nutból készül, s már kapható Lesz rövidesen az újdonság.

— ŰJ KÍSÉRLETI réselőgé- . fi próbáltak ki a hét szerdáit az egercsehi szénbányában.

, gépet összeszerelés után még gépüzem udvarán próbakép- m beindították, hogy utána acéltámas frontfejtésen ezdje meg rövidebb időre a ísérleti munkát.

— AZ IDEGENFORGALMI Hivatal egri kirendeltsége különvonatot indít július 24-én Esztergomba, Az út az eddigiektől abban különbözik, hogy nem vesztegetnek időt a visegrádi kirándulással, hanem egyenest Esztergomba mennek, s jut idő bőven a nevezetességekben bővelkedő város megtekintésére. A részvételi díj 39 forint.

— A SZILAGYI Erzsébet Leánygimnázium 2d tanulója Fonyód mellett táborozik egy állami gazdaságban. Délelőtt dolgoznak, i gyümölcsöt szednek, könnyebb növényápolási munkákat végeznek, ,délután száladon pihennek. Sokan vannak i lányok között olyanok, akik nár tavaly is voltak ebben a •azdaságban, s az idén kérték, ogy újra elmehessenek.

A TERMÉS VÉDELMÉBEN. — A gyöngyösi szőlőter- nelő szövetkezetek tagjai réten tudják, hogy milyen nagy /eszélyt jelent a peronoszpóra. károsuk valamennyi terme- őszövetkezete jól felkészült a vegyi védekezésre. Az első peronoszpóra elleni védekező permetezést már mindhárom termelőszövetkezetben elvégezték. Az Űj Élet Termelőszövetkezet azonban ezen a munkán túl már megkezdte a második rézgálicos permetezést is. Ezzel együtt hozzákezdtek a szőlő második kötözéséhez és hegyeléséhez is a szövetkezet tagjai. .

— AZ EGRI Állami Zeneis-\ kola tanárai a nyár folyamán; nagy munkára készülnek. Hat-? tagú kamarazenekaruk a jövő] évben zenei ismeretterjesztő■ előadássorozatot tart, s az eh-l hez szükséges zenei anyagot ál-- lítják össze a nyár folyamán. |

iyörr'i, K. Hegyessy Mari, ; Népszínház kedveit komikusa a Nemzeti Színház későbbi tag ja. a koloi-atúrénekesnő Vad- nay Vilma volt, aki később Somló felesége lett, a szubrett szerepeket a jóhírű Cservár], Ilona alakította, „a bonvivár és operettbuffó” pedig Latabái Kálmán volt. Saját zenekara is volt a mintegy 50 tagú társulatnak.

A jelenlegi színház helyéi megtartott első színielőadás előtti nyitó „prológ”-ot maga Somló Sándor írta. „Ez egy egy- felvónásos drámai mű, tárgya Eger város történetéből, Dobó István idejéből való. midőn az egri hős nők annyira kitűntek!” Ezt követte egy kedves operett: „Az üdvöske.” Augusztus 23-ig játszott a színkörben Krecsányi társulata remek műs< rral.

Krecsán n magáévá tette természetesei i az egriek állandó színházépí ési tervét és egy előadása úszta jövedelmének 50 százaié tát adta „az állandó színház al iptőkéjének gyarapítására’“. 1 Jbből az alkalomból így nyilat cozott a színigazgató: „Eger vár >s minden szépért, nemesért lelkesülő közönsége égető szütségét látja annak, hogy a magyar színművészet számára saját igényeinek megfelelő épületet emeljen, melyben szívből szívhez szólva hangozzék édes anyanyelvűnk, s e célhoz már évek óta járul áldozatkészségével. Az egri közönség iránti rendkívüli tiszteletemnek. rokonszenvemnek, és hálámnak akarom némi tanújelét adni. midőn a nemes célhoz én is egy porszemmel hozzájárulok.” krecsányi kérte a várost,' hogy 6 esztendőre engedélyezze állani a színkört, azonban mivel' „minden szilárdabb építkezés nélkül emeltetett. semmi biztonságot sem nyújt arra nézve, hogy a szél viharát több időre is kiállja, vagy hogy télen át magasabb hóréteg alatt tetemesen meg ne gyöngülne, esetleg össze ne zúzatnék, de mert anyaga könnyen gyúlékony... végre semmi külcsinnel nem bír... következőleg szépészeti szempontból sem engedélyezhető.”

ÍGY AZUTÁN A SOK forró siker színhelyét, az 1000 forint költséggel felépített első nagyobb méretű egri színkört, az 1882-es színiévad végén hatóságilag lebontották. Két év múltán e helyen felépült egy 506 személyes színkör, az ún. „aréna’*, mely fennállott egészen a jelenlegi színház felépítkezéséig.

Sugár István

I960. JŰLTUS 1., PÉNTEK T1BOLD

1821-ben alakult meg a KÍNAI KOMMUNISTA PART.

1914.: A 81,3 kilométer hosszú PANAMA-CSATORNA megnyitása a kereskedelem számára.

' 1884-ben született KISFALUD* STRÓBL ZSIGMOND.

1914-ben balt meg ZSÉLYI ALADÄR mérnök, a repülés egyik magyar úttörőié.

2410 évvel ezelőtt, i. e. 450 körül született ARISZTOPHANESZ, a leghíresebb görög vígjátékíró. Komédiáit nevelésre és a nők’ egyenjogúsítása érdekében kifejtett harcra használta fel: a maró gúny segítségével javítani akart. 44 darabja közül 11 maradt ránk, hatásuk az utókorra rendkívül nagy. Érdekes jelenség, hogy éppen a pelloponesszoszl háború Idején, - Arisztophanesz vígjátékával a békéért tüntetett. Néhány darabját idézünk1: Lüszisztrata, Felhők, Lovagok. Arisztophanesz i. e. 386-ban halt meg.

HOLD! JÁNOS :

H

Magány

EGRI KERTMOZI

Ott, a végállomásnál GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mesterdetektívl GYÖNGYÖSI PUSKIN A kör

GYÖNGYÖSI KERTMOZI Négyszáz csapás HATVANI KOSSUTH Montparnasse 19. FÜZESABONY

Az 57-es riport HEVES

Szegény gazdagok PÉTEHVASARA

Rendkívüli történet II. rész

Időjárás jelentés

Várható időjárás péntek estig:1 Felhőátvonulások, néhány helyen] eső. Mérsékelt, időnként megélénkülő szél. A nappali felmelegedés; kissé erősödik. Várható legmaga-; sabb nappali hőmérséklet 20—23,; várható legalacsonyabb éjszakai; hőmérséklet 8—13 fok között. ■

Távolabbi kilátások: A hét végen« további felmelegedés. (MTI) *

At ez a MAMA, ez

már igazán abszurdum. Légy szíves és mondd meg neki, hogy szüntesse be azokat az apró kiadásokat, ami naponta 4—5 forintomba kerül.

— Ne tüzelj annyira, Péter [ és légy szíves, ne is hangos- | kodj, Pistike fel talál ébredni. | Ami pedig a mamát illeti, nem ! szólhatsz egy szót sem, ha ő ; nem lenne, lányt kellene fo- | gadnunk, vagy pedig lemon- i dani az én havi 1200 forintos I fizetésemről. Az a pár forint ! igazán nem a világ és villa- ; mosra is kell és ha 50 éves is, | igazán megérdemel annyit, . hogy délutánonként megigyon | egy feketét.

■ — Jó jó, szívem, hiszen nem

I akartalak én megbántani, de ! ez már három év óta így fo- i lyik. Három év óta minden- i nap... És ez egy kicsit lealázó i is a mamára nézve, úgy tud ' kunyerálni, mint egy gyerek, holott tudhatná, hogy minden tiszteletem az övé. Ha a hónap elején azt mondja, hogy „nézd, Péter fiam, adjatok nekem 200 forint zsebpénzt”, szó nélkül átnyújtom neki. De ez a mindennapi kérés és miért nem kalkulálja hozzá a bevásárlási pénzhez, miért kell külön elmondani és külön beszámolni arról, hogy „megittam egy duplát 3,60 forint és két szakaszt váltottam, az összesen négy forint 60 fillér”. És ez még nem elég, hanem hozza a háztartási könyvet és a különkiadás rovatba, hogy jobban dühítsen, a szemem előtt jegyzi be ezt az összeget.

— Ne mérgelődj, Péter, mondtam, hogy ne mérgelődj. A mamára pedig hagyd rá, ez a mániája, tudod, hogy milyen pontos volt világéletében és gyere, vesd le már azt a felöltőt, ideje, hogy vacsorázzunk. ★

1/ IRÁLY PÉTER reggel

■«■*■ már nem volt morózus. A reggel máskülönben is vidám valami, különösen, ha olyan csodálatosan süt a nap, mint most. És mellétéve vasárnap van, kellemes időt jósoló, szeptember eleji vasárnap, s a hálószoba ablakából éppen a kertre látni. Bizony, nem valami üde már a kert, az ősz belekóstolt a nagy almafa leveleibe is, s a paprika,

.v.v.vw

paradicsom, a zöldség levelei is fonnyadtak már. Erős harmat hullott az éjjel az csillog még mindenfelé, a nap nem könnyen szippantja már fel azokat, de azért szép így is ez a kert, hiszen egy darabka falut juttat eszébe a városi embernek. . És milyen sokat is ér, nem csoda, ha a mama idejének egy részét ott tölti. Lám, most is sárgarépát szed ki biztosan a húslevesbe, hát persze, hogy abba, hiszen már tegnap dicsekedett vele, hogy milyen nagyszerű marhahúst kapott. — Igazán kár volt tegnap este úgy kirohannom a mama ellen — gondolja Király Péter, s igyekszik minél kisebb zajt ütve felvenni a házikabátját. Felesége még alszik és a kis Pisti a gyermekkocsiban szintén úgy fújja a kását, hogy az ember szíve megtelik gyönyörűséggel és apai büszkeséggel. Csak lassan, csak óvatosan, így ni, most kinyitom az ajtót, be a fürdőszobába, öt perc a mosdás és öt perc múlva Király Péter máris a konyhaasztal mellett ül, kezében az újsággal.

Vasárnap reggel ez az első,

végigfutni a híreket az első oldalon, aztán egyetlenegy hatalmas lendülettel átfordít az utolsó oldalra,, s böngészi az apróhirdetéseket, megint van egy nagy csomó. Nagyszerű dolog ezt végignézni, egy egész város kereskedik itt, kínál, vesz, cserél. Lakás, motorkerékpár, gyermekkocsi, hízott sertés, férfikabát eladó, eladó és ez, de hiszen . s Király kezében megremeg az újság. Hát ez borzasztó. És éppen Tárkány Laci, a legjobb barátja utazik el a városból. Újra végigolvassa a hirdetést: „Elutazás miatt japán szekrény sürgősen eladó. Tárkány -László, Zádor u. 2., I.”

Igen. Semmi kétség, vagy tíz napja jártak nála a feleségével együtt, akkor még semmi szó nem volt az utazásról, azaz, Laci említette, hogy Rozsén, tavalyi nyaralásuk színhelyén egy gyönyörű kis házra alkudozott, olcsó is, szép is, s azóta sem múlik éjszaka, hogy ne álmodna róla. Nekik éppen megfelelő, az áthelyezését is megcsinálják, ha annyira vágyik a falusi éltet után. Csakis ez lehet az ok, amiért megválik a japán szekrénytől, attól a csodálatosan szép bútordarabtól, amiről viszont Király Péter álmodozott. Azok a gyönyörű faragások rajta, szinte megszé- •pül a szoba tőle és állandó csoda tárgya lenne a látogatóknak. Azt megszerezni, de hát, istenem, mennyiért is adná; Ezresekről van szó, egész

biztosan, és jelenleg a házban

található összes készpénz a havi kosztra valón kívül 1500 forint. De valamit tenni kéne, tenni... mielőtt más valaki el nem viszi a csodálatos szekrényt;

★

T ACIKAM, HÁT MEN- ^ TEK?

Király Péter ott szorongatja barátja kezét a szobában, merthogy reggeli után azonnal ide rohant, s közben fél szemmel a szekrényre pislog, amely még ott ván a sarokban, két hatalmas japán virágváza között, s mintha ezt mondaná: „Jól nézz meg, lehet, hogy utoljára látsz, ki tudja, hova kerüfók, egész biztosan nem hozzád, mert én nem holmi ócska vásárfia vagyok, hanem messzi keletről kerültem ide.”

Király nézi is és halkan, szinte félve saját merészségétől kérdezi:

— És mondd, Lacikám, olvastam az újságban a szekj rényről, mondd, mi lenne az ára?

— Igazán érdekel? Ennél nagyobb örömet nem is szerezhettél volna nekem, hogy hozzád kerül. Legalább jó barátot teszek vele boldoggá, mert ritka példány ez, hidd el, s ha igazán meg tudod venni, mint barátnak, olcsóbban i6 számítom.

Király tiltakozik, habár nem egészen a szíve mélyéről jön ez a tiltakozás, merthogy jaj, dehogy is van neki annyi pén- vatív-klerikális városban a •t színházépítésnek igen komoly i- ellenfele; is.

A VAJÚDÓ VITAT végre , eldöntötte 1882 nyarán Krecsá- nyi Ignác. A színházigazgatót már jól ismerték Egerben.

1 1877 áprilisában Egerben • ját- é szott egy hónapig. Olyan tár- ' sulattal, olyan műsorral és s előadásokkal szórakoztatta az egrj közönséget a Kaszinó

• nagytermében, . „aminőben ed> dig nem volt része városunk

■ lakosságának soha.” Majd is• mét járt városunkban és forró t sikereket aratott. 1881 márciu• sában levelet intézett, a városi

> tanácshoz, amelyben tudatja,

■ hogy saját költségén szándéko• zik színkört építeni az előadá> sok céljaira. Ebben az észtén • dobén ugyan nem jöhetett el,

1 de 1882 elején személyesen

• utazott Egerbe, hogy megszerezze a városi tanács hozzájá- rulását a színkör építéséhez.

■ Kezdeményezése sikerrel járt.

1 így ír erről az 1882. április 30- : iki „képviselő ülés” jegyzője:

■ „Krecsányi Ignác színigazgató \ kérése folytán megengedtetett,

■ hogy a nevezett színigazgató által, a városi tanács részéről

' kimutatandó helyen, felállítandó színkör... háboríttatlanul

■ állhasson, s abban folyamodó igazgató társulata tarthassa az

• előadásokat...” A városi tanács . — a már említett bizottsági ha■ tározat értelmében — a Hu- nyady téren, a mai színház helyén jelölte ki Krecsányinak a színháza, illetve színköre felépítése helyét. Gyorsan hozzá is kezdett az építkezéseikhez.

1 Természetesen a színkör épülete merőben fából készült. Június 15-én azt jelenti a helyi lap, hogy „Krecsányi színköre a Korona (vendégfogadó) előtti Hunyady téren már készül.” Az építkezést késleltette, hogy a városi mérnök „a már e hó eleje óta készült faalkotmányt, némely alkatrészek kórhadtsága miatt, lebontatta.” A munka azonban gyorsan haladt tovább, mert 1882. július 8-án „megkezdte játékát a Hunyady téren épített színkörben.” Hosszú kutatással sikerült tisztázni e színkör műszaki adatait is. Hossza a színpaddal együtt 16 öl, a következő beosztással: a nézőtér 9 öl és 2 láb, a zenekari helyiség négy láb, a színpad mélysége pedig 6 öl. szélessége pedig 9 öl. A nézőtér meglehetősen tágas, középen kettéválasztott Zárt- széksorokkal, s 19 „kényelmes páhollyal”. Az emeleti tágas karzatra két feljárás vezetett.

A társulata kiváló erőkből állott: így ott volt Somló Sándor, aki éppen úgy a ; Nemzeti Színház tagja és igaz- : gatója lett, mint Pálffy

JELENTŐS ESEMÉNY színhelye volt néhány napon át Eger városa: itt tartották munkaértekezletüket a vidéki színházak igazgatói, főrendezői, budapesti színházi szakemberek bevonásával.

így hát természetesen figyelmünk az egri színház felé fordult. Kevesen tudják azonban, hogy az 1904. augusztus 20-án megnyílt színház helyén, már a múlt század második felében is színház, színkör, úgynevezett „aréna” állott — és azt nem kisebb ember építette, mint a magyar színészet egyik kimagasló egyénisége: Krecsányi Ignác debreceni színigazgató. A színházhelyiség kérdése a XIX. század második felében egyre égetőbb kérdéssé vált Egerben. 1810 utáni években megépült ugyan Spetz patikárius uram színház- terme — a Szakszervezeti Székház mai előadótermének megfelelően —, azonban ez 60— 70 év múltán már elavulttá lett. Bár az előadások zömét még ekkor is a régi Spetz-ház- ban, az akkori Kaszinó termében. tartották, -L de már különböző szükségmegoldásokkal segítettek a színigazgatók Eger színházproblémáján. így például 1880 júniusában a Széchenyi Kávéház kertjében (a mai Marx Károly utcában) építtetett saját költségén nyári színkört Miklóssy miskolci kerületi színigazgató. Egerben megalakult az „Egri színház- egyesület és részvénytársulat” is, amely céljául tűzte ki egy állandó színház létesítését, illetve a nemes célra megfelelő pénzügyi fedezet biztosítását, összegyűjtését. A nemes mozgalom élén Csíky Sándor, a város legbaloldalibb szellemi vezetője, az 1848-as szabadság- harc helyi politikai mozgalmának lelke .állott.

A városi képviselőtestület. a város tulajdonát képező, ún. „Hosszúpince*’ nevű épületet adta színházépítési célra, azonban ezt a határozatot, noha a megye is jóváhagyta, a belügyminiszter megsemmisítette. Az 1881. július 17-én tartott városa képviselői ülés úgy határozott, hogy

.....az építe

ndő színház részére a ,Hu- iyady‘-féle városi területet (a mai színház helyét!) jelöli ki”. Érdemes idézni a bizottság találó indokolását is: „Tekintse, hogy ... úgy terjedelme, a jelvároshoz való közelsége, mint fekvésénél fogva, a köz- igészségügyi .szempontból is a rívánt célnak tökéletesen meg- ielel...” Az állandó színház építését a helyi lapban többha- iábos, folytatásokban megje- ent cikkek, tanulmányok sürgették, noha voltak a konzerKépek az egri színházi élet múltjából

Színkörök a jelenlegi színház

helyén

Felhőszake az egri Allan

KINN OMLIK az eső. A néhány autó, amely , kényszerűségből elhúz az egri Állami Aruház épülete előtt, úgy vágja az úttesten megállt hagy vizet, hogy a feltörő zuhatag szinte meredek falat képez a gépkocsi két oldalán. Benn az áruház épületében sok ember várja az eső végét. Jobbára falusiak, akik más körülmények között ez alkalommal talán be sem tértek volna ide.

Mindkét bejáratot elállják, lesnek kifelé, s amikor egy férfi átrohanva a Dobó téren, szeretne bejutni a biztos tető alá, szinte élő fal mered elé.

— Engedjenek be, kérem — mondja lihegve —, nagyon sürgős dolgom van, vásárolni szeretnék.

Egyenest ahhoz a pulthoz tart, ahol az esernyőket árulják. Kér egy jó nagy, férfinek való ernyőt, alig nézi meg, csak az árát kérdezi, fizet, s máris szalad kifelé a másik ajtón. Valóban sürgős lehetett a dolga, ha képes volt költségbe verni magát.

Valaki az ajtóban egy pillanatra megállítja:

— Ennyire szüksége volt erre az ernyőre?...

— Már három éve halaszt- gattam a vásárlást — adja meg futtában a választ a férfi, s már el is tűnik a többiek szeme elől.

Néhányan elmosolyodnak a válaszon, aztán ... egyszerre megélénkül a forgalom. Igaz is, miért ne használnák ki az időt, ha egyszer úgysem tudnak most az utcára lépni. Egy idős, fejkendős néni felballag az emeletre, Megáll a sely- ■ mekkel telt polcok előtt, s né- i zelődik.

— Tessék, néni — szól felé i

az eladó. ;

— Tudja, kedves, én most ] nem is nagyon akartam vásá- ] rolni. A lányom nélkül nem ; szeretek... de ez az eső... no, < meg ott van az a szép hal- ; ránykék blúznak való, az na■unTiiiiiiiiiaiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiniuiiiiiiiiiiiuiii! Hullni

idős Idején ii Éruházban

gyón tetszik. Biztosan nem lesz baja vele a lányomnak. Mégis megveszem. Mutassa meg, kedves. •

S NÉHÁNY PERC múlva már a cipők vitriné előtt álL Egy fekete körömcipőt néz, aztán nem törődve azzal, hogy körülötte többen suttognak valami vízről, ami már beszivárgott a cipőraktárba is, azt is becsomagoltatja, s kifizeti.

Az eső azonban csak nem akar alábbhagyni. Egy fiatal házaspárt is nézgelődő körútra csábit a sok látnivaló. Mire lehet szükségük? Egy pillanat alatt kitudódik. A műszaki osztály felé tartanak, mosógépeket pillantottak meg. Az egyik szögletes, a másik henger alakú.

— Melyik lenne jobb? — kérdezi az asszonyka, s a férfi először csak magában hüm- mög, míg végre megszólal:

— Ez a szögletes, nagy les* még. Nem kell ekkora nekünk.

Tehát a henger alakú mellett szavaz. Most már csak a* árat kell megtudni. Az eladóhoz fordulnak, érdeklődnek, aztán néhány lépéssel odébb húzódnak, s félhangon beszélgetni kezdenek.

— Miért ne vennénk meg? — szalad ráncba az asszonyka homloka. — Kiveszünk annyit a takarékból.

— Na, jó, de mikor tesszük

Vissza, tudod, hogy a bútor...

— Tudom hát. Számítsd ki* már tizedikén újra együtt les* a pénz, én meg, ha megvennénk, pénteken már ezzel moshatnék ... Vegyük meg, hiszen nálad van a betétkönyv...

S mi történt? A férj tekintetéből az látszik, „beadta a derekát”.

AZ ESŐ AZONBAN még

nem állt el. Csak csökkent a zuhogás. Lehet, hogy az időjárás is az Állami Aruháznak kedvez, s addig nem szűnik, amíg valakinek meg nem tetszik a 29 500 forintos, ragyogó Simpson motorkerékpár is?...

(W.i