Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-26 / 175. szám

2 NÉPÚJSÁG 1960. július 26., kédá Kongresszusra készülnek a KISZ-fiatalok AZ AMÚGY IS mind szebb eredményekkel büszkélkedő KISZ-szervezetek nemrégen a KISZ Központi Bizottságának határozata nyomán, még in­kább tettre készekké váltak. Kongresszus lesz — s már ez a két szó is éppen elegendő volt majd mindenütt ahhoz, hogy a munkás- vagy parasztfiatalok, minden különösebb megbeszé­lés nélkül tudják, mit jelent ez. A kommunista ifjak nagy ta­nácskozásán az eddigi eredmé­nyekről szóló beszámolóban ott kell szerepelnie annak is, hogy milyen sikerrel állta meg a helyét a sok ezer alap­szervezeti tag az élet minden területén a kongresszüst meg­előző hónapokban. A gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban is ennek alapján dolgoznak már a KISZ-fiatalok egy idő óta. A kongresszusra készülődés je­gyében indultak nemrégen ki a nagyfügedi termelőszövetke­zetbe — amelyet patronálnak —, segíteni a nagy nyári mun­kában. Két vasárnap áldozták fel szabad idejüket, hogy a tsz tagjai mihamarabb végezhes­senek az aratással. Kaszásokat ugyan nem tudtak állítani, de nem is volt rá szükség, mert a gazdaságban kombájn aratott. Annál inkább kellett a mun­káskéz az ürítéseknél, zsáko­lásoknál, behordásnál, vala­mint a kombájnszérűn és a magtáraknál. Hatvannyolc ta­gú brigád segédkezett ezekben a munkákban, s közülük egy ötfős csoport például négy­száz mázsa gabonát forgatott meg a magtárban. A gyár fiataljainak ez volt az első nagy tettük, amelyet a kongresszusra készülődés szel­lemében vittek véghez. S most a közeli jövőtől egymást köve­tik majd az újabbak. Július 20-án taggyűlést tartottak a gyár KISZ-fiataljai, amelyen a többi között úgy határoztak, hogy a kongresszus közeledte alkalmából arra érdemes, szor­galmas, a közösséget szerető, s a KISZ-ben , dolgozni kívánó fiatalokkal erősítik soraikat. Hét tagfelvételi kérelem felett döntöttek. De másról is szó volt ezen a taggyűlésen. Újabb társadalmi munkáról, amélyhez a gyér vezetőségének kérése alapján kezdenek hozzá a munkásfia­talok. Egy rakodót kell építeni az üzem számára, mégpedig mihamarabb. A határozat megszületett: megcsináljuk. Ha hozzákezdenek, egy hét alatt végeznek is a munkával, mert mindig az a fontos, nem­csak jó, hanem gyors munkát is végezni annak számára, aki­nek segíteni akarnak tevé­kenységükkel. Meg máskülön­ben is hasznos ezúttal az ösz- szefogás. A vállalat vezetősége jutalmat tűzött ki a fiatalok számára, ha hamar és jól el­végzik a munkát. Ezt a pénzt kirándulásra fordítják. Azok számára rendezik, akik ebben az évben eddig a legtöbb órát vettek részt társadalmi mun­kában, akiknek csak egyszer kell szólni, hogy munkaidő után lenne valami, amit még el kellene végezni, s máris szí­vesen, odaadással segítenék bármiben. E FIATALOK neveit felje­gyezték az úgynevezett társa­dalmi munka-füzetben. Nevük mellé minden esetben oda­írják, hány órai munkát vé­geztek el, s mennyi hiányzik még a vállalt húsz órához. Kik a legkiválóbbak a 127 KISZ- tag között? Hédervári László technikus, Holzer Alfréd esz­tergályos, Danyi István idom­szerész, Zsólya Tibor marós, Szabó Éva kisegítő adminiszt­rátor, Balogh Ágnes utókalku­látor, Csetneki Lehel előrajzo­ló és adminisztrátor felesége. És még nagyon sokan mások, akiknek neveit hosszan lehetne sorolni, hiszen megérdemel­nék. Mert ebben a gyárban a társadalmi munka becsület dolga lett az idők folyamán. Akik kimentek a termelőszö­vetkezetbe segíteni, rendes munkát végeztek, akik most hozzákezdenek majd a rakodó építéséhez, ugyancsak minden bizonnyal, kifogás nélkül vég­zik el a rájuk bízott feladatot. S minden más mellett ez a tény egyik legnagyobb ered­ménye a KISZ-szervezet tevé­kenységének. Erre pedig már lehet és kell is építeni. A rendes, minden­napi munkában is, amelyben a kongresszus közeledtével — ugyancsak minden eddiginél nagyobb szerep jut a fiatalok­nak. A gyárban ugyanis a dol­gozók hetven százaléka fiatal. Az átlagos életkor, mint kiszá­mították, huszonhárom és fél év. Természetes tehát, hogy a második ötéves tervben meg­szabott feladatok valóra váltá­sában a munka nagyj át a fia­taloknak kell vállalni. S hogy ez sikeres is legyen, azzal a KISZ-tagság egy részéből, amelynek feladatául azt tűz­nék ki, hogy a második ötéves terv rájuk eső részét négy év alatt teljesítenék. NAGYSZERŰ KEZDEMÉ- NYEZES EZ, s óriási jelentő­sége van az üzem munkáját, terveit illetően. A vezetőség rövidesen hozzá is fog a bri­gád felállításával kapcsolatos részletes tervek kidolgozásá­hoz. Az elképzelés az, hogy minden szakterületről bevon­nának fiatalokat a brigádba. Így marósok, esztergályosok, köszörűsök, szerelők dolgozná­nak össze a tervek teljesíté­séért, de munkájukat támogat­nák az ugyancsak a brigádban működő szerszámkészítők, TMK-sok is. A brigád munkájának sike­rére már most lehet számítani. A gyár KISZ-fiataljai nem egy esetben megtanulták, mit jelent egy munkát jól elvégez­ni a saját boldogulásuk érde­kében. Ez persze, csak egyik része a biztosítéknak. A másik az, hogy a leendő brigádtagok, akik között sok olyan is lesz, aki már több alkalommal részt vett társadalmi munká­ban. A fiatalok ilyenkor köze­lebb kerültek mindig egymás­hoz, jobban megismerkedtek egymás képességeivel, törekvé­seivel és felfogásával. Ezt a célt szolgálja a közeli jövőben megrendezésre kerülő kirán­dulás is. A még szorosabb egy­ség megteremtését, amely elő- segítője lesz a jövőbeni nagy közös munka sikereinek. A KISZ KONGRESSZUSON lesz tehát miről beszámolni a szerszám- és készülékgyári fiataloknak. Elmondhatják, hogy már a nyártól készülőd­tek a kommunista fiatalok nagy tanácskozására, s nem is akármilyen módon. Helytálltak a mindennapi munkában, sőt. már a kővetkező nagy felada­tok elvégzésére is terveztek, segítettek társadalmi úton ott, ahol szükség volt munkájukra, s ezáltal is erősítették, egysé­gesítették szervezetüket. Weidinger László érthetővé válik az az igazság, hogy a tanyára is ember kell, nemcsak a városokba. Lassan vége a névsornak, mindenki elmondotta azt, amit az eltelt tíz évből fontosnak, lényegesnek tartott. A tanáro­kat az a megnyugtató érzés ke­rítette hatalmába, hogy lám, érdemes volt ezt az osztályt is öt éven keresztül vezetni, taní­tani, mert nem volt pusztába kiáltó szó a tanítás. A kamato­zó tudás meghozta gyümölcsét, és a kedves hagyomány, a 20 éves találkozó, még több si­kerrel, még több beszámolni valóval várja az egri líceum öreg diákjait, (ádátn) „Szétszór a sors, mint szél a port Ném sok idő a világtörténe­lemben tíz év. De az egyes em­ber életében bizony nagyon so­kat jelent, különösen akkor, ha az • tele van fordulatokkal, vagy éppen az élet kezdetét je­lenti. Ahogy szétnézek az egri ,,prepák” 10 éves találkozójá­nak részvevői között, valahogy úgy tűnik, hogy a tíz év előtti fiúk, akiket akkor is jól ismer­tem, valahogy egészen mások lettek. Ez természetes is, hiszen azóta mindegyik önálló ember, nem retteg többé attól, hogy Molnár tanár úr felszólítja, és egy árva hangot nem tanult, mert előtte való nap lányokkal csatangolt valahol. Nem első­sorban diákcsínyekröl és élmé­nyekről beszélgetnék, hanem a tíz év alatt élért eredmények­ről, az azóta félcseperedett családjukról, és se vége, se hossza annak, hogy feleségek faggassák férjük hajdani osz­tálytársát. Így van már min­den találkozón. Csak azt érde­kes látni, hogy a félszeg, vagy túlságosan magabiztos diákból hogyan is lett felnőtt, hová ke­rült, mi lett belőle, és az okle­véllel hogyan állta meg a he­lyét, ott, ahöl már nem védte tanári notesz, vagy igazgatói intés az élet csapásai ellen. A csevegés, ismerkedés las­san határozott kéréssé válto­zik: mondja el mindenki, hol, merre jár, mit csinál, mire vit­te 10 év alatt. Balázs Sándor, a találkozó vezetője, ő olvassa fel a név­sort. Az első, Ádám Sándor, mindjárt hiányzik, mert Kom­lón van, országos sportvezető- képző táborban előadó. Bodnár Béla meghalt. Egy közülük disszidált. Aztán folytatódik a névsor, sokan nem tudtak el­jönni, de akik itt vannak, mint a kisdiákok, úgy számolnék be jelenlevő tanáraik előtt. Nem mindegyik maradt meg a pá­Togliatti felszólalása as Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának plénumán RÓMA (TASZSZ): Az Unita vasárnapi száma közölte Palmiro Togliattinak, az Olasz Kommunista Párt főtitkárának beszédét a Párt Központi Bi­zottságának és a Központi El­lenőrző Bizottságának legutób­bi együttes plénumán. Togliatti elemezte az impe­rialista agresszió fokozódását a szocialista tábor és a nemzeti függetlenségükért harcoló or­szágokkal szemben, s hangsú­lyozta, emiatt a nemzetközi helyzet éleződik. Vannak viszont olyan más tényezők — mondotta —, ame­lyek ellenkező irányban hat­nak. Ide tartoznak elsősorban a szocialista világ szakadatlan sikerei, a Szovjetunió s a szo­cialista országok gazdasági gyarapodása, különösen pedig a Szovjetunió katonai fölénye, amelyet gyakorlatilag bizonyít az a tény, hogy lelőtték a szov­jet terület fölé agresszív meg­bízatással küldött két amerikai repülőgépet... Nem szabad azonban figyel­men kívül hagynunk az olyan tényt, mint a párizsi tanácsko­zás meghiúsulása, főként pe­dig nem szabad megfeledkezni arról, hogy az atlanti hatalmak szolidaritása az Egyesült Álla­mokkal, háttérbe szorította a nyugat-európai tőkés államok egyes uralkodó csoportjainak a feszültség enyhítése mellett tett megnyilatkozásait... Ezért a közvéleménynek újabb nyomást kell gyakorol­nia a főbb kapitalista országok kormányaira, követelve tőlük az amerikai agresszorok elíté­lését, mindennemű szolidaritás megtagadását velük, konkrét kezdeményezések megtételét a feszültség újabb enyhülése, el­sősorban pedig egy újabb csúcsértekezlet összehívása ér­dekében. Nekünk azonban távolabbi céljaink is vannak — fűzte hozzá Togliatti —..a békéért, a feszültség enyhítéséért, a bé­kés együttélésért és a leszere­lésért folyó harcunkkal lehe­tetlenné akarjuk tenni egy újabb háború kitörését. A háborút csak akkor lehet elkerülni, ha a közvélemény hatalmas erejű mozgalmának és a népek szolidaritásának támo­gatósával harcba széliünk az imperializmus vezetőivel és si­kerül' elszigetelnünk őket — fejezte be szavait Togliatti. Az amerikai kémrepülő, útja lyán, nem tanítanak mindany- nyian. Valóban, eléggé szét­szórta őket az élet, de egyik sem panaszkodhat, és egyik sem hozott Szégyent az iskolá­jára. Pellé Béla Egerben ma­radt, most a Pedagógiai Főis­kola tanéra. Balázs Sándor Egerben maradt, pedagógia szakos tanár. Fekete Ottó hosz- szú mozgalmi pályát futott be, most a Műszaki Egyetem egye­sített diákotthonának igazga­tója. Ivanovtcs János szakszer­vezeti vonalon dolgozott éve­kig, most ő is kollégiumi igaz­gató, de egyben szakszervezeti titkár. Kovács Sándor nem volt itt, de beszámoltak arról a hallatlan energiáról, amellyel nekifogott élete céljának meg­valósításához. Nyelvszakos lett, a Szovjetunióban tanult, most a kereskedelmi kamaránál dol­gozik. Nagy Tibor szavait idéz­ni kell: — Hát gyerekek! Én Csen-. gélén tanítok tíz kerek eszten­deje! Kis hely, tanya, de nem bántam meg, hogy odakerül­tem! Szemem előtt lett a.sáros tanyából igazi település, olyan, ahol mindenfélét megtalálha­tunk, és ahol négytantermes iskola épül nemsokára. Mit csinálok? Mindent. De szeret­nek, és jó érzés hallani azt, hogy így beszélnék rólam: „Ez a mi tanítónk”! Gyertek el, van égy kis jó borom, nézzé­tek meg, milyen jól érzem ma­gam a tanyán élétem párjával és a gyerekeimmel együtt! Nagy Tibor szavaiból árad a derű, széles mozdulatokkal be­szól, mindig mosolyog, és az az érzésem, hogy el kellene vinni öt a végzősök közé, mert sza­vai olyan meggyőzőek, hogy minden lelki prédikáció nélkül As amerikai Imperialisták provo­kációs politikájának folytatásaién! a Közép-Angllában fekvő Bríze Norton-1 USA repülőtámasipontrol 1960, július 1-én, közép-európai idő szerint 11 órakor, egy RB—47-es tí­pusú felderítő bombázót indítottak útnak a szovjet határok felé. Ezt a 6 motoros, Arhangelszk városának irányába tartó — kémrepülőgépet a Szovjetunió határainak megsértése és a leszállási parancs megtagadása után a Szvjaloj Nosz-foktól keletre a szovjet területi vizek felett, 16 óra 3 perckor lelőtték. Jelmagyarázat: 1. A batársértő amerikai kétnre- pülögép útvonala. Z. A legfontosabb észak-norvégial katonai repülőterek rádióállomásai. 3. NATO országok (Európában). 4. A varsói szerződés tagállamai. 5. Egyéb európai országok, tozó vöröskereszt társaságok­hoz. hogy a lehetőség szerint orvosi egészségügyi felszere­léssel siessenek a kongói ható­ságok segítségére a megfelelő kórházi betegellátás biztosítása végett. Ugyanakkor bejelentet­ték. hogy Norvégiából, Kana­dából és Libanonból orvosok és ápolók csoportjai indulnak Kongóba. Joseph Lutula. a kongói kor­mány földművelésügyi minisz­tere vasárnap felhívta a belga mezőgazdasági szakértőket, térjene;. vissza munkahelyük­re. Figyelmeztette a beosztá­sukból eltávozott belgákat, ha hamarosan nem folytatják fel­adatuk ellátását, kénytelen lesz más külföldi szakembe­rekkel pótol -> őket. KAIRO: Az ázsiai-afrikai országok szolidaritási bizottságának ál­landó titkársága táviratban kérte fial az összes ázsiai és af­rikai országokat, hogy július 30-át „Kongó napjaként” ünne­peljék meg, s juttassák kifeje­zésre szolidaritásukat az impe­rializmus ellen harcban álló Kongó népével. Kairól jelentés szerint az Egyesült Arab Köztársaság kormánya vasárnap repülőgé­pen élelmiszereket és gyógy­szereket küldött Kongóba, s a repülőgépet az ENSZ-paranea- nokság rendelkezésére bocsá­totta. eplosósek ziv terveiből Szövetségi Köztársaság hadi­tengerészetének volt tisztvi­selője az NDK hatóságainak több okmányt adott át, ame­lyek bizonyítják a Bundeswehr agresszív jellegét. Steppant az NDK televízió­jában elmondotta, hogy Nyu- gat-Németország uralkodó kö­rei fokozzák háborús előkészü­leteiket a Balti-tengeren. t Kö­zölte, hogy ide összpontosítot­ták a nyugatnémet hadiflotta összerőinek kétharmadát. A nyugatnémet hadügymi­nisztérium 12 új, teljesén kor­szerű tengeralattjárót szándé­kozik átépíteni, ezenkívül a kiéli Howald hajógyárban ha­marosan elkészül az U—■2540 jelzésű és 1820 tonna vízkisz i- rítású tengeralattjáró, amely­nek legénysége 57 fő. E típusú tengeralattjárók felszerelhető’« rakéták kiklövésére alkalmas berendezéssel. Steppant elmondotta, hogy a nyugatnémet hadiflotta sze­mélyzetének kiképzésében rendszeresen felhasználják a hitleri hadiflotta háborús ta­pasztalatait. Idő járás jelentés Várható időjárás kedd estig: fúl- r.yöftióán felhős, hűvös idő. Sök helyen eső. Helyenként élénk északnyugati sáél, Várható legma­gasabb napnáll hőmérséklet lS-ll* Várható legalacsonyabb éjszákéi hőmérséklet 10—13 fok köbölt. tartását a kivonuló belga csa­patoktól. Szombaton hétszáz guineai katona érkezett Leopoldville- be. majd a Kongó folyón hajó­kon folytatta útját Banning- villebs. hogy ott leváltsa a bel­ga katonákat. A kongói ENSZ rendfenntar­tó erők parancsnokságának vasárnap kijelentették, hogy az ENSZ-csapatok tervszerűen haladnak északi és keleti irányban új állomáshelyeik felé, amelyeknek elfoglalása rendben megtörténik. Hernan­do Sampér ENSZ-szóvivő nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, mikor vonulnak be az ENSZ-csapatok Katanga tartományba. Mint a Reuter tudósítója megjegyzi, a kongói belga ha­tóságok azt a reményt táplál­ják, hogy sikerül megtartani- Ok a Kamaninaban és Kitan­ban levő két hatalmas katonai támaszpont j ukat. Az ENSZ-parancsnokság egyik szóvivője megerősítette azokat a híreket, amelyek sze­rint a belga orvosok és ápoló­nők elhagyják Kongót. Az ENSZ világegészségügyi szervezetének (WHÖ) megbí­zottja Leopoldvillebe érkezett. Géniből keletkezett jelentések szerint a Nemzetközi Vöröske­reszt és a Vöröskereszt Társasá­gok Szövetsége közös felhívás­sal fordult a kötelékükbe tar­Úiabh leli Bonn agress BERLIN (TASZSZ): A nyu­gatnémet fegyveres erők újabb tagja ment át a Német De­mokratikus Köztársaságba, s le­leplezte Bonn agresszív terveit, Joachim Steppant, a Német NEW YORK: Mint már jelentettük, Pat­rice Lumumba. Kongó minisz­terelnöke New Yorkba érke­zett. Hammarskjöld ENSZ-fő- titkár vasárnap délután fogad­ta Lumumbát. akivel több mint két órán át tárgyait, az ENSZ szóvivője szerint — főleg a Kongónak nyújtandó gazdasá­gi és technikai segítségről. A megbeszélés után a kongói miniszterelnök kijelentette: „tanácskozásainkat hétfőn és kedden is folytatjuk. Megelé­gedésemre szolgál, hogy az ENSZ főtitkárával folytatott tanácskozás alkalmával megér­tést tapasztaltam.” Egy újság­író kérdésére válaszolva kije­lentette, „nagyon derűlátóan” ítéli meg a helyzetet. LEOPOLDVILLE: Hírügynökségi jelentésék saerint-Leopoldvilleben, Kongó fővárosában, vasárnap érezhe­tőéin enyhült a feszültség, a belga csapatók kivonását köve­tően. Az utcákon az ENSZ rendfenntartó erőinek őrjára­tai láthatók. Sok középület előtt — ghanai őrszemek állá­nak, így Lumumba miniszter- elnök otthonát is ghanaiak őr­zik. Leopoldville és Matadi', Kon­gó legjelentősebb kikötővárosa között helyreállott a megszo­kott forgalom. Luluabourgban a kongói ka­tonák „lelkesedéssel fogadták az ENSZ rendfenntartó erőik- höz tartózó tunéziai katonákat” — közölté az ENSZ-parancs­nokság szóvivője. Elmondotta, hogy a háromezer kongói ka* töna díszszemlét tartott az ENSZ-parancsnok előtt, majd átadta fegyvereit. Barna kikötővárosban, vala­mint Cselában marokkói csa­patok vették, át a rend fenn­Lumumba folytatja tárgyalását Hammarskjilddel A belga csapatok kivonása nyomán enyhült a feszültség Leopold vi lieben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom