Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-19 / 169. szám
4 NÉFÜJSAG I960, július 19., kedd Megváltozott vélemény A jó munka mindig meghozza az eredményét. Ez nem közhely, ez valóság. Általánosan úgy alakult a szülők véleménye az elmúlt évek folyamán, hogy a belvárost Iskolák jobbak, mint a külvárosiak. Valamikor volt is ebben valami. Ennek a felszámolására az egri városi tanács művelődési felügyelője is tett lépéseket, de nem utolsósorban a külvárosi iskolák nevelőtestületének köszönhető az, hogy ez a vélemény gyökeresen megváltozott. Az idei beiratásoknál már nem volt jellemző az a tumultus, ami a belvárosi iskolákat eddig jellemeze- sőt nem egy esetben külvárosi szülők vitték vissza a belvárosi iskolából gyermeküket a körzetbe. Ez is egyik bizonyítéka annak, hogy az egységes oktatónevelő munka nem követelmény már, hanem valósági (á) — TEGNAP KEZDŐDÖTT EGERBEN a megye általános iskoláinál működő karnagyok kéthetes továbbképzése. Kitűnő előadók biztosítják a továbbképzés színvonalát, amely az iskolai énekkari kultúra megjavítását fogja eredményezni.- AZ ÉPÍTŐK Szakszervezetének választmányi ülésén ma délelőtt az építőipari vállalatok vezetőivel megtárgyalják a Központi Bizottságnak az építőiparra vonatkozó legutóbbi határozatát. Megvizsgálják, hogy milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a helyi adottságok figyelembevételével maradéktalanul végrehajtsák a határozatban kitűzött feladatokat. — AZ EGRI XI. sz. iskola a szülői munkaközösség segítségével két új műhelytermet épít, így ebben az iskolában is megindulhat a következő tanítási évben a politechnikai oktatás.- HUSZONÖT HOLDON telepít nagyüzemi almáskertet ősszel a noszvaji Űj Élet Termelőszövetkezet tagsága. — 1959. UTOLSÓ és 1960. első negyedévében 106 filmelőadást tartott a megyei művelődési autó 24 kis településen. Az előadásokat 6643 látogató tekintette meg.- SZÁZ FÉRŐHELYES SER- TÉSFIAZTATÚT épített saját erőből az erdőtelki Aranykalász Termelőszövetkezet tagsága. Az építési munkákat a tsz saját építőbrigádja végezte. — TÍZ VAGON BARACKOT szállított már eddig Nyugat-Németországba a Hevesi Állami Gazdaság. A ba• rackexport még tovább is tart.- PETÖFIBÄNYÄN műszaki értekezletet tartott a Mátra- vidéki Szénbányászati tröszt bizottsága. A műszaki vezetők értékelték az első félév termelési eredményeit- és a balesetek számadatainak alakulását. — NYUGATNÉMET VENDÉGEK látogattak el a napokban Füzesabonyba. Megtekintettek a Petőfi Termelő- szövetkezet gazdaságát, elbeszélgettek a tsz vezetőivel és tagjaival.- AZ EGRI 3. számú iskolában közei negyven 14—15 éves diák továbbképzése fejeződött be. A továbbképzési tanfolyam komoly eredményekkel zárult: a tanfolyam részvevői közül többen jelentkeztek továbbtanulásra. — HATSZÄZ HOLDON termelnek kukorica vetőmagot Lengyelország részére megyénk termelőszövetkezetei és állami gazdaságai.- ÚJ TÍPUSÚ, külföldi, felhúzás játékok érkeztek a sportszaküzlet játék osztályára. Igen keresett cikkek az úszógumik és a műanyag homokozó edények. Nagy forgalmat ért el az üzlet a nemrég lezajlott szalvéta-versennyel. — AZ EGRI járási egészségügyi osztályon tapasztalatcserén vettek részt a pécsi járási tanács egészségügyi dolgozói.- NEGYVEN-ÖTVEN Pob- jeda karóra fogy el havonta az árleszállítás óta Egerben az Óra és Ékszerboltban. Ez a márka a legkeresetteb. de nagyon ízlésesek és praktikusak az asztali ébresztők és villanyórák is. — MEGJELENT a rendelet, mely az egészségügyi dolgozók — közép és alsó káderek «— bérrendezését tartalmazflönyvtárosi eredmények és gondok Pétervásárán Aki Pétervásárára megy, már az autóbuszmegállótól — ha figyel —, észreveszi az utca végén álló kastélyt: gondozatlan külseje és nagy homlokzata a régi világ ittmaradt műemléke. A főurak kastélyában ma igen sokféle szerv működik. a termelőszövetkezeti irodától a Terményforgalmi Vállalat kirendeltségéig. Az épületre kívül-belül ráférne a felújítás, de — úgy látszik — még nem vette senki gondozásba a harmonikus barokk épület ügyét. A járási könyvtár az első emeleten működik. Három helyisége ízlésesen kifestve és bebútorozva. Az épület külseje után kellemes meglepetés ez a gondozottság. A járási tanács a múlt évben a költségvetési tételeken felül még húszezer forintot áldozott a könyvtárra és abból bútorozták be és festették ki a könyvtár helyiségeit. Antal István könyvtárvezetővel és Kerecsendi Andrásné kölcsönzővel beszélgettünk a könyvtár jelenlegi helyzetéről, forgalmáról, érdekességeiről, gondjairól. Antal István lelkes pedagógus, aki alig egy éve vette át a könyvtár irányítását. — Az első félévben kétezer olvasónk volt a járásban és mintegy 20 000 volt a kölcsönzött könyvek száma. A könyvtár állománya 16 000 kötet, ebből a hetven százalék szépirodalom és ifjúsági irodalom, a többi része a könyvtárnak politikai, ismeretterjesztő és műszaki-tudományos mű. — A könyvtár iránt az érdeklődés megnőtt- az utóbbi esztendőben, Pétervásárán is. Amíg 1959-ben egy negyedévben 240 állandó olvasónk volt, az idén az első negyedévben már 254-re nőtt ez a szám. Legszívesebben a szépirodalmat viszik a könyvtárból: Jókait, Mikszáthot, Gárdonyi Gézát, de a mai írók is kelendők, meú Berkesi András, Észter- házi Lajos, Veres Péter és Szabó Magda írásait is szívesen, csaknem ajánlás nélkül viszik olvasni az emberek. — Az olvasótábor a fiatalságból áll elsősorban. Főként nyáron maradnak távol a felnőttek a könyvtártól. De örvendetesen szaporodnak a felnőtt olvasók is. Az olvasmányok kiválasztásában jelentős segítséget nyújt az érdeklődőknek a polc, ahonnan a legérdekesebb újdonságokat emelhetik le. Ugyancsak nagy forgalmat bonyolítanak le a könyvtárban a folyóiratokból: a könyvtárnak huszonhárom folyóirat jár és ezeket a látogatók szívesen forgatják. — A járásból, eredményei miatt, külön ki kell emelnünk, Sirok községet: az ottani üzem könyvtárával együtt 2000 kötete van és forgalma — az üzemi munkások érdeklődése miatt — jobb, mint a központi könyvtáré. Itt Kun Istvánná tisztelet- díjas végez jó munkát. — Nem panaszkodunk, de tényként kell megállapítanunk, hogy a községi tanácsok nem pártfogolják kellőképpen a könyvtárügyet. Bodony község egy éve ígéri például, hogy megfelelő helyiséget biztosít a könyveknek, egyelőre azonban a könyvtár 360 kötettel egy ablakmélyedésben, a sportöltö- ző szobájában kuksol. Ha sport- rendezvény van, itt, könyvvel foglalkozni nem lehet, de ha mozielőadás van, akkor sem, mert a pénztár is itt működik. — Párád község megérti és támogatja a művelődés ügyét. Tavaly kétszáz kötetet vásárolt saját erőből. Az ezernyolcszáz lakosú községben hetvenöt állandó olvasó forgatja a könyvtár könyveit. Beszélgetünk és közben a megyei könyvtárviszonyokra terelődik a szó: a pétervásári járás, eredményeivel hátul kullog. Ennek adja magyarázatát Antal István, amikor azt mondja: — A jelenlegi elhelyezésünk a könyvtármozgalom szempontjából kedvezőtlen. A kastélyban elhelyezett szervek délután négy kor-ötkor befejezik működésüket és akkor itt az egész környék kihalt. Különösen télen, a faluszéli magános épületet nem szeretik felkeresni a nők a barátságtalan környezet miatt. Már szó volt arról, hogy a község belsejében kapunk épületet, de eddig a terv nem jutott el a valóságig. Egycsapásra megváltozna a könyvtár forgalma, hiszen az érdeklődés az irodalom iránt nálunk is megvan. .Reméljük, a tanácsi szervek megoldást találnak elhelyezésünkre. — Mi mindent megteszünk az olvasók érdeklődésének fokozására. Könyvismertetéseket tartunk, a könyvnap alkalmából előadások hangzottak el. Elbeszélgetünk az olvasókkal, hogy tájékoztassuk őket, ízlésüket fejlesszük. Irodalmi fejtörőt is rendeztünk, amikor is négy könyvjutalom talált gazdára. Íme: a nyári munkák idején is van élet a pétervásári járási könyvtárban. Lehetne ez a könyvtári élet mozgalmasabb is, de ahhoz a körülményeket kellene megváltoztatni a könyvtár javára. Reméljük: Antal István könyvtáros és a pétervásári dolgozók kívánsága hamarosan teljesülni fog a járási tanács megértése folytán. (farkas) FILM: Sikoly az utcán Az 1959. évi moszkvai filmfesztiválon ezüstéremmel tüntették ki Lewis Gilbert angol filmrendező Sikoly az utcán című filmjét. A film olyan témát vet fel, amely a világon mindenütt fellelhető, problémája égető, különösen a háború utáni időszakban. A filmet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház mutatja be július 21-től 25-ig. Vasárnap reggel Ma már ott tartunk, hogy a dolgozó nő minden időben mindent megvásárolhat, mert az üzletek nyitvatartási idejének megállapításánál ezt figyelembe vették az illetékesek. Még mindig akad — s akad is majd — olyan asszony, aki csak vasárnap reggel ér rá a vasárnapi ebédhez való bevásárlásra. Legtöbben a kenyérboltot keresik fel Egerben, ami jókor, és jó, hogy nyitva van. Az azonban már nem jó, hogy csak olyan szikkadt kenyeret lehet kapni, amiből ugyan kevés fog elfogyni a családoknál! Amióta ez a bolt nyitva tart, már fel lehetett volna mérni, milyen a fogyasztás, és lehetőleg friss kenyeret árusítanának. Az is helyes, hogy rendszeres bevásárláshoz szoktatják a háziasszonyokat, és csak hétköznap lehet fűszer és élelmiszer árut kapni. Azt is tudjuk, hogy a kereskedelmi dolgozók munkaidejébe nehéz még a vasárnapot is beiktatni, de nem elképzelhetetlen az, hogy a város területén csak egyetlen áruda nyitva tartana egy bizonyos ideig. Vasárnap reggel egy riadt édesanyával találkoztam, akinek reggelre virradóra negyven fokos lázas beteg lett a kislánya, és az egész várost beszaladta, hogy citromot kerítsen, és kétszer- sültet a beteg gyermeknek. Nem kapott, illetve kölcsön kapott. Ma még előfordul, hogy nincs otthon hol ez, hol az, különösen ott, ahol a család apraja nagyja üzemben vagy napköziben ebédel. Nincsenek felkészülve a főzésre, s ha ilyenkor vasárnap főzni akar az édesanya, ijedten veszi észre a hiányzó dolgot. Nem kap. S ha már nem tart nyitva élelmiszerbolt, legalább a piacon árusíthatna vagy a földművesszövetkezet, vagy más állami kereskedelmi szerv. Volt ez is egy időben, s igen jó volt, keresték. Igaz, hogy ezek nem rendszeres esetek, de azért egy csaknem ötvenezer lakosú városban előfordul ilyen is. Mondhatná valaki azt is, hogy ezen az alapon nyitva tarthatna cipőbolt, illatszerbolt és minden más. Nem így van. Minden másnál fontosabb az, hogy a család étkezése, különösen ahol gyerekek vannak, biztosítva legyen, s szűnjön meg a régi kolóniaszokás: kölcsön kérni. Nem szeretnek ma már az emberek kölcsön kérni, és nem is jó dolog. Még egy megjegyzésem volna a vasárnapi áruellátáshoz. Helyes és ésszerű dolog az, hogy nyáron a tejet vasárnap is árusítják a kijelölt árudák, hiszen romlandó. Az is igaz, hogy a dolgozó asszony általában nem engedheti meg magának azt a kényelmet, hogy előre megsüssön, főzzön a vasárnapi napra. S ha már tejet lehet kapni, jó lenne vajat is árusítani a kijelölt helyeken. Miért? Mert nincs mindenütt hűtő- és jégszekrény, s a huszonötfokos melegben nehéz tárolni a vajat. így aztán előadódik olyan helyzet, hogy a piaci' árusok az elmúlt vasárnapon sem győzték már a kora reggeli órákban a keresletet kielégíteni, és reggel 8 órakor egy deka vajat nem lehetett kapni a városban. Eger idegenforgalmi gócpont Van olyan vasárnap, hogy 5—6000 ember jár itt az ország és a külföld minden részéből. Ezeknek az emberek nagy része arra gondol, hogy vajat ugyan minek csomagoljon, hisz ha beérnek a városba, rögtön meg tudják vásárolni. Nem tudják. Néhány probléma ez, amelyet vasárnaponként széliében, hosszában tárgyalnak az asz- szonyok, és várják a megoldást. Ezek olyan dolgok, hogy fel lehet fogni kétféleképpen. Úgy is, hogy vásároljon mindenki idejében, hiszen „hát falun mit csinálnának?” De fel lehet fogni úgy is, hogy ha ilyen sokan várnak orvoslást, mégis csak van ebben valami, amire fel kell figyelni! Cs. Ádám Éva I960. JÜLIUS 19., KEDD: EMÍLIA 1936. július 18-án kezdődött el a spanyol polgárháború. A baloldali Népfront-kormány választási győzelme után Franco tábornok fasiszta felkelést szervezett. A köz- társasági kormány hadseregének szabadságharcosai között nemzetközi antifasiszta önkéntesek — köztük magyar zászlóaljak. — is harcoltak. Németország és Olaszország nyíltan támogatta a fasiszta lázadókat, Franciaország és az USA ..benemavatkozási politikája” következtében a köztársasági csapatok fegyverszállítását a tenger felöl elMagyar röplap a spanyol polgárháborúbóL 110 évvel ezelőtt, 1850. július 18-án született DEAK-EBNER LAJOS festőművész. Ismertek magasszínvonalú népi életképei (Hazatérő aratók, Szolnoki vásár) és a budapesti Bazilikában levő freskói. Deák-Ébner 1934-ben halt meg. 5 évvel ezelőtt, 1955. július 18-án ült össze Genfben a négyhatalmi kormányfői értekezlet. 55 évvel ezelőtt, 1915. július 19-én halt meg SZERGEJ TANE- JEV orosz zeneszerző. i l Július 19-e LAOSZ nemzeti ünnepe: 1946-ban, a japán fasiszta megszállás után ekkor kiáltották ki az ország függetlenségét. 90 évvel ezelőtt, 1870, július 19-én tört ki a POROSZ—FRANCIA HÁBORÚ, melynek folyamán III. Napóleon Sedannál megsemmisítő vereséget szenvedett, s a francia császárság megbukott. A katonai vereség miatti elégedetlenség forradalomban tört ki, melynek eredményeként Franciaországban létrejött a világ első proletárhatalma, az ún. Párizsi kommün. Az a jó Gugyelka Frissen, fürgén, ruganyosán pattantam ki az ágyból, fütyörészve öltöztem fel, s áriákat dúdolva, léptem ki a kapun. Hiába, nincs jobb a kiérdemelt pihenésnél, s az is nagyszerű érzés, ha az ember testét az egészség dajkálja. A sarkon túl Gugyelkába ütköztem. — Szervusz, Gu- gyelkal — mondtam vidáman. — Szervusz, Pe- mete! — mondta Gugyelka és fürkészni kezdte az arcomat. — R osz- szul aludtál az éjszaka? — kérdezte hirtelen és úgy nézett rám, mintha rögtön hazugságon fogna. — Kitűnően! — Érthetetlen — ingatta a fejét, hogy aggódni kezdtem, még a végén elszédül. — Mi volna ezen a hihetetlen? — Gyűrött és fáradt kinézésed van... S azt mondod, jól aludtál ... Ergo: vagy hazudtál... vagy... — Ergo, nem hazudtam, s mit akarsz te azzal a vággyal? — Menj orvoshoz ... akkor neked valami bajod van — tette a kezét váltamra Gugyelka olyan mozdulattal, ahogy a haldoklónak szoktákfeladni az utolsó kenetet. — Én nem megyek orvoshoz, de te eridj a fenébe... Semmi bajom ... Sőt! — mordultam rá, de jókedvem valahogy mintha elpárolgott volna. — Mi az a sőt? Nagyon könnyűnek érzed magad? — Igenis, nagyon könnyűnek. — Várj! — húzta össze szemöldökét Gugyelka, hogy lássam, gondolkodik. — Nem érzel semmi fájdalmat, s mintha lebegnél járás közben, ugye? — Igenis, nem érzek se fájdalmat, se kínt és igenis lebegek, szállók, suhanok járás közben. Nem is járok, repülök, ehhez mit szólsz? — próbáltam gúnyolódni, de idegesített Gugyelka szeme, amelyből, mint rossz vízcsapból, csöpögött a részvét. Lassan már bokáig részvétben álltam. — Ez az... Ez az — ujjongott fel boldogan. — Körülbelül az utolsó stádium. — Micsoda? — Mondom, az utolsó stádium.., Menj orvoshoz, könyörgöm, menj, talán még elérsz odáig... Hisz te nagyon súlyos beteg vagy... Minden szimptóma arra mutat, hogy nagyon, nagyon beteg vagy, csak még nem érzed ... Elkísérjelek? Ostoba ember ez a Gugyelka, ostoba hipochonder, halálmadár... de ... de mintha tényleg szédülnék egy kicsit. S iff, hátul is szúr valami. Érdekes, az előbb ezt még nem vettem észre. S mintha lüktetne bennem valami. De mennyire lüktet! Miért remeg a lábam? A szám is mintha száradna. Lehet, hogy igaza lenne Gugyelka- nak. Nekitámaszkodom a falnak, hogy erőt gyűjtsék. Nem tudok gyűjteni. Nincs miből, csak nyöszörögni tudok... — Az Isten áldjon meg, barátom, segíts... De jó, hogy találkoztam veled... És a megüdvö- zült arcú, boldog Gugyelka karján elindulok a halál felé. (egri) Lármával a halálba A városokban az emberek sokat szenvednek a néha elviselhetetlen lármától. A zaj áldozatait bizonyára érdekli, hogy valaha régen a lármát bűnösök megbüntetésére is felhasználták. I. e. 211-ben például a kínai rendőrminiszter az alábbi szövegű rendeletet adtak ki: „Aki a Legfelső Nagyurat káromló EGRI VÖRÖS CSILLAG A rövidnadrágos ember EGRI BRÖDY Az aranyvonat EGRI KERTMOZI Négyszáz csapás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mindhalálig GYÖNGYÖSI PUSKIN A harmadik HATVANI KOSSUTH Láthatatlan kötelék HATVANI VÖRÖS CSILLAG Btun, a katona FÜZESABONY Szökés a szigetről HEVES Salem! boszorkányok pétervasara Őfelsége kapitánya kifejezést használ, nem akasz- tatik fel, s fejét nem vesszük, szíve nem szúratik át, hanem dobosok, zenészek és egyéb lármázok szünet nélkül hangos zenével és zajongással gyötrik, amíg holtan össze nem esik”. AZ ÉLELMES BIZTOSÍTÁSI ÜGYNÖK — Higgye el, Abel úr, érdemes életbiztosítást kötni.
