Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-19 / 169. szám

1960. július 19., kedd

NÉPŰJSAG

Nagyüzem! módszerekkel arat a Füzesabonyi Állami Gazdaság

Aki igazán korszerű és mo dern gépesített aratást akar

látni, az ne kerülje el a Füzesabonyi Állami Gazdaság gabonatábláit. Nem győzzük csodálni a szinte hihetetlennek tűnő új módszereket a modert' gépek gyors és praktikus munkáját.

— Emberi kéz nem is nyúl a gabonához egészen addig, míg a zsákok száját be kell kötni — mondja Kelecsényi György fő- agronóríius, mert itt a levágástól kezdve egészen a magtisz- tításig mindent a gépek végeznek el.

A dolog érthető is. Ez a gazdaság vetőmagtermelő nagy- ■ zem, ahogyan az itteniek mondják „gabonagyár” és ezek- után nem is lehet elmaradott módszerekkel, költségesen dolgozni. Lássuk hát, mi ennek az újszerű munkának a menete, mi a nagyszerűsége?

A gazdaságban még a múlt hónap 25-én megkezdték az őszi árpa aratását. Kétmene- tes aratást végeznek. Lényege a következő: először rendvágó géppel haladnak végig a táblán. Ennek közel 4,5 méteres vágószerkezete rendre vágja le a gabonát, viaszérésben. A levágott gabona 2—3 napig hever renden, ezalatt a szem a kalászokban tökéletesen beérik és ekkor következik a második menet. Megindul a kombájn rendfelszedővel, felszedi és elcsépeli a felszedett gabonát.

Több mint 300 hold őszi árpát arattak le és csépeltek el ezzel a módszerrel.

Termésátlaguk 16 mázsa

A tavaszi árpa jó része szintén az új módszer szerint kerül learatásra és ebből idáig már 340 katasztrális holdat takarítottak be. A gépek ezután az őszi búza aratásához láttak hozzá. Tíz kombájn dolgozik a közel ezer katasztrális holdas vetésterületen, ebből 7 saját gépük, hármat pedig a Detki Gépállomás kölcsönzött. Ha végeztek, majd visszasegítik, ezenkívül a gazdaság gépei a szomszédos tsz-eknek és az ország északibb részén levő állami gazdaságoknak segítenek majd.

Az ezer katasztrális holdról

15,5 mázsát várhatnak, de minden bizonnyal még ennél is több lesz. A gépek tehát dolgoznak, ahogy az érés következik, napi 150—200 katasztrális holdat aratnak le. Ha minden jól megy, napokon beiül befejezik az aratást.

Megkérdeztük még azt is, hogy sikerült az olasz búza? A gazdaság főagronómusa a következőket válaszolja: A gazdaságban az idén 41 katasztrális jioldon termettünk olasz búzát. Ez a vetésünk a télen erős fagyveszélynek volt kitéve, 40 százalékos fagykárt szenvedett, mégis ennek ellenére 20—25 mázsa átlagtermésre számíthatunk. Az olasz búza is a napokban érik be. Learatjuk és a magját jövőre ismét elvetjük még nagyobb területeken, hisz az idén a növény fagyállósága is kiállta a próbát, jövőre még jobban tud alkalmazkodni éghajlatunkhoz.

Itt különben

minden gabona fémzárolt

lesz, minőségileg tiszta, kifogástalan állapotban kerül majd a tsz-ekhez és az állami gazdaságokhoz vetőmagnak.

A nagyüzemi aratásra jellemző, hogy jóformán mindent kombájnnal aratnak, így a csépléssel nem is lesz külön gondjuk. Igen jól és ügyesen megoldották a kombájnszalma összeszedését és kazalozását. A földeken szétszórt szalmakupacokat közrefogja két Super- Zetor. A két gép között drótkötelek feszülnek, egyszerre megindulnak a gépek és a dróthálók egy csomóba húzzák össze és egy kazalba tolják fel az összes szalmakupacot. Ez is nagyüzemi módszer.

A gépi munka fontosságára

jellemző adat, hogy az egész gazdaság aratását 10 kombájn, két Zetor és öt teherautó, illetve ezek kiszolgáló személyzete bonyolítja le.

Ha már a gépek munkájáról beszélünk, dicsérjük meg a legjobb kombájnvezetőket, Perge Istvánt és Bakos Sándort, akik a versenyben élen járnak.

Igazi nagyüzemi munka folyik a kombájnszérűn is. Egy évvel ezelőtt itt még régi módszerekkel, kézierővel dolgoztak. 30 ember lapátolta, tisztította, szárította a gabonát Szinte hihetetlen: ma két fiatal lány végzi a gépek mellett ezt a nagy munkát. Természetesen itt is a

gépeké a döntő szó

A kombájnokról teherautókon

szállítják ide a kicsépelt búzát. Itt két tisztítót hajt egy villanymotor és ezektől hosszú csőrendszereken jut a magtárakba, tárolóhelyiségekbe. Emberi kéz hozzá sem nyúl, ez a munka is szinte automatikus. Villanymotorral működő gépeli, csőrendszerek, magasnyomású fúvószerkezetek szállítják, továbbítják a gabonát egyik helyről a másikra.

íme a nagyüzemi módszerek a mezőgazdaságban: — állapítjuk meg a séta végén mindannyian, és azokra a tsz-ekre gondolunk, akik még kézierővel, fűkaszákkal dolgoznak. Rájuk gondolunk, de nem szo- morkodva, hanem reményekkel teli, mert a Füzesabonyi Állami Gazdaságban tapasztalt aratás az ő jövőjüket is megmutatta.

Császár István

A »savakat tett kötette a makiári fiataloknál

A makiári KISZ-fiatalok elhatározták, hogy pénteken egésznapos aratással segítenek az Üj Elet Termelőszövetkezet aratási munkáinak elvégzésében. Az elhatározást tett követte, és 35 fiatal indult el a munkára, Juhász József KISZ- titkár vezetésével, a tsz búzatáblájába. Ezen a napon már csatlakozott hozzájuk az egri MÁV állomás KISZ-csapata is, és így együttes munkával sikerült megbirkózni a ledőlt

táblával. 28 fokos hőségben, egész nap dolgoztak, de most elmaradt a hűsítő ital, mivel a földművesszövetkezet összes készletét, 11 üveg sör képezte. Jó vona, ha a szövetkezet gondoskodna ebben a nagy melegben hűsítő italokról, azonban nem csüggesztette a fiatalokat, s elhatározták, hogy szombaton és vasárnap délután a Rákóczi Tsz-nél fognak aratni.

Juhász Ferenc, MSZMP-titkár, Makiár.

... hogy az Egyesült Államok és Kanada fokozza

együttes háborús előkészületeit. Kanadában most építenek a Bomarc típusú rakéták kilövésére alkalmas két támaszpontot, az Egyesült Államokban újabb területeket jelölnek meg a támaszpontok számára a hadi térképeken.

Míg az amerikaiak így változtatják az országuk térképét, nagyon megváltozik a világ politikai térképe is. A gyarmati országokban egymás után lángol fel a felszabadító mozgalom, Kuba szabadságszerető népének mozgalma, Belga-Kongóból érkező hírek mind az erőpolitika változását mutatják.

A népek békét akarnak, még Amerikában is. S ha a nagy fegyverkészítési zajban nem hallják meg a népek hangját az amerikai vezetők — ám magukra vessenek.

A kis országok egymás után jelentik be, hogy nem kérnek az amerikai rakéta- támaszpontokból, nemzetközi bonyodalmakat előidéző, felelőtlen légi repülésekből.

A fegyverkező amerikai vezetők sok mindennel számolnak, de ha a népek békeóhaját nem veszik figyelembe, végzetesen Csalódhatnák.

A kiváló munkájáról híres CIC közléseinek ellenére is.

(— ács)

Veteránok és úttörők találkozója Felsőtárkányban

Több mint egy hete táboroznak már az egri Úttörőház úttörői a félsőtárkányi dombo kon. Az úttörő-kiképzőtábor- ban jelentős esemény zajlőtt le a minap: veteránok keresték fel az úttörőket A veteránok életükről, mozgalmi emlékeikről beszéltek a. fiataloknak. A baráti beszélgetés a kései órákban, az úttörők és a veteránok közös szalonnasütésével ért véget.

Gyermekparadicsom

Valóságos paradicsom a pa- felejthetetlen élményekkel tér* * rádi és a parádsasvári gyér- nek majd haza, a hegyek fcö- meküdülő. Körülötte a Mátra zül. A két üdülőben mintegy rengetege, fölöttük a felhőkbe hatszázötven gyerek üdül, és nyúló Kékes, s sok-sok erdei kéthetenként váltják egymást

Az erdei tisztáson folyik a íutbc!i mérkőzés, a csapatokat Szenvedélyes hangon buzdítják a drukkerek.

réttel, tisztásokrMl, amelyeken a csoportok. Vannak itt Hevesmillió vadvirág illatozik. Es- bői, Borsodból, Békésből, még ténként hús szellő bujkál áfák Bács-Kiskdn megyéből is, so- hözöit és tisztp, friss levegő kan közöttük olyanok, akik árasztja el a tájat. életükben csak most látnak

| A KIS VILLAMOSVONAT |

percek óta már egyhangúan zotyög velünk a Petőfi-altáró „alagútjában”, ahogy itt nevezik a tárnát a bányászok Pető- fibányán. A kis „népes”-kocsi- ban kevesen vagyunk. Néhány karbidlámpa pisla-fénye erőlködik a sötéttel, a felparázslott cigaretták is valóságos esthajnal csillagnak tűnnek.

Velem szemben ül Surá- nyi Gyula mérnök, az al- táró vezetője, akivel a mai bányajárásra együtt elindultunk. A bányászlámpa alulról világítja meg az arcát, amire felülről a bőrsisak kupolája terül. Fiatal arc, nyugodt, férfias vonásokkal: a kontúrok ebben a „reflektori'-fényben még ha- tározottabbakká válnak. Kevés beszédű ember, most is hallgat Ritkán mosolyog, csak a szemében gyúllad ki a mosoly fénye, ha megszólal.

Végre erőteljes rántás a villamosmozdony irányából, éles füttyszó harsan mellé és a „pályaudvar” gyér fényei kúsznak elénk. A II. Déli-gerinc nyugati fővégatnál álltunk meg. Innen már gyalog megyünk tovább, hogy a 67-es frontra jussunk el. Itt Langa Sándor frontmester irányításával 18 bányász dolgozik a 44 méter homlokszélességű fronton. Ez a front már 2200 méterré van benn a föld mélyében. Nemrég robbantottak. Egyszerre háróm fülkében. Most szeneinek. A kaparó éles csikorgással gyűri előre a sötét, csokoládé színű lignitdara- bökat. Hatalmas tenyerű szívlapátok lendülnek a kemény- markú kezekben, a vállizmok kúpja szoböfba illő vonalakkal ugrál a mozdulatok ütemére. A bordákon feszülő izmok kö- tege acélként fénylik.

A munka szépsége, művészete: jut eszembe a gondolat, s

A föld mélyében ...

Bányajárás Petöfibányán

kicsit szégyenkezem, hogy én

csak szemlélője vagyok mindennek. De nincs idő a töprengésre.

— Jó szerencsét! — hallom a

köszöntést

— Mehetünk tovább — szól rám Surányi Gyula. Majd hozzáteszi — minden rendben.

Végig bukdácsolunk a fronton, kerülve a szénkupacokat, a serényen dolgozó bányászokat, miközben halkan percen felettünk, mellettünk az ácso- lat. Majd a front szállítóvágata következik, s eljutunk az I. Déli-gerincre. Itt egy kis, négy főnyi csapatot találunk. A mozdonyvágatot ellenívezik, főidomokkal. Másfél méter előre és egy métert lefelé a talpból fognak fel egyszerre, ■könnyű munkának látszik, pedig nem az. Az iránytól még centimétereket sem szabad eltérni az egymás mellé ágyazott betonidomokkal, mert akkor félre menne a vágat.

■rr sincs |

indulunk is az I. Déli-gerinc nyugati fő-anyagellátó vágatához, ahol hasonló munka folyik. A vágatot 4,40 méteres átmérőjű körszelvényre bővítik ki, hogy két vágány férjen el benne. Ahogy mondják: kitörésben vannak. Egy kitörés három méteres előrehaladást jelent. Felülről kezdik a bővítést, gerendákkal biztosítják a vágatot Három műszak kell hozzá, hogy elkészüljön.

— Ez a fő-anyagellátó vágat körülbelül 1100 méter hosszú lesz — magyarázza Surányi elvtárs. — Legalább két évig eltart, amíg kész leszünk vele,

Ezzel a vágattal hat évre elegendő szér.területet kapunk, amit 13 frontfejtéssel szedünk le. Egy frontunk már befejezte működését, most már a második front dolgozik.

Alig jövünk vissza 100 métert, befordulunk a Délire, a 122-es front anyagszállító vágatán, be a frontra. Itt is szeneinek, 22 ember dolgozik. A műszak elején szereltek: a ka- parót állították be az új mezőbe és a mögöttük levő lefejtett részt omlasztották be. Eltartott négy és fél órát ez a munka. A front 62 méter hosszú. A szenet a belső kaparó innen a külső kaparóra viszi, onnan a szállítószalagra kerül és végig, összesen 3700 méteren át, szalagon utazik a szén az osztályozóig: a napra.

Mi is ilyen szállítószalag mellett folytatjuk utunkat. A vágat széles, rit.kásan villanylámpák sárga fényköre terül szét. A gumiszalag halkan „sír” a görgőkön, alig-alig hallani cuppanó lépéseink zaját. A 67-es front szállítóvágatánál felcsörög a telefon: a diszpécser keresi Surányi elvtársat. No, lám: ebben a földalatti labirintusban a hozzáértőknek semmi a tájékozódás! Én csak szédülök a tájékozatlanságban.

— Az Északi II. gerinc 142-es frontelőkészítő vágatán bejött a víz — néz rám Surányi elvtárs, amikor a kagylót visszaakasztja.

indulunk

GYORS LÉPTEKKEL

máris a „tett-helyre”. Közben elmondja Surányi Gyula, hogy ott is feltárás foíyik, de, sajnos,

a felszabadulás előtti térkép

rossz, pontatlan. A régi V-ös akna területétől a térkép- szerint a 95-ös frontelókészítő vágat a bejelölt vízvédelmi pilléren kívül merőlegesen is 70 méterre, tengelyirányban pedig 230 méterre volt, amikor először vizet kaptak. Ezért fúrtak most előre a 142-es frontelőkészítőn a Craelius-féle fúróval 38 métert, és az óvatosság helyénvaló volt.

Húsz percig tartott az út. Az F—4-es gép biztonságban, hátrább vonult már a fúráskor, a vágatvégnél szivattyú dohog, a fúrólyukba ekkor került bélé az ideiglenes fadugó, még egy kicsit szivárog a víz, aztán megszűnik a vékony spriccelés is.

— Elég bőven jött — mutat az egyik bányász a fúrólyuk felé. Percenkét volt 150 liter is. A fúrógép szivattyúját használtuk fel először ideiglenesen. Még jó, hogy ez a fúróberendezés vízöblítésés.

És úgy mosolyog, mintha valami sportverseny győztese lenne.

Ezt a vágatot 540 méter hosszúra tervezték, a régi térkép szerint tehették is, de csak 300 métert hajthattak ki. a víz miatt. A 143-as vágatót is tehát, ami a 142-essel párhuzo- mosan fut, de 50 méterrel arrébb, csak 300 méterig hajthatják ki, ott előrefúrnak a Crae- lius-szal. és majd akkor dől el: mehetnek-e tovább. Szeretnék a tervezett 500 méteres frontelőkészítő vágatot végig előkészíteni.

Minden fantáziát, gyermek álmodozást túlszárnyal a Mát ra szépsége és azok a gyere kék, akik hazánk különböze vidékeiről nyaralni érkeztet ide, a SZOT-üdülőkbe, örökn

Nem könnyű mesterség a korbacsíonis. Jancsi tudja a mottóját és szívesen mutatja meg pajtásainak is.

először igazi nagy erdőt, hegyeket.

A parádsasvári üdülőben susogó fenyők lombjai alatt gondtalanul játszik a gyerekek egy csoportja. Van itt minden játék, lehet válogatni bőven. Két ílurfcó sakkozik, mások pingpongoznak, kézilabdáznak, ugrálnak, kergetőznek, de olyan ígyerek is akad, aki valami iz- fgalmas könyvvel a kezében Ifélrehúzödva olvas, a gyanta- rszagú öreg fenyőfák alatt.

Visszafelé a Réded -duplává- j gánynái szálltunk fel a népes- '■ re. Együtt jöttünk ki a műszak ; végén a bányászokkal. Az úton! most nem volt csend. a bánya- j szók az üzemvezetőjükkel be- ; szélgettek. Hogy miről? Arról, I hogy az Erőmű nem veszi át a \ szenet. Naponta kettő, kettő és ■ fél óra kényszerállás van j emiatt átlagban. A múlt hónap. 25-ón csökkentett termelést; végzett a bánya azért, hogy az. Erőmű a szállító kötélpályáján; karbantartást tudjon végezni. . És mi lett az eredmény? A; karbantartást csak 27-én vé- • gezték el. s ezért újabb 12 óra' termelési kiesés volt a Petőfi- \ altáróban.

| aOOVEZNEM|„^^:

Ez érthető. Nemcsak azért, ■ mert a kényszerpihenő alatt a; kereset is csökken, hanem, azért is, mert a leállás a bányát is megrongálja. A nagy: nyomás mitt veszélybe kerül- « nek a frontok, ami újabb tete-; mes kárral fenyeget.

Az Erőmű tudja: mit tehet a' kényszerpihenő megszüntété- j séért.

Nem egészen egy tnűszakot' tartózkodtunk bent A bánya- ] nak csak egy kis részét láttuk. ; Valami kevés ízelítőt kaptunk; a bányászok nehéz, de szép; munkafolyamatából.

M A ROvro I bhotÄs:

talán ahhoz, hogy elismeréssel; gondoljunk azokra, akik a föld. mélyéből az erőműveknek, a; gyáraknak és az egyre meghit-, tebbé, boldogabbá váló családi; otthonoknak a részére kibá-. fiyásszák a szenet, a tűz táp%' anyagát. !

G. Molnár Ferenc;

■ Fácán Tibi Rózsaszentmár- [tonból jött. Édesapja bányász kés bizonyára sokat gondol fiára, aki Parádsasváron nagyon [jól érzi magát

• Heves megyei gyerekeket "keresünk az üdülőkben, Körül- .belül százan lehetnek a két ‘üdülőben, többnyire bányá- ,szok, munkások, vasúti dolgozzák fiai. Legtöbbjüket a sportpályán találjuk meg, focizás ■közben. Kormos Józsi, Szucsik .Pista, PalánCz Sanyi, Fajcsák Sándor egriek, Mészáros Jóska [.Hevesről érkezett.

I Egyikük legkedvesebb élményét meséli, a számháborút, ■aihikor teljes fél napig küzdött egymás ellen a két tábor. ! És sorra jönnek elő az él- ’.mények, a kedves történetek ■amelyek talán egy életre felejthetetlenek lesznek a Mát- ■rában üdülő gyermekek részére.

írta: Szalay Is tvár

Foto: Márkusé László