Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-13 / 164. szám

4 NÉPŰJSAG 1960. július 13., szerda iiinst Tiltó szimbólumok A falu közepén az egyik vil­lanyoszlopon ott áll süketen, némán és elrozsdásodva a há­ború egy hangszála, a sziréna. Mezőtárkányban nem is igen tudnak a létezéséről, mert mit érdekli a járókelő embert, hogy mi az a tárcsás valami a pózna tetején. Ki figyel most szirénára? A sziréna némán áll a falu felett, s időnként madarak lak­ják. Galambok költöznek a tár­csái közé, s ilyenkor, ha akar­na sem tudna megszólalni a félelmetes hangszer. Időnként kiüldözik a mada­rakat, ám, ahogy elmennek, a galambok ismét visszatérnek. Mintha tiltakozna a béke szimbóluma, Pax istenasszony madara ... (kiss) — A MÁTRA VIDÉKI Ven­déglátó Vállalat az italbolto­kat melegkonyhás kisven­déglőkké alakítja át. Hatvan­ban nagyszerűen bevált a Sárga Csikó vendéglő, ahol napi 100—150 ebédet szolgál­nak fel. — AZ EGRI Finomszerel- vénygyár teljes egészében át­vette a Panni-robogó gyártá­sát a Csepel Művektől. To­vábbra is gyártják a Bervát. de csak exportra. A 125-ös, a 250-es motorkerékpárok, sőt a 175-ös Tünde robogó új rend­szerű — kevesebb benzint fo­gyasztó — karburátorai is a Finomszerelvénygyárban ké­szülnek. — MEGYÉNK termelőszö­vetkezeteinek új tagjai ebben az esztendőben 1060 anyaju­hot, 23 kost és 557 növendék- juhot vittek a tsz-ek közös állatállományába. — A MÁTRAVIDÉK1 Fém­művek kísérleti üzemében egy gép átalakításán dolgoznak nagy igyekezettel. Mezőgazda­ságunknak sok kombájnláncra van szüksége. A gyár egyelőre új gépeket nem kapott, ezért házilag igyekeznek megoldani a kombájnlánc görgőgyártásá­nak fokozását. — A SZALAJKA völgyé­ben, Szilvásváradnál újabb állandó jellegű bűiét állít fel a Vendéglátóipari Vállalat. A büfé körül kerthelyiséget lé­tesítenek. Az épület nagyobb­részt társadalmi munkával készül, az erdőgazdaság dol­gozóinak közreműködésével. — A MÁTRAVIDÉKI Fém­művekben négymilliós költ­séggel 24 lakás építését kezdik el. Az építkezések még az idén megindulnak és 1961-ben be­költözhetnek az új lakók. — AZ ELMŰLT héten He­vesen szerepelt a szolnoki Szigligeti Színház és Lope de Vega: A kertész kutyája cí­mű darabját mutatták be. A szolnoki együttes jó előadása nagy sikert aratott. — AZ EGRI Finomszerel­vénygyárban 81 fiatal szerezte meg az „Ifjúság a szocializ­musért” oklevelet. Többen ver­senyeztek ugyan, de aki nem érte el a kitűzött három fetté­telt, az oklevelet most nem ka­pott. Legközelebb majd sike­rül. — NEMRÉG divatbemuta­tót tartottak Budapesten, a Ruhaipari Tervező Intézet­nél, ahol a megyék kereske­delmi szakemberei is megje­lentek. Az intézet bemutatta a nyári és késő nyári ruhá­kat, amelyekből a legprakti­kusabb, legszebb divatcikke­ket a szakemberek megren- delták. — A MEGYEI KÖNYVTÁR felújítására eddig 100 000 fo­rintos hitelt biztosítottak. Eb­ből a keretből az ifjúsági és felnőtt olvasók könyvtárhelyi­ségét igyekeznek úgy rendbe­hozni, amely megfelel annak a belső tartalomnak, amit hosz- szú éveken keresztül alakított ki a könyvtár vezetősége. — TÖBB MINT EGY ÉVE használják a Megyevill bri­gádjai azt az elmés földelő szerkezetet a villanyhálózat kikapcsolására, amelyet Vin­ce Ferdinánd brigádvezető készített. Nem nagy dologról van szó, be se adta újításnak, mégis, az üzembiztonság szempontjából igen jelentős ez az ésszerűsítés. Zöldségellátás, útépítés, autóbuszmegálló Megoldott és megoldásra váró problémák Petőfibányán TÖBBSZÖR HANGZOTT már el a panasz Petőfibányán arra vonatkozóan, hogy a telep létszámához mérten nem elég­séges a zöldáruval való ellátás. A piacon kevés zöldségfélét lehet kapni, a MEZOKER két boltjába ugyan naponta érke­zik friss áru, de az percek alatt elfogy. Ezért érdeklődtünk az illetékeseknél: miként oldják meg Petőfibányán a zöldség­áruval való ellátást. Kovács János, a tanácski­rendeltség vezetője, a követ­kezőket mondja: — A probléma reális hely­zetet tár fel. A megoldás azon­ban már megkezdődött. Négy tsz kap árusítási engedélyt, az egyik, a tarnabodi Ezüskalász Tsz, már megkezdte az árusí­tást. Itt kell szólnunk arról is, hogy a piac helyét most akar­juk kialakítani. A hivatalos helyszíni szemlét már megtar­tottuk. Az üzletsor mögötti te­rületre, a patak mellé telepít­jük a piacot. Utat, betonjár­dát, árusítóasztalt és bódét kell építenünk, aminek költsé­ge körülbelül 40 000 forint. A helyi tanács tehát foglal­kozik a kérdés megoldásával, de a piactér kialakításáig is tenni kell valamit a jobb zöld­áru-ellátás ügyében. Milyen intézkedés született a pilla­natnyi helyzet megoldására, érdeklődünk Noszál Rezső elv­társtól, a tröszt munkaügyi osztályának munkásellátási fe­lelősétől, akit éppen a piacon találunk meg. — A MAI NAPON indult meg az árusítás és reggel 4 órától állandóan van vevőjük — mutat a bódé felé, ahol a tamabodiak árusítanak. — Hoztak 10 mázsa uborkát, öt forintért kilóját, öt mázsa bur­gonyát 2,50-ével, tölteni való paprikát, forintjával és zöld­. babot öt forintért kilónként. De hoznak vajat, túrót és ba­romfit is. Tekintettel arra, hogy most vannak itt először, még nem tudták, mire van ke­reslet. Mindennap friss árut indítanak útnak vonaton, s elegendő mennyiséget is. Tegyük hozzá, hogy az árak is olcsóbbak, mint ahogy a MEZOKER árusít, és jóval a szabadpiaci árak alatt vannak. Tehát Petőfibánya zöldség- és baromfiellátása rövidesen biz­tosítottá válik. Még talán annyit a tanács terveiből, hogy az Apci úton egy kilométer hosszú járdát építenek meg, 150 000 forint értékben a községfejlesztési alapból. Ugyanakkor köves utat kap az Apci út, amire a megyétől 300 000 forintos kere­tet biztosítottak. Azt szeret­nék, ha a megyei Útfenntartó Vállalat, amely most a telepen dolgozik, elvégezné ezt a mun­kát is. Ez a megoldás kézen­fekvő. Különösebb magyará­zatra nem szorul. A TRÖSZT A BELSŐ uta­kat rendbenlartja, a kislaká­sok útjait viszont a tanácsnak kell kezelnie. Közösen végzik a sokat emlegetett autóbuszállo­más megépítését, amely most már a megoldás szakaszába lépett. Megtörtént a helyszíni szemle — bár hónapokba tel­lett, mire idáig jutottak —, de a pénzkeret még nincs teljesen b5ztosítva. A helyi tanács 45 000 forintos hozzájárulása bizony­talan. Arra hivatkoznak, hogy a tröszt a községi hozzájáru­lást a megyének adja le, a 45 000 forintot tehát a megyé­től szeretnék megkapni. A tröszt vállalja az építke­zési munkák elvégzését, szak­munkásokat ad, anyagot és építési tervet is biztosít. D a megye a hatvani Építőipari Ktsz-t bízta meg az építke-r > sei, ami újabb bonyodalmat okozott. A helyi tanács azt ké­ri a megyétől, hogy a hatvani ktsz-től vonja vissza a megbí­zatást, hogy a tröszt hozzá­kezdhessen a munkához. Ügy hisszük, hogy ez a meg­oldás sem jelent nagyobb problémát, s mint ahogy a zöldségellátás kérdését sike­rült megoldani, a fenti prob­lémák megoldása sem várat sokáig magára. G. Molnár Ferenc Göring nagylelkű ajándéka Edda Göring, a volt náci ve­zér lánya, legalábbis egyelőre, megtarthatja azt a rendkívül értékes olajfestményt, amelyet keresztelő ajándékul Köln vá­rosa nyújtott át szüleinek. Egy nyugatnémet bíróság a napokban elutasította a kölni városi tanács beadványát, amely szerint Lucas Granach „Madonna a gyermekkel” című képét Göring illegális úton sze­rezte meg, mivel 1937-ben az akkori náci polgármester a kép elajándékozására kényszerítet­te a várost. A városi tanács beadványában rámutat, hogy a EGRI VÖRÖS CSILLAG A mesterdetektív EGRI BRÓDY Fényes esküvő EGRI KERTMOZI A nagy családok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A makrancos feleség GYÖNGYÖSI PUSKIN Odüsszeusz HATVANI KOSSUTH Francis FÜZESABONY Legenda a szerelemről HEVES Magány PÉTER VASARA Halál a nyeregben kb. 50 000 márka értékű képet Hermann Göring a leánya ré­szére keresztelő ajándékul kö­vetelte. A bírósági végzést Köln vá­rosa megfellebbezte. Néhány adat a madárvilágból Nyáron a fecske —1 millió legyet, muslicát, szúnyogot fog. A cinke naponta annyi ro­vart eszik, mint amennyi a testsúlya. A Szovjetunió legkisebb ma­dárkája, a királyka, évente 10 millió apró rovart pusztít el. A kormos légykapó (musci- capa atricapilla) naponta 300— 400-szor repül ki a fészkéből eleségért. Nyáron a bagoly legalább ezer mezei pockot pusztít el, s ezzel vagy egy tonna gabonát ment meg. Ha az embernek olyan étvá­gya lenne, mint a madárnak, naponta annyit enne, ameny- nyit így egy hónap alatt fo­gyaszt el. I960. JÚLIUS 13., SZERDA: JENŐ 2060 évvel ezelőtt, le. 100. július 13-án született JÚLIUS CAESAR római államférfi és hadvezér. Mint a néppárt vezére, a köztársaság kora első triumvirátusának a tagja volt, majd galliai győzelmei (ie. 58- 50-ig! után polgárháborúban lever­te ellenfeleit s a római monarchia megalapítója lett. Julius Caesar uralma a római bi­rodalomban a köztársasági állam­forma rombadőltét jelentette és időszámításunk előtt 44-ben a köz­társaság hívei gyilkolták meg. Je­lentősek irodalmi munkái: A Gall háborúról, A polgárháborúról. ülést tartott a Psdagóps Szakszervezet menve! területi bizottsága Megtartotta rendes havi gyű­lését a Pedagógus Szakszerve­zet megyei területi bizottsága. Az elnöki megnyitó után Szuro- mi Ferenc, a hevesi járási szak- szervezeti elnök tartotta meg beszámolóját, amely azzal fog­lalkozott, hogy milyen változás tapasztalható a termelőszövet­kezeti községekben a pedagó­gusok iskolai társadalmi mun­kájában. A probléma nemcsak időszerű, hanem rendkívül fon­tos napjainkban. A beszámoló­ban a többi között a követke­zők hangzottak el: — A pedagógusok döntő több­sége szívesen vett részt a falu szociálisa átalakításában. So­kan évtizedek óta a faluban élnek, ismerik, szeretik őket, bíznak bennük, ezért nem egy helyen előfordult, hogy csak a tanítónak írták alá a belépési nyilatkozatot. Az, hogy a heve­si járás termelőszövetkezeti já­rás lett, változást jelent az is­kolai munkában is. A termelő- szövetkezet fejlődésével töb­bek között, az iskolai mulasz­tások helyzete is állandóan ja­vul, mert sokkal kevesebb az olyan jelenség, hogy a gyermek mezőgazdasági munka miatt mulaszt. Szorosan kapcsolódik ehhe'z az is, hogy a tanulmányi átlag emelkedett. Beszélt á továbbiakban arról is, hogy. a közös gazdálkodás egyre jobban alakítja az embe­rek közösségi gondolkodásmód­ját. és ez nagyon megkönnyíti a pedagógusok iskolai munká­ját. Jobb a kapcsolat, jobban megértik az iskola problémáit iGOOOOOOOOOOOOOOCXXXX)COOCiCXXOCCOOOOOOCOC>DOOCOOOOOOOCOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>OOOOOCXXXXXOC<X5CXXX>DOCXX>OCOOOOOOO<X Uél háromkor az öreg odament a fiú ágyához és megrázta a vállát; — Mi az? — kérdezte a fiú ijedten; — Fél hárorm Indulni kell. A fiú kezével a székre do­bált ruhadarabok felé tapoga­tott. — Siess — szólt újra az öreg. — Olyan vagy, mint a fiam. Az is ilyen. — Nem szereti a fiát? — Szerettem — mondta hal­kan az öreg. — Megölték, öt megölték. Lementek a lépcsőn. Arcuk­ba csapott a szél. Nemrég állt el az eső. A járda még nedves volt. — Nemsokára leesik a hó; __ 11 — Csak úgy eszembe jutott. Ha öreg leszel, neked is eszed­be jut majd valami. — Lehet. Ha öreg leszek;: s Addig meghalhatok. — Könnyen megy; Valakit elkapnak közülünk, s akkor már az összekötő helyett a Gestapo vár bennünket a Fleu- reurst parkjában. — Siessünk, elkésünk! Sietve mentek. A lábuk né­ha megcsúszott a síkos földön. A szájuk előtt, ahogy lélegez­tek, meleg pára gurult. ★ A z összekötő már várta őket; — A fritzek csapatösszevo­násokat hajtanak végre Párizs alatt. Meg kell akadályoznunk a további lőszer- és ember­szállítást. Fel kell robbantani a hidakat a Szajnán. Ez az uta­sítás! A csoport úgy határo­zott: a feladatot Paul hajtja végre. Az anyagot éjfél után tíz perccel, itt, átveszed. To­PATAKY DEZSŐ: cA hidak UizaJ-iajJjiak vábbi utasításokért a Canettes utcában várnak. ★ T aurent Bastide a térkép fölé hajolt; — Itt! — mondotta és ujjá- val a piros karikára bökött. — Itt áll a híd. Kétforgalmú; Vo­nat és jármű halad egymás mellett. A középső pillér akna- kamrájához kell eljutnod, — Nehéz lesz? — Erős készültség őrzi a hi­dat. Négyes járőrben. A part­ról kell eljutnod a pillérig; Arra halad egy hajó. Onnan kapsz fényjelet, hogy indul­hatsz. — Nehéz lesz? — A németek kétperces szü­netekkel reflektorozzák a hi­dat. Ha eljutsz a pillérig.;. El kell jutnod! Két embert adok melléd. Elkísér az öreg Moreau is. De egyedül kell megcsinálnod. Paul gondolkodva hallgatott. .:. A Renault-gyárban volt lakatos; Azelőtt jól keresett. Megélt belőle. Másra gondja nem volt. Bátyjával élt. Mikor a német csapatok be­vonultak Párizsba, bátyját is megölték. A gyárban, ahol a bátyja dolgozott, fel kellett venni a munkát. A párt utasí­tására a munkások sztrájkba léptek. Tíz munkást közülük agyon akartak lőni. Az iroda­ház falánál. A többiek rávetet­ték magukat a fritzekre, hogy széttépjék őket. Csak úgy, fegyver nélkül. Élükön a báty­jával. Mikor lelőtték géppisz­tollyal, bakanccsal az arcába tapostak, szétroncsolták kopo­nyáját ... Mások mondták el Paulnak, hogyan történt..: Egyedül maradt hát a fiú. Teljesen egyedül. Nem sokáig. Az ellenállásba került; Bátor volt. Minden akciója egy-egy törlesztés volt. Bátyjáért. Min­den feladatot merészen vál­lalt. Időről időre robbant vala­mi: pokolgép a tiszti mulató­ban, a német parancsnokság üvegajtaja, a Commedie de France nézőterén gránátköteg. Ezért esett a választás Paulra. A hidakat senki más nem rob­banthatja fel. Csak Paul, ö a legbiztosabb pont. Paul erősen gondolkozott. — Lehet, hogy nem térhetsz vissza közénk — mondta Lau­rent. — De aki ezt a harcot vállalta, annak minden pilla­natban számolnia kell az éle­tével ..: Indulsz, Paul? — És ha nem sikerül? Vagy sikerül és én mégis ott mara­dok? — Mindenki tudni fog tet­tedről. Ne félj! Megemléke­zünk rólad, szépen fogok majd beszélni. — Most beszélj! — kérte Paul. Laurent Bastide melegen te­kintett a fiúra és gyönyörű be­szédet mondott, amelyben Pault, mint hősi halottat, a harc halottját emlegette. — Derék bajtársunk volt. Kitűnő harcos. Bátrabb a leg­bátrabbak között is. Ezrek éle­tét mentette meg, hogy felrob­bantotta a hidat. A hidak le­szakadtak és Paul ott maradt,­Nem térhetett vissza közénk, Hős volt, hős ..: Paul arca megfeszült. — Ügy halt meg ez a fiú, ahogyan hősökhöz illik. Aho­gyan harcosokhoz illik. Értünk halt meg. Tiértetek is, A né­pért ... Paul felállt. — Köszönöm! — mondotta meghatottan. — Nagyon szé­pen beszéltél. Ezért meghalni is érdemes.:. hogy ilyet mondj rólam., 5 ★ lVyirkos köd terült a folyó víztükre fölé. A reflek­torok csak sárga pontoknak tűntek a parti bokrok közül. A hajót sem lehetett látni a köd­ben, amikor fényjeleket adott. Közelebb jött a parthoz és hal­kan dudált. A csónak loccsant a vizen, ahogyan a folyóra lökték. Ben­ne a három akna, két láda ek- razit, gyújtózsinór. Az aknakamra ajtaja rozs­dás volt. Nehezen nyílott. Az apró fogóval próbálkozott. A szerszám sikongva szaladt vé­gig a vaslemezen. Aztán sike­rült kinyitni. Az őrök léptei a hídon el­akadtak. Észrevették, valaki van a pilléren. Ideges, gyors kiáltások hallatszottak: — Los, los! Zu mir !!! Hier ;.; hier ! Kisebb reflektort cipeltek a híd közepére. Futó, dobogó lábak zaja ;;. Minden rendben; Paul a cigaretta parazsát a és jobb hozzáállással segítenek is azok megoldásában. Igen fontos problémát vetett még fel Szuromi Ferenc elv­társ. amin valóban nemcsak el kell gondolkodni, de a megol­dáson is tömj kell minden hoz­záértőnek a fejét. Valóban, „hol van az megírva, hogy csak a par ászt gyerek maradjon a mezőgazdaságban?” így szólt a probléma. Nem szabad egyol­dalúan kezelni ezt a kérdést. A parasztgyermeke'k tovább nem tanuló tömege mellett sokan vannak még olyanok, akiket csak valamiféle társadalmi konvenció tart vissza attól, hogyha nem tanul a gyerek to­vább. azért mégse menjen ép­pen termelőszövetkezetbe. Ér­demes ezen gondolkodni, és a szülőket ilyen irányban is ne­velni. felvilágosítani — ez ifl feladat. Majd a következő fontos dologról beszélt a járási szak- szervezeti elnök: — A termelőszövetkezeti pa­rasztság zöme szívesen veszi és el is várja a pedagógusoktól azt, hogyha részt vettek a fel- világosító munkában, a szerve­zésben, most is adjanak tőlük telhető segítséget a gazdasági szervező, irányító munkában. A beszámolót vita követte, majd második napirendi pont­ként megtárgyalták a követke­ző feladatokat. (ódám) kanóchoz nyomta. Szikrázva, sercegve tüzbe kapott a zsinór. Akkor gyulladt ki a híd kö­zepére cipelt reflektor. Felugattak a géppisztolyok. Vijjogva, süvítve pattogtak, gellert kapva, fütyültek a pil­lér betonján, a traverzeken a .golyók. Húsába szaggatott a rézfejű mag. Több helyen meg­sebesült; Alig volt ereje partra vinni a csónakot. A csónak aljában tócsában sötétlett a vér, ami sebeiből kiömölt. Szájaszélé- ről apró vércsík folyt mellére. Két társa az egyik bokor alá fektette. Lélegzete el-elakadt. Az öreg Moreau fölébe ha­jolt. Szájáról letörölte a vért. — Fiam... értem nem lett volna kár! Paul szeme lázasan fénylett; — A hidak:;. leszakad... nak — suttogta el-elfúlva. — Az aknák robbanni.;. fognak. Most már... elmondhatja Laurent.;. Paul.: ? hős ... Mondjátok meg neki. — Nem szabad így beszélni, Paul — az öreg hangja meg- CSUklott; — Téged ;.. téged — súgta a fiú —, nagyon szerettelek.:. Moreau! Szemének mozgása megállt. Mereven tekintve a semmibe. Szája körül a fájdalom, a szenvedés nem engedte kinyíl­ni a mosolyt. Torz vonások merevedtek nyitott ajka körül, körbe. Nem hallotta a detonációt, nem látta már a felcsapódó lángnyelveket sem. A híd szer­terepülő roncsait. Csend és sötétség ült a fo­lyón újra a köddel. Csak a golyókütötte sebekből szivár­gott még halványan a vér, Paul vére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom