Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-12 / 163. szám

4 NÉPŰJSAG 1960. július H, Feltárt titok Évszázadok óta folyik a ku­tatás, hogy vajh’ Cicero. a hí­res szónok, kitől tanult meg, legalább is olyan sokat beszél­ni? Szemüveges, reszkető kezű tudósok, fiatal, lelkes kutatók keresték a nagy titok nyitját: nem találták. Naivak. Miért nem fordultak hozzám! Mert a titok nyitja ím: esküszöm, hogy a feleségétől: Tapasztalat kérdése csak az egész. (ó) — KÉT IBUSZ különvonat érkezett Egerbe vasárnap reggel. A debreceni és putno- ki látogatók megtekintették Eger nevezetességeit, s a kör­nyező kirándulóhelyekre is ellátogattak. — MEGKEZDTE a sárgaba­rack exportálását a Hevesi Ál­lami Gazdaság. A külföldön keresett gyümölcsöt a tavalyi­hoz hasonlóan az idén is főleg Nyugat-Németor szagba és Csehszlovákiába szállítja a gazdaság a HUNGAROFRUCT közvetítésével. — CSAKNEM hat mázsa különböző fagylalt fogyott el Egerben vasárnap, a rossz idő ellenére is. A Vendéglátó­ipari Vállalat cukrászüzeme mintegy 10 ezer forint értékű süteményféleségeket készí­tett, s az utolsó darabig mind elfogyott. — AZ EGRI Bútorgyár^ dol­gozói a második negyedévben vállalt 250 rádióasztalka he­lyett, 500 rádióasztalkával ad­tak el többet a kereskedelem­nek, terven felül. — TOVÁBBKÉPZŐ tanfo­lyamot rendez a megyei ta­nács művelődési osztálya a Heves megyei színjátszó-ve­zetők, karnagyok és népi tánccsoport-vezetők részére. A kéthetes tanfolyamon, amely július 18-án kezdődik, a Népművelési Intézet mun­katársai tartanak előadáso­kat. — ÖTVEN FÉRŐHELYES szarvasmarha-istálló épül a vámosgyörki Kossuth Termelő­szövetkezetben. Az építkezést végző munkások elhatározták, hogy a július 31-i határidő előtt már a hónap 25. napja körül átadják rendeltetésének az új épületet. — JŰLIUS 24-én, vasárnap rendezi meg a Megyi Művelő­dési Ház vezetősége a hagyo­mányos Anna-bált a Park Szálló összes termeiben. Az Anna-bálon fővárosi művé­szek lépnek feL — SVÁJCBA szállítottak ri- bizlit a napokban Gyöngyös­ről. Eddig már több mint 10 vagon ribizlit szállítottak a nyugati országok kereskedői­nek megrendelésére, főleg Ausztriába és Nyugat-Német- országba Gyöngyösről. — DIVATOS kosarakat és papírgyűjtőket készít export­ra az Eger és Gyöngyös Kör­nyéki Háziipari Szövetkezet. A kosárkákat és a papírgyűjtő kosarakat hazai vesszőből gyártják. — CSAKNEM TÍZEZER bé­biruhácskát gyártott az Egri Háziipari Szövetkezet. A tel­jes mennyiséget a külföld vet­te át, igen sokat szállítottak népi demokratikus államokba, de Nyugatra is: Angliába, Franciaországba és a dánok­nak. — A KISKÖREI Dózsa Ter­melőszövetkezetnél nagyszerű­en bevált a baromfineyelés, így a szárnyas állatok férőhe­lyeit harmincezerre bővítik ® közeljövőben. Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Szajkó Ödön. Ország Zoltán. Varga István, Angyal Jó­zsef, Oroszi István, Merti Mária, Korocz József, Novák István, Ezsi- as Béla, Fodor László, Tóth Zsu­zsanna, Márkus Katalin Mária, Ró- nási Jenő József, Kovács Tibor, Malisa Mátyás, Dugonics János Ti­tusz, Kiss János. Házasságot kötöttek: Paraszt Fe­renc—Tálas Ilona, Farkas Albert— Bazsó Rozália, Pénztáros Barnabás --Ángyán Erzsébet Mária. Meghaltak: Takács Istvánná (Szi­lágyi Mária), Turóczi István, Kirándulók Egerről A JÚNIUS VÉGE nem úgy sikerült ugyan, ahogy azt so­kan elképzelték, mégis számos autóbusz-különjárat, személy- gépkocsi áll meg naponta a parkírozó helyeken, nem be­szélve a sok vonattal érkező emberről, aki mind meg akar­ja nézni történelmi nevezetes­ségekkel zsúfolt városunkat. Nyomukban járva, sok érdeke­set hall az ember. — Két éve voltunk Egerben, de ki sem tudom mondani, mennyit fejlődött a város az­óta. Üj épületek, új parkok, új elgondolások keltik fel az em­ber figyelmét — mondja Szilá­gyi Sándor, a DIMÁVAG dol­gozója. Én teljesítettem szolgá­latot Egerben, ezelőtt 10 évvel, de rá sem lehet ma már ismer­ni a jól világított, tiszta (!) ut­cákra. Mindenekfelett legjobb érzés a sok parkot látni. Nincs korom, nincs füst, és a gyerek is jól eszik — mosolyogva si­mogatja meg szöszi kislánya fejét. Editke is nyilatkozik: — Nekem legjobban tetszik az, hogy itt nagyobb a kifli, mint otthon. Ez is vélemény és nem is rossz! De nemcsak az emberek be­szélnek, mesélnek a vendég­látóipari vendégkönyvek is. TALÁLUNK KÖZTÜK egyiptomi kereskedő, francia textiles bejegyzését is. A Va­dászkürt Étterem vendégköny­vében a következő érdekes be­jegyzést olvasom: „Poros ut­cák, műemlékek, kitűnő kony­ha, osztályon felüli borok, pon­tos kiszolgálás = Eger. Besz- terczei István gyógyszerész, Pécs.” Ott Miklós már így ír: „ ... irigyellek benneteket, bol­dog egriek.” Kinek higgyünk? Azt hi­szem, mindkettőnek. Békéscsabai csoport járja a a várost. Csodálkoznak az „Egri csillagok” eseményeinek színhelyén. Csodálkoznak azon, hogy ezer más mellett a vár restaurálásán is dolgoznak, arra is gondolnak Egerben. Az­EGRI VÖRÖS CSILLAG A mesterdetektív EGRI BRÖDY Fényes esküvő EGRI KERTMOZI A nagy családok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A makrancos feleség GYÖNGYÖSI PUSKIN Odüsszeusz HATVANI KOSSUTH Csodagyerekek FÜZESABONY Legenda a szerelemről HEVES Magány PÉTERVASARA Halál a nyeregben után letelepedett a társaság a vármúzeum előtt. Beszélget­nek. — Jaj, de magasra kell itt mindenfelé mászni — sóhajt fel egy csinos, fiatal lány, s keserves képpel masszírozza a lábát. — Ugyan! Nincs szebb, mint a hegyvidék, és Eger? Egerben csak azt nem szeretem, hogy itt mindent olyan paprikásán főznek — fűzi hozzá egy bácsi. A fiatalemberek hozzák a söröket, a nők várnak, várnak, hátha ma nem áznak meg. Aztán felszedelőzködnek és el­indulnak, sajnos — csak meg­nézni a strandot. A Dobó téri borkóstolóban egy-egy deci bikavér mellett két német vendég ül. Roko­noknál tartózkodnak Egerben. Amikor szájukhoz emelik a poharat, megborzongnak. Kér­dő tekintetemre krákogva, mo­solyogva jegyzi meg egyikük: — Stark! Aber diese Stadt ist wunderbar! MEG CSETTINT IS hozzá az ujjával, amikor megkérde­zem, mi az, ami legjobban megragadta Egerben. Így vála­szol: — Udvarias emberek élnek itt, mást hallottunk és mást láttunk. Elég ennyi? — fejezte be. i Elég, véleményem szerint elég. Nyugodtan, háborítatla­nul borozgatnak, járják a vá­rost, ismerkednek. Mi kell en­nél több egy nyugat-német­országi vendégházaspárnak? Utoljára a városi tanács előtt üldögélő, eszegető házaspárt kérdeztem meg, mit tapasztal­tak városunkban. Válaszuk dühös, egyben meg­lepő volt. — Sehol semmi irányító táb­la, csak az, hogy „műemlék”. Folyton kérdezősködünk, mégis olyan kerülőkkel jutunk el va­lahová, hogy a lábunk lesza­kad! Bezzeg Pécsett! — sóhajt fel fáradtan. Nem is kérdeztem többet. Úgy látszik, tapasztalt ország­járókkal akadtam össze! ELEG VÁLTOZATOSAK a megnyilatkozások Egerről. Mé­gis kicsit rosszul érzem ma­gam, amikor a tisztaságot em- j legetik, s azon fohászkodom, hogy csak az autóbuszmegálló felé ne menjen senki az ide­genek közül, mert akkor aztán megváltozik a jó vélemény. Irányítótáblák? Rendben van. Ez is igaz. Tavaly még volt bőven, az idén — lekoptak a falról... Ádám Éva A fény ünnepe Tczrnamérán Pár napon belül kedves ün­nepségre kerül sor Tamaméra községben. Az idén községfej­lesztési alapból 380 ezer forin­tos költséggel villamosították a falu újtelepi részét. Az új telep lakói valamennyien volt cselé­dek, — most termelőszövetke­zeti tagok, társadalmi munká­val maguk is részt vettek tele­pük villamosításában, ök szál­lították az anyagot és ásták ki a gödröket. A vezetékeket most húzzák ki, bekapcsolják a há­zakba is, közvilágítás is lesz, s pár nap múlva kigyúl a fény. Ezt a napot bensőségesen ün­nepük meg: a község vezetői és az újtelepiek vendégül lát­ják ezen az ünnepségen a járás és a megye vezetőit is. üt, amely a bíróságra vezet A közúti balesetek száma aggasztóan magas. A hatósá­gok erélyes intézkedésekkel igyekeznek elejét venni a bal­eseteknek, tehát mindenek­előtt a legtöbb baleset okát, az ittas vezetést akarják meg­szüntetni. Szigorú ellenőrzések vannak nap mint nap a közutakon, de lakott helyeken is. Fodor István petőfibányai vájárt, apci lakost azonban nem egy ilyen ellenőrzés alkal­mával igazoltatta a rendőr. Az történt ugyanis, hogy április 12-én figyelmeztették a szolgá­latos rendőrt, figyelje a KZ 89-43. rendszámú motorost, mert részegen vezet és még balesetet okozhat. S valóban, hat-nyolc játszó gyerek között billegett motor- kerékpárján, s csak a vélet­lennek volt köszönhető, hogy megúszta súlyosabb baleset nélkül. Egyenesen a kantinhoz hajtott, ahol ismét pálinkát akart fogyasztani. A rendőr bevonta az egyes ellenőrző la­pot. Eljárás azonban nem in- ' dúlt ellene, mivel ez volt első esete. Röviddel ezután ismét iga­zoltatták. Most Apcon. Ittasan vezetett újból. A két ügy a me­gyei ügyészségen találkozott. A vádirat most készül Fodor István ellen. Mert egyszer mindenki meg­tévedhet, de a visszaeső bűnös a bíróság elé kerül. Bővítik a Louvre-t André Malraux francia kul- túrminiszter nemrég bejelen­tette, hogy a párizsi Louvre-t a világ legnagyobb múzeumává bővítik. Az átalakítási munká­latok több szakaszban történ­nek: az első öt évig tart. Miután a pénzügyminiszté­rium kiköltözött a Louvre Rue de Rivoli-beli szárnyából, ott most 50 kiállítási termet nyit­nak meg. Ez az első és legfon­tosabb munka, amely lehetővé teszi, hogy a Louvre pincéiben elraktározott több mint 6000 műalkotás a nyilvánosság elé kerüljön. A ládákban elraktározott művek közül több mint száz kép korai holland festők alko­tása (7 db Rembrandt és vagy 20 Van Dyck), továbbá a XVII. századi holland iskola több mint 300 képe, XVIII. századi francia festők közel 500 műve, valamint sok értékes, alig is­mert barbisoni iskolához tarto­zó, impresszionista és post- impresszionista mű. A Louvre építkezési prog­ramja évente mintegy 2,5—3,5 millió dollárjába kerül a fran­cia államnak. Egy csodálatos óra A belgiumi Lierre városá­ban Louis Zimmer órásmester helyreállította és még tovább korszerűsítette azt a csodála­tos órát, amelyet annak Idején az 1936. évi világkiállításra ké­szített. Az óra mérete 4,5x3,5 méter és 3 nagy pannóból áll, me­lyeknek mindegyikén 30 szám­lap látható. Ezenkívül mind a három pannó tetején van egy-egy nagy számlap is: az első csillagászati időt, a máso­dik a belgiumi időt, a harmadik pedig a decimális időt mutatja. A pannókon elhelyezett szám­lapokról leolvasható a világ tíz legfontosabb időzónája, a Nap és a bolygók pályája, a földgömb forgási sebessége és megvilágítása, a Hold fázisai, az ár és apály pontos ideje a Föld tíz legfontosabb kikötőjé­ben, stb. Az óra alsó részében auto­maták jelzik az ember áltagos testsúlyát a különböző bolygó­kon és allegorikus alakok mu­tatják be a bolygók nagyság­rendjét. Négy allegorikus alak az emberi élet négy korszakát ábrázolja: A csecsemő, a gyermek és a felnőtt üti a negyedórákat, az aggastyán — a negyedik alak — az egész órákat jelzi. Az összes óraműveket három villanymotor húzza fel, auto­matikusan. I960. JÜLIUS 12., KEDD: IZABELLA 485 évvel ezelőtt, 1475-ben szüle­tett DÓZSA GYÖRGY székely vi­téz, az 1514-es hatalmas paraszt- felkelés vezére. A török elleni had­járatra összetoborzott seregeket az elégedetlen hangulat miatt a kirá­lyi tanács feloszlásra rendelt. E csapatok élére áll Dózsa 1514 ápri­lisában és Pesttől Temesvárig vonul hadával, melyhez az Alföld job­bágysorsban tartott mezővárosainak népe csatlakozott. A mozgalom a ’obbágyfelszabadítást, a rendi ura­lom eltörlését s a földosztást tűzte ki céljául. Dózsa mozgalma és ha­dai ellen a főurak összefogtak és serege felett 1314. július 15-én győ­zelmet arattak. A paraszthadak ve­zérét tüzes trónusra ültették, izzó vaskoronát tettek a fejére s így égették el elevenen. Dózsa György emlékét és alakját — melyet jeles íróink versekben, színdarabokban és regényekben énekeltek meg, a szabadságáért küzdő népünk szívébe zárta. 25 évvel ezelőtt, 1935. július 12-én halt meg ALFRED DREYFUS francia tiszt, akit 1894-ben kémkedés miatt életfogytiglani szám­űzetésre ítéltek. A Dreyfus-ügy hátterében politikai pártok küz­delme folyt, melynek folyamán lelepleződött a francia vezérkar korruptsága. (Zola híres Vádolok című cikke.) Végül is a demok­ratikus pártok győztek és sikerült elérniök Dreyfus rehabilitását. DÓZSA GYÖRGY í j szán a város térképén Minden újat szerető ember örömmel vette tudomásul azt, hogy Egerben, a Mekcsey ut­ca, Almagyar utca sarkán megnyílt egy új önkiszolgáló bolt. Az áruda vezetője és dol­gozói már napok óta, időben és időn túl dolgoztak azért, hogy pénteken reggel végre megnyíljék a bolt. A vásárlók egyelőre idegenkednek az új­donságtól, megszoktak a régit, de ezt a fejlődés majd magi­val hozza és majd megszokják ezt is, mint annyi más, új, jót. Van azonban valami, amit nem szabad elhallgatni. Ez a bolt eddig rendes, tisztességes fűszer- és csemegeüzlet volt, ahol szappantól edényig és kisbicikliig mindent lehetett kapni. Most az üzlet felére csökkent, kisebb lett egy he­lyiséggel. Amit leválasztottak, oda iroda kerül. Hát ez így nem lesz jó, ezt mindjárt a megnyitás napján tapasztal­hattuk. Reggel fél nyolckor nyitottak, egyszerre 27 ember tolongott a középen két „gondo­lával” is rövidített helyiségben. Röviddel a nyitás után már 45 ember várt egymásra, hogy a szorosan elhelyezett polcokhoz érjen. A városnak ez á' része igen sűrűn lakott. Gondolni keleti volna arra, hogy ide bi­zony sokan járnak, és a szűkí­tés helyett az emberek — őszintén szólva — bővítést vár­tak. Huszár József bolt­vezető minden tőle telhetőt j megtett azért, hogy a vásárlók megtalálják , számításukat, mégis lassú így a vásárlás. Két pénztár beállítása így lehetet­len. Nagyon jó dolog az, hogy itt is bevezették az áru házhoz szállítását, ami a tervszerű háztartási bevásárlást nagyban elősegíti. Az is jó dolog, hogy a boltvezető saját hatáskörén belül megoldotta azt, hogy * tejre nem kell blokkot váltani, nem kell sorba állni a pénztár­nál, hanem azonnal fizetni le­het. A közelben nincs tejbolt, s a reggeli vásárlók zöme a tej, péksütemény, kenyér és vaj körül zajlik. Még valami, ami nem tetszik. A pénztárnál levő terelőkorlát nélkül is el tudtuk volna képzelni ezt az új létesítményt. Különben áruval jól ellátott és minden igényt kielégítő a felszerelés. Nagyon kedves je­lenet volt a nyitás előtti ide­ges, feszült légkörben az, ami­kor Huszár József elvtára megkérdezte, mintegy hirtelen gyűlt világosság alapján az egyik fiatal elárusítónőt: — Hát maga miért jött be, hiszen délutános! — Kíváncsi voltam a kez­désre! — válaszolt Kiss Róza természetes mosollyal. Reméljük, hogy a- jó el­adógárda segítségére lesz a vá­sárlóknak abban, hogy ezen a kis helyen is zökkenőmentesen, minden dühöngés nélkül vá­sároljanak a környék lakói, (á) •<iiiiiliiiiiii!li>liiliiliiiiiliiiMliii:iliil<iliili!iiiiitliil>>iiiliiiiiiuii.i h:;iki 1: l ..11ii i. li.l i.11111..■ i:lulu■ 11111ti;li11111i.li,■>:•!:lmiili.lii>lullili.lulill Poríré a bányatelepről: Két évtized a kocsi bakján «Tóth Péter bácsi 52 esztendős. Középmagas ember, haja barna, arcát rán­cok árkosítják ... Két fuvar között beszél­getek vele. — Mióta bánik ló­val? — Harminchat óta. Huszonnégy éve ... Tizenegy esztende­ig járt a föld alá, bá­nyász volt. A Benicz- ky-akna kézifrontján dolgozott. 1936-ban nem szállhatott le a bányába többet. Szer­vezete, egészsége megromlott. A kül­színi munkához tet­ték. Egész nap telt csilléket emelgetett, csilléket ürítgetett, És a fizettség? Nyolc órára 2 pengő 40 fil­lér bért fizettek... Le­gényélet, aztán há­zasság ... Két pengő és negyven fillér! Ke­vés pénz. Nagyon ke­vés. Szíve nem bírta az emelgetést, terhek cipelését. A pénzből megélni nem lehetett. Három év alatt két gyermeke született. Azoknak enni kel­lett adni. A két pen­gő negyven fillérből nem futotta. ... Otthagyja a bá­nyát. Vesz két lovat. Azzal fuvarozik. Pé- tervásárárai Egerbe szállítja a szenet. Ami pénzt ezért kap, abból él. És jön a háború... S az ő életébe is be­leszól. Be kell ruk­kolnia, elhagyni a családot, két gyere­ket és az asszonyt... Aztán a fogolytábor... 46-ban hazajön falu­jába, Egerbocsra. — Mikor került a bányához, fuvaros­nak? — 1949-ben. Azóta fuvarozom a szenet. Mindennap. Reggel hattól délután kettő­ig. Aztán hazaindu­lok. Telt kocsival. Kettő után Bocsra viszem a szenet, az ottani bányászoknak. — Milyen a ló? — Kiismerni töké­letesen nem lehet. Aki azt mondja, hogy ismeri a lovat, az nem mond igazat. Nincs ember a kerek világon, aki azt állít­hatná, hogy ismeri a lovat. Hinni nem le­het a lónak. Ha puha kéz alatt van, azt ha­mar megérzi és ki­fog az emberen. Bán­tani nem szabad. Sze­retni kell. Akkor na­gyon jó. Mert nem erő kell a lóhoz... Hozzáértés igen, meg tudás. — Okos állat a ló. Játékos is. Akkor hagyni kell, hadd játssza ki magát. Itt van az én lovam, a Gyurka. Ötödik pár ló, mióta a bakon ülök. Hallgat rám. Tizenhárom éves, négy esztendeje járok vele. Három kilomé­terről is idejön a ra­kodó alá. Akárhon­nan eresztem el. Január elseje óta tsz-tag Tóth Péter bá­csi. Az asszony öt hold földet, ő meg a két lovát, a szerszá­mokat vitte a közös­be. Ami pénzt keres, az most a szövetkeze­té. Öt munkaegység után fizetik. Minden megkeresett 120 fo­rint után kap egy munkaegységet. — Hány munka­egységet teljesített idáig? — Eddig már 290 munkaegységem van. Havonta negyven­negyvenegy munka­egységet teljesítek. Az egerbocsi Sza­badság Tsz egy mun­kaegységre 36 forin­tot tervezett be. Gyors számvetést csi­nálunk: havonta 1200—1300 forint kö­rül keres. A szövetkezetnek 246 tagja van. Hétfőn kezdik az őszi árpa aratását. 800 kataszt- rális holdnyi kalá­szost kell learatni íz idén. — Én is aratok. Az üzem nekem is ad kétheti szabadságot. — Felesége? — Ö a fejészetben dolgozik. Minden ki­fejt száz liter után kap egy munkaegy­séget. Szépen meg le­het kettőnknek élni a munkánk után. Csak- hát még szorít ben­nünket a gyerekcipő a szövetkezetben. Fe­leségemmel ketten, hét hónapra, a kere­sett munakegységek után, 1200 forintot kaptunk. Nem sok ez a pénz. De lesz még több is. Jövőre bizto­san. A ló türelmetlen­kedik, menni szeret­ne már, ha telve len­ne a szekér. — Megyek, Gyur­ka. .. — kiáltja neki Péter bácsi. Elköszön és megy a kocsi felé, a rako­dóhoz. Hull a szén az apró kocsiba. Aztán a mázsára gördül ter­hével. S a „szénhor­dásban” megörege­dett, kibarnult férfi újra elindul a ló mel­lett, ki tudja hánya­dik fuvarjára... Pataky DesiA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom