Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-10 / 162. szám

4 NÉPŰJSÄG 1960. július 10., vasárnap S Ífiastí Aki csak a kezét bírja.. s ... az mindenki dolgozik a viszneki Béke Termelőszövet kezetben. Még az öregek is. A szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy a széna behordá- sát az öregekre bízza, a hatvan éven felüliekre, akik már nem bírják a kaszát. A szénahor­dásnál viszont tudnak dolgoz ni, sőt a kazlazásnál igen sok szakértelemre van szükség. Nincs is az öregekkel semmi baj. Dolgoznak, igyekeznek, s szaporodnak a munkaegységek a kis könyvekben. És ami a legfontosabb, örülnek az öre­gek. annak is, hogy hasznos embereknek tartja őket min denki. Munkájukra úgy számí­tanak, mint akármelyik másik tagéra. S az ilyen munkával szerzett kenyér még jobban is esik. — d. — HUSZONEGY DOLGO­ZÓ jelentkezett eddig az egri Flnomszerelvénygyárban, hogy fizetett szabadságának terhére segíti a termelőszö­vetkezeteket aratási munká­jában. A jelentkezettek főleg Egerszólát, Makiár és Novaj községekben fognak aratni. A gyár vezetősége messzeme­nően támogatja azokat a kez­deményezéseket, amelyek termelőszövetkezetek aratási munkájának segítését céloz zák.- ZÁSZLÓAVATÓ ünnep­séget tart ma délután öt óra­kor a közelmúltban alakult ká­li termelőszövetkezeti férfi­kórus. Az ünnepélyre meghív­ták a mezöcsáti férfikórust is és közös hangversenyt rendez­nek, a káli ifjúsági énekkarok közreműködésével. — HÁROMSZÁZ szarvas- marhát vásároltak az utóbbi néhány hónapban a pétervá- Sári járás termelőszövetkeze­tei a közös állatállomány fej­lesztésére. A felvásárolt álla­tok .nagy részét már leszállí­totta az Állatforgalmi Válla­lat.- A BÍRÓSÁG elé kerül a hatvani betörő. A közelmúlt­ban Varjú János betört a hat­vani illatszerboltba és onnan több ezer forintos .értéket lo­pott el, főként órákat. A Hat­vani Járásbíróság július 12-én tárgyalja a betörő ügyét, akit rövidesen a betörés után fogott el a rendőrség. — A JÖVŐ HÉT első nap­jaiban kezdik meg az őszi ár­pa aratását a recski Kékesi Gyopár és a szederkénypusz- tal Béke termelőszövetkeze­tek tagjai. Az aratási munka sikeres elvégzése érdekében mind a két termelőszövetke zet vezetősége nagy gondot fordított a munka megszer­vezésére. « ORSZÁGOS állat- és ki rakodóvásár lesz Egerben jú­lius 11-én. — 350 KATASZTRÄLIS HOLDON termelnek az idén megyénk termelőszövetkeze­tei nemesített burgonyát. = A VÉRADÓMOZGALOM tízéves fennállásának évfor­dulója alkalmából július 3-án tartottak Egerben ünnepséget. Ez alkalommal megjutalmaz­ták a többszörös véradókat. A közeli napokban a megye több községében rendezik meg a véradó-ünnepséget. — FOLYAMATOSAN szál­lítják a főzőtököt a csányi termelőszövetkezetek. Eddig mintegy 60 vagonnal szállí­tottak már Csehszlovákia ré­szére. SZOMBATON zárult «■ Heves megyei könyvtárosok, népművelési ügyvezetők és művelődési otthon-igazgatók egyhetes, egri tanfolyama, ^ A tanfolyam során főként fővá­rosi szakelőadók tartottak elő­adást a népművelő munka idő­szerű feladatairól. — TISZANÁNÁRA láto­gattak a mónosbéli gyermek­otthon lakói. A tiszanánai Űj Élet Termelőszövetkezet tagságának meghívására né­hány napot a községben töl­tenek. Péntek este érkeztek, ma műsoros délutánt rendez­nek és július 11-én utaznak vissza Mónosbélbe. hitványságát, a férfi szeméből kipottyantak a könnyek. Utolsó figyelmeztetéssel egy­bekötött írásbeli megrovás szü­letett a fegyelmi eljárás vé­gén és az igazgató Gy.-re he­lyezte át M. Z.-t. Ott nincs a közelben italbolt, új emberek között új lappal indulhat. ★ K. J. jó szakember. Szép ke­nyeret tud sütni. Hirtelen ter­mészetű, hamar felforr a vére és — amint mondani szokták — a víz az agyában. Napokig nincs vele semmi baj, de ha a feleségével összekoccan, akkor otthon igyekszik összetörni a még ép edényeket, káromkod­va leszidja a feleségét és azt a szerencsétlenséget, hogy neki meg kellett születnie — és nem megy be dolgozni. Akkor neki nincs közellátás, nincs ke­nyérsütés, hanem „dühöng” — és nem dolgozik. Hogy a ke­nyérnek való tönkremegy? Hogy a közönség nem kap ke­nyeret — őt nem érdekli. S ve­szekedésének rendszerint ivás a vége. Megsokallta ezt a községi ta­nács és a vállalat vezetősége egyformán és úgy találták, hogy ennek a sornak a végére kell járni. Amikor a vállalat igazgatója a fegyelmi eljárást megindította, K. J. tudta hon­nan fúj a szél, ezért magával vitte az eljárásra feleségét, a „corpus delictit” is. Az asszony védte és bizonyos fokig igazol­ta férjét, a fegyelmin azonban ezt a körölményt csak távoli magyarázatként lehetett figye­lembe venni. K. J. vállalta az okozott károk megtérítését, de az alacsonyabb munkakörbe történő és egy esztendőre szóló áthelyezést nem tudta kikerül­ni. Tudomásul vette a döntést és megígérte, hogy soha többé nem fordul elő vele semmi fe­gyelmi vétség. Itt is a jövő mutatja meg, mennyit tud for­málódni a jóindulatú büntetés hatására az ember, aki csalá­dos, aki jól dolgozik, de szer­telen és fegyelmezetlen. ★ tallózhatnánk tovább a fe­gyelmi eljárások jegyzőköny­vei és határozatai között. A nagy százalék ezekben az ügyekben az italig visz visz- sza, mint mámorító és bolon- dító forrásig. A munkások egy része egy adott pillanatban elszegődik az italboltok törzsvendégi ka­rához és nehezen szabadul­nak onnan. Neveléssel és jó­indulatú szigorral kell ezeket az értékeket megmenteni a társadalom számára, még ab­ban az esetben is, ha az ital­boltok évi tervüket nem tel­jesítik. Farkas András I960., JULIUS 10., VASÄRNAF AM ALIA 70 évvel1 ezelőtt, 1890. Július tO-én született VERA INBER, äzoVjet írónő. Írásaiban a 30-as évek dekadens líráján keresztül a realizmusig jutott. A Nagy Hónvédő Háború alatt a PUL- KOVOI DÉLKÖR című háborús költeménye (1942.) Igen népsze­rű volt. LENINGRADI naplö- jában az ostromlott város pol­gárainak hősi harcát meséli el. Életrajzát a HELYEM A NAP ALATT című könyvében írja le. * 65 évvel ezelőtt született KARL ORFF, nemzetl-dijas német ze­neszerző. Újszerű, epikus, zenés színdarabjaiban a zene és a színház minden fajta eszközét (a táncot, a pantomimt, a ki­mondott,. s a dallamba öntött szavakat, a zenekar hangkullsz- száit) az illető mű stílusának rendeli alá (A HOLD, AZ OKOS EMBER, ANTIGONAE). 130 évvel ezelőtt, 1830. július 10-én született CAMILLE PISSAR­RO francia festő, az impresszionizmus egyik fő képviselője. Táj­képeket és párizsi városrészleteket festett. Tájképeiben az ún. BARBIZONI iskolának volt a követője, közvetlenül a természet benyomásai alapján készültek képei. Pissarro 1903-ban halt meg. 1960. JÚLIUS 11., HÉTFŐ LILI Július 11-e a MONGOL NÉPKÖZTÁRSASÁG nemzeti ünnepe: 1921-ben, e napon kezdődött az ország hatalmas politikai átalaku­lásához vezető NÉPI F.ORRADADALOM VERA INBER Diákok gondja Az iskolák irodái csende­sek. Mindenütt van szolgálat, egy-egy nevelő, vagy az igaz­gató benn vari. sok helyen többen is. mert a nyár nem teljes pihenés a pedagógus­nak, van mit elvégeznie min­denkinek, csak éppen a QVer' meklármától csendesek az is­kolák. Azért nem egy esetben előfordul, hogy például a kö­zépiskolákba bekopog egy- egy diák. és megkérdezi a ta­nárt. vagy az igazgatót, nem tud-e számára valamilyen nyári elfoglaltságot. Sokan például szívásén elmennének két hónapra valamilyen üzemibe, ismerkednének a gyárral, az üzemmel és így még a pályaválasztás kérdése sem maradna az utolsó gim­náziumi év végére. Ehhez azonban az lenne szükséges, hogy az üzemek szorosabb kapcsolatot, tartanának fenn — esetleg az általuk kiválasz­tott — iskolával. így az a kér­dés is megoldódna, hogy a vállalatok szakmunkás-után­pótlását nem teljes statiszti­kai alapon, hanem előzetes ismerkedés után tudnák biz­tosítani. A nyári foglalkozá­sok ideje alatt az is elválna, hogy a még diákgyereknek van-e valóban kedve, hajla­ma, arra a munkára, nem mást gondolt-e akkor, amikor pályát választott, s nem mást kapott-e, amikor már egy életre eljegyezte magát — megbánva mindent — vala­milyen szakmával. E z az utolsó szempont nem általá­nos ugyan, de hogy ugyanaz­zal a szóval éljek, nem is utolsó. Az iskolák is igénylik ezt, a tanulók is kérik, talán meg is lehetne valósítani. (ádám) A Magyar Néphadsereg Szín­házában két évvel ezelőtt be­mutatott és több vidéki szín­házban is nagy sikerrel ját­szott Ilyen nagy szerelem cí­mű drámából film készült Csehszlovákiában. Szerzője Pa­vel Kohut, a neves csehszlovák rendezővel, Jiri Weiss-szel tár­sult ehhez a vállalkozáshoz. Az érdekes szerelmi törté­net, amely napjaink egyik ége­tő problémáját boncolgatja, nagyszerű színészgárda eleve­níti meg a mozivásznon. Közü­lük, kettőt, a hazánkban is is­mert és népszerű Marie Toma- souá-t és Vladimir Ráz-t mu­tatjuk be olvasóinknak. EGRI VÖRÖS CSILLAG 10—11-én: A mesterdetektív EGRI BRODY 10—11-én: Nincs előadás EGRI KERTMOZI 10—11-én: A nagy családok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 10—11-én: Fatima GYÖNGYÖSI PUSKIN 10- én: Ilyen nagy szerelem 11- én: Odüsszeusz (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH 10—ll-én: Francis FÜZESABONY 10—ll-én: Hely a tetőn HEVES 10- én: Veszélyes barátság 11- én: Magány PETERVASÁRA 10-én: Három csillag U-éiK Nincs előadás A ss Sony háború Mint pont a mondat végén... Legalábbis remélhető, hogy ez már a befejező aktus. Zárótétel. Fegyverle­tétel. Bírósági tárgyalás. Járásbíróság. Hat­van. Tárgyal a Rőczey­tanács. A vádlottak padján két asszony. Kölcsö­nösen vádolják egy­mást, becsületsértés miatt. Mert igen, is­mét asszonyháború volt Hatvanban: asz- szonyi nyelvek csatá­ja. Monoton hangon ol­vassa fel a vádakat a bíró. Ki mit mondott. És kinek. Hosszú idő kell, míg megérti az ember, s nagyjából áttekintheti az egész ügyet. Két vádlott és két tanú. A vádlottak nehéztüzér­ségi párharcot vívtak egymással: igen sú­lyos sértésekkel igye­keztek sebet ejteni az ellenfélen. A tanúk, szintén asszonyok, könnyűlo­vassági rohamot intéz­tek. Csatát vívtak te­hát ők is. Igazán ne­héz megérteni, hogy miért a másik két asz- szony ül a vádlottak padján, hisz ennyiből bármelyik lehetne ta­nú, s vádlott is. Perelhetnék a tanú­kat és a tanúk a vád­lottakat. Gyerekek miatt rob­bant ki a háború. A Jóska gyerek megverte az Évát. A kicsik peYsze már újra a legnagyobb egyetértésben játsza­doztak, amikor az anyák között legjob­ban tombolt a harc, a legocsmányabb sza­vakkal tisztelték meg egymást. A vádlottak kihall­gatása folyik. Ezt a bíró mondja: — Kérem, a bíró­ságnak nem az a fel­adata, hogy börtönbe juttasson embereket, vagy súlyos pénzbün­tetéseket szabjon ki __ Le hetővé akarjuk ten­ni, hogy békességben menjenek haza. így nem lehet egymás mellett élni... Gon­doljanak arra, hogy gyerekeik vannak, egyiküknek négy, má­sikuknak kettő.,. Az asszonyok nem békülnek. Simonná: — Ha ő sem, akkor én sem ... Czibolyáné: — Kérem a meg­büntetését ... A bíró csoportosítja a becsületbe gázoló kijelentéseket. Ki, hányat vágott a másik fejéhez. Egyiknek sincs „szé­gyellni” valója. Derekasan küzdöt­tek. Mint gépfegyver köpi a golyókat, úgy röpködtek a piszkos, cafat, rongy és egyéb, ennél sokkal súlyo­sabb, de a nyomda- festéket nem tűrő jel­zők, kifejezések. Megtámasztották ezeket még a tanúk segítő támadásai is. Ha enyhült a vezérek rohamának lendülete, ők támadtak. Most tanúk. Persze, ahogy lát­tam: hamistanúk, hi­szen csak az ellenfél káromlásairól van tu­domásuk, saját véden­cük ■ ártatlan. Csak tűrt. Es szenvedett. A bíróság mindket­tőt bűnösnek találta, büntetést azonban egyikre sem szabott ki. Elégtételt vettek egymáson. Egyenlő erők küz­döttek. Derekas harcot vív­tak. Azért én item tün­tetném ki egyiket sem hősi érdemrendekkel (szántó) Marie Tomasová-val az utób­bi években többször találkoz­tunk csehszlovák filmekben. A most bemutatásra kerülő Ilyen nagy szerelem című filmben a női főszerepet, Lídia alakját formálja meg drámai erővel, mély belső átéléssel. Tomasová 1954-ben kapta első filmszere­pét, Karel Stekly nálunk is bemutatott és emlékezetes filmjében, az Anná-ban. Ez­után felfelé ívelt a pályája. Játszott a Husz-trilógiában, A szeptemberi éjszaké-ban, A varázsdudá-ban, Az eltévedt ágyú-ban. Legutóbb a Dulszka asszony erköldSe című, nagysi­kerű filmben találkoztunk ve­le, amelyben Hankát, az elcsá­bított cselédlányt alakította fi­nom művészi eszközökkel. Szerénységével, közvetlenségé­vel egyaránt belopta magát a színház- és a mozilátogatók szívébe. A mindig derűs, jó­kedvű színésznő egyébként a prágai Nemzeti Színház egyik vezető tagja. Vladimir Ráz viszonylag a fiatal nemzedékhez tartozik. 1923-ban született. Az érettsé­gi után a prágai konzervatóri­umban tanult. 1947-ben lett a prágai Realista Színház tagja. Az Orosz kérdés-ben lépett fel először. Vezető szerepet kapott Gorkij Kispolgárok című da­rabjában is. Oscar Wilde Bun- bury-jében már főszerepet ját­szott. Két év múlva ott hagyta a színházat és a Csehszlováki­ai Állami Filmhez szerződött. Első szerepét az Aljena című filmben alakította. Ismertebb filmjei még: A néma barikádi Tavaszi vihar, A vér titka, Ku- tyafejúek, Dulszka asszony er­kölcse stb. Szinte testére sza­bott szerepet kapott az Ilyen nagy szerelem-ben. Jogos kíváncsisággal várjuk a nagysikerű színdarab film- változatának helyi bemutatá­sát. (Mf Bemutatjuks Marie Tomasovát és Vladimir Rázt lését és eltávolította a válla­lattól. Mielőtt azonban az utol­só szót kimondotta volna, kö­rültekintően megvizsgálta K. F. körülményeit. Az utcában, ahol K. F. lakik, többen el­mondották, hogy az utóbbi időben K. F. italozásnak adta fejét. Jó szakmunkás, de ért­hetetlen módon az ital kerítet­te hatalmába. Agglegény még, aki szép keresetét nem hasznos dolgokra költötte, hanem az éj­szakázásra és az italra. A vál­lalattól történt eltávolítás bi­zonyára komolyabb gondolato­kat ébreszt K. F.-ben, aki nemcsak lehet még kitűnő szakmunkás és rendes ember, de kell is, hogy megtalálja az utat az ivástól a szorgalmas és fegyelmezett életig. ★ M. Z.-nak fia született. M. Z. úgy mutatta meg örömét má­soknak is, hogy szólt a kőmű­ves-brigád tagjainak és inni mentek a munkahelytől har­minc lépésre fekvő italboltba. Az építés főnöke az italozás megkezdése után mintegy órá­val érkezett motorkerékpáron K. községbe, ahol a gyógyszer- tár építésénél csak az éjjeliőrt találta. ^ Az italboltban megne- szelték a dolgot, nosza ki-ki igyekezett a munkahelyre visz- szatémi. Az ügyben heten kaptak írásbeli megrovást és M. Z.-t az igazgató áthelyezte más építkezéshez. M. Z. azonban nem tanult az esetből. B. köz­ségben is tovább ivott, köteke­dett mindenkivel, aki józanul az útjába akart állni. Harmad­szor is megismétlődött a ré­szegséggel vegyes kötekedés. M. Z. szidott mindenkit, aki közelében állt, káromkodott akkor is, amikor senki nem bántotta sem szóval, sem tet­tel. A vállalat igazgatója beren­delte a központba fegyelmi meghallgatásra. M. Z. először hetykén és fennhéjázóan vála­szolt a feltett kérdésekre, de akkor tört meg igazán, amikor az igazgató elébe tette azokat papírokat, amiket a munka­társai írtak; kérték az igazga­tót, hogy távolítsa el a válla­lattól M. Z.-t, mert izgága, ki- állhatatlan, minden pénzét italra költi, családjának sem­mit nem ad haza, a saját any­jánál lakik, de már az édesany­ja sem akarja a saját fiát lát­ni. Pedig M. Z. értelmes arcú és alig harmincéves fiatalem­ber, akinek most született fia, és takaros felesége van. Ami­kor az igazgató M. Z. elé tárta A vállalati életben az igaz­gató fegyelmi jogköre nagyor fontos szerepet tölt be. Azo­kat az apróbb és nagyobb fe­gyelmi vétségeket torolja meg az igazgató, amiket nem kell a szabálysértési előadó, vágy a nyomozó szervek elé vinni. Nevelő hatása vitatha­tatlan, de a dolgozók nem veszik kellő komolysággal a határozatokat. Ügy tartják, hogy az igazgatónak az a kö­telessége, hogy a „papirt gyártsa”. Néhány példával világítunk rá a fenti általá­nos megállapítás gyakorlatá­ra. ★ K. F. alig harmincéves em­ber. Szakmája szerint festő. Amikor nem iszik, jól dolgo­zik, nem bánt senkit, nincs ve­le semmi baj. De ha... Es ez az eset igen gyakori. Néhány hónappal ezelőtt félig italosán ment vidéki munkahelyére dol­gozni. Vonatra ülve tárgyalás­ba kezdett egy emberrel, aki éppen festetni készült a laká­sát. K. F. nem ment az irányí­tás szerinti munkahelyére, ha­nem jó pénzért fusizott. Válla­lata felfedezte a turpisságot, annál is inkább, mert a befes­tendő épület átadási határide­je szorított. K. F. mulasztásá­ért írásbeli megrovást kapott, nem fizették ki útiköltségét és igazolatlannak vették a napot. Néhány héttel később egy másik építkezésnél többedma- gával ismét ittasan dolgozott volna, ha a művezető és az építtető engedték volna: mun­kába állása után fél órával úgy találta a művezető, hogy az ad­dig végzett munka minősége nem megfelelő, „leléptette” az állásról. Az igazgató az eset után újabb írásbeli megrovás- son túl komolyan elbeszélge­tett K. F.-el, aki ígérte, hogy többé nem iszik, nem erősza­koskodik a közvetlen vezetőjé­vel, nem lesz több szidás, ká­romkodás azokkal szemben, akik javát akarva figyelmez­tették a javulásra. Az igazgatói jóindulatú „fej­mosás” után rövid időre mint­ha csendesedett volna K. F. ivási szándéka és hangereje. Sajnos, csak átmenet maradt a párhetes időszak, mert az egyik hétfői napon, még borgőzös ál­lapotban, többszöri féldecivel megfejelve a vasárnapi fo­gyasztást, ment fel az állásra az egyik iskola épületénél. A részeg ember mámorában lyakló nélkül permetezte a 'estéket. Legtöbb az ablakra jutott, a falsíkon pedig olyan pásztákban csurgott, hogy a izakma leggyengébb embere is :sak sírni tudhatott rajta. Tár- iával, B. M.-mel még jó ada- ;ot zuhintottak az elsőemeleti anári szoba nyitott ablakán it a parkettre is. Ezen az ese- en felüdülve K. F. áthajolt az díványon és a' permetező szó- óját az iskola bejáratához gyekvő lányokra irányította és .megfestette” őket pár csepp >arokksárgával. Az ügy fegyel­ni eljárás alá került. Az igaz­ító sok mindent mérlegre ett, de már nem hitte K. F. rorábbi ígéreteinek megismét­A legtöbb légyelmi büntetést az Italozás miatt szabják ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom