Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-03 / 156. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960. július 3., vasárnap ti inst Még egy dalosiinnepre készülünk? A június 25-i nagy dalosün­nep alkalmából emelt dobogó ugyanis még mindig ott dísze­leg Egerben, a föszékesegyház lépcsősora előtt. Érthetetlen okokból, mert egy hét alatt bő­ségesen lett volna idő elbontá­sára. De igy elképzelhetetlen, mennyire örül majd ma az a 2100 filléressel érkező idegen, aki, ha meg akarja tekinteni városunk egyik' nevezetességét, a főszékesegyházat, a zavarta­lan közlekedést akadályozó do­bogó miatt libasorban teheti meg az utat az épülethez és vissza. S ha még csak 2100-an len­nének, akikről hivatalosan tu­dunk! De akik még ezenkívül is Egerbe látogatnak, szép ki­ránduló időt remélve! Igazán, erre is gondolhattak volna az illetékesek ... (W) — A KERECSENDI KISZ- szervezet kapálóbrigádja a minap 2 katasztrális hold ku­koricát kapált be az Arany­kalász Tsz-nek. A szövetke­zet vezetősége a muhka után fagylaltozáson látta vendégül a jól dolgozó fiatalokat. — VASÁRNAP délután a he­vesi Járási Művelődési Házban a zenepedagógusok munkacso­portja megrendezi a növendé­kek tanévzáró hangversenyét. — A KERECSENDI Általá­nos Iskola tanulói az 1959— H0. tanévben 28 000 forint ér­tékű takarékbélyeget gyűj­töttek. -Ebből az összegből rendezték meg az iskola nagy kirándulását, a táborozásokat és több mindent vásároltak.- A HAZAFIAS NÉPFRONT füzesabonyi járási elnöksége 1960. június 29-én Kompolton tájértekezletet tartott a Tama menti községek újjáválasztott elnökségei részére. Az értekez­leten Gönczi Balázs, a járási Hazafias Népfront elnöke is­mertette a működési szabály­zatot, majd Fazold Károly elv­társ, járási titkár beszélt a népfront-bizottságok előtt álló legfontosabb feladatokról. — SOK VENDÉGET csábít naponta a kerecsendi borkós­toló. A borkóstoló kedves, íz­lésesen berendezett helyiség, csak a mellékhelyiségekről feledkeztek meg az építtetők, így aztán sok kellemetlenség adódik emiatt.- SZOMBATON délelőtt aratni mentek az Egri Dohány­gyár munkásai. A dohánygyári aratóbrigádok az aldebrői ter­melőszövetkezeteknek segítet­tek az aratási munkák elvég- zéséb&rim A FELSŐTÁRKÁNYI tó­nál július 11. ts 25. között két­hetes úttörővezetőképző tábor indul. Először nyaralnak ugyanitt napköziotthonos gye­rekek. A táborozáshoz a váro­si tanács tízezer forinttal járult hozzá. — MEGKEZDŐDÖTT Pe- tőfibányán a főútvonalon a neonvilágításhoz szükséges ostornyelek beállítása. Ezzel a munkával egy időben hoz­záfogtak az úttest javításá­hoz és a betonjárda elkészí­téséhez is. — NÉHÁNY NAPPAL EZ­ELŐTT Egerben, a Kertész ut­ca elején nagyszabású munká­ba kezdtek a csatornázó mun­kások. Üj vízvezetékcsöveket fektetnek le az utcában lakók örömére. A munka gyorsan ha­lad, s rövidesen be is fejeződik. 1360. JULIUS 3„ VASAKNAP KORNÉL 100 évvel ezelőtt, I860 Júliusában született GUSTAV MAHLER oszt­rák zeneszerző, korának egyik leg­kiválóbb karmestere, aki a múlt század végén a búdapesti Opera igazgatója is volt. Műveiben a nép­dalszerű kifejezési formát kereste, 10 szimfóniát, szimfonikus költe­ményeket (DAL A FÖLDRŐL), énekciklusokat (VÁNDORLEGÉNY DALAI) írt színes hangszereléssel és előadásukhoz nagy zenekarokat mozgósított. Müvei nagy hatással voltak a századelejl német muzsi­kára. Mahler 1911-ben halt meg. Július 3-a 192B. szövetkezeti nap. óta nemzetközi 1960. JÜLIUS 4., HÉTFŐ GUSTAV MAHLER 50 évvel ezelőtt, 1910. július 4-én halt meg GIOVANNI SCHIA­PARELLI olasz csillagász. Jelentősek az üstökösökre és kettős csil­lagokra vonatkozó mérései, a Mars, Venus és Merkur bolygókkal végzett kutatásai, ö fedezte fel az ún. „Mars-csatornákat”. Schia­parelli 1835-ben született. 290 évvel ezelőtt, 1670-ben a Don, Volga és az Uralvldék pa­raszt- és kozákfelkelésének vezére, Sztyepan Rjazin elfoglalta Asztrahán városát. Július 4-e két állam nemzeti ünnepe: 1776-ban, az addigi angol gyarmaton, az USA-ban ekkor kiáltották ki a függetlenséget, 1946- ban pedig, ezen a napon a Fülöp-szigeti Köztársaság nyerte el függetlenségét. 1 115 évvel ezelőtt, 1845. július 4-én született SZINYEI MERSE PÄL festő. Müveit az életnek a költészettel vegyítő ábrázolása jel­lemzi. Néhány jellemző műve: FAUN ÉS NIMFA, ANYA ÉS 3YERMEKE, RUHASZARlTAS, SZERELMES PAR, PACSIRTA, \ LILARUHAS nö. Fő műve a MAJÁLIS, mely elkészülte után hűvös fogadtatásban részesült, ezért alkotója visszavonult. Művé­szetét csak élete végén ismerték el. Szinyei Merse 1920-ban halt meg. 'TócLbtcL liaq,i^ött inlwent Néhány eszten­dővel, a tragikus hirtelenséggel be­következett halá­lom után, egy unalmas hétfő dél­után kotorásztam hátrahagyott hol­mijaim között az íróasztalban, ami­kor véletlenül rá­akadtam. Igen, rá­akadtam az eddig még kiadatlan és ilyenformán isme­retlen művemre. Művem, tőle és műtől szokatlan szerénységgel ott hevert az íróasz­talfiók bal felső csücskében, ha­lotti bizonyítvá­nyom és egy kocs­maszámla között, amely két papír egymástól függet­lenül tanúsította, hogy jelentős fo­gyasztás történt italban és ember­ben egyaránt. A mű címe szé­pen oda volt gé­pelve, írógéppel, nagybetűkkel a papír tetejére, ez­zel is megköny­nyitve annak a dolgát, aki majd hivatva volt leen­dő ráakadni, ne­hogy tanakodjék egyetlen pillanatra is: vaj’ hátraha­gyott és eddig még kiadatlan műről van-e szó, vagy sem. Arról volt szó. A műt, miután meglehetősen meg voltam szorulva elhalálozott létem­re nem is lelkiek­ben, hónam alá csaptam és ello­holtam az .egyik szerkesztőségbe, ahol legjobb egy­kori tudomásom szerint igen sokat adtak arra, hogy eddig még kiadat­lan műveket ad­janak ki. — Szerkesztő elvtárs, elhoztam a Mütyürke és a zanza című íráso­mat, legyenek szí­vesek és közöljék — mondtam sze­rényen és átad­tam Írásomat a szerkesztő elvtárs­nak. Az elolvasta a sorokat, megrázta a fejét, egészen láthatóan és csak ennyit mondott? egészen hallható­an: — Ez, kérem, közölhetetlen Teljességgel kö­zölhetetlen. — Bocsásson meg, tévedni tet­szett — válaszol­tam szerényen. — Ez igenis közölhe­tő... Ez, kérem, az én eddig még kiadatlan mű­vem ... Tetszik tudni, én már négy esztendeje halott vagyok ... Erről az írásról senki se tudott... Csak most és ön... Írásom vastag betűvel szedve je­lent meg, alatta szerény megjegy­zéssel: „A neves szerző halála után egyé­ni kutatás alatt la­punk szerkesztője akadt rá erre a gyöngyszemre...” (egri) EGRI VÖRÖS CSILLAG 3— 1-én: Francis BGRI BRÖDY 3_4-én: Nincs előadás EGRI KERTMOZI-3-án: Ott, a végállomásnál 4- én: Szalmaözvegy GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 3—4-én: Mesterdetektiv GYÖNGYÖSI PUSKIN 3—4-én: A kör GYÖNGYÖSI KERTMOZI 3_4-én: Négyszáz csapás HATVANI KOSSUTH 3_4_én: Montparnasse 13: FÜZESABONY 3—4-en: Az 57-es riport TIE VÉS N 3- án: Szegény gazdagok 4- én: A béke első napja PÉTERVASARA 3- án: Rendkívüli történet II. rész 4- én: Nincs előadás Kis falu — két könyvtár az a véleménye, hogy okosabb dolog lenne a könyvtárat ösz- szevonni, és így az' elhelyezés problémája is könnyebben megoldódhatna. Az a helyzet ugyanis, hogy sem az üzemi könyvtárnak, sem a községi könyvtárnak jelenleg nincs állandó saját helyisége, és mindkettő elhelyezéséről je­lenleg az üzem gondoskodik. A JÁRÁSI KÖNYVTÁR, a szakszervezet, valamint a he­lyi üzem, illetve tanács felada­ta lenne a gondolat megvaló­sítása, hogy minél előbb von­ják össze a két könyvtárt. Ez nemcsak a könyvtár szempont­jából lesz előnyös, de előnyös 1 lesz az olvasók szempontjából ; is, akiknek nem kell majd két­■ felé járkálniuk könyvéi*, -i akikről nem kellene két he­lyen nyilvántartást vezetni, ; hanem egy könyvtárnak len­nének az olvasói, amely az egyesülés után már több mint 1 ezer kötet könyvvel rendelkez­ne. Reméljük, az érdekeltek ' még a nyár folyamán megold­ják ezt a problémát és az őszi, ■ illetve téli hónapokban már az • egyesített nagy könyvtár áll : rendelkezésére a kis falu lakói­nak. ; Szalay István sebbek, fiatalok egyaránt. — Büszkén említ meg olyan asz- szonyokat, mint Szászi Sándor- né. Kékesi Károlyné és ifjú Szaveljev Sándomé, akik a könyvtár legszorgalmasabb, leggyakoribb látogatói. Hogy Bíró Anna mennyire szívén viseli a könyvtár gond­jait, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az. hogy az el­múlt tíz évben végzett kiváló könyvtárosi \ tevékenységéért nemrégen kapta még a Szocia­lista Munkáért Érdemérem ki­tüntetést. Ugyanakkor az a megtiszteltetés is érte, hogy az elmúlt év novemberében részt vehetett az országos könyvtár­konferencián, ahol maga is be­számolhatott a kis mátrai falu könyvtárainak problémáiról, helyzetéről. — Jelenleg 720 kötetünk van — mondja Bíró Anna és elisme­rően szól a járási könyvtárról, amely rendszeresen látja el új könyvekkel a községet. Két jól működő könyvtár San hát Parádsasváron. Mind­két könyvtárnak lényegében ugyanazok az olvasói és mind az üzemnek, mind a tanács­nak, de a két könyvtárosnak is Zimonyi Endre, az üzemi könyvtár vezetője elmondotta, hogy 350 kötetből áll az 1958 óta működő üzemi könyvtá­ruk, amelynek feltöltéséről a szakszervezet gondoskodik, jobban mondva, csak kellene gondoskodnia, mert az igazság az, hogy az üzemi könyvtár új könyveit a gyár pénzéből vá­sárolták. Ez évben is több mint kétezer forint értékű könyvet kapott a könyvtár a gyár erre szánt pénzéből. — EGYRE TÖBB olvasónk van — jelenti ki örömmel és nem kis büszkeséggel a könyv­tár vezetője és elmondja, hogy az olvasók száma ma már meg­haladja a százat. Szépirodalmi, tudományos, ismeretterjesztő művekkel egyaránt rendelkez­nek. noha még mindig kevés azoknak a tudományos művek­nek a száma, amelyek az üveg­gyár dolgozóit munkájukban segíthetnék. Bíró Anna, a községi könyv­tár vezetője nagy szeretettel és odaadással beszél munkájáról, az olvasókról. — Öröm látni — meséli, hogy mint szaporodnak hétről hétre az olvasók: férfiak, nők, idő­iiiiiiu ifim ■iiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiíi mii in idin PARADSASVAR a megye ■gyík legkisebb faluja. Házai íekitámaszkodnak a hegynek is az erdő egészen a kertekig íyúlik. A falucska lakói több- lyire az üveggyárban dolgoz­lak, de többen közülük más- íova is eljárnak dolgozni. A falu kultúrközpontja az is­kola. ahol Orbók József igazga- ó-tanító szinte „csodákat” -nűvelt ott eltöltött évtizedei üatt. Az iskola tanulói nejn­ek a természetet, az állato­dat. a növényeket szerették meg, de megkedvelték a köny­veket is. Az ifjúsági könyvtár us látogatói szorgalmasan hordják haza a szebbnél szebb könyveket és sokan vannak már olyanok is. akik a gyár üzemi könyvtárába, vagy a községi népkönyvtárba láto­gatnak el új könyvekért. Az iskolai könyvtáron kivid még két könyvtár működik a faluban, az egyik az üzemi könyvtár, amelynek vezetője Zimonyi Endre főkönyvelő, má­sik a községi népkönyvtár, mely­nek őre Bíró Anna. Két na­gyobb könyvtár van tehát egy kis faluban. És az olvasók? Lé­nyegében mindkét könyvtárnak ugyanazok az olvasói, hiszen a falu lakói dolgoznak a gyár­ban is, ahol szintén igénybe veszik az üasmd könyvtárat. gedhető meg, hogy egyes mű­vészek felkészületlenül, vagy teljesen indiszponált állapot­ban lépjenek a pódiumra, hogy felkészületlenségük miatt le­rontsák a művek értékét. Meg­felelő művészi tolmácsolásban sokkal hatásosabb lett volna Gyurkó Géza balladája, Okos Miklós írása, Kovács András verse. A művészek közül magasan kiemelkedik Pálffy György ih­letett tolmácsolása (különösen Suha Andor novelláját mond­ta el igen nagy hatással!), Ko­vács Mária. Kleszó Imre, Ka­nalas László egyszerű, pózta- lan versmondása, valamint a betétszámok előadója: Olgyai Magda és Szabadi József. * Az irodalmi színpad évzáró előadása komoly közönségsi­kert hozott, hisz alig volt még ilyen nagy hallgatóság a szín­pad előadásán, azonban azért, hogy egyesek csalódottan hagy­ták el a nézőteret, jórészt a rendező, Kozaróczy József okolható. A rendezőnek lehe­tősége lett volna, hogy változ­tasson az összeállításon, hogy scenikai eszközökkel segítsen a mondanivaló kifejezésében, több próba beállításával hat­hatósabb segítséget adjon a művészeknek a művek tolmá­csolásához. Legalább annyi munkát kellett volna erre r.z estre fordítani, mint azt tette igen nagy buzgalommal és hoz­záértéssel előbb. * Őszinte szóval című irodal­mi est mindezek ellenére a megye írói, költői számára ühnepet jelentettek. Színpad­ról mondták el műveiket, a nyomdafestékes betűk életre- keltek. S az sem lényegtelen, hogy megyénk irodalmát igen nagy érdeklődéssel kísérik az egriek. őszinte kíváncsisággal vár­juk az új hajtásokat a Népúj­ság vasárnapi mellékletén, a készülő antológia lapjain, de az irodalmi színpad jövő évi programjában is — esetleg mű­kedvelő előadók bevonásával. NAGY ANDOR Megjutalmazták a legjobb kislakásépítő ktsz-eket Az OKISZ vezetőségének leg­utóbbi ülése a lakosság részére történő építkezések ügyével foglalkozott, értékelték a szö­vetkezetek és a KISZÖV e té­ren 1959. második félévében — végzett munkáját. Az értékelések alapján az el­ső helyre az Egercsehi Vegyes­ipari Ktsz'került, nekik ítélték oda az ezért járó 6 ezer forin­tos pénzjutalmat is. Az Éger- csehi Vegyesipari Ktsz dolgo­zói 1959. második félévében 2 millió 159 ezer forint értékű munkát végeztek, a szövetke­zet 22 családi házat adott át rendeltetésének. Őszinte szóval A Heves megyei írók önálló' est je Egerben András és Pataky Dezső írá­sai. Suha Andor Ramona cí­mű múltat idéző írása, Papp Miklós kedves, hangulatos ver­sei, Gyurkó Géza pompás, köl­tői képekben, újszerű hason­latokban bővelkedő balladája — amely egyébként az est má­sodik fénypontja lehetett vol­na! — Farkas András Olvasás közben című hangulatos, nagy­szerű formai készségről tanús­kodó verse, Sas Márton Épí­tőkről című igen hatásos köl- terhénye és Pataky Dezső Bá­nyajáráson című közvetlen, egyszerű hangon megírt verse képezte az irodalmi est legja­vát. Szándékosan használom az „irodalmi est” kifejezést, mi­vel az irodalmi színpad fogal­mához hozzátartozik a rende­zés, a sceriikai munka, a szín­padszerűség is. Itt azonban minderről nem eshetett szó. Jellemző a színpad berende­zésére, dekorációjára, hogy egyes nézőben a vasúti váró­terem puritán képét idézteiéi. Csodálatos, hogy míg az eddigi irodalmi színpadi előadásokon olykor ún. „túlrendezésről” be­széltünk, addig itt azt kell mondanunk, hogy egyáltalán nem volt rendezés. A klasszi­kusok műveinek tolmácsolása­kor a rendező minden energiá­jával, fantáziájával, ötleteivel arra törekedett, hogy még ha­tásosabb, még hangulatosabb legyen a mű tolmácsolása. Most minderről megfeledkez­tek,'pedig ha valamikor, úgy most igazán nagy szükség lett volna a rendező irányító, segí­tő tevékenységére. A színpad­ra beállított asztalka székkel és a zongora, valamint a hát­tért képező gyűrött drapéria képezte a dekorációt és a szín­pad teljes berendezését. A hát­térnek megkonstruálása, a színpad egyszerű, de hangula­tos berendezése jobb hatást keltett volna. A rendezés hiá­nyosságára mutat az a tény is, hogy az előadás végén a közönség ihletett csendben várta volna a folytatást, de hi­ába ... Kigyúltak a fények, kinyíltak az ajtók ... Szólni kell az előadásról is, mely nagy mértékben segítheti a művek hatásosságát, de tönk­re is Rághatja azokat. Tudva­levő, hogy az irodalmi színpa­don a Gárdonyi Géza Színház művészei tolmácsolják a mű­veket a színpad fennállása óta. Ez annál is inkább természetes, mert a színház művészei vol­tak a kezdeményezők, az iro­dalmi színpad elindítói. Oly­kor-olykor azonban olyan ér­zések támadnak az egyszerű nézőben is, hogy nem veszik komolyan a színház egyes mű­vészei az irodalmi színpadon való fellépésüket. Van úgy, hogy izgul a nézőtér; vajon a művész el tudja-e hibátlanul mondani a verset vagy prózát, mi történik akkor, ha a súgót hirtelen valami baj éri... Er­ről, sajnos, beszélni kell a jövő évi munkánk miatt is! Nem en­Komoly feladatot jelent őszinte szóval szólni, írni az egri irodalmi színpad péntak esti bemutatójáról. Komoly feladat, mert mint ismeretes a műsort az egri, gyöngyösi és hatvani írók, költők műveiből állították össze. A szerzők is­merete, közelsége mindig ered­ményez bizonyos elfogultsá­got egyrészt, másrészt élő írók­ról, költőkről kell itt szólni; kik részesei a mai magyar irodalom formálásának, mun­kásságuk nem lezárt életmű, hanem túlnyomórészt most ki­bontakozó, illetve fejlődő egyé­niségekről árulkodik. Éppen ezért helytelen lenne ezt az irodalmi estet a világ-, illetve magyar irodalom halhatatlan klasszikusai műveiből összeál­lított estekkel összevetni, az előadott műveket az előzőek­kel azonos mércével mérni. A nehézség abban is megmutat­kozik, hogy amíg a klassziku­soktól egy-egy művet hallva is feltárul a teljes életmű, addig a helyi írókról csak annyit tu­dunk, amit a bevezetőben hal­lottunk, illetve ki-ki amennyit olvasott tőlük a Népújság va­sárnapi irodalmi mellékleté­ben. Olyan írókról is szó esett, kik már „befutottnak” számí­tanak, de olyan írók is hallat­ták szavukat, kik közül néhá­nyat eltemet a feledés, műveik kihullnak a nagy kritikus, az idő rostáján. Az est címadója Papp Mik­lós verse volt. Nem maradok egyedül véleményemmel, ha arról írok, hogy a plakátot ol­vasva majdmindenki másra gondolt, mint amit az esten kapott. Az őszinte szó bátor hangot, nyílt kiállást, állásfog­lalást jelent. így elsősorban nem szerelmi vallomásra gon­dolunk, hanem sokkal inkább arra, hogy íróink, költőink tol­lúkkal is segítői a holnap szebbétételének, a ma hibái kijavításának. Az első vers keltette némi csalódást csak fokozta a műsor egésze, mely­ből hiányzott az egységes vo­nalvezetés. Ugyanis olyan fura helyzet állt elő, hogy nem a művek kapcsolódtak egymás­hoz, hanem az írók, ők is csak mintegy lakóhely szerint cso­portosítva. S itt az összeállító­kat kell bírálni. Az irodalmi színpad ezévi programja igazolja, hogy he­lyesebb egy-egy téma köré csoportosítani a műveket. Egy­két magot kell megjelölni, amely köré sűrűsödnek a mü­vek, tovább fejlesztve a fel­keltett hatást. Helyesebb lett volna ezen az esten is téma­körök szerint kiválogatni és csoportosítani a műveket. Pél­dául a szocializmus építése hogyan jelentkezik megyénk irodalmában, vagy akár a „kedves” vagy a béke megfor­málása íróink műveiben ... Azt sem mondhatjuk, hogy a legsikeresebb mű volt a cimadó, mert ilyen alapon az est címe sokkal inkább lehe­tett volna „Ramóna”, Suha Andor elbeszélése, melynek ritkán hallott előadása vas­tapsot váltott ki. A szerzők kiválasztása is le­hetett volna szerencsésebb. Csak példaként említem, hogy a hallott művek alapján Har­gitai Sándor, és Sárközi Miklós még nem ért fel arra a szintre, amelyet a többiek már elér­tek. Verseik hol egyik, hol másik költőnk sorait idézik. Hiányzik az egyéni hangjuk, de a formákészségük is vitat­ható még. A fiatalokkal szem­ben türelmesebbnek kell len­nünk, ugyanakkor nem sza­bad senkivel elhitetnünk, hogy ő költő vagy író! A szerzők megválasztásának negatívuma az is, hogy nem került a mű­sorba például Püspöki Mihály Szalay István, kiknek írása legalább azt a szintet megütik mint az esten előadott művek többsége. Lehet azonban azor is gondolkodni, hogy helyes-( ennyi írót, költőt egy műsor ban szerepeltetni? A műsorban Papp Miklós Okos Miklós, Pataky Dezső Kovács András, Suha Andor Farkas András, Gyurkó. Géza Hargitai István, Sárközi Mik lós, Forgács Károly, Szita Zsu zsa, Sas Márton, Molnár Gézi és Papp Nándor írásai szere peltek. Kiemelkedöek voltai az esten Suha Andor, Pap; Z1 Miklós, Gyurkó Géza* Farka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom