Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-22 / 146. szám

1960. június 22., szerda

NÉPŰJSAG

3

Hz első közös aratás előtt

| A MÚLT ÉV

ŐSZEN |

Makiáron, az

akkor

jártam kezelő

Béke, Uj Élet és a Rákóczi termelőszövetkezetekben. Nagy feladat várt rájuk. A főleg szerződéses állattenyésztéssel foglalkozó emberek közösen is tovább szerették volna folytatni a jövedelmező foglalkozást. Uj állatokat akartak vásárolni, törzsállományt létesíteni, ugyanakkor a közösbe kerülő lovaknak, szarvasmarháknak is kellett biztosítani helyet. Nem rendelkeztek nagy istállókkal, nem tudták az állatok közös elhelyezését biztosítani, pedig minden makiári ember tudja, hogy az állatok tartása csak akkor kifizetődő igazán, ha közösen tartják őket. Erősen közeledett az ősz utáni hideg idő, s az istálló építésének problémája egyre sürgetett. A tagságot nehezen lehetett még akkor összefogni, saját gondjaikkal voltak elfoglalva, de mikor megérkezett a segítség, az EM Állami Építőipari Vállalat szakemberei szabadnap jaiicon leutaztak Makiárra, s kezük nyomán kezdtek kialakulni a közös istállók vonalai, kivették részüket a munkából a szövetkezet tagjai is.

Első nagy feladatukat, az állatok elhelyezését azért tudták megoldani, mert ráébredtek arra, hogy közös gazdaságuk akkor lesz igazán gazdag, ha munkájukat is valóban oda- adóan végzik.

Most ismét nagy feladat megoldása vár az egy éve alakult három makiári termelő- szövetkezet tagságára. Első közös aratásukra készülnek, több mint 1000 katasztrális hold kalászost kell learatniok és beta- karítaniok.

A GABONA SZÉPÉN

rád még 214 hold, amit nekünk kell levágni. Csak harminc aratópárt tudunk kiállítani, őket is inkább a fogatokon szeretnénk látni. Kértük a gépállomást, hogy míg a hegyeken nincs szükség az aratógépekre — nálunk segítsenek vele. ígéretet kaptunk rá, s erre annál is inkább számítunk, mivel nálunk már a napokban megkezdjük az aratást.

Az aratást — ha a gépállomástól nem kapjuk meg az ígért aratógépeket — akkor is elvégezzük, mert a kenyerünkről van szó! Egy probléma var még, ez pedig a magtár. Van egy épületünk, amelyet átalakíthattunk volna 15—20 vago- nos magtárrá, a terv készítésénél kaptunk is ígéretet 150 ezer forintos hitelre a Beruházási Banktól, de ezt még a mai napig sem folyósítják számlánkra. Indok: csak műszaki leírás benyújtása esetén nyújtható hitel. A Beruházási Iroda ígéretet tett, hogy két hónap múlva hozzákezd a műszaki leírás elkészítéséhez. A munkát csak ezután kezdhetnénk el, s így csak négy hónap múlva lenne magtárunk, pedig elő- retláthatóan 3Ö vagon terményünket kell tárolni! A magtárprobléma megoldásához kérnénk segítséget a Terményforgalmi Vállalattól: adják át az egyik lekapcsolható részt, s így a másik szövetkezet terményét is el tudnánk helyezni.

dolgoznak, készülnek

LELKESEBBEN J

az aratási munkák elvégzésére a Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai, mióta megkapták az első munkaegység előleget. Volt aki 1000—1400 forintot vitt haza: Most újra kapnak előleget július elején, egy-egy munkaegységre 10 forintot. A közös megmozdulás szép példája volt a 90 hold kaszáló levágása. Hetvenen vettek részt a munkában. Most a takarmány gyűjtése és majd hordása kezdődik meg. Bekapálták már a cukorrépát, a kukoricát, paprikát és a dinnyét, de az aratás megkezdéséig a 70 hold vörösherét és ugyancsak ennyi lucernát is betakarítják.

Otszáznegyven hold aratni- valója van a szövetkezetnek, ebből 300 hold, amit teljes egészében az Egri Gépállomás vág Je kombájnnal. A többi, kétszáznegyven hold learatása rájuk vár. Harminc aratópárt tudnak kiállítani, huszonnyolc igát állítanak be, — a gépállomás vontatójá mellett — kocsira ültetik, mind a dolgozni tudó idősebbeket is, mert 10 nap alatt végezni akarnak az aratási munkával.

— Szép termésünk .lesz az idén — mondja Farmdti László elnök — olyan, amilyennel bebizonyíthatjuk a nagyüzem előnyét. Míg örülünk ennek, addig, sok gondot is okoz elhelyezése. Harminc vagonnyi búzára számítunk, s ugyanennyi vegyesterményre. Épül az új majorunkban egy 50 férőhelyes szarvasmarha-istálló, itt el tudunk helyezni 12 vagon terményt. Közösen elhatároztuk, hogy június végéig leAx idén már több mint 22 000 mexőgaxdasági gép érkezett külföldről

fejlő_____________________ d i k,

ol

yannak ígérkezik, amilyenre csak a legbátrabbak mertek gondolni. Learatása, a szem- vészteség nélküli betakarítás munkáinak megszervezése, a vezetőségi tagok és valameny- nyi termelőszövetkezeti tag legnagyobb gondja.

Polonkai Lajos és Perényi József, a Béke Termelőszövetkezet elnöke és agronómusa, az aratási munkák megszervezésén szorgoskodik, de közben még a sürgős növényápolási és takarmány-betakarítási

munkákat is szorgalmazzák.

— A kukorica kapálása kész — mondja Perényi Józseí, a tsz mezőgazdásza — a cukorrépa második kapálását kezdtük meg. Jól halad a munka, s különösen örvendetes az, hogy 80—90-en is kapálnak naponta. Hatvanöt hold takarmányunk van, ebből 45 hold rét-kaszálót már levágtunk, gyűjtése folyik most és hordása is hamarosan megkezdődik. Aratásig még 63 hold borsó learatása jelent számunkra nagy feladatot.

— ötszáztizennégy hold aratni valónk van — kapcsolódik a beszélgetésbe Polonkai Lajos, az elnök — ebből 300 holdat az Egri Gépállomás kombájnja vág le, hordásával sem lesz probléma, mert három vontatót biztosít, de macooooooooooooooooooooooooooooooooooooocx

dolgozott munkaegységre kiosztunk 3,85 kiló búzát. A többi termény elhelyezésére pedig igényeltünk helyet mi is a Terményforgalmi Vállalat kihasználatlan magtárrészéből.

"a 7 ttt PTím TermelőszöAZ UJ ELET vetkezetben

szintén nagy reménnyel készülnek az aratásra. Háromszor kapálták a cukorrépát, a kukoricát, szintén bekapálták, a burgonyát már másodszor töltögetik, vágják a hereféléket, csak a gyűjtés miatt aggódnak. Fogatos kapai'ógép kellene, mert az asszonyok nehezen boldogulnak a gyűjtéssel ... Ruzsinszki László, az elnök, ez után jár, meg a tagokat ösztönzi a takarmány betakarítására. Körmünkre ég a munka! — mondja.

Háromszáznyolcvankettő hold kalászost kell learatniok az Uj Elet Tsz tagjainak. Ebből 150- et levág a kombájn, 232 marad a kaszásokra, ötven aratópárt állítanak ki, egy Zetor és húsz fogat segít a behordásnál, ezenkívül segítségüket ajánlották fel a helyi KlSZ-szerve- zet tagjai és az egri MÁV dolgozói is. A vasutasok 30 emberrel segítenek, de itt lesznek az aratásnál a tsz-asszonyok vasútnál dolgozó férjei is, gyarapítják feleségük munkaegységeit.

Majdnem ötven vagon terményre számít a termelőszövetkezet, s arra, hogy megkapják a Terményforgami Vállalattól ígért magtárrészt, mert máskülönben nem tudják elhelyezni a terményt, amit nem egészen egyévi közös munkájukkal hoztak létre.

AZ ARATÁS SIKERES1 el*

____________végzése lesz a makiári termelő- szövetkezeteknek a második nagy erőpróbájuk, de valamennyien fogadkoznak, hogy amint az állatok közös elhelyezését megoldották, időben elvégzik az első közös aratást is.

Pi

lisy Elemér

Detken és IVagyfügedeii is készülnek

az aratásra

Közeleg az aratás. A déli részeken előbb, az északin később pendülnek meg a kaszák. Járásunk az utóbbihoz tartozik. Ez a körülmény azonban cseppet sem veszít a kenyér- és takarmánygabona betakarításának a jelentőségéből.

A járás 23 községében mintegy 18 000 hold a gabonavetés. E terület kétharmada a szövetkezeti, egyharmada pedig az állami és egyéni gazdaságokhoz tartozik. Ha szektormegoszlásban elemezzük az aratás előtti helyzetet, nem nehéz kitalálni, kinek a javára billen a mérleg. Tudják ezt jól a szövetkezeti vezetők is. A legtöbb helyen idejében megkezdték az alapos, minden munkamozzanatot magában foglaló felkészülést.

A napokban két termelőszövetkezeti községbe látogattunk el. Megnéztük, mit tettek eddig, hogyan, milyen módszerrel szervezik a munkát, hogy az idei termés minél előbb a kamrákba, zsákokba és magtárakba kerüljön.

* Detk

A Szabadságban 1200 hold kalászos szemveszteség nélküli betakarításáról kell gondoskodni. Ekkora területnél, hacsak három mázsa többletet veszünk figyelembe, holdanként — márpedig az a helyzet, hogy ez a szápi reális — több, mint 30 vagon gabonával terem több, mint ezelőtt egy esztendővel. A termelőszövetkezet, a pártszervezet, a tanács és a termelőszövetkezet vezetői, igen helyesen, idejében számoltak ezzel és ma - már ott tartanak, hogy részükről bármelyik nap megkezdődhet a munka.

A felkészülés alapja az a vezetőségi ülés volt, amelyet a közelmúltban tartottak. Ennek nyomán a brigádvezetők meglátogatták a családokat, és ösz- szeírták az aratásban részvevőket. Ezzel egyidejűleg alakultak ki az aratópárok is, a szövetkezeti tagok akaratának megfelelően. Az összesítések után kitűnt, hogy mindössze négy hold jut egy családfa, ami azt jelenti, hogy hat—hét nap alatt keresztekben lesz, a gabona;

A területek kijelölésénél gondot fordítottak arra is, hogy például a kombájnok azokat a táblákat kapják, ahol egyrészt legegyenletesebb a talaj, másrészt talpon áll a gabona. A kézi kaszásokat brigádokba,

ezen belül munkacsapatokba osztották, mivel az itteni munkaszervezési sajátosságoknak ez felel meg leginkább.

Mint ismeretes, más évekr ben egyik-másik helyen kihagyták a számításból a kombájn-szérűket. Éppen ezekből a tapasztalatokból indultak ki, amikor a 70 vagonos magtár előtti teret erre a célra jelölték ki. Eszerint a Fecskeforgó, a Kiscsapási és a Proletár dűlőkből egyenesén a tisztítóba, majd a magtárba megy a gabona.

Nacjyfüged

A kombájnok és a kézikaszások számára kijelölték a területet. Azok a KISZ-tagok,

akik különböző mesterségük“ nél fogva nem a termelőszövetkezetben dolgoznak; 30 holdról vállalták a betakarítást. A Hazafias Népfront, a Nőtanács, a Vöröskereszt és az Építőipari Ktsz vezetői is úgy döntöttek, hogy 20 hold nekik is kell. Az itt lakó ipari .munkások az aratás idején veszik ki szabadságuk egy részét, és eddig 45 hold learatását vállalták — munkaegységre.

Kiszámították, hogy a vállalások és a kombájnokon kívül négy hold és 800 négyszögöl jut egy esaládra. Ha figyelembe. vesszük, hogy a munkakönyves tagokon kívül 200 családtag is bekapcsolódik a munkába, öt—hat nap alatt végezni tudnak. Ez fontos is, mert mindenkinek az a célja, hogy minél kevesebb legyen a szempergés, ezt pedig úgy tudják elérni, ha a lehető leggyorsabban tető alá kerül a mag. Egyébként Nagyfügeden is arra számítanak, hogy legalább 30—35 vagonnal többet takarítanak be, mint egy évvel ezelőtt. E nagymennyiségű termény elhelyezésére három helyen jelöltek ki kombájnszérűt és most folyik a tárolóhelyek „felderítése” is.

★

A felkészülésben az eredmények elérésénél kétségte« lenül az jelenti az alapvető sikert, hogy megbeszélték a tagokkal a tennivalókat. így számításba tudták venni a rendelkezésre álló erőket és ezzel az egész falu ügyévé tették az aratást.

Termelőszövetkezeteink 'alapos felkészüléséhez a járási tanács megad minden segítséget. A mezőgazdasági és más osztályok szakemberei vállalták, hogy egészen a cséplés befejezéséig hetenként két—három napot kint töltenek a községekben. Ezek az emberek részt vesznek a vezetőségi és brigádgyűléseken, elmondják többéves tapasztalataikat, elbeszélgetnek a tagokkal, közvetlenül segítenek a raktárak és szállítóeszközök biztosításánál és ott lesznek a behordás, cséplés idején is.

A nagyszabású szervezési munkák tehát napjainkban bontakoznak ki. Minden remény megvan arra, hogy a gyöngyösi járásban az aratás, behordás és a cséplés úgy halad előre, ahogyan az abban részvevők sok ezres serege tervezte.

Erki János

Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésében nagy segítséget jelent népgazdaságunknak, hogy több mint 40 000 mező- gazdasági gépet vásárolhattunk a baráti országoktól. Elsősorban a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, a Német Demokratikus Köztársaságból, Romániából, Lengyelországból szerezzük be a mezőgazdaságunk számára szükséges külföldi munkaeszközöket. A baráti országok azzal is segítségünkre sietnek, hogy igyekeznek egyes, főleg idénymunkákhoz szükséges géptípusokat határidő előtt leszállítani. x A gépeket importáló Techno- impex Kölkereskedelmi Vállalatnál most összesítették, hogy június közepéig mennyi külföldi gépet kapott mezőgazdaságunk. Az adatokból kiderült, hogy az ez évi szerződésekben lekötött 45 700 gépből több mint 22 000 már megérkezett, de a szállítások ezekben a napokban még az eddigieknél is erőteljesebb ütemben haladnak. Határállomásainkra naponta futnak be mezőgazda- sági gépeket hozó szerelvények. Az egyik típusú traktorból például 552 helyett 916-ot küldtek Csehszlovákiából, Romániából pedig — noha még a félév be sem fejeződött — az erre az időszakra esedékes ezer traktor helyett ezerhetvenötöt küldtek. A lengyel külkereskedelem az árucsereforgalmi szerződés megkötésekor kötelezettséget vállalt, hogy a harmadik negyedévben kezdi meg a teherautók pótkocsijainak szállítását, de miután tudják, milyen nagy szükség van azokra, nem várták meg a határidőt és máris érkeznek a pótkocsik. így a betakarítási munkákban mintegy ötszáz lengyel pótkocsi vehet részt. (MTI)

Néhány gondolat a mai ifjúságról

A SZOCIALISTA társadalmunkban a fiatalság kérdése, nevelése az egész társadalom ügye. Ma a fiatalokért nemcsak a szülők és a pedagógusok, hanem az ifjúsági és társadalmi szervezetek, ezen túlmenően a tanácsi gyámhatóságok, a gyermeknevelő intézetek és a bíróságok is felelősek.

A mai fiatalok nem mind ismerik az elmúlt rendszer ifjúságának szomorú helyzetét. Az akkori rendszer a minimumot sem adta az ifjúság neveléséhez. Gondolok itt a tanulási lehetőségekre. Nagyon sok gyermek az alapfogalmák elsajátításához szükséges hat osztályt sem tudta elvégezni, mert a család megélhetéséhez a 13—14 éves. de sok esetben fiatalabb gyermekek keresetére is szükség volt. Nem beszél-. ve azokról a gyermekekről — és nem volt kevés ezeknek a száma sem —, akik írástudatlan, analfabéták maradtak. Gondoljunk az akkori „lelenc- tlázak"-ra, ahol az apátián,

anyátlan árva gyermekek úgy nőttek fel, hogy megbecsülésben, emberi szeretetben soha nem részesültek, s a „lelenc" szó egész életükben végig kísérte őket.

A MUNKÁSOK gyermekeinek sem volt különb a sorsuk. A gyárban, vagy üzemben dolgozó apa már kora hajnalbm költötte gyermekét, aki álmosan lépkedett apjával az üzem, vagy gyár felé, ahol nem ritkán 10—12 órát dolgozott... Az elmúlt társadalmi rendszer a felszabaduláskor több ezer analfabétát, sok testileg és lelkileg beteg fiatalt, sok prostituált lányt, rongyos csavargót is hagyott ránk.

De a fiatalság helyzete a tel- szabadulás után közüggyé vált. S ez volt az oka annak, hogy fiatalságunk életkörülményei hatalmas változáson mentek keresztül. A fiatalok neveléséért a társadalom, az emberek, a hatóságok, a nevelők — egyszóval mi, valamennyien felelősek vagyunk. A felszabadulás után kötelezővé mit a

nyocosztályos általános iskolai oktatás, s a legkisebb faluban is szaktanítók tanítják az egyes tantárgyakat.

KELL-E MAGYARÁZAT ahhoz, hogy több tízezerrel nőtt a középiskolások, főiskolások és egyetemisták száma az 1945 előttihez viszonyítva? A tovább tanuló fiataloknak döntő többsége dolgozó paraszt és munkásszülők gyermeke. Az iskola az elméleti oktatás mellett, nagy súlyt helyez a politechnikai oktatásra is, amelynek célja az életre nevelés. Széchenyi „kiművelt emberfőkről” álmodott, s ez napjainkban válik valóra. Ma már nem kevés azoknak az érettségizett fiataloknak a száma — s ez alól nem kivétel városunk sem akik érettségi bizonyítvánnyal az iparban, kereskedelemben, vagy a mezőgaz,- daságban végeznek termelő munkát. Fiatalságunk jól berendezett tanműhelyekben, szakiskolákban sajátíthatja el szakmai tudását. Olyan körülmények között, amelyről az elmúlt évtized fiatalsága csak álmodhatott. Elértük, hogy a falu fiatalsága kocsma helyett kultúrotthonokban, mozikban szórakozhat, s jól felszerelt

könyvtárakban fejlesztheti tudását, általános műveltségét.

A fiatalság testedzését olyan lehetőségek mozdítják elő, amilyenről más, nálunk jobb anyagi körülmények között élő országban sem lehet szó. A sport nálunk nem egy-két szerencsés ember kiváltsága, hanem mindkét nembeli ifjúságunk mindennapos kielégíthető igénye, falun és városban egyaránt.

ALKOTMÁNYUNK biztosítja fiataljaink részére is a munkához való jogot. Intézményesen történik a szakemberekké nevelés. Hány munkás- és parasztfiatalt látunk utazni saját motorkerékpárján, vagy éppen személygépkocsiján? Nem vitás, hogy fiar Válságunk a még kétségtelenül meglevő nehézségek mellett is toronymagasan jobb életkörülmények között él, mint a múlt rendszer fiatalsága. S ez nekünk, a társadalom egyéneinek és összességének köszönhető, akik elsősorban azért dolgozunk, hogy gyermekeinknek, unokáinknak még emberibb, szebb és gondtalanabb élete legyen, mint nekünk volt annak idején.

Kádár Béla

Képek a gyöngyösi termelőszövetkezeti óvodából

A város termelőszövetkezeti asszonyainak hosszú ideig igen hiányzott az, hogy nem tudták napközibe elhelyezni gyermekeiket és így nem vehették ki részüket a közös munkából. Ennek többféle hátránya volt, s ezek egyike feltétlenül az, hogy kevesebb jövedelme is volt a családnak. Hosszú hetek, hónapok múltak el, míg végül ez a probléma megoldódott. Úgyszólván a város egész társadalma fogott Össze annak érdekében, hogy a meglevő és működő óvodák mellett létrehozzanak egyet a termelőszövetkezeti asszonyók gyermekei részére. Különösen nagy tenni akar ássál és nagy segítőszándékkal vette ki részét az óvoda-probléma megoldásából a szakmaközi bízottság, ezen belül személy szerint Halász Ernő elvtárs, a bizottság elnöke. /Az óvoda részére a helyiséget — mint a megnyitó ünnepségről írt kis tudósításunkban közöltük is, —■ a Dimitrov Termelőszövetkezet bocsátotta rendelkezésre. A belső vakolási munkákat a Vendéglátóipari Vállalat dolgozói végezték el, — de nem volt úgyszólván egyetlen jelentősebb üzem, intézmény* amely ne segített volna a napköziotthonos óvoda létrehozásában. Az óvoda néhány nappal ezelőtt nyílt meg. Fotóriporterünk fel is kereste a már működő termelőszövetkezeti óvodát, és az alábbi képeket készítette a mosolygó, kicsiny tsz-gyerekekről.

A kis napközisek nagy érdeklődéssel hallgatják Vanczák Istvánná, a kedves Marika néni meséjét.

A tsz-napközi otthon önfeledten játszó gyermekeinek egyik csoportját mutatja be ez a k*p.

(Pécs Imrémé felvételei^