Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

4

NÉP ÜJ5AG

1980. június 1., szerda

Pálra, vagy nem Pálra

Este Benevár, nappal Mátra. Mi azi Tettem fel a találós kérdést már sok ismerősömnek, s csak értetlen tekintet, vállvonogatás volt a válasz. Valami viccet vártak, s mikor megtudták, hogy ez a mátra- füredi vendéglő, a mosoly t a húzódó száj csalódottan le- biggyedt. Pedig, ha viccnek nem is jó, azért nem árt, ha megemlítjük.

Ugyanis'- Mátrafüreden

számtalan helyen hirdetik, hogy „Jól szórakozhat a Mátra Étteremben. Este tánc .. stb. Ha nappal felkerekedik az idegen, hogy megkeresse az említett vendéglőt, szerencséje van, mert a népszerű üdülőhely egyedüli vendéglőjén még a „Mátra Étterem” feliratot látja. De csak nappal, mert este már narancsszínű neon reklámcsövek a vendéglő homlokzatán a „Benevárt”-t formálják ki.

Este talán már nem Mátra, 8, Mátra Étterem? (p. e.)

— A PÉTERVAsARI mozihelyiséget több ezer forintos költséggel tatarozzák. A község egyik leglátogatottabb szórakozóhelye új színbe öltözve várja a látogatókat.

— A PÁRÁD FÜRDŐI strandon az üdülők legnagyobb bosszúságára alig, vagy egyáltalán nem lehetett kapni üdítő italt a nyári hónapokban, A strand büféjét most a pará- di földművesszövetkezet vette át s remélni lehet, hogy megváltozik a helyzet ezen a nyáron.

— AZ EGRI Kisipari Termelőszövetkezetek KISZ alapszervezete kirándulást rendezett a Mátrába. Az autóbusz-kiránduláson 40 fiatal vett részt.

— ÜJ HtD épül az egri Gerl Mátyás utcát az l. számú általános iskolával összekötő régi fahíd helyén. Az Egér-patakot átívelő új híd betonmunkáinak jelentős részét befejezték, a fel- és lejáró lépcsők elkészítése után hamarosan átadják rendeltetésének.

— A FÜZESABONYI Állami Gazdaságban 165 holdas kukoricatáblán simazin nevű gyomirtó szerrel kísérleteznek. Ha a kísérlet eredménynyel végződik, a táblában két évig nem nőnek gyomnövények.

— A KISZÖV az új cikkek előállítása mellett nagy gondot fordít a lakosság javítási igényeinek kielégítésére is. ezért a megye szövetkezeteinek 1960. évi fejlesztési tervjavaslatát jóváhagyva, határozatot hozott több mint 40 javító, szolgáltató, méretes részleg létesítésére.

EG-RI VÖRÖS CSILLAG Hosszú az út hazáig EGRI BRODY

Hulot úr nyaral GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 105 százalékos alibi GYÖNGYÖSI PUSKIN A kettőnk titka HATVANI KOSSUTH Nyomorultak (I. rész) HEVES

Fehérek és feketék PÉTERVÁSÁRA A Blum-ügy FÜZESABONY

Megfelelő ember

műsora

Egérben nincs előadás.

Kiskörén este fél 8 órakor: Anyósgenerális.

Helyesbítés

Lapunk 1960. május 31-i számában cikket közöltünk: „Megnyílt az 1960. évi ünnepi könyvhét Egerben” címmel. A cikk utolsó bekezdésében elírás történt. A szöveg helyesen a következőképpen hangzik: Dobozy Imre és Szabó Pál később az egri IV-es számú pártkörzet tagjainak meghívására látogattak el az ott elhelyezett könyvsátorhoz, ahol szívélyes fogadtatás után hosz- szasan elbeszélgettek a munkás-paraszt olvasókkal.

t

Oda a betűkről

Irodalmi műsor a könyv tiszteletére

I960. JÜNIUS 1., SZERDA: TÜNDE

{ 180 évvel ezelőtt, 1780. június 1-én született KARL CLAUSE- '

J WITZ porosz tábornok, hadtudós, a Napóleon elleni háborúk ‘ 7 egyik vezető személyisége, aki később — hazája felszabadítása ér- 1 dekében — orosz szolgálatba lépett. Főműve: a Háborúról, a had- * i tudományok fejlődésére óriási hatással volt. Megáliapitasait a hit- > 5 leri imperializmus agresszív tervei szolgálatába állították. Lenin így * 7 ír róla: „Clausevvitz.. . a háborh kérdésének egyik legmélyreha- 1 * tóbb elemzője". Clausevitz 1831-ben halt meg. >

< 165 éve, 1795. június 1-én alakult meg a jelenlegi Magyar Tudó- '

í mányos Akadémia elődje, a MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG.

y-4 r< i - !~l M H M *~1 M A<“n W K —-Áa-'G MWH «» H V-Äa“» Ó*

Csinos útitársnők — megrendelésre

Fiatal lányok a nudista fürdőhelyeken —• Erkölcsbotrány Ausztriában

A Kelemen László Irodalmi Színpad május 30-án Oda a betűkről címmel irodalmi estet rendezett. Az előadás címében és tartalmában a könyv tiszteletét szolgálta és olyan műsort igyekezett adni, amely a magyar- és a világirodalom legszebb alkotásait köti egy csokorba.

A műsort összeállító Schil- linger Attila és Szőllősi Gyula nem könnyű feladatra vállalkoztak, hiszen ebben a műsorban lényegében a XIX. és XX. század irodalmának kereszt- metszetét kívánták nyújtani olyan gyakorlat szerint, ahogyan még sohasem ez ideig a színpad működése óta. Az eddigi előadásoktól eltérően ezúttal nem egy, hanem négy témakörből válogatták össze a műveket, a következő tematika szerint: tájleíró költemények, humoros,, majd szerelmes versek és végezetül az ars poétika kapta a negyedik témakört, illetve az előadás befejező számát is, amely lényegében választ ad arra a kérdésre: mi hát a könyv, a betű igazi szerepe.

Ezúttal különös hangsúlyt kapott Kozaróczy Józsefnek, a rendezőnek munkája, akinek lényegében sikerült érzékeltetni a könyvhét levegőjét, hangulatát és olyan hatást keltett a nézőben, mintha valójában az utcáról érkeznének az emberek és úgy kerülnének egy könyvsátorba, a könyvek közé. Itt szólhatunk elismeréssel a színpadképzésről is, amely Pásztor Péter munkája.

Az előbb már szóltunk arról, hogy a rendezők ezúttal négy témakörben próbálták átfogni az egész irodalmat, de ezt tovább bővítve az egyes témakörökön belül is skálákat „állítottak be”. így például a szerelmes versek témakörét vidám, csipkelődő jellegű, majd féltékenykedő és a vágyakozó, szenvedélyes versekkel töltötték ki, amelyek válogatásukra nézve igen jól állták meg helyüket, azonban a típusok közötti határ csaknem tökéletesen elmosódott és a nézőnek olyan érzése támadt, hogy minden különös megfontolás nélkül, spontán módon kerültek egymás mellé a költemények, illetve a költők.

Es ez volt talán ennek az irodalmi estnek lényeges árnyoldala, amelyen még az sem segített,' hogy énekszámokkal, mikrofonon át, idézetekkel próbáltak határokat szabni.

Mindezek ellenére nyugodtan elmondhatjuk, hogy a közönségnek tetszett a műsor s ennek oka, hogy az ügyesen összeválogatott versek külön- külön a világirodalom gyöngyszemei.

A Gárdonyi Géza Színház művészeinek: a Kelemen

László Irodalmi Színpad tagjainak munkáját értékelve meg kell állapítani, hogy valamennyien a tőlük telhető legtöbbet nyújtották. Nem kívánunk mindenkiről külön- külön értékelést adni és főként nem a műsor szerinti sorrendben.

Hadd szóljunk mindenekelőtt a József Attila ódáját előadó Gyuricza Ottóról. Kitűnő előadását még az a rendezői hiba sem halványította, amikor a versmondás kellős közepén a díszletfüggöny leengedésével zavarták meg a hangulatot. A Csárda romjai című Petőfi-vers elmondásáért is ugyancsak minden dicséretet megérdemel. Stefanik Irén három verssel és egy felolvasással szerepelt. Kár, hogy az Ezeregyéjszaka felolvasása kevésbé volt sikeres, mert különben a költemények elmondásával megnyerte a közönség tetszését. Kavács Mária Babits Mihály: Messze, messze című költeményét szavalta kedvesen és kellemesen.

Magda Gabi Papp László

A technikum I. osztályába jelentkezhet az a dolgozó, aki:

a) A vasipar valamelyik szakmájában segédlevéllel, vagy ezzel egyenértékű szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik;

b) A segédlevél megszerzése után legalább kétéves szakmai gyakorlatot tud igazolni;

c) Az általános iskola VIII. osztályát sikeresen elvégezte, vagy iskolai végzettsége azzal egyenértékű;

d) 1960. szeptember 1-ig 18. életévét betöltötte, de a 40. életévét még nem haladta túl;

e) Akit a vállalat személyzeti osztálya és üzemi bizottsága technikumi felvételre javasol;

f) A magyar nyelvből, mateSzép legény volt a szeretőm, valamint Vátszfajama Kit szeretnek a nők című költeményeit szavalta. Minden művészi értéke mellett hibául kell felróni, hogy a verseket túljátszottá.

Az egyes témakörök között Bodor Blanka lépett fel, aki kulturált, kellemes hangjával méltán aratott sikert, noha zongorakísérete nem volt kifogástalan.

Végezetül szólni kell arról, hogy az irodalmi est első része elmaradt, ugyanis Szabó Pál és Dobozy Imre Kossuth- díjas írók nem vehettek részt az esten, mivel a csehszlovák írószövetség érkezése miatt halaszthatatlanul a fővárosba kellett utazniok.

Jóllehet ez a tény az irodalmi színpad tényleges műsorát nem csorbította, mégis úgy éreztük, hogy az est, az ő személyes jelenlétükkel lett volna igazán teljes, főleg élményszerű, de ottlétük lehetőséget nyújtott volna arra is, hogy az irodalmi színpad közönsége személyesen is megismerhesse őket.

Mindent összegezve: a Kelemen László Irodalmi Színpad idei, hatodik előadása jól sikerült és méltóképpen illeszkedett be az ünnepi könyvhét műsorába.

Szalay István

matikából, szabadkézi rajzból sikeres felvételi vizsgát tett;

g) Érettségizett dolgozók, akik az a), b), e) pontoknak megfelelnek, különbözeti vizsga letételével jelentkezhetnek a technikum II. osztályába.

Jelentkezés módja: a jelentkezőnek jelentkezési lapot kell kitölteni, a vállalat személyzeti osztályával javasoltatni és a felsorolt okmányokkal együtt személyesen, vagy postán a technikum igazgatójához eljuttatni. (Bereczky László, Eger, Kossuth Lajos u. 8., vagy Bereczky László, Finomszerel- vénygyár). Jelentkezési lap ugyanott kapható.

Jelentkezés határideje: 1960. június 30.

Későbbi jelentkezést a technikum nem vehet figyelembe.

Az osztrák fővárosban nagyarányú erkölcsbotrány bontakozott ki, amelynek méretei nem maradnak el a római Montesi-ügy, vagy a párizsi Ballett-Rose botrány mögött. A bécsi botrány azzal pattant ki, hogy a francia rendőrség egy földközi-tengeri szigeten, oon- tOsabban egy nudista fürdőhelyen, letartóztatott két osztrák állampolgárt: a 17 éves Traude A-1 és 53 éves gavallérját, egy dr. Kattus nevű bécsi pezsgőgyárost.

Mentesítő hadjárat

Többet azonban ezúttal sem lehetett dr. Bohdal magánklubjának ügyeiről megtudni. Kattus drága ügyvédet hozatott Becsből és elérte, hogy Francia- országban egy-kettőre szabadlábra helyezték. Traude A-ról először azt állították, hogy a rendőrség nem ismeri tartózkodási helyét, azután repülőgépen Bécsbe érkezett, de azonnal egy rendőrségi ifjúsági otthonba vitték és hermetikusan elzárták mindenkitől, nehogy valamit is elárulhasson abból, amiket tapasztalt. Azután megint minden elcsendesedett az ügy körül.

„Leányka-zsúrok"

A letartóztatásra úgy került sor, hogy a 17 éves kislány édesanyja, miután leánya eltűnt Bécsből, bejelentette az esetet a rendőrségen. Kiderült, hogy Traude A-t „megrendelésre” küldték a dél-francia sziget meztelen fürdőtelépére dr. Kattus után és hogy a tranzakcióban egy magasrangú osztrák tisztviselő, továbbá egy nőorvos is közreműködött.

A nyomok Bécsben egy dr. Bohdal nevű autókereskedőhöz vezettek, akinek a Prinz Augen-Strasse-i lakásán évek óta orgiákat rendeznek fiatalkorú leányokkal. Ezeket az orgiákat „leányka-zsúrnak” nevezik dr. Bohdalék köreiben. A rendőrség már hosszabb ideje tudott ezekről az orgiákról, amelyeken a legelőkelőbb társaság tagjai vettek részt. Az előkelő urak többnyire 15—16 éves lányokkal szórakoztak, akiket először leitattak és azután Vad orgiákat rendeztek velük. Egy ilyen alkalommal az egyik részvevő lány súlyosan megsérült, úgyhogy rendőrségi vizsgálatig került sor, amelyet azonban csakhamar elejtettek.

Dr. B.-klub

Féber Ilona nagy port felvert meggyilkolása ügyében is kiterjesztették a nyomozást a Prinz Eugen-Strasse-i zártkörű klubra. A meggyilkolt leány holttestét a Schwarzenberg- Platz bokrai között találták meg, holott teljesen valószínűtlennek tűnik, hogy a gyilkosságot ezen, a város központjában fekvő téren követték volna el. Viszont a Prinz Eugen- Strasse a Schwarzenberg-Platz közvetlen közelében van. Mindennek ellenére, Féber Ilona meggyilkolása ügyében egy Johann Gassner nevű csavargót helyeztek vád alá, akit azután bizonyítékok hiányában fel kellett menteni. Üjra, meg újra felmerült azonban az a kérdés, vajon Féber Ilona is — Vilma Montesi esetéhez hasonlóan — nem egy orgia folyamán vesztette-e el az életét? Amint most ezt egyértelműen elismerik, a rendőrség annak idején foglalkozott az autó- kereskedő magánklubjával. Sőt, még a Gassner-per folyamán is lehetett a klubról hallani, mindenesetre azonban nevek említése nélkül, diszkrét

módon, csupán bizonyos „dr. I B”-ről volt szó.

FELVÉTEL

a 15 sz. Általános Gépipari Technikum esti tagozatának I. és II. osztályába

••.iaiiiiiWiiiiiiiiíiiiaiiiiiiiiiÍi«iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiii<iiiaiiii»«iiiiiiiiiiiaiiiuiuiiiiuiuiiipiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiraiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKiiiiiitiiiiiiiiiiiiiii,iiiiiiiiiiiiiiai,iii«iitii«iliiiaiiiiifHiiiiiiiiiiiii„i„i„iuiU|l^l|litiliiilii(ailailliil

iiíiiiiaiiiiiaiiairs'iiHBiiauiiiBiiBiiaiiBiiaiiBiiaiif

MÁJUS 22-E ÖTA napról napra megrázó hírek érkeznek Chiléből. A déli partvidéken és a szigeteiken reng a föld, megnyílik a földkéreg, az emberek szeme láttára vulkánok keletkeznek, másutt hegytömbök omlanak a mélybe, mindezek tetejébe toronymagas árhullámok csapódnak ki a partra.

Mi e csapássorozatnak a magyarázata, indítóokai?

Vegyük elő Dél-Amerika térképét. A földrész nyugati partján hatalmas hegység, az Andok emelkedik, amelynek láncai 6000 méter fölé tornyosulnak. Közvetlen előtte keskeny tengeri árok (ún. Ataca- ma-árok) húzódik, amely 7000 méternél is mélyebb. íme egymás szomszédságában több mint 13 000 méter szintkülönbség helyezkedik el. A Föld kérgének ezen a helyén egy hosszú törésvonal keletkezett a földtörténet régebbi korszakában, amely azóta is eleven sebként tátong. A kéregdarab hosszában megsüllyedt, árkot produkált, illetve magasba torlódott. Ugyanezen erők a földrész déli csúcsain a hegylánc ottani folytatását szigetekké darabolták. Hiányzik itt az egyensúly, amely a földkéreg nyugalmát biztosítaná. (Eger is törésvonalon helyezkedik el, enyhe formában itt is gyakori a földrengés.) A kéreg labilis állapota növeli a feszültséget, amely hirtelen legyőzi az ellenállást, a kéregrögök egymástól eltolódnak függőleges, vagy vízszintes irányban, s a felszín rugalmas rezgésbe jön. Ilyen földrengéses átalakulás hozta létre a mély tengeri árkot, a déli csúcs sok ezer szigetét.

Ez a felszín most a szemünk előtt formálódik át. Szigetek

szakadnak szét. tűnnek el a

A chilei „négy csapás“

Fö!d rengés, földcsuszamlás, fnzhányó, „szökőár“

hullámtengerben, de mellette újak emelkednek a vízszint fölé.

A 6370 kilométeres sugarú földtömegnek alig ötvenedrésze, 100—120 kilométer vastagságú a szilárd kéreg csupán. (A tojás és a héja.) Alatta az izzó láva képlékeny, folyós. A belső erők .által feltépett sebhelyeken szabad út nyílik a kiömlő láva számára. A belső erők feszítő hatására nagy mennyiségű kőzetanyag ömlik a felszínre. Mint olvashattuk: „hatalmas földtömeg kezdett emelkedni, föld alatti morajlástól kísérve a földkéreg izzott, átforrósodott, majd hirtelen beszakadt. Mintegy 45 kilométer hosszú, 5—6 kilométer széles árok támadt, amelyből ömleni kezdett az izzó láva.” (Évtizedekkel ezelőtt hasonló körülmények között 600 kilométer hosszú beszakadás jött létre Kaliforniában is.) A felszínt megyényi területen vulkáni hamuszőnyeg borította be. Más helyen foltokban jelentkezik a beszakadás, nyomában a felszínen a kiömlő láva és hamu vulkáni kúpot produkál. íme a kéregmozgás, földrengés, földcsuszamlás és vulkáni kitörés együttjárnak, kapcsolatuk világos.

ARRÓL IS OLVASHATTUNK,, hogy. .a kitöréseket hatalmas felhőszakadás kíséri. Ennek is kézenfekvő a magyarázata. A vulkáni működés a hamu mellett mérhetetlen gáz- és gőztömeget juttat a levegőbe. E felmelegített és magas gőztartalmú levegő rohamosan

a magasba emelkedik, ott lehűl, lecsapódván, hatalmas záport zúdít a tájra. Ez fekete iszappá mossa a hamut, a felszínhez tapasztja, vagy mélyedésbe sodorja.

Vezessük végig a térképen, a Csendes-óceán partján ujjúnkat. Közép-Amerika, Kalifornia, Alaszka partjai, az Aleu- ta-szigetek, Kamcsatka, Japán szigetei, majd le Üj-Zélandig hasonlóan mozgó, labilis parttal, vulkánikus vidékkel, földrengéses parttal találkozunk. E partvonalat a tűzhányók tevékenysége miatt csendes-óceáni „tűzkörnek” is nevezik. Milyen ellentét. A csendes” tenger partja mozgó, háborgó.

A csapások sorozatában a napilapok által „szökőárnak” nevezett árhullám követelt legtöbb áldozatot. Először a szökőár fogalmát tisztázzuk. Ez esetben ezen elnevezést hibásan használja a sajtó, a rádió. A szökőár a nyílt tengerparton szabályosan ismétlődő dagályjelenség. A Hold vonzóereje, illetve a Tőid forgása közben fellépő centrifugális erő az óceánok víztömegeit megemeli szemben a Holddal, s attól 180 fokra a föld ellentétes oldalán. (A Hold fc ■ a vonzóerő, ellentétes földrajzi hosszúságon a röpítőerő hatása mutatkozik.)

A tengervíz felduzzad, a lapos partokat elönti, a kikötőkben megemelkedik a víz, s alkalmas a nagyméretű tengerjáró hajók kikötésére is. Ez a szint l'.ssan ismét süllyedni kezd, 6 órával később alacsony vízállás (apály) jelentkezik. Ez

a jelenség együttesen a „tengerjárás” elnevezést kapta. Egy hónap leforgása alatt a Földről nézve a Hold és a Nap egyszer szembenállásba, egyszer együttállásba kerülnek, mégpedig holdtöltekor, illetve újholdkor. Nos, ebben a két helyzetben a Hold vonzóerejéhez a távolabbi Nap vonzása is hozzájárul, a dagály ilyenkor tetemesebb, a tengerpartra kifutó ár magasabb hullámmal érkezik. Ez a tulajdonképpeni szökőár. Havonta csak két ízben, de szabályosán ismétlődik. Ezzel szemben a Chile partjain pusztító hullámokat csak idézőjelben nevezhetjük „szökőárnak”. E hullámokat a a földrengéssel párhuzamosan jelentkező „tengerrengés” okozza.

E NAPOKBAN A CHILEI

part mentén nemcsak a földkéreg kiemelkedő része jött mozgásba, ugyanúgy rengett a tenger alján húzódó kéregrész is. Az óceán hatalmas víztömege alatt megsüllyedt, majd megemelkedett a tengerfenék egy-egy darabja. E lökéstől kiemelkedő víztömeg 5—10 méter magas hullámokban zúdult a partra, ledöntve házakat, embereket, majd visszaáradva minden megmozdithatót a tengerbe sodort. Ezen pusztító hullámokat a tengerrengés okozta árhullámoknak nevezhetjük szabatosan. Ugyanakkor azt is olvashatjuk, hogy e romboló árhullám 1—2 nap leforgása alatt a Csendes-óceán partvonalán mindenütt megjcicm. n nunamoK a mereaef parthoz ütődve megfordultak s a chilei parttól sugárirányban, óránként mintegy 400 mérföld sebességgel (egy tengeri mérföld 1 km 851 m) szelték át az óceánt. S aj ellentétes oldalon is pusztítás végeztek. Japán partját végig söpörve házakat döntöttek romba, halászhajókat nyeltek el á hullámok. Ha ismét a térképre tekintünk, feltűnik, hogy a Chiléből elinduló hullám haladásiránya Japán partvidékét legnagyobb szög alatl éri, a pusztítás ezért itt a legerősebb, bár a legtávolabb esik Chilétől.

E romboló árhullám ritka, de nem ismeretlen jelenség. 1868 aug. 13-án Peru (Chile szomszédja) partvidékét rázta meg a földrengés és tengerrengés. Az akkor keletkezett árhullám is bejárta a Csendes-óceánt 1883-ban a Szumatra szigel mellett levő Krakotoa nevű vulkánsziget erupclója (kitörése) és kettészakadása idézeti elő tengerrengést. A keletkező hullámok 20 méter magasra emelkedtek, kétszer kerülték meg a Földet, s Jáva szigetéről 36 000 embert sodortak le a tengerbe. Az 1896-i tengerrengés Hondó japán sziget mellett okozott rémítő hullámokat, 7000 ház omlott össze percek alatt.

MEDDIG TART A CHILEI

földrengés? Addig, amíg a kifejlődött feszültség fel nem oldódik, míg a megmozdult kéregdarabok egyensúlyba nem kerülnek, míg a belső erők a felesleges gáz- és lávatömeget felszínre nem juttatják. De mindez a nyugalom csak átmeneti jellegű e ..tűzkörben”;

Zétényi Endre