Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

I 19S0, június 1, szerda. Rf FC J-SA.Ö mi van a munkásokkal, elvég­re ők a fundamentum, a gya­korlati kivitelezés nagyrészt rajtuk múlik — akadékoskod­hat valaki. De a műszaki in­tézkedési tervekben az is sze­repel, hogy a kitűzött felada­tokat, a fejlettebb technikai eljárásmódokat a dolgozók legszélesebb rétegeivel idejé­ben meg kell ismertetni, an­nak gyakorlati jelentőségét tu­datosítani. Tehát az üzemben minden munkásnak tudnia kell, hogy mit, miért és ho­gyan kell csinálni. A műszaki fejlesztési terv nem lehet ad­minisztratív papírmunka, egy­két műszaki dolgozó, vagy ki­zárólagosan a műszaki osztály ügye, annak sikeréért a maga munkaterületén mindenkinek dolgoznia kell. A Mátravidéki Erőműben a szocialista brigádók rendsze­res oktatása sórán részletesen megbeszélik a műszaki fej­lesztési tervek megvalósításá­val kapcsólatos problémákat, elsősorban őket mozgósítják a legfontosabb munkák vállalá­sára. A turbinagépészi tanfólya- món elméletileg is előkészítet­ték az embereket mindarra, amit a műszínterv szerint ne­kik kell elvégezniük. Ily mó­don a tervek és a valóság, az elméleti oktatás és a napi munka között eleven, szoros kapcsolatot teremtettek. Ebből az üzemből sóhasem restelltek tapasztalatcserére más erőműbe látogatni és nyil­vánvaló, hogy az ott tanulta­kat jól kamatoztatták, mert ma már hozzájuk járnak ta­nulni, és sok szakembert adtak eddig az országnak. Nincsenek csodák a Mátra­vidéki Erőműben sem, de az emberi akarat, az összefogás és a szervezett tanulás ered­ményeként biztosan haladnak előre a műszaki fejlesztés, a jobb munkaszervezés és a gazdaságosabb termelés terén. Fazekas László „A kisdobos szereti és tiszteli szüleit, tanítóit“ Szombaton délután az egri Gárdonyi Géza Általános Is­kola dísztermében meleg, ben­sőséges ünnepség keretében avatták fel a kisdobosokat. A zászlódíszelgés után a mintegy 30 gyermek ajkáról elhangzott a hat pont és ígéretet tettek a pajtásaik előtt, hogy a hat pon­tot mindig megtartják, sok örömet szereznek szüleiknek, nevelőiknek és pajtásaiknak. A fogadalomtétel után az V. osztály tanulói a vakítóan fe­hér blúzokra felkötötték a kék kisdobos-nyakkendőket A kedves kis ünnepséget műsor zárta be. Aratásra készül a füzesabonyi járás Rövidesen itt a nyár és ve­le együtt a legnagyobb nyári mezőgazdasági munka: az ara­tás. Megyénkben ezen a nyá­ron már másként zajlik a be­takarítás, mint a korábbi esz­tendőkben. A közös földekről, a termelőszövetkezetek táblái­ról takarítja be megyénk dol­gozó parasztsága az idei ter­mést és mivel ez az első esz­tendő, hogy túlnyomórészt a termelőszövetkezetek aratnak, komoly gondot jelent az ara­tási munkák megszervezése. Szerte a megyében mindenütt készülődnek, a gépállomások éppúgy, mint a termelőszövetkezetek. A KISZ-szervezetek aratópáro­kat, aratóbrigádokat alakíta­nak a mezőgazdaság minden területén, a munka előkészíté­sével és megszervezésével fog-, lalkóznak napjainkban. A Füzesabonyi Járási , Ta­nács június 13-án ülést reifcez, ahol megtárgyalják az aratási felkészülés eddigi eredménye­it és sor kerül a további fel­adatok megbeszélésére is. Orosz Miklós, a Füzesabonyi Járási Tanács elnökhelyettese, az aratási készülődésről és a munka megszervezéséről a kö­vetkezőket mondotta: — Járásunk területén a ga­bonatermés túlnyomó része a termelőszövetkezeteké. Az idén először aratnak ilyen nagy területen a termelőszövetkeze­tek tagjai. A nagy nyári mun­ka jó megszervezése és előké­szítése érdekében mi is meg­teszünk mindent. Jelenleg a járási tanács mezőgazdasági osztálya az adatok összegyűj­tését Végzi, ugyanis pontosan megállapítjuk, hogy mekkora területen termett gabonaféle, mennyi munkaerő áll rendel­kezésünkre és a gépak dolgá­ban hogyan állunk. Megálla­pítjuk, hogy mekkora terüle­ten tudunk géppel aratni, és mennyi gabonát kell kézierő­vel levágni. Korábbi számítá­saink szerint a gabonatermés harminc százalékának leara- tásához elegendő gép állt ren­delkezésünkre. A kormány megsegítette járásunkat A Füzesabonyi Gépállomás­nak például két kombájn állt rendelkezésére a korábbi idők­ben, most már eddig megjött nyolc .kombájn és további ki­lenc megérkezésére számíta­nak. Pontos számokat nem tu­dok mondani egyelőre, de a Sárudi Gépállomás is kap a közeljövőben kombájnokat, il­letve aratógépeket, így eiék után most már úgy látszik, hogy a gabonatermés negyven százalékát tudjuk gépi erővel learatni. Jelenleg kísérlete“- zünk, hogy a fűkaszákat bizo­nyos átalakításokkal aratógé­pekké szereljék át. Mozgalmat szervezünk, hogy a termelőszövetkezeti családok is vállaljanak kettő, vagy két és fél hold aratni valót. Min­dent egybevetve a munka szervezése, a félkészülés az egész járás területén jó ütem­ben halad. A termelőszövet­kezetek, gépállomások, de más vállalatok és szervezőtek is igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése után következő első esztendőben is sikerrel és még­felelő ütemben folytatódjék a nyári mezőgazdasági murika. Jó gabonatermés ígérkezik — fejezte be szavait Ofós* Miklós elnökhelyettes — és ezt a jó termést az utolsó sze­mig időben betakarítják járá­sunk termelőszövetkezeteinek tagjai. Ezt már most, a felké­szülés időszakában is bátran el lehet mondani. „ — ssa — Érdekes körséta a biztosítókkal — a biztosításokról A biztosítási szakemberek ezt szokták mondani: — Semmi szükségünk sem lenne propagandára, ha az em­berek ismernék a mai biztosí­tási feltételeket. Olyan előnyö­sek, annyira az emberek érde­keit tartják szem előtt, hogy mindennél jobban propagálják magukat! Es ez igaz. Az alábbiakban néhány ér­dekesség következik. Egy kör­séta alkalmával, a megye kü­lönböző járási székhelyén talá­lomra feljegyzett apróságok. Nem valamiféle propaganda céljából. ... Habár, amennyi­ben helytálló, amit a szakem­berek mondani szoktak?... Te­hát néhány apróság következik, hogy az emberek jobban meg­ismerjék a biztosítást... * Az Állami Biztosító füzes­abonyi fiókjához a napokban MBV* és MBVBUT-MEHETREND 1960-61. évre szélé megyei kivonata 7. KÄL-KAPOLNA—KISTERENYE 5.55 9 30 11.45 16.40 20.54 Kál-Káoóln* 4 54 8 08 10.40 15.53 19.02 6.04 9.39 11.55 16.49 21.04 Kápolna 4 46 8.01 10 33 15.46 18.55 6.11 9.46 12.02 16.56 21.12 Aldebrő 4.39 7.54 10.26 15.39 18.48 6 18 9.53 12 09 17.03 21.21 Feldebrő 4.31 7 47 10 19 15.32 18.41 6.29 10.09 12.24 17.46 21.52 Verpelét 4.2C 7.38 10.10 15.22 18.30 6.36 10.16 12.32 17.23 22.01 TarnaSzentmariá 4 0Í 7 30 10.01 15.04 18 21 6.43 10.22 12.39 17.30 22.08 Kőkútpuszta 4.01 7.23 9.54 14.57 18.14 6.47 10.27 12.45 17.34 22.13 Sírok 3.57 7.19 9,50 14.52 18.10 6.58 10.39 12.58 17.45 22.17 érk. Recsk-Farádfürdő ind. 3.45 7.09 9.40 14.42 18 00 4.25 7.12 11 57 13.45 17.55 20 50 md. érk. 1.18 6.46 9.30 14.28 17.50 20.06 4.32 7.19 12.04 13.52 18.02 20.57 Mátraderécske 1.11 6.40 9.24 14.22 17.44 20.00 4.45 7.32 12.17 14.14 18.15 21.10 M^traballa 0.59 6.30 9.14 14.12 17.34 19.50 5.18 8.65 12.50 14.58 18.48 21.43 Y Kisterenye 0.15 5.52 8.40 13.35 17.00 19.15 8. KÁL-KÁPOLNA—KISÜJSZALLÁS i Is 2. 3. 2, 3. 2.30 8.25 11.55 16.34 20.55 21.50 Kál-Kápolna 6.17 11.07 15.56 19.13 23.53 1.14 2.47 8.41 12.11 16.50 21.12 22.07 Erdőtelek 6 01 10.51 15.40 18.57 23.37 0.58 2.53 8.47 12.17 16.55 21.18 22.12 Bazsómajor 5.55 L0.45 15.32 18.50 23.31 0.52 3.00 8.54 12.24 17.02 21.25 22.19 Hevesi szőlők 5.47 10.38 15.25 18.42 23.23 0.44 3.Ö8 9.01 12.32 17.10 21.33 22.26 Heves 5.39 10.30 15.17 18.34 23.15 0.36 3.21 9.14 12.45 17.22 21.48 22.39 Hevesvezekény 5.24 10.17 15.03 18.19 23.00 0.22 3.38 9.23 12.54 17.31 21.55 22.47 Tarnaszentmiklös 5.16 10.09 14.56 18.11 22.52 0.14 3.50 9.35 13.00 17.42 22.07 22.59 Rákhát 4.57 9.50 14.43 17.59 22.32 23.53 3.58 9.42 13 14 17.53 22.22 23.13 Kisköre 4.50 9.43 14.37 17.52 22.25 23.47 4.05 9.49 13.21 17.59 22.29 23.19 Kisköre -f- Tlszahíd 4.44 9.33 14.31 17.46 22.14 23.41 6.05 11.12 14.39 19.17 23.53 0.40 > Y Kisújszállás 3.25 8.15 13.18 16.28 20.50 22.15 1. !■ Abádszalők-Klsújszállás között hétfőn. XI. 8„ XII. 27., IV. 5. és V. 2-án közlekedik, de XI. 7.i xn. 26., IV. 3-an és V. l-én nem közlekedik. 2. = Pénteken nem közlekedik. 3. Péntekről szombatra hajló éjjel közlekedik. 9. FÜZESABONY—EGER Füzesabony M^klár Nagytálya Andornaktálya Andornakt Egér 0 0 1. 2. 3. 2.40 4.00 6.20 8 15 8.18 9.50 11.45 13.15 14.25 17.50 20.00 21.45 2.52 4.12 6.32 8.27 8.28 10.02 11.57 13.25 14.35 18.00 20.10 21.55 2.56 4.16 6.36 8.31 1 10.06 12.01 1 1 18.04 20.14 21.59 alsó 3.02 4.22 6.42 8.37 10.12 12.07 1 1 18.10 20.20 22.05 felső , 3.07 4.27 6.47 8.42 1 10.17 12.12 13.34 14.44 18.15 20.25 22.10 r s is 4.35 6.55 8.50 8 40 10.25 12.20 13.42 14.52 18.23 20.33 22.18 1. == VI. 18-tól IX. 11-ig munkas2ünetes napokon közlekedik. 2. = IX. 12-től közlekedik, de péhteken és szobibaton nem. 3. = IX. 11-lg naponta, IX. 12-től pénteken és szombaton közlekedik. 10. EGER—FÜZESABONY Eger Andornaktálya felső Andornaktálya alsó Nagytálya akiár Mák Füzesabony "n 5.00 7.12 8.57 10 45 12.25 15.20 16.55 18.50 23.35 5.09 7.20 9.06 10.54 12.34 15.29 17.04 18.59 23.44 5.14 7.26 9.11 10.59 I 15.34 17.09 19.04 23.49 5.20 7.32 9.17 11.05 1 15.40 17.15 19.10 23.55 5.24 7.33 9.21 11.09 12 44 15.44 17.19 19.16 23.59 5.33 7.45 9.30 11.18 12.53 15 53 1728 19.25 0.08 JtLMAÖVAHÁZAT; A jelzés nélküli vonatok naponta közlekednek, gy - gyorsvonat, • — aebesvonat, o — e»ak munkanapokon közleke­dik, á. = csak munkaszüneti napokon közlekedik. Egyéb közlekedési eltérések a áblázatok alján szerepelnek, érkezett be néhány kárjelentés. Mák István, Zsiga Albert és Víneze Antal szlhalmi lakosok tehenét elgázolta a vonat. Le- gelés közben érte az állatokat a baleset és mivel a gazdák le­geltetési biztosítást kötöttek valamikor a biztosítóval, most ezer-ezer forint kártérítést kaptak. A biztosítás évi díja mindössze húsz forint. * A füzesabonyi járás negy­venhét termelőszövetkezetéből az idén már negyvenhat tsz megkötötte a tűz- és állatbizto­sítást. Még egyedül a füzesabo­nyi Szabad Nép Tsz vezetősége nem biztosított. * A hevesi járásban nagysza­bású ankétra készülnek. A Ha­zafias Népfront és az Állami Biztosító járási fiókjának ren­dezésében „Biztosítás — biz­tonság” címmel a községi ta­nács nagytermében ankétot tartanak, amelyen a hevesi já­rás termelőszövetkezeteinek elnökei vesznek részt * Negyven éves szolgálat után vonult nyugdíjba Löffler Bé­la. A közelmúltban kapta meg a Munka Érdemrendet: kitűnő biztosítási szakember. Most. a körséta során talál­koztunk. Beszélgettünk.. Ezt mondta: — A valamikori legjobb tár­saságnál, az Első Magyar Ál­talános Biztosítónál kezdtem negyven évvel ezelőtt. Az ál­lamosításkor kerültem az Ál­lami Biztosítóhoz; legtovább Heves megyében működtem. — Milyen volt akkor a biz­tosítás? — A mostaninak a négysze­rese volt akkor a díj. De cso­da? A kereskedők mindunta­lan önbetörést követtek el. Akik balesetbiztosítást kötöt­tek, azok... De eszembe ju tott egy példa. Velem kötötte meg egy állatorvos a baleset­biztosítást. Igen rossz anyagi körülmények között élt: ön­csonkítást követett el, hogy felvehesse a kártérítést. A Nógrád megyei Huta község lakói pedig tűzbiztosítással igyekeztek visszaélni. A ga­lambok lábára parazsat kötöt­tek és elengedték, az állatok felszálltak a zsúptetőre. A ház leégett, ők pedig felvették a díjat. — Es egy jellemző példát a mai biztosításra? Horváth Béla, az Állami Biztosító megyei igazgatója segített: — Mondd el a boldogi ese­tet! Löffler Béla bólmtótt. — Igen, a bóldógi... Két tsz-tagnak volt tűzbiztosítása, de már két éve nem fizették. Tűz ütött ki s mindkettőjük­nek mindenük elégett. Jötték és kértek, tegyünk valamit. Megnéztük a kartonokat, ki­derült; nem kérhetnek sem­mit, hisz két éve kiléptek a biztosításból. Sajnáltuk őket. Most lettek tsz-tagok, még semmit sem szereztek a közös­ben, s most ami volt, elveszett. Horváth kartárs tanácsolta: menjenek el a vezérigazgatóhoz és próbáljak tenni valamit. Akár hiszi, akar nem, szédült a fe­jem, mire kijöttem a vezértől, de sikerült. Megkapták a kár­térítést. Hát most ilyen a biz­tosító. Még akkor Is fizet, ha nem lenne kötelessége... * A biztosító egyik legjóbb körzetfelügyelője a megyében: Fenyő István, ö mesélte: — Van egy úgynevezett ál­talános háztáji biztosítási for­ma. Minimális díjtétellel a tsz-tag mindenét biztosíthat­ja. Bármi történik: tűz, vil­lára, robbanás, lopás, állatkár, vagy egyéb, az állami biztosí­tó teljes egészében megtéríti a kárt. A tsz-en belül ezenkívül önsegélyző csoportot Is lehet alakítani. Ha szükség van rá: esküvő, halálozás, utazás, be­tegség esetén segélyt kapnak, sőt az önsegélyző csoport tag­ja üdülni mehet. Ingyen. Most például Moszkvába indulnak néhányan társaskirándulásra... Az egyik gyöngyösoroszi la­kos, Szernecz Imre is kötött ilyen biztosítást. Halálos bal­eset érte. Két gyereket hagyott fiatal felesége gondjaira. A biztosító 19 080 forint kártérí­tést fizetett a családnak. * Horváth Béla, a megyei igaz­gató mondta beszélgetés köz­benj — Az Állami Biztosító nem kapitalista vállalkozás, nem nyerészkedés a célja. Azokat a biztosítási ágakat például megszüntette, amelyeknél a biztosítási díjakból befólyt összegnek legalább 80 száza­lékát nem fizették vissza kár­térítésképpen! * Kevés a példa, de taláa ennyiből is kiviláglik, valóban igaz: ha az emberek ismernék a mai biztosítási feltételeket, valóban nem lenn* szükség semmiféle biztosítási reklám­ra... (szánt# kimutatást és a szöveges uta­sítás iránytű, de csak a hoz­záértők kezében. Juhász István főgépész dél­után két órakor megkapja az adatokat, hogy a szolgálati időszak alatt mennyi energiát kell termelni a turbinákkal. Például 18 óra után tízezer kw-tal kevesebbet, húsz óra­kor 14 000-rel többet, mint az előző időszakban. A műszaki fejlesztési tervek szerint ki­dolgozott táblázatok segítségé­vel önállóan még kell állapí­tania, hogy a légkévesebb szén­felhasználással melyik gép­egységén, hány kilowattal kell csökkenteni, vagy növelni a termelést, azaz a legkedve­zőbb variánst kell választani, hogy ne legyen egyik gépegy­ség sem túlterhelve, a másik meg a legkedvezőbb kihaszná­lási fok alatt, mért akkor több gőz kéll, nagyobb mennyiségű szén fogy és drágább lesz a termelés. A pontos mérések és a szük­séges intézkedések az egyes üzemrészek közötti összműkö- dés, a mérnökök, a techniku­sok és szakmunkások magas- színvónalú műszaki kulturált­ságát Igényli. De a műszaki középkáderek és főleg szak­munkások nagy része pár év­vel ezelőtt még egyszerű szán­tó-vétő ember, vagy legjobb esetben falusi lakatos, és ko­vácstanuló volt. Mi a titka előrehaladásuknak? A Mátravidéki Erőműben évek óta az egyik tanfolyam a másikat éri. Aki lakatos képe­sítést szerzett az utána kazán­gépész tanfolyamra jelentke­zett, a legjobb szakmunkások közül többen technikumot vé­geznek, az idén 16 fővel indult a főiskolai tanfolyamra előké­szítő tanfolyam, egyszóval: aki haladni akar, az tanul és eb­ben államunk, valamint az üzem a legmesszebbmenően támogatja őket. — Jó, jó, ez pár ^kivétele­zett” ember és azok is bizto­san csak a könyvet bújják, de Országunk egész területét behálózzák a villamos távve­zetékek és az erőmüvekből áráfnot juttatnak az ipari üze­mekbe, a lakóházakba, a kü­lönböző mezőgazdasági üze­mékbe. A Mátravidéki Erőmű­ben négy főturbina termeli a2 áramot. A szakemberek egyik legfőbb feladata, hogy a nap minden szakában zökkenő nél­kül biztosítsák a villamosener- gia-szükségletet és ehhez a le­hető legkevesebb szénmennyi­ségét használják fel. Milyen ihté2kédéseket tettek a gazdaságosabb energiater­melés megjavítására, hogyan érhetik el a műszaki fejleszté­si tervekben kitűzött feladato­kat? — ezek után kutattam a Mátravidéki Erőműben. „A főturbinák egyedenkénti kimérése a nővekményaránybs termeléselosztás további fin > mítása érdekében. Várható megtakarítás: évente kétezer tonna petőfibányai lignit” — olvasom a műszaki fejlesztési tervben. Kétezer tonna szénmegtaka­rítás a műszáki fejlesztési ter­vekben. Vajón hogyan lesz ebből valóság? A négy főturbina teljesít­ménye egyenlő, de azonos mennyiségű energia termelése mellett több, vagy kevesebb gőzt igényelnek. A legjobb va­riánst kell kikeresni, pontos méréseket kell végezni és ezek eredményét könnyen áttekint­hető táblázatokban új techno­lógiai utasításként ki kell ad­ni a turbinaüzem részére. Az üzemviteli osztály és a turbinaüzem a műszaki fej­lesztési tervekben szereplő célkitűzéseket, az egyenletes terhelés elosztásának elveit idejében tisztázta, a módsze­rekben meg is egyeztek és az is természetes volt, hogy a mérés-sorozatot Kovács Imre mérnök irányítja Vándorfl Fe­renc, Cziffrik Gyula, Szelensz- kl Sándor és Kása Sándor se­gítségével. De a komplikált mérések és számítások sike­res elvégzéséhez a turbina­üzem, a hőtechnikai laborató­rium és a vezénylőterem elent- rikusainak egybéhangolt jó munkája szükséges. Ha mind­ezt biztosították, akkor meg­van a mérések eredménye, de az ennek alapján készült táb­lázatokat és technológiai uta­sításokat a vezénylőterem szolgálattevőinek és a turbi­nák kezelőinek jól kell alkal­mazni, mert a különféle vari­ációknak megfelelő táblázatos I960? a műszaki fejlesztés éve Gazdaságosabban termel a Mátravidéki Erőmű

Next

/
Oldalképek
Tartalom