Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-01 / 128. szám
/ 13S0. június 1», srérda RÉFOJSÁ© s A bolgár mesőgaxddság sikerei 15—20 évvel ezelőtt Bulgáriában a Megművelhető földterület rendkívül sok, egészen abfő parcellára oszlott. Terméseredményeik hektáronként alig múlták felül búzában az 1000 kg-ot, kukoricában a 950 kg-ot, napraforgóban a 750 kg-ot. Emellett az egész országbán kb. 3000 (15 lóerőre átszámított) traktor volt és ezék főleg a nagybirtokosok kézébén. Még akkor néhány faluban termelőszövetkezetet alakítottak. A nép győzelme, 1Ö44. szeptember 9-e után a BKP vezetésével természetesen és igen széles méretekben fejlődni kezdett a termelőszövetkezeti mozgalom. A szövetkezetesítés úgy történt, hogy emellett fenntartották a föld tulajdonjogát is. Ma a bolgár falu szocialista alapokra épül és a mezőgazdaság efedményei minden elmúlt nappal nőnek. Azelőtt Bulgária főleg gabonatermő ország volt. Búza és más gabopafélék termesztésére a legjobb és legtöbb földét foglalták le. Ma a gabona- teríhő földeket 6,5 százalékkal csökkentettük, a termelést pedig 28,6 százalékkal növeltük. A gabonaeredmények növelésével párhuzamosan folyik a munka az ipari növények terméseredményeinek növelésére: így pld. a cukorrépára, kender, len, dohány stb. Bebizonyítottuk azt, hogy kevesebb földről több gabonát, ipari növényt kapunk. A mezőgazdaság struktúrájában végbement mély változások kedvezően hatnak a mezőgazdasági árutermelés növelésére. Bulgária azelőtt is híres volt szőlészetéről és gyümölcsésze- téről, mint a zöldségtermesztés mestereinek országáról beszéltek. A pótolhatatlan bolgár kertészek szétszóródtak Európa valamennyi országába. A szocialista átszervezés győzelme után azonban bebizonyosodott az, hogy jobb, ha nem kertészeket „exportálunk”, hanem megszervezzük a zöldségtermesztést. Megkezdtük a korai zöldségtermesztést, megkezdtük a zöldség, de főleg a paradicsom és uborka üvegházi termesztését. Most Bulgáriában a korai paradicsomból 3,5-szer többet termelünk és 14-szer többet exportálunk. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy Bulgária képes arra, hogy az év bármely szakában friss zöldséggé! lássa el Európa piacait. Bulgária éghajlati viszonyai különösen kedveznek a szőlészet és gyümölcstermesztés fejlesztésének. A? utóbbi években a termelőszövetkezetek az ilyen vonatkozású munkájukon igen sokat javítottak. Ennek eredményeként a mezőgazdaság évenként sokkal több terméket nyújt, mint nyújtott a II. világháborúig, azaz 500 000 tonnával több gabonát, több mint 600 000 tonnával több cukorrépát, több mint 200 000 tonnával több almát, több mint 400 000 tonnával több paradicsomot, 60 000 tonnával több napraforgót, 40 000 tonnával több dohányt. A gabona hektáronkénti átlagos terméseredménye 1500 kg fölött van, a kukoricás meghaladja a 2500 kg-ót és egyes mezőgazdasági növényeknél magas rekorderedményeket értünk el. A múlt őszszel például Antimovo község (Burgász megye) komszomoi- brigád csoportja 8 hektárnyi területéről 12 000 kg gabonát takarított be hektáronként. Ma a termelőszövetkezetekben igen gyakori terméseredmény a hektáronkénti 3—4000 kg-os átlag. Az állattenyésztés is megfelelő fejlődést mutat. 1939-ben az egy tehénre eső fejési át- lág 450 liter volt, most 1958- ban ez az átlag 1633 literre emelkedett. A mezőgazdasági termékek állandó növelése lehetővé tette, hogy egy sor hagyományossá vált exportcikkünk kivitelét többszörösére emeljük: így a zöldségfélékét, a tejtermékekét. a tojásét, a szárnyasét, a szőlőét, az almáét, az eperét stb. Ezek az eredmények jelentős mértékben a mezőgazdasági munkák nagyfokú gépesítésének köszönhetők. Ma a szö- vetkezetesített bolgár faluban több mint 30 000 (15 lóerőre átszámított) traktor dolgozik. Ezt az állandóan növekvő gépparkot a szakképzett emberek Két, élményékben gazdag, felejthetetlen napot töltöttek Budapesten a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének ifjúsági tanácsadó bizottsága vendégeként az egri 32-es számú Autóközlekedési Vállalat KISZ-fiataljai. A kirándulást, amely élénk érdeklődést váltott ki az egri fiatalok körében, lázas készülődés előzte meg. Különösen nagyon várták az egri kiszesek a budapesti ifjú kommunistákkal való találkozást, s igen kiváncsiak voltak az ipari vásáron bemutatásra került legújabb gép j ármű vekre. A Szakszervezeti Székház előtt az ifjúsági tanács elnöke fogadta a vendégeket. A meleg baráti fogadtatás után jó házigazdához illően bőségesen megvendégelték az egri fiatalokat. Ezután került sor az emléktárgyak átadására. Ezután városnéző autóbuszkörsétára indultak. Meglátogatták a 16-os számú Autó- közlekedési Vállalatot, ahol ugyancsak megajándékozták egész sora gondozza és dolgozik vele. Annak ellenére, hogy az eddigi eredmények sem jelentéktelenek, a párt és a kormány a múlt ősszel azt a feladatot tűzte ki, hogy új rejtett tartalékokat keressünk és gyorsítsuk meg a szocializmus építéséti össznépi mozgalom bontakozott ki az ország gyorsított gazdasági fejlesztése érdekében. Ebben a mozgalomban a bolgár parasztság igen nagy részt vállalt. Csak 1959-ben 625 kis víztárolót, 671 szivaty- tyúállomást építettek és 1115 más, az öntözéssel kapcsolatos munkálatot végeztek el. Ilyen módon lehetővé vált újabb 1660 hektár öntözése. Ezekkel együtt az öntözhető terület 616 000 hektárra nőtt, az 1939 évi 35 700 hektárhoz viszonyítva. Az öntözhető terület 1965-re eléri a kétmillió hektárt. Azzal egyidejűleg, hogy a földeket öntözéshez előkészítik, mozgalom keletkezett arra vpnatkozólag is, hogy az elhagyatott és elpusztult földeket termővé tegyük, a hegyoldalakat pedig teraszosítsuk. Tera- szosítva és mélyművelésre alkalmassá lett téve 124 000 hektár. Ezeket a földeket szőlővel és gyümölésösökkel telepítjük be. A bolgár mezőgazdaság vonalán elért eddigi eredmények azonban korántsem olyanok, amennyit el lehet érni. Ezek az eredmények eddig nem sejtett perspektívákat nyitnak új győzelmek felé. őket egy kis présgéppel az üzemlátogatás emlékére. A budapesti elvtársakban igen jó idegenvezetőkre találtak. A nevezetesebb emlékművekre, épületekre mindig felhívták a figyelmüket. Ragyogó időben mesés látvány tárult az egriek elé a gellérthegyi felszabadulási emlékmű megtekintésekor. Mindig szívesen gondolnak vissza a Ferihegyi repülőtéren éltöltött percekre. Azóta is gyakran beszélnek az Engels téri autóbuszállomás korszerű berendezéseiről. Másnap kisebb társaságokra szakadozva mindenki odament, ahová éppen akart. Sokan voltak az ipari vásáron, az Allatkertben és szinte valamennyien felkeresték a Vidám Parkot. Egy jól sikerült kirándulás emlékeivel, s megannyi kedr vés felejthetetlen .élménnyel gazdagodva tértek vissza az egri 32-es számú AKÖV KISZ- fiataljai. D. I. Kitűnően sikerült as egri fiatalok társaskirándulása GYŰLTEK, GYÜLEKEZTEK a sötét felhők a kupecvilág egén, addig-addig. míg egyszer aztán beborult végleg. Az egykori kupec, Kerékgyártó Balázs, úgy ténfergett naphosszat a ház körül, mint akiből kilopták a léiket. Furcsa ember volt ez a Kerékgyártó Balázs. Nagy pocakjából úgy álltak ki kurtavastag végtagjai, hogy ha az ember végignézett rajta, önkéntelenül is a teknősbéka jutott eszébe. Széles, húsos ábrázata egy pillanatra sem árulta el gondolatait. Apró. sanda szemének csak éppen hogy volt válami kis nyílása. — Egész életében nem dolgozóit két pénz árút — mondogatták róla a szomszédok — mégis élt ez mindig. Kerékgyártó valóban lenézte a kétkezi munkát, titokban afféle speciális értelmiséginek tartotta magát. - A vásárhoz ész kell — szokta mondani —, akinek pedig esze van, annak a kéz legfeljebb arra kell, hogy parolázzék vele. Amikor aztán a parólázás korszaka lejárt, megállt. Nem csinált semmit, csak adósságot. Egyre jobban érezte azonban, hógy kopik körülötte a levegő. A fftle már megszokta. hogy csak a számára előnyös hangokat fogadja be, de két szó elől hiába zárkózott el, mindig ott motoszkált a fejében: — „Adós, fizess!” Ám sehogy sem tudta dologra fogni magát. Kijárt hajdani dicsősége színhelyére, a marhavásárba. ott ődöngött. amíg a vásár tartott és élvezte feltámadó emlékeit. EGYSZER A SZOKÁSOS vásári bolyongás közben érdekes alkudozás ütötte meg a fülét. Közelebb húzódott és kihallgatta. Szép kis tarka tehénre folyt az alku, a tulajdonos parasztember, és egy vidéki, idősebb házaspár között. Az ember sehogy sem engedett az utolsó árból. A vevők még egyszer. kikötötték, hogy mit fizetnek a tehénért — az ember nemet intett, hát egyelőre elmentek. Kerékgyártó tapasztalatból tudta, hogy nem véglegesen. Jól látta rajtuk, hogy megveszik a tehenet, csak előbb elmennek egy kicsit, és megjár- káltatják magukban a vásárlási gondot. — Szép jószág — mondta a tehenes a gazdának, amikor a vevők elmentek. — Ajándék azért a pénzért. — Inkább levágom, mint hogy olcsóbban adjam — felelt a tehenes. Közben a vásárlók vissza- vissza tekingettek és látták, hogy Kerékgyártó a tehenes sei beszél. Észrevette ezt a kupec A kupec is és hirtelen megérezte, hogy ütött a cselekvés órája. Utána eredt a vevőknek. — Várjanak — szól egyenesen az embernek, mikor elérte őket. — Mit adnak hát ezért a tehénért? Az ember megmondta, hogy ragaszkodik ahhoz, amihez az elébb. — Hát nem bánom — adta beleegyezését Kerékgyártó. — Nem akartam szólni az imént, mert a testvérem — (itt a tehenes felé bökött), nagyon köti az ebet a karóhoz. De hát valami szavam nekem is csak van, igaz-e? Mert hát olyan örökség-féle a Riska. az anyánk után. Ezer foglaló jó lesz... — nézett az emberre, s nyújtotta jobbját. AZ EMBER TÉTOVÁN belecsapott. Kerékgyártó nem engedte el a kezét. — Volna még itt valami — hunyorított hamisításán. — Iszunk itt a kocsmában egy áldomást a Riska egészségére. A vevők ebbe is belementek. A kocsmában pontosan leszámolták a pénzt. Kerékgyártó megolvasta gondosan és elrakta. Koccintottak, majd a kupec kikért még három féldeci italt, és mint akinek nagy mulasztás iut az eszébe, a homlokára csapóit. Minden kezdet nehéz — még az autóvezetésben is ... — NA KÉREM, akkor ugye, megértette, hogyan kell a sebességet be- és visszakapcsolni a Csepel-dieselen. Máskülönben is, aki már huszonöt óra hosszat vezetett személygépkocsit, annak ez nem jelenthet különösebb nehézséget. Induljunk el... Mészáros József, az oktató, összpontosítja figyelmét. Minden idegszálával tanítványát, a teherautó kormánya mögött ülő Sas Gábort figyeli. A kocsi megmozdul. Lassan a kapu alá kanyarodik, s itt egy kicsit oda kell kapni a kormányhoz az oktatónak, mert veszélybe került a kapu egyik szárnya. Még néhány pillanat a kikanyarodás miatt, aztán a kocsi már az utcán zörög. — Adjon több gázt, aztán kapcsoljon tovább — hangzik az újabb utasítás, majd hirtelen egy kicsit keményebben: — ne rázogassa kérem a sebességváltót, mert nem találja meg a következő sebességet. — Irányjelzőt kapcsoljon, mert előzünk, s nem akkor kell kapcsolni, amikor már teljesen áttértünk az út baloldalára. —- Nem volt jó a visszakapcsolás. Elmagyaráztam, hogy ilyen esetben, amikor a motor üresen jár, egy kis gázfröccsöt kéll adni, mert máskülönben minden fógaskerék megrecs- csén. A Sás úton a Tatarozó Vállalat telepéről lovaskocsi igyekszik az útra. A lovakat hajtó férfi nem néz körül, csak üti a rúd mellé fogott állatokat, s pontosan a teherautó elé hajt. Alig van idő a kormány elfordítására, s centimétereken múlik, hogy ki lehet kerülni a trappoló lovakat. — LATJA, EZÉRT nem árt az óvatosság. A gépkocsivezető sohasem tudja, mi vár rá a következő utcakereszteződésnél, kapunál. Maga meg majdnem neki is ment a lovaskocsinak. Mirevaló akkor a fék? Arra bármelyik pillanatban rá kell tudni lépni, nem pedig először gondolkozni, latolgatni. Így megy az oktatás, míg a teherautó, nem túlzottan sebesen, a város utcáin döcög. Sok még a hiba a tanulóvezetőnél. Ideges, bizonytalan, hiába magyarázza meg az oktató többször is, hogy ezt, vagy azt a hibát miért kell elkerülni, újra elköveti. De hát ez így van mindenkinél. Minden kezdet nehéz — még az autóvezetésben is. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség egri szervezetében azonban szeretettel, s nagy türelemmel foglalkoznak mindenkivel, aki le szeretné tenni a gépkocsivezetői vizsgát. Tapasztalatuk, gyakorlatuk bőségesen van ezen a téren az itt működő vezetőknek, oktatóknak, hiszen lassan hat esz— Ejnye, megyék már, szólok az őcskösmek, hogy ne árulja a más tehenét. Nevetett. — Várjanak, jövök mindjárt. Persze nem a tehenes felé ment, hanem pont ellenkező irányba — hazafelé. A vevők meg vártak, miközben nőttön- nőtt bennük valami izgalom. — Gyere anyjuk, nézzük meg. hol maradtak ennyi ideig — szól pár perc múlva az ember. Kimennek, hát látják ám, hogy a tehenes még mindig ott ácsorog a Riskával, a „bátyja” meg nincsen sehol. No. az asszony meg kezdte mondani azonnal, hogy neki az idősebb ember nem tetszik, miért is kellett annak az a fog laló előre. Az ember meg csak sietett a tehenes felé, hogy a szipogó asszony alig tudta követni. — MIÉRT NEM JÖTT MÁR, ott várjuk a kocsmában — szólt az ember a gazdához, mikor odaért. — Hat megvettük a tehenet. — Tőlem? — csodálkozott a tehenes. Vagy megadják érte, amit kértem, vagy nem adom, megmondtam! — Ejnye na. ne viccéljen, a bátyja már eltette a foglalót is tendeje, 1954-ben kezdték el az első csoport oktatását. Azóta százak és százak álltak a vizsgabizottság elé, hogy számot adjanak tudásukról, s bizonyítsák felkészültségüket, elméleti és gyakorlati téren egyaránt. A tanfolyamok részvevőinek többsége bevonulás előtt álló sorköteles volt mindeddig. Most azonban másokkal is bővül a kör. Azokkal a tartalékos honvédtisztekkel, akik ugyancsak szeretnék elsajátítani a gépkocsivezetés tudományát. A szövetségnél lehetőséget teremtettek arra, hogy ők is bekapcsolódhassanak fokozatosan az oktatásba. NAGYON HASZNOS kezdeményezés, és megoldás ez. A társadalmi oktatók szívesen vállalják a sok munkát, s azt is, ha még több lenne. A biztonságos közlekedés érdekében, a balesetek csökkentéséért. — Nem mehet ez így tovább — mondják —, hogy annyi balesetet okozzanak a gépjárművezetők a megyében. Szeretnék bevonni az oktatásba a motorosokat és a magángépkocsivezetőket is. Mert mi volt eddig a helyzet? Ha valaki például új gépkocsit vásárolt, felmutatta a kifizetést igazoló papírt, s máris vizsgázhatott. Hogy aztán később derült ki hozzá nem értése, s ebből nagyon sok baj, baleset is származott— az már más lapra tartozik. Pedig szigorúbban kell venni ma, a mindinkább növekvő forgalmat tekintve, a gépkocsi- vezetők felkészültségét. Az MHS-nél például már ott tartanak, hogy a következőkben Az évszakok nem a naptár szerint következnek. Hogy mikor lesz tavasz, vagy nyár, az nem attól függ, hogy mi van a naptárban, hanem: mikor rendezik meg a divatbemutatót? Amikor erre sor kerül, már biztos lehet az ember a dolgában: új évszak következik. Az Egri Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat ezúttal Hatvanban jelentette be ízléses ruháival és csinos manekenjei- vel a nyár érkezését. Divatbemutatót rendeztek a Hatvani Cukor- és Konzervgyár kultúrtermében, ahol körülbelül 40 nőiruhát, valamint fürdőcikket mutattak be, A közönség megtudta, hogy mi a divat I960 nyarán A egymás után következtek a bőaljú, szűkderekú, széles gallérral díszített könnyű, színes nyári ruhák. A fürdődresszek egybeszabottak az idén. Divat a halásznadrág, de a pasztell színű, hosszú nadrágok is — mérgelődött az ember. — Miféle bátyám? Nincs né kém. kérem, senkim, olyan egyedül vagyok, mint a kívü tartott kisujjam — mondta most már a tehenes is mérge sen. A vevők elé csak most tárul ki teljes egészében a tiszta igazság. Becsapta őket, elvitte a pénzt. Hová? Merre? Most mi lesz? Ezer forintért sírni lehet sok-sok munkából került és el lopták tíz perc alatt. Hiába dolgoztak érte. oda a pénz... Körülfogják az emberek a póruljárt vevőket. Lassan kiderült, mi történt. Valaki kuncog az eset fölött, a többiek sajnálkoznak, a kis riadt őre geknek meg segítségért kapkod a tekintete. Letörtem áll nafc a kör közepén. — Balázst láttam itt — szó egy ember. — Csakugyan, hol van Kerékgyártó? — Nem látták Kerékgyártót’ Pár perc és mindenki a ku pecet keresi. MIKOR A HÁZA ELÉ ÉRNEK, már úgy tódulnak be az emberek, hogy adja elő a pénzt, amit elvett. Még be sem igazolódott, hógy ő volt a tét tes. a két öreg még oda sem ért, már elkezdődött az ítélet a kupecek egykori becsapottjai verték istenesen ezt az egyet. Kiss János tanfolyamra jelentkező fiatalé* kát nem is veszik fel mindjárt, hanem előbb úgynevezett előkészítőn vesznek részt, amelynek ötven-hatvan órája, alatt kiderül, ki alkalmas egyáltalán a gépkocsivezetésre. N Ezt szolgálja majd a rövidesén az MHS rendezésébén sór- rakerülő KRESZ-vefseny is, amelyet rendes városi forgalomban, az autósok, motorosok minden „akcióját” pontozva bonyolítják le. Szükség van a Magyar Hónvédelmi Sportszövétség ilyen természetű munkájára. Azért is, mert mind több fiatal szeretne megismerkedni az autó- és motorvezetés rejtelmeivé!, s azért is, mert a forgatóba válóban mindenben teljesen tisztán látó embereket követel. EGERBEN, Hatvanban és Füzesabonyban már ennék alapján dolgoznak az MHS- szervezetek. S hogy nem rosz- szul, az elsősorban a társadalmi oktatóknak köszónhétő. Mészáros Józsefnek, aki a honvédséghez már mint tanult vezető vonult be Egerből, s hazatérése után ugyanitt vállalt oktatást; az idős Gál Andrásnák, aki a tűzoltóságnál rá háruló nehéz szolgálat után, mióta Egerben megkezdődött a gépkocsivezető oktatás, mindennap itt van, s önféláldozóán dolgozik, s társaiknak, akikről ugyancsak dicsérőleg lehet megemlékezni. Azt írtuk: minden kezdet nehéz — az ő segítségükkel azonban minden nehéz kezdet után jó gépkocsivezető válik fiataljainkból. — ger. __ Ga ál Béla, a szak-kőnfehán- szié nemcsak a ruhákat, hanem mindjárt az árakat is ismertette és a közönség egyforma tetszéssel üdvözölte mind a kettőt. Az ok egyszerű: a kiskereskedelmi vállalat szép, és ízléses ruhákat mutatott be, és ami a legfőbb: igén olcsó áron kerülnek ezek a ruhák forgalomba. A divatbemutató arról győzte meg ismét a közönséget, hogy a konfekció egyre igényesebb és olcsóbb. Persze, egy-egy ilyen divat- bemutató nemcsak tanulás, azaz nemcsak „ismeretterjesztő jellegű”, hanem szórakozás is egyben. Dzsessz zene ütemére lépkednek a manekenek, és a bemutatók közötti szüneteket eleven, színes műsor tölti ki. Ezúttal a Gárdonyi Géza színház kitűnő művészéi: Olgyai Magda, Kanalas László, Szabadi József szórakoztatták a közönséget, közreműködött még Valentin Kálmán és a Kiskereskedelmi Vállalat népi tánccsoportja. Jó műsor, szép ruhák — ez jellemezte a divatbemutátót. — Kéjé — — EGERBEN, a vasútállomás mellett kétemeletes, új irodaház épül a Heves megyei Tanács Építőipari Vállalat részére. Az új épület első emeletének építését már befejezték, a munkálatokat úgy végzik, hogy az új irodaházat még az idén átadhassák rendeltetésének. Küszöbön áll a végső győzelem a gyermekbénulás ellen A Világegészségügyi Szervezet genfi ülésén Viktor Zsda- nov szovjet egészségügyi miniszterhelyettes beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy a Szovjetunióban igen nagy várakozással néznek a hatalmas méretű oltási kampány elébe, amelynek során hat hónaptól egy éven belül nem kevesebb, mint 80 millió embert oltanák be a Sabin-féle élő vírusos, gyermekbénulás elleni vakcinával. Ha ez a kísérlet kiélégítő eredménnyel jár - mondotta Zsdanóv professzor —, a gyermekbénulás éppen olyan leküzdött járványnak tekinthető, írrunt a diftéria. Nyári ruhák premierje Hatvanban
