Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-28 / 151. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960. június 28., kedd Wütt 4 csokor Hét esztendő körüli fiúcska sétálgat a tarka, erdei réten. Amikor leül, alig-alig látszik ki a magas fűből, a tarka fejű margaréták, pipacsok közül. Szálanként tépegeti a virágo­kat, gondosan, a legszebbeket, legüdébbeket keresi, majd egy­más mellé' rakva valamennyit — csokorba köti. Nagyot néz, akárcsak egy ri­adt őzike, amikor megszólí­tom. — Édesanyámnak lesz neve- napja — mosolyog és gyerekes naívsággal kérdezi: — Ugye... ugye, nagyon szép, bácsi? (szalay) — A VI. EGRI DALOSTA­LÁLKOZÓ szombat esti dísz- hangversenyét magnetofon­szalagra rögzítette a Magyar Rádió és Televízió is. A nagy­szabású találkozóról pénte­ken, július I-én sugároz ösz- szeállítást a rádió. — SZOMBATON nyitotta meg kapuit Síkfőkúton a KISZ- vezetőképző tábor*A táborban — mintegy 80-an — részt vesznek a megye valamennyi KISZ-szervezetének titkárai. — ÜVEG-, PORCELÁN- ÉS MÜANYAG-kiállítást és vásárt nyitott hétfőn délelőtt az egri Állami Áruház az áru­ház épülete mögött levő pa­vilonban. A kiállítást, amely iránt már az első nap nagy érdeklődés nyilvánult meg, a hét végéig tartják nyitva. — A FÜZESABONYI Petőfi Termelőszövetkezet nemrég adott át 110 hízómarhát és most újabb ötven szarvasmar­ha vásárlását tervezik. Ezek­nek az átadására az ősz folya­mán kerül majd sor. — TÓTH JÓZSEF, az egri XII-es számú választókerület tanácstagja, június y 30-án, csütörtökön délután 6 órakor tanácstagi beszámolót tart a Bródy-mozi helyiségében. — SÚLYOS BALESET tör­tént vasárnap este Balmazúj­város előtt. A Füzesabonyból Debrecen felé haladó esti vo­nat vezetője észrevette, hogy a töltés mellett eszméletlen férfi fekszik. A leállított vonat pos­takocsijára feltették Tóth Ist­ván hétgyermekes balmazúj­városi lakost, aki az ellenvo­natról zuhant le, még meg nem állapított körülmények között. Súlyos zúzódást szenvedett. — A KÖZPONTI PEDA­GÓGUS Továbbképző Inté­zet június 30. és július 13. kö­zött Egerben rendezi meg idei továbbképzését. A tan­folyamon az összevont alsó­tagozatos osztályokban tanító pedagógusok vesznek részt. — ÜL EST TART június 29- én az Egri Járási Tanács VB. A községfejlesztési tervek vég­rehajtását és a nyári tűzvéde­lemre való felkészülést tár­gyalják. — 57 SERTÉS HfZIK az akolháti Új Élet Tsz óljaiban. Még ebben az évben további 100 sertés hizlalását és leadá­sát tervezik. A süldőállo­mányt már biztosították. — A HEVESI JÁRÁS tanul­mányi felügyelőjének jelenté­sét vitatja meg június 30-án a Hevesi Járási Tanács VB. A jelentés az 1959—60-as tanév tanulmányi eredményeivel, az óvodák és napközi otthonok helyzetével foglalkozik. — MINDINKÁBB SZÉPÜL az egri strand. Már a meg­nyitás idején a régi napozó- heverők mellé, új, korszerű, csővázas, kétszemélyes heve- rőket állítottak be, a napok­ban pedig nyugágyakat is bocsátottak a strandolok ren­delkezésére. — POROSZLÓN tartja leg­közelebbi ülését a Füzesabonyi Járási Tanács VB. Napiren­den a községfejlesztési munka és az állategészségügyi helyzet szerepel. műsora.• Abasáron, este fél 3 órakor: ELVESZEM A FELESÉGEM Szabad-e bürokratikusán nevelni ? Szülői hozzászólás a nevelés vitájához A LAP HASÁBJAIN az utóbbi két hétben több hozzá­szólás lánoolódott össze a fenti cím alatt. Minden vélemény azt célozta, hogy a kérdésben fellelhető nevelési buktatókat felfedjék és a megoldás kul­csát megtalálják. Elmentünk hát a szülőkhöz is, hogy a vit tába bevonjuk őket is: mond­ják el véleményüket a gyer­meknevelési formákról, az is­kola és a tanuló, valamint a szülői otthon kapcsolatáról. S. B. középkorú férfi, szelle­mi dolgozó. Amikor kamasz- kodó fiáról beszél, messzire néz cigarettafüstje fölött. Mintha a saját egyéniségét vizsgáztatná le, hogyan tett eleget apai kötelezettségének. Kérdezem többször, amíg el­jutunk a kérdés lényegéhez, az iskola és a szülői nevelés prob­lémájának az összekapcsolódá­sához. — Olvastam a lapban megjelent írásokat. Mindenki tudja, hogy a tanár és a szülő lelkiismeretéről van szó. A ne­velés kulcsa a legtöbb esetben — akármilyen furcsán is hang­zik — a tanárok kezében ven. Az ismeretközlés, a könyvek világával való találkozás cso­dálatos élménye a tanár kezé­ből adódik. Amikor a fiamat először vittem iskolába (mert akkor még én is fontosnak tartottam, hogy lépést tart­sak a fiam fejlődésével), a gyermekben hallatlan féle­lem szűkölt. Nemsokára felen­gedett, mert a tanárai értettek a nyelvén. Amit a gyermek hall, sokáig megmarad benne. Ha a szavak hangsúlya kedve­ző, még a feddés is másképpen esik. A személyes beszéd min­dig sokkal többet kifejez, sok­kal többet közöl, mint a leírott szó. Véleményem szerint a ne­velés főeszköze a beszéd. — Az írás csak akkor válik, véleményem szerint, szüksé­gessé a nevelésben, amikor a közvetlen és eleven beszédha­tás már nem éri el a kívánt célt. — FIAM JÓ TANULÓ, bár nem tartozik a legjobbak kö­zé. Az idén nem volt különö­sebb baj vele, mert tavaly egy eset kapcsán közelebb kerül­tem az iskolához. A tanárok az idén is beírták a jegyeket, tudomásul vettem és a fiam­mal őszintén megbeszéltem: mi miért volt. De ez az őszin­teség négyhónapos tavalyi ide­geskedésem eredménye. Az történt ugyanis, hogy 1958 de­cemberében egyik tanára „be­írt”. Elolvastam: „a gyermek az órán rendetlen, zavarja tár­sait”. ügyet sem vetettem rá különösebben. Megkérdeztem a fiút, aki rövid és semmit­mondó — de elhihető — vá­laszt adott. Március végén ar­ra lettem figyelmes, hogy ugyanattól a tanártól már a kilencedik bejegyzés fekszik a papíron — hasonló szövegek­kel. Feleségem nem szeret az ilyen ügyekbe beleszólni, azt sem akartam, hogy a tanárnak nekifussak ideges kérdéseim­mel, így hát e megoldás mel­lett kötöttem ki: kifaggatom a gyereket. Távolról közelítet­tem meg a célt. Az első mon­datoknál döbbenten vettem észre, hogy a fiam sejti kérdé­seim célját és gyanakvóan, az őszinteség messzi látszatát sem erőltetve arcára, figyel engem Az első óvatos kérdéseimet az ingerült hang váltotta fel és amikor annál a pontnál tartot­tam, hogy a fiamnak lekenek egy pofont, kitűnő érzékkel megszólalt: — Nem gondolod, apu, hogy a tanár néniben is hiba lehet, ha csak ő ír be ne­kem és mindig ugyanazt. Va­lahogy mindig úgy jön, hogy bennem akad meg a szeme. Pedig én se csinálok mást, mint a többi. Csaknem a levegőben állt meg a kezem, amikor felfog­tam a védekezésnek ezt a rö­vid, de tetszetős fogalmazását. Ekkor elhatároztam, hogy be­megyek a tanár nénihez. Be­mentem. A tanár néni udvariasan fo­gadott, beírásait hűvös tárgyi­lagossággal magyarázta. Azt akarta, hogy a szülők figyel­jenek fel a gyermek hibáira, mert könnyen elfajulhatnak az ilyen kezdeti kisiklások. — ÓVATOSAN MEGKÉR­DEZTEM, hogy a tanárok min­den fontos ügyben kötelesek a szülőt írásban értesíteni? Az igenlő válasz után figyelmez­tettem arra, hogy itt valami hiba lehet: más tanár a jegye­ken kívül- semmit nem írt még a fiú ellenőrzőjébe. Ha csak nála rosszalkodik a fiú, akkor ebben nemcsak a fiú a ludas, hanem hiba, vagy ok lehet a tanárnő részéről is. — Megnyugtató választ nem kaptam a tanárnőtől, ha csak azt nem, hogy benne, a tanár­ban elfogultság nincs a gyer­mek iránt, ugyanúgy kezeli a fiút, mint akármelyik másikat. Azt is megígérte, hogy a jövő­ben kettőzött figyelemmel kí­séri majd a fiú fejlődését és viselkedését. A beírások na­gyobb szünet után még egy­szer ismétlődtek: két alkalom­mal jegyezte be a tanárnő az ellenőrzőbe, hogy az órán a ta­nítást zavarta a fiú és valami „trükkel” nevetésre ingerelte az osztályt. — A gyermek és a tanár kö­zötti bizalom és egészséges helyzet felborulását váratla­nul és véletlenül tudtam meg. A nyári szünetben fiam és ba­rátja beszélgettek. Láthatóan maguk között érezték magu­kat. Már lányokról tettek em­lítést kritikai szemmel, mikor a fiam megszólalt: — Te, én nem értem ma sem, mivel lettem ellenszen­vessé X. tanárnő előtt. Végté- je a hangjában sértő szándék volt, amikor azt kérdezte tő­lem, keresztnevem nélkül: Mondd, hülye vagy? Es ami­kor az osztály felnevetett, nem akarta észrevenni, hogy nevet­ségessé tett. Azóta is tudja, hogy szállóigévé lett velem kapcsolatban ez a kérdés, mégsem hiszi el, hogy igazság­talan volt. Mit tehettem mást: visszarúgtam neki, ahol csak tehettem. Igaz, az öregem nyo­mára jött a dolognak és ne­kem lejjebb kellett engednem az agarakat. De mondd, mit lehet itt tenni? — Két hét múlva, mint fel­nőttel beszéltem a fiammal. A tanév kezdete után tárgyal­tam a tanárnővel: messziről említettem az elhallott beszél­getést. A tanárnő rövid gon­dolkozás után visszaemléke­zett. Azóta minden rendben van. Mert a tanárnőnek a díu- lomáciája azóta helyrebillen­tett mindent — az osztályban is és a fiúban is. — A FIÜ MIT VETT ÉSZRE az egészből? Az egész esetről nekem mi a véleményem? Ho­gyan látom a nevelők és a szü­lők közötti kapcsolatot? Nem tudnám megmondani egy ki­jelentő mondatban a választ talán egyetlenegy kérdésre sem. De a megoldás valahol azon a tájon fekszik, amit dr. Somos Lajos mondott az ügy­ben elhangzott nyilatkozatá­ban. Tanár és szülők együtt, de a fontossági sorrend a ta­nárokon kezdődik. Farkas András Egy kislány keresi az édesapját EGRI BRÖDY A kör EGRI KERTMOZI Trapéz HATVANI KOSSUTH A nagy családok FÜZESABONY Meztelen igazság GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A köpeny HEVES Rövidnadrágos ember GYÖNGYÖSI PUSKIN Emberek és farkasok Apák Iskolája PETERVASARA Fényes esküvő JEAN JAUREZ 1980. JÜNIUS 28., KEDD IRENEUS 1914. június 28-án tört ki a kapitalista államok közti ellen­tétek és a világ újrafelosztása miatt áz I. világháború. Első áldozataként JEAN JAURÉS-t, francia szocialista képviselőt, az Humanité alapító szerkesztő­jét, a francia—német megegye­zés hívét emlegetik, aki politi- tikai gyilkosság áldozata lett. 110 évvel ezelőtt, 1850. júniusá­ban született IVAN VAZOV bol­gár költő. Munkái a népi köl­tészetben gyökereznek. RAB* IGÁBAN című regénye a bolgár nép 1870. évi nagy felkelésének állít maradandó emléket. Vazov 19ai-ben halt meg. loo évvel ezelőtt, i860, június 28-án halt meg DANIEL CSON- KADZE grúz író. Angliában elkészült az első színes filmhíradó. A derbyről készült felvételeket az elkövet­kező napokban a szigetország csaknem valamennyi filmszín­háza bemutatja. ★ Kurt Hoffmann A VÁROS ÉS LAKÓI címmel film for­gatását tervezi New York-ról. A neves rendező tanulmány­útra Amerikába utazott és visszatérése után kezdi meg filmje anyagának feldolgozá­sát. ★ Zürichben bemutatták a SO­HASEM VOLTAK ILYEN KE­VESEK című amerikai filmet, amelynek cselekménye a má­sodik világháborúban játszó­dik le Burmában. A film fő­szer eplői'- Cina Lollobrigida és Frank Sinatra; a kritika mind a filmet, mind Lollobrigida játékát közepesnek tartja. ★ Varsóban megtartották a TALÁL­KOZÁS ALKONYAIKOR című NDK—lengyel koprodukciós film bemutatóját. A film rendezője Wan­da Jakubowska, és a díszbemuta­tón a német filmdelegáció képvi­seletében megjelent Horst Drinda, Erich Franz és Hans Machlich. ★ Svájcban műsorra tűzték Julien Duvivier A MÜSE- LYEM LÁNY című filmjét Giulietta Masina főszereplésé­vel. A film egy titkárnő sze­relmeinek történetét tárgyalja. A kritikus jónak tartja a ren­dező munkáját, de a film si­kerét főszereplőjének tulajdo­nítja. ★ A Szovexportfilm három új indiai filmet vásárolt meg, amelyeket bemutattak Moszk­vában, Leningrádban, Kijei­ben és más nagyobb városok­ban. Ugyanekkor Bombayben műsorra tűzték a SZÁLLNAK A DAR VAK című szovjet fil­met. ★ A New York-i Plaza film­színház nagy sikerrel mutatta be a Csendes Don című szovjet filmet. ★ A VÉRES KORSZAK című svéd dokumentumfilm, amely Ervin Leiser forgatókönyve és eredeti okmányok, fényképek alapján készült, súlyos vádirat a fasizmus ellen. A film a há­ború előkészítésétől a hitleri uralom összeomlásáig bemu­tatja ennek az időszaknak a legfontosabb eseményeit. ★ Amerikában mind nagyobb tért hódít a régi némafilmek zene- és szövegkísérettel való kiegészítése. Az ilyen formá­ban felújított filmeknek igen nagy sikerük van, különösen Chaplin és Buster Keaton bun* leszkjeinek. ★ Június 24-től július 5-ig re*» dezik meg a berlini filmfeszti­vált, amelyen az Egyesült Álla­mokat a SZELET ÖRÖKÖL cí­mű film képviseli. A film for­gatókönyve egy, a Broadway-n nagy sikerrel játszott színda­rabból készült, rendezője Stan­ley Kramer és cselekménye 1925-ben játszódik. A film fő­szereplői: Spencer Tracy, Fre­deric March, Gene Kelly, Don­na Anderson és Paul Hart­mann. PLAKÁTOK, hirdetmények, és a Népújság gyakran adnak rövid, néhányszavas hírt az egri szakszervezeti kultúrott­hon keretében megrendezett* különböző kultúresemények- ről. Gyakorta találkozunk em­berekkel. akik a szakszervezeti kultúrotthon klubjába igyekez­nek, vagy onnan jönnek, fel­kerestük tehát a Szakszerveze­tek Heves megyei Tanácsának egri székházéban helyet ka­pott kultúrotthon igazgatóját, Rudlof Károlyt, aki két fontos megbeszélés között tud csak az interjúra időt szakítani. — A kultúrotthon igen sok irányú tevékenységet fejt ki — mondja Rudlof elvtárs. — A különböző művészeti ég kul- túrcsoportok mellett, szakkö­rök is tevékenykednek s nem utolsósorban élénk klubélet is folyik. Természetesen az üzemi kultúrmunka is jelentékeny te­rülete a kultúrott'honnak. Amikor az egyes részletek után érdeklődünk, megtudjuk, hogy a művészeti és kultúrcso- portok kertében két felnőtt és egy gyermek színjátszó cso­port, valamint egy szalonzene- kar tevékenykedik. Az egyik színjátszó csoport mozgatója, ügyelője: Dóra György kőmű­vestanuló; „Jó szórakozást!” cí­men 5 rövidebb színművet, je­lenetet tanultak be. amelyek­nek aktuális politikai monda­nivalója van. A közeljövőben Felnémeten, Felsőtárkányon és Noszva jón is bemutatják — ősszel pedig tovább folytatják az előadásokat. Két egyfelvo­Látogatás az egri szakszervezeti kultúrotthonban nasos darabbal megnyerték az észak-magyarországi ifjúmun­kás találkozó díját is és e hó elején Budapesten mutatkoz­tak be az országos versenyen. A másik csoport Dario Nico- demi „Tacskó” című darabját mutatta be, az egri mellett. 12 tájelőadás keretében nagy si­kerrel. E gárda rendezője: Pusztai Péter színművész, ügyelője pedig Oroszt Pál, a Hajtóműgyár sze’rszámraktáro­sa. A csoportban szerepelt di­ákokat az ősszel ipari munká­sokkal fogják felcserélni és egy, a szocializmus építésével kapcsolatos darabot tűznek színlapjukra. — A gyermek­színjátszók Székfi Irén igazga­tónő irányítása alatt dolgoz­nak. — Ifjúmunkás énekkarunk az MTH-iskola tanulói közül kerül ki — folytatja a kultúr­otthon igazgatója. — Nyíri Jó­zsef tanár vezetésével kézül­tek az egri zenei napokon való feliépére. A kórus egyébként szép sikerrel vét részt a Há- mán Kató kulturális sereg­szemlén. A SZALONZENEKART Bo­tond István vezeti — mint meg­tudjuk. — Most nyárt szünetü­ket tartják é ősszel kezdenek ismét „munkához”. Szépen ki­építette a kultúrotthon a szak­köri életet is. A képzőművé­szeti szakkör munkájában mintegy 20 fő vesz részt, Ger­gely Pál é Kastaly István fes­tőművészek irányításával. Ez év május 1-én tartotta a szak­kör festmény, é r„jzkiállítá­sát. Igen élénk a bélyeggyűj­tők tevékenysége is. akik va­sárnaponként jönnek össze cse­rére, megbeszélésekre. A klubélé után tudakozód­va Rudlof évtárs émondja, hogy a közeljövőben megala­kítják a földszinti klubhelyi­ségben az „Egri Ifjúmunkás Klub”-ot, amely választott ve­zetőséggel működik majd és klubigazolványt fog rendszere­síteni. A szeptember 1-én in­duló és eddig hiányt pótló ér­tékes. új egri kezdeményezés elé valóban érdeklődéssel te­kinthetünk, hiszen gazdag programé, ismeretterjesztő és szakmai előadásokat, filmve­títéseket terveznek és televízió, lemezjátszó és új biliárdasztal biztosítja majd az ifjúmunká­sok szórakozását. A kellő szak- irodalom is rendelkezésére áll a fiataloknak, az összes napi­lapok. képes folyóiratok niel­lett. A kultúrotthon könyvtárát előszeretettel látogatják az egri dolgozók, annál is inkább, mi­vel a legújabb könyveket min­dig megtalálhatják — egyéb­ként a korszerű könyvtár a megye nagyobb üzemeibe is ad ki könyveké és azokat rend­szeresen cseréli. De ne feledkezzünk meg a „Ki mit gyűjt”-klub rfiűködé- séről sem, mely igen népszerű, s vezetője Molnár György, a Szeszipari Vállalat dolgozója. A kultúrotthon igazgatója el­mondja, hogy a klubhelyisége­ké korszerűsíteni fogják, dísz­növényeké, szőnyegeké he­lyeznek el. AZ ÜZEMI KULTÜR- MUNKA terén is szép mun­kát végez a kultúrotthon. Meg­szervezd és segiti az üzemeket TIT-előadássorozatok megtar­tásában. Serkenti a szakmai továbbképzést és a továbbta­nulást. A Gépipari Tudomá­nyos Egyesülé itt is működik, melynek aktív vezetője: Cziri- ák Imre, a Finomszerelvény- gyár mérnöke. Az egyesület, az iskolák politechnikai oktatás tökéletesebbé tétele céljából, a pedagógusok, részére elméleti és gyakorlati éőadásokat fog tartani. Az üzemi kultúrmunka te­rületén értékes kezdeménye­zésről adhatunk számot. Meg­alakul a „Vasas művészegyüt­tes”, amely a Finomszerelvény- gyár, a Hajtóműgyár és a La- katosárugyár dolgozóiból ver- búválja tagjait. Ezen üzemek­ben már eddig is működött kultúrcsoport és ezek munká­ját fogja össze az újonnan meg­alakítandó Vasas művészegyüt­tes. A Lakatosáru- és Hajtómű­gyár adja a tánccsoportot, a Finomszerelvénygyár és a Haj­tóműgyár pedig a színjátszó­kat, zenekarként a Finomsze­relvénygyár jó együttese fog működni Bak Sándor vezeté­sével. Bevonják a munkába az Ifjúmunkás énekkart is. A szép reményekkel kecsegtető együttes művészeti irányítója Rudlof Károly, a szakszerve­zeti kultúrotthon vezetője lesz. Előreláthatóan december fo­lyamán mutatkozik be a közön­ségnek az „Egri Vasas Mű­vészegyüttes”. Befejezésül megtudjuk még, hogy az üzemi kultúrmunká- nak az eddigieknél lényege­sen jobb, színesebb és értéke­sebb megszervezése és beindí­tása céljából, a kultúrotthon aktívái, az első hullámban 31 nagyobb egri üzemet látogat­nak meg. A lelátogatandó üze­mek között találjuk a Dohány­gyárat, az Ütfenntartó és a Heves megyei Épitőipari Válla­latot, ahol bizony döcög a kul- túrcsoportok munkája. AZZAL A JÖLESÖ érzéssel távoztunk az egri szakszerve­zeti kultúrotthonból, hogy ott a rendelkezésre álló lehetősé­gek teljes felhasználásával, a szervezett dolgozók kulturális életének teljesebbé, színesebbé és tartalmasabbá tétele érde­kében, a legszélesebb területen mindent megtesznek. . Sugár Istvá«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom