Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-11 / 110. szám

4

NEPOJSAG

1960. május 11., szerda

„ Idegen vese tő“

Általános iskolás gyerekek. Látszik rajtuk, hogy idegenek, valamelyik dunántúli vagy alföldi város, vagy község iskolájának tanulói sétáltak hétfőn kettesével, rendben, a szép műemlék-házakat nézve, a minaret felé. Szemükben még a vár magas bástyáinak, falainak gyönyörű látványa csillog, amint egyik tanítónőjük szavait, egy-egy nevezetességhez fűzött rövid ismertetését hallgatják nagy figyelemmel. A minaret mellett a kővetkezőket mondta az ,.idegen- vezető” tanárnő:

—Jól nézzétek meg ezt a tornyot, gyerekek! Ennek a toronynak erkélyén valamikor állandóan őr sétált körbe, s jelentette, ha jött az ellenség, s ugyanakkor jelezte, ha tűz volt a városban.”

A gyerekek valóban nagyon megnézték a furcsa építésű „tornyot”, s odahaza majd büszkén emlegetik a vár, a líceum, a főszékesegyház mellett az érdekes építésű ..őrtornyot” is. Mi, egriek, mindenesetre úgy tudjuk, hogy miután a török elfoglalta Egert, ők építették a minaretet, s a muezzin vette birtokába erkélyét és hívta imára Allah híveit. Vagy csak mi tudjuk igy?

Mindenesetre nem ártana, ha mindenkinek nem is, de legalább az ilyen ,,idegenvezetőknek” elmagyaráznánk ezt. (p. e.)

— SEGÍTIK a termelőszövetkezetek megszilárdulását a Hevesi Járási Tanács tagjai. Májusban minden termelőszövetkezet közgyűlésére elmennek és ismertetik a tavaszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos feladatokat, valamint a községfejlesztési munkák végzéséhez, illetve szervezéséhez nyújtanak segítséget.

— A NAPOKBAN a Csányi Állami Gazdaság negyven- nyolc hízott marhát adott át a felvásárló szerveknek. Az állatok 98 százaléka extrém minőségű. A hízott marhákat külföldön értékesítik. A hónap végén további szállítmányokra is sor kerül.

— BALLAGÁSI b A lt rendeztek vasárnap este a Park Szállóban az egri középiskolák végzős diákjai. A jól sikerült bálon részt vettek az összes középiskolák negyedik osztályos tanulói, valamint meghívott vendégek, szülők, hozzátartozók.

— ÉRTEKEZLETET tartott 8 Hatvani Városi Tanács mezőgazdasági osztálya a város négy termelőszövetkezetének elnökei, valamint a gépállomás és a legeltetési bizottság megbízottainak részvételével. A legelő-karbantartást, a területmegosztást, valamint a gépállomás eddig végzett munkáját tárgyalták meg.

— A CSÄNYI ÁLLAMI Gazdaság száz hold új csemegeszőlőt telepített. A szőlőt a gépi művelésnek megfelelően telepítették.

— RÁZÓVlBRÁTOR-aszta- lon készítik a járdalapokat a Káli Cementüzem dolgozói. Az üzem egyik dolgozójának a bevezetett újításával gyorsabban, s a régieknél jobb minőségű járdalapokat tudnak készíteni és szállítani az építkező községi tanácsok megrendeléseire.

— MÁR Ü J ARTÉZIKUTAT fúrnak Erk községben. A tanács ugyanis elhatározta, hogy a lakosság ivóvíz-ellátásának megjavítására a községfejlesztésből háromszázezer forintot áldoz erre a célra. A lakosság százezer forintos társadalmi munkával járul az artézi kút létesítéséhez, amelynek fúrását a szolnoki Mélyfúró Vállalat már megkezdte.

— KÖZPONTI TELEP kiépítését kezdte meg az Egri Vegyesipari Vállalat. A vállalat a Faipari Vállalat, Makiári u. 5. szám alatti helyiségeinek birtokában központosítani tudja részlegeit, a lakatosok, bádogosok, festők mellett az új telepen tudja majd elhelyezni vízvezetékszerelő, üveges és képkeretező részlegeit is, s a jobb ellenőrzés, irányítás mellett a dolgozók szociális ellátottságát is meg tudja javítani.

— A HEVESI JÁRÁS tsz- asszonyai a járási pártbizottság határozatai alapján községi gyűléseken foglalkoznak a családtagok bevonásával a termelőmunkába és a tavaszi munka kezdetén adódó legfontosabb problémákkal.

Egerben este 7 órakor: Anyósgenerális (Bianco-bérlet)

Emlékezés Pálóczi Horváth Adámra

I960. MÁJUS 11., SZERDA

140 évvel ezelőtt halt meg ALEXANDER MACKENZIE, skót

arémkereskedő, aki 1789-ben felfedezte a róla elnevezett Északnyugat-Kanadai folyamot.

Száz évvel ezelőtt, 1860-ban vette be GARIBALDI, olasz szabadsághős 1000 emberével a szicíliai Palermo városát.

Tíz évvel ezelőtt. 1950-ben jelent meg nálunk a helyi tanácsok megalakulására vonatkozó ún. tanácstörvény.

1760-han született PALÖCZI HORVATH ADAM költő és kritikus.

1830-ban halt meg DONÄT JANOS festőművész.

FILM:

A nagy kék országút

OLASZ—FRANCIA—NYUGATNÉMET FILM

Hogyan törekednek a kizsákmányolt halászok arra, hogy a közös gazdálkodással és értékesítéssel jobb eredményt érjenek el — erről szól a film. Bemutatja egy szicíliai halász családjának sorsát és szerelmét.

A film főszereplői Yvés Montand és Alida Vali.

A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház játssza május 12-től 18-ig.

Nemzetközi kiállításra küldik a petőfibányai iskolások kézimunkáit

A XVIII. SZAZADBAN, a

felvilágosodás századában néptelen föld Magyarország. Kiveszőben a nemzet. Aligha él itt kétmillió magyar. Ez a lélekszám azonban néhány évtized elteltével nyolcmillióra szökik fel. Megindul a népek vándorlása hazánk felé. Az az időszak ez, amikor is egyesek megjósolják a magyarság pusztulását. Herder, majd Berzsenyi bélyegzi meg a magyart és mond utolsó ítéletet felette.

A gyarmati elnyomás terheit hordozza a nép, míg urai Bécs- ben dőzsölnek. A hazában kevés a magyar s szinte minden tilos, ami a magyarságra emlékeztet: a nyelv, a viselet, a tánc...

S most az emlékezés egy férfi képét pillantja meg, aki fején bársony süveget visel, haját kurucosan csimbókba köti, hosszú bajusz ékesíti arcát, zsinóros mentét és paszomá- nyos veres nadrágot hord tüntetőén, mintegy ezzel is jelezve, hogy ő igaz magyar.

A Habsburgokat régtől gyűlölő dunántúli kisnemesi családból származott Horváth Ádám. Kömlődön született ma kétszáz éve, május 11-én. Apja, György, református prédikátor volt, ki fiát is vallásos szellemben igyekezett nevelni. 12 éves koráig falusi iskolába járt, majd 1773-tól a debreceni kollégium diákja. Azonban kortársaihoz, Fazekashoz, Csokonaihoz hasonlóan, vele se tudta megszerettetni a kollégium szigora a papi életet. Egy alkalommal ki is csapja az intézmény vezetősége, majd visszakerül, hogy rövid idő múltán végképp elbúcsúzzék a papságtól. Sűrűn váltogatja foglalkozásait: előbb jogász Miskolcon, majd földmérő, később kisbirtokos és képviselő Dunántúlon. Pálóczi Horváth a felvilágosodás lelkes híve, és propagálója fiatalságától kezdve. Felemeli bátran szavát az egyenlőtlenséggel szemben, a társadalmi és nemi megkülönböztetés ellen. „A magyar asszonyok prókátora”-ként elsőnek követeli, hogy a nők a férfiakkal egyenlő hivatali jogot és országgyűlési képviseletet kapjanak. Élte legjavát a munka tölti ki. Szinte szünet nélkül dolgozik. Készteti erre az a felismerés, hogy össze kell gyűjteni veszni készülő értékeinket, részben pedig családi körülményei. Három nőnek fogadott örök hűséget. míg a harmadiknak meg is tarthatta esküjét. Családi élete is arra ösztönözte, hogy a munkában keressen feledést, vigasztalást.

MUNKATERÜLETE igen sokoldalú. A jogi, mezőgazda- sági kérdéseken túl még a csillagos ég — akkor még — titokzatos világával is foglalkozik, de igazi szerelmese a magyar nyelv, irodalom és a népzene. Első versei 1782-ben jelennek meg a Magyar Musában, de ugyanitt jelennek meg ettől kezdve értekezései is. Öt esztendő múlva eposzt írt Hunyadi Jánosról Hunnias vagy Magyar Hunyadi címmel. A mű azonban inkább verses krónika lett, mintsem eposz. Irodalmi értéke alig van e műnek, de Hunyadi dicső csatáit idéző tárgya, népies nyelve, könnyed rímelése miatt korában igen kedvelt volt. Ka- zinczyval, a magyar nyelvért vívott harc élharcosával, baráti szálak kapcsolták össze. Kazinczy Orpheusának is munkatársa lett. Sorra jelentek meg versei és prózai írásai. Dunántúlon találkozik a kóborló Csokonaival és támogatja őt.

Horváth Ádámnak a megjelenése már ellenzékiességéről tanúskodott. Haj-, bajusz- és ruhaviselete a kurucvilág emlékeit őrzi és Habsburg-elle- nességre Vall. Miközben maga is írogat, gyűjtögeti a kurucvilág emlékeit, népünk dalait, verseit. „Ö és Űj, mint-egy Ötödfél-száz Énekek, ki magam tsinálmányja, ki másé” című, saját kézírásában fennmaradt énekgyűjteményében — mely nyomtatásban először csak néhány esztendeje jelent meg — régi és korabeli népszerű énekeket gyűjtőt: össze, amelyek közé írta a maga legjobbnak ítélt verseit és dalait is. A legnagyobb érték számunkra egész életművéből ez a kötet, amely megőrizte népköltészetünk és népzenénk csodálatosan szép világának gyöngyszemeit. Ebben a kötetben szerepel többek között az „Ej, haj, gyöngyvirág, Teljes szeícfű, szarkaláb...”, „Azt mondják, hogy nem illik a tánc a magyarnak...”, „Búsuljon a ló, Elég nagy a feje...” stb. kezdetű dalok is.

Horváth Ádám gyűjtőmunkáját már gyermekkorában elkezdte, amikor is buzgón hallgatta és jegyezgette játszótársai dalait, a szüreteken és a különböző népi mulatságokon elhangzó legények és lányok énekeit. S ahogy ő írja: károsabbnak tartotta volna örök elveszését egy népdalnak, vagy akár egy tárogatószagú, kuruckori éneknek, „mint a hódoltató táborbul egy hatvanfontos ágyúnak”. Versei között számos olyan van, amely a Habsburg-elnyomás gyűlöletéből fakadt. Ezek közül való a Mátyás király palotája, de a frappáns Német-átok is:

„Verd meg, Uram, verd meg Ebadta németjét, ■

Országunk szemetjét, Kutyateremtettét!”

ÚGYNEVEZETT „bujtoga- tó” énekei miatt több ízben is

bevádolták Bécsnek. Egyik ilyen alkalommal a császár maga elé hívatta. S ekkor — ahogy mesélik — Horváth Ádám „sokáig némán hallgatta a német szóval fejére olvasott felséges dorgatóriumot, s mikor végül Ferenc császár kegyesen megkérdezte, mi volna hát a mentsége, szelíden ennyit mondott: — Nix dájcs, májesztét... !”

Miután vizsgálat indult ellene, németellenes verseit átdolgozta franciaellenesekké és Napóleon-ellenesekké. Napóleonban és általában a franciákban a zsarnokot, a hódítót gyűlölte. Erre utal egy sor verse (Vissza — Marsra ...). Német- és franciaellenessége egy tőből fakadt: igaz magyarságából. Magyar tánc címmel megírja táncunk dicséretét, amelyben Csokonaihoz hasonlóan valamennyi idegen tánc fölé emeli a magyart, s arra buzdít, hogy csak ezt járják a magyarok.

A néphagyományok gyűjtésével élete végéig foglalkozott, 1819-ben, egy évvel halála előtt készült el a Magyar Példabeszédek, rövid nyomós és Közmondások című kézirati kötete, amelyet hasonlóképp az előző kötetéhez, „értelmes magyaroknak ajánlott, akik az itthonit szeretik és becsülni tudják”;

Pálóczi Horváth Ádám munkásságát több mint ötven kézirati kötet jelzi. Ezek egyrészt még feldolgozatlanok, s mint tartozások szerepelnek tudományos életünk listáján. Jóllehet, műveinek egy része már korábban is túlhaladott álláspontot képviselt — itt elsősorban tudományos dolgozataira utalok —, azonban az a tény, hogy egyetlen célt tűzött maga elé: a hazai nyelv művelését és egész életében hű maradt e célhoz. Hazafiassága, példamutató, fáradságot nem kímélő gyűjtőmunkája, az ellenség kíméletlen gyűlölete a ma Számára is példát mutat.

Nagy Andor, a TIT tagja.

EGRI VÖRÖS CSILLAG

Rose Bernd (szélesvásznú)

EGRI BRODY

A nagy Caruso GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A hetedik kereszt GYÖNGYÖSI PUSKIN

Égrenyíló ablak (szélesvásznú) HEVES

A tarlóik ügye HATVANI KOSSUTH A béke első napja PÉTERVASARA Számíthatsz rám FÜZESABONY Csodagyerekek

Nagy öröm érte a petőfi bányai általános iskolás tanulók közül Kristóf Zoltán, Tóth Tibor VIII. osztályos és Schroff Károly VII. osztályos tanulókat. A SZOT országos kiállításán szereplő munkáikért személyi jutalomban részesültek. A jutalmat személyesen vették át Budapesten. Az országból összesen 11 tanuló munkája részesült személyi jutalomban és ebből három Petőfibányára került.

Munkáikat a SZOT kiküldi a Palermóban megrendezésre kerülő nemzetközi kiállításra is.

örülnek a gyerekek, de örül a szakkör vezetője, Nándorfi Géza tanár is. Tőle tudtuk

meg, hogy a SZOT a kultúrhá- zakban működő gyermek barkácsolókörök részére rendezte meg a kiállítást. A petőfibá- nyai szakkör villamost, vitorláshajót, teherautót, kisvona- tot, szekeret, gyermekjátékokat és játékállatokat küldött a kiállításra.

Ügy érezzük, hogy a siker megérdemelt, hiszen a barkácsoló-szakkör már évek óta többször tanúbizonyságot tett eredményes működéséről.

Nándorfi Géza tanár szakmai hozzáértését, ügyszeretetét ezek az eredmények is igazolják. Gyermekeink pedig megismerik a fizikai munka örömét, a szerszámok kezelését.

(GMF)

'■.iiiiiiiiiiiiiiiiiniiiliiliiaiiliilitiiiütiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiikiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiitiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiisüliiliiliiluliiuiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiii

i«iuiii:iiii»iiiniiiii™inMiii>iiIiuiiiiiiiniiiiiiiniiiinmiiiii,inii,ii„|t|ltl|1||,ill|i|l,||ll|,||lll11.|ll|,lllllll,II|ll|ll|(ll|llll|1|l>

Hevesi seregszemle

MÁJUS NEM AKARJA teljes pompáját elénk tárni. Nem akar felszakadni a gomolygó felhők irigy függönye. Az utakon tócsák csillognak, esténként télikabátban sétálgatnak a fiatalok. De sétálnak! Mert a fiatalság híven kitart amellett, hogy a május az övék, tehát májusi, tavaszi vidámsággal végzik munkájukat, s boldog mosollyal táncolnak, énekelnek a fiúk állította májusfák alatt.

És ez valóban így van a hevesi járásiaknál is. A sok-sok termelőszövetkezetnek a tavasz nemcsak azt jelenti, hogy dolgozni, dolgozni a jövő évi kenyérért, a jobb életért, hanem azt a kedves gondot is, hogy felkészítsék művészi csoportjaikat a seregszemlére, a májusi számadásra.

Seregszemle. Ennek a szónak teljes valóságát, hatalmas erejét itt, Hevesen éreztem először. A torkolhat összeszorította az az érzés, hogy lám, már nem kínlódó kultúr csoportok, hanem valóságos sereg, igazi lelkesedéssel, tudással rendelkező sereg gyűlt össze a szemlére, hogy tanúságot tegyen szorgalmas munkájáról, felkészültségéről. Én is úgy vagyok most, mint a hajdani csizmadiamester: „Melyiket a kilenc közül?” Úgy érzem, ezen a májusi vasárnápon olyan erő, olyan hatalmas, élniakarás, békevágy nyilvánul meg előttünk, hogy ma nem szabad a hibákról beszélni, de el kell mondani mindent, amit láttunk!

A SZABADTÉRI SZÍNPADON tánccsoportok léptek fel. Már nem akarnak a csoportok másolni, már nem merevség ül

a táncos lábakon, hanem mosolyogva, élettel teljesen hul- lámzanak a szoknyák, s a dallamra hajladozó fiatal virágszálak teljes odaadással ropják a táncokat. A sok-sok csoport között talán elsőnek kell említeni a Hevesi Háziipari Szövetkezet lányait, akik mindhárom táncukkal hatalmas tapsorkánt váltottak ki. Az Igor Mojsze- jev által feldolgozott Krump- licskát oly szép kidolgozásban adták elő, hogy meg kellett is- mételniök. Ugyancsak ki kell emelni a kisköreiek Szemerei körcsárdását, amelyet Galambos László, a Káli Általános Iskola igazgatója állított össze saját gyűjtéséből. Ezen a táncon főleg meglátszott az a tény, hogy a népi táncjáték mennyire közel áll fiatalságunkhoz. A kicsik csoportjában veretlenül vitte el a pálmát a Hevesi Általános Iskola Dobó Katica úttörőcsapatának kis tengerészegyüttese.

Ez alatt az idő alatt a járási kultúrház nagytermében egymás után, zökkenőmentesen pergett le 23 énekkar, színjátszó csoport, szavaló, zenekar és szólista bemutatkozása. Mi tűnt fel? Többi között az, hogy nem a község lélekszámától. hanem a pedagógusok hozzáértésétől, lelkesedésétől, ügyszeretetétől függ az, mit tudnak felmutatni. Így például nem tűnt ki a seregszemlén, hogy Hevesen 62 pedagógus van. Nem, mert csak az I-es és

V. számú iskola énekkarát hallottuk több-kevesebb sikerrel énekelni. Ebben a hatalmas községben kell, hogy legyen gyermekhang-anyag! Az viszont igaz, hogy a sikerekhez, az eredményekhez szívós, következetes munkára van szükség.

EZT MEGMUTATTA a Tarnaszentmiklósi Általános Iskola kilenctagú kis kamarakórusa, melyet Szontagh Ilona vezényelt. Az ötletes kánonösszeállítás, a biztos éneklés, a kidolgozott előadás, valóban azt mutatja, hogy ez a kis kamaraegyüttes nemcsak a kötelező karénekórákon dolgozott meg a sikerért.

Erdőtelek úgy mutatkozott be, mint egy olyan község, ahol iskolában, termelőszövetkezetben nem utolsó helyen áll a kultúrmunka. Batki István közel 30 emberből állította össze az erdőtelki Művelődési Otthon férfikórusát. Ezek a kó- rustagok nem a kottát fogják naponta a kezükben, hanem kemény munkával dolgoznak nemrég alakult közös gazdaságaikban, mégis Schubert Esti dalát és Kodály népdalfeldolgozásait igen szépen adták elő. Nagy értéke a kórusnak, hogy nem kell az embereket kötéllel fogni, jönnek maguktól, hiszen szeretnek énekelni.

Ám Erdőtelek nem szűkölködik a hozzáértő művészeti vezetőket illetően. Oláh Jenő nevelő vezetésével az általános

iskolában 100 (!)tagú kórus és 28 tagú zenekar működik. Az egyforma ruhába öltözött kislányok, kisfiúk zengő, tömör hangja betöltötte a termet és ott rezgeti a levegőben még akkor is a dal, amikor összecsapódott előttük a függöny. A színészlejáró ajtajában örömtől ragyogó szülők szorongtak. Igen. Elsősorban az ő megértésükön alapulhat az, hogy lélegzet elállítóan szép látvány volt a húsz tangóhar- monikás gyerek impozáns felállása. Négy hegedűs, egy száj- harmonikás, két xilofonos, dobos, cintányér és triangulum állt készen arra, hogy a karmesterük intésére felhangozzék kicsi ujjaik alól a melódiák szépséges folyama. Erdőtelek tsz-község. határában közös munka folyik. S hogy gondolnak gyermekeik jövőjével, a falu kulturális életének fejlődésével, megmutatta mai fellépésük. Meg kell még említenem Daru István VIII. osztályost, aki Tóth Árpád Üj isten c. versét olyan tökéletesen tolmácsolta, amely föltétien alapos irodalomismeretet sugárzott.

A SEREGSZEMLE legmeg- hatóbb eseménye volt a kiskörei Művelődési Otthon citera- együttesének bemutatkozása. Megszólalt nyolc ősi magyar hangszeren népdalaink hatalmas forrásának néhány csillogó csepp je. Nézem a nyolc,

jobbára ősz fejet, amint elmé- lyülten pengetik a hozzájuk nőtt hangszereket. Legtöbbjük homlokára még a múlt vésett mély barázdákat, s ahogy mosoly nélkül játszanak, szemükből az a régi idő íelhősödik elő, amikor még arra is csak jeles ünnepen volt idő, hogy a citerát előhúzzák. És lám, művészetükkel ma csendet varázsoltak egy hatalmas terem fölé. S míg zengett a húr, egyre makacsabbul tért vissza fejembe a gondolat: van-e, lesz-e utánpótlás? Tanítják-e a fiatalokat erre a szép népi hangszerre? Kell! Ne hagyják kiveszni, legalább Kisköréről ne!

Csutor Erzsébet általános iskolás József Attila Kései sirató j át adta elő. Talán egyetlen mondat elég méltatására: egy leendő előadóművészt hallottunk Kisköréről.

Nézem a műsort, a gazdag összeállítású számokat, és ösz- szefolyik előttem a betű. Gondolatban újra ott ülök a zsúfolásig telt teremben és tapsolok én is ütemesen a többiekkel, és bár ott ülök, érzem, hogy gondolataim újra meg újra átcsapnak a múlt és jövő partjaira. Mi volt itt néhány éve! És mi lesz néhány év múlva? A jól Irányított termelőszövetkezetek gazdagodnak, az emberek igénye növekszik, s az egyre feilődő kultúráiét vidámságot . boldog ágot teremt a:. •;:)nián. akik évtizedekei kon, cselédházakb , ö klött életük n< • • . esztendejét.

Cs idám Été