Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-11 / 110. szám

1M0. május 11„ ?i?rds

NÉPÚJSÁG

\agytályai tapasztalatok

Gyilkosnak hívják a nagytályai határ egyik részét. Azért, mért olyan méredek part visz fel oda, hogy az ember is, a ló is kifárad, mire feljut. De talán azért is, mert irgalmatlanul soványak ott a földek. Szűkmarkúan fizetnek minden munkáért. Azaz, hogy fizettek. Mert most olyan haragoszöld búza nő rajta, hogy örül az ember szíve, ha ránéz. Pedig de sokat szidták az agronómust az őszön, amikor mélyen felszántotta a földet, amikor kihordták a sok. műtrágyát. Tönkreteszi az embereket, — ez volt a legenyhébb. Most már nem szól senki arról, ami volt, csak csöndes elismeréssel bólogatnak: olyan búza még soha nem volt a nagytályai határban, mint az idén. Pedig ez még csak az első év. A parcellák csíkjai még látszanak, elárulva, ki volt a jó, vagy ki a rossz gazda, de érdekes, a sárgább, kisebb búzákat növelő parcellák gazdái soha sem jelentkeznek most mát: ez volt az én földem. De nem is keresi senki. Közös az, mindenkié!

Fejlődik, nő az állatállomány, — pedig ennél is de sok vita volt. Nemsokára átadásti kerülnek a hízott bikák, szaporodnak a malacok.

A kertészetben már kiültették a palánták egy részét. A borsót bekapálták, a mák kiegyélve, ezekben a napokban a napraforgóban dolgoznak az asszonyok.

Van itt eredmény, szép a határ, szépek a jószágok, — de mindaz ami van, nehéz harcókban született. Harcolni kellett, sokszor a tudatlansággal, a bizalmatlansággal, az emberi rossz tulajdonságokkal. És harcolni kell sok mindennel még ma is. De a harc közben mégiscsak nő, gyarapszik az új. És ha követnek el hibákat, ők- maguk is tanulnak belőlük. S ha az eredményék mellett írok a hibákról is, azért teszem, mert kisebb vagy nagyobb mértékben megtalálhatók azok a többi, a kezdés nehézségeivel ezekben a napokban küszködő szövetkezetekben, s a tanulságot ki-ki levonhatja belőle.

Építkezés, építkezés, építkezés

i.

Nehéz egy kicsit sorrendbe venni, hogy mi is volt a legjobb, amit eddig tettek, miben jutottak a legtöbbre és mi okozza a legnagyobb gondot is.

De a tályaiak kisegítettek. írjon az elvtársnő az állattenyésztésről. És arról, milyen nagy, gondunk az építkezés.

Meg arról, milyen jó lenne, ha az építő vállalat sokkal nagyobb gonddal végezné a munkát. Mert, sajnos, nekik nagyon sok panaszuk van a náluk építő füzesabonyi ktsz munkájára. A ktsz a fiaztató építését vállalta. Ügy tervezték, hogy az épületet április 30-án adják át. Ekkorra kellett, mert május első napjaira várták a kocasüldők fialását Kezdetben az volt a terv, hogy épül egy szerfás istálló. A szövetkezetiek úgy gondolták — és igazuk is volt —, ha már ilyen nagy munkába fogtak, legyen az rendes fiaztató, télie- sítsék. így kötötték meg a szerződést a ktsz-szel. A szövetkezet 113 ezer forintért vállalta a fiaztató építését. A termelőszövetkezeti tagok hozzákezdtek az alapozáshoz. Közben, amikor már folyt a munka, az építő vállalat új javaslattal állt elő. Mivel a sok építkezés miatt nehéz nádhoz, vagy más tetőfedő anyaghoz hozzájutni, legyen a fiaztató cserepes. Az ára így 138 ezer forint lesz. A termelőszövetkezet belement, csak csinálják minél gyorsabban. Igen ám, de közben kiderítették, hogy ez nem lesz jó.

A cseréptető alá nádpalló kell.

Ezt is megcsinálják, de most már 158 ezer forintra nőtt az ér. A szövetkezetiek — mit tehettek egyebet —, ebbe is belementek. Kihozták a ktsz-től az új szerződést, amelyben az új ár benne volt, de a nádpalló biztosítása nem. A szövetkezet vezetői nem írták alá, mert így nem követelhetik majd a nádpallót is a cserepe- zés alá, a ktsz meg még a mai napig sem javított a szerződésen. De nem ez az egyetlen panaszuk. Már több mint egy hónapja készült el a fiaztató betonalapja, de mégis, bármelyik gyerek kivésheti bicskával a betont, mert a mai napig sem kötött rendesen. Valami rosszul értelmezett takarékosság alapján helyi sóderből csinálták, és kevesebb cementtel. Emiatt is, az építkezés elhúzódásáért is, sok vád éri igazságtalanul a vezetőséget, a tagok azt mondják, azért történt így, mert a vezetőség nem törődött vele eléggé.

Közben persze a kocák nem értek rá kivárni a vita végét, s ma már több mint a fele, szoptatja kismalacát. Fiaztató ugyan nincs, de a szövetkezetiek dicséretre méltó leleményességgel, segítettek a bajon. Kivágták hozzá a fákat, felfűrészelték, s a három mesterember olyan fiaztató kutri- cákat csinált a szín alatt fából, hogy abba senki hibát nem találhat. És mindezt, tekintettel a sürgősségre, három nap alatt. Ez az egy eset is bizonyítja, hogy gyorsan és jól tudják saját erőből megoldani a problémákat, ha akarat van hozzá.

Épül a szövetkezet juhhodá- lya is, 300 férőhelyes, most már megkapták a csavarokat hozzá — erre is napokat kellett várni — s ezekben a napokban kiviszik a jószágokat.

Ä főiskolások»! búcsúztatta a gyakorlóiskola

Tegnap délben kedves, meleghangú ünnepség zajlott le a Pedagógiai Főiskolán. A gyakorlóiskola növendékei eljöttek, hogy elbúcsúztassák a harmadéves tanárjelölteket, akiknek ők voltak első tanítványaik. A gyakorlóban látták megvalósulni azokat az élveket, amikkel a főiskola elméleti óráin megismerkedtek, majd a második félévben maguk is a katedrára álltak, s szorongó szívvel bár, de mégis büszke örömmel tanították a kispajtásokat.

Ismét elröppent egy év, a búcsúzó harmadévesek ismét összegyülekeztek a himnusz hangjaival kezdődő kis ünnepélyre. Meghatottan, múltba- járó gondolatokkal hallgatták végig Birincsik Kati szavalatát, aki Ady Üzenet egykori iskolámba című költeményével ajándékozta meg a kedves búcsúzokat. Az énekkar kedves, biztató száma után Fodor Károly VIII. osztályos tanuló búcsúztatta a hallgatókat. Megköszönte nekik a türelmes, áldozatos munkát, s kérte "z eltávozókat, hogy ne feledkezzenek el első tanítványaikról.

Üjabb énekkari szám után Papp Ernóné igazgató búcsúztatta a végző főiskolai hallgatókat, akiknek nevében Somogyvári Béla köszönte meg a kedves ünnepélyt, és azt a sok-sok hasznos tapasztalatot, amivel a gyakorlóiskola tanári kara gazdagította őket. Meleghangon köszönte meg az iskola tanulóinak, hogy szorgalmas munkájukkal ők is átsegítették a hallgatókat a kezdeti nehézségeken. Még sokáig fognak visszaemlékezni rájuk, s az együtt töltött napokra.

A szózat eléneklésével véget ért az ünnepség, majd a gyakorló iskolások egy-egy virágcsokrot átnyújtva az ifjú tanárjelölteknek, elbúcsúztak tőlük.

Még egy néhány hét kemény, megfeszített munkája, s az ifjú tanárok az ország különböző tájain maguk is az élvonalban harcolnak a szocialista kultúráért. Messze kerülnek Egertől, de szívükben örökké élni fog mindaz a szép, nemes eszme, amit itt gyűjtöttek össze.

Munkájukhoz kívánunk mi is sok sikert, jó egészséget ■' 5 friss erőt a most végző i pedagógusoknak.

Felszabadul egy másik istálló a központban, melyre már ugyancsak égetően szükség van, össze kell hordani a lovakat, mert ebből még ma is sok bonyodalom adódik. De erre még a későbbiekben visszatérünk.

Épül még más is. Szinte hetek alatt varázsolódik újjá a központi major képe. A malomépület mellett épül egy fél- ereszes lóistálló, egyelőre ideiglenes megoldásként, építenek egy 50 férőhelyes növendékistállót, s kapták még egyet az elmúlt napokban. Ügy mondják, nagyon nagy szükség lesz erre is, mert most érdemes vásárolni növendéket. Részben meghizlalják majd, részben meg abból válogatják ki a továbbtenyésztésre alkalmas egyedeket, mint ahogy azt az elmúlt évben is tétték.

A legnagyobb gond most már az építkezés, de ahogy most állnak mindennel, már biztosítottnak látszik, hogy az esztendő végére meglesz a 2Ó tehén, marad a 33 hízómarha leadása után még 23 növendék, s átadásra kerül terv szerint a 150 hízó is.

Elégedettek a tagok most már azzal, amit az állattenyésztésben elértek. Azzal is, hogy példás rend van mindenütt, s ma már nemigen akad, aki azt Vitatná: érdemes-e jószágot vásárolni? Pedig tavaly még ezen is vitatkoztak. Nemigen értett egyet senki sem azzal, hogy növendékeket vásároltak, s azzal sem, amikor meghozták a kocasüldőket. Ma már, amikór a kilónként 6—7 forinton vásárolt növendékeket 14 forinton felül értékesíthetik, amikor fialnak a kocák, s az egész állattenyésztés több mint 700 ezer forint bevételt ígér az esztendő végére, maguk a tagok javasolják, vegyenek még növendék-marhákat, s egyetért mindenki azzal is, hogy gyors ütemben kell építkezni, mert hozzák a második csoport kocasüldőt, terven felül.

Az élet maga győzi meg a szövetkezet tagjait arról, mi lesz helyes és jó. S ha ma az állattenyésztésben látják meg a lehetőségeket, holnap már másban is. Idő kérdése — és a nevelömunkáé.

(Folytatjuk.)

Deák Rózsi

Társadalmi munkások Rázsaszentmártonban

A rózsaszentmártoni vájáriskola KISZ-szervezetének tagjai megalakították a társadalmi munkabrigádokat, amelyek a helybeli Rákóczi Termelőszövetkezetet patronálják. A tízfős brigádok munkájának eredménye már megmutatkozik, hisz a termelőszövetkezetek egy ötven férőhelyes istállót építenek. Az építőanyag nagy része régi épületek lebontásából származik. A brigádok a tégla tisztítását végzik most.

A vájáriskola KlSZ-szerve- zéte vállalta, hogy a tagok szabad idejük egy részében a

termelőszövetkezetben dolgoznak.

(Gönczi Károly)

— EGY HONAPJA, az égetőkemencék előterének megjavítása után megkezdték a nyerstéglák égetését a Borsod —Heves megyei Téglagyári Egyesülés Kerecsendi Téglagyáriban. A téglagyárban az idén előállított naponta 35 ezer, az év folyamán pedig mintegy öt és félmillió nyerstégla kerül kiégetésre.

Hatvanban szerelik az ország egyik legmodernebb malmát

Világszerte feltűnést keltett a Rajkai-féle gabonaszeleteló gép. Lényege, hogy nem szükséges az egész gabonaszemet elvetni, kikel és nagyon szépen fejlődik a vetés, ha a búzaszemnek csak egy része kerül a földbe. A többit őrlésre használhatjuk. A találmány egyte géptípusát szerelték be a napokban a hatvani malomba.

Február közepe óta dolgoznak a Malomszerelő és Gépgyártó Vállalat munkásai Hatvanban. Teljesen új és a legmodernebb berendezéssel látják el a hatvani malmot.

— Az új gabonát már ezekkel a gépékkel őrlik — büszkélkedik Wittner Antal főszerelő. Asztalosok, lakatosok, bádogosok, molnárok és villany- szerelők szorgóskodnak, hogy idejében elkészüljön a bonyolult berendezés, összesen 34 fő dolgozik a szerelésen.

— A lisztkeverő kamrákon Vári József irányításával dolgoznak az emberek, az első emeleten a pneumatikus szállítócsöveket szerelik a laicalo- sok, ifj Sípos Ferenc a parancsnokuk, a hengerszékeknél Bartl Gábor brigádja iparkodik, a másódik emeleten pedig Windischman János ellenőrzi a sziták alóli csövezés

munkáit. A harmadik emeleten a két sfkszita már a helyén áll, a pneumatika ciklonjai a légelzárókkal együtt elkészültek. Majd jönnek a molnárok, elvégzik a sziták selyme- Zését és a pneumatikus ventillátor beszerelése következik — tájékoztat a főszerelő és helyettese: Váci István.

A régi épületből egyetlen fal maradt meg. Mögötte is kopé- csolnak, Dúca Sándor brigádja a koptatót szereli.

— Nem látom a villarnós- részleg vezetőjét.

— Ö ebben a pillanatban Moszkvában lehet. Mongóliába utaztak két malom szerelésére. Egy másik csoportunk Indiában dolgozik.

•— Maguk hová mennek innen?

— Méj nem tudjuk. Békés megye, a Dunántúl, -rága, '/agy Bukarest? A mi élétünk ilyen, örökös vándorlás. De szeretjük ezt a szakmát és senkivel sem cserélnénk.

A 34 malomszerelő nemsokára útnak indul. Talán soha többé nem jönnek Hatvanba. Dé emlékük évtizedekig élni fog munkájukban és nevünet is megőrzi talán a sárguló újságpapír.

F. L>.

Megválasztották küldötteiket VII. kongresszusukra a megye postásai

Vasárnap délelőtt kilenc óra tájban annyi postás igyekezett Egerben az 1. számú postahivatal épülete felé, mint hétköznap reggelenként munkakezdés előtt. Ezúttal azonban senki sem vette fel munkaruháját, hanem a szakszervezet hívására összegyűltek az egyik teremben, a Postás Szakszervezet megyei küldött-közgyűlésére.

Kilenc óra után néhány perccel meg is kezdődött az értekezlet, amelynek első mozzanata a munkarend megállapítása volt. Ennek keretében határozták el a részvevők, hogy a postások szakszervezetének közelgő hetedik kongresszusára két, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának küldött-közgyűlésére pedig három küldöttet választanak meg.

Ezután került sor a szak- szervezet területi bizottsága elnökének, Horváth Kálmán elvtársnak beszámolójára. Az előadó bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a területi bizottság az elmúlt négy esztendő, a legutóbbi választások óta szép és nagy eredményeket ért el, különösen 1959-ben. Az elmúlt évben ugyanis lényegesen növekedett a postaigazgatóság területén a forgalom, s ezzel egy időben nőttek az igények is. A legjellemzőbb erre az, hogy a miskolci postaigazgatóság területén kilenc százalékos a forgalom emelkedése, az országos 8,2 százalékos növekedéssel szemben. Méltatta, hogy a lényegesen több munkát a postások a már meglevő

berendezésekkel, felszerelésekkel végezték el, áldozatos, odaadó lelkesedéssel. Ennek kiváltásában a szakszervezetnek is jelentős szerepe van.

A területi bizottság beszámolója után a számvizsgáló bizottság beszámolója következett, majd a részvevők vitát kezdtek a két referátum és a beterjesztett határozati javaslat felett, amit a hozzászólások után elfogadtak.

A közgyűlés végén a részvevők felmentették a területi bizottságot, majd új megyei és számvizsgáló bizottságot választottak, valamint megválasztották a kongresszus és az SZMT küldött-értekezletére küldötteiket.

(w)

Takarékossági őrjáraton

0,8 »zúzalékos kolinégszint-csokkentént érnek el a Hatvani Konzervgyárban

A KÖZELMÚLTBAN tartottak termelési értekezletet a Hatvani Konzervgyár dolgozói. Az értekezleten B á - nyász Péter diszpécser számolt be az elmúlt évben a takarékosság terén elért eredményekről. Többek között ismertette, hogy 1959. január 13-án készítették el a takarékossági feladattervüket,

amelyben egymillió forintos megtakarítást vállaltak.

Üzemrészenként határozták meg a feladatokat, megjelölve azokat a területeket, ahol gondosabb munkával megtakarítást érhetnek el. A kongresz- szusi verseny lendülete lehetővé tette, hogy vállalásukat megemeljék, üzemi eredményüket a tervezetthez képest 4 988 000 forintra javíthassák. Kiváló munkát végzett az év folyamán az üzem valameny- nyi dolgozója, s így üzemi eredményüket a tervezetthez képest 19 617 000 forinttal javították meg. ebből 14 650 000 forintot a költségtervhez viszonyított csökkentéssel érték el.

A kiváló eredmény elérésében nagy szerepe van a dobozüzem dolgozóinak, akik a lemezméretek gondosabb felhasználásával a takarékossági feladattervükben előírt 100 ezer forint helyett több mint kétmillió forint megtakarítást értek el. A főzeléküzem és a sűrítőüzem dolgozói 600 ezer forint helyett 2 510 000 forint megtakarítással, a göngyöleg-telep dolgozói a hulladékanyagok felhasználásával 150 ezer forintos megtakarítással zárták az első negyedévet. A megtakarítások zöme, 4 109 000 forint a szállítási költségeknél, a szállítási eszközök gazdaságosabb kihasználásából -- jelentkezett,

Az elmúlt évben kiváló eredményeket értek el a tervteljesítés mellett az anyag- és különböző költségek megtakarítása terén, erről számolhatott be nem kis büszkeséggel Bányász elvtárs.

A MEGTAKARÍTÁS értéke valóban nagyösszegű, s ha ennek erkölcsi jelentőségét is nézzük, akkor értéke hatvá- nyozódik. Csak az összefogás, az üzem valamennyi dolgozójának lelkiismeretes munkája, a közös, a népgazdasági vagyonnal Való nagymértékű takarékosság hozhatott létre ilyen nagy összegű megtakarítást. Sok múlott a dolgozók leleményességén, ami most is jellemezte a takarékossági feladattervek kidolgozását.

Az 1960-as anyagtakarékossági feladattervet hazánk fel- szabadulásának 15. évfordulója tiszteletére tett szocialista versenyfelajánlásokkal párhuzamosan készítették el. Feladataik, az 1959-eg évi szinthez képest nőttek. Feladatul kapták, az előző évben elért eredmények elérését, ennek ellenére, takarékossági feladattervük szerint 1960-ban terven felül 1 346 000 forintos megtakarítást érnek el, az eredeti 0,3 százalék helyett 0,8 százalékos költségszint-csök- kentést érnek el.

A jelentős feladatokból valamennyi dolgozó részt vállalt. Elhatározták, hogy a fémcsomagoló eszközök gondosabb felhasználásával a főzeléküzemben 120 ezer forintos megtakarítást érnek el, 15 százalékkal csökkentik az át- dolgozási veszteségeket, a gyártásközi selejtet az előző évhez viszonyítva, 50 ezer forinttal csökkentik, a gyártási

alapanyagok felhasználásánál az anyagnormával szemben 300 ezer forint megtakarítást érnek el, a karbantartási anyagok felhasználásánál 0,5 százalékos költségszint-csökken- tést érnek el, 30 százalékkal csökkentik a túlórákat, 50 százalékkal az export-reklamációkat, a felhasznált munkaórák számát 10 százalékkal, a termeltetésnél és a begyűjtésnél a szállítási veszteségeket 2, a szállítási költségeket 1, az idegen taxiköltségeket 50, és a nyomtatvány-, valamint írószer-költségeket 10 százalékkal, a göngyölegek gondos kezelésével és javításával 5 százalékkal, a kiselejtezést, a MÁV- és TEFU-szállításoknál a bírság jellegű díjakat 20, a TEFU fuvarköltséget jobb szervezéssel 2 százalékkal, a saját járművek kihasználásának fokozásával, az 1 órára eső fuvarköltséget 10 forinttal csökkentik.

AZ ÜZEM DOLGOZÓI tudatában vannak annak, hogy vállalásaikat csak az előző évinél lendületesebb, gondosabb és fegyelmezettebb munkával teljesíthetik. Ezért a meggyőzés eszközével, de ha kell, akkor büntetéssel is fokozzák a küzdelmet a későn jövők, igazolatlanul mulasztók, lógósok és selejtgyártók ellen.

Vállalásaikat a lehetőségek helyes mérlegelésével készítették el. Bizonyítja ezt az első negyedévben elért eredmény is. Annak ellenére, hogy az éves termelés csupán 10 százaléka esik az első negyedévre, vállalásaik közel hatodrészét már teljesítették.

A ládaüzem dolgozói hulladékfaanyag felhasználásával 22 492 forint, a kádár-részleg, ugyancsak elfekvő, használt

anyagok felújításával, magasabb érték előállításával 8290 forint megtakarítást értek el. A karbantartóknál 19 492, a főzeléküzemnél 34 600 forint a megtakarítás értéke. Az utóbbinál főleg a fémcsomagolóeszközökkel való takarékosság jelentős. A visszaszállított üvegekről a zárólemezeket tisztítás után savanyúságok lezárására használják fel. A kézi dobozüzemnél a leesett anyagból készítenek zárógyűrűket, s jelentős az ónmegtakarítás értéke is.

A TMK építési részlegének eredményeiről és a takarékosság további lehetőségéről T ó b i János csoportvezetővel beszélgettünk.

— Az első negyedévben — mondta Tóbi elvtárs — mi is jelentősen hozzájárultunk a karbantartók közel 20 ezer forintos megtakarításához. Már az első hónapban megtakarítottunk 0.5 köbméter fenyőfafűrészárut, 7 mázsa 500-as cementet és két köbméter be- tonkaviosot. A másik két hónapban tovább növeltük a megtakarítás összegét. Nagyösszegű megtakarítást értünk el, annak ellenére, hogy nem merítettünk ki minden lehetőséget. A kőművesek elfekvő anyagok beépítésével, a festők, a bádogosok és az ácsok gondos munkával és körültekintéssel olyan anyagokat tudnak megtakarítani, amiben szűkölködik országunk.

— LEHETŐSÉGEINKET menetközben is „felkutatjuk”, s támogatjuk az esetleges újításokat, mert elhatároztuk, — mint ahogy a többi üzemrész dolgozói is —, hogy vál- ’«lásainkat maradéktalanul teljesítjük, a lehetőség szerint túlteljesítjük.

Pilisy Elemér