Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-10 / 85. szám
I\agyrédén jártunk • • • AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA és a MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 85. szám ÄRA: 60 FILLÉR 1960. április 10., vasárnap A vezetők neveléséről Nálunk naponta 200—250 ember megy ki dolgozni a földekre a tavaszi vetéshez, 70—80 ember járt a szőlőbe a metszést végezni — mondják a horti Petőfi Termelőszövetkezet vezetői, és amikor aziránt érdeklődik az ember, hogyan tudták így mozgósítani a szövetkezeti tagokat, a válasz így hangzik: jól dolgoznak a brigád- és munkacsapatvezetők. Nálunk minden brigád- és főleg munkacsapat-vezető naponta beszél az embereivel, megmondja, hol, mit kell elvégezni, s beszélgetnek azokkal is, akik elmaradoznak a munkából. És amiért így dolgoznak, azért tudott a szövetkezet versenykihívásában többek között olyan pontot is belefoglalni: megszüntetjük az igazolatlan elmaradásokat. A munka, amellyel elérték, hogy a szövetkezet vezetőit ily nagymértékben segítik a brigád- és munkacsapatvezetők, nem volt könnyű. Értekezleteken, megbeszélések egész során, taggyűléseken foglalkoztak rendszeresen a brigád- és munkacsapat-vezetőkre háruló feladatokkal, ismertették velük a tennivalókat s azt is, hogy mit vár tőlük a szövetkezet. S ma már ott tartanak, hogy nem az elnöknek, esetleg egy-két vezetőségi tagnak kell felkeresniük az új tagokat, és bevontak a közös munkába, hanem ezt a brigád- és munkacsapat-vezetők végzik. A hortiak példájából nagyon sok termelőszövetkezet vezetősége okulhat még ma is. Elég sokszor hangzik el olyan panasz egyik-másik termelőszövetkezeti elnök szájából — és különösen az újakéból, hogy nem győzik egyedül a munkát. Nem is győzhetik és nem is helyes, hogy minden csak a tsz- elnökre, esetleg egy-két vezetőségi tagra hárul. Ha a termelőszövetkezetek vezetését vizsgáljuk, minden túlzás nélkül megállapítható, hogy az elnökök szinte ugyancsak egy- kettő kivételével, igen jól végzik munkájukat, megtanultak vezetni. A következő feladat most az, hogy erre a tudományra megtanítsák a szövetkezet többi vezetőségi tagjait is, és elsősorban i brigád- és munkacsapat- vezetőket, akik a legtöbbet öglalkoznak az emberekkel, liszen ők adják ki közvetle- lül a munkát és ők kérik számon annak elvégzését is. 2z a nevelőmunka nem íönnyű ugyan, de nem is negoldhatatlan. Csak az teli hozzá, hogy fáradhatat- anul végezzék. Sikere azon núlik, mennyire növelik a tözépvezetőkben a felelősségérzetet, egyrészt a rájuk ázott munkák elvégzéséért, másrészt a rájuk bízott em- j erekért. A nevelőmunka mellett természetesen az is kell, hogy a szövetkezeti vezetők, elsősorban az elnök, bízzanak a brigád- és munka- ;sapat-vezetőkben, abban, hogy ezek az emberek is kénesek ellátni feladatukat. A szövetkezet vezetése bonyolult munka. És ezt csak akkor 'dják jól megoldani az elnökök, ha munkájukhoz kérik és meg is követelik a segítséget minden olyan szövetkezeti tagtól, aki maga is vezető beosztást kapott a többiek bizalmából. Vendégek ax Egri Lakatosárugyárban Tegnap kedves vendégek érkeztek az Egri Lakatosáru- gyárba: a budapesti V. kerületi Posta Műszak KlSZ-szer- vezetének tagjai, akik kirándulás keretében látogattak el a városba, az esti órákban a Lakatosárugyár KlSZ-szerve- zetének meghívására a gyár fiataljaihoz is ellátogattak. A gyár KISZ-szerveaete a kedves vendégek tiszteletére klub - délutánt rendezett, áhol a késő esti órákig szórakoztak jó hangulatban a budapesti és az egri üzem fiataljai. A mai napon városlátogatásra kísérik el vendégeiket a lakatosárugyáriak, megmutatják a város történelmi nevezetességeit, az új létesítményeket. A budapesti fiatalok látogatását a Lakatosárugyár fiataljai is viszonozni fogják egy budapesti kirándulás keretében. Dr. Földi Pál: AZ ATEIZMUS ZÄSZLAJA ALATT ★ Szántó István: HASONLAT A PARADICSOMRÓL ★ IRODALMI OLDAL ★ Dr. Szántó Imre: SZÉCHENYI ISTVÁN ★ Somody József: SZÓVÁ KELL TENNÜNK ★ HETI RÁDIÓMŰSOR Versenyben kilenc brigád Az EM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a felszabadulásunk tiszteletére indított szocialista munkaversenyt éves versennyé fejlesztik, s ennek keretében kilenc brigád: Kaknics Ferenc kőműves-, Gyánti József és Csikós László ács-, Pataki László, Bohács István és Molnár Lajos kubikos-, Turcsányi István segédmunkás-, Szél Lajos vasbetonszerelő- és Tóth Imre KISZ kőműves komplexbrigádja az éves versenyvállalás teljesítése mellett elhatározták, hogy harcolnak a szocialista brigád büszke címének elnyeréséért is. A kilenc szocialista brigád címért harcoló munkacsapat tagjai a terv teljesítése, minőség javítása mellett politikai előadásokat hallgatnak, s állandóan fejlesztik szakmai tudásukat is, s valamennyien részt vesznek társadalmi munkában. Megyénk dolgozó parasztsága a tsz-ekben keresett jövedelemből él Az 1960-as esztendőben megyénk dolgozó paraszti lakosságának túlnyomó része a termelőszövetkezetekben megszerzett jövedelemből él. Megyénk dolgozó parasztsága a munkaegységekre fizetett értékből szerzi be szükségleteit. A termelőszövetkezetek negyvennyolcezer tagja a tsz-ekből származó jövedelemből saját személyén kívül még összesen 107 300 eltartottnak biztosítja a megélhetését. Mindezen túl természetesen a termelőszövetkezetek szükségleteinek biztosításán túlmenően a mezőgazdasági nagyüzemek jelentős mennyiségű árut adnak el. Nagy szorgalommal végzik a közös munkát a nagyrédei Kossuth Tsz tagjai. Ezerkétszáz tag kétezer hold szántóföldön és ezer hold szőlőn gazdálkodik, kezd új életet. A híre$ nagyrédei szőlőoltók most brigádban dolgoznak és ezekben a napokban nem kevesebb, mint 350 ember végzi ezt a munkát. Képünkön: Lörincz Imre és Lőrincz József oltják a szőlőt. (Folytatás az 5. oldalon.) Tudósítónk jelenti: a kohó- és gépipari miniszter és az újságírók ankét jár ól Csergő János kohó- és gépipari miniszter Budapesten, a Magyar' Sajtó' Házában az, ipar idősaerű kérdéseiről tájékoztatta a megjelent újságírókat. .... Bevezetőül hangsúlyozta a miniszter az idei tervek teljesítésének különös fontosságát. Szilárdan meg kell alapozni és elő kell készíteni második ötéves tervünket. Feszítettek a tervek, de nem lehet lemaradás sehol sem. mert akkor az összehangolt népgazdasági tervekben zavarok keletkeznének. Zökkenők pedig nem lehetnek, mert akkor nem tudnánk eleget tenni nemzetközi szerződéseinknek és nem tudnánk emelni népünk életszínvonalát. Az utóbbi kiállítások és váKoszorút helyezünk az egykori harcok hőseinek emlékművére... A szovjet veterán partizáncsoport látogatása Egerben Pénteken érkezett megyénkbe a Magyarország több vidékét meglátogató szovjet veterán partizáncsoport, a vendégek szombaton délelőtt a megyeszékhely nevezetességeit tekintették meg. Elsőként a Vorosilov téri szovjet hősi emlékműhöz látogattak el. A kis csoportot itt rövid idő alatt a helybeliek gyűrűje vette körül. Sokan hallgatták figyelemmel Tolscsin elvtársat, az egykori kapitányt, ad tüzérként harcolt tizenöt esz* tendővel ezelőtt Eger környékén a német fasiszták ellen, s ma a moszkvai Dinamógyár dolgozója. — Tizenöt esztendővel ezelőtt — mondotta —, befejeződött a világ legvéresebb háborúja azok ellen, akik le akarták igáz- ni egész Európát. Az Eger környéki harcok is véresek voltak, sok szovjet katona esett el az ütközetekben, akiknek emlékét azóta is híven őrzik a magyar emberek. Most, tizenöt év után mi is eljöttünk Magyarországra, hogy megkoszorúzzuk azt az emlékművet, amit az egri emberek a szovjet hősöknek állítottak az örök hála és barátság jegyében. Tolscsin elvtárs után Versigora elv- társ, az egykori partizántábornok, író, a Tiszta lelkiismeretű emberek című ismert regény szerzője beszélt. — Én annak idején harcoltam Kol- pak seregében, később partizánként, 1943-ban eljutottam a Kárpátokig is. Egységünkben a legkülönbözőbb nemzetiségű emberek harcoltak, közöttük magyarok is. Dr. Földi Pál, aki most Budapesten él és dolgozik, akivel most találkoztunk, Tóth József, egységünk Komszo- mol-titkára, aki lengyel földön halt hősi halált, s éppen olyan tömegsírban fekszik, mint az Eger felszabadításánál elesett szovjet hősök. Ezek a tömegsírok mindenütt figyelmeztető jelek. Arra intenek mindenkor, s most is, amikor e hősi emlékmű előtt tisztelettel meghajtunk és elhelyezzük koszorúnkat, hogy a békét, amit az ő életük árán szereztünk meg, már végképp meg kell tartani. Fortusz Mária, c partizánok őrnagya még csak ennyit tett hozzá Versigora elvtárs szavaihoz: — Koszorút helyezünk az egykori harcok hőseinek emlékművére, azok után, hogy örömmel láttuk itt Magyarországon a nép jólétének eredményeit, s ez azt a tudatot rögzítette bennünk, hogy minél nagyobb a jólét, annál biztosabb az itt pihenő szovjet hősök nyugalma is, hiszen nem harcoltak hiába A veterán partizán- csoport tagjai ezután elhelyezték a vörös virágokból álló koszorút az emlékfnü- nél. Utána megtekintették Eger több nevezetes épületét, majd a városi tanácshoz mentek, ahol Eger vezetői adtak számukra fogadást. (w) azt is meg kell értetnünk minden technikussal — aki csak egy munkadarab tervezésével, vagy a termelés egy munka- folyamatával foglalkozik —, hogy tanulni kell, állandóan olvasnunk kell a szakfolyóiratokat. Ehhez államunk minden támogatást megad. Éppen a napokban jelent meg a kormány rendelkezése az esti egyetemek és levelező oktatás kibővítéséről és haladéktalan intézkedések történnek a különböző céLtanfolyamok szervezése. valamint a mérnökök adminisztrációs munka alóli mentesítése ügyében. Társadalmi üggyé kell tenni a szakemberképzést és iparunk műszaki fejlesztésének ügyét, hogy meggyorsíthassuk hazánkban s szocializmus felépítését — hangsúlyozta a miniszter. Az újságírók sok kérdést, vetettek fel az ipar különböző problémáival kapcsolatosan. Ezekre a kohó- és gépipari miniszter részletesen válaszolt és az ankét részvevői annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy hasznos volt ez a megbeszélés és ezután rendszeresíteni kell azokat. ÍET sárok után lényeges megren- ; dőléseket kapott a magyar i ipar a világ különböző részei-' < ről és , ezek a tények műszaki ■ fejlődésünk kezdeti sikereit. 1 biztosítják. De a további ered- 1 mények eléréséhez elengedhe- i tétlenül szükséges, hogy műszaki embereink gondolkozásában és mindennapos munkájában új szemlélet, a szocialista ember nézőpontja valósuljon meg. A kényelmességet, a ma- radiságot. cl megszokotthoz való görcsös ragaszkodást vég- \ leg száműznünk kell. Iparunk és egész mezőgazdaságunk előtt nagyszerű feladatok állnak. Sok problémát a nyilvánosság elé kell vinnünk, mozgósítanunk kell a munkásságot. az üzemek technikusait és mérnökeit, hogy mindenki azon törje a fejét, mit is kell tennie a gyártástechnológia és a műszaki fejlesztés érdekében. Sok milliárd beruházást kap az ipar, de mindenütt a legkorszerűbb termelési módokat kell biztosítani. Űj gyárak épülnek, új anyagokat vezetünk be, több acélt, több nyersvasat és lemezt kell termelnünk, minden eddiginél jobban kell fejlesztenünk a szerszámgépek termelését. _ á dieselesítést, az automatizálást, növelnük kell a termelékenységet és mindenekelőtt olcsóbban kell termelni. De mindehhez nem elegendő a sokmilliós beruházás. Többek között Napközi otthon a horti Petőfi Tsz-ben Napközi otthont létesít saját erőből a horti Petőfi Termelőszövetkezet tagsága. A szövetkezet vezetősége a szociális-kulturális alapból biztosít segítséget a napközi felállításához. A napközit igénybe vevő asszonyok saját munkaegységükből biztosítják a napközit vezető asszonyok jövedelmét, s a természetben kapott járandóságból is hozzájárulnak az étkeztetéshez. A tanács helyiséget biztosít a napközi részére. Harmadik osztályos kisfiú ballag be a hatvani könyvtárba. Keresgél, nézeget a polcokon, aztán kiválaszt magának egy könyvet és hazafelé indul. Amikor elment, a könyvtáros csendesen megjegyzi: — Csupán ez évben hatvankét könyvet olvasott el ez a gyerek — mondja, majd előveszi az olvasójegyet, amelyen bejegyezte az elolvasott könyvek címeit. — Sok ilyen lelkes olvasónk van már és örömmel mondom, hogy egyre több a gyerekek között is. Ök is hozzájárultak ahhoz, hogy ez évben a hatvani könyvtárban húsz százalékkal több olvasó van. (sz...y) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
