Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

1960. április 27., szerda NÉPCjSáG Ifjúság és magatartás Néhány igen súlyos problé­ma mutatkozik mai ifjúsá­gunk egy részének magatartá­sában, amelyekről beszélni kell, amelyekre fel kell hívni elsősorban az illetékesek, de a társadalom figyelmét is, hogy közös összefogással segíteni le­hessen rajtuk, meg lehessen szüntetni azokat, vagy leg­alábbis lényegesen csökkente­ni lehessen azok negatív elő­jelű hatását a fiatalokra. Fél­reértés ne essék: az ifjúság egy részéről van szó, egyálta­lán nem a többségről! És hogy a problémák ennek ellenére rhost mégis beszéd tárgyát ké­pezik, az azért van, mert félő, hogy a „férges alma megront­hatja az egészet...” Nem túl­zás éz, hiszen a bírósági eljá­rások nem egy példáját adják annak, hogy egy-egy fiatalt miként vitt bele a vétségbe, vagy a bűnbe a rossz társaság, amelybe került. A fiataloknak, a most 15— 18 éves rétege — akiket nem köt már az iskola, s . önálló keresetük lévén a családi kö­zösség sem — túlzottan liberá­lisan, mondhatni szabadosán él. E fiatalok egyes egyedeinél fellépett bizonyos érdektelen­ség az élet közös dolgai iránj», tért hódított egy sajátos ego­izmus, amely nem sokkal töb­bet lát a világból, mint azt: hogyan lehetne az életet a ma­ga számára a legkönnyebben, problémáktól mentesen, a köz­ügyektől, a közgondoktól a legtávolabb leélni, elzárkózni a világtól — amelyet nem is akar megismerni, mert az már komplikációkat okozhat... Ezek az emberegyedek nagy politikai és gazdasági átala­kulások közepette nőttek fel és a különféle gazdasági, poli­tikai, családi, erkölcsi összete­vők miatt kieshettek az átala­kulásokkal egy időben megin­dult, kezdetben nem egy hibát vétő pedagógia látószögéből. De ők maguk sem nagyon igyekeztek bekerülni ebbe a látószögbe — kisebb korukban öntudatlanul, azután pedig már tudatosan. Kettős hiba­szög mutatkozik itt: a család nevelésében és az akkori ifjú­sági szervezetek működésének számos formalitásában. Mind­ez feltétlenül oka annak, hogy hogy e fiatalok tudatában a Jelszabadultság, a szabadság eszméje — szabadossággá de­formálódott. És a szabadosság fogalmába bőven belefér a li­berális életfelfogás, az érdek­telenség és még a huliganiz­mus is. Egy ilyen emberegyed: Ti­zennyolc éves, szakmája van, üzemben dolgozik, úgy-ahogy elvégzi munkáját, vagy éppen az üzem jó fiatal szakmunká­sai közé tartozik — de amikor kilép az üzem kapuján, mint­ha egészen más ember lenne. = Ez a típus mindennap úgyü hagyja el a munkahelyét, hogy" „hál’ Istennek, letelt a mai! nap is...” — és ami számára? az „életet” jelenti, az az üze-= men, a munkahelyen kívül? van. Ne érjen bennünket az a| vád, hogy az ifjúság szórako-? zása ellen vagyunk — a fia-jj talságnak igenis joga van a| munka utáni szórakozáshoz.]! De ennek milyensége, tartal-| ma, megnyilvánulásai — en-7 gedtessék meg — bírálat tár-! gyául szolgálhatnak, ha ben­nük kifogásolható elemek mu­tatkoznak meg. Márpedig az adott témakörben bőven meg­mutatkoznak. Ezekre a fiatalokra egyálta­lán nem jellemző a szerény­ség, de a feltűnésvágy annál inkább. Már feltűnő az is, hogy bandába verődve kószál­nak — hárman-négyen együtt és nem bemennek egy-egy nyilvános helyiségbe, hanem megszállják azt. Az elmúlt na­pok egyikén Egerben, az egvik nyilvános helyen láttuk: egy tízes csoport jött be, szállta meg az asztalokat — mentsé­gükre szolgáljon, hogy idege­nek voltak, hátrányukra, hogy diákok — és néhány perc múl­va egyikük már ott is ült a zongora mellett és kezdődött a hejbabriba ... Látni kellett volna, hogyan torzult el rán­gatózva az arcuk a zene üte­mére. Képzeljük el, hogy egy vastag ablaküvegen keresztül látjuk ezt a jelenetet és nem halljuk a zenét: akár a fiatal­korúak elmegyógyintézetének egyik, súlyos betegekkel teli szobáját láttuk volna, amint a lakók terhelt bambasággal himbálják fejüket, testüket s röhögnek egymásra ... Nincs erre szükség! Ezt mondja ugyan mindenki, de kevesen tesznek annak érde­kében hatékonyan valamit, hogy ezek a szükségtelenségek megszűnjenek. Hány felnőttet hallunk nyilatkozni elítélően a fiatalok helytelen, káros, oly­kor betegesnek tűnő magatar­tásáról — s hány felnőttet lát­hatunk szórakozni e fiatalok kidobós-szoknyalebbentós táncfiguráin, italozásán, suta részegségén. Egy másik példa — ezúttal az öltözködés tekintetében: Egy Egerből a fővárosba ke­rült és onnan újra visszaszár­mazott fiúval találkoztunk a minap. így nézett ki: sárga, olasz fazonú cipő, zöld-fehér csíkozású zokni, világosdrapp nadrág, zöld kockás zakó (leg­újabb divat), sárga selyeming, barna keresztcsíkos nyakken­dővel, világosdrapp felöltő, kissé lezseren — és mindezek­re egy széles, piros gyapjúsái. Es szent meggyőződése volt, hogy nála elegánsabb, legutol­só divat szerinti fickó nincs is a városban. Feltűnőbb, nevet­ségesebb nem is volt, annyi szent. Más: sok fiatalemberen a feminizmusnak bizonyos je­leit lehet látni. Tarkaságuk, egyes ruhadarabok szabása vetekszik a női holmik motí­vumaival. Es gügyögnek, mintha nem tudnának rende­sen beszélni; és pipískedneK, sürögnek-forognak, mintha sohasem hallottak volna a fér­fias megjelenésről és viselke­désről. Szánalmas figurák. Nem lehet intézményesen be­leszólni a fiatalok öltözködé­sébe — álljon távol tőlünk a szándék, mint ahogy messzire is áll —, de tegyük már nevet­ségessé ezeket a papagályokat, mert gajdolásuk, forgolódásuk aggasztó képét fest. Hát van nekünk szükségünk az ilyen képekre? Űj téma: a fiák és lányok vi­szonya. Nem a szertartásos ma­gázást, a polgári konvenciók­nak erre a térre rezervált „ta­nításait” akarjuk prédikálni — bár van néhány motívum, amelyről nem árt. ha tudnak a fiatalok. A mi társadalmunk új normákat állított fel ezen a té­ren is, amelyeket nem lehet, hogy megsértsenek a szabad­ságnak magyarázott szabados­ságban gőzölgő fiatalok — sza­porítván a kétnapos lefolyású kórházi esetek számát. He­lyes-e a fiatalok ellenőrizhetet­len, következésképp felelőtlen szórakozásának lehetővé tétele különböző vendéglátóipari üze­ntekben? Helyes-e az, hogy ezek a fia tálók úgyszólván kor­látlanul kimaradhatnak, s nem zvcJ.l otthon elszámolni idejük­kel? Vigyázat!: 15—18 évesekről van szó, akik esetében e kér­désekre és az ezekkel összefüg­gő témákra ki is kell nondani a verdiktet: nem helyes! Egyes északi országokban törvény tiltja meg. hogy a fiatalok bi­zonyos korhatárig egyáltalán, májd pedig csak korlátozottan és felügyelettel látogathatnak nyilvános helyeket. Nálunk _ a 18. év a nagykorúság határa (talán korai is), addig a szülő hatáskörébe tartozik hivatalo­san a gyerek — akár tanul, akár dolgozik, akár a napot lopja —, de nem lehetne-e valamit át­venni az északi megoldásból? Így törvény tenné társadalmi kötelezettséggé a felnőttek fel­lépését az említett fiatalok ugyancsak említett magatar­tása ellen. I Az ifjúság nevelése: közügy és most nem is beszélünk kü- lön-külön az iskolák, a KISZ, más szervezetek és intézmé­nyek nem eredmények nélküli tevékenységéről. Társadalmi gond, amelyet csak növelnek ezek a vadhajtások. Csökken­teni a gondokat csak eme vad- vesszők lenyesegetésével le­het és kell! És nemcsak ma­gyarázatokkal, elbeszélgetések­kel, simogató, vagy haj borzoló bírálatokkal, közvetlen vagy sokáttételű közvetettségben megnyilváriuló tevékenységgel — hanem ha kell, a törvény segítségével is. Dér Ferenc Szőlőperonoszpóra előrejelzés a védekezés szolgálatában Hazai szőlőtermesztésünk egyik legveszedelmesebb gom- bakárosítója a szőiőperonosz- póra, amely évenként rendsze­resen megjelenik. A védekezé­si költségek és az évenként vál­tozó erősségű kártétel, igen te­temes összeggel emeli a szőlő- termelés önköltségét. A beteg­séget okozó gombaszervezet igen érzékeny a hőmérsékleti viszonyok iránt. A meleg, csa­padékos időjárás hozza létre a fertőzést, és segíti elő annak nagymérvű kifejlődését. A permetezési munkák elvégzése önmagában nem elégséges a jó védekezéshez. Szükséges az időjárási tényezők megfigyelé­se. mert a hőmérsékleti- és csa­padékviszonyok alakulásából következtetni tudunk a fertő­zés kialakulásának időpontjára és ennek kapcsán a védekezés elvégzésének idejét is meg tud­juk határozni. Tudnivaló, hogy a peronoszpóra ellen csakis az idejében elvégzett, megelőző jellegű permetezés a hatásos. A rendszertelenül, nem idejé­ben alkalmazott permetezés nem védi rneg szőlőinket a gombabetegség kártétele ellen A Gyöngyösi Járási Tanács VB mezőgazdasági osztálya és a Hevei megyei Növényvédő Állomás a járás községei­ben 35 szőlőperonoszpóra jel­zőállomást működtet ez évben is. A jelzőállomások május 15- tő! augusztus végéig rendszere­sen mérik a hőmérsékleti- és csapadékadatokat, majd ese­tenként az Istvánffy—Pálinkás­féle szőlőperonoszpóra előre­jelzési nap tár segítségévei meg - állapítják a fertőzés kialakulá­sának, a permetezés elvégzé­sének végső határidejét. A jel- zőállomás-kezeiők • a kapott adatok alapján minden esetben értesítik a községi tanácsokat, amelyek hangoshíradón felhív ják a termelők figyelmét a vé­dekezés elvégzésére. A Magyar Rádió és Televízió­val történt megállapodás értel­mében a Kossuth-adó minden héten csütörtökön szőlőpero­noszpóra előrejelzést is ad. így is értesülhetnek a termelők a permetezések elvégzésének idejéről. A jelzőállomások ily módon is igyekeznek segítséget adni a minél szakszerűbb és eted mériyesebb szőlővédelemhez. A peronoszpóra előrejelzés ről tudni kell, hogy csakis ab­ban az esetben alkalmazható a permetezések időpontjának meghatározása, ha a két első alap-permetezést elvégeztük Ezért a két első permetezést az előrejelzéstől függetlenül el kell végezni és csakis a későbbi permetezéseknél használhatók a jelzőállomások adatai. A védekezésre alkalmazott szerek közül a bordódé a leg­használatosabb. Az első két permetezést 0,5—0,7 száza'ékos oldattal végezzük, míg a későb­bi permetezésekhez egyszáza­lékos oldatot használjunk. Kü­lönösen csapadékos időjárás­ban emeljük a permetlé tö­ménységét 1,5 százalékra. En­nél erősebb permetlével per­metezni a takarékossági szem­pontok figyelembevételével fe­lesleges. Az újabb szerek közül na­gyon jól bevált a DNRB szer­ves réztartalmú vegyület, ame­lyet 0,4—0,6 százalék tömény­ségben alkalmazzunk. Használhatjuk még a Vitig- rán konc. elnevezésű növény­védőszert 0,5 százalékban. A szőlőperonoszpóra elleni véde­kezést ebben az évben foko­zott gondossággal végezzük. A külföldre irányuló szőlőszállft- mányók Heves megyéből, — főleg a gyöngyösi járásból — indulnak ebben az évben. Arra kell törekednürtk, hogy a védekezési munkák jó elvégzésével minél nagyobb mennyiségű, szállításra alkal­mas szőlőt termelhessünk. Kaptás Tibor Mit kell tudni a jégbiztosításról A tavasszal együtt beköszön­tött a viharos, zivataros időjá­rás, s több helyen már jégve­rést is észleltek megyénkben, például Kiskörén, április 16- án. Áprilistól szeptemberig a jégverések igen gyakoriak és nemrikán egyazon területet többször is éri a jég. A jégverések súlyosan káro­síthatják a szépen fejlődő nö­vényzetet. A régebben fennál­ló tsz-ek tisztában vannak az­zal, hogy nagyüzemi gazdálko­dás el sem képzelhető a terme­lés biztonsága nélkül, s a dön­tő többségük minden évben meg is köti a jégbiztosítást. Ugyancsak rendkívül fontos a jégbiztosítás az újonnan ala­kult tsz-ek számára is, mert egy súlyosabb jégverés már a közös gazdálkodás első idősza­kában elkedvetlenítő, nehezen kiheverhető veszteséget okoz­hat. Dolgozó parasztságunk nagy többsége egyéni gazda korában is kötött jégbiztosí­tást és most is szívesen látja, hogy a tsz vezetősége a sokkal nagyobb felelősséget jelentő közös gazdaságról hasonlóan gondoskodik. Államunk a biztosítás terü­letén is támogatja a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeteket. Számukra az Állami Biztosító — egyetértésben a Földműve­lésügyi Minisztériummal és a Termelőszövetkezeti Tanács­csal —, kedvezményes díjtéte­leket állapított meg és ezen­kívül a művelt, illetve biztosí­tott holdak számától függően, területi engedményben is ré­szesülnek. A jégbiztosítást a tsz-ejs a várható terméshozam teljes ér­tékére köthetik meg, tehát ők maguk határozzák el, hogy — a biztosítható egységár figye­lembe vételével —, mennyire kívánják a termésüket biztosí­tani. A termés a vártnál jobb, vagy gyengébb is lehet, ezért a biztosító, ha a növényt még jégverés nem érte, a biztosítás felemelését a betakarításig bármikor, a valóságnak megfe­lelő leszállítását pedig a bizto­sítási szabályokban meghatá­rozott időpontig elfogadja. A jégbiztosítás a szőlőnél a rügyfakadástól, a gyümölcsfé­léknél az elvirágzástól, az egyelve termelt növényeknél a kiegyeléslől, az összes egyéb növényeknél pedig április 1-től kezdődően érvényes. Nem érde­mes késlekedni a biztosítással, mert a díj az egész idényre szól. Jégvert növény már item biztosítható. Nem közömbös a tsz-tagok- nak, hogy a háztáji gazdaság mennyit jövedelmez. A tsz- tagok háztáji általános biztosí­tása a háztáji szántóterületre is kiterjed. Az ott termelt ku­koricában, vagy az egyéb szok­ványos szántóföldi növények­ben keletkezett jégkárt a biz­tosító a várható hozam erejéig külön díj -jplkül megtéríti. A tsz-tagok szöióc és gyümöVs- jégkárokra a háztáji--te«&isftáí 100 négyszögöleként évi 40 fo­rint, nagyon kedvezményes dí­jért kiegészíthetik. Jégbiztosítást az egyéni gá2- dák is köthetnek. A szerződé­sesen termelt növényeknél az Állami Biztosító mind a tsz- ek, mind az egyéni termelők számára további kedvezmé­nyeket nyújt. A jégbiztosításo­kat az Állami Biztosító terüle­tileg illetékes járási, vagy vá­rosi fiókjai intézik. IIMI'illiaiiBIISillllllllHllllillU IBúiul lllu|li|lllilllllltltlllil!llllllllll»lll.i»"i » .li'IiiIiillilMlIllilllllllllllllllllllllli.I.illllillllllllllllllllllliHllllllllllllllllllllllllllllllllllilliillllilllHllllllllllllimillHlllllllllllllllllllllllllllllllllllIllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllllllll Hitt a csillagokban | A napokban szerencsétlenül! járt egy magányosan élő, idős] dán nyugdíjas. Amikor örökö-l sei felnyitották kis lakását,? 1500 konzervet, két zsák, cukrot, egy-egy hordó sóshe-] ringet és savanyú káposztát, 8] mázsa burgonyát és 3 jégszek­rényt találtak, amelyek mind­zsúfolásig tele voltak különbö-! ző zsiradékokkal, sajtokkal és] más élelmiszerekkel. ] Az idős ember hosszú évek-] kel ezelőtt horoszkópot készít-] tetett, s ekkor megjósolták ne-? ki, hogy 1954-ben óriási! éhínség sújtja majd az embc-] riséget. A türelmes dán hosszú] évekig rendületlenül várta az? éhínséget, mert jobban hitt a. horoszkópnak, mint a jóslato-! kát meghazudtoló való tények-] nek. Ma már közismert, tény, hogy bolygónkat különféle elektromágneses hullámok (elektromágneses napsugárzás, csillagok fénye, rádióhullámok) érik, ezenkívül másfajta ré­szecskék is bombázzák, ame­lyek radioaktív tulajdonságo­kat mutatnak. Elnevezése helytálló, mert valóban felté­telezhetjük, hogy forrását a a csillagok (beleértve Napun­kat is) képezik. A kozmikus sugárzással kap­csolatban már számos éi-dekes, sőt fantasztikus írást olvasha­tunk. 4 titokzatos sugárzás felfedezése Titokzatos sugarak Megállapították: vérsejtjeiben a betegek egymagában is detektívregény- be illő bonyodalmakkal járt. Becquerel francia fizikus már 1896-ban vizsgálat alá vette azokat az ismeretlen sugara­kat. amelyek az urán különbö­ző vegyüteteit bocsátotta ki. Többek klzött megállapította, hogy e sugarak hatására a le­vegő is jól vezeti az elektro­mosságot. Kezdetét vette a lát­hatatlan alfa, béta és gamma sugarak felkutatása, s megál­lapítást nyert, hogy az anyagok természetes bomlásának ré­szecskéiről van szó. A sugárzó anyagokat radioaktíváknak ne­vezték el, magát a folyamatot pedig radioaktivitásnak. E sugarak tanulmányozásá­val kapcsolatban felmerült a kérdés, miért veszíti el a le­vegő, amelyet különben haté­kony szigetelőköpenynek tar­tottak, a radioaktív sugarak hatására szigetelőképességét. Valakinek eszébe jutott, hogy e láthatatlan sugarak talán po­zitív ionokra és szabad elektro­nokra hasítják a levegő mole­kuláit. E hasadás révén (ioni­záció) a levegő is vezetővé vál- lik. Fennmaradt azonban a kér­dés: honnan származnak azok a sugarak, amelyek a levegő molekuláinak hasadását okoz­zák ilyen magasságban? S egy­általán. hogyan jutnak oda? Sok kutató igyekezett megol­dani ezt a problémát. Millikan és Bowen fizikusok műszerei 1922-ben 15,5 kilométer magas­ságba emelkedve, további bi­zonyítékkal szolgáltak: a leve­gő ionizálódása ott tízszer na­gyobb volt a tenger szintjénél. Végül is Millikan arra a meggyőződésre jutott, hogy a szóbanforgó sugárzás nem a Földről származik, hanem kí­vülről hatol be az atmoszférá­ba. Különleges kísérlet útján bebizonyította, hogy a sugárzás eredetét a világmindenségben kell keresnünk. A sugárzást ezért kozmikusnak nevezte el (görögül kozmosz — világmindenség), egyúttal ki­mondta azt a feltevést, hogy a sugárzásnak rendkívül nagy át­hatóerővel kell rendelkeznie, hisz légkörünk falán áthatolva, úgyszólván a földszintig jut el. Énnek alapján megindult a kozmikus sugárzás intenzív ta­nulmányozása. Millikan több feltevésére a későbbi kutatás rácáfolt alapvető nézete azon­ban helyesnek bizonyult: a su­garak valóban a világminden­ségből származnak és rendkí­vül nagy átütőerővel bírnak. De vajon hogyan állapította meg a tudomány e sugarak lé­tezését, s hogyan mérheti inten­zitásukat? A mérésükre szolgaló legegy­szerűbb műszer az elektrosz- kóp. Az elektroszkóp volt tehát az első. bár különösen tökéletes készülék, amellyel mérni lehe­tett a kozmikus sugárzást. Az elektroszkópot később egyre tökéletesítették. Manapság már további mód­szerekkel rendelkeznek a koz­mikus sugárzás megállapításá­ra. Ezek közül legfontosabb a speciális fényérzékeny emulzi­óval bíró lemezek használata, amelyek megörökítik az átha­ladó részecskék nyomát. Milyen célt szolgálnak ezek a műszerek? Segítségükkel az ember a jövőben pontos magya­rázatot nyer majd arról, mi a kozmikus sugárzás. honnan származik, s hogyan védekezzünk velük szemben’ Tudni kell ugyanis, hogy ép­pen a kozmikus sugárzás képe­zi a legnagyobb veszélyt az em­bernek a bolygóközi térségbe való kijutása esetén, amíg a tu­domány nem talál megoldást a kozmikus sugarak gyilkos ha­tásával szembeni védekezésre, élőlénynek a Holdra vagy más bolygókra való útja nem való­sulhat meg. Az emberi szervezet ugyanis sok ezer fajta egészen egysze­rű, de több ezer fajta igen bo­nyolult molekulát tartalmaz. A vér színét például a protein, hemoglobin okozza. Ennek mo­lekulája sok tízezer atomból tevődik össze. Olyan bonyolult, hogy nagyon nehéz meghatá­rozni pontos molekula-felépíté­sét. bár számos tudós fárado­zik ennek érdekében az egész világon. De, ha nem is ismerjük a hemoglobin-molekula felépíté­sét. elmondhatunk róla sok ér­dekes dolgot. Ismerünk például több betegséget, amelyet a he­moglobin-molekuláik zavara vált ki. E betegségnél a vörös vérsejtek alakváltozást szen­vednek, meghosszabbodnak, vagy elhajlanak, néha sarló­alakot is felvesznek. A betegsé­get negyven évvel ezelőtt fedez­ték fél. a hemoglobin abnormálisán viselkedik. A molekulák ragadósak, szoro­san egymáshoz tapadnak, hosz- szú alakulatokat hoznak létre, kristályt képeznek, amely szün­telenül hosszabbodik, míg hosz- szabb nem lesz, mint maga a vérsejt, s így görbe alakot vesz fel. A meggörbült vérsejtek a lépben elbomlanak és gyorsab­ban pusztulnak, mint ahogyan a beteg pótolni képes őket. En­nek következtében a páciens anémiába esik és nemsokára meghal. Dr. ltono bebizonyította, hogy a betegek rendellenes hemoglo­bin-fajtát termelnek. így hát a molekula-szerkezettel kapcso­latos munka a biológia és or­vostudomány területére veze­tett át bennünket. Miért rendelkeznek egyes emberek olyan génekkel, ame­lyek rendellenes hemoglobin­molekulákat termelnek? A fe­lelet így hangzik: a gén nukle- insavak molekulája, szerkezete állandó, aogy normális emberi hemoglobin-molekulákat le­gyen képes termelni. De ha a gén sérülést, szenved, elveszti e tulajdonságát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom