Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

4 NÉPÚJSÁG I960, április 3T, szerda fnssf Magyar 4 fiién A különféle magyar és ide­gen nyelvű baedeckerek Egert — a magyar Athénnak neve­zik. Az elnevezés — nem ta­gadjuk — valamennyiünknek jólesik, növeli patriotizmusun­kat. Az elnevezés jólesett ed­dig is, de az már kevésbé, hogy néhány évvel ezelőtt Eger való­ban hasonlatos is volt az ókori Athénhez. A megannyi mű­emlék-ház „festői” romokban szerénykedett a főutcán, mel­lékutcákon, a kül- és belne- gyedekben. S mi van most1 örül az ember lelke, amint látja szaporodni a tatarozók állványait az utcákon; látja megszépülni az ódon házakat; látja a szorgalmas munkáso­kat, amint az új világítást sze­relik fel a Lenin úton... és így tovább. Újjászületik a több, mint ezeréves város Most válik majd igazán — nemcsak történelmi múltja alapján, hanem külsőségeiben is — magyar Athén-né Eger. S mennyire örülnek az embe­rek ezeknek a változásoknak! Egy költő barátom így jelle­mezte egy társaságban Egert: „A város nem más, mint a Mátra és a Bükk összeölelke- kező ó-arany foglalatában tündöklő szép briliánskö.” Igazság, amit mondott. S a jö­vő Egerje majd még szebben, még tündöklőbben ragyog eb­ben az ó-arany foglalatban. (- i) — 100—120 MŰVÉSZETI csoportvezető továbbképzé­sét biztosítja havonta a me­gyei tanács művelődési osz­tálya, hogy a megyénkben működő művészeti csoporto­kat megerősítse, belső mun­kájukat javítsa. A folyama­tos továbbképzés mellett nyá- ,on kéthetes bentlakásos tan­folyamot is szerveznek. A to­vábbképzések alkalmával mintegy 40—50 kiszes művé­szeti csoportvezető is részt vesz.- DIVATBEMUTATÓT ren­dez Gyöngyösön a Szerszám é.s yár kultvrter-né­lájus 1-én a MŰM 214. Ferenc Iparitanuló Inté- és Ki v'ccz József KISZ- zct( délelőtt 11—13 és \ - in -18 óráig megrende- . kerülő rendezvényen az t tanulói által elkészített > hák kerülnek bemutatásra. — ÚJ BÁNYARÉSZ meg- nyi' isát tervezik a Mátrai ÁS' inybánya Vállalat felné­zni bányaüzemében. A bá­nya keleti részén történő mc nyitás tervezési munká­ld már folynak. Az új bá­nyaiészt előreláthatólag 1964- ben nyitják meg, ahol a kő kitermelését teljes mérték­ben gépesítik, s így a bánya 400 000 tonna éves tervét 500 ezer tonnára tudják emelni. — AZ ELSŐ NEGYEDÉV­BEN elért eredmények azt bi­zonyítják, hogy a Parádi Üveg­gyár dolgozói komolyan vették az éves verseny indításakor megtett vállalásaik teljesítését. A tervtúlteljesítésre, a minő­ség javítására tett versenyvál­lalás teljesítése mellett kilenc brigád a szocialista brigád büszke címének elnyeréséért is harcol. — MÁJUS 1. és 22-e között tartják megyénkben a Há- mán Kató felszabadulási kul­turális szemle járási és vá­rosi bemutatóit. Több járási székhelyen a bemutatókat kibővített programmal ren­dezik meg, így' Pétervására községben a palócnapokkal kötik össze a járási bemuta­tókat. Felejthetetlen élmény EGRI VÖRÖS CSILLAG Dal a tengerről, (szélesvásznú) Kísérő műsor: Hruscsov Fran­ciaországban. EGRI BRODY Szaipan utolsó asszonya GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A meztelen igazság GYÖNGYÖSI PUSKIN Robin Hood HATVANI KOSSUTH Virrad HEVES Főnyeremény FÜZESABONY Egv kislány keresi az édesapját PétervAsAra ▲ nagybácsim NEMRÉG TÉRT HAZA Bu­dapestről az egri Zeneiskola kamarazenekara és két szólis­tája, akik nagy elismerést sze­reztek maguknak, tanáraiknak és iskolájuknak a Hl- országos ifjúsági kamarazene fesztivá­lon. Most már az irodában mél­tó helyen díszeleg az aranyozott vidínakulcs és zöld győzelmi babér, a fesztivál plakettje, amellyel kitüntették a gyereke­ket. Olyan lelkesedéssel, olyan igaz örömmel beszél erről az útról Fógel Elememé tanárnő, hogy aki hallgatja, maga is ott érzi maga a Zeneművészeti Fő­iskola nagytermében, ahol a kis muzsikusok bemutatták tu­dásukat. De amíg a hangver­senydobogóig eljutottak, sok problémát kellett megoldani. A versenyre érkezőket már a pá­lyaudvaron várták a kartársak. Huszonnyolc vidéki és a buda­pesti zeneiskola, összesen 57 csoportja szerepelt a fesztivál kétnapos műsorán. Nem volt könnyű babérokat szerezni! Iz­galommal telve kapkodták ösz- sze csomagjaikat a gyerekek, amikor befutottak a pályaud­varra. Aztán mindenkit meg­csapott a nyugodt, meleg hang, a rendezés, a szervezés bizton­ságának, zavartalanságának nyugalma, s egyszerre átragadt a gyerekekre is a jó hangulat. Föltétlenül meg kell említeni azt a kifogástalan szervezőmun­kát, amelyet J. Irsay Vera. a fővárosi zeneiskola-szervezet igazgatója és Váczy Károly, a szervezet igazgató-helyettese végzett. A budapesti zenetana rok önként vállalták a kétna­pos munkát, de finoman, előzé­kenyen és főleg nyugodtan mindenütt ott voltak. < o’ se­gítségre, megnyugtatásra volt szükség. Azon a fesztiválon, ahol csupa ideges muzsikus — gyermek és tarái — várt r-ó- bateremré. szereplésre, ahol ennyi embere, főleg gyermeket mozgattak, sem türelmetlen, sem hungos szó nem esett. Ter­mészetes ezuK után, hogy a sze­replő fiatalok is a tudásuk adta önt ^alommal néztek az eserné- yek elé. VÉGRE ELÉRKEZETT a „várva-várt” pillanat. A zsúfo­lásig telt terem néma, művé­szet iránti tisztelettel áthatott közönsége elé felvonult Fehér György, Tóth Piroska, Makk Stefi és Puporka Géza. hogy előadják Sacchini Triószonátá­ját. Mielőtt a színpadra léptek volna, kísérőtanáruk, Emmi né­ni ezekkel a szavakkal vará­zsolt mosolyt arcukra: „Gye­rekek! Ti viszitek a tavaszt a színpadra.” S amikor felcsen­dült a négy hangszer, őszinte örömmel hallotta minden taná­ri és muzsikus fül, hogy a gye­rekek nem leckét mondanak, nem lejátsszák, ami előttük hangjegyként áll, hanem a szó igaz értelmében muzsikálnak! A játékos könnyedség, ahogyan a témát egymásnak adták a hangszerek, ahogy a téma alá simulva játszót^ a másik há­rom. az minden várakozást fe­lülmúlt. A klasszikus muzsika intim légköre, hangulata nem vette figyelembe a hatalmas teret, finomságával, bájával bebizo­nyította, hogy a kamarazene a muzsika legfelsőbb fólia. A gyerekeket vastaps és for­ró tetszésnyilvánítás köszöntöt­te a gyönyörű teljesítmény után. Váczy Károly, a fővárosi zeneiskola-szervezet helyettes­igazgatója kezet fogott a gyere kekkel és egyre ismételgette: „Príma volt. gyerekek! Príma!” Ugyancsak gratulált Forrni Miklós, a diósgyőri zeneiskola igazgatója, akinek szavai sokat jelentettek a szereplő gyere­keknek, hisz köztudomású do­log. hogy Forraj Miklós csak akkor nyilatkozik jól, ha annak komoly alapja van. Ezzel még nem zárult le az izgalmas napok sora, mert más­nap délelőtt Holló Éva és Szabó József játszotta Kompanyejec Duóját. A bájos, kedves megje­lenés. a tudás, és a muzsika lé­lekkel való szeretete itt is ki­robbanó sikert hozott. Holló Éva játékán költőiség látszik. Ahogy az a gyerek kezébe veszi a hegedűt, s ahogyan játszik, az mind arra vall. hogy érlelő­dő művész áll előttünk. Ez a második szereplés való ban kiváltotta a legmelegebb, legszívből jövőbb jókívánságo­kat, amelyek a gyerekeken túl, a tanároknak, az egri zeneisko­lának szólt. Idegenek fogták körül őket. s szeretettel gondol­tak haza az ódon zeneiskolára amelyből íme, mint kitüntetett kamarazenészek kerültek ki. EZEK A GYEREKEK ITT, Egerben vettek először hang­szert a kezükbe. Itt skáláztak húzgálták első ügyetlenségüket legyőzve, a vonót, s már-már kinőnek az öreg falak közül. Ám a hivatásuk bármerre so­dorja őket. mindig átforrósodik ! a szívük, valahányszor az els: nagy sikerre errdé'.-éznek. (Cs. Adum É lamint feltárta közi jelentő 115 é­met i c a Nagy Októberi ott. 1845-ben szüle likus, a róla eine ■ szolgál. 1960. ÁPRILIS 27., SZERDA 980 évvel ezelőtt, 980-ban szü­letett AVICENNA, tadzsik filo­zófus és tudós. A Megismerés könyvében fejti ki logikáját, metafizikáját, a fizikai és ma­tematikai álláspontját. Orvostu­dományi kánon című munkája évszázadokon át az orvosi is­meretek tankönyve volt. Filozó­fiája nem mentes a feudális kor idealizmusától, de a materialis­ta irányzat (anyag keletkezése és örökkévalósága) keresztültör benne. Avicenna 1037-ben balt meg. 40 évvel ezelőtt. 1920-ban fe­lezte be Lenin a Baloldaliság — a kommunizmus gyermekbeteg­sége című művét, amelyben a három orosz forradalom és a szocialista állam első évei ta- oasztalata alapján tovább fej­eztette politikai elméletét, a nini stratégiát és taktikát, va- cialista Forradalom nemzet­HEFNER-ALTENECK, né­,ett Heíner-gyertya a fény­A) Az írógép If atonás rendien álló be- ■*'- tűk. Ha sorbaveszed, értelmetlen füzér lesz belőlük, de ha ujjaid követik a gondo­latok rohanását, engedelmes segítőtárssá válik. Sokszor, ha g mdolattalanul ülsz előtte, ő is üresen és unottan néz farkas­szemet veled, máskor pajkos manóként incselkedve, ugrál­nak a betűk, ki-kiszökkennek ujjaid alól, s utána nem győ­zöd szidni magad, hogy már megint sok a sajtóhiba! Gép, amely a legközelebbi jó barátod, hiszen gondolataidat adod neki, a legbensőbb éne­det, a legtitkosabb rezdülései­det. Mindent megőriz, nem fe­csegő, csak amennyire te en­geded, nem követelőző, nincs szüksége semmire, igénytele­nül, alázatosan szolgál neked. Muzsikája a hangulatod sze­rint változik: Mesét írsz? — a csendes es­ték álmosító zsongása, lecsu­kódó kicsi pillák halk nesze. Valami huncutság jutott eszedbe? — már táncolnak is a betűk, mint pajkos kobol- dok, s táncos lábuk nyomán hasukat fogják a potrohos O- betűk, nevetnek az E-k, teli \z országgyűlés kulturális bizottságának 1958. elején ho­zott határozata szerint a falusi könyvforgalmat 1960 végére — 1957-hez viszonyítva — meg kell kétszerezni. Az MTI mun­katársa tájékoztatást kért a SZÖVOSZ illetékes főosztályán e határozat végrehajtásáról. A földművesszövetkezeti bol­tokban — hangzott a tájékozta­tás — az alapul vett 1957-es évben huszonkilencmillió-két- százharmincnyolcezer forint értékű könyvet vásároltak. A következő évben negyvenmil- lió-ötszázhetvennégyezer forint értékű könyvet juttattak el a falusi lakossághoz. Az elmúlt év napokban összesített statisz­tikája szerint az 1959. évi for­galom pedig már több mint ne­gyedmillióval túlhaladta azt a szintet, amit az országgyűlés kulturális bizottságának hatá­rozata értelmében 1960. végére kellett volna elérni. A múlt évben a falusi lakosság kere­ken ötvennyolcmillió-hétszáz- negyvenhatezer forintot költött könyvre. A megvásárolt összes könyvek negyvennégy százalé­ka volt szépirodalmi alkotás, 19,7 százalékos aránnyal — mindjárt a szépirodalom után Májas első hetében r tanulók országos Az iparitanuló-intézetek har­madéves fiataljainak szakmai országos versenyét Budapes­Dr. BIHARI JÓZSEF: Szovjet turisták úti jegyzeteiből m. Es éppen itt, a Mátra lábá­nál zajlott le az észt turisták egyik legérdekesebb találkozá­sa a dolgozó magyar néppel. „Késő este a Esztergomból Eger felé tartó autóbuszunkra felszállt az MSZBT Heves me­gyei szervezetének megyei titkára. Azt ajánlotta nekünk, hogy látogassunk meg egy kis falut — Sirokot. Elfogadtuk a meghívást. A későre járó idő ellenére már vártak bennün­ket a faluban, egy kivilágított kultúrházban, ahol sok nép gyűlt egybe. A zenekar ját­szott, de mindenki velünk akart inkább beszélgetni. Si- rok érdekes történetét az Aranykalász Termelőszövet­kezet párttitkára, Pomrényi Imre beszélte el nekünk. A Horthy-korszakra emlé­keztet a település neve: Sírok. Es ez nem véletlen. Kizárólag szegényparasztok éltek itt, akiknek se saját földjük, se állandó munkájuk nem volt. Nyáron a férfiak rendszerint az ország déli részébe mentek kenyeret keresni, télen azon­ban újra beköszöntött minden családhoz az éhség és a hideg. A népi hatalom óta itt is megváltozott teljesen az élet. Az utóbbi években nem mész- sze Síroktól egy nagy gyár lé­tesült, amelyben különböző közszükségleti cikkeket gyár­tanak. Most nem kell a falu lakóinak messze vándorolni, hogy pénzt keressenek. A gyár dolgozóinak nemcsak állandó munkát és keresetet biztosít, hanem lakást is ad nekik az új szocialista telepen. A félig rozzant kunyhók és barakkok helyén most kétemeletes há­zak és minden kényelemmel ellátott nyaralók nőttek ki a földből. A telepnek van saját iskolája, amelyben 250 gyer­mek tanul, van óvodája, böl­csődéje, kultúrháza és stadi­onja. A lakosság száma a népi hatalom óta csaknem megkét­szereződött. Azok, akik nem a gyárban dolgoznak, az Aranykalász Tsz-ben egyesültek. Es ők nemcsak a saját telepüket lát­ják el mezőgazdasági termé­kekkel, hanem a közeli fürdő­helyeket és üdülőket is. Így változott meg a felis- merhetetlenségig egy kis ma­gyar faluban az emberek sor­sa és hasonló változások men­tek végbe az ország más he­lyein is — a falvakban és vá­rosokban egyaránt.” »Egy rózsaszál szebben beszél, — Mint a legszerelmesebb levél.. Bármilyen furcsának is tű­nik, ez a dal nemrég egy ősz­hajú szovjet elvtársnőnek az ajkáról csendült fel az állami pincegazdaság egri pincéjében. Hamisítatlanul, magyarul szállt a dal, hogy majd zoko­gásba fulladjon. Ennek a meg­ható kis epizódnak a története látott napvilágot a minap a Moszkvában megjelenő Irodal­mi Újság hasábjain ... A cikk szerzői: J. Gorelik író és zeneszerző és R. Rozs­gye szív enszkij fiatal szovjet költő. Néhány szemelvény: „Elutazóban voltunk egy kis magyar városból, Egerből. A szálloda előcsarnokát már új vendégek népesítették be — a környékbeli falvak parasztjai. Néhány óra múlva valami­lyen értekezletnek kellett meg­nyílnia és addig élénken be­szélgettek egymással. Valószí­nűleg a tavaszról és mind­arról, amit a világ bármely részén ígér a tavasz a földmű­velőnek. Fejüket jóságosán csóválva nézegettek bennünket és ne­künk érthetetlen nyelven be­szélgettek egymással. Mi már kényelmesen elhe­lyezkedtünk autóbuszunk pu­ha ülésein és egyszer csak a parasztok egy nagyobb cso­portjára lettünk figyelmesek. Egy tizenkét évesnek látszó kisfiú állt hozzánk a járdáról a legközelebb és bizonyos je­lekkel integetett nekünk. Mi is búcsúra emeltük kezünket, de ő nem nyugodott meg és to­vábbra is hívogatott bennün­ket. Ekkor kiszálltunk. A kis­fiú elkiáltotta az egyetlen orosz szót, amit tudott: — Szovjetek! A járdán tolongó parasztok felélénkültek. Egy idősebb, széltől barnult arcú, csizmás, kendőbe burkolt asszony han­gosan így szólt felénk: — Szovjetszkije! Aztán széttárta férfiszabású kiskabátját, megmutatta jel­vényét és tört orosz nyelven büszkén magyarázta nekünk: — Magyarszkij kolhoz! Az eleven kisfiú pedig oda­csúsztatott nekünk egy papír­lapot, majd nevetségesen meg­hajolva, a hátát tartotta ne­künk, hogy ráhelyezve a papír­lapját, írjunk rá neki valamit. Mit várt ő tőlünk? Autogram- mot? Jókívánságokat? Fordítónk megkérdezte a kisfiút, mit óhajt. — Megadom a szovjet elv­társaknak címemet, ők pedig írják meg nekem, hogyan ér­tek Moszkvába — válaszolta a kisfiú és tovább tartotta a há­tát. Most hirtelen egy szürke- kendős, csizmás parasztasz- szony hívta magához a gyere­ket, megcsókolta és mondott valamit hangosan, úgyhogy valamennyien hallottuk. Le­fordították nekünk, a szavait: — Adják át Hruscsov elvtársnak üdvözletünket. Bárcsak lenne minden úgy, ahogy ő akarja ... Eger egész Magyarországon híres régi, de máig is fennma­radt váráról, amelyben a le­gendás hírű kapitány, Dobó István az utolsó leheletéig harcolt a törökök Eger a borairól is ányka”, ,,bikavér’ stb. (Folytatjuk.) ellen. De híres: „le­„medok” a tudományos és ismeretter- jtesztő művek következnek. If­júsági könyvekre az említett összeg 156,5 százaléka, szak­könyvekre és egyéb kiadvá­nyokra pedig a forgalom 19,8 százaléka jutott. A kiadói főigazgatóság az ötéves terv idején az ország könyvforgalmának ötvenöt szá­zalékos emelkedését tervezi. A falvakban éppen az előbbi okok miatt, ennél lényegesen na­gyobb fejlődést akarnak elérni. A terv az, hogy az 1959. évi­hez viszonyítva nyolcvannyolc százalékkal növeljék a falusi könyvforgalmat, ami azt jelen­ti, hogy az ötéves terv utolsó évében már mintegy 110 millió forint értékű könyv jut a föld­művesszövetkezeti kereskedem lem közvetítésével a falusi la­kossághoz. A könyvesboltok kiépítették falusi könyvárusító hálózatu­kat: jelenleg már nincsen ha­zánkban olyan község, ahol a földművesszövetkezeti boltban vagy iskolában — nagyobb köz­ségekben mindkét helyen — ne foglalkoznának könyvárusítás­sal. A falusi könyvárusok — bizományosok — száma már megközelíti a hatezret, de a jö­vőben még tovább bővítik ezt a hálózatot is. endezik meg az ipari izakmai Tér senyét ten, május első hetében rende­zik meg. Heves megyében is, mint mindenütt az országban a me­gyei iparitanuló intézetek szakmánként megyei döntőket rendeztek és az ott első helye­zéseket elért tanulók vesznek részt az országos döntőben. Hevesből tizenöt fiatal kerüli így az országos döntőbe, ahol — reméljük — a várakozásnak megfelelően, jó helyezéseket fognak elérni. Lakatos, eszter­gályos. kárpitos, női- és férfi­szabó, asztalos, cipész, könyv­kötő, nyomdász, villanyszere­lő, autószerelő, kovács és jár­műszerkezeti lakatos növen­dék indul az országos vetélke­désben, ahol nemcsak a szak­mai elismerést kapják meg, hanem a helyezettek a szak­munkás bizonyítványon kívül tárgyjutalmakat, díszoklevele­ket is kapnak; az első helye­zettek pedig kétheti külföldi jutalomüdülésre utaznak el. A verseny részletes eredmé­nyeiről majd beszámolunk ol­vasóinknak. ..■■■niMl *■*.-«—— Heverő, negyvenhét íeleség részére Egy arab sejk egy nagy nor­vég bútorgyárnál megrendelte Riad-i palotájának teljes be­rendezését. Már az első szállít­mány milliókba került. A be­rendezés legcsodálatosabb da­rabja egy heverő, amelyen a sejk mind a 47 felesége elfér. műsorai Egerben, este 7 órakor: Anyósgenerális (Jókai bérlet. Főiskolás.) Verpeléten (honvédség) este 7 óra­kor: Az aranyember. szájjal hahotáznak az Á-k. Szinte szemedbe nevet sok fo­gával a gép, s ilyenkor furcsa futamokkal kacag. Hétköznapi dolgok, szürke, hivatalos szöveg? — egyhangú, monoton hangon, kötelesség- tudóan kopog, érzi, hogy ezek a gondolatok nem repülnek, csak az értelem szüli őket és nem a színes fantázia. Levelet írsz a párodnak? — a mindennapok hazaváró nyug­talansága, az egyedül vállalt és duplán érzett gondok megol­dásra váró kérdése sóhajjá hal- kítja a pergő kopogást és szin­te segít hazavinni a távollevőt. Szomorú vagy? — kint borús az idő, ólmos, szürke felhő bo­rul föléd, nyomott, hangulatta­lan vagy, — a gép hangja, mint esőcseppek egyhangú vigaszta­lan koppanása. Aztán kisüt a tavaszi nap, derül a kedved. Az ázott föld fanyar leheletét csapja arcod­ba a hetyke szél. S a gép? — a betűsorok, mint fekete baráz­dák várják, hogy elvesd belé­jük gondolataid magvát és ki­pattanva hirdethessék az Elet diadalát. S. Szabó Márta korábban érte el a falusi könyvforgatom as 1960 végére tervesett ssintet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom