Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-24 / 96. szám
1960. április 24., vasárnap ngpüjsAg 3 Munkaversenyben az Egri Tanácsi Vállalatok Az Egri Városi Tanács végrehajtó bizottsága ipar-műszaki osztályának irányítása alá 5 ipari és 3 kommunális, szolgáltató vállalat tartozik. A 8 vállalat munkaversenyével foglalkozott legutóbbi ülésén a végrehajtó bizottság. Az ipari osztályon kérdésünkre elmondották, hogy az MSZMP kongresszusának tiszteletére indított munkaverseny igen szép eredményeket ért el. Az Egri Faipari Vállalat az import fenyőáru és sellach felhasználásában 70 000 forint megtakarítást ért el. Az Egri Finommechanikai és Vasipari Vállalat 106 000 forint megtakarítást mutatott fel a jó munka révén. Ez az autójavító részleg gépjavításaiból, kerékpárszín építéséből, a Kocsis Bernáth utcai telep szennyvíz- levezetési és 170 folyóméter hosszúságú kábelfektetési munkálataiból, valamint a kápolnai részleg raktárhelyiség építéséből és egy lakatosműhely kialakításából tevődtek össze. Az Egri Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat húskitermelési többletből és a selejtbél-csök- kentéséből 327 700 forintos eredményt ért el. Az Egri Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat összesen 103 000 forint megtakarítást mutat fel, mely tétel a hálózati vízveszteség 2 százalékos csökkentéséből és jelentős villamosenergia megtakarítása révén voltak elérhetők. Az Egri Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat a bontott anyagok felhasználásából és a vízvezetékszerelő-javító részlegek jó munkája révén 133 000 forint megtakarítással járultak hozzá a sikerhez. Az Egri Vegyesipari Vállalat összesen 583 000 forint eredményt mutat fel, mely hatalmas összeg a kőműves, lakatos, cserépkályhás, festő, címfestő, képkeretező, üveges és vízvezetékszerelő részlegek önköltség- csökkentéséből, anyagtakarékosságból és tervtúlteljesítésből tevődnek össze. Az Egri Patyolat Vállalat önköltségcsökkentés és anyagtakarékosság révén 4000 forint eredményt könyvelhet el. Az Egri Városgondozási Vállalat dolgozói a munkaverseny keretében, a virágcserépkészí- tés terén, valamint a hajtők (kocsisok), kerékgyártók és kovácsok munkája révén 17 600 forintot értek el. Egyes vállalatok, ahol kellő alappal rendelkeztek, ott jutalmazták a kimagasló eredményeket. Így például a Faipari Vállalat 1000 forintos brigádjutalmazást alkalmazott. A Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalatnál 4 fő kapott „Kiváló dolgozó” jelvényt és a velejáró 700 forintos pénzjutalmat és 5 dolgozó kapott „Kiváló dolgozó” oklevelet és a velejáró 400 forintos pénzjutalmat. A Finommechanikai Vállalat is több dolgozót jutalmazott meg jó munkájáért. A városi tanács irányítása alá tartozó vállalatok dolgozói a fentiek szerint tehát 1 342 300 forint eredményt ér-: tek el a munkaverseny révén. Amikor az 1960. évi felszabadulási munkaverseny iránt érdeklődünk, megtudjuk, az egyes vállalatok dolgozóinak vállalási összegeit. A Finom- mechanikai Vállalat 380 000 —. a Vágóhíd Vállalat 286 553 —, a Faipari Vállalat 108 000 —, a Patyolat 34 000 —, a Vízmű Vállalat 53 066 —, a Városgondozási Vállalat 15 000 — és az Ingatlankezelő Vállalat pedig 35 400 forint megtakarítást vállal. A magunk részéről szeretnénk hinni, hogy az egri tanács vállalatai nemcsak elérik, de jelentősen túlszárnyalják jelen vállalásaikat.* Kalózkodó rádióadó A dán és a svéd rádiótársaságnak komoly gondokat okoz az a „kalózhajó”, amely hét mérföldnyire Dánia felségvizeitől, panamai zászló alatt reggeltől estig zenét és reklámműsort sugároz. Az adóállomást „Rádió Mercur” néven egy Ib Fogh nevű koppenhágai ezüstműves tartja üzemben Különösen amerikai kereskedelmi vállalatok használják fel propagandacélokra és az elmúlt években már 150 000 dollár bevétele volt. Adásait 600 000 dán és 150 000 svéd hallgató veszi, a kormányok pedig nem tehetnek ellene semmit, hiszen nemzetközi vizeken horgonyoz. A jövedelmező vállalkozásokon felbuzdulva újabb „rádiókalóz” vállalkozás indul, ezúttal Stockholmtól 60 mérföldnyire. Ez az állomás „Északi Rádió” néven augusztus 15-én kezd működni és kétmillió hallgatóra számít. A hajó a nicaraguai kormány zászlaja alatt fog horgonyozni a Stockholm környéki vizeken és tulajdonosai már az első évben 2,4 millió dollár bevételre számítanak. A halásznadrág... ... amely azért került napirendre, mert előbb már máshová került, s mert divat lett a gyengébb nem tagjai számára, kortól függetlenül, színtől még inkább. Szó sincs róla: dehogy is emelek szót a női divat eme gyöngyszeme ellen, amely kellő helyen, kellő időben és kellő korban nemcsak praktikus, de talán még érdekes viseletnek is mondható. Amiért egyáltalán szót ejtek a halásznadrág dolgában, az legfeljebb csak ama tisztelet, amelyet a nők kiváló érzéke iránt adózni kötelességem. Életemet tízszer is újra élhettem volna, de esküszöm soha eszembe nem jutott volna, hogy a tengeri, folyami halászok felgyűrt gatyaszárából, amely lehet ugyan praktikus és célszerű, de sikkes legkevésbé sem — nos, hogy ebből női divat kreálódik. S micsoda divat! Sokkal tartósabbnak és népszerűbbnek bizonyult, mint a hula-hop, s minden bizonnyal túl éli majd a preludint is. Már várom a női divatötletek legújabbjait: matrózruha á la Patou, azbesztkötény á la öntő, elöl svejfolva, hordóruha kis nünükékkel a bal vállon, avagy zöldeslila csikósgatya fokossal tűzve. Jöhetnek! Ahogy én a nőket ismerem, még ezekből is csinálnak valami okos izét. Egyébként éljen a halásznadrág szárazon és vízen, 'es- különösebben 38 fokon, az aszfalton. Mert ott van a helye igazán. (gy... 6) Szépül Tarnabod a községfejlesztési tervek teljesítése nyomán Napfényes tavaszi délelőtt. Az autóban terjedő enyhe benzinszag szinte elenyészik a kintről beáradó friss zöldszagban. Az egyre jobban lengedező tavaszi szél végigszalad az ősszel megszántott fekete barázdák fölött, csókja nyomán pirkad a föld, szétesnek a rögök, könnyű munkát ígér a porhanyós talaj. Az egyik útkanyar után embercsoport bukkan elénk. Az útmentén hajladoznak és valami furcsa, ismeretlen gép dolgozik közöttük. A kíváncsiság legyőzi a sietés vágyát, megállunk mellettük. Amint némán szemlélődünk az út mentén, a csoportból kiválik a munkavezető és felénk indul. Napsütött arcából vidám szempár ragyog felénk. A játszi szél elelkapja hangját, ahogy szívesen közelebb invitál: — Ugye, nem láttak még ilyen gépet? Csemeteültetőgép. Könnyebbé, gyorsabbá, egyenletesebbé és főleg olcsóbbá teszi a munkánkat. Látják, milyen szép egyenesen sorakoznak utána a gyönge csemeték? ötletes újítással azt is elértük, hogy nemcsak a sorok egyenesek, hanem a csemeték egymástól való távolsága is Faültetők szabályos. Hallják ugye azt az ismétlődő csendülést? Az jelzi a gép mögött haladó munkásoknak, hogy betegyék a csemetét, így az pontosan egy méter távolságra kerül az előzőtől. — Hóvédő erdősávot ültetünk az út mentén, hogy az erre gyakori hófúvásoktól megvédjük az utat, de szépül vele a táj is, mert az út felőli részen vadrózsát ültetünk, ami színpompás alapot ad a mögötte többféle fajtából összeválogatott erdősávnak. Szavai nyomán szinte látjuk már a virágzó rózsabokrokat és mögöttük a változatos facsoportokat, amint karcsún hajladoznak a táncrahívó szellő ütemére. Igaz, hogy ez csak néhány év múlva lesz így, addig még sok gond és munka lesz velük, amíg teljesen megerősödve visszafizetik hűs lombjukkal és festői szépségükkel az embernek a velük való sok fáradságot. Amíg mi elgondolkozva állunk, a gép és a körülötte dolgozó fiatal lányok, asszonyok már messze járnak. Tarka kendőjük lebeg a szélben, szinte búcsút integet az út vándorainak. Az autóban ülve még fülünkbe csengnek az első pillanatra szürke számoknak tűnő adatok, amely szerint ez év tavaszán körülbelül 500 000 csemetét és 30 000 suhángot ültetnek el az erdőgazdaság területén a községek körül, utak, vasútvonalak mentén, állami gazdaságok tanyaközpontjai körül, termelőszövetkezetekben, legelőkön, vízmosásos területeken. Ebbe a szép és nagyszerű munkába az ifjúság is bekapcsolódik. A KISZ-szervezet diákokat, ipari tanulókat mozgósított, akiknél a szakértelmet pótolja az igyekezet és buzgalom, amellyel a fásításban részt vesznek. Szabó Márta PETÖFIBÄNYA a megye legnagyobb munkástelepülése. Lakóinak száma meghaladja a négyezret. A modem épületeket szinte kizárólag bányászok lakják. Rajtuk kívül csak azok élnek itt, akik munkájukkal, tevékenységükkel a telep mindennapjainak folyamatosságát biztosítják. Számottevő földművelés nincs. Az egykori uradalom cselédei ma már kertes családi házakban pergetik le napjaikat a bánya munkásaiként. Lényegében tehát a telepen csak fogyasztók élnek, ha a családok összetételét a közszükségleti cikkek felhasználásának oldaláról vizsgáljuk meg. Érdemes megnézni, hogy ma, 1960-ban hogyan biztosítja a fogyasztáshoz szükséges árukat népgazdaságunk; mit és ménnyit fogyaszt ma az a bányász, aki valamikor a mindennapi megélhetéshez szükséges élelmiszereket is a tőkés raktárából kapta, és keresetének jó részét minden hónapban levonták a „hitelben” vásárait árak értékének kiegyenlítésére. Kezdjük talán az élelmiszerekkel és zöldségfélékkel. A Hatvani Földművesszövetkezetnek két üzlete árusítja a főzelékféléket, a gyümölcsöt, a tojást és a vágott baromfit. — Hetenként kétszer-három- szor kapok árat — világosít fel bennünket Zsemlye Károlyné, az üzlet vezetője. — A megrendelést mindig pontosan megkapom. Friss zöldfőzelékből naponta küldenek elegendő mennyiséget. Még az úgynevezett primőr-árukat is biztosítjuk. Télen 15 mázsa alma a keretünk, ez viszont nem volt mindig elegendő. Hiányzott a savanyúság is és a lencse, amit nagyon sokan kerestek. Vágott baromfit nem rendelhet, mert azt a megye küldi, ha van. Eléggé rendszertelenül (Tudósítónktól) Tarnabod község tanácsa igen szép terveket készített az idén a község fejlesztésére. A községfejlesztési terv teljesítésében igen sok segítséget nyújt a járásban szervezett községfejlesztési brigád, amely ezekben a hetekben a tarnabodiak- nál végzi az építési munkákat. Nemrégen fejezték be a brigád tagjai a tanácsháza tatarozását, újjáfestését. Szép, barátságos, tiszta lett így a tanácsház. A tanács vezetői úgy döntöttek, hogy egy szabályrendeletet terjesztenek a községi tanács elé a rendbehozott épületek védelméről. A tanácsház tatarozása után megkezdték egy tűzoltószertár építését, s már ez a munka is befejezéshez közeledik. A tűzoltók munkájában nagy segítérkeznek ezek a szállítmányok. Tojással nincs baj, mindig olcsóbban adják, mint a termelők a piacon. A megye a fenti cikkekből sokat exportál, ennek hatása olykor érződik a szállítás folyamatosságában. Élelmiszer- és csemegeüzlet három is van. A 74-ES ÜZLET vezetője, Párái József elmondja: ők már mirelit-árut is forgalomba hoznak, aminek nagy sikere van. Szívesen megvesznek mindent a bányászasszonyok, hiszen friss gyümölcshöz juthatnak, de a vacsorák gondját is elvethetik a mirelit-ételek segítségével. Kiderül, hogy a gyümölcsből csak a szilva elegendő. Kevés a gyümölcs-konzerv, bár itt van a Hatvani Konzervgyár a szomszédban. — Jó lenne — adja az ötletet Párái József —, ha a konzervgyár elvállalná a telep patro- nálását, és elegendő mennyiségű gyümölcskonzervet biztosítana. Jóval több zöldborsó- és zöldbab-konzervre lenne még szükségünk, és sokan keresik a mézet is. Húsáruból a rendelésnek csak körülbelül a 60 százalékát szállítja le a Ferencvárosi Vágóhíd. A péksütemény későn érkezik Hatvanból, reggelire még nem tudnak az asszonyok zsemlét és kiflit vásárolni. Érdemes még felírni, hogy ez az üzlet majdnem egymillió forint értékű élelmiszert adott el az első negyedévben. Raktárkészletük pedig félmillió körül van. A hús- és hentesáru-üzletben éppen a marhahúst bontja az üzlet vezetője, Hatvani Béla, amikor bemegyünk. Kérdésünkre elmondja, hogy a tavalyi fogyasztáshoz képest majdnem a kétszeresét vásárolják ma a bányászok. A szokásos 11 —12 mázsa helyett 23 mázsa húst ad el ugyanannyi idő alatt. Sertéshús kevesebb van, séget jelent ez, a mintegy 70 ezer forintos költséggel épülő szertár, mert felszerelésük eddig egy félig zárt eresz alatt volt. A tűzoltószertár felépítése után még mindig akad munkája a községfejlesztési brigádnak ebben a községben, mert a tervek szerint 15 ezer forintos költséggel felújítanak két államosított épületet, a Népház tatarozását pedig 56 ezer forintos költséggel befejezik az idén. Ehhez a munkához még támogatást várnak a MOKÉP- től is. A fejlesztési tervben szerepel az idén az iskolának egy tanteremmel való bővítése és egy kőhíd építése is. A községi tanács a községfejlesztési brigád vezetőjének segítségével idejében beszerezte a munkákjó lenne több belsőség is. Hús- vétra 180 kiló sonka volt az üzletben. Ide járnak vásárolni még Apcról, Zagyvaszántóról és Rózsaszentmártonból is. KŐVETKEZŐ ÜZLET a cukrászda. Géczi Imre üzletvezető a műhelyben található meg. A habverőgépre panaszkodik először, mert az már öt hónapja rossz. Aztán a fagylaltgép következik. Hatvanból kapták, de sokat kell javítani, emiatt sok a kiesés. Édes tésztával minden igényt ki tudnak elégíteni. Még a környékből is van állandóan megrendelésük. Forgalmuk? Az első negyedévi tervüket túlteljesítik. Az 56-os számú Vas- és Műszaki Boltban aziránt érdeklődünk Balogh József üzletvezetőtől, hogy mi a legkelendőbb áruja? — Villamos- és műszaki cikkekből nem tudom a keresletet kielégíteni — vallja be. — Több Pannóniára és motoralkatrészre lenne szükségünk. Nagyon keresik a kerítésfonalat. Mosószer sincs mindig elegendő. A Wok-mosószer nem kapható, de olykor fennakadás van a hazai mosószerekben is. Február 13-án érkezett 59 csillár az Üveg- és Porcelánértékesítő Vállalattól, Budapestről, a hozzávaló üvegburákat azonban még most sem kaptuk meg. Az első negyedévben 550 000 forint volt a terv, amit túlteljesítettek. Raktárkész.letük 700 ezer forint körül van. Néhány érdekesebb számot még. Eladtak az elmúlt évben 25 Pannónia, 40 Danuvia, 15 Panni és 10 Berva motorkerékpárt, valamint 50 kerékpárt. A 68-as számú kultúrcikk- üzletben még érdekesebb számokat hallottam Fendrik Ist- vánné üzletvezetőtől. Az elmúlt évben eladtak 500 mosógépet, 15 hűtőszekrényt, 500 rádiót és 250 televízáó-készüléhoz szükséges építési anyagokat, így a munka zavartalanul halad. A községi tanács régi terve mór, hogy — teljesítve a lakosok kívánságát —, a bővizű artézi kút vizét elvezesse a falu távolabbi pontjaira is. Az idén ennek megvalósítását is tervbe vették, a közeli napokban várják a mérnököket, hogy felmérjék pontosan: milyen lehetőség van a víz elvezetésére. A lakosság és a tanács ösz- szefogása igen szép eredményeket hoz, szinte nap mint nap ebben a faluban. És ami jelentős, nemcsak arra fognak össze, hogy építsék, szépítsék a községet, hanem arra is, hogy mindezt meg is védjék. két. Kellene havonta legalább 15 porszívó, ugyanannyi kétlapos villanyfőző és Nova villanysütő is. Szívesen vásárolják az üveg- és porcelánárukat: nippeket és díszműárukat. Nem tudják kielégíteni a keresletet az Opera-krémből sem. Kevés a papírszalvéta, a jó minőségű töltőtoll és az iskolai füzet. Hangszert főként télen keresnek többen, abból van mindig elegendő. A Tünde zsebrádióhoz nem tudnak elemet kapni. A szódavíz készítéséhez szükséges patron szállítása is akadozik. Legutóbb február közepétől március végéig nem jött meg a rendelése. Negyedévi tervük 540 000 forint, de forgalmuk a 600 000 forintot is eléri. ★ SOKAT FEJLŐDÖTT a kereskedelem kulturáltsága a telepen az utóbbi években. Űjabb és újabb üzletek nyíltak meg, a meglevőket is csinosították. Nem mondjuk, hogy a kirakatokat még nem lehetne vonzóbbá tenni, és nem kellene gyakrabban átrendezni. Szükség volna neonvilágításra is. hogy külsőleg is emelkedjék az üzletek színvonala. Az áruellátással kapcsolatos hiányosságokra összegezésül újra kitérni — fölösleges. Akinek kedve van, azt is kiszámíthatja a fenti adatok alapján, hogy mennyit vásárolnak el havonta élelmiszerre és kulturális, műszaki árura a bányászok ... A még meglevő hiányosságok ellenére is szinte meghökkentő az a vásárlási kedv, ami az adatokból kiderül. Hogy miért? Mert ezek a bányászok másfél évtizeddel ezelőtt még álmodni sem mertek olyan áruféleségekről, amikből ma már csak akadozva tudjuk olykor-olykor kielégíteni az igényeket. Nagyon jól van ez így ... G. Molnár Ferene Egyébként as a véleményem.. • hogy a humoristáknak, legalábbis egy ideig nem kell kétségbe esniök, mert mindaddig, amíg lényegbevágó minőségi változás nem lesz a magyar slágerirodalom hamisgyöngyszemeit illetően, addig egyetlen jóravaló humorista sem halhat éhen ebben a slágerről pattant szép országban. Mert ha szép és igazán fülbemászó dalszövegeket nem is tudunk írni, de kiadni igen, s ez is valami, mert így legalább megélnek belőle, úgy-ahogy, a szegény slágerszerzők, s utóvégre nekik is élni kell, nemcsak a hallgatóknak. Élnek is, Isten látja telkemet, éljenek is matuzsálemi kort, utóvégre az emberiség átlag életkorának hosszabbítása éppen úgy vonatkozik a dalszövegíróra, mint a humoristára, éppen úgy az olvasóra, mint arra, aki hallja ezeket a remekbe szabott szövegeket, amelytől ventillátor módjára forognak a sírjukban mindazok, akik valaha is tettek egyet mást a szép szóért. Nincs nekem kifogásom sem a holdvilág, sem a szív ellen, lévén, hogy az egyiket szeretem, a másik nekem is van és különösen nem megvetendő dolog, ha ez a kettő együtt van egy harmadikkal. De becsületszavamra mondom, s nekem elhihetik, hogy soha életemben, egyetlen harmatos, slágeres, holdvilágos éjszakán sem éreztem azt, amit állítólag nekem érezni kellett volna, legalábbis a szövegírók szerint, s ha éreztem, akkor se úgy, s ha úgy, akkor az éppen tüneti állapot volt, amelyet feltétlenül kezeltettem is. Van, elismerem, hogy van szép dalszöveg is, amelytől valóban megforrósodik az ember szíve, s úgv érzi, hogy azon módon, hanyatt-homlok sietnie kell az anyakönyvvezetőhöz, hogy mielőbb kivegye részét a Statisztikai Hivatal biztató jelentésének megvalósításából: leszünk mi még tízmillióan is. Hogyne lennénk! De büntetőjogi felelősségem tudatában kijelenthetem, hogy mindehhez semmi köze nincs azoknak a szövegíróknak és nem is lesz, akik kezükbe kapják a szép magyar szavakat és csinálnak belőle olyan rémes mondatokat, hogy az Akadémia nagyszótára sem ismerne rá bennük, belőle szakadt egyédes szó-fiaira. „Jó napot! Várjál drága egy hónapot”... — gügyögi a szövegíró. Hát én ugyan nem vagyok drága, csak a pénz drága, amit kifizettek érte, de ha lehetne, hadd ne várjak egy hetet se, egyetlen percet se, mert éppen most panaszoltfl a feleségem, hogy amióta a rádióban rendszeresen hallgatom az új magyar táncszámokat, egészen elhidegültem iránta. Hát lehet ezen csodálkozni? (egri) A mindennapi kenyértől a televízióig Mit és mennyit vásárolnak ma a bányászok Petőfibányán ?
