Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-22 / 94. szám

NßPtJjSÄG 1960. április 22., péntek illlí ill 1140 éve született Statisztika Érdekes statisztikát olvas­tam a minap, amely volt olyan kedves, hogy tájékoztasson: mi történik a világban egyetlen perc alatt. A statisztika volt bátor azt is közölni velem, hogy egyetlen perc alatt 68 ember köt házasságot! Egyet­len perc alatt. Hát nem borzasztó?! Egyetlen perc és meddig tart! Erről hallgat a statisztika ö tudja, miért. Bár én is sej­tem... (—ó.) — 16 LAKÁSOS lakóházat építenek Kál községben. Az ú.j épület készítői az április 4-e tiszteletére megindított szocialista munkaverseny ke­retében vállalták, hogy az építkezést az előre tervezett december 15-e helyett már november 15-én befejezik, s a boldog tulajdonosoknak ha­marabb adják át új lakásai' kát. — ERDŐKÖVESD lakosai el határozták, hogy az idén kö­rülbelül három kilométer hosz- szúságű járdát építenek a fa­luban. A járdalapok lerakásá­ra 122 000 forintot fordítanak a községfejlesztési alapból, s hogy mielőbb kész legyen, a falu lakosai mintegy 10 000 fo­rint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. — NÖVELIK a gyárukból kikerült, s a kereskedelem számára átadásra kerülő ké­szítmények választékát a Parádsasvári Üveggyár dol­gozói. Elhatározásuknak meg­felelően negyedévenként há­rom új termékkel gyarapít­ják készítményeik választé­kát. — AZ IDÉN az 1959-es évi terv dupláját kell teljesíteniök a Budapesti Hajtóműgyár egri telepén dolgozóknak. A na­gyobb tervvel arányban gyara­pítják a gépparkot is. A közel­múltban állítottak a termelés­be három EU 500-as és egy E 400-as esztergapadot, két foga­zógépet és két csehszlovák, ho­rizont-padot. — EGYVAGONOS hűtőhá­zat építenek a Borsod—Heves megyei Tejipari Vállalat egri üzemében. Az új hűtőházzal kívánják biztosítani az el­múlt év hasonló időszakához viszonyítva, már dupla telje­sítménnyel dolgozó üzem exportminőségű tejtermékei­nek szakszerű tárolását. — AZ EGRI AKÖV dolgozói a felszabadulásunk 15. évfor­dulója tiszteletére indított szo­cialista munkaversenyt éves PALFFY ALBERT versennyé fejlesztették. A dol­gozók kezdeményezését a vál­lalat vezetősége is támogatja, s a legjobb eredményt elérő dolgozók között 25 ezer forint jutalmat oszt ki. — HÁROM GAZDA, Si­mon Benjámin, özvegy Las- kovics Jenőné és Simon Ist­ván szenvedtek tűzkárt Bo- conádon április 18-án a fele­lőtlenül őrizetlenül hagyott gyermekek játéka miatt. A játszadozás közben okozott tűzből eredő kár mintegy tízezer forintra tehető. — TARNALELESZ község főutcáját az elmúlt évben por- talanították, makadámutat épí­tettek. A község lakosai elha­tározták, hogy az idén a mel­lékutcákban is makadámuta- kat építenek. A község mellék­utcáinak rendbehozására 104 ezer forintot irányoztak elő a községfejlesztési költségvetés­ben.-AVÁROSI KlSZ-szerveze- tek fiataljai közül már eddig 1500-an kapták meg a sikeres próbaletétel után az Ifjúság a szocializmusért díszes jelvé­nyét. A könyvtár homályos szög­letében porosodó kötetek közt lapozgatva Pálffy Albert regé­nyeire találunk. Neve azonban inkább történelmünk hőseire emlékeztet, mint íróra. Petőfi­vel, Jókaival, Degrével és a többiekkel ő is tagja volt a márciusi fiatalok rohamcsapa­tának, a Tizek Társaságának. Mint regényíró, szinte felfede­zésnek számít, pedig kora igen nagyra értékelte. Megbecsült író volt. Azonban az is az igazsághoz tartozik, hogy in­kább a hivatalos kritika tap­solt neki, mint az olvasók tá­bora. Jellemző, hogy Gyulai Pál, kinek kritikai munkássá­ga előtt ma is meghajtjuk fe­jünk, Jókai fölé emelte Pálííyt. Száznegyven évvel ezelőtt, 1820. április 20-án született. Szülei féltő gonddal nevelték gyermeküket, kinek értelme hamar nyiladozott. Debrecen­ben, Nagybányán és Aradon végezte iskoláit, majd ezek után a következő állomást a szatmári püspök papnevelő in­tézete jelentette. Mint később kiderült, nem a gyermek vá­lasztotta a papi hivatást, ha­nem a szülei. Ennek tudható be az a tény, hogy a pappá szentelése előtt örökre búcsút mondott a papneveldének. Ez­után a papjelöltből ügyvéd- jelölt lesz. Jogot végez Nagy­váradon, de közben egyre több figyelmet szentel az irodalom­nak. Nagyon sokat olvas. Mint jurátus, 1842-ben kerül fel a fővárosba. Egy évvel később leteszi az ügyvédi vizsgát, de diplomáját egész életében nem hasznosította. A száraz parag­rafusok helyett az úgynevezett új francia romantikusok mű­veit olvasgatta szorgalmasan és írni kezdett. Már igen fiatalon, éberen fi­gyelte a világ folyását, a nagy­világ eseményeit. Életének ta­lán legszebb fejezete kezdődik 1844-ben, amikor is barátságot köt Petőfivel. Megkedvelték, sőt, megszerették egymást, an­nak ellenére, hogy a természe­tük szinte teljesen elütött egy­mástól. Petőfi Sándor szilajon lobogó természetének csaknem teljes kontrasztja volt Pálffy csendes mélázása. Igaz, hogy amint a reform-eszmék forra­dalmi követelésekké érlelőd­nek, mondhatni, Pálffy is ve­lük fejlődik. Tagja a Tízek Társaságának, kik egyben ma­gyar romantikusoknak is ne­vezik magukat. Utalva ezzel arra, hogy a francia rorrmnti- cizmus elvei közül átvették a képzelet szabadságát, a demok­ratikus elvek kultuszát, s nem utolsósorban a stílus eleven szárnyalásának törvényszerű­ségeit. Együtt hevült és menetelt az ébredező nemzet márciusi fia­taljaival, majd a forradalom egyik legkiválóbb hírlapírója lett. A forradalmi események első sajtójának, a Március Ti­zenötödikének lett a szerkesz­tője. A világosi fegyverletétel egy időre az ő sorsát is megpecsé­telte. Mint annyi társának, ne­ki is menekülnie kellett. Buj- dosása közben akadt össze Degré Alajossal — kire la­punkban ugyancsak nemrég emlékeztünk —, aki harci se­beit és a nemzet gyásza okozta szívfájdalmát gyógyítgatta. Még 1849-ben Pálííyt elfogják és internálják, közben azonban házasságot köt Newehlovszky Fannival. Házassága eredmé­nye következtében hazatérési engedélyt kap és Pesten telep­szik meg, mint az Esti Lap szerkesztője. Ettől kezdve az irodalomnak szentelte életét. Főleg a publicisztikai tevé­kenysége jelentős. Családi éle­te boldogtalan. Két fia szüle­tik, s már-már mindkettő íro­gatni kezd, amikor a tüdővész elragadja őket. A fiatalon tá­vozó gyermekeket követte a szerető anya 1886-ban. A mély gyászban pihent az író tolla, hallgattak múzsái, de néhány évre rá, éppen munkájának, az irodalomnak köszönhette, hogy a feledés fátyla belepte a szen­vedésteli emlékezést. Ekkor korát meghazudtoló munka­kedvvel, nyolc év alatt öt re­gényt írt meg. Ez a szám azért is jelentős, mert egész életmű­ve tizenkét kötetre tehető. Művei közül említésre mél­tóak: Esztike kisasszony pro­fesszora (1882), Egy mérnök regénye (1885), Anya és grófné (1886), A régi Magyarország utolsó éveiben (1894). Az utób­bi regényét az Akadémia is ju­talmazta. Az író fantáziája a főrangú világ felé röpköd, de ott nem talál értékes forrásra. Ennek tudható be, hogy regényeinek cselekménye . megtévesztően közel állnak egymáshoz. Eszti­kében lágy hangon meséli el a bárókisasszony szerelmi törté­netét, Egy mérnök regényében hangnemet vált, a „lágy moll- ról áttér a kemény dúr-ra”, s ettől fogva ez a hangnem lesz nála uralkodó. Nagy szegénységre vall, hogy az Egy mérnök regénye, Anya és grófné és A régi Magyaror­szág utolsó éveiben című regé­nyek tárgyukban csaknem megegyeznek. Itt-ott némi va riációt alkalmaz az író, de nagyjából megegyezik a téma. A lényege mindháromnak az hogy két fiatal szereti egy­mást, de szerelmüket egy nő­rokon, akitől mindketten füg­genek, hevesen ellenzi. Ezt a témát már egyébként is jó ideje csépelte irodalmunk, már Pálffyt megelőzve is. Nem lenne azonban helyén­való, csak elítélően nyilatkozni Pálffy Albert irodalmi mun kásságáról. Regényeiben felfe­dezhető bizonyos fejlődés, ha­ladás is. Például míg az Eszti­ke professzorában csak a kül­sőséget, a szalonok társadalmát mutatja be, addig az Egy mér nők regényében már felvázol­ja az ország gazdasági helyze­tét is. Több helyütt kritikai megjegyzésekkel is találko­zunk. Művészetében is kimutatha­tó bizonyos fejlődés, mely fő­képp Jókai hatásának tudható be. Pálffy sokat tanult Jókai­tól, sőt, némely vonatkozásban fölé is emelkedett. Jóllehet, nem helyes Jókait Pálífyva! egymás mellé állítani, mégis, megemlíthető, hogy nagyobb alkotásainak meséi valósze- rűbbek, közelebb állnak az éleihez, cselekményei nem annyira szertelenek, jellemei nem annyira túlzottak, szélső­ségesek, mint Jókaié. Míg azonban „Jókai óriás, sok hibá­val, Pálffy ember, sok jó tu­lajdonsággal.” 1897-ben hullott ki kezéből örökre a toll. Sok küzdelem, fáradságos munka, megpróbál­tatás és csalódás után tett pon­tot a halál. „Nem volt nehéz meghalnia. Nem volt övé az a társadalom, melyet fiatal korában egészen másnak álmodott, s melyben egy idő óta mindenfelől oly sűrűn kellett látnia a demok­ratikus elvek és erkölcsök el- homályosodását..(Vadnay K: Irodalmi emlékek.) Nagy Andor, a TIT tagja. 1960. április 22, péntek. 1870-ben született VLAGYIMIR ILJICS LENIN, a vi­lág proletariátusának legjelentősebb vezetője. 1925-ben halt meg KÖRNYEI BÉLA operaénekes. ^ A frrr/f-r-Ln/c-tWrvmi E héten, Lent-cseng tintakuli a következő kérdést tévé fel Fent-leng mandarinnak: — Ö, nagy jó uram, kinek tisztes bölcsességben öszüle meg szakálla, mondd meg nékem, miért van az, hogy egyes vezető emberek felfelé végtelenül udvariasak, megalázkodók, míg lefelé türelmetlenek, s gorombák? Fent-leng mandarin megsimogatá szakállát, majd imi­gyen válaszola'­— Azért, fiam, mert felfelé senki sem ideges. ★ ' Egy másik alkalommal Lent-cseng tintakuli a következő kérdést tévé fel Fent-leng mandarinhoz: — Ö, te nagytudású mandarin, aki mindentudója és isme­rője a gyarló élet titkainak, mondd meg nekem, hogy a Szín­lel kartársam miért hadakozik mindig a talpnyalás ellen, amikor mindig nálad lebzsel? Fent-leng mandarin elmosolyítá magát, megsimogatá né­hány szál szakállát, majd imigyen válaszola: — Szin-lel kuli csak azért hadakozik a talpnyalás ellen, mert egyedül akarja birtokolni talpaimat. (Pö—ki) A második ötéves terv végére az ország egész területén lehet venni a televízió műsorát rn iisorai Egerben este 7 órakor: Anyósgenerális (Gárdonyi-bérlet) A budapesti televízióadó műsorát jelenleg már négy vi­déki adó — a pécsi, a miskol­ci, a soproni és a szentesi — továbbítja. A televízió iránti növekvő érdeklődés megköve­teli, hogy mielőbb olyan or­szágos hálózat épüljön ki, amely az ország legtávolabbi helyein is lehetővé teszi a te­levízióműsor vételét. Az or­szágos ‘ televízióhálózat fej­lesztésével a gazdasági bizott­ság is foglalkozott. Ezzel kap­csolatban Rontó Tibor posta- veZérigazgató helyettes a kö­vetkezőkben tájékoztatta az MTI munkatársát: A meglevő öt televízióadó az ország területének körülbe­lül negyven százalékára jut­tatja el a műsort, tesz lehető­vé jó vételt. A gazdasági bizottság határo­zata most meggyorsítja a fej­lesztési munkát. Tíz-húsz kilo- wattos nagy teljesítményű adókból 1964 helyett már 1962 végéig olyan láncot építenek ki hazánkban, amely már az ország legnagyobb részébe el­juttatja a budapesti televízió műsorát. így például a Dunán­túl a kabhegyi televízióadót 1961- ber, a tokaji adót pedig 1962- ben helyezik üzembe. A mostani pécsi adót nagyobb teljesítményűre cserélik ki. Vannak olyan úgynevezett takart területek, ahol a vételt csak helyi jellegű reléállomá­sok közbeiktatásával lehet majd megvalósítani. Vala­mennyi tervezett nagyadö üzembehelyezése után feltár­ják ezeket a „zárt” területeket s 1964 végéig szükség szerint fél- és egykilowattos reléállo­másokat szerelnek fel. A má­sodik ötéves terv végére, az egész országban, a legeldugot­tabb helyeken is vehető lesz a televízió műsora. rni VÖRÖS CSILLAG A 18-as év (szélesvásznú) ;ri BRÖDY Szaipan utolsó asszonya röNGYÖSI SZABADSÁG A meztelen igazság röNGYÖSI PUSKIN Téves kapcsolás V.TVANI KOSSUTH Nincs előadás ÍVES Bolond április 1ZESABONY Nincs előadás ITERVÁSARA Nincs előadás Amikor a városi tanács el­készítette az 1960-tól 1975-ig terjedő tizenöt éves távlati, fejlesztési, illetve várospoliti­kai tervét — különösen nagy súlyt fektetett a nevelésügy, a szellemi élet és a művészet fejlesztésére, illetve annak előfeltételei biztosítására. ÓVODÁK terén a jelenlegi helyzet nem tekinthető kielé­gítőnek, így a meglevők közül kettőnek lényegesebb átépíté­sét tervezik. A kanadai város­részen levőt 1961—1965. között, a Beloiannisz utcait pedig 1965 után. A kialakítandó új lakó­telepeknek megfelelően is ki­épülnek az óvodák: a Petőfi tér környékén, a Hadnagy utcai és a Felnémeti úti új, nagy la­kónegyedek igényeinek kielé­gítésére. Az egyes óvodák be­fogadóképességét a felvevőte­rület lakosságának megfelelő­en építik meg. A NAPKÖZI OTTHONOK fejlesztése során az I., III. és V. számú általános iskolákkal kapcsolatban működők kerül­nek a II- ötéves tervidőszak alatt megfelelő bővítésre. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK fejlesztése terén, részben a már meglevők kerülnek bőví­tés alá, részben pedig új álta­lános iskolák építése válik szükségessé. Bővítik a III., V., VII. és XI. sz. általános iskolá­kat. Új iskola épül a Hadnagy utcai és a Felnémeti úti lakóte­lepen is. A Felnémeti út melletti Kővágón épülő 300 férőhelyes gyermekotthon keretében is egy 8 tantermes általános is­kola létesül. A KÖZÉPISKOLÁK fejlesz­tése során, a városi tanács illetékesei azt a véleményt képviselik, hogy ,az iskolák épületében helyet kapott kol­légiumokat onnan \ tanácsos Mit kap Eger a nevelésügy, a szellem! élet és a művészet terén a IS éves terv során ? lenne kitelepíteni, ennek meg­felelően bővíteni lehet azután az illető középiskolát, s ezzel egyidejűleg új kollégiumokat kell építeni. Bővíteni tervezik a Szilágyi Erzsébet Leánygim­náziumot. a Gárdonyi Géza Gimmáziumot és az Alpári Gyula Közgazdasági Techniku­mot. ) KÜLÖNFÉLE ISKOLÁK ÉS KOLLÉGIUMOK fejlesztésével kapcsolatban a következőket veszi számításiba a perspekti­vikus fejlesztési terv: a má­sodik ötéves terv alatt meg­épül a Felnémeti út mellett elterülő, „Kővágónak’1 neve­zett részen, egy 300 férőhelyes gyermekotthon. A „gyermek- város” a jelenlegi Kertész ut­cai átmeneti gyermekotthon helyett épül majd fel. A város fokozódó iparosodásával -kap­csolatban, szüksége mutatko­zik egy korszerű új, iparitanuló­iskola létesítésének is. Erre előreláthatóan 1965. után kerül sor. A gyógypedagógiai iskola bentlakásos lehetőségének fo­kozása érdekében, szükséges a jelenlegi intézet bővítése. A Pedagógiai Főiskola is meg kívánja oldani hallgatóinak elszállásolását. 1961—1965. kö­zötti időszakra van előirányoz­va egy 300 férőhelyes kollégi­um megépítése. Előreláthatóan a Mekchey utca feletti domb­oldalban kap helyet, mely er­re a célra igen kedvező fekvé­sénél fogva alkalmasnak lát­szik. De szükség-s a főiskolai hallgatók elhelyezésére, a Szé­chenyi utca 45. szám alatti kollégium bővítése is — az ott helyet kapott Üzemélelmezési Vállalat konyhájának, raktá­rának és irodájának kiürítése, illetve a helyiségek átépítése révén. Erre előreláthatóan már 1961—1963 között sor is kerül. A városi zeneiskola bővítése is szerepel a tervben. A jelenleg rendelkezésre álló helyiségek száma nem elégíti ki a szük­ségletet. A zeneiskolának haj­lékot adó Panakoszta-házban helyet kapott más szervek — mint amilyen a Vöröskereszt, és egy SZTK körzeti orvosi rendelő — kitelepítése révén jut kellő számú helyiséghez az iskola. Az illetékeseknek tehát e két kitelepítendő szerv ré­szére kell más elhelyezést biz­tosítani. EGYÉB KULTURÁLIS LÉ­TESÍTMÉNYEK terén is je­lentős lépés történik. A városi kultúrház tökéletesebb, zavar­talanabb munkája biztosításá­ra, kitelepítendőnek javasolja a terv. az ott helyet kapott idegen szerveket, így a mozit is —. hogy ezáltal a nagy épü­let minden helyisége a kultúr­ház rendelkezésére álljon. 1961 és 1965 között valósítandó meg a terv ezen része. A város perifériális részein kisebb kul- túrházák építését hozza javas­latba — igen helyesen — a ter­vezet. Ennek keretében a Lenin út mellett, 1965 után, a III. sz. Általános Iskola telkén pedig már 1961-1965 között létesül a külvárosok kultúrájának eme­lésére kisebb kultúrház. A vá­ros mozilátogató közönségének igényeit kielégítendő, további normál-mozi építése válik szükségessé. Egy mozi még a második ötéves terv során megkezdi működését, további mozik létesítésére pedig 1965 után kerül sor. a szükséglet­nek megfelelően. A város Gárdonyi Géza Színháza is bi­zony ma már korszerűtlen. A nagyarányú épületátépítési munkálatok 1960—1962 között fognak megtörténni. Szüksége mutatkozik egy kamaraszínház kialakításának is. Erre a volt trinitárius, az úgynevezett „rossz”-templom mutatkozikal- kalmasnak. Amíg a színház át­építési munkálatai folynak, már ott tarthatók az előadások. A munkák kivitelezésére 1960—1961-ben kerül sor. Már régen hiányát érzi a város egy szabadtéri színpadnak. A meg­mutatkozó igényeket kielégí­tendő, egy 1500 személyt befo­gadó ilyen létesítmény megépí­tésére kerül sor az 1960—1962. években, a Népkert nyugati határvonalának megfelelően. A nézőtér kiképzése amfiteát- rálisan lesz megoldva. A terve­zési munkák már folynak is- A várban helyet kapott Dobó múzeum keretei között hely- történeti kiállítást létesítenek, a gótikus püspöki palota re­konstrukciója után. annak he­lyiségeiben. A volt Líceumban egykor elhelyezett csillagvizs­gáló intézet műszereinek fel- használásával, azok megjaví­tása után, igen érdekes csilla­gászati múzeum létesítése is szóba került. A páratlan értékű múzeum minden bizonnyal sok látogatót vonz majd. Gárdonyi Géza volt lakóházának, a mai Gárdonyi-múzeumnak tataro­zására, 1960—1961-ben kerül sor. A komoly felkészültséggel elkészített várospolitikai terv javaslatot tesz egy korszerű úttörőház építésére, esetleg egy nevelők házának létesí­tésére is, — a második ötéves terv időszaka utáni időkben. Tekintve, hogy városunk meg­lehetősen szegény a közterüle­ten elhelyezett szobrokban, a tereket, parkokat élénkítő szö- kőkutakban — létesítésüket is feladatul jelöli meg a távlati fejlesztési terv. Azzal a jóleső érzéssel olvas­hatja minden egri dolgozó a tizenöt éves perspektivikus fejlesztési terv kulturális vo­natkozásait , hogy azoknak va­lóra váltása, a szocialista kul­túra további eredményeit je­lenti. Ma már egyre szélesebb tömegek látják, érzik, hogy a régen emlegetett „kiművelt emberfő” valóra váltása csak a szocialista kultúra révén biz­tosítható — ehhez járulnak hozzá egy jelentős lépéssel a most elkészült várospolitikai terv kulturális vonatkozásai. Sugár István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom