Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-16 / 64. szám

2 NéPÜJSAG 1980. március 16., széífl» A TASZSZ szemléiróia a Géniben kezdődő leszerelési értekezletről MOSZKVA (MTI): Igor Or­lov, a TASZSZ szemleírója megállapítja, hogy a'Genf ben kezdődő tízes leszerelési érte­kezlet munkájától a világ köz­véleménye azt reméli, hogy a részvevők minél hamarabb megegyeznek az általános és teljés leszerelés nemzetközi ellenőrzéssel történő végrehaj­tásában. Természetesen, senki sem számít csodákra, amellyel egy csapásra biztosítani lehet a tárgyaló felek teljes egyetérté­sét a leszerelést illetően, még­sem volna ésszerű abból ki­indulni, hogy az annyira idő­szerű leszerelési kérdések meg­vitatása a végtelenségig élhú­zódik. Egyes körök, amelyeknek semmi érdekük nem fűződik a fegyverkezési verseny meg­szüntetéséhez, éppén a leszere­lési tárgyalások beláthatatlan ideig való elhúzódását kíván­ják. Elárulják ezt egyes lap­közlemények, amelyek már eleve úgy vélekednek, hogy a genfi értekezleten részt vévő küldötteknek hosszú szakálluk nő a tárgyalások folyamán, így például a New York He­rald Tribune szerint a nyugati küldöttek azzal a világos szán­dékkal utaznak Genfbe, hogy igen hosszú ideig tárgyaljanak. E sötéten látó vélemény sze­rint a genfi tárgyalások még égy évig is elhúzódhatnak, amíg gyakorlati eredménye mutatkozik, ha ugyan — mint a New York Herald Tribune figyelmeztet — lesz egyáltalán gyakorlati eredmény. A londo­ni Observer diplomáciai meg­figyelője is hasonló nézeteket vall. Szerintünk nincs helye az ilyen sötéten látó vélemény­nek — folytatja a szemleíró. — A tízes bizottság tagjai előtt ott fekszik az általános és tel­jes leszerelésnek az az egysze­rű és világos terve, amelyet tavaly terjesztett elő az ENSZ- ben Hruscsov szovjet kor­mányfő. Ami a nyugati javaslatokat illeti, félő, hogy e javaslatok még mindig a régi felfogást tükrözik, amely nem a leszere­BERLIN (MTI): Még nincs hét hete, hogy Walter Ulb­richt, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságá­nak első titkára, Adenauer kancellárhoz intézett levelében leleplezte a nyugatnémet mi­litaristáknak a Német Demok­ratikus Köztársaság és más kelét-európai országok leroha- nására vonatkozó háborús ter­véit, máris újabb dokumentum foglalkoztatja a német közvé­leményt. A Neues Deutschland már­cius 12-i számában ismerteti a 145/59. számú titkos nyugatné­met okmányt, amely a német lésre helyezi a súlyt, hanem az ellenőrzésre, nem a gyakorlati leszerelési intézkedésekre, ha­nem különféle értesülések gyűjtésére, tanulmányozására. Mégis, ne siessünk előre, ne vonjunk le túl korai következ­tetéseket. A leszerelés problémájának megoldásához jóakaratra és szívós erőfeszítésekre van szükség. A pesszimisták rend­szerint nem képesek erre. Ezért a Genfben kezdődő tár­gyalások részvevőinek minél több derűlátást kívánunk fel­adatuk megoldásához, az álta­lános és teljes leszereléshez vezető helyes út megkeresésé­ben. szabadságadó — 904 vasárnap esti adásában leleplezett ter­vekhez hasonlóan, részletesen bebizonyítja, hogy a bonni militarista körök totális hábo­rúra készülnek az NDK és más keleteurópai országok le­rohan ására. A Neues Deutschland, a Né­met Szocialista Egységpárt központi lapja, ezzel kapcso­latban rámutat: parancsoló szükségesség, hogy ezeket a terveket megismerje ne csak a német nép, hanem az egész világ, hogy riadóztassa a bé­keszerető emberiséget. A Neues Deutschland a bonni militaristák bűnös terveiről Huszonkét afrikai és ázsiai ország kéri az ENSZ- közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását NEW YORK (MTI): Az ENSZ afrikai—ázsiai tagálla­mainak csoportja levélben for­dult Hammarskjöld főtitkár­hoz és kéri az ENSZ-közgyű- lés rendkívüli ülésszakának 'összehívását a szaharai francia atombombakísérletek kérdé­sének megtárgyalására. A levél aláírói felhívják a főtitkár figyelmét a közgyűlés e kérdéssel kapcsolatosan ho­zott határozatára, valamint huszonöt afrikai—ázsiai ország éz évben február 2-án Ham- marskjöldhöz intézett levelé­re, amely a huszonöt ország kormányhátóságainak mély aggodalmát fejezte ki a fran­cia atombombarobbantási kí­sérlet térve miatt. A levelet Afganisztán, Bur­ma, Ceylon, Etiópia, Malájföld, Ghana, India, Indonézia, Irak, Jordánia, Libanon, Libéria, Libia, Marokkó, Nepál, Pakisz­tán, Szaud-Arábia, Szudán, Tunézia és az Egyesült Arab Köztársaság és Jemen képvise­lője írta alá. A 29 tagú afrikai—ázsiai cso­port hét tagállamának képvi­selői nem írták alá a levelet. Ezek a következők: Kambod­zsa, Irán, Laosz, Japán, Fülöp- szigetek, Thaiföld és Törökor­szág. Az ügyrendi szabályzat elő­írásai érteimében a rendkívüli közgyűlési ülésszak összehívá­sához a tagállamok egyszerű többségének ez idő szerint negyvenkét küldöttségnek hoz­zájárulása szükséges. A főtit­kárnak most harminc napon belül ki kell kérnie a tagálla­mok véleményét és ha leg­alább negyvenkét ország elfo­gadja az afrikai—ázsiai csoport felhívását, akkor ezt követően tizenöt napon belül össze kell hívnia a rendkívüli ülésszakot. Dr. I SÓ ANDOR: Milyen szőlőtermés várható az idén ? n. A szőlő élete bizonyos élet- feltételektől függ, mely élet- feltételek közt a legfontosabb a hőmérséklet, melynek maxi­muma felett, illetve maxi­muma alatt súlyos élettani zavarok állhatnak elő. Jelen szakcikkemben ezúttal a szőlő idei téli fagykártételéről fo­gok szólani, mivel e télen ez a kártevés számottevő volt és a várható terméskilátásokat is jelentős mérvben csökkentette. A szőlőtőke vesszője és a rajta elhelyezkedett rügyek beérett állapotban — 18-20 C fokos száfaz fagyokat is elbír­nak, ha azok nem hosszantar- tóak. Már huzamosabb ideig tartó nedves fagyok — 14-17 C fokos hőmérsékleten is komoly kárt okozhatnak úgy a szőlő­vesszőben, mint annak téli rü­gyeiben, különösen ha azok nem értek be tökéletesen. Az idén télen, különösen ez utób­bi, nedves fagyok uralkodtak huzamosabban és e nedves fa­gyokat csapadékos és állandó ködös, párás időszakok előz­ték meg, vagy kísérték, melyek a szőlő vesszőállományát ál­landóan nedves állapotban tar­tották. Ilyen előzmények után és időjárási körülmények kö­zepette köszöntött be a két ke­mény fagyhullám, melyek kö­zül az első január hó 11-től Í24-ig tartott és a talajszint — 10-21 C fok, fentebb — 7-18 C fok közt ingadozott. A máso­dik fagyhullám valamivel rö- videbb ideg, február 2-tól 11- ig tartott és a talajszinten — 9,8-20,5 C fok, fentebb — 8,8- 15,0 C fok közt váltakozott. A levegő relatív páratartalma vi­szonylag elég magas szinten mozgott a fagyhullámos idők­ben, ugyanis az elsőnél 65-90 százalék, a másodiknál 70-98 százalék közt ingadozott. Fel­tevésem szerint a tökéletlenül beérett vesszők és szemek el­fagyásának nagyobb elterjedt­ségéhez ezen utóbbi nedves légköri viszonyok is hozzájá­rultak. A két fagyhullám hő­fokai tehát elérték, sőt, meg­haladták azokat a kritikus fagypontokat, melyek az ural­kodó nedves légköri viszonyok mellett érzékeny fagyási idéz­hettek elő a különböző fekvé­sű szőlőkben. A nagyobb fagyok hatására a szőrös pikkelylevelekkel vé­dett rügyek többé-kevésbé el­fagyhatnak. Az elfagyás gya­korlati jelensége az, hogy ha a rügyre merőleges metszla- pot vágva azt kettéhasítjuk és annak közepe fekete vagy bar­na, úgy a rügy elfagyott és az már ki nem hajt, termést nem hoz. Az egészséges szőlőrügy a fentivel szemben a kettéhasí- tás esetében mindig zöld színt mutat. A fagyvizsgálat során azután adódhatnak olyan különbségek, hogy a rügy el­fagyása esetén a rügyalap kö­zépső legkitettebb helyén álló rügy a főrügy a „szíve” fagy el, de épek maradnak a főrügy tulajdonképpeni oldali mellék­hajtásai, a mellékrügyek, me­lyek a főrügynél egyszerűbb felépítésűek és fejletlenebbek. Ilyen esetben a vegetáció meg- indultakor mellékrügyek ki­hajtanak ugyan, de termést nem, vagy csak egészen ritkán hoznak, mivel ezek rügyszer­kezete fejletlen. Az egri szőlőhatárban vég­zett többirányú vizsgálódása­im és tájékozódásaim után azt a tapasztalatot szűrtem le, hogy a szőlő rügyeiben mutat­kozó fagykárok elég jelentéke­nyek. A fagykár mérvét ter­mészetesen a dűlők lejtési fo­ka, a fekvés, a szőlőfajták vesszőállományának szöveti felépítése (ellenállóbbak a vé­kony és keményszövetű, úgy­nevezett csontos vesszők, mint a vastag és laza szövetű, ún. dudvás vesszők) erősen befo­lyásolta. Ilyen fekvésbeli és vesszőállománybeli feltétele­zések figyelembevétele mel­lett a téli fagykár általában 15—30 százalék körülinek mu­tatkozik, szélső kilengései pe­dig 5—100 százalékig válta­koznak. A fagykár természetesen, nemcsak a rügyekben, hanem a vesszőóllományban is érezteti káros hatását, ez a jelenség azonban vizsgálódásaim során nem tűnt fel. Ilyen esetben ugyanis, ha a vessző felső el- parásodott kérgét a felületen megmetsszük, úgy az alatta le-, vő élőkéreg élénk zöld színt mutat az egészséges vesszőnél, míg a fagykárosult vesszőnél ilyen esetben az élőkéreg töb­bé-kevésbé sötét csíkokkal tar­kított. * A téli fagykár termésre ki­ható kártételének súlyosbító körülménye az, hogy nemcsak Egerben, de más borvidéke­ken is a szőlők túlnyomó ré­szét egyáltalán nem, vagy csak felületesen fedik, mely a ter­mőcsapokat már nem védi. így azután az alacsony műve­lésű bakaiakra művelt termő­szőlőink termőremetszett vesz- szőállományát és rügyeit a legkeményebb talaj menti fa­gyok érik legtartósabban és legközvetlenebbül. Milyen termés várható tehát az ilyen téli fagyok kártétele után? (Folytatjuk.) PILISY ELEMÉR: Utasás as NDK-ban alapján meggyőződött a láto­gató kilétéről, a lakásban levő gombbal kinyithatja a kaput. Ez a szerkezet, amellett, hogy egyszerűsíti a házmesterek munkáját, lehetővé teszi azt is, hogy nappal is zárva le­gyenek a bérházak kapui. Ha már a házaknál tartunk, nézzünk meg egy lakást is. Az első, amit a berendezésről megállapíthatunk: szép és cél­szerű. * Már az épületek tervezésé­nél figyelembe veszik a beren­dezés szempontjait, a nagy gonddal, a hely maximális ki­használásával készült terv megteremti a tipizáltéjsorozat- gyártás léhetőségét, ami az ipar számára egységes prog­ramot ad. A szerkezeti elemek egységesítése azonban nem ve­zet a lakberendezés uniformi­zálására, mert a kiegészítő egyes bútordarabok inkább bővítik a berendezés művészi eszközeit. A lakásberendezés készítésénél nagy tért hódít a műanyagfelhasználás, teljes fürdőszoba berendezések ké­szülnek műanyagból, s a kony­folyt a város délkeléti részén. Itt épült fel a híres Műszaki Főiskola, ahol az iskolához tartozó mintegy 100 intézet­ben csaknem 20 ezer diák tanul. A korszerű felszerelés, tornatermek mellett 800 férő­helyes előadóterem várja a hallgatókat. A Műszaki Főis­kola mellett itt kaptak helyet a közlekedési, zeneművészeti és a képzőművészeti főiskola diákjai is. FÖLÖTTÜNK épp felhőket gyűr maga alá a nap, széttépi őket, mintha csak könnyű se- lyemkéndők lennének, s dia­dalmasan mutatja fénylő ar­cát a földre. Ilyennek látják az egész világon, mégis innen valahogy szebb a fénye, na­gyobb a tányérja, sugarai is erősebben tüzelnék. Az elmúlt tíz évi munka eredményeként jelen tkéző boldog élet teszi ezt, az a féltő gondoskodás, mellyel a város lakói körülve­szik a háborúban megrokkant embertársaikat, s a legkisebbe­ket, akik már nem tudják, hogy mi az a háború. Ha sze- mevilágát vesztett idős ember A CSOMAGOLÁS, az utolsó megbeszélések, a hozzátarto­zók utolsó intelmei, tanácsai, az utazás előtti izgalom per­cekké varázsolja a gyorsan múló órákat. A búcsú pilla­nata, az indulás ideje, mint a gyorsan száguldó viharfelhő, közeledik. Az utolsó szükség­leti cikkek beszerzése után összegyűl a kis csoportunk, s nemsokára magasba lendül a forgalmista keze, a nemzet­közi gyors először lassan, majd egyre gyorsabb ütemben meg­kezdi útját Prága felé. Az itt- maradókat féltőén takarja el az est sötétje. A szél már nem lengeti a búcsúzók kendőit, lassan becsukódnak az abla­kok, s a búcsúcsókra már csak Budapest távolodó fényei em­lékeztetnek. Táltosként száguld a vaspa­ripa, hogy Komáromnál búcsút intve Magyarórszágnak, Cseh­szlovákia területén folytassa útját a Német Demokratikus Köztársaság felé... Bad Schandau az a határ- állomás, ahol a szerelvény fá­radt, csehszlövák mozdonyá­nak helyét német mozdony foglalja el, s do videnia! he­lyett már Auf WiéderSehén­nél búcsúzik a vámtisztviselő. Itt már német földön száguld a vonatunk. Mozdonyunk szinte szárnya­kat kapva halad. A gyönyö­rű tájon sűrű füstfelhőt hagy­va maga után, minden meg­tett kilométerrel közelebb visz első állomásunkhoz, Drezdá­hoz. Az Elba szembenlevő ol­dalán ott tölonganak az ap- róbb-nagyobb hegyek egy ra­káson, mintha összetorlódtak volna, amint éppen át akartak kelni a folyón. Ügy tűnt való­ban, hogy nem lévén vízikész­ség, megrekedtek, s most egy­más hegyén-hátán tolong e kő-ménes, ezernyi patáját a vízben áztatva. A hegytetőn még ma is büszkén vigyázza a völgyet a ködbe burkoló­zott Königstein v^ra. Drezda A hegyek mögé bújt fáradt nap utoljára világítja meg ezt a műkincsekben oly gazdag, gyönyörű várost. A későn ér­kező idegen keveset lát a fény­csővel kivilágított villamos ab­lakából, de a neoncsövekkel teletűzdelt, hatalmas üzlethá­zak, szórakozóhelyek, a fény­szórókkal kivilágított Zwinger sokat sejtetően mutogatja szépségét. MIKOR a hajnal szétnyitja az éjszaka palástját, megele­venedik az élet a nagy kiter­jedésű városban, s előtűnnek a 750 éves Drezda gyönyörű épületei, a Zwinger, a XIX. században épült Opera, s a város délkeleti részén épült Műszaki Főiskola, a még friss falaival, de feltűnnek a ro­mokban álló Frauenkirche és a Hofkirche új falai vádlóan emelkednek a magasba: A múltra emlékeztetnek ezek a füstös falak, 1945. február 13-ra, amikor 900 amerikai- angol gép sötétítette el a fé­nyesen sütő napot Drezda fe­lett. Három kötelékben repül­ve, a legbarbárabb pusztítást vitték véghez a gyönyörű vá­rosban. 8000 robbanóbomba, 5000 gyújtóbomba, több tízezer gyújtólap és foszforos gyújtó pusztította el a várost, Drezda területéből 19 négyzetkilomé­teren semmisült meg minden. A körülbelül 600 ezer lakosú város lakosságának 80 száza­léka elpusztult. Ilyen pusztí­tásra nincs példa a világtör­ténelemben! A világhírű város csaknem minden kulturális műemléke romokban hevert, csonka fa­lak álltak a Zwinger helyén, megsemmisült az Opera... És ez a halottnak hitt város most újra felépült. Építésére nem sajnálta a pézt az állam, s a gyönyörű műemlékeket eredeti alakjában állították helyre. Újjáépült a gyönyörű Opera, a város alapításának 750. évfordulóján ünnepélye­sen megnyitották a Zwinger helyreállított, keleti szárnyá­ban elhelyezett képtárat, a le­rombolt lakások helyett egé­szen új városrészek épülnek, s eddig már 30 ezer lakást ad­tak át a rászorult családoknak 5000 személyes szabadtéri szín­padot létesítettek a város parkjában, jelentős építkezés át akar menni az úttesten, az ! ügyeletes rendőr siet segítsé­gére, s ilyenkor leáll a forga- : lom. A villamoson bármikor helyet kap az idősebb gene­ráció bármely tagja, s még a zsúfolt villamoson is helyet biztosítanak a babakocsinak. A fiatalok számára kijelölt „ját­szó utcában” nem közleked­hetnék a járművek, s az is­kolák előtt is óvatosan vezet minden gépjárművezető, féltőn vigyázzák a gyermekek testi épségét. Még a száguldó „vad­motorosok” is lefékezik gépei­ket, s lépésben, nagy körül­tekintéssel haladnak az ilyen helyen, hogy kiérve a védett szakaszról, tovább folytassák a 100-as, néha még ennél is nagyobb tempójú száguldásu­kat. Szokatlan volt számunkra, hogy még a városon belül sem vettünk észre sebességkorlá­tozó táblákat, ennek ellenére a két hét alatt egyetlen halálos, vagy komolyabb balesetről sem hallottunk. Ebben nagy szerepet játszik az is, hogy minden motoros számára kö­telezővé tették a bukósisak viselését. MEGFIGYELTÜK, hogy a fő közlekedési eszköz, a vil­lamos, sokszor még a HÉV szerepét is betölti, ezért külön kocsiban biztosítanak helyet a bérletesek számára. Ha már az érdekességeket kezdtem fel­sorolni, akkor feltétlen meg kell említenem az automatákat is. A város szinte minden forgalmasabb helyén találkoz­hatunk velük, s a különböző cigaretta-, a kis- és nagy film, a bélyeg mellett képeslapokat is lehet pénzdarab bedobásá­val pillanatok alatt kapni. Kü­lön falat foglal el az automata­szekrény, amely az egy, vagy két márka bedobása után a ki­választott csokoládé, cukorka, vagy körömlakk, fogkrém, bo­rotvapenge, stb. ablaka mel­letti gomb megnyomásával azonnal kivehető. Érdekesen oldják meg a ház­mesteri teendők egyszerűsíté­sét. A nagyobb bérházakba nem a házmester engedi be a látogatót, hanem az a lakó, akihez megy. Kis tábla van minden kapu mellett, s a ház lakóinak megjelölésével kis gombok, a megfelelő gomb be­nyomásával telefonösszekötte- i tés jön létre a csöngető és a lakó között, s ha az a häng hákban az edények, edénytar­tók nagy része is a tartós, szép színekből összeállított műanyag. Nagy helyet foglal­nak el a könyvszekrények, s talán minden nagyobb csa­ládnál van már televízió, a rá­dióról már nem is beszélve. Egyszerűek, szépek az éjjeli­lámpák. Találkoztunk mű­anyaggal az iskolabútoroknál is, itt főleg a sav-, ütés- és karcolásálló felület kialakítá­sánál használják. Az emelet­ről lifttel jövünk le, ami a nagy igénybevétel ellenére is kitűnően működik, talán azért, mert többet fordítanak az ál­landó karbantartására mint nálunk. AZ UTCAKON jóval keve­sebb az ember, mint mondjuk Budapesten a Rákóczi úton, vagy Egerben a Széchenyi ut­cában, a közlekedés azonban gyorsabb, kivéve a villamost, mert a kalauz csak akkor in­dítja el a kocsit, ha mindenki felszállt már. Feltűnően sok a női gépkocsivezető. Nőket nemcsak magánszemélyautók, de teherautók volánjánál is meg lehet találni, a férfiak az építkezéseknél, erősebb fiziku­mot igénylő munkáknál dol­goznak. A látogató, mikor megtekin­tette a lustán folyó Elbát, új­jáépült hídjait, a még romok­ban álló épületeket, az új áru­házakat, feltétlenül eljut Drezda leggyönyörűbb épüle­téhez, a Zwingerhez. Az 1830—34-ben készült építmény mágnesként vonzza látogatóit. A koronakapun nap mint nap a látogatók ezrei érkeznek az épületekkel körülbástyázott szép udvarra. A nagy gonddal parkosított udvaron négy szö­kőkút magas oszlopa, s kis ta­vai gyönyörködtetik a kiván­csi Szemeket. A patkóalakú, majd a későbbiek során egy újabb épületszárnnyal bővült Zwinger falait 840 figura dí­szíti. Készítőjében a XVIII. század egyik leghíresebb épí­tészét, Pöpplmann mestert tisztelhetjük. Nagyszerű lát­ványt nyújt a Permóza alkot­ta Nimfa-fürdő. Permóza egv kis bajor falu életét, hegyi patakjainak csobogását vará­zsolta a falak közé. A magas­ból lezuhogó víz partján két alak egymást keresztező víz­sugárral a választófejedelmek jelvényét rajzolja ki. (Folytatjuk.) Hatalmas lendülettel építik újjá a 15 éve lerombolt Drezdát. A kép betonelemeket felhasználó építkezésről készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom