Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-16 / 64. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az apci kohászok AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 64. szám Ara 50 fillér 1960. március 16., szerda Últörő tsz-ekröl Napjainkban egyre többször hallhatunk a községekben egy—másfél holdon gazdálkodó kis közösségekről. Földjüket rendszerint az állami tartalékból biztosítja a tanács, tagjai 10—14 éves gyerekek. Ezekről az úttörő tsz-ekről van most szó, amelyekben a kis gyerekek, szinte játék közben ismerkednek meg a munkával, szeretik meg a földet, s a közösséget is. A termelőszövetkezeti községekben nem egy helyen — különösen ott, ahol most léptek a közös gazdálkodás útjára, az egyik nagy gond még ma is, hogy a fiatalok tízezrével mennek a tanácsházára, munkakönyvét kérnek, mert nem akarnak a szövetkezetben dolgozni. Sokszor maguk a szülők irányítják a város felé gyermekeiket, ahelyett, hogy a föld szeretetét ápolnák bennük, s mindezt azért, mert úgy gondolják, hogy nagyobb rangot jelent segédmunkásnak lenni egy építkezésen, mint otthon a föld szakmunkásává válni. Hogy ezek a fiatalok rájöjjenek ennek helytelenségére, az nevelőmunkán múlik, azon. hogy bebizonyosodjon előttük, érdemes otthon maradni a föld mellett, mert a nagyüzemi gazdaság távlatai mások, mint a kisüzemeké, ott valóban megtalálhatja minden fiatal a képességeinek legmegfelelőbb munkát, és idővel a mező- gazdaság egy-egy ágának valóban szakmunkásává fejlődhet. Ezeknek a fiataloknak már csak utólag magyarázhatjuk meg mindezt, de nem így áll a helyzet azokkal, akik ma még az iskola padjaiban vannak. Azokban már most felébreszthetjük a nagyüzemi gazdálkodás iránti érdeklődést és ebben van nagyon nagy szerepük az úttörő szövetkezeteknek. Egy-egy ilyen iskolai termelőszövetkezet élete kicsiben a nagy termelőszövetkezetekét mintázza. Van elnökük, könyvelőjük, ahol már jobban megszervezték, ott a brigádok is megvannak. A gyerekek szinte játszva szeretik meg a földmunkát, megtanulnak tervezni, s megtanulják azt is, hogy milyen sokra képesek, ha együtt dolgoznak. Az egri III. számú iskola úttörő szövetkezetének tagjai jelentős jövedelemre tettek szert: egyenként 3—400 forintot kerestek, s így lehetővé vált saját munkájukkal teljesíteni régi vágyaikat. A herédi gyerekek, együtt hagyva a jövedelmet, televíziót vásároltak és nagy kirándulásokat tettek. De akár így oldották meg a jövedelem felhasználását, akár úgy, mindkét esetben megtanulhatták a gyerekek, csak azért tehették ezt meg, mert a közösség többre képes, mint ki-ki egyénileg. S ha ezek a gyerekek kikerülnek az iskolapadokból az életbe, már megtalálják helyüket a közös gazdaságokban. Éppen ezért arra van szükség, hogy a pedagógusok hozzáértő vezetésével, minden falusi iskola megalakítsa a maga kis ter- I melőszövetkezct~t, amely az I életre, a nagyüzemi gazda- ! Ságokkal rendelkező falu I életére készíti elő a fiatalokat. Gyermeknevelési előadások Hevesen A hevesi járási könyvtár meghívására dr. Tóth Béla, a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium tanára, gyermekpsziho- lógus, két előadást tartott Hevesen. Az első eladását „A hattól tizennégy éves gyermek lelki fejlődése címmel szombaton este tartotta kizárólag pedagógusok részére. A nevelők — sok elfoglaltságuk ellenére —, nagy létszámban jelentek meg. Az érdekes előadást hosz- szas baráti beszélgetés követte. Tóth Béla második előadását szülők részére vasárnap délután tartotta „Gyermekeink kulturális nevelése a családban” címmel. Guba Béla FEGYVER NÉLKÜLI VILÁG ! ir FÖLDES FERENC 1910—1943. ★ Suha Andor; „FÚJ, SÜVÖLT A MÁTRA SZELE...” ★ Szemes Piroska: BÜSZKESÉG Tanácskozás Egerben a tavaszi munkákról és a tsz-ek megszilárdításáról: A tavaszi munka megkezdéséről, a termelőszövetkezetek megszilárdításának soronlevő feladatairól tárgyaltak tegnap Egerben a járási pártbizottságok és tanácsok mezőgazda- sági munkáért felelős vezetői, beosztottai. Az értekezleten Tamás László elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályának vezetője tartott beszámolót az eddig elért eredményekről és a soron levő feladatokról. A vita során többen elmondották, milyen problémáik vannak a járás termelőszövetkezeteiben, milyen hathatós intézkedésekkel, fokozott politikai munkával segítették az illetékes szervek a problémák megoldását. 4 március 15-i koszorúzást ünnepségek Tegnap, március 15-én, a forradalom és szabadságharc kezdetének 112. évfordulóján, bensőséges ünnepség zajlott le Egerben és Kápolnán. Az egri Petőfi szobornál koszorút helyeztek el a városi úttörő elnökség és a városi KISZ- bizottság képviselői. Ugyancsak délelőtt tíz órakor került sor a kápolnai csata emlékművénél tartott ünnepségre is. A megyei KISZ- bizottság, a Hazafias Népfront megyei elnöksége, a megyei úttörő elnökség, valamint a KISZ, a Népfront, a tanács megyei, füzesabonyi járás és kápolnai szerveinek a képviselői, a Dohánybeváltó, a földművesszövetkezet, s a kápolnai Űj Élet Tsz vezetői gyűltek össze az ünnepélyen megjelent érdeklődőkön kívül, hogy megemlékezzenek a szabadságharc hőseiről. Ünnepi beszédet Kovács Ernő általános iskolai tanár mondott, s az általános iskola növendékei kis műsort adtak, majd megkoszorúzták az emlékművet. Pontos legyen az adagolás, ügyelni kell a technológiai utasításokra és minden munkafolyamatra, mert sok százezer forint értékű külföldi anyagot bíztak ránk. Nem könnyű, de nagyon szép szakma a kohászoké — mondja Toldi István, az apci Fémtermia Vállalat dolgozója, (A képes riport folytatása az 5. oldalon.) (Márkusz László felvételeid aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^wwwsaawaaa^ä — A GYÖNGYÖSI MÁV Kitérögyártó ÜV-nél március 10-én 29 fő kapta meg a „Kiváló dolgozó” oklevelet és jelvényt, valamint a kitüntetéssel járó 2 heti, illetve egyheti fizetésnek megfelelő jutalmat. Az 1959. évi jó munkáért további 63 dolgozó pénzjutalmat kapott. Illést tartott a csányi Ííj Élet Tsz párt vezetősége Ülést tartott a csányi Üj Élet Termelőszövetkezet pártvezetősége. A beszámolót Sándor Károlyné, a községi tanács VB-elnöke tartotta. A beszámolóban foglalkozott termelőszövetkezeti községük politikai, kulturális és gazdasági feladataival, majd a beszámoló második részében a tavaszi munkák megkezdésével kapcsolatos feladatokat tárta fel. Az ülésen, amelyen több mint 80-an vettek részt, sok hozzászólás is hangzott el. Valamennyien elhatározták a temelőszövetkezet megszilárdítását, kisgyűléseken, tanácstagi beszámolókon foglakoznak majd a jövőben a termelőszövetkezetek problémáival. Határozatot hoztak egy törzsállatállomány beállítására, ezenkívül terveznek egy baromfitelep létrehozását is. Brigádvezetők és a termelőszövetkezeti tagok részére munkaegység számítási tanfolyamot indítanak. cÁ 100. énej izületémafi ('lievallom, ma- ^ gam is izgalommal vártam a napot, amikor megkaptam Poroszlóról a meghívót Gacsal Imre bácsi születésnapjára. Sohasem láttam még százéves embert és találkozásunk előtt méregetni kezdtem magamban az időt; mennyi is lehet „távolságban” az a kerek száz esztendő. Háromszor annyi idős, mint jó magam. 1860-ban született, nem sokkal a negyvennyolcas szabadságharc után... — Szóval próbáltam közelébb hozni a távolságot, de ez valójában csak akkor sikerült igazán, amikor megpillantottam Imre bácsit, a száz esztendős poroszlói embert. Haja, bajusza fehér, arcán a száz esztendő nyoma, de szemének tüze friss, eleven. Imre bácsiéknál egyébként olyan volt a ház a százéves születésnapon, mintha lakodalom lenne. Rokonok, unokák, dédunokák, sőt ükunokák köszöntötték nagyapát, aki azon ■ ban éppen a nagy izgalmak miatt nem a legjobban érezte magát a jeles évfordulón. — Közöttetek fogyasztom el az ünnepi ebédet, — mondta még néhány nappal előtte a gyerekeknek, de aztán mégis, mégis ágyban kellett maradnia. Kisújszállásról, Debrecenből. Miskolcról, Egerből jöttek, siettek a kedves születésnapra a nagy család tagjai, akik közül néhány- nyal már régebben találkozott nagyapa, f. add maradjak ágyban mégis, — kérte az öreg, de azért na- gyon-nagyon boldog volt, hogy az ő rég várt születésnapjára ily szépen összegyűlt a család. Beszélgettünk. Sok minden szóba került, többek között, a hosz- szú élet titka. Imre bácsi ma fáradt volt, igy a gyerekek beszéltek helyette. — Nagyapa rendszeresen cigarettázik, — meséli az egyik unoka. — Sőt a bort, pálinkát is megissza, de sohasem megy túl a határon. — Csak annyit, amennyi jólesik —, szokta mondani. — A többi már méreg. S7lalaki közbe' 'S szól: — Nagyapát a szó igazi értelmében a munka élteti. Nagyapa az örökké mozgó, tevékenykedő ember, aki sohasem ismerte a henyélést, a munkakerülést. Még három évvel ezelőtt, kilencvenhét esztendős korában kaszálni járt a rétre és senki se rakott olyan kazlat a faluban, mint ö... És igy egy-egy unoka, dédunoka szavából lassan-lassan kiformálódik Gacsal Imre bácsi élete, a 100 esztendő titka. — Még sohasem volt nála orvos, — kapcsolódik a beszélgetésbe ismét valaki és elmeséli, hogy egyszer, emlékszik arra, hogy Imre bácsinak fájt a lába. Másnap reggel a padlásra ment fel, ahonnan gyógyfüvet hozott le. Megfőzte és abba áztatta fájós lábát. Egy nap és elmúlt a hasító fájdalom és nagyapa egészségesen munkába indult. JLz ünnepi asztalC'C nál összekoccannak a poharak és a családdal együtt a falu vezetői is a százéves Imre bácsi egészségére koccintanak. Poroszló községfejlesztési tervéből Poroszló községben már az' elmúlt évek során is folyamatosan építettek járdát, újítottak fel. Ebben az évben a Sztálin és a Vöröshadsereg úton felszedik a régi járdát és új bitumenjárda építését kezdik meg. Az útvonalat az új- lőrincfalvi1 elágazásig több mint 500 méterrel meghoszszabbítják. Az építkezésekre a községfejlesztési alapból 60 000 forintot, a költségvetésből 50 000 forintot biztosítanak. Ezenkívül a község lakosai több mint tízezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. A tervek kivitelező* sét részben a községben leve vegyes ktsz tagjai végzik el. „Imperialista kémtevékenység a Magyar Népköztársaság ellen“ címmel kiállítás nyílt Egerben Nem mindennapi érdekessé- gű kiállítás nyílt Egerben, a városi tanácsháza nagytermében kedden délelőtt, a Megyei Rendőrfőkapitányság rendezésében. Ez volt első megállapítása annak a több száz főnyi érdeklődőnek, aki részt veU az Imperialista kémtevékenység a Magyar Népköztársaság ellen című összeállítás megnyitásán. S a vélemény nagyon helytálló, mert a tablók, valamint a vitrinekben kiállított anyag alapos megtekintése után olyan ismeretek birtokába jut mindenki, amelyekről eddig csak félig-meddig tisztázott elképzelései voltak. A kiállítás ugyanis módszeresen mutatja be, milyen esz- \ közökkel, milyen külső irányítás alapján dolgoztak hazánkban az imperialisták által be- I szervezett kémek, diverzán- j ha- I lentek hosszasan szemlélték a Kiállítás anyagát, s már több helyről bejelentés is érkezett a rendezőkhöz, hogy a nyitvatartási idő alatt csoportos látogatásokat szerveznek a városi tanácsháza nagytermében levő rendezvény megtekintésére. A színesen összeállított anyag valóban meg is érdemli ezt az érdeklődést, s minden bizonnyal március 24-ig — bezárása napjáig — délelőtt tíz és este hét óra között sok ezren látogatják meg nemcsak a megyeszékhely, hanem a vidék lakói közül is. A kiállítás méltatására lapunk is visszatér. (w) 1£T be. 1 Ballagok a Széchenyi utsok. Ezek tevékenységéről . „ - .. szélt megnyitó szavaiban Li- i Qán, éppen a kórházzal j bertiny Sándor őrnagy elv- í majdnem szemben levő j társ, a Megyei Rendőrfőkapi- ] KfOSZ kirakatablakához í tányság vezetője is. i érek, s ki tudja, hányadszor } A tablókon az állambizton- j veszem szemügyre a kiállt- i sági szervek által elfogott ké- ; t°tt fafaragásokat, amikor i mek fényképei alatt idézetek i eQV kéz szép lassan, sor- j olvashatók vallomásaikból, í iában kezdi leszedegetni az I 1 ál " hogy milyen módon kerültek ’ állványról a képeket. a nyugati kémszervezetek „al- * rendezés ... kalmazottai” közé, máshelyütt pedig ékes bizonyítékok szolgálnak arra, milyen nagy mérAt, * } | Bezárta „ablaküvegét” * ) Kánya Gyula amatőr fafa- r _w__„„aj ...... f ragó művész kiállítása. Nem ) té kben segítette a kémkedők \ tudom, hány — és milyen j munkáját az 1956-os ellenfor- i értékű segítő bírálatot ka- r radalom és az az időszak, J pott a mester, szóban, vagy ) amíg az emberekben letisztá- j írásban azoktól, akik látták j zódtak a zavaros napok ese- i a feltétlen tehetségre valló ( ményei. ! műveket, gondolom, akadt I A kiállításon számtalan \ hozzáértő vélemény szép j olyan technikai eszköz is lát- i számmal. ható, amely a legkülönbözőbb ! Kánya Gyula kiállítása > helyzetekben is segítette az } szép példája volt annak, } imperialista ügynökök tévé- 1 hogy városunkban mély f kenységét, adatszolgáltató j gyökerei találhatók a népi ) munkájukat életünkről, ipari ( eredetű művészetnek. } létesítményeinkről, a honvéd- 1 És ez nagyon jó dolog. r ségi objektumokról. A megnyitó után a megje(tuza)