Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-16 / 64. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az apci kohászok AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 64. szám Ara 50 fillér 1960. március 16., szerda Últörő tsz-ekröl Napjainkban egyre több­ször hallhatunk a községek­ben egy—másfél holdon gazdálkodó kis közösségek­ről. Földjüket rendszerint az állami tartalékból bizto­sítja a tanács, tagjai 10—14 éves gyerekek. Ezekről az úttörő tsz-ekről van most szó, amelyekben a kis gye­rekek, szinte játék közben ismerkednek meg a mun­kával, szeretik meg a föl­det, s a közösséget is. A termelőszövetkezeti községekben nem egy he­lyen — különösen ott, ahol most léptek a közös gazdál­kodás útjára, az egyik nagy gond még ma is, hogy a fiatalok tízezrével mennek a tanácsházára, munka­könyvét kérnek, mert nem akarnak a szövetkezetben dolgozni. Sokszor maguk a szülők irányítják a város felé gyermekeiket, ahelyett, hogy a föld szeretetét ápol­nák bennük, s mindezt azért, mert úgy gondolják, hogy nagyobb rangot jelent segédmunkásnak lenni egy építkezésen, mint otthon a föld szakmunkásává válni. Hogy ezek a fiatalok rájöj­jenek ennek helytelenségé­re, az nevelőmunkán múlik, azon. hogy bebizonyosodjon előttük, érdemes otthon ma­radni a föld mellett, mert a nagyüzemi gazdaság táv­latai mások, mint a kisüze­meké, ott valóban megtalál­hatja minden fiatal a ké­pességeinek legmegfelelőbb munkát, és idővel a mező- gazdaság egy-egy ágának valóban szakmunkásává fejlődhet. Ezeknek a fiataloknak már csak utólag magyaráz­hatjuk meg mindezt, de nem így áll a helyzet azok­kal, akik ma még az is­kola padjaiban vannak. Azokban már most feléb­reszthetjük a nagyüzemi gazdálkodás iránti érdeklő­dést és ebben van nagyon nagy szerepük az úttörő szövetkezeteknek. Egy-egy ilyen iskolai ter­melőszövetkezet élete kicsi­ben a nagy termelőszövet­kezetekét mintázza. Van elnökük, könyvelőjük, ahol már jobban megszervezték, ott a brigádok is megvan­nak. A gyerekek szinte játszva szeretik meg a föld­munkát, megtanulnak ter­vezni, s megtanulják azt is, hogy milyen sokra képesek, ha együtt dolgoznak. Az egri III. számú iskola út­törő szövetkezetének tagjai jelentős jövedelemre tettek szert: egyenként 3—400 fo­rintot kerestek, s így lehe­tővé vált saját munkájuk­kal teljesíteni régi vágyai­kat. A herédi gyerekek, együtt hagyva a jövedelmet, televíziót vásároltak és nagy kirándulásokat tettek. De akár így oldották meg a jövedelem felhasználását, akár úgy, mindkét esetben megtanulhatták a gyerekek, csak azért tehették ezt meg, mert a közösség többre ké­pes, mint ki-ki egyénileg. S ha ezek a gyerekek ki­kerülnek az iskolapadokból az életbe, már megtalálják helyüket a közös gazdasá­gokban. Éppen ezért arra van szükség, hogy a peda­gógusok hozzáértő vezetésé­vel, minden falusi iskola megalakítsa a maga kis ter- I melőszövetkezct~t, amely az I életre, a nagyüzemi gazda- ! Ságokkal rendelkező falu I életére készíti elő a fiatalo­kat. Gyermeknevelési előadások Hevesen A hevesi járási könyvtár meghívására dr. Tóth Béla, a Fővárosi Pedagógiai Szeminá­rium tanára, gyermekpsziho- lógus, két előadást tartott He­vesen. Az első eladását „A hattól tizennégy éves gyermek lelki fejlődése címmel szombaton este tartotta kizárólag pedagó­gusok részére. A nevelők — sok elfoglaltságuk ellenére —, nagy létszámban jelentek meg. Az érdekes előadást hosz- szas baráti beszélgetés követ­te. Tóth Béla második előadását szülők részére vasárnap dél­után tartotta „Gyermekeink kulturális nevelése a család­ban” címmel. Guba Béla FEGYVER NÉLKÜLI VILÁG ! ir FÖLDES FERENC 1910—1943. ★ Suha Andor; „FÚJ, SÜVÖLT A MÁTRA SZELE...” ★ Szemes Piroska: BÜSZKESÉG Tanácskozás Egerben a tavaszi munkákról és a tsz-ek megszilárdításáról: A tavaszi munka megkezdé­séről, a termelőszövetkezetek megszilárdításának soronlevő feladatairól tárgyaltak tegnap Egerben a járási pártbizottsá­gok és tanácsok mezőgazda- sági munkáért felelős vezetői, beosztottai. Az értekezleten Tamás László elvtárs, a me­gyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályának vezetője tar­tott beszámolót az eddig elért eredményekről és a soron levő feladatokról. A vita során többen elmondották, milyen problémáik vannak a járás termelőszövetkezeteiben, mi­lyen hathatós intézkedésekkel, fokozott politikai munkával segítették az illetékes szervek a problémák megoldását. 4 március 15-i koszorúzást ünnepségek Tegnap, március 15-én, a forradalom és szabadságharc kezdetének 112. évfordulóján, bensőséges ünnepség zajlott le Egerben és Kápolnán. Az egri Petőfi szobornál koszorút he­lyeztek el a városi úttörő el­nökség és a városi KISZ- bizottság képviselői. Ugyancsak délelőtt tíz óra­kor került sor a kápolnai csa­ta emlékművénél tartott ün­nepségre is. A megyei KISZ- bizottság, a Hazafias Népfront megyei elnöksége, a megyei úttörő elnökség, valamint a KISZ, a Népfront, a tanács megyei, füzesabonyi járás és kápolnai szerveinek a képvi­selői, a Dohánybeváltó, a föld­művesszövetkezet, s a kápolnai Űj Élet Tsz vezetői gyűltek össze az ünnepélyen megjelent érdeklődőkön kívül, hogy megemlékezzenek a szabad­ságharc hőseiről. Ünnepi beszédet Kovács Ernő általános iskolai tanár mondott, s az általános iskola növendékei kis műsort adtak, majd megkoszorúzták az em­lékművet. Pontos legyen az adagolás, ügyelni kell a technológiai utasításokra és minden mun­kafolyamatra, mert sok százezer forint értékű külföldi anyagot bíztak ránk. Nem könnyű, de nagyon szép szakma a kohászoké — mondja Toldi István, az apci Fémtermia Vállalat dolgozója, (A képes riport folytatása az 5. oldalon.) (Márkusz László felvételeid aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^wwwsaawaaa^ä — A GYÖNGYÖSI MÁV Kitérögyártó ÜV-nél március 10-én 29 fő kapta meg a „Ki­váló dolgozó” oklevelet és jelvényt, valamint a kitünte­téssel járó 2 heti, illetve egy­heti fizetésnek megfelelő ju­talmat. Az 1959. évi jó mun­káért további 63 dolgozó pénzjutalmat kapott. Illést tartott a csányi Ííj Élet Tsz párt vezetősége Ülést tartott a csányi Üj Élet Termelőszövetkezet párt­vezetősége. A beszámolót Sán­dor Károlyné, a községi ta­nács VB-elnöke tartotta. A beszámolóban foglalkozott termelőszövetkezeti községük politikai, kulturális és gazda­sági feladataival, majd a be­számoló második részében a tavaszi munkák megkezdésé­vel kapcsolatos feladatokat tárta fel. Az ülésen, amelyen több mint 80-an vettek részt, sok hozzászólás is hangzott el. Valamennyien elhatározták a temelőszövetkezet megszilár­dítását, kisgyűléseken, tanács­tagi beszámolókon foglakoz­nak majd a jövőben a terme­lőszövetkezetek problémáival. Határozatot hoztak egy törzs­állatállomány beállítására, ezenkívül terveznek egy ba­romfitelep létrehozását is. Brigádvezetők és a termelő­szövetkezeti tagok részére munkaegység számítási tanfo­lyamot indítanak. cÁ 100. énej izületémafi ('lievallom, ma- ^ gam is izga­lommal vártam a na­pot, amikor megkap­tam Poroszlóról a meghívót Gacsal Im­re bácsi születésnap­jára. Sohasem lát­tam még százéves embert és találkozá­sunk előtt méregetni kezdtem magamban az időt; mennyi is lehet „távolságban” az a kerek száz esz­tendő. Háromszor annyi idős, mint jó magam. 1860-ban született, nem sokkal a negy­vennyolcas szabad­ságharc után... — Szóval próbáltam közelébb hozni a tá­volságot, de ez való­jában csak akkor si­került igazán, amikor megpillantottam Im­re bácsit, a száz esz­tendős poroszlói em­bert. Haja, bajusza fe­hér, arcán a száz esz­tendő nyoma, de sze­mének tüze friss, eleven. Imre bácsiéknál egyébként olyan volt a ház a százéves szü­letésnapon, mintha lakodalom lenne. Ro­konok, unokák, déd­unokák, sőt ük­unokák köszöntötték nagyapát, aki azon ■ ban éppen a nagy iz­galmak miatt nem a legjobban érezte ma­gát a jeles évfordu­lón. — Közöttetek fo­gyasztom el az ünne­pi ebédet, — mondta még néhány nappal előtte a gyerekek­nek, de aztán mégis, mégis ágyban kellett maradnia. Kisújszál­lásról, Debrecenből. Miskolcról, Egerből jöttek, siettek a ked­ves születésnapra a nagy család tagjai, akik közül néhány- nyal már régebben találkozott nagyapa, f. add marad­jak ágyban mégis, — kérte az öreg, de azért na- gyon-nagyon boldog volt, hogy az ő rég várt születésnapjára ily szépen összegyűlt a család. Beszélgettünk. Sok minden szóba került, többek között, a hosz- szú élet titka. Imre bácsi ma fáradt volt, igy a gyerekek be­széltek helyette. — Nagyapa rend­szeresen cigarettázik, — meséli az egyik unoka. — Sőt a bort, pálinkát is megissza, de sohasem megy túl a határon. — Csak annyit, amennyi jólesik —, szokta mondani. — A többi már méreg. S7lalaki közbe­' 'S szól: — Nagyapát a szó igazi értelmében a munka élteti. Nagy­apa az örökké moz­gó, tevékenykedő em­ber, aki sohasem is­merte a henyélést, a munkakerülést. Még három évvel ezelőtt, kilencvenhét eszten­dős korában kaszálni járt a rétre és senki se rakott olyan kaz­lat a faluban, mint ö... És igy egy-egy uno­ka, dédunoka szavá­ból lassan-lassan ki­formálódik Gacsal Imre bácsi élete, a 100 esztendő titka. — Még sohasem volt nála orvos, — kapcsolódik a beszél­getésbe ismét valaki és elmeséli, hogy egy­szer, emlékszik arra, hogy Imre bácsinak fájt a lába. Másnap reggel a padlásra ment fel, ahonnan gyógyfüvet hozott le. Megfőzte és abba áz­tatta fájós lábát. Egy nap és elmúlt a hasí­tó fájdalom és nagy­apa egészségesen munkába indult. JLz ünnepi asztal­C'C nál összekoc­cannak a poharak és a családdal együtt a falu vezetői is a száz­éves Imre bácsi egészségére koccinta­nak. Poroszló községfejlesztési tervéből Poroszló községben már az' elmúlt évek során is folyama­tosan építettek járdát, újítot­tak fel. Ebben az évben a Sztálin és a Vöröshadsereg úton felszedik a régi járdát és új bitumenjárda építését kez­dik meg. Az útvonalat az új- lőrincfalvi1 elágazásig több mint 500 méterrel meghosz­szabbítják. Az építkezésekre a községfejlesztési alapból 60 000 forintot, a költségvetésből 50 000 forintot biztosítanak. Ezenkívül a község lakosai több mint tízezer forint érté­kű társadalmi munkát aján­lottak fel. A tervek kivitelező* sét részben a községben leve vegyes ktsz tagjai végzik el. „Imperialista kémtevékenység a Magyar Népköztársaság ellen“ címmel kiállítás nyílt Egerben Nem mindennapi érdekessé- gű kiállítás nyílt Egerben, a városi tanácsháza nagytermé­ben kedden délelőtt, a Megyei Rendőrfőkapitányság rende­zésében. Ez volt első megálla­pítása annak a több száz főnyi érdeklődőnek, aki részt veU az Imperialista kémtevékeny­ség a Magyar Népköztársaság ellen című összeállítás meg­nyitásán. S a vélemény nagyon helyt­álló, mert a tablók, valamint a vitrinekben kiállított anyag alapos megtekintése után olyan ismeretek birtokába jut mindenki, amelyekről eddig csak félig-meddig tisztázott el­képzelései voltak. A kiállítás ugyanis módsze­resen mutatja be, milyen esz- \ közökkel, milyen külső irányí­tás alapján dolgoztak hazánk­ban az imperialisták által be- I szervezett kémek, diverzán- j ha- I lentek hosszasan szemlélték a Kiállítás anyagát, s már több helyről bejelentés is érkezett a rendezőkhöz, hogy a nyitva­tartási idő alatt csoportos lá­togatásokat szerveznek a vá­rosi tanácsháza nagytermében levő rendezvény megtekinté­sére. A színesen összeállított anyag valóban meg is érdemli ezt az érdeklődést, s minden bizonnyal március 24-ig — be­zárása napjáig — délelőtt tíz és este hét óra között sok ez­ren látogatják meg nemcsak a megyeszékhely, hanem a vidék lakói közül is. A kiállítás mél­tatására lapunk is visszatér. (w) 1£T be. 1 Ballagok a Széchenyi ut­sok. Ezek tevékenységéről . „ - .. szélt megnyitó szavaiban Li- i Qán, éppen a kórházzal j bertiny Sándor őrnagy elv- í majdnem szemben levő j társ, a Megyei Rendőrfőkapi- ] KfOSZ kirakatablakához í tányság vezetője is. i érek, s ki tudja, hányadszor } A tablókon az állambizton- j veszem szemügyre a kiállt- i sági szervek által elfogott ké- ; t°tt fafaragásokat, amikor i mek fényképei alatt idézetek i eQV kéz szép lassan, sor- j olvashatók vallomásaikból, í iában kezdi leszedegetni az I 1 ál " hogy milyen módon kerültek ’ állványról a képeket. a nyugati kémszervezetek „al- * rendezés ... kalmazottai” közé, máshelyütt pedig ékes bizonyítékok szol­gálnak arra, milyen nagy mér­At­, * } | Bezárta „ablaküvegét” * ) Kánya Gyula amatőr fafa- r _w__„„aj ...... f ragó művész kiállítása. Nem ) té kben segítette a kémkedők \ tudom, hány — és milyen j munkáját az 1956-os ellenfor- i értékű segítő bírálatot ka- r radalom és az az időszak, J pott a mester, szóban, vagy ) amíg az emberekben letisztá- j írásban azoktól, akik látták j zódtak a zavaros napok ese- i a feltétlen tehetségre valló ( ményei. ! műveket, gondolom, akadt I A kiállításon számtalan \ hozzáértő vélemény szép j olyan technikai eszköz is lát- i számmal. ható, amely a legkülönbözőbb ! Kánya Gyula kiállítása > helyzetekben is segítette az } szép példája volt annak, } imperialista ügynökök tévé- 1 hogy városunkban mély f kenységét, adatszolgáltató j gyökerei találhatók a népi ) munkájukat életünkről, ipari ( eredetű művészetnek. } létesítményeinkről, a honvéd- 1 És ez nagyon jó dolog. r ségi objektumokról. A megnyitó után a megje­(tuza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom