Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-30 / 76. szám
4 NÉPÚJSÁG 1960. március 30., szerda iiflüslf Elei tablettában A japán kyotói egyetem Éljünk nevű egyesületet alapított, s ez az egyesület tablettákat hoz forgalomba — öngyilkosság ellen. A hihetetlen nagyarányú öngyilkossági láz ellen forgalomba hozott tablettákat, bízvást, más pirulák is nyomon követhetnék: békepirula, álláspirula, szabadságpirula, boldogságpirula, hogy csak néhányat hozzunk fel példának. Mert a pirulák, tabletták mindent megoldanak, mindent lehetővé tesznek. Ha már egyszer pirulák nélkül nem megy a dolog. Talán a császár és a kapitalizmus nélkül sikerülne. De ehhez nincs és nem is lehet tabletta, még a kyotói egyetemen sem. (-ó) — CSÁNYBAN, a községi pártszervezet legutóbbi taggyűlésén a helyi KlSZ-szer- vezet munkáját tárgyalta. Ezzel egy időben tartották meg a kiszisták a jelvénykiosztó taggyűlésüket is. — EBBEN AZ ESZTENDŐBEN jól felkészült a kereskedelem a tavaszra. Az üzletekben már megjelentek a tavaszi férfi és női cipők, s mind nagyobb a választék belőlük. Az egri Állami Áruházban már férfi szandálokból is bőséges választék áll rendelkezésre, de még újabb szállítmányok érkezését várják. — RENDBEHOZZÁK a tanácsi székházakat az egri járás községeiben. A közeljövőben kilenc községben végeznek csaknem 400 ezer forint értékű munkát. — MINDEN FIATAL tanulni akar Tarnaszentmiklóson. A tizennyolc most végző általános iskolás közül tízen jelentkeztek különböző technikumokba, gimnáziumokba, de a többiek is gépíró, vagy más szakiskolát akarnak végezni, s utána képzettségüknek megfelelően községükben folytatni a munkát. — AZ EGRI járás Hazafias Népfront-bizottsága a napokban tartotta ülését, amelyen megvitatta és jóváhagyta a népfront-bizottságok üjjáválasztásáról szóló munkatervet. — KORSZERŰSÍTIK, végig aszfaltburkolattal látják el. szélesítik az egri Csíky Sándor utcát ebben az évben. Ugyancsak ebben az évben rendezik a megyeszékhelyen a Tele- kesy utcát, az Árpád utcát, a Bocsi Béla utcát, Szépasszony- völgy utcát, Vörös tüzér utcát és a Trinitárius utcát is. —- A TERMELŐSZÖVETKEZETI táblák végleges kialakítása, az úgynevezett birtokbaadás, a napokban fejeződött be Egerszólát, Egersza- lók, Verpelét, Demjén, Fel debrő és Aldebrő községekben. SZERKESZTŐSÉGI KÖZLEMÉNY Lapunk március 23-i számában a „Mi történt Egerben?” című humoreszkünkben szereplő „Dobó István várigazgató” ilyen formában kitalált személy, akinek története sem közvetve, sem közvetlenül egyetlen konkrét személyre és eseményre nem vonatkozik, Pásztor István, Heves: A nyugdíjával kapcsolatban kérjük. küldje el szerkesztőségünknek az összes birtokában levő igazolásokat, amelyek a megszakítás nélküli, ledolgozott 10 évet igazolják. Ennek hiányában nem tudunk eljárni a nyugdíja ügyében. K. Istvánná, Felnémet: Kérjük, írja meg teljes nevét és pontos címét. A levelében foglaltakkal egyetértünk és az ügyben eljárunk. Seibelkó György, Eger Levelét, amelyben a busz-kalauz eljárásáról irt, megkaptuk, s azt lapunk „Levelezőink írják” című rovatában felhasználjuk. Kérjük, máskor is írja meg észrevételeit, tapasztalatait. mnsoru Egerben délután fél 4 órakor: A csodálatos vargáné Emlékezés Kriza Jánosra HALÁLA UTÁN 85 évvel neve a nagyközönség számára már alig ismert. Akadnak még olyanok, akik iskolai tanulmányaikból visszamaradt emlékként felidézik Kriza János neve hallatára a Vadrózsák című gyűjteményt. Azonban ezeknek száma is csekély. Ma már talán értékelni sem tudjuk any- nyira munkásságát, mint azt megérdemelné. Hisz számunkra már természetes, hogy a néprajzkutatók, a népi hagyományok gyűjtői százával dolgoznak az országban, az Akadémia hathatós támogatásával mentik a még menthetőt. Kriza János 1811. június 24- én született az erdélyi Nagy- ajtán, egyszerű, unitárius lel- készj családból. Iskoláit falujában, majd Torockón és Szé- kelykeresztúron végezte. 1829- től teológiát végez Kolozsvárt, később itt dolgozik jogtanítóként. Remény című főiskolai kiadványban jelennek meg első versei. Ezek azt is elárulják róla, hogy már diákkorában foglalkoztatta a folklór, a népköltészet. Kolozsvárról tanulmányai folytatására Berlinbe megy. Berlin számára azért is jelentős. mert talán itt kapja meg a döntő lökést ahhoz, hogy a népköltészet értékeinek gyűjtését tudományosan kezdje meg. Az tény, hogy behatóan itt foglalkozik először a népi kultúra értékének gyűjtése módszereivel, mely számára igen jelentős volt. Berlinből Kolozsvárra kerül vissza, ahol unitárius lelkész, majd püspök, de emellett tankönyveket, alkalmi beszédeket ír, magánórákat ad. hogy csökkentse anyagi gondjait, több lapnak küldi írásait. Különösen jelentős számunkra a Vasárnapi Újságban kifejtett publicisztikai tevékenysége. Ugyanis az itt közölt, általa gyűjtött népdalokkal, közmondásokkal, stb. az is célja volt, hogy minél több támogatót szerezzen a nagy ügynek: a népi kultúra értékei megmentésének. Alig harminc éves, amikor verseiért és műfordításaiért a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába emeli. Munkásságának lényege azonban nem itt keresendő. Sokkal inkább kutató, gyűjtő tevékenységében. „SZÉKELYFÖLDÖN járásom alatt jöttem véletlenül azon észleletre, mily sok ily kincs hever, senkitől sem figyelve meg, a nép alsó rétegeiben: s attól fogva ez egyet számtalan foglalatosságaim közepeit sem vesztettem el szemeim elől, magam is gyűjtögettem mind a Székelyföldön jártamkor, mind pedig Kolozsvárt lakó, sok székely férfi és asszony embereknél, majd a forradalom után következett években levelezésbe bocsájtkoztam sok papi és világi rendű barátaimmal, s azoknak segédével (segítségével) nagy tárházat gyűjtöttem össze a .székely- ségeknek’. E gyűjtést sok minden ágára kiterjesztettem a népéletnek, 1861-ben jött inkább eszembe a Tájszók és szólásmódok’ gyűjtése is. Las- sankint tisztult bennem a gondolat, úgy adni ki a népkölteményeket s szólásmódokat, oly hanglejtéssel éppen, mint a nép kiejti, a virágot egész hímével, illatával mutatni be a közönségnek, a plántát úgyszólva azon módúlag, mint a természet anyakeblén felvirult, állítni elé,” (Részlet önéletle- írásából.) A hosszas gyűjtőmunka eredménye 1863-ban született meg, amikor megjelent a Vadrózsák című gyűjtemény I. kötete. A megjelenést számos akadály nehezítette, de a kitartó munkát végül is siker koronázta. Mit is tartalmaz a gyűjtemény? Az előszó gyűjtésre, kutatásra buzdít: „E nyelvünk s irodalmunkra nézve megbecsülhetetlen kincsek, mondani termésaranyak, veszőfélben vannak. Egy-egy versszakot egyik-másik népdalból még hallani olykor, de az egészet a századik éneklő ha tudja s nem kevés töredék van, hogy egészen már senki sem tudja. Nagy ideje hát, hogy minden nyelv- és irodalombarát ennek a nép szívén termett kincsnek fölkeresése s öntudatos megőrzésében annál inkább buzgól- kodjék, minél ritkábban lesznek a nép soraiban, akik azt ösztönszerűleg tovább őrizni s ápolni képesek, hogy így a ke vésből is, mi még menthető, gyarapodást nyerve nemzeti művelődésünk, annál sajá- tabb, nemzetibb erőben s színben haladhasson előre.” A Vadrózsák lapjain találkozunk Kádár Kata és Gyulai Márton történetével, Budai Ilona, Júlia szép leány, Bodrogi Ferencné című ismert balladákkal, az egyik legszebb székely népballadával, Kőmíves Kelemennével. NÉPDALAI is ismertek még. Megtaláljuk köztük az ÉdesSzovjet vendégek a József Attila Leánykollégiumban Kollégiummá válásunk első napján, vasárnap, szovjet vendégek látogattak el hozzánk, az ural—szverdlovszki körzetből. Munkások, értelmiségiek, akik gyönyörű ásványgyűjteményt és egy Gorkij-dombor- művet ajándékoztak kollégiumunknak. Ez a látogatás nagy örömet jelentett számunkra. Igyekeztünk hangulatossá tenni a találkozót, ami — úgy véljük — sikerült is; A rövid műsort meghitt hangú, baráti beszélgetés követte. A magyar lányok a kapott levelezőlapokért és jelvényekért cserébe, szívesen tanították a magyar csárdásra a kedves vendége-' két. Később együtt énekeltük az orosz és magyar népdalokat. Búcsúzóul a vendégek! sok címet adtak a lányoknak, hogy levelezés útján is fenntartsuk a kapcsolatot és ezzel] is erősítsük a szovjet—magyar' barátságot. Belényesi Éva, a József A. Leánykollégium tagja' anyám rózsafája, Végigmentem az ormódi temetőn ... kezdetűeket. A kötet másik részében szebbnél szebb népmeséket közöl a gyűjtő, végül függelékként egy értekezést találunk „Néhány szó a székely nyelvjárásokról” címmel. A Vadrózsák megjelenése növelte Kriza értékelőit, de ellenségeinek táborát is. Elismerésképpen az Akadémia Sár- muel-dijjal tüntette ki és tagjává fogadta a Kisfaludy Társaság. Ugyanakkor irodalmi per indul meg ellene, alig egy évvel a Vadrózsák megjelenése után. A pernek lényegét Gro- zescu Julián vádja adja. miszerint a székely népballadák tulajdonképpen román eredetű népköltészeti alkotások hamisításai. Grozescu Julián főérve az volt, hogy nem is lehet a szé- kelységtől annyi balladát ösz- szegyűjteni, mert a székely ballada-kincs csekély. Ezt Kriza azzal cáfolja meg, hogy egy sor újonnan gyűjtött székely népbaltadát tesz közzé. Jóllehet közös forrásból merítette a magyar és román népköltészet, balladaköltészet a tárgyát, de semmit sem von le ez a tény azok értékéből. Erre mutat rá F. Szabó Sámuel is. aki a Vadrózsák-at védelmezve. a következőket írja többek között: „A magyar irodalom a világ legelső irodalma lenne, ha az idegen epikai költeményeket oly nyélven és szerkezettel tudná átültetni, miként ezt a székely balladákban az állítólagos forrásokkal szemben találjuk; az ilyen átültetés nemhogy kisebbségünkre válnék, sőt a legnagyobb dicséret akár egyesek. akár a magyar nemzetre nézve”. A .,Vadrózsa-per’‘ végül is Kriza győzelmével ért véget. Felkeltve az.- érdclUjkiést.r,megnövelte Krifataborat, a ‘népköltészet gyűjtői számára új híveket toborzott. Kriza János fellelkesülten folytatta gyűjtő munkáját, elkészítette kiadásra a Vadrózsák II. kötetét, de 1875. március 26-án váratlanul meghalt. így gyűjteménye Gyulai Pál gondozásában jelent meg. Jellemző a Vadrózsák olvasottságára, hogy új, meg új kiadást ért meg. Sok-sok lelkes hívet toborzott a népköltészet értékeinek gyűjtésére. AMIKOR KRIZA János halálának 85. évfordulóján megemlékezünk a nagy néprajzi kutatóról, hálával vagyunk teli. Köszönjük a sok szép népdalt, verset, népmesét, amit megmentett, megőrzött számunkra. Nagy Andor «liailllllllllllllllllllllllllllll iiiiiaiiaiiiuiiiiiiMiiiii Tizenöl évesek Meghatóan kedves kis ünnepség keretében üdvözölte az Egri Dohánygyár KlSZ-szer- vezete az Alpári Gyula Köz- gazdasági Technikum I. a. osztályos növendékeit, akiknek politechnikai képzése ebben az üzemben folyik. A 15 éves fiatalok, akiknek születése egybeesik hazánk szabadságának megszületésével, boldogan veszik ki részüket a termelő munkából. A felszabadulás 15. évének felejthetetlen dátuma és a tizenöt éves fiatalok születésnapja így kapcsolódott össze e kedves ünnepség során. Elsőnek az Egri Dohánygyár párttitkára, Ráduly Lajos üdvözölte a fiatalokat és arról beszélt, hogy milyen keserves volt a fiatalok sorsa a felsza-é badulás előtt, majd beszédé-j ben hangoztatta, hogy ma már- bizalommal tekinthetnek a jö-= vőbe. | Ezután Kiss Ferenc KISZ-; titkár ibolyával áttűzött em-i léklapot adott át az ünnepel-; teknek. Az Egri Dohánygyár| részéről részt vettek még az? ünnepségen Somos János gyár-í tásvezető, Fialkovics Istváné, személyzeti vezető és több; más dolgozó is. Az ünnepség? végén Pál Katalin I. a. osztá-’ lyos tanuló mondott forró kö-é szünetet társai és iskolája ne-; vében. Az üzem így válik a. jövendő munkásosztály ember-; nevelő iskolájává. | Bodnár Erzsébet, I. a. oszt. tanuló, osztálytitkár." Mozik műsorát EGRI VÖRÖS CSILLAG Nyomorultak (I.—II. rész) EGRI BRÖDY Cimborák hegyen-völgyön GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Családi ékszerek GYÖNGYÖSI PUSKIN Aranyszimfónia (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH Kálvária HEVES Trapéz (szélesvásznú) FÜZESABONY Fiú, vagy lány PETERVASARA Játék a szerelemmel /'jidÉkeJi, Libagázolás és a régebbi Munkáesy-díj A választási csaták mindig nagy erőkifejtést, ötletet, gondot követeltek a pártok embereitől. Az egyik koalíciós párt N. járási vezetői minden hájjal megkent emberek voltak. A választási cselszövés csínját- bínját még Horthy idejében tanulták, s amíg a mi frontunkon jelszavak kiadásán, gyűlések előkészítésén fáradoztak, addig ők... ★ I Igen, egy szerdai napon kifutott a kis dzsip autó, oldalán a mi pártunk jelvénye és az MKP felirat — frissen festve. A sofőrön kívül két férfi ült benne és fapofával cigarettáztak. Az út, amit megtettek, nem volt hosszú. A hegy lábánál elterülő kis falu mindössze 8—10 km-re feküdt a várostól. A községben nagyobbrészt kőművesek laktak, erősen kommunista szimpatizánsok, nem egy közülük maga is párttag. Délután 4 óra lehetett, amikor az autó a faluba ért. Szép csendben hajtott a vezető a főutcán, csak mikor meglátták a nagy csapat libát, taposott parancsszóra a pedálra és teljes gázzal az állatok közé hajtott. Fájdalmas, ijedt gágogás, tolifelhő, fékcsikorgás, sebesült, döglött libák szerteszét a I960. MÁRCIUS SO., SZERDA Névnap: IZIDOR A Nap kél: 5 óra 28 perckor, nyugszik 18 óra 10 perckor. ötven évvel ezelőtt, 1910-ben halt meg SZÉKELY BERTALAN festő, történeti festészetünk legnagyobb mestere Do- bozy és hevese. Egri nők. Zrínyi kirohanása). Kitűnő portrékat, allegorikus műveket festett, később a nagyszabású freskók egész sorozatát alkotta. (Képzőművészeti Főiskola, az Opera freskóit). Székely Bertalan 1835-ben született. Harminc évvel ezelőtt. 1930. március, végén a munkanélküli kubikosok nagyarányú tüntetést rendeztek Szentesen. Csongrá- don, Dorozsmán, Mindszenten és Szegvárott. SZÉKELY BERTALAN Hatvan évvel ezelőtt. 1900-ban /.ületett nyíri wolkf.r, szo- ■ialista cseh író. a cseh prole- árköltészet úttörőié és teoretikusa. Wolker 1924-ben halt meg. cd.dmauer—tiáliuii Adenauer keresett fel a szerkesztőségben: — Ne csodálkozzanak, meine Herren, hogy utamat félbeszakítva kénytelen voltam felkeresni önöket — mondta és egy kis csomagot tett maga mellé a szék lábaihoz. — Egy kis atombomba, semmiség — legyintett rámutatva. — Nem szeretek üres kézzel utazni, valamivel játszanom kell útközben, nem igaz? Különben, éppen ebben az ügyben jöttem, az utazás miatt. Engem önök elmondanak mindennek, uszí- Jónak meg miegymásnak ... De hát mit gondolnak, meine Herren, bennem nincs hiúság, én nem vagyok ember? Hát miért szeretném én az oroszokat, miért szeretném azt a Hruscsovot, amikor... Nos, igén, amikor ő elutazik Franciaországba, s majd megbolondulnak az újságírók, az emberek az út miatt, különkiadások, nagygyűlések, televízió, rádió mit tudom én még micsoda... És én? Hát velem ki törődik ... öreg ember létemre, ezzel az egyetlen kis csomaggal a hónom alatt elutaztam kérem, Amerikába, onnan Tokióba, hogy csak ezt a két pontot említsem, s alig esik szó rólam ... Már megbocsásson, azt én nem is hozom fel érvül, hogy idősebb vagyok, mint Hruscsov, de legalább azt ismernék el, hogy most lényegesen nagyobb utat teszek meg — zsebkendőt húzott elő a zsebéből és szipogni kezdett. — Mert ilyen kegyetlen a világ, mert ki törődik egy ilyen magamfajta öreg emberrel. Tokióba is rám kiabálnak, olyan csúnyákat mondanak, hogy direkt jó, hogy nem tanultam japánul ... De angolul tudok! És én ezt még mind elviselném, tudok én áldozatot is hozni, ha magamról van szó, de hogy alig írnak rólam, hogy velem nem törődnek, hogy belőlem nem csinálnak szenzációt, meg mindig erről a kis csomagról írnak, hát ez abszurdum .,. Elgondolkodott egy pillanatig, álla hegyét vakar- galva és aztán körülpillantva a szobában, nem hallja-e, nem látja-é valaki, odasuttogta: — Nincs egy mai újságja? — Van, de nem írtunk magáról, Herr Konrád Adenauer .,, — Nem az érdekel... Mit írtak Hruscsovról. (egri) luiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiaiiiiiaiiiiiiMaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiu» lői'lök, iQüZiáipők falu közepén, a főúton. A sok asszony mind kiszalad, s ott si- kong, jajong, átkozódik. A két ember kiszáll a kocsiból, s az egyik sztenori hangon odakiált a veszedelmesen közeledő asz- szonynépnek: — Szabadság, elvtársnők! A kommunista párt titkárát keressük. — Menjetek a pokolba, ti átkozottak, ti ördögfajzatok! Hogy az a magasságos atyaúristen ... — S mondták az asszonyok a magukét, sírva, kifulladva. De azok nem várták meg őket, beugrottak a kocsiba, s pillanatokon belül elhajtottak. Bent a kocsiban fuldokolva a röhögéstől, egymást túllicitálva, egymás szavába vágva mesélik, hogy bizony, ebben a községben nemigen számíthatnak a kommunisták augusztusban győzelemre. A sofőr is közbeszól és megjegyzi, hogy azonnal le kell benzinnel mosni a kocsiról a jelvényt és holnap ebbe a faluba ki kell hozni az ő pártjuk plakátjait. — A vasárnapi nagygyűlésen jó lesz a hangulat a számunkra — röhögnek mind a hárman. — Ezek az asszonyok kővel fogják megdobálni a kommunista szónokot. ★ Azon az éjszakán még folytatódott a kommunisták elleni offenzíva. A város templomainak oldalán reggelre ott virítottak a hatalmas, ötágú csillagok, amelyeket nyilvánvalóan provokatív céllal és szándékkal festettek oda a üba- gázoló pártiak. Másnap éjszaka 50 R-gárdis- ta állt lesbe a templomok környékén. Reggelre közel 20 „festőművészt zavartak meg alkotás közben. S miután akkor még nem volt Munkácsy-díj, a „művészeket” különböző munkásöklök részesítették megfelelő díjazásban. Némelyiket úgy eltángálták, hogy egy életre megutálták a festőművészelet, s még ma sem szívesen mennek a képzőművészeti tárlatokra. Hogyisne, hiszen a jutalom kiosztása után le kellett takarítaniuk a templom faláról mázolmányaikat, s ezt a munkát nappal, az összegyűlt száj táti emberek előtt kellett elvégezniük. Ezzel az affér a lovagiasság szabályai szerint el is intéződött volna. De csak az egyik fél részéről, mert nálunk a templomvédőket még hpsszú ideig azzal gúnyolták, hogy a római pápa nyilvános pásztorlevélben fogja őket dicséretben részesíteni. Természetesen az agg szentatya ilyen meggondolatlan cselekedetre nem ragadtatta magát. Helyette a dicséretet a templommázolók pártjának képviselőjétől kaptuk meg és isten a megmondhatója, hogy mennyire nem szívesen tette ezt... Suha Andor. A következő folytatás címei. ELVESZETT A VEZÉRFON A4»
