Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-25 / 72. szám
4 NÉPÚJSÁG 1900. március 25., péot"* Hivatalból okos ... Találkoztam ma az Okos Emberrel. Bármiről szó esett, mindenről megvolt a véleménye, mindenhez fűzött kommentárt — dicsérőt és elmarasztalót —, nem is a tárgy érdekében és érdemében, hanem csak azért, mert úgy érezte, hogy hivatali magasztosságához ülik okosakat mondani és véleményt nyilvánítani. Persze, mindezt ellentmondást nem tűrő hangon és pózban. Az ilyen Okos Embernek veszélyes ellentmondani, mert halálos ellenséggé válik. Ez alkalommal az egyik témában valaki mégis az Okos Ember állításának ellenkezőjét bizonygatta — és sikerrel. Az Okos Ember mélyen fel volt háborodva. Hát ez hogy lehet? Ki az, aki ezt meri?... Amikor ő hivatalból okos ... Nem is viselte el a további vitát. Kimért léptekkel otthagyta a társaságot. Mint végül kiderült, az előtte szóló a felettes szerv valóban okos vezetője volt... (—r.) — ŰJ TARNA-hidat építenek ebben az évben Kompolt- nál. A 24 méteres nyílású vasbeton hid másfélmillió forintba kerül. — AZ EGRI járás termelő- szövetkezeteibe — a régi és új termelőszövetkezetekbe — a belépők 1523 szarvasmarhát vittek be. Ebből az állományból 410 a tehén. — KÉT NAP ALATT több mint két és félezer ember tekintette meg a Belügyminisztérium kép- és dokumentum- kiállítását az Egri Városi Tanács dísztermében, amelyben az imperialisták kémtevékenységébe nyerhet bepillantást a látogató. Ma többek között Ke- recsendről érkeznek látogatók, s már eddig is a megye számos községe, üzeme utazott be Egerbe a kiállítás megtekintésére. — A HATVANI járásban összesen 2000 métermázsa kukoricavetőmagra van szükség a tavasz folyamán. A vetőmagszükségletet a járás termelőszövetkezetei és gazdaságai már előre biztosították. — ÖT HELYEN 52 lakás, — ennyit építenek fel még ebben az esztendőben Egerben, az úgynevezett emeletráhúzások útján. Az 52 lakást még ebben az évben átadják boldog tulajdonosaiknak. — MÉG EBBEN az esztendőben megkezdik az UVA- TERV mérnökeinek tervei alapján az egri Vécsey-völgy- be vezető új út építését. Az állami költséggel épülő út előreláthatólag a Szarvas térnél kezdődik. MÁRCIUS 31-ÉN tervtárgyaló és a tavaszi munkákkal kapcsolatos közgyűlést rendez a mátraderecskei Rákóczi Termelőszövetkezet. A termelőszövetkezet tagjainak közgyűlésén részt vesznek a patronáló üzem, a Közúti Üzemi Vállalat képviselői is. Bíróság előtt Kaloesainé bűnügye A hatvani járási ügyészség vádiratot készített el és nyújtott be a járásbírósághoz Kalocsai Miklósné hatvani, Vár út 2. sz. alatti lakos ellen. A vádirat szerint Kaloesainé üzletszerűen elkövetett titkos ké- jelgés bűntettében vétkes. Mint a nyomozás kiderítette, Kalocsai Miklósné huzamosabb ideig titkos találkahelyet tartott fenn lakásán. A bűntanyát még tavaly ősszel leplezte le a rendőrség. A bírósági tárgyalás során már eddig is nagyrészt, fény derült Kaloesainé üzelmeire. Az ítélethirdetésre előreláthatóan a következő tárgyalás alkalmával: április közepén kerül sor. Szakkay Lujza, Gyöngyös: Véréit és meséit megkaptuk, önálló meséket továbbra is várunk. Kérjük, alkalomadtán keresse fel szerkesztőségünket. Daragó Gáspárné, Mátraháza: Kérjük, hogy a Mátraházán tapasztaltakat, észrevételeit írja meg szerkesztőségünknek. Leveleit szívesen vesszük. S. Szabó Márta, Eger: Leveleit várjuk, kérjük, keresse fel szerkesztőségünket; Mi újság a divat fronton? Őrjáraton a három város divat üzletei ben Persze lehetséges, hogy tévedek, de nekem az az érzésem, sehol a világon nem öltöznek olyan jól, Ízlésesen, divatosan az emberek, mint éppen nálunk Magyarországon. De csoda ez? Nem, már csak azért sem, mivel olcsón és ami fontos, készen is remek szabású, elegáns ruhákat vásárolhat az ember. A kirakatokban szép kivitelű női táskák, férfiingek és felöltők. És cipők. A világhírű magyar cipők ... És így van ez — legalábbis elvben — az egész országban. Tehát nem csupán a fővárosi áruházakban kapható minden, ami szép, jó és modern, hanem vidéken is. Pécsett, Ti- szanánán, Miskolcon, Hatvanban. Kis sétára indultunk, amolyan őrjáratra, s éppen ezt szerettük volna látni, hogy a megye három legnagyobb helységében, a három városban: Eger, Gyöngyös és Hatvan boltjaiban mit lehet kapni és mi nincs. Lépjünk be elsőnek Eger boltjaiba. A divatüzletekbe. Megyeszékhely és a legnagyobb, tehát a természetes az lenne, ha itt mindenből a legtöbbet, ha nem is a legjobbat tárolnák... És vajon így van -e? Hát nem egészen. Mert például a most divatos férfiöltönyök, a háromgombos olasz fazonú konfekcionált ruhákból alig van választék. Kapni három színt s mindegyikből csak egy árnyalatot és egyetlen minőséget. Kapni szürkét, acélkéket és csaut. Ezzel szemben a pesti boltokban ...! De nem fájdítom senkinek a szívét... Divatáruban jobb a helyzet: fehérnemű, táska, nyakkendő és minden más bőségesen kapható. Van választék. Mint ahogy a női ruhák között is. A legkényesebb ízlésű nő is megtalálja azt, amire szüksége van. Alkalmi ruhák, kosztümök és szoknyák, blúzok ezernyi változatban kínálják magukat. A ballonkabátok már nagyrészt elfogytak, s hogy mikor kapnak ismét? És kevés már a felöltő is. Ám amit kapni, az elegáns. Ezt meg kell hagyni. A következő állomás Gyöngyön és itt ért a legkellemesebb meglepetés. No, nem amikor a ktsz cipész részlegében voltam. Mert meglepetés volt az ott tapasztalt is, gondolok az árakra, de cseppet sem kellemes ... A nagyáruház árukészlete igazán becsületére válna — Egernek is. A gyermeköltönyök közül a jó minőségűből csak keveset kaptak és ugyancsak kevés az olasz fazonú férfiöltöny. A férfiruhákból egyébként megfelelő választék áll rendelkezésre. A női kosztümök között hiányzik a hétnyolcados, pedig sokan érdeklődnek utána. Es egyáltalában nincsenek kis számok. Én sem és a bolt vezetői sem tudják, hogy a gyárak tervezőinek milyen elképzeléseik vannak a vidéki nők átlagmagasságát illetően. Most ez úton hozzuk tudomásukra, hogy itt is élnek alacsony nők. Gyártsanak tehát számukra is ruhákat! Divatáru itt is van. Kevés ugyan a nylon és bánion pulóver és kuli, ám kapható az olaszka és a legújabb férfipulóver is... És még valami. Külön szerződést kötöttek egy fővárosi kalapkészítő ktsz-szei. Ennek eredményeképpen Budapesttel egy időben jelennek meg az új női kalapok. És különben a gyöngyösi kereskedelem irányítói vigyáznak, hogy mindig, minden kapható legyen a boltjaikba'n, ami Pesten divat... Például a fekete harisnya. Még a fővárosban is csak a színinövendékek karcsú lábán feszült a fekete harisnya, de a gyöngyösi áruház kirakatában már látható volt... Azt hiszem, ennél jellemzőbb példát nem hozhatnék fel. És ha már a kirakatoknál tartunk, hadd említsem meg Hatvan ruházati boltjának kirakatát is. Nézegettem, aztán majd elMosik műsora: EGRI VÖRÖS CSILLAG Az elcserélt fénykép EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kezedben az élet GYÖNGYÖSI PUSKIN A megj avultban bízni kell HATVANI KOSSUTH Kálvária HEVES Az árban PÉTERVASARA Nincs előadás műsora Egerben este 7 órakor: A csodálatos vargáné és Don Ferlunplin és Belisa szerelme (Vörösmarty-bérlet) fogott a nevetés. Mert a kirakat központjában egy borzalmasan ócska, kétsoros, szürke férfiöltöny van. Rajta cetli: divatöltöny, ára 398 forint. Hogyan lehet kirakatba tenni ilyen öltönyt? És főleg, ezzel a felirattal? Ezek után már semmi jót sem vártam a boltban. Es —'' őszintén bevallom — tévedtem. Ami például Egerben kapható, az itt is. Kivéve a női ruhákat. Mert az nincs. Vagy legalábbis olyan nincs, ami használható, ízléses, elegáns lenne. A divatáru üzletben, annak ellenére, hogy szörnyen rossz a raktározási lehetőségük, szintén minden kapható. Női- és férfipulóverek, kulik, jugoszláv, cseh, osztrák táskák. Egyebek. Még fekete harisnya is... ★ Közös a forrás, ahonnan beszerzik az árukat, ám mégis szükség van bizonyos leleményességre, amolyan jó kereskedői szellemre ahhoz, hogy a boltok áruellátása megfelelő legyen. Mert elvben a vidéki boltokban is ugyanazok az áruk kaphatók, amelyek a fővárosi áruházakban. Sajnos azonban — gyakran — csak elvben. A rövid séta is ezt bizonyítja. És aki nem hiszi, ám utazzék fel Budapestre. És nézze meg a kirakatokat... (szántó) Wíaptar I960. MÁRCIUS 35., PENTES Névnap: IRÉN A Nap kél: 5 óra 85 perckor, nyugszik: 18 óra 05 perckor. 1795-ben született VÁSÁRHELYI PÁL mérnök, a magyar folyamszabályozás úttörője. Nevéhez fűződik fő folyóink feltérképezése, az Alduna szabályozása, a Széchenyi út kiépítése a Duna mentén. Élete végén elkészítette a Tisza-szabá- lyozás általános tervét. Vásárhelyi 1846-ban halt meg. 1943-beri jelent meg a legális SZABAD NÉP első száma. vásárhelyi pal 1870-ben született GAVRIL GEORGIEV bolgár forradalmár és munkásmozgalmi vezető. 1917-ben halt meg. Görögország nemzeti ünnepe: 1821-ben, ekkor kezdődött a győzelmes felkelés, amely az országot négy évszázados török uralom alól szabadította fel. 1881-ben született BARTÓK BELA, a nagy magyar zeneszerző A fiatalabb vadászoknak is illik tudni... ...hogy az egész Spanyolországban mintegy 25 ezer fácánnál több nem található, és ezért a fácánvadászatot a hatóságok meghatározatlan időre felfüggesztették. ...hogy a leggyorsabb szőrmés ragadozó a csíkos hiéna, amelynek sebessége nagy futásban eléri a 115 km/órát. ...hogy a nyúl legnagyobb sebessége 70 Icm/óra, de az agár eléri a 90 kilométeres óránkénti sebességet is. ...hogy az afrikai elefánt óránkénti nyolc kilométeres sebességgel óriási távolságot tud bejárni pihenő nélkül, de ha támadásra indul, akkor eléri az óránkénti 40 kilométeres sebességet is. ...hogy a házinyúl és a vad- nyűl keresztezést kísérlete semmi eredményt nem hozott, s ezért a további kísérletekről lemondtak. (Külföldi vadászlapok alapján közli: K. S.I Látogatás az „Egri Véradó Kör6í-ben „Anima omnis carnis in sanguine est”, minden húsunk lelke a vérben van —, mondották a régiek. Valóban, a vér élteti-táplálja szöveteinket. Különösen egyes betegségek és nagy vérveszteség után való pótlása elengedhetetlen. Ma már alig van ember, aki ne tudná, mit jelent a véradás, milyen nagy segítséget jelent a véradóink nyújtotta vérmennyiség a betegek meggyó- gyításában. ök, a legértékesebb gyógyszert, saját vérüket adják embertársaiknak, azt a gyógyszert, amely nélkül a modern gyógyászat el sem képzelhető, amelyet semmiféle vegyszerből, növényből előállítani nem lehet. Nálunk, Magyarországon. — mondja Csokros Stefánia, a Vöröskereszt megyei titkára —, a véradás társadalmi feladat és a közösség ügye! Az egri véradó állomáson — magyarázza dr. Szabó László orvos —, 1936 véradót tartunk nyilván, s ezek közül 700 aktívan veszi ki részét e nemes mozgalomból. A kórház havi 50 liter vérszükségletét e lelkes véradók biztosítják, — akiktől 3—3,5 deciliter, az egy alkalommal levett vérmennyiség. A II. számú kórházban helyet kapott véradó állomáson van az „Egri Véradó Kör”, hol ott jártunkkor is sokan várakoztak, hogy Szabó doktor vérvételi tűje alá kerüljenek: Csorba István gépmunkás, aki először adott vért, Sütő Sándor, a felnémeti Petőfi Tsz tagja 21-szer, a Széplaki-házaspár a Finomszerelvénygyárból 23-szor, Péter József, református lelkész 17-szer, Csorba Tibor bányász 27-szer, Somos Károlyné háziasszony és Nagy László földműves is 5-ször adott már vért. Berényi Gyuláné, a Vörös- kereszt városi véradófelelőse elmondja, hogy értékes kezdeményezés indult „Hazafias véradó-mozgalom” elnevezéssel. Ezek a véradók a mozgalom keretén belül — megértve az idők szavát —, nem anyagi ellenszolgáltatásért, hanem ingyen adják vérüket a rászoruló embertársaiknak. Hét lelkes egri dolgozó vetette meg ennek az értékes kezdeményezésnek az alapját, akik példamutató módra, ingyen adják vérüket, — érdemes megismerni őket: dr. Szabó László, Dobó István, Füredi Andor, Sándor Imre, özv. Szittner Imréné, Kántor Lajos, Lovász Józsefné. Amikor valakit megmentenek az életnek a véradók nyújtotta pótolhatatlan kincsesei, az egri véradóállomás vérével, gondoljon egy percre, hálás, meleg szívvel névtelen véradóinkra, akiknek áldozat- készsége tette lehetővé gyógyulásukat. A „Hazafias véradó-mozgalom” keretében nyújtott ingyen vér pedig jelképe szocialista társadalmunk egyik alappillérének: legfőbb érték az ember! A magunk részéről biztosak vagyunk abban, hogy a hét véradót hamarosan követni fogja többi társa is, és az évi négy véradásból, legalább egyszer ingyen adják vérüket rászoruló embertársaiknak. Szeretnénk hinni, hogy az országos kezdeményezésben nem marad alul véradó körünk és méltó lesz az „egri” névre. Sugár István Iskoláink helyzete a felszabadulástól napjainkig (Befejező rész.) AZ ISKOLÁK államosítását követő egyik legsürgősebb teendő a volt egyházi iskolák rendbehozatala volt. Az iskolák rendbehozatalában mindenekelőtt maga a dolgozó nép állama mutatott jó példát. Az államosítás után legelső teendője volt, hogy az egész országból sürgősen bekérte a volt felekezeti iskolák felszerelését kimutató jelentéseket, a Gazdasági Főtanács pedig tízmillió forintot szavazott meg az államosított iskolák rendbehozatalára. Az összegből Heves megye volt felekezeti iskolái 203 500 forintot kaptak meg. A jelentőségében azonban még ezt is felülmúlta a nép széles tömegeit mozgósító „Dolgozók az iskoláért”-mozga- lom. Ez a mozgalom megyénkben is jelentős eredményeket mutatott fel a volt felekezeti iskolák rendbehozatalában. Első lépésként az egyes falvakban megalakították az iskola- építési bizottságokat. Gyöngyösön és a gyöngyösi járásban különösen nagy lelkesedéssel fogtak a szervezési •munkálatokhoz. Gyöngyösön 1948. július 27-én alakul meg az iskolaépítési bizottság, s elhatározza a legsürgősebb javítási munkálatok végrehajtását. A falusi lakosság önkéntes munkavállalásán kívül még ezernyi módját sorolhatjuk fel a volt felekezeti iskolákon való segítésnek. Hatvanban a tisztviselők fizetésük 20 százalékát ajánlották fel az iskolák javítási céljaira, a gazdák pedig holdanként egy forintot, a pedagógusok pedig kétkezi munkát. Derekasan kivették részüket az iskolák segítéséből a pártszervezetek. (A gyöngyösi, gyöngyöspatai, abasári, viszneki, stb. pártszervezet.) SZÉP EREDMÉNYEKET értek el az iskolák rendbehozataláért folytatott harcban: Istenmezeje, Besenyőtelek, Mező- tárkány, Füzesabony, Ecséd, Hort, stb. községek. A megye népe nagy áldozatvállalásának meg is lett az eredménye. 1948 augusztus végére már 21 volt felekezeti iskolát hoztak rendbe, kétszázkétezer forintos költséggel. Nem lehet lelkesedés nélkül beszélni a megyei falujárók munkájáról. Az üzemek és bányák dolgozói, akadályokat nem ismerve, mentek ki falura, segítettek az iskolák rend- behozatalában, nagyszerű példáját mutatva ezzel a kibontakozó és egyre erősebbé váló munkás-paraszt szövetségnek. Az MDP csepeli, pesterzsébeti, egri és gyöngyösi falujáró munkásai, megyénkben vasárnapi szabadidejüket is feláldozva, a megye különböző községeiben 36 iskolát állítottak helyre. Az adácsi iskolát a pestszentlőrinci kommunista falu jár ók 50 főnyi, lelkes csapata öt vasárnapon át tartó munkával állította helyre. Az egerszóláti iskolát az egri MDP falujárói hatheti munkával hozták rendbe, a mikófalvi iskolát az Egri Dohánygyár munkásai javították meg, a bükkzsérci iskola helyreállításában pedig az egri erdőgazdasági dolgozók vettek részt. Nagyszerű eredményeket ért el a megyében „Az ifjúság a demokratikus iskoláért”-moz- galom is. Derekasan kivette részét az iskolák újjáépítéséből az egercsehi bányász, a parádi üvegyári fiatalság, a bélapátfalvi cementgyári, a hatvani cukorgyári ifjúság és a falusi EPOSZ-szervezetek. Igen jellemző az a tény, hogy a dolgozók állhatatos munkája eredményeképpen a megyében a jelen időszakban 82 százalékkal több összeget fordítottak a volt felekezeti iskolák tatarozására, mint az államosítás előtt maga az egyház. i AZ ŰJ TANÉV megnyitása már az államosított és jobbára rendbehozott iskolákban zajlott le. Az iskolák államosítása körüli harcokban kudarcot vallott elemek még megkíséreltek ugyan ártani a be- íratásoknál, a tanév megnyitásánál, de próbálkozásaik nem okoztak jelentős kárt. De ennek ellenére nem mehetünk el szó nélkül a megyei reakció kisebb-nagyobb mesterkedései mellett. Minél jobban közeledett az új tanév megnyitása, a reakció annál jobban igyekezett különböző rémhírek terjesztésével és különböző szabotázs-cselekményekre való felhívásokkal nyugtalanítani a népet. Például azzal a felhívással fordultak a szülőkhöz, hogy ne írassák be gyermekeiket az államosított iskolákba. A néphez hű pedagógusok azonban megakadályozták a reakció mesterkedéseit. A nép felvilágosítására 1948. augusztus 29, 30, 31-én az iskolákban, szerte a megyében, szülői értekezleteket tartottak, amelyeknek meg is lett az eredménye. Heves megye 41522 tankötelese közül t 41120 iratkozott be az állandósított iskolákba. A hiányzó 407 tanuló nem a reakció mesterkedésének hatására nem iratkozott be, hanem a szüleik más irányú elfoglaltsága miatt. A tanév 1948. szeptember 8-án a legnagyobb rendben indult meg a megyében. A tanulók, mint ez a korabeli újságtudósításokból kitűnik, jól érezték magukat az iskolákban és nem sajnálták a régiL Megyénk néphez hű pedagógusai is lelkesen fogtak a munkához. 1948. szeptember 11-én Egerben megtartott pedagógus nagygyűlésen lelkes hangulatban tettek hitet a népi demokrácia eszméi mellett és kifejezésre juttatták azt a törekvésüket, hogy a népi demokrácia szellemében kívánják elkezdeni áldozatos munkájukat: A TANULÓK valóban jó, demokratikus szellemű, olcsó áron megvehető könyvekből kezdték meg a tanulást. A szegény sorsú gyermekek ingyenes tankönyv-ellátásban részesültek. A tankönyv-ellátás első szakaszában körülbelül tízezer tankönyv került ingyenes kiosztásra Heves megye szegény sorsú tanulói között. Ezenkívül az arra rászorulók ingyenes iskolai felszereléseket is kaptak. Az új tanév sikeres beindításával, az iskolákért folyó harc első szakasza lezárult. A dolgozó nép a nemzet anyagi javai és politikai irányításának kisajátítása után kezébe vette kulturális felemelkedésének legfőbb eszközét, az iskolát is. Most már a feladata az volt, hogy a dolgozó nép az iskolát olyanná tegye, amely leginkább megfelel a népi demokrácia érdekeinek, s ez a törekvés az elkövetkező években meg is valósult országunkban és megyénkben is. Szecskó Károly
