Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-17 / 40. szám
4 NÉPÚJSÁG 1960. február VI., nerflt flH£ Büszkén . .. Büszke vagyok erre az országra, és úgy vélem, nem is Ok nélkül. Ő, nem azért, mert bora tüzes és zamatos, nem azért, mert aranylábú fiai vannak, akik úgy rúgják a bőrt, hogy erről előbb-utóbb eposz születik, mégcsak nem is azért e nagy büszkeség, mert nálunk, magyarhonban ismeretlen az intrika, a fúrás és a faragás ... Istenem, ilyen ország azért még talán akadhat, de büszkeségem oka olyan ok, amely okkal más ország sem okkal, sem ok nélkül nem dicsekedhet. Figyelem, már régen figyelem: itt, kis hazám felett csap össze az Északi-sark hideg légáramlata a szubtrópikus légtömegekkel. Sehol másutt, csak itt, kicsit balra Sárisáptól, de itt, ebben az országban. A nagy légköri csaták országa lettünk. Irtó büszke vagyok rá! (~ó) — AZ EGRI Megyei Művelődési Ház ifjúsági klubjában ,,Szerelem, ifjúság, házasság" címmel dr. Hangay László főorvos tart előadási csak fiúknak, február 18-án, csütörtökön este 6 órai kezdettel. — ERDÖKÖVESD lakosai elhatározták, hogy az idén már nem járnak sáros utcákon, s több mint 2000 négyzetméter járdát építenek a forgalmasabb utcákban. A járda lerakására 122 ezer forintot fordítanak a községfejlesztési alapból. A munkát a jó idő beálltával megkezdik, hogy az mielőbb kész legyen. A falu lakosai mintegy tízezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. — NAGY SIKERREL adta elő vasárnap a rózsaszent- mártoni KISZ-kultúrcsoport Ecséden a Tavasz című há- romfelvonásos színdarabot. — 104,4 SZÁZALÉKRA teljesítette januári tervét az egri Lakatosárugyár. Az április 4-re indított szocialista munkaverseny nagyobb ütemet adott a munkának, így biztosítottnak látszik az első negyedévi terv teljesítése is. — TERMELŐSZÖVETKEZETI építő-brigád alakul a pétervásári járási tanácsnál. E brigád kívánja elvégezni a járás területén levő termelő- szövetkezetek gazdasági épületeinek építését. — AZ ELMÚLT év utolsó napjaiban vették át új kultúr- házukat az egerszólátiak. Az új kultúrházban megtalálható a lemezjátszós rádiótól kezdve a televízióig minden, ami a község fiataljainak kulturális igényeit hivatott kielégíteni. A kultúrház látogatottsága azt is bizonyítja, hogy a község lakói élnek is az újonnan nyílt lehetőséggel. — „FEKETE JÁRDA" építésével kísérleteznek a pétervásári járás községfejlesztési brigádjánál. Az új eljárással nagy mennyiségű cementet takaríthatnának meg a községek járdaépítési munkálatainál. — EGYVAGONOS hűtőház építését tervezi a Borsod-Heves megyei Tejipari Vállalat egri üzemvezetősége. Az új hűtőházzal kívánják biztosítani a tavasztól kezdve már nagyobb teljesítménnyel dolgozó üzem exportminőségű tejtermékeinek szakszerű tárolását. — FEBRUÁR 14-ÉN. vasárnap Barta István országgyűlési képviselő Kisfüzes községben képviselői fogadóórát. majd képviselői beszámolót tartott a termelőszövetkezeti község lakosainak. — A FÜZESABONYI járás községeiben megtárgyalták az 1960. évi községfejlesztési terveket. Mezőszemere, Füzesabony és Újlőrincfalva községekben úgy határoztak, hogy 300 forintban állapítják meg a községfejlesztési hozzájárulás összegét. ma sora Egerben este 7 órakor: LUXEMBURG GRÖFJA (Jókai-bérlet, főiskolás) Sírokban este 7 órakor: NORA Őszinte sikert hozott a Schiller—Goetfae-est az egri irodaimi színpadon Nagy sikerrel mutatta be a Schiller—Goethe-estre tervezett műsorát az egri Kelemen László Irodalmi Színpad. A vers és a szép szó közönsége lelkesen tapsolt a művészeknek. A műsor bevezetőjét és az összekötő szöveget dr. Némedi Lajos írta. Markáns vonásokkal rajzolta meg a két német szellemóriás arcélét. Gazdagon illusztrálta azt a történe'mi hátteret, amely megmagyarázza „tragikus nagyságukat”. Ez a lelkes és műértő magyarázat feszesen átfogta a műsort és az egyes szemelvények azért emelhették egyre a közönségben a hatást, mert a versek és balladák, az énekszámok és a táncbetét a két költő élő, igazi képét alakították ki a hallgatóságban. Pusztai Péter Goethe Viszontlátás és búcsú című versét és Schiller A kesztyű című balladáját adta elő. Az egyikben az érzelmek bővérű gazdagsága. Goethe szerelmi érzésének túláradása. a másikban a lovagi nemesség és a feudális hitványság összeütközésének drámai feszültsége váltott ki nagy hatást. Pusztai Péter kitűnően jelenített és arcjátéka jól hangsúlyozta a versek hangulatát. Csapó János ugyancsak egy Goethe-verset (Charlotte von Steinhez) és egy Schiller-bal- ladát (A kezesség) mondott el. Különösen a balladában kellemes meglepetéssel szolgált a művész, akit az utóbbi időben csak olyan epizódszerepekben láthattunk az egri színpadon, ahol kitűnő orgánuma és drámai feszültséget vetítő előadásmódja nemigen érvényesülhetett. Kelemen Márta nevét az elismerés hangján kell említenünk. Két táncszámával (Schubert: Álmodozás, Gounod: Faust-fantázia) az érzelmeket színesen fejezte ki. Az álmodozás puha lépésű szökellésed és a fausti világ feszültsége egyként eleven hatást váltottak ki a nézőkből. A két táncszámot zongorán Valentin Kálmán kísérte. Csapó János póz nélkül és csendes alkonyi derűt keltve mondta el Goethe Vándor éji dalát, majd Jablonkai Éva, az est egyik fiatal meglepetése következett. Bársonyosan szép hangján két énekszámot adott elő Valentin Kálmán zongorakíséretével. A fiatal énekesnő kifejezőkészsége és kulturált hangja az újdonság ízével hatott a közönségre. Béres Károly adta elő Goethe Prométheuszát — Kosztolányi Dezső fordításában. A Goethe férfias meggyőződését hűen kifejező, klasszikus, robbanó ritmusú vers nehéz feladat az előadó számára, de Béres Károly sikeresen birkózott meg ezzel a nehézséggel. A műsor első részét Schiller Ármány és szerelmének utolsó előtti jelenete zárta le: Ferdi- nánd kérdőre vonja Lujzát állítólagos hűtlensége miatt, majd a szótlanságra kárhoztatott szerelmes, tiszta lány megvall- ja önmagát — a kettős öngyilkosság biztos tudatával. Kár- páthy Zoltán váratlan akadályoztatása miatt beugrásszerű- en Kozaróczy József vette át Ferdinánd szerepét és azt nagyszerűen oldotta meg. A rendezői beállítás, a pantomimszerű mozdulatok csak hangsúlyozták a tétován egymás után vágyódó két ember nagy tusáját, amelyben a végén mindketten győznek és alulmaradnak, de megtalálják egymást és a békességet — a halálban. Nagy meglepetés e jelenet során Magda Gabi, aki hangvételében drámai hősnő és szerelmes lány tudott lenni egyszerre, hangja remegett, mint a galamb szárnya a viharban és a Ferdinánd kezéből kapott halált csak egy pillanatra megtorpanva látja zordnak, de megbéké’.tetőn ek is. mert elmondhatja az eskü alatt őrzött titkot: ártatlan és csak Ferdinánd szereti. Kozaróczy Ferdinándja a féltékeny férfi lelkét árasztotta és a feszültséget, a kiélezett helyzet hangulatát megértette. Az est másik fiatal meglepetése Fábián József két énekszáma: Goethe Erlkönigjét énekelte és egy áriát a Faustból. A közönség elismeréssel vette tudomásul, hogy Fábián József hangjában mennyi kifejező erő van. A Faust első részének monológját — az Éjszakából — Pálffy György mondotta el. A középkori világból a mágián át a szellemig, szellemekig eljutó, mindenre vállalkozó Faust imája ez a mono'óg. Az okos, gyötrődő, minden mögé lesni akaró emberi szellem keresi párját. Pálffy György nagyszerűen érzékeltette ezt a hangulatot, a mondanivaló felfogása helyes volt, a drámai fokozás mindig indokoltan lépett egyet-egyet. Kár, hogy a rendező a szín szélérfe ültette a művészt és ezzel jelentős hatni tudástól fosztotta meg. A rendezés Kozaróczy József gondos munkáját dicséri. A színpad impozáns díszlete Pásztor Péter elgondolása. Mintha a fekete függöny az est méltóságát túlhangsúlyozta volna. Sajnáljuk, hogy Kárpáthy Zoltán akadályoztatása miatt a Don Carlos-részlet elmaradt. Az est mérlegeként megállapíthatjuk. hogy a nagyigényű vezérfonal, a gondolati mag szerves egységbe zárta a műsor anyagát és a művészek minden tőlük telhetőt megtették — tudásban és szorgalomban —, hogy az est sikeres legyen. Hatásában az irodalmi színpad eme legutóbbi műsora a legjobb rendezvények között tartható számon. Farkas András * * P A »*»JJ|»||,",,|| ,t| ,T%T1 t) n ^,.* .V/LA'G KUNDEN MJA'HÓr ANRZEJ Wajda filmrendező forgatókönyvet ír Leon Kirus- kowski A SZABADSÁG ELSŐ NAPJA című drámájábóL A neves lengyel rendező a DEFA- val közösen tervezi a film elkészítését, * A SCHWEITZER Film híradása szerint Bemard Wicki svájci filmrendező a HÍD című filme hét 16 éves német ifjú történetét mutatja be. akik közül hatan elestek a II. világháborúban. A film vádirat a nácizmus bűnei és a hitleri hadsereg módszerei, szelleme ellen. * A Le Monde jelentése szerint az újabban divatbajött nagyszabású történelmi filmek sorában egy amerikai filmgyártó vállalat filmre viszi Hódító Vilmos életét, Lawrence Olivier rendezésében. A film külső felvételeit Franciaországban, Angliában és Jugoszláviában készítik el és a két főszereplő Marlon Brando és Maria Schell lesz. dóáládntLait töiftbitt Egy évvel, az is lehet, hogy kettővel ezelőtt, találkoztam vele, amint egy szerény kis ibolya árnyékában suhant tovább, olyan alázattal, hogy direkt kellemetlen volt. Nem szeretem a túlzott alázatot, nincs szükség arra, hogy valaki úgy viselkedjék, mintha úgy adták volna össze számára a napi betevő levegőt. Sajnáltam esettségéért, sajnáltam szerénységéért és főleg sajnáltam azért, mert néhány emberen kívül senki nem ismerte, nem csináltak róla slágert, filmet, még az újságok hasábjain sem kapott helyet. Megveregettem a vállát, biztattam, hogy csak fel a fejjel, még lehet belőle valami, utóvégre a fejlődés útjai beláthatatlanok, sokkal senkibb alakokból lett híresség már a nap alatt és ő nagyon szerényen és nagyon hálásan megköszönte azt az előlegezett bizalmat, amelyet nekem adni semmibe se került, neki kapni, úgy látszott akkor, hogy mindent jelent. Tegnap megint találkoztam vele. Rám se nézett, köszöntem, csak odabiccentett, aztán mégis megtorpant egy pillanatra, ráveregetett a vállamra és csak úgy, hányaveti módon megkérdezte: — Hogy vagyunk, öreg fiú, hogy vagyunk? — s máris tovavonult, mint egy győztes hadvezér, vagy világhírű filmsztár. Határozottan dühös lettem és utánakiabáltam: — Halló, hé? Miért hordja eny- nyire fenn az orrát egyszerre? Megállt, visszanézett, gúnyosan rámvigyorgott. — Maga sem olvas újságot, látom. Hát nem tudja, hogy kidolgozták a radioizotó- pok nagyüzemi alkalmazását? Nélkülözhetetlen lettem ... Pá, kicsim! — intett és egy öntvényen keresztül távozott. Ma reggel találkoztam a fotonnal, szerény volt, mint az ibolya, de nem dicsértem meg, nem vigasztaltam és nem sajnáltam ... Holnapután úgy se áll velem szóba ez sem ... Nagy a háládatlanság az atomok világában, nagyon nagy. Csak azt tudnám, honnan tanulták? (egri) KONCERT címmel új bolgár színesfilm készül, amelyben kiváló bolgár opera és drámai művészek szerepelnek. A film külön érdekessége, hogy bemutatja Bulgária történelmi helyeit, festői vidékeit. * A MOSZFILM Stúdió és a Központi Dokumentum Filmstúdió Kábáján rendezésében riportfilmet készített a moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválról. A CSILLAGOK TALÁLKOZÓJA MOSZKVÁBAN című film megörökíti a fesztiválra sereglett filmművészek látogatását a szovjet filmstúdiókban, üzemekben, úttörőtáborokban ést a szovjet főváros utcáin; I960. FEBRUAR 17., SZERDA Névnap: DONÁT A Nap kél: 6 óra 50 perckor, nyugszik: 17 óra 10 perckor. 1600-ban küldték máglyára ilORDANO BRUNO olasz filo- ófust. Mint dominikánus szer- 'etes, az egyház világképével éles ellentétben levő, jelentős materialista vonásokkal rendelkező panteista filozófiát alkotott. Elvei miatt elhagyta kolostorát és bejárta Nyugat- ^urópát, egyetemeken tanított, míg végre tanai miatt egy egyházi inkvizíció börtönbe vetette. Pere 7 évig tartott, bíráinak azonban nem sikerült elvei megtagadására kényszeríteniök, ezért máglyán elégették. Bruno 1548-ban született. 1840-ben kezdődött el Franciaországban az első nagyarányú szervezett bányász-sztrájk. 1920-ban gyilkolták meg BACSÓ BÉLA írót. GIORDANO BRUNO FILM: Tamango Színes, francia film A film a Carmen írójának, Prosper Mériméenek novellájából készült, nagyszabású, megrázó alkotás. Egy rabszolgaszállító hajón játszódik le a színes, szélesvásznú. francia film története, amelyet a gyöngyösi Puskin Filmszínház mutat be február 18—20-ig. (A Szent Johanna című filmet nem február 18—24-ig mutatja be az egri Vörös Csillag Filmszínház, mint tegnapi számunkban tévesen közöltük, hanem febr. 28-tól márc. 2-ig.) Mozik műsora, EGRI VÖRÖS CSILLAG Tarkák ügye EGRI BRODY K^tonaszív GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Pármai kolostor (I.—II. rész) GYÖNGYÖSI PUSKIN Bűn HATVANI KOSSUTH A tenger törvénye HEVES Régi idők mozija FÜZESABONY A kettőnk titka PÉTERVASÁRA Mágnás Miska A XII. szovjet film ünnepe előtt Az első szovjet filmek Magyarországon A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG napjaiban érdekes plakát jelent meg a főváros utcáin: „Hét film szovjet-Oroszor- szágból. Szamuelly elvtárs repülőgépen hozta Budapestre. E héten kerül bemutatásra számos mozgóképszínházban. Aktuális helyszíni felvételek az oroszországi eseményekről. Képek a bolsevizmus diadalmas fejlődéséről.” Milyen orosz filmeket tűztek tehát akkor műsorukra a budapesti mozik? Választ ad számunkra a korabeli sajtó. A „Hétfői Üjság” 1919. június 10-i számának negyedik oldalán, a hír-rovatban jelent meg az alábbi beszámoló: „Szamuelly Tibor népbiztos, aki — mint ismeretes — fontos megbízatással repülőgépen Oroszországba utazott, hét szenzációsan érdekes orosz filmet hozott magával Budapestre. A filmeket a minap mutatták be a meghívott szakértők előtt. Valamennyi felvétel szenzációszámba megy. Egy részük az orosz vöröshadsereg diadalmas teljesítményeit illusztrálja grandiózusán. Az orosz vörösgárda díszfelvonulása Lenin elvtárs előtt. Képek a városokból, az eleven, boldog, gondtalan, nyugalmas élet beszélő dokumentumai. Ezenkívül egész csomó más esemény megörökítése látható a hét filmen. AZ OROSZ FILMEK bemutatóján a meghívott szakértők, kivétel nélkül, elragadtatással nyilatkoztak, a felvételek tökéletességéről, érdekességéről és kiviteléről. Az orosz filmekről az Egyesült Filmgyárak és Mozgóképüzemek sajtó- és propagandaosztálya kópiákat rendelt és azokat nyilvános előadásra, egyelőre a budapesti mozgóképszínházak rendelkezésére bocsátotta. Az orosz képek június 16-án, hétfőn és a következő napokban kerülnek színre a következő fővárosi mozgóképszínházakban: Phönix, Fővárosi, Royal Vio, Nyugat, Tivoli és Csikágó. Az Oroszországból hozott eredeti példányok a közoktatás- ügyi népbiztosság hadsereg propaganda - filmgyűjteményébe kerülnek. Körülbelül egy időben az orosz filmek budapesti premierjével Moszkvában magyar filmfelvételeik kerülnek előadásra.” Aztán hosszú évek teltek el. A reakciós kormányzatok nem engedélyezték a szovjet filmek játszását a magyar mozikban, nehogy megfertőzze a népet a „bolsevizmus mételye”. Csak nagy ritkán jutott szovjet film a mozikba, néha más nemzetiségű gyártmányként, mint például lengyel filmként. 1929. ÁPRILIS 4-ÉN műsorra tűzhették az Omnia, Ufa, Orion és a Kamara mozik Pu- dovkin Dzsingisz kán (Ahol egy nemzet születik alcímmel) című alkotását. Majd később, 1940. december 22-én a szovjet követség rendezésében a Fórum moziban zártkörű bemutatót tartottak. A. bemutatott film: Nagy Péter. Vlagyimir Petrov rendezésében, 1937- ben készült szovjet film szereplői: Szimonov, Zsarov, Cser- kaszov és Taraszov. A filmet nyilvános vetítésre nem engedélyezték, csak a felszabadulás után kerülhetett a magyar közönség elé ez a kiváló filmalkotás ... Budán még dörögtek az ágyúk, amikor egy napon, pontosabban: 1945. február 25-én megnyílt a rohammunkával rendbehozott első fővárosi filmszínház, az Uránia. Üvegtelen, golyószaggatta ablakában egy felirat hirdette csupán a bemutatásra kerülő film címét: Az oreli csatá-t. A felszabadult pesti emberek sorba álltak a jegyért, hogy a hosszú ostrom után végre moziba mehessenek. Újdonság volt számukra a szovjet film. Meg az is, hogy a közönség végre a valóságot láthatta a film vásznán a háborúról, hiszen éveken keresztül a fasiszta propagandahíradók csak. az előrenyomulásról és a győzelemről harsogtak. AZ URÁNIA UTÁN egymás után nyíltak meg a filmszínházak és az Oreli csatá-val végre szabadon kerülhettek bemutatásra az előttünk addig ismeretlen szocialista művészet első hírnökei — a szovjet filmek. (murai)
