Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-17 / 40. szám

1Ö60. február 17., szerda NÉPCJSÄG 5 Tavasz előtt a Füzesabonyi Állami Gazdaságban Megenyhült a tél' szigora.! Enyhébb napok váltották fel a kemény téli időszakot, lan­gyos tavasz eleji szellő fújdo- gál a mezők felett s lépten- nyomon már a közelgő tavasz leheletét érezzük. Künn a szán­tóföldeken is felenged a fagy, megpirkad a föld háta, s a nagy hidegben megcsigázott őszi vetések jólesően élvezik az első napsugarakat. Tavaszi hangulat uralkodik a Füzesabonyi Állami Gazda­ság hatalmas birtokán, a jobb Időt várják, a közelgő nagy munkára készülnek a gépmű­hely, a növénytermesztés, az állattenyésztés dolgozói egy­aránt. Künn a szántóföldeken is megindult az élet. Gépek zúgásától hangos a széles ha­tár, fürge Zetorok hordják az istállótrágyát a komlótelepíté­sek alá. Ez a gazdaság ugyan's tavaly 20 hold komlót telepí­tett, a telepítés jól sikerült, és az idén újabb 20 holdon hono­sítják meg ezt az értékes ipari növényt. Éppen ezért egy-egy holdra kiszállítanak 300 mázsa trágyát, és egy 1ÖÓ lóerős lánc­talpas traktor 70 centiméter mélységben leforgatja azt a föld alá. Nagv gondot fordítanak az őszi vetések ápolására. felerősítésére. A tél hidege eléggé megcsigázta a búza- és őszi árpavetéseket, és most négy univerzális gép 30 kilo­grammtól egy mázsáig szórja rájuk az erősítő, nitrogéntar­talmú műtrágyát. Különös gonddal ápolják az olaszbúza 70 holdas tábláját, amely me­legebb éghajlathoz szokott és a hideg most igen megviselte. Ez kísérleti növényféleség itt, s azért szorgalmazzák a ter­melését, mert más gazdaságok­ban sikerrel bevált. A műtrágya­szórók naponta mintegy 100 holdra juttatják el a nitrogént és két hét leforgása alatt mint­egy 1200 hold vetést részesíte­nek ilyen ápolásban. Nemcsak a vetések ápolása most az egyetlen munka, ha­nem már a tavaszi vetés is megkezdődött. Három gép megkezdte a mák vetését egy 70 holdas táblá­ban. Az ősszel felszántott ta­lajt most megfogasolják, simí- tózzák, s a vetőgépek beleve­tik a parányi mákszemeket. A múlt évi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy érdemes a mákot korán vetni, tavaly is február közepén került földbe a mák, és a várakozáson felüli 4 má zsa 30 kilós holdankéniti átlag­termést hozott. Nagy a sürgés-forgás a gabo­naraktárak környékén is. Most szállítják innen a fémzárolt, minőségi vetőmagot a környe­ző termelőszövetkezetekbe. Tudvalevő, hogy a gazdaság minőségi vetőmag termelésére specializálta magát, s most ta­vasz; árpa-vetőmaggal látja el a szövetkezeteket. Jelenleg ép­pen a füzesabonyi Petőfi részé­re rakodik két teherautó, s ezen­kívül innen visznek vetőmagot Mezőtárkány. Mezőszemere és a többi községek szövetkeze­teinek is, összesen 30 vagon­nal. A gépműhely és környéke a sürgős munka lázában ég. Jól­lehet a gépjavítás folyamatos, és egész éven át tart. de ilyen­kor tavasz előtt mégiscsak több a munka. Most került sor az erőgépek, a boronák, tárcsák, gyűrűshengerek javí­tására, az egész géppark fel- frissítésére. Csakhogy itt egy kis fennakadás mutatkozik. A gépműhely szerelői arról pa­naszkodnak, hogy kevés az al­katrész, hiány van fogaskere­kekből és csapágyakból. Két teherkocsi már jó ideje itt vesz­tegel, mert sehol sem lehet hoz­zá kapni megfelelő fogaskere­ket. Egy 413-as DT lánctalpas niár három hété áll alkatrész­hiány miatt, s ha nem tudnak sürgősen segíteni, akkor sok munka marad el. Élénk csipogástól hangos a csibenevelő helyiségek környé­ke. Itt már régen elkezdődött a tavasz, a kisc&ibék rrfár szépen megteli ásod ta:K. A gondos ne­velés, s a villamos műanya melege rövid idő alatt megnö­vesztette őket, s egy jó hét múlva már mint rántaniva-lók kerülnek a budapesti piacokra. Az első szállítmány után is­mét kapnak ötezret a Keselyű­halmi Állami Gazdaságból, ezekét szintén itt nevelik feL A gazdaság baromfitenyész­tői nemcsak más gazdaságok­ból kapnak utánpótlást, hanem ők maguk is keltetnek. 70 tyúkjuk államilag törzsköny­vezett — évi 160—230 tojásho­zammal —, ezek tojásaiból ne­velik az utánpótlást. Van. egy kis házi keltetőgépük, amely­ben már 1500 kiscsibe látta meg a napvilágot, s már egy hete a nevelőházakban kapír- gálnak. A gyümö’csösben is megkezdték a munkát. A 85 holdas gyümölcsösben igen jól átteletek az almafák, sem fagykár, sem nyúlrágás nem történt. Megkezdődött itt is az első tavaszi munka, a metsz®, amelyet még idejé­ben, a nedvkeringés megindu­lása előtt el kell végezni. Ezt a fontos munkát nemsokára nyomon követi a permetezés hisz a gondos kertészek még a rügyfakadás előtt két-három esetben, a nyár folyamán pe­dig összesen 10—12 esetben permeteznek. Terem is majd bőven a jóízű jonatán alma. A gyümöcskertészet dolgozói tanfolyamat végeztek a tél fo­lyamán. Előadójuk. Lenkei Bé­la, szakszerű magyarázatokkal készíti elő őket az idei nagy munkákra. Ugyancsak tanfolyammal készülnek a tavaszra a traktoristák is. Közel 50 hallgatóval működik itt a kétéves traktorosgépész- tanfólyam, amelynek hallgatói a téli időszakban hetenként kétnapos elméleti oktatásban részesülnek. Nagy szükség van most a szakszerűen kiképzett traktorosokra, annál is in­kább, mert az idén is hét új erőgéppel gyarapodik a gazda­ság gépparkja. A tanfolyam előadói: Bélái Márton gépész- mérnök és Szabó Sándor gép­kocsi-előadó, nagy igyekezette] készítik elő a hallgatókat a vizsgára. Komolyan fel keil készülniük. mert az öthónapos tanfolyam hallgatói a gépésze­ti technikum szakemberei előtt adnak majd számot tudásuk- róL Nagy igyekezettel dolgozik, és a szorgos munka lázában ég ezekben a napokban az irodai személyzet is. Most mérik fel és összesítik az elmúlt gazda­sági év eredményeit, most vizsgálják felül a mérleget. Ha végleges adatok még nincse­nek is, de annyit már örömmel újságolnak, hogy a gazdaság felajánlásához híven több mint kétmillió forint nyereséggel zárta az évet. A másik jó hír pedig az, hogy az állattenyésztés dolgo­zói szép felajánlásokkal ké­szülnek hazánk felszabadul á- sának 15. évfordulójára. A te­henészet dolgozói felajánlot­ták, hogy 10 százalékkal a ju­hászat, a sertés- és a baromfi­tenyésztés dolgozói pedig 8 százalékkal csökkentik aaz ön­költséget az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. Szorgalmas munka, eleven és pezsgő élet, tevékenység jellemzi az egész gazdaságod bárhová megy az ember. A ve­zetőktől kezdve egészen a leg­kisebb beosztottig mindenki nagy tervekkel, szép remé­nyekkel. és jó kedvvel végzi munkáját. Erre serkenti őket a közelgő új tavasz gazdag ígérete. Kompot ragadott magával a Tisza A dinnyésháti átkelőhelyen a környék legnagyobb komp­ját. a hozzávetőlegesen 15 ton­na teherbírású, hatalmas szál­lítóeszközt a feltorlódott, ha­talmas erejű jég elszakította láncairól és a rajta levő révé­szekkel együtt magával sodor­ta. A révészeknek csupán a kiskörei vasúti hídnál sikerült kiszabadulniuk életveszélyes helyzetükből. A zajló Tisza a vízparthoz csapta az elszakított kompot, amelynek egyik oldala maga­san kiemelkedik a folyóból, másik fele azonban mélyen víz alá került. A komp men­tési munkálatai megfeszített erővel folynak. A viz kiszi­vattyúzása még nem vezetett eredményre, mert a rosszul le­zárt levegőnyílásokon át ismét újabb nagy mennyiségű víz hatol a komp belsejébe. Ki mit gyű jt ? Alig hinné az ember, hogy ennek az új gyűjtési szenve­délynek ennyi hódolója van Gyöngyösön. A magunk részé­ről hajlamosak voltunk felté­telezni, hogy a gyufacimkék gyűjtése csak az úttörőkorban levő legifjabb nemzedék játé­kos időtöltése. De nemrég egy délután a Városi Kultúrház egyik termé­ben különös gyülekezetei fi­gyelhettünk meg. Mint valami új szekta hívői, vagy harmin­cán verődtek itt össze, fiata­labbak, idősebbek, vegyesen. Nagyarányú csereüzletek ala­kultak ki és egyre újabb és újabb hívők érkeztek. Pontosan 5 órakor megjelent „Ki mit gyűjt klub” vezető­je, Kerek Ferenc és közölte a köréje sereglő gyűjtőkkel, hogy márciusban nagyarányú kiállítást rendeznek, amelyen minden gyűjtő bemutathatja válogatott sorozatait. Fóris Sándor, autó-villany­szerelő öt éve foglalkozik gyu- facimke és régi pénzek gyűj­tésével. Szerinte ez kellemes időtöltés, amellett a címkék rajzai betekintést nyújtanak a külföld gazdasági viszonyaiba és kereskedelmi kultúrájába. Hasonló a véleménye Hérédi Géza II. gimnáziumi és Né­meth János V. osztályos álta­lános iskolai tanulónak is. Czinder Kati viszont a papír- szalvéták rajongója. Trepper Jancsi 354 különféle papír- szalvéta büszke tulajdonosá­nak mondhatja magát. Nézem, nézem ezeket a tar­ka papírdarabkákat és eltűnő­döm az emberi szenvedélyek sokféleségén. És titokban meg­nézem a gyufaskatulyámat... Lehet, hogy én is gyűjteni fo­gom? (Már-ván) Zavarban a vád képviselői Ismeretes, hogy Düssel­dorfban több hónap óta tart a nyugatnémet békeharcosok elleni koholt per. A vádlotta­kat alkotmányellenes tevé­kenységgel vádolják. Termé­szetesen a béke megőrzéséért és megszilárdításáért vívott küzdelem — amely jelenleg már a nagyhatalmak vezetői­nek tárgyalásain is napiren­den van — nem sérti sem az alkotmányt, sem a jogot, csupán a háborús gyújtoga­tok érdekeit. De még a leg­elvetemültebb elemek min­denre kapható jogászai sem képesek a lehetetlent bebizo­nyítani: nevezetesen azt, hogy a békeharc összeegyez­tethetetlen a demokratikus alkotmány alapelveivel. A bátor békeharcosok visz- szautasítják a rágalmakat, igazságuk tudata rendkívüli erkölcsi erőt kölcsönöz szá­mukra, ezért a per egyre bo­nyolultabbá. egyre kényel­metlenebbé válik a vád kép­viselői számára. A vádható­ságok zavarát és kapkodását a büntető ügyekben olyan szokatlan jelenségek is jel­zik. mint például a törvény­szék! elnök" hirtelen leváltá­sa és helyére egy „feddhetet­len, tapasztalt" új elnök állí­tása. A főügyész pedig egyre inkább érezve a vád érvei­nek gyengeségét, jobbnak látja, ha a háttérben tartóz­kodás szerepét tölti be. Nincs is jelen a tárgyalóteremben, hanem két fiatalabb ..kollé­gájával" helyettesítteti ma­gát. Mivel a nemzetközi közvé­lemény is élénk figyelemmel kíséri a per folyamatát, a nyugatnémet hatóságok igye­keznek a törvényesség lát­szatát kelteni. Azonban a vélt koronatanúk, akiknek a nyomozás alkalmával tett és jegyzőkönyvbe foglalt vallo­másaira a vád képviselői any- nyira építettek, most nagy hir­telen megbetegednek és ennek következtében távolmarad­nak, vagy pedig a tárgyaló­teremben nem ismétlik meg a nyomozati-rendőri eljárás során kényszerítő eszközök­kel kicsikart vallomásaikat. A büntető bíróság, zavarában, többször semmibe veszi a tör­vényesség legelemibb köve­telményeit is. A törvény ér­telmében a tárgyaláson min­den tanút ki kell hallgatni, aki a per tárgyában valami lényegeset tud mondani. Azonban egy bizonyos Flint- zer nevű tanú kihallgatását — aki jelenlegi lakóhelyéről, a Német Demokratikus Köz­társaságból érkezett a tárgya­lásra — jogellenesen megta­gadták. és a tárgyaláson csak az évekkel ezelőtt, kénysze­rítő körülmények közötti val­lomásáról készített jegyző­könyvet olvasták fel. E nyil­vánvaló jogtalanság ellen! tiltakozásul dr. Kául védő­ügyvéd és a jelenlevő Richard Crosmann angol Labour- párti vezető el is hagyta a tárgyalótermet. Már maga a per kényszerű elhúzódása, a vád képviselői­nek kapkodása és zavara, a vádlottak elmarasztalására alkalmas bizonyítékok gyűj­tésének hiábavalósága, is a béke erőinek győzelmét je­lenti a háború erői fölött. A düsseldorfi békeharcosok most a per döntő szakaszá­ban az igazság fegyverével, a jóakaratú emberek szolidari­tásától kísérve küzdenek to­vább, hegy a per kimenetele minél súlyosabb csapást mér­jen a koholt bűnügy kezde­ményezőire. a béke megátal­kodott ellenségeire. GÉMES MIKLÓS Harminc ember mindennapi kenyeréről van szó Harminc? Még keveset is mondtam. Inkább negyven. Vagy még ennél is több olyan népzenész van Gyöngyösön, akinek nincs munkahelye, s akiket a rendelet, amely a na­pokban jelent meg, most már attól is megfosztott, hogy beté­rőként, alkalmi játszásokból éljenek, tartsák el családju­kat. Lapunk múltkori számában egyik levelezőnk foglalkozott a gyöngyösi népzenészek hely­zetével, néhány szóval érin­tette súlyos problémájukat. Az ügyben vizsgálatot folyta­tott szerkesztőségünk, s a vizsgálat során kiderült, hogy a kérdésre sokkal nehezebb választ kapni, mint első pilla­natra látszott. A kérdés ez: hogyan talál munkát harminc népzenész Gyöngyösön? A városban jelenleg két ze­nés hely van. A KlOSZK-ot a Mátravidéki Vendéglátóipari Vállalat üzemelteti, míg a földművesszövetkezeti étte­rem a gyöngyösi fmsz kebelé­be tartozik. Mindkét helyen tánczene van jelenleg. Távoli városok­ból ide szerződtetett zenészek játszanak. Hencz István, a vendéglátó RMRIIRIIRIIRIIRIIRlIRIIRIIRIIRIIRNRirRlIRIIRtlRURdRIIRlIRIIRIIRIIRIIRHRIlRIlRlIRIIRllRIIRIIRIIRlIRIIRlIRl'RURIIRIIRIIRttRIIRlIRlIRURnRIIRIIRURURIlRIlRnRURlIRIIRIIR aiRIIRIIIIIRUIIIRI!RIUIIRIIllllllllllllRIIRIIlHRIIIIUIIInRIIRIIRIUIII"IIIIU A/ ELMÜLT NAPOK reg­gelén, a szokásos munkahely helyett, az összeíró bizottságok helyiségei felé igyekeztek az 1940. évben született fiatalok, hogy eleget tegyenek a járási kiegészítő parancsnokságok utasításainak. Az egri járás húszéves fia­taljai az egri KISZÖV Dobó téri kultúrhelyiségében gyüle­keztek összeírásra. Szombaton, néhány későn jövő kivételével, a beidézettek már fél nyolc előtt megjelentek, így idejében megkezdődhetett a munka. Há­rom ideiglenes írnokot nevez­tek ki. s a kérdőívek kitölté­sének módját néhány perc alatt elsajátítva, az első három fiatal máris elfoglalhatja he­lyét az „ímoki asztal” mellett, s az ügyes kezekben gyorsan mozog a toll, a kérdőívre ha­marosan rákerül az ifjú hon­véd neve. munkahelyié, foglal­kozása. iskolai végzettsége. Az újdonsült írnokok által kitöl­tött kérdőíveket még egyszer leeltenőrzik, kartonokra veze­Összeíráson húszévesek között tik át adataikat, s máris me­het az új honvéd orvosi vizs­gálatra, ahol alapos vizsgála­ton állapítják meg: alkälmas-e arra. hogy fegyveres szolgála­tot teljesítsen, vagy sem? Az orvosi vizsgálat után Szabó Jó­zsef tiszt elvtárs néhány kér­déssel igyekszik megállapítani a fiatal politikai képzettségét, s a fiatalok nem vallanak szé­gyent válaszaikkal. Bebizonyí­tották, hogy valamennyien ol­vassák az újságokat, rendsze­resen hallgatják a rádió híreit, foglalkoznak politikai életünk kérdéseivel. BRASSAI JÁNOS elvtárs, a járási kiegészítő parancsnok,^ a fiatalok körülményei iránt ér­deklődik. Mindenkivel elbe­szélget egyenként, akinél prob­léma van. azok nevét feljegyzi, s a későbbiekben, a családlá­togatás során megvizsgálja, hogy nem okoz-e nehézséget a családnak, ha a fiatal bevonul tényleges katonai szolgálati idejének letöltésére? Míg a fiatalok egyik része adatainak összeírásánál, orvosi vizsgála­ton vesz részt, a többiek nem unatkoznak. Varga István tiszt elvtárs foglalkozik velük. Be­szélgetés formájában ismerteti népgazdaságunk helyzetét, a mezőgazdaság, az ipar fejlődé­sét. az ötéves terv célkitűzé­seit, a katonai életet. Gondos­kodtak arról is, hogy a fiata­lok szakelőadóik előadásával bővítsék ismereteiket. Szom­baton" Nagy Józsefet, a TIT előadóját hívták meg. hogy a megjelenteknek ismertesse ha­zánk felszabadulásának törté­netét. Az értékes előadást nagy érdeklődéssel hallgatta mindenki, különös tekintettel arra, hogy Nagy elvtárs rész­letesebben ismertette a megyé­ben lezajlott harcokat, Eger felszabadulásának történetét. Pénteken a fiatalok szórakoz­tatásáról sem feledkeztek meg. Az egri Szilágyi Erzsébet Le­ánygimnázium tanulói több mint egyórás műsorral szerez­tek kellemes perceket a hon­védség legifjabb tagjainak. A SZÓRAKOZTATÁS, fog­lalkoztatás mellett időt szen­teltek arra is, hogy a fiatalok megismerjék a legújabb rende­leteket, törvényeket a katonai bevonulással kapcsolatban. A fiatalok foglalkoztatásával egy időben szorgos kezek ki­töltötték a kis, kék könyvecs­kéket, s a kora délutáni órák­ban Brossai parancsnok elvtárs búcsúztatása után átnyújtottak részükre. Brassai elvtárs búcsúszavai­ban felkérte az új honvédeket arra. hogy ezentúl már kato­nákhoz méltó viselkedést ta­núsítsanak, s ha valami kéré­sük, problémájuk van, biza- , lommal forduljanak a járási kiegészítő parancsnoksághoz. P. E. vállalat helyettes igazgatója ezt mondta: — A vendégek kívánságára szerveztünk tánczenekart. Ah­hoz a helyiséghez különben is a tánczené illik. Rövidesén megnyitjuk a Mátra Szállót, ott majd népi zenekar lesz. Legalább nyolctagú zenekart szerződtetünk ... Nem, jelen­leg egyetlen helybeli zenészt sem alkalmazunk, sőt megtil­tottuk a betérő muzsikálást is Ezt a Belkereskedelmi Mi­nisztérium Vendéglátóipari Főosztályának előadói is he­lyeselik. A földművesszövetkezetnél így nyilatkoztak: — A forgalom emelkedése érdekében állítottuk le a népi zenekart. Tánczenét akartak a vendégek. És ez így olcsóbb is. Jelenleg három zenész van, a népi zenéhez pedig legalább hat ember kell. Így — az illetékesek. Igazuk van? Nincs! Mert ha egy csepp segítő szándék van például a ven­déglátóipari vállalat vezetői­ben, akkor a kisvendéglőt, a Kedvest, zenés hellyé léptetik elő esténként. És lesz vendé­ge. Hisz éppen arról esett szó, hogy csak délután háromig tart nyitva, mert az ásító nagy unalomba senki sem megy be És a földszöv? Mennyit fizet­nek a jelenlegi három zenész­nek, s mennyit fizetnének egy jó, helybeli népi zenekarnak? Sok különbség nincs. És Gyöngyösön bizonyára nem azért él ilyen sok nép­zenész, mert a gyöngyösiek megvetik a magyar nótákat. Vagy megvetették. Csak tessék figyelni esténként. Amikor már megjön a hangulat, Tánc­dal helyett magyarnótát ját­szik most is a dzsessz-band. De hogy!... Szükség van a népzenére. Igénylik a gyöngyösiek! A szálló megnyitása tehát ezt az igényt is kielégíteni igyekszik azzal egy időben, hogy nyolc, vagy több zenészt kenyérhez juttat. De ez még mindig ke­vés. Más zenés helyeket is szervezhetnének: újakat. Pél­dául a kisvendéglőből. Azután* ahogy a KIOSZK-ban valóban jobban illik a tánczene mint a másik, ugyanúgy a földszöv- étterembe is inkább való a magyarnóta, mint a dzsessz. Van azonban egy másik ol­dala is az éremnek. Ha mun­kát kapnának, s most már bi­zonyára kapnak munkát, ke­nyeret a gyöngyösi zenészek* adniok is kell valamit viszon­zásul. Hogy mit? Jobb, magasabb színvonalú zenét. Mert találni kivetnivalót a játékukban. Azonkívül is* hogy nem kottisták. Képezzék magukat. Tanuljanak. És ak­kor Gyöngyösön, a gyöngyösi vendéglőkben is jobban párt­jukat fogják a vita eldöntésé­re legeslegelhivatottabbaki maguk a vendégek. (Sz. 1.) Műanyag felhasználásával készítenek bútorokat az Egri Faipari Vállalat dolgozói A bútorüzletekben egyre kisebb a kereslet a festett bú­torok iránt. Az új házasok, vagy a többi vásárlók egyre többet forgatják a külföldi la­pokat. s képekben, leírásokban közölt, műanyag bevonatú, vagy nagymértékben műanyag felhasználásával készült búto­rok iránt érdeklődnek. Az Egri Faipari Vállalat már régebben foglalkozott az- - zal a gondolattal, hogy a ma még import, később már hazai I gyártásban is megjelenő mű- hanyagot a bútorkészítésnél fel­használja. s ha egy kissé kése is, de igyekezzék lépést tart; ni a külföldi bútoriparral. A vállalat szakemberei röv desen elkészítik egy beépíte konyhagarnitúra, vagy komb nált szekrény prototípusát, szebb kivitelezési tehetőség; és tartósságot biztosító mi anyag felhasználásával. Ha prototípust az Építésügyi M nisztérium megfelelőnek tar ja, kis beruházással minteg 5—6000 garnitúrát tudna elk; szíteni egy év alatt a vállala

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom