Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-14 / 38. szám
4 NÉPÚJSÁG I960, február 14., vasárnap Tavaszi hírnök Csípősek voltak az elmúlt napok, az éjszakák különösen, de azért már itt bujkált a tavasz. A kósza szél tavaszi szagokat is hozott le a hegyek közül, az emberek derűsebben viselték a hideget, mert érezte mindenki, valahol már itt van a közelben a rügyfakasztó kikelet. Tegnap aztán a langyosodó szellő, a melegedő napsugár mellett más üzenetet is küldött a tavasz. Találkoztam az első hóvirággal. A fehér szirmok fázósan bújtak össze, — de már jelezték, nem sokáig lesz úr a tél. (d.) — ÚJ BEMUTATÓRA készülnek a füzesabonyi szín. játszók. Március első felében Farkas Ferenc: Zeng az erdő című dalművével lépnek újra közönség elé — minden bizonnyal nagy sikerrel. — SZEDERKÉNYPUSZTÁN is felépül ez évben az új kul- túrház. Az építőbrigád vállalta, hogy április 4-re átadják rendeltetésének. Ez évben a községfejlesztési alapból 30 ezer forintot biztosítottak a kultúrház építéséhez, melyhez a község lakosai még 50 000 forintos társadalmi munkát ajánlottak fel. — FARSANGI karnevált rendeznek a füzesabonyi járás pedagógusai február 20-án, a járási székhely Utasellátó Éttermének helyiségeiben. — AZ ÉM HEVES megyei Állami Építőipari Vállalatnál a múlt évben 25 munkabrigád dolgozott a kongresszusi munkaversenyben. A brigádok a versenyt tovább folytatják hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére. — ÜJ TÖRPEVÍZMÜ épül ebben az évben a községfejlesztési alapból Recsken. A 200 000 forintos ráfordítással készülő létesítmény nagy segítség lesz majd a község ivóvíz-ellátásának javításában. — AZ EZ ÉVI községfejlesztési alapból Sírok községben 600 méteres szakaszon vízvezeték-bővítést hajtanak végre. A munkálatokra 50 000 forintot terveznek. A bővítést a pé- tervásári községfejlesztési brigád végzi el. — 480 TRAKTOROST képeztek ki az elmúlt hónapokban Hevesen a Mezőgazdasági Gépészképzö Szakiskolán egyhetes tanfolyamok keretében a kukorica négyzetes vetésével kapcsolatos technikai munkákra. — VASÁRNAP délelőtt fél 11 órai kezdettel az egri megyei Művelődési Ház épületében levő ifjúsági klubban gyermekek részére mesedélelőttöt rendeznek. Ez alkalomból a Jancsi és Juliska, valamint a Jó testvéreket mesélik a gyermekeknek és ezt követően színes diafilmet is vetítenek. — A BÉLAPÁTFALVI Cement- és Mészművekben a múlt héten kezdte meg termelését a négyes kemence. A nyersoldalon az egyes titántörő nagyjavítását is nemsokára befejezik a gyár munkásai. Egerben február 16-án, délután 5 órakor lesz a Bugát Pál Szabadegyetem nyilvános nagy előadása, amelynek keretében Verdi-estet rendeznek. Előadó: Geibinger Sándor, a zeneiskola igazgatója. Az esten közreműködnek Rásító Magda és Domahidy László, az Operaház magánénekesei. ★ A szónoki beszéd stilisztikai vonatkozásai címmel tart előadást Egerben dr. Lukács Dezsővé kedden, délután 5 órai kezdettej, a főiskola II. em., 56-os termében. ★ Közlekedési bűncselekményekről tart előadást Környei László százados kedden, délután 17 órakor, a főiskola II. tsn., 70-es termében. Lehár: Luxemburg grófja — az egri Gárdonyi Géza Színházban Kedves meglepetést, sokfényű vidám ajándékot tartogatott és adott az egri közönségnek farsangra a Gárdonyi Géza Színház Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjének bemutatásával. A fináléban fellobbanó tűzijáték mintegy összefoglalja az egész operett hangulatát: a könnyed farsangi vidámságot, a farsang szórakoztató játékosságát. Szükséges-e elmondani, hogy miről szól az operett? Hisszük: nem. Lehár Ferenc muzsikája, sok operettje, közöttük a Luxemburg grófja, bejárta az egész világ operettszínpadait, s mindannyiszor, újra és újra belslopta magát az ezt a műfajt kedvelő és szerető emberek szívébe. Ha azt mondjuk — mert mondhatjuk —, hogy a Lehár-muzsika meghódította az egész világot, ebben a hódításban a Luxemburg grófja meg nem fakulható zenéje is benne van. Az egri közönség jelentős része hódolója az operetteknek: ezt mutatta a pénteki premier is. Nem azt mondjuk, hogy ennél nagyobb operett- siker még nem volt Egerben — mert Volt —, de azt mármost „megjósolhatjuk": a tervezett huszonegynéhány előadásra a siker a közönség körében biztosított. A Luxemburg grófja zenéje hadd mondjuk még egyszer — szép, igazi operettmuzsika, s a színház zenekara jól tolmácsolja ezt a muzsikát. A hangszerelést Gyulai Gaál Ferenc, a színház kitűnő karnagya végezte. Nem volt könnyű munkája, mert az eredetileg hatvan tagú zenekarra írt partitúrát kellett belesűrítenie a szerző muzsikájának sérelme nélkül a színház mindössze huszonkét tagot magában foglaló orchesterébe. Igazi Lehár- muzsikát nyújt a színház zenekara, s a karmesteri pulpituson vezénylő Gyulai Gaál Ferencnek gratulálunk munkájáért. A Luxemburg grófját Horváth Árpád rendezte — ez volt ílső operett-rendezése. A kétségtelen közönségsiker az ő bunkóját is dicséri. Az operet- eknél. csaknem valamennyi- icl nagyon fontos a rendező nértéktartása — mert hiszen ;z a műfaj az. amely a leg- iönnyebben kicsúszhat a ren- iező kezéből a nem mindig lelyiss és ízléses törekvés irályába — Horváth Árpád munkájában azonban ez a mérték- :artás, a kritikus szemével rézve, kissé túlzottnak ítél- lető. Kevés az ötlet, a szelle- nes helyzetmegoldás, ami a rendező munkáját csillogtatná, írni a megengedett határokon leiül egy kicsit egyénivé tenMUNKASOTTHON MOZI műsora: február 14-én, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: ördögi találmány február 14-én, vasárnap délután 5 és 7 órai kezdettel: Gitáros lány (szovjet) EGRI VÖRÖS CSILLAG 14—15-én: A Blum-ügy EGRI BRÖDY 14—15-én: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 14—15-én: 12 dühös ember GYÖNGYÖSI PUSKIN • 14—15-én: A csodálatos malom (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH 14—15-én: A csodálatos malom HEVES 14- én: Távoli partokon 15- én: Régi idők. mozija FÜZESABONY 14—15-én: Szombattól hétfőig pÉTERVASARA 14- én: A tarkák ügye 15- én: Nincs előadás műsora Egérben délután 3 órakor: LUXEMBURG GRÓFJA (Ady-bérlet) este 7 órakor: LUXEMBURG GRÓFJA (Bérletszünet) né a Horváth Árpád rendezésében Egerben bemutatásra került Luxemburg grófját. Az operett sokkal több lehetőséget rejt magában, mint amennyit a rendező kihasznált... Talán éppen ezért — vagy ezért is? — tűnt a premier-előadás kissé vontatottmak. kissé szétesőnek. De mindjárt oldjuk is fel ezt a kritikai megállapítást azzal az előretekintő gondolattal, hogy mindezek a közönség jelentős része előtt fel sem tűnő problémák fe'engednek. kicsiszolódnak a későbbi előadások során és az operett megkapja a műfajhoz szükséges tempót. A Luxemburg grófjában — engedtessék meg, hogy ezt a kifejezést használjuk — a színház nagyoperett-gárdája lép a színpadra. René Dupont festő, Luxemburg grófja szerepében a kitűnő tehetségű, az egri és a vidéki közönség körében igen kedvelt Szabadi Józsefet láthattuk és hallhattuk. Második nagyoperettszerepe ez az idei évadban, s ez is magán viseli a fiatal művész fejlődésének, művészi előrehaladásának minden biztató jegyét. A felkészülés fáradtsága azonban kissé érződött kellemes tenorján a bemutatón. Sir Basil mulattató figuráját Kanalas László elevenítette meg. Szellemesen, sok derűvel, — mint ahogy a derűs szellemességet tőle mulattató szerepkörében már megszoktuk. Bájos, elragadó, kedves — hirtelen csak ezek a dicsérő és elismerő jelzők szaladtak papírra az írógépből most, amikor Karácsonyi Magda — Angela Didiner énekesnőjéről akarunk néhány sorban megemlékezni ... Kellemes, köny- nytsd jelenség, kellemes, köny- nyed hang, finom, az operett hangulatához és zenéjéhez illő játék: ez Karácsonyi Magda, a Luxemburg grófja női főszerepében. A másik női főszerep — Fleury — Olgyai Magdáé. A kitűnő hangú, dekoratív megjelenésű Olgyai Magda Fleury-je az operett szellemes-kedves szerepe volt. Feladatát magabiztossággal és játékos könnyedséggel oldotta meg. Brissard zeneszerző szerepében Gyuricza Ottót láthattuk. A játékos. bohém figurát könnyed és vidám derűvel hozta a közönség elé a bemutatón. Partnere — Juliette Vermont a végre újra operettben látható Stefanik Irén volt. Arra a játékra, amit tőle a Luxemburg grófjában láttunk, csak ezek a szívből jövő jelzők illenek: sziporkázó hangulat, üde temperamentum, kedves, vidám derű... Antal Lászlót, Fekete Alajost, Herédy Gyulát, a három „-ehester”, — Lord Lanchester, Winchester, Worchester — szerepeiben láthattuk. Mindhárman helyükön voltak, bár ebben a szerepkörben Antal László kissé — úgymond — újszerűnek tűnt. Croisier-t Horváth Géza. a törvényszéki elnököt Czeglédy Sándor, a főpincért Dánffy Sándor játszotta sok szellemességgel. A többi kisebb szerepben Kleszó Imrét, Fábián Józsefet, Szegő Zsuzsát. Mátyus Emíliát, Szűry Györgyöt. Sándor Györgyöt, Kocsis Lászlót láttuk a bemutatón. összefoglalva tehát: a túlzottnak ítélhető rendezői mértéktartáson túl, az operett szereplői. igyekeztek a legtöbbet — amennyit a műfajon belül lehet — nyújtani, s ezt a bemutató sok tapsa is honorálta. Az operett koreográfusa Gyuricza Ottó volt. Táncképei, betétei — a második felvonásbeli keringő kép 'kivételével — mintha kissé színtelenebbek lennének a tőle korábban megszokottaknál. A tánckar mozgás-egysége a további előadások alatt minden bizonnyal méginkább kialakul. A díszleteket Szabó Lajos tervezte. Mind a tervezés, mind a kivitelezés szerénységet mutat. A jelmezek Rácz Ilona és Nádassy Géza munkáját dicsérik. Különösen szép volt Angela zöld kisestélyije és fehér, tüll'borítású. flitteres nagyestélyije. Ennyit az egri Gárdonyi Géza Színház farsangi meglepetéséről: Lehár Luxemburg grófja pénteki bemutatójáról. A közönség nem lesz hálátlan a sokfényű, vidám meglepetésért ... Dér Ferenc I960. FEBRUAR 14., VASÁRNAP Névnap: BÁLINT A Nap kél: 6 óra 54 perckor, nyugszik: 17 óra 03 perckor. 1885-ben halt meg JULES VALLES francia regényíró és publicista, a párizsi kommün egyik harcosa. Tehetségét a nyomor és a társadalom áldozatainak szolgálatába állította. Fő műve (Jacques Vingtras) önéletrajz, amely az 1871 előtti forradalmi áramlatokat tükrözi. Valles 1852-ben született. 1956-ban nyűt meg a Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi jelentőségű XX. kongresszusa. JULES VALLES 1950. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti barátsági. együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése. 1960. FEBRUAR 15., HÉTFŐ Névnap: KOLOS A Nap kél: 6 óra 53 perckor, nyugszik: 17 óra 04 perckor. 1835-ben született LUKACSI SÁNDOR színműíró. 1910-ben halt meg ALBERT FUCHS német zeneszerző. Válaszolnak az illetékesek A váraszóiak panasza Február 10-i számunkban közöltük a váraszóiak petróleum panaszát, amelyre a Földművesszövetkezetek Heves megyei Szövetkezeti Központja az alábbi választ küldte: „A váraszói pertóleumhiányt kivizsgáltuk és megállapítást nyert, hogy a mulasztást a boltvezető követte el, mivel nem gondoskodott időben a petróleum beszerzéséről. A szükséges intézkedést megtettük és a mulasztást elkövető boltvezetőt fegyelmi úton felelősségre vontuk. A rablók jól kifogták... Spanyolországban az Oviedo és Grado városok közötti országúton leányokkal megrakott hatalmas autóbusz verte fel a port. Az autóbusznak hirtelen fékeznie kellett, mivel az úton keresztbe drótkötél volt kifeszítve. Az út szélén két álarcos férfi állt: „Pénzt és értéktárgyakat!” — követelték. A leányok leugráltak az autóbuszról, s ütlegeik pergőtűzként zúdultak a rablókra. Kiderült, hogy az autóbuszon női gyeplabdacsapat utazott, s a rablókkal szemben nem sajnálták ütőiket. „Épnen kapóra jöttek ezek a rablók” — jelentették ki nevetve a később érkező rendőröknek —, ma elveszítettük a mérkőzésünket és úgysem tudtuk, kin töltsük ki a bosszúnkat!” Néhány szó egy fénykép-pályázatról „A Mezőgazdasági- és Élelmiszeripari Tudományos Egyesület Borgazdasági Szakosztálya és a Magyar Agrártudományi Egyesület Kertészeti és Szőlészeti Társasága, a Magyar Fotóművészek Szövetségével az idei Nemzetközi Borverseny és Borkiállításra történő felkészülés céljából borgazdásági fotoművékre pályázatot hirdet. A pályázatra beküldhetők a szőlő- és borgazdaság körébe vágó színes és fehér-fek'ete fényképfelvételek." Ennyit röviden a megjelent „Pályázati felhívás“ bevezető szövegéből. Most, hogy minderről a Népújság hasábjain is megemlékezünk, ezt azért tesz- szük, mert szeretnénk, ha a fotóművészet — és Eger barátai minél nagyobb számmal, és minél több egri tárgyú felvétellel vennének részt a magas szintű pályázaton. Az egri szőlőművelés és bortermelés évszázados múltra tekinthet vissza, az itteni hegyek, dombok tüzes, csillogó termése messze földön ismert. Mégis hiba volna arra az álláspontra helyezkedni, hogy .,a jó bornak nem kell cégér!” Igenis szükségét érezzük annak, hogy az egri bor, az egri szőlőművelés propagandája még jobban, még szélesebb körökben megismertesse értékeinket és különösen egy olyan kiemelkedő alkalommal, mint az elkövetkező nemzetközi borkiállítás, ahol Eger megfelelő mennyiségű és. különösén magas művészi értékű képanyaiggal szerepeljen. Milyen témakörökre gondolunk az elkészítendő, a pályázatra beküldendő fényképeken? Erre talán az alábbiakban adunk néhány elképzelést: — Nevezetesebb egri bortermő helyek, - jellegzetes dűlők táj felvételei. DVELLUM A napokban érdekes és nem mindennapi esetről olvashattunk a lapokban: két ifjú amerikai — miután összevesztek egy nő miatt —, a párviadal eddig általunk ismeretlen formáját .választottd, majd a duellum méltó befejezéseképpen egyikük szörnyet halt __ Az történt ugyanis, hogy a felek bérelt léggömbökkel a magasba emelkedtek, majd jeladásra tüzet nyitottak pisztolyaikból. Az egyik buta golyóbis aztán lyukat ütött a léggömbön, mire az utasával együtt a földre zuhant és porrá zúzódott. ... Erről jut eszembe, hogy voltaképpen milyen remek egy dolog ez a párviadal. Emlékszem, elsőéves főiskolai hallgató koromban meg kellett ismerkedni a duellum minden szabályával, s mi annyira megismerkedtünk velük, hogy egy hét alatt öt kihívás történt az évfolyamon. A nagybajuszos, idősebb jogász-kollégák váltig dörzsölget- ték tenyerüket: — Ez igen! Ez egy fáin osztály lesz ... Hogy mi szolgáltatott alapot ezekhez a kihívásokhoz? Apró, lényegtelen csacsiságok. Az egyik kollégám például azért akart minden áron „vért inni”, mert valaki azt állította, hogy a Kerekes Manci alapjában véve egy buta liba, s ráadásul még kancsal is. K. B-nek viszont azért támadt kedve egy ki» öldöklésre, mert N. J. azt állította, hogy a Fradi egy hülye csapat, a Henni Géza cirkuszi bohóc, akinek a Zsengellér annyi gólt rúg mezítláb, amennyit akar... Az sem volt kutya, amikor egyszer Karcsi, az évfolyam „tudósa” lelkes előadást tartott egy óraközi szünetben Malthusról, s közben addig kérdezgette fontoskodva: „Hát tudjátok, ki volt ez a Malthus?” — míg valaki rá nem vágta a hátsó pádból: — Egy címeres ökör!... A kihívások leg- többike azonban — miként a Malthus-féle is, — csak kihívás maradt, s rendszerint azzal ért véget, hogy a delikvensek, — miután a segédek napokig ünnepélyes arccal jártak-ketíek a nagyvilágban — összetalálkoztak Kóczián bácsi vendéglőjében ?s az első liter vörös bor után kibékültek. De volt érdekesebb, nyomosabb oka is a visszalépésnek. K. B. például azért nem párbajozhatott, mert néhány újpesti drukker megleste az akadémia egyik néptelen folyosóján és teljesen hülyére verte... A mi társadalmunk már nem ismeri a párviadalt, mint a megtépázott becsület „férfias” helyreállítási módját. Az afférokat másképpen intézik el. Nincs kard, vagy pisztoly, nincs bandázs, nincs fekete és fehér golyód nincs léggömb — de van józan ész. és ez mindennél többet ér ... —dy. — Munkaképek a szőlőtelepítésről, szőlőművelésről, a híres egri szüretről. Megörökít- hetők lennének a különféle pinceműveletek. borkezelés, szűrés, palackozás. — Szeretnénk látni a képeken a jellegzetes egri pincesorokat, egyes régi pincék vagy présházak külső és belső fel- 1 vételeit. — Aránylag még kevesen ismerik új eredményeinket: ezért kell szerepelni a pályázaton a nagyüzemi szőlőtermelés és pincegazdálkodás felvételeinek, a korszerű gépesítés dokumentálásának. — Érdekesek lennének a régi muzeális eszközök: prések, szűrők, kupák — esetleg öreg poharak, palackok, kulacsok — vagy kovácsoltvas cégérek, továbbá a vendéglátó szakma eszközeinek képei. — Nem szabad megfeledkeznünk az ún. „zsánerképekről”, amelyek szőlőművelőinket, csőszöket, szüretelő lányokat, pincemunkásainkat ismertetnék. — El tudnánk képzelni igen szép — különösen színes — csendéletszerű kompozíciókat szőlővel, borral, pohárral, stb. ★ A fenti felsorolás természetesen nem zárja ki a témaköröket, inkább útmutatás kíván lenni az érdeklődés felkeltésére! A fotópályázaton a legszebb képek magas díjazásban részesülnek. Mégis szeretnénk, ha nemcsák ez késztetné a fotóművészet itteni barátait a pályázaton való részvételre —, hanem elsősorban városunk szeretete és az az igyekezet, hogy — amint az előzőkben már említettük — minél többen, minél alaposabban megismerjenek bennünket, idehaza és határainkon túl. A fényképpályázat részleteire vonatkozóan felvilágosítással szolgál Eger város tanácsa VB ipari-műszaki osztálya (Dobó István tér 2. I. em. 12. sz.) és az Egri Fényképész Szövetkezet 1. számú részlege: (Széchenyi u. 28. sz.). Hevesy Sándor
