Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-14 / 38. szám
I960, február 14., vasárnap NÉPÜJSÄG A Mátra gyöngye lesz Néhány nap csupán és any- nyi minden változik, hogy az ember a meglepetését nehezen tudja palástolni, ami aztán a legérdekesebb ráadásul, hogy a faluban történik; mindez, ahol régen a legjellemzőbb sajátosság az egyhangúság volt. Kimegy az ember egy faluba. ellátogat a termelőszövetkezetbe. ahol buzgón dolgoznak, terveznek: száz-kétszáz holdas gadaság jövőjéről gondolkodnak, többnyire egy fa- luszéli kis irodában. Eltelik néhány hét és az Iroda a falu közepére kerül — hiába is keresnénk a régi helyén — a községben iönnek- mennek az emberek, egész más a hangulat, szóval mintha kicseréltek volna mindent. Érdeklődünk: mi történt, hogy történt? — kiderül, hogy immáron az egész falu termelőszövetkezeti tag. a földet ezer holdakban számítják, a régi tsz a múlté, új alakult, nagyobb és mint minden itt a faluban, még a neve is megváltozott a termelőszövetkezetnek. Az irodában másik terv készül és a régit elnyeli a községi irattár. Domoszlón is ilyenformán történt és ami külön meglepetést jelentett számomra, hogy éppen Lökös János beszámolójából tudtam meg az egészet. Alig pár nappal korábban még Csókás-tanyán kóstolgattuk az állami gazdaság borát, közben Lökös János, mint a gazdaság főkertésze az idei nagy tervekről nyilatkozott. Még frissnek számít a nyomdafesték, amelynek révén a nyilvánosság elé került az említett nyilatkozat és íme, máris a domoszlói tsz főagronómusaként mutatkozott be. A minap az állami gazdaság nagy lehetőségeiről, jövőjéről szólott, ezúttal a dornosz- lói határ térképét mutatja, miközben magyaráz, a jól tájékozott ember bőbeszédűségével, olyan hévvel, lendülettel, ahogy csak azok tudnak, akik szinte a szerelmes rajongásával szeretik a foglalkozásukat, a munkát, amit naponta végeznek. — Domoszló rendkívül szerencsés. község. Jól látszik a térképen .. . Itt felül, a Mátra déli lejtőin, 500—600 méter széles ívben körül ölelik a falut a szőlők. Vagy ezer hold ez a sáv. Itt terem a Csabagyöngye. a saszla, az olaszriz- ling, a musíkát otonel... Lentebb a szántóföldek... Kétezerháromszáz hold ... Ez a sötét folt 500 hold erdő ... A rét ernitt, a legelő, a Bereg- patak vize — mind-mind a mienk: a falué, a termelőszövetkezeté ... Mátragyöngye — ezt a nevet? adta a falu az új termelöszö-i vetkezetnek, amelynek mind-? nyáján tagjai most már. Ezer| ember akarja szívvel, lélek-- kel. becsülettel megteremteni! azt a gazdaságot, amelyik qyöngye lesz a Máira vidékének. Hozzáfogtak már most fris-| sen, nagy lendülettel... Pár| hete, hogy fellélegzett a köz-| ség, feloldódott a várakozás, aj bizonytalanság időszaka^ és ki-? mondták: megtörtént hát, most! már aztán kezdeni az újat. ? A központban midenütt em-? brigád vezetője, hiszen híres arról a faluban, hogy hozzáértő, jó szakember. Három esztendő alatt 11 bikát nevelt föl és a hét hold szőlője mellett csupán az állattenyésztésből évi húszezer forintja származott. Szükség lesz most is a szaktudására; beállítanak negyven fejőstehenet, ötven növendékmarhát, lesz harmincnégy anyakocájuk és 300—400 juhot is vásárolnak, ha lesz helyük hozzá. Bódi József már kiválogatta az embereit. olyanokkal akar dolgozni, akis szeretik az állatokat ... mert a jószágot szeretni keb — így mondja. Több bora lesz a tsz-ne.<, mint az állami gazdaságnak. Már az idén nyocezer hektóra számítanak. A vezetők az elhelyezés kérdésének megoldásán fáradnak; hordóteret biztosítani, megfelelő nagy pincét keresni — ez a feladat. Pincészet kell, mert ha palackozzák a bort, sokkal több jövedelem származik belőle. Kint, a falutól elég messze, hatalmas pince ugyancsak a termelőszövetkezet tulajdona. Itt egy gombatelepst létesítenek .. . Nos, körülbelül ez az, hogy minden lehetőséget kihasználni. Kisütött a nap és a szőlőhegy oldalát verőfénnye' árasztja el. Nap mint nap jönnek az emberek az irodába, munkát kémek, mert itt ‘az ideje, hozzá kell fogni. Elmondották már egy párszor: türelem emberek, nem kell sokáig várni ... És lassan itt az ideje, most már lehet a szőlő metszéséhez kezdeni. Kiss János DISZNÓÖLÉSEN. Goethe és Schiller „Mindent elért, már többet nem kívánhat, ki Természet-isten csodáin átlát: látja, hogyan old szellemmé szilárdat s hogy őrzi meg a szellem alkotását*’. (Goethe: lm ernsten Beinhaus . . . Képes Géza fordításában.) Az egyik olimpuszi így zeng a másikról, amikor annak koponyáját a kezében tartja halála után tíz esztendővel. A szerencsés sorsú Goethe tíz évvel hamarabb született halhatatlan barátjánál és jóval túléli. de összekötötte őket egy olyan barátság, amelynek szellemisége. önzetlensége. kölcsönhatása páratlan a világirodalomban. Pedig mennyire különbözőek adottságaik és sorsuk is, ahogyan egymáshoz eljutnak. Goethé (1749-1832) gazdag környezetben indul és harmonikus nevelést kap; meglepő gyorsasággal mellépártol a szerencse is: Weimar hercege meghív)» és titkos tanácsosává teszi, később miniszterévé. Üj környezetében is megőrzi szellemi függetlenségét, bár az udvari élet és kötelességei sokszor elfedni látszanak az irodalomban élő és abban hatni akaró lángelmét. Testi és szellemi képességei uralkodnak az akkori társadalom törvényei és szokásai szerint, de úgv. hogy világnézete. életszenfilélete mindig különálló marad. Goethe derűs és szenvedélyes, filozofáló és kutató lángelme, harsog benne életerő és életöröm s mintha szellem és a szenvedélyek olykor izzó ''gyötrődésén kívül számára más nem is akadt volna a világon. Schiller apja hadnagy, amikor ő megszületik. A katonacsalád sorsa az egyik helyről a másikra való költözés. A serdülő Schiller testközelből ismert meg a zsarnpkságot. a katonai akadémiára kerül. Innen kezdve élete csaknem megszakítás nélküli küzdelem — változó formákban, változó eszközökkel — a zsarnokság ellen. De hiába „regimentmedikus” Schiller, írja drámáit, antológiáit adja ki. szerkeszt. átír, vitatkozik, tanulmányokat végez, néha menekül is. Élete küzdés a mindennapi gondokkal, az irodalom és a színpad világával, a test erőtlenségével, majd a betegséggel. A nyolcvanas években súlyos adósságok terhelik, de barátságokat köt. fáradhatatlanul dolgozik, mint aki tudatosan. műveivel és munkájával akarja megvívni helyét az örökkévalóságban — az olym- dosz csúcsán. 1787-ben még Wieland készíti elő weimari sikereit, hogy — a kezdeti tartózkodás felengedése után — Goethe baráti jobbot nyújtson Schillernek. A Haramiák, az -Ármány és szerelem, a Don [[Carlos szerzője végre az írók rMekkájában. az óriások között = maga is óriássá nő. Ragaszkodóik barátjához, a világfi "Goethéhez és az addig kanyargós ösvényeken járó Schiller a “férfiúi és szellemi barátság «magas feszültségében találkozik egyre sűrűbben Goethével. „Annyira hatnak egymásra. ‘hogy a viták eredményeképpen I irodalmi gyakorlatuk is párhuzamossá válik olykor-olykor: L1797 mindkét költő életében a -balladák esztendeje. Schiller “most írja Polykratész gyűrűjét, ■Ibykusz darvait. á Kesztyűt. 'Goethe meg Az isten és a bajiadért. a Kincsásót. a Korint- [hoszi menyasszonyt. Schillerből ■ ezekben az években is kibújik a szerkesztőkészség: a Múzsa- almanachot szerkeszti. Elméleti kérdésekkel foglalkozik, vitázik, kutat forrásmunkák után, történelemmel és sok mindennel őrli idejét és egészségét, míg mellette, egészen más véralkattal, más természetű für- készéssel. dé a Schillerhez való ragaszkodással él és alkot Goethe. Goethe mellett Schiller valóban lázas lobogással dolgozik, mintha csak tudná, hogy nem sok ideje van hátra. Foglalkozik Kanttal, a harmincéves háború történetével, a tragikus művészettel, de írja a Wallenstein-trilógiát. Stuart Máriát és a Wilhelm Telit is. Barátságuk elején Goethe annak örül, hogy belőle, a szenvedélyes természetkutatóból ismét költőt csinál annak a Schillernek a barátsága, aki viszont azért érzi magát nyertesnek. mert a Goethe által kitágított világkép birtokába jut. S ahogyan egymáshoz közelebb kerül a két alkotó, úgy szűnik meg Schillerben az az érzés, hogy Goethe a „görög szellem” rabia és az embert látja benne, aki belső vívódásain és élményein keresztül érkezik meg a művészet gyakran meredek csúcsaira. A weimari kezdő években Schiller — sokfelé szórtsága miatt —. tudatosan neveli magát arra. hogy olyan költő legyen, aki nem vall szégyent mások és önmaga előtt. És ez a nagyszerű cél — a ren- gern.yi egyéb munka és elfoglaltság mellett is — kitűnően sikerül. B‘zom'osan azért s. mert Weimarban. a kiváló barátok és a mecénás körében más adottságok állnak a?, udvari tanácsossá lelt .Schiller rendelkezésére, mint bárhol, máshol korábban. Weimar nem nagy hely ebben az időben sem. a csipp-csup fejedelemségek sorában az egyik foltocska a német opereltállamok térképén. de a szellemoriások Goethe és Schiller barátsága idején — a szellemi élet emlegetett központjaként szerepel: a weimari udvar költői — élükön Goethével és Schillerrel — világítanak a XVIII. századvégi Európa felett. Schiller lelkialkatánál és helyzeténél fogva mélyebben hordja magában a barátság érzését Goethével szemben és ezt adódó alkalmakkor bizonyítja is. Goethe megnyilvánulásai a barátságban nem oly exaltál- tak. mint Schilleréi, de szerete- tének és nagyrabecsülésének fényes bizonyítékát adja Schiller halála után, amikor így ír az Epilógus Schiller Harangjához című versében: „Ti ismertétek, amint óriásán i szándék s tett. köreit fogta át, térben, időben, néphitben s szokásban, eígan olvasva a zord könyv sorát; Se mint gyötrődött, Iélekzetsóváran, s mint vonta köztünk életét tovább: mi éltünk a gyászos-szép időkben, mert miénk volt, vele együtt gyötörten”. (Rónay György fordítása): A „gyászos-szép időkben” a Goethe—Schiller barátság esztendei voltak, amikor a gyógyíthatatlan kór már rágta Schiller testét, hogy aztán 1805-ben életét vegye. A két költő szellemi és emberi barátsága — sorsaik különbözősége ellenére — töretlen fényű, mert mindketten hittek önmagukban, az emberben. a humánumban, az emberiség szabadságvágyának jogosságában. S ezt a hitet alkotásaikkal fényesen hirdették. (f. a.) (Foto: Márkust) Szövetkezeti építöbrigád: alakul Pétervésárán ; Lapunkban már többször _ beszámoltunk arról, hogy mi- » lyen nagyszerű eredményeket! ért el az elmúlt évben meg-# alakult pétervásári községfej- ? lesztési brigád. Mivel a .iá- - rásban is egyre többen lép-? - nek az egyéni parasztok a _ nagyüzemi gazdálkodás útjá-? ra. egyre több gazdasági épü-| letre van szükség. Az újonnan» alakult termelőszövetkezetek | már ez évben is több közöse épület építését tervezik, ame-; lyeknek kivitelezésére most a, községfejlesztési brigád mel- ■ lett egy termelőszövetkezeti! építőbrigád alakul. E brigád. tagjai végeznék el valameny-! nyi tsz-ben a különböző gaz-, dasági épületek átalakítását, ‘ renoválását, építését. 2 • Kék. fehér, vagy rózsaszínű, de lehet, hogy éppen zöld, kisebb, vagy nagyobb méretű, előfordul az is. hogy illatos és tartalma a címzetten kívül mindenki számára ismeretlen, természetesen csctk addig. amíg a címzett a kegyeit élvező valakivel a boríték titkait meg nem osztja. Legtöbbször bizony sok mindent rejt magában egy kis boríték. Ha postán érkezik, izgatottan bontják fel és szinte leolvasható a felderülő, vagy elkomolyodó arcokról a kiváltott érzelmek változása. Kinek örömöt, kinek pedig bánatot, vagy esetleg csalódást jelent. A boríték felhasználási területének skálája napjainkban már ugyancsak kiszélesedett. A levelezésen kívül sokan ebben gyűjtenek bélyeget, gyufásdo- bozcímkét, megőrzendő papírokat. esetleg szalvétát is és nem szabad elfeledkezni, hogy elterjedt a használata a jutalmak osztásánál, a fizetések alkalmával is. Milyen hasznos kis jószág tud lenni ilyenkor a kis boríték! Ügy lapul a belsejében az a néhány százas, amelynek nagyságát még én sem ismerem, de a legnagyobb szerencsére rajtam kívül mások sem, és így nem vagyok kitéve annak, hogy mire hazamegyek, feleségem örömtől sugárzó arccal ugorjon a nyakamba és forrón üdvözöljön 400 forintos jutalmam elnyerése alkalmából. Természetesen az ilyen üdvözlet minden esetben „elszámoltatással*’ végződik. A boríA boríték Kozmetikai tanácsadás fel vékonyan és hagyjuk az arcon reggelig., Állandó használata az arcbőr rugalmasságát biztosítja. Illatosítása még a legérzékenyebb bőrt sem irritálja. Újfajta műanyag tégelyben való csomagolása ízléses külsőt biztosít a cikk számára. (—) Megkezdték a munkaegységek kifizetését a hevesi járás tsz-eiben ság Termelőszövetkezet 50,09 forintot, a Kossuti Tsz 54.42 forintot, a Rákóczi 46,61.' forintot, a kiskörei Üj Élet 44,33 forintot, az erdőtelki Üj Élet 48,76 forintot fizetett ki munkaegységenként. \ Z A hevesi járás termelőszö- ■vetkezeteiben megtörtént a =zárszámadások jóváhagyása, s ^a termelőszövetkezetek jó [munkája eredményeképpen ^megkezdték a munkaegységek ^kifizetését is. A kömlői Szabadt Favorit bőrtápláló krém, ki- .váló hatású, bőrrokon anyagokat tartalmazó zsíros krém. .Különösen előnyösen alkalmazható száraz típusú arcbőrére, amely ráncosodásra haila- [mos. Ajánlatos a krémet lehetőleg este használni. Az arcbőr ‘teljes letisztítása után kenjük és ezzel egy időben növekedet Imre bácsi feleségének kivárt csiSága is. Történt egyik fize tésnapon, hogy Imre bácsi ré gén nem látott barátok társa ságába keveredett és kevés un szólásra a boros pincék irányá ba irányították lépteiket. Imrt bácsi a huszonkilencedik lopó ig számolt, és utána valahogy összekuszálódtak benne a szá mok. Mondanom sem kell, a kon reggeli órákban vetődött haza Borítéka szelíden, kissé szó márkásán lapult a zsebében Óvatosan az asztalra tette, : mintha mi sem történt volna nagy lendülettel fogott a mo sakodáshoz. hogy •munkahelyé re késés nélkül beérkezzen Gondos felesége álmos, d> mindent egyszerre felmérő pil lantása azonnal az asztalos heverő borítékra 'esett. Kíván esi öröme szinte elfeledtetU vele férje kiruccanását szá- monkémi. A rég óhajtott bori ték, most az egyszer végre < kezébe került, de mennyin meghökkent, amikor az olyas üresen ásított rá. mint valam bérház sötét kapuja. „Éveken át a borítékot ku nyeráltad, na most itt a bori tők” — vágta el a még el sen kezdődött, de kirobbanni készülő szóáradatot Imre bácsi é- ezzel fejébe nyomva a kalapját, elviharzott, de égés; nap csak az járt az eszében, hogy este mégsem kerülheti el a magyarázatot és a számadást az asszonnyal, c boríték miatt... ÍV...U) ték hasonló „apróbb” kellemetlenségektől megóv. mert diszkréten. kizárólag csak velünk osztja meg titkát. Így titkolódzott Kiss Imre bácsi is borítékával hosszú időn keresztül, mígnem egyszer mégiscsak meg kellett osztania titkát élete párjával. — Imre bácsi hivatali küldönc volt. Jó állásnak tartották, hiszen fix fizetést adtak munkájáért, na meg aztán majd nyugdíj is jár vele. Tanulékony ember lévén, amit látott, amit hallott, mindent igyekezett elsajátítani, úgy szívta magába a tudományt, mint a szivacs a vizet, így mindjárt az első fizetéskor megismerte annak a borítéknak előnyét, melyben fizetését kapta. örült az asszony a pénznek, mivel ritkán gyűlt össze eny- nyi azelőtt, érdeklődött is Imre bácsitól járandósága felől, de azonkívül. hogy borítékban kapja, akár a többi „tisztviselő”, semmit sem tudott meg felőle. Hogyan is mondta volna el, hiszen olyan jól jött az a 40—50 forint eqxrik fizetéstől a másikig, melyből a féldeciket kitevő kontóját fedezhette. Az asszonytól esetleg egy héten egyszer sikerült egy nyeleire valót kicsikarni. így aztán nagy titkát a lelke. üdvösségéért sem árulta volna el senkinek. Ahogy telt az idő. úgy követte egyik fizetés a másikat- berek. Kint az udvaron szeke- z rek érkeznek, körülfogják va- i lamennyit, a lovak fogát né- i zik, a tartásukat vizsgálják, r néhány feljegyzés és megy a ;, kocsi tovább, hogy átadja a- helyét egy másiknak. Egy szobában bent a brigádvezetők ta- nácskoznak, megbeszélik hová . mennyi ember kell, hogy osz- . lik meg a tagság a munkacsa- , patokban. Egy másik helyen- csendes beszélgetős: üldögél- . nek. Az elnök. Csontos Mihály.- jön, megy, intézkedik, alig marad ideje, hogy szót váltson . velük: hiába, a munka megin- ä dúlt, csinálni kell. — A cél, hogy minden lehetőséget megfogjunk és a legkevesebb legyen amit kezdeti nehézségnek hívnak — ennyi: mond és a termelőszövetkezet • tagjaitól tudjuk a többit, hog- ez mit jelent. A régi tsz — a Dózsa tagsá- . ga — mindössze 200 holdon ■ gazdálkodott és a szőlője úgy ■ volt 16 hold, hogy tízet ebből ■ most nemrég telepítettek. — Hogy mit jelent a változás? Régen két traktor dolgozott a dcxmoszlói határban, most meg lehet nézni, 14 érkezik a faluba. Azok a gépek, amelyek már túl vannak a főjavításon, megérkeztek és jön rövidesen a többi. Több mint 25 esztendeje kertészkedik Lukovszki Vajner István, a kertészeti brigád vezetője. Most lépett a termelő- szövetkezetbe & elégedett. Jól mennek a dolgok, két hét sem kellett és hat emberrel kihordtuk vagy huszonöt holdra a trágyát a zöldségkertészethez és a melegágyakhoz. Napok alatt történik minden. — Ha így megy tovább, nem lesz semmi baj — így mondja Bódi József, az állat- tenyésztési brigád vezetője. — Három nap alatt behoztak a tagok több mint kétszáz lovai, a tanyaközpont mögött meg lehet nézni, egész géppark alakult ki; szekerek, kocsik, ekére, lókapák, boronák állnak szép rendbe ra'Kva egymás melleti, valamennyit a tagság hozta be. Lökös János, a főagronómus elmondta, hogy Domoszló ezután is megmarad boros községnek, az ezer hold szőlő lesz a gazdaság alapja. Azonban az állattenyésztésre is nagy gondot fordítanak. Nem véletlen, hogy Bódi József lett az állattenyésztési
