Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-09 / 33. szám

1960. február 9., kedd NÍPOJSÍG A* egri vár baráti körének munkájáról nyilatkozik Bakó Ferenc múzeum Igazgató 1957 elején, széleskörű tár­sadalmi összefogás eredmé­nyeképpen jött létre az Egri Vár Barátainak Köre. Azok­ban a hónapokban a mintegy 300 rendes és 600 pártoló tag­ból álló baráti kör azt a célt tűzte ki maga elé. hogy a vár karbantartási munkáira gyűjt­sön, anyagi erőket mozgósít­son, propaganda-tevékenysé­get folytasson a vár körül és terjessze a vár történetével foglalkozó kiadványokat. Ez a baráti kör 1957-ben fiatal diá­koktól felelős funkcionáriuso­kig sokakat megmozgatott és igyekezett megfelelni célkitű­zéseinek. A kezdeti lelkesedés — mint sokszor a társadalmi összefogásé Imái — hamar alábbhagyott és a baráti kör munkássága 1958—59-ben pan­gott. Ennek a pangásnak a fő okaként az egri Dobó István Múzeumnak a várbaköltözését lehet megjelölni — mondja Bakó Ferenc múzeumigazgató, a baráti kör gondolatának és munkájának lelkes ápolója. — Amikor a várba költözött a múzeum, az elhelyezés, a ki­állítási termek átalakítása, a raktározási és elhelyezési gon­dok kötötték le azok érdeklő­dését, akik a baráti kör mun­káját elsősorban vezethették, irányíthatták volna. Ma már ott tartunk, hogy a múzeum megállapodott az illetékesek­kel, létszámot kapott arra, hogy a vár gondozását és ke­zelését közvetlenül érintő kér­désekkel megfelelő szakember foglalkozhassék. Dénárt János nyugállományú tanár, aki az 1925-ös ásatások megkezdésé­nél is jelen volt és régi szerel­mese az egri vár ügyének, tit­kári minőségben működik az Egri Vár Barátainak Körében, és ezzel a személyi nyereség­gel a baráti kör munkája is gyarapszik. — A baráti kör legaktívabb tagjait az elmúlt napokban ér­tekezletre hívtuk egybe. Ez a mintegy húsz főből álló kollek­tíva rendszeres támogatásáról biztosította a baráti kört. Mun­katervet is dolgozott ki, amely­nek most már nem az a lé­nyege, hogy anyagi erőket mozgósítson a várásatásra és a restaurálási munkálatokra. Miután a tulajdonjog kérdése a Vár tekintetében tisztázódott, a művelődésügyi minisztérium jelentős összegekkel járul hoz­zá az egri várban folyó műépí­tészeti munkák elvégeztetésé­hez: 1957-ben különböző forrá­sokból még csak 20 000 forint jutott az egri vár munkáira, 1958- ban már egymillió forint, 1959- ben újabb egymillió fo­rint érkezett különböző forrá­sokból a várfalak karbantartá­GONDOLKODOM. sára. 1960-ban előreláthatólag kétmillióra rúg az az összeg, amit a népi demokrácia áldoz a nagy idegenforgalmi és mű­vészi vonzerejű vár karban­tartási és helyreállítási mun­kálataira. — A baráti kör jelenlegi fő célkitűzése — az állam nagy­szerű anyagi támogatása mel­lett — a tudományos propa­ganda fejlesztése a vár körül. Népszerűsítő tudományos mun­kákat kívánunk megjelentetni a vár történetéről és a várban folyó munkálatokról. Ismeret- terjesztő füzetek és tudomá­nyos igényű munkák közre­adása egyként szerepel ebben a programban. A lehetőséghez képest negyedévenként, fél­évenként jelennének meg ezek az írások. — Lelkes tagjaink, mint Csirmaz Dezső, Krupa Ferenc és lgricz Sándor, különböző részfeladatokra tettek felaján­lásokat. Számít a baráti kör a nagyon agilis Szigethy József munkájára is. Különös érdek­lődéssel várja Détshy Mihály, Hevesy Sándor és Csépány Fe­renc írásait, akik gazdag isme­retanyag birtokában, bizonyá­ra tevékenyen vesznek majd részt a tudományos propagan­da megindításában. — Gondozni kívánjuk a vá­rat, hogy az idegenforgalom nem kívánatos emlékeit (papír, szemét, stb.) mindig időben el- takaríttassuk, különösen a Gárdonyi-sír körüli parkrészen. — Szándékunk illő és méltó szobrot állíttatni Gárdonyi Gézának az egri várban. — Üjabb, kiállítása anyagát kívánja rendezni a diákokból és lelkes természetrajongókból álló gyűjtőcsoporttal Reskovits Miklós, akinek eddigi munká­ját már egy állandó kiállítás dicséri az egri várban. — A baráti kör a társadalmi munka megszervezésének gon­dolatával is behatóan foglalko­zik. Az önként ajánlkozó, nyá­ri szünetüket töltő diákok fel­ajánlásait valószínűleg jól megszervezi a baráti kör a te­reprendezési munkák végre­hajtásához. Tavalyi felhívá­sunk is nagy visszhangra ta­lált: a budapesti Eötvös Gim­názium diákjai jelentkeztek szép számban társadalmi mun, ka végzésére. Itt Szabó János régész lelkesedését kell meg­dicsérnünk és tudomásul ven­nünk. igazat • mondott­GYÖNGYÖSÖN e? Mert hihetetlenül hangzik. Így mesélte: — Dolgozni hívtak vasárnap délelőttre és a különkereset örömére tyúkot vettünk. Egész délelőtt nagy, görcsös rönkö­ket Kellett széthasogatnom, de higgye el, észre sem vettem, mert mindig ez járt az eszem­ben. Finom ebédünk lesz. hiá­ba, ritka vendég minálunk az ilyen étel... És amikor haza­érek. sír az asszony, a tűzhely feldöntve. a földhöz csapott pi­ros fazék mellett széttaposva a tyúk húsa. Az asszonyt kövek­kel is megdobálták, pédig ak­kor már nagy hassal járt. És én mit tehettem? Sírni lett volna kedvem ... vagy gyilkol­ni ... —• De miért? — Miért? Miért? Honnan tudjam én azt? Mentek fenn az úton. A kocsmából vagy miséről tértek hazafelé és meglátták, hogy az egyik ci- gányasszony az udvaron főz. Lerohantak a dombról, aztán... Ezekkel a szavakkal mondta el. És annyira megdöbbentő, hogv nehéz elhinni. Igaz. be­széltem az egyik gazdával, aki­nek a szőlője a közelben van. s éreztem. évű'öli a Csaté-kert lakóit, fél tőlük, és elkesere­dett. amiért évről évre mások szüreteik munkája eredmé­nyét. de . . . • Persze, persze nem itt kel­lett volna kezdenem. Engedői­met is kérek a figyelmetlen­ségért de szolgáljon mentsé­gemül hogy nagyon izgat ez az eset Fontosnak tartom, Jellemző példának, — A Magyar Honvédelmi Sportszövetség könnyűbúvár­szakosztálya például jelentke­zett az egri várkutak kitisztí­tására és átkutatására. Való­színű tehát, hogy a könnyű­búvár-szakosztály békaembe­rei az idei nyáron nemcsak a kitűnő egri meleg vízben fog­nak megfürödni, hanem le- szállnak a hideg várkutakba is. — Munkánkban jeles támo­gatónk Fuchs Nándor is, az egri műemléki felügyelőség vezetője. — A baráti kör a tagok ösz- szetartására és a várral kap­csolatos anyag ismertetésére klubszerű életre is gondol: tárlatvezetések és várlátogatá­sok útján ismerteti meg rész­letesen tagjait a vár történeti és építészeti érdekességeivel. — Tovább folyik az egri sző­lészeti és borászati gyűjtemény anyagának összekeresése és remélhetőleg hamarosan meg­nyílik majd a szőlészeti és bo­rászati állandó kiállítás is az egri várban. Az ember azt hinné, hogy egy ilyen társadalmi csoporto­sulásnak vajmi kevés köze Van a mindennapi élethez. Ez a hiedelem csak az első lát­szatra igaz: a baráti kör mun­kája nemcsak szórakozás, nemcsak a művelődésnek egy bizonyos fajtája, hanem elő- iskolája — különösen a fiata­lok számára — a tudományos érdeklődés felkeltésének, istá­polója a táj és a szőkébb haza szeretetének. A történelmi nagy tettek helyes szemlélete és a helyes szemléletből ke­letkező erkölcsi haszon bizo­nyára íratlanul is igazolni fog­ja a nemes célkitűzésű baráti kör munkásságát. (farkas) Otven holdon málnát te epitenek A termelőszövetkezetek me­gyénk területén elkészítettén az 1960-as esztendő tervét és a tervekben igen sok termelő- szövetkezet szőlő, gyümölcsös telepítését állította be. A gyön­gyösi járás területén mintegy 50 holdon málnát telepítenek a termelőszövetkezetek. Az érté­kes gyümölcs alanyát, a mál­natöveket a nagyrédei Kos­suth Termelőszövetkezet szál­lítja a tsz-eknek. Szilárd olaj A szovjet technika érdekes újdonsága a szilárd halmazál­lapotú fűtőolaj-brikett, amely 95 százalékban folyékony fűtő­olajból áll. Felhasználáskor különleges géppel összetörik a brikettet és kisajtolják belőle az olajat. A szilárd fűtőola. szállításhoz nincs szükség tar­tálykocsikra. vagy tartályha­jókra, ugyanúgy szállítható, mint bármely más szilárd anyag. így látják el pl. a szov­jet Antarktisz-expedíciót is fűtőolajjal. Mezőgazdasági tanácsadó Növényvédelmi naptár Szántóföldön: Kísérjük foko­zott figyelemmel őszi gabona­vetéseinket. hogy tavasszal az esetleges gabonafutrinka-kár­tétel ellen minél előbb véde­kezhessünk holdanként 25 kg HCH kiporozásával. Évelő takarmánynövényeink­ben. őszi gabonavetéseinkben és az árokpartokon pusztítsuk a mezei pockot, lakott lyukan­ként néhány szem egérirtó ar- valinnal. vagy 5 gramm szén- kéneggel. Nagy hófúvások után a hó­kupacokat szórjuk szét, hogy olvadás esetén az alattuk levő növényeken a hópenész fellépé­sének veszélyét elkerüjlük. Gyümölcsösben: Fagyos na­pokon kezdjük meg az istálló­trágya kihordását, hogy ideié­ben leszánthassuk. Fagymentes napokon folytassuk a téli ko­rona- és törzsápolási munká­kat. Vágjuk le és égessük el az elszáradt beteg ágakat, szedjük le a kis és nagy hernyófészke­ket, gyümölcsmúmiákat. Az Még csupán a kezdet... Mióta a nagyüzemi gazdálko­dás útján járnak á pétervásári járás dolgozó parasztjai, egyre inkább megváltozik gondolat­világuk, többet törődnek a földdel. Példa erre az 1960-as évre készült termelési terv mindegyike. A tervek szerint sokkal belterjesebb lesz a gaz­dálkodás a járás területén, s ehhez az első lépés az állatte­nyésztés fejlesztése. A fejlesz­tés számai tükröződnek a nagy építkezési tervekben, alig van olyan termelőszövetkezet, ahol Struccpolitika ^LoscuJro fC az idén ne terveztek volna is­tálló-, vagy juhhodály-építést. A kisfüzesiek ebben az évben 2 ötven férőhelyes növendékis­tállót és egy húsz férőhelyes sertésfiaztatót érítenek. Építe­nek istállókat és juhhodályo- kat részben saját erőből, rész­ben állami segítséggel Szeder­kénypusztán. Száj Ián, Erdőkö- vesden. Ivádon. Párádon, Fedé- mesen és Recskeo is. Ez, mint ahogy a termelőszö­vetkezetek tagjai mondják, még csak a kezdet. A kővetkező években még nagyobb összege­ket fektetnek be az állatte­nyésztési munka fejlesztésére, korszerűsítésére. Vincze János araszoló hernyók ellen felra­kott hemyóenyves övekét újít­suk meg. Magtárak, tárolóhelyek: A gyümölcs- és zöldségtárolók oan biztosítsuk a fagypont feletti hőmérsékletet. Rendszeresen vizsgáljuk át a betárolt termé­nyeket és a romlottakat távolít­suk el. A nagy fagyok beállta előtt vastagítsuk meg a priz­mák takaró rétegét, kísérjük fi­gyelemmel azok hőmérsékletét Ha a hőmérséklet emelkedne a prizma egyes részein, rotha­dási folyamatra kell gondol­nunk. Bontsuk fel a prizmát és távolítsuk el a beteg egyede- ket. Magtárakban lapátoljuk át a betárolt szemes terménye­ket. A magtárak repedéseibe húzódott áttelelő kártevőket a repedések betömésével pusztít­hatjuk el. Egy kislány, aki nem ismeri a fájdalmat Egy 14 éves londoni kislány esete bámulatba ejtette az an­gol orvosi kutatótanács tagja­it. A kislány soha életében még semmiféle fájdalmat nem érzett, noha egyszer már csuk­lóját törte, másszor pedig há­rom hétig bicegett, míg észre­vették. hogy combtörése van. Az orvosok a legkülönbözőbb kísérleteket végzik vele. Pl» viszketőporral szórják be tes­tét, vagy elektromos sokknak teszik ki — a kislány azonban semmiféle „kínzásra” nem re­agál. A vizsgálatok egyelőre nem vezettek eredményre: az orvosok képtelenek rájönni, hogy a kislány szervezetében milyen mechanizmus hiányos­sága okozza a fájdalom iránti teljes érzéketlenséget. A visznekiek az állattenyésztésből várják a fő jövedelmüket A viszneki Béke Tsz az ál­lattenyésztésiből biztosítja a jö­vőben fő jövedelmét. A terve­ik szerint ebben az évben 250 tenyészkoca-süldőt nevelnek fel, amelyeket az új termelő­szövetkezeteknek adnak át. A sertéshizlalási tervük egy ré­szét már teljesítették: ezer ser­tés hizlalására vállalkoztak e2 évben s ebből száz darabot a napokban már átadtak. A ser­tésekből eredő jövedelemhez adódik még 30 hízómarha ér­téke és egyéb. Érdemes meg­említeni, hogy az új tagok ál­tal összehordott száz tehén fe- jési átlaga eléri a 14 litert. .^v^-OOOOOOOOOOOOOC 30000000000ÖOOOOOOOOOOOOOGO POOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXX»OOOOOCXJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO mintegy _________________ötszázan él nek, cigányok. Közülük mindössze hetvenen-nyoicva- nan dolgoznak rendesen, a többiek pedig kupeckodásból és ... félre az álszeméremmel, ha nem írom meg, a helyzet akkor is ez: nagy részük kére­getésből, kisebb-nagyobb lopá. sokból tartja fenn magát. 1960-ban élünk és Magyar- országon. És még ilyenek vannak. A Gyöngyösi Városi Tanács végrehajtó bizottsága az egyik legutóbbi ülésén elhatározta, hogy erélyes, de emberséges módon megoldja ezt a kínzó kérdést. Érdekes határozatot hozott, amelyből néhány rész­letet idézek: — . ;. a VB célja, hogy a ci­gányokkal kapcsolatos faji megkülönböztetés megszűnjék és felszámolódjék törvénysértő életmódjuk, ugrásszerű legyen a teljes asszimiláció ... ... fontos feladatának tartja, hogy sokoldalú munkaalkal­mat biztosítson a Gyöngyösön élő cigányok számára, ezért felhívja a város területén levő összes vállalat és intézmény igazgatóját, hogy teremtsenek munkaalkalmat és azonnal igé­nyeljék a cigánydolgozók ki- közvetítését . .. — ... a VB felhívja a válla­latok vezetőit, hogv bérezésben semmiféle megkülönböztetést ne alkalmazzanak. A cigányok jó munkáját ismerjék el erköl­csileg, anyagilag is... ;.. szüntessék meg az ese­tenként előforduló gúnyoló­dást. kisebbségi érzésüket ne táplálják, hanem annak fél­Emberség dolga számolásában a szocialista hu­manizmus minden eszközével járjanak közre ... esik MÁSUTT SZÓ a szo­ciális prob­lémáik intézéséről, majd lej­jebb az iskolás korúakról in­tézkedik a határozat: — A művelődésügyi csoport végezzen környezettanulmányt és az iskolai mulasztások miatt a fennálló rendelkezések alap­ján tegyen intézkedést a rend­szeres iskólábajárás biztosítá­sára. — A vásárokon a kereske­delmi felügyelő a rendőrség­gel együtt végezzen ellenőr­zést, szüntesse meg a kupec- kodást, az üzérkedőket tiltsák ki a piacról. A közveszélyes munkakerülőket indokolt eset­ben védőőrizetbe kell vetoi ... És így tovább... Elolvastam a hatoldalas, sű­rűn gépelt határozatot, aztán kiballagtam az érdekeltekhez. Ha jól tudom, tíz család él Gyöngyös, Csathó-kert néven ismert részén, azokban a hosz- szú, fehérfalú, bádogtetős öreg épületekben. Először a ház előtt beszél­gettünk, de néhány perc után Farkas Elemér beinvitált eav helyiségből álló lakásába. És akkor mesélte el a fenti törté­netet. — Az itteni férfiak közül hányán dolgoznak? — A többség .:, — Igaz ez? —< Hát kedves elvtársam ... Most fagyszabadság van ... — Maga hol dolgozik? — A Vas- & Fémipari Vál­lalatnál ... — És? — A vállalatnál? Megbe­csülnek. Most kaptam meg a kiváló dolgozó oklevelet.. De megbecsülnek mindenkit, aki rendesen végzi a munkáját. Ott az első ajtónál lakik a Lakatos Károly. Sztahanovista. Mond­jak még valamit? — A munkára jelentkezésnél sincs baj? — Nézze, az előfordul, hogy bemegy az ember és csak rá­néznek, cigány, az nem kell... és már mehet is... — Csak úgy. ok nélkül? — Hát éppenséggel... Azért megérti néha az ember, mert sokan vannak közülünk, akik csak egy-két hétig dolgoznak Aztán ha keresett valamit, odébbáll. — Hogy lehetne segíteni? Nevelni őket? HALLGATNAK ... Far­kas Elemér is gondolkodik. Nagy sokára töri meg a csendet: — Szerintem a vállalatoknak szerződést kell kötni a cigány­sággal. Már úgy értem, hogy mindenkivel külön-külön. Meg­adni a rendes fizetést és aki nem tartja be a szerződést azt vigyék... — Hová? — Internálják. — Hát azért ez így nehéz. . Nem gondolja? — Miért? És így mehet? — Aki nem dolgozik, az lop És ha egy cigány lop. akkor min­det bántják. Engem is, meg a többit is. aki becsületes. Adja­nak munkaruhát és bakancsot. Hadd szokjanak hozzá. És ha hozzászoknak a rendhez, a ren­des öltözködéshez, akkor már hiányzik... Figyelem okos szavait, logi­kus érvelését. Nincs bennem semmi előíté­let. legalábbis büszkén szok­tam ezt hangoztatni, s — be­vallom —, mégis meglep, hogy ebben a környezetben ilyen értelmes emberrel találkozom Farkas Elemér újságot olvas és érdeklődik a köz ügyei iránt... De most megint szól. Figyel­jük csak: Emberek vagyunk. Ezt ne fe­lejtsék el. Tudja: önérzetünk is van. Nekem is. Dolgozom mint akármelyik másik az üzemben, aztán ha velem be­szél egy rendőr, engem tegez, a másikat meg nem. Velem megteheti, mert én csak cigány vagyok... — Hallott arról, hogy rendes telepet építenek maguknak? — Hallottam... hallottam... — És? — Nem tetszik. — Miért? — Ne gettózzanak, kedves elvtársam Ne gettózzanak! Mi­ért ió az? Ha megérdemlem akkor adjanak lakást benn a városban nekem is. Ha meg hém. akkor... Nem jó az a tömörítés. Mert nézze csak Ha ' iány látja, hogy kö­rül idenki rendes ruhá­ban jár. ő sem engedi ki ron­gyokban a gyerekét! — Ez igaz lehet... — Na ugye... Itthon pedig még én sem veszek fel rende­set... megszólnának. Ért en­gem? ★ FARKAS ELEMÉr"[ g si László így beszélt: — Sem ő. sem a többi, aki megmaradt, nem dolgozik rosz- szul. vagy rosszabbul, mint má­sok. Kezdétben több emberség kellett hozzájuk mint a többi­ekhez. de hamarosan beillesz­kedtek. És most? Semmi baj velük ... Törődni kell mind- annyiukkal. Tanítani őket. Igen. tanítani Családdal való törődésre és viselkedésre... A Gyöngyösi Városi Tanács VB határozata hamarosan nyil­vánosságra kerül, annak a szel­lemében rövidesen intézkedé­sek történnek és nyomán, re­méljük — lega'ábbis Gyöngyö­sön —. megoldódik a cigány­probléma. Mert az lehet ugyan, hogy a határozat néhány pontja hiá­nyos, hibás, de az egészen bi­zonyos. hogy a megoldás útja sokkal inkább ez. mintha vala­miféle struccpolitikát folytat­nának. Ilyenképpen: — Ha nem beszélek, nincs cieánynrobléma... Mert igenis, van. ÉS VÉGÉRE I ke^ ________________L nunk Né­ho l az erélyes kézre van. szük­ség. másutt pedig szeretetre. de mindenütt végte'en nagy emberségre, mé'tán’-nosávra. SZÁNTÓ ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom