Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-09 / 33. szám

6 NÉPOJSAG 1960. Mwruár 9., kcdfl Heves megye testnevelés! és sportmozgalmának helyzetéről, valamint az 1960. évi feladatokról tanácskozott a megye sportparlamenfje Barátságos labdarúgó-mérkőzések Egyénileg Török, Nagy I., Bár­dos, Tengely és Nyerges II. játéka tetszett. PAPP IMRE Honvéd Zalka SE— Petőfibányai Bányász 1:1 (0:0) Petőfibánya, 200 néző. V: Kiss. Az NB Jll-as csapat a következő összeállításban játszott: Novak — Paraszt, Sándor, Fáczán — Imre, Takács — Makalicza, Jancsó, Tóth, Zilahi, Alattyáni. A hideg idő ellenére is szépszá­mú nézőközönség volt kíváncsi a két csapat találkozójára. A hon­véd-csapat játékosai jobban alkal­mazkodtak a fagyott talajhoz és hamarább kaptak lábra ellenfelük­nél. Gyors, veszélyes támadásokkal közelítették meg a hazaiak kapu­ját, s ebben a játékrészben ugyan­csak munkában volt a bányász­csapat védelme. A félidő vége felé feljött a hazai együttes, egymás után négy szög­let is jelezte fölényét, de a csatá­rok vagy rosszul lőttek, vagy pe­dig a honvédek kapusa hárított. A II. félidőben több új játékos is helyet kapott a petőfibányai csapatban, most már jobban ment a játék is, ennek ellenére a Zalka SE ért el gólt: Veres elhibázott egy labdát, és a kiugró balössze­kötő laposan a hálóba lőtt. 1:0. Ezután a hazaiak beszorítottál^ ellenfelüket, tetszetős, de nem eleg gyors támadások futottak a pá­lyán, s így a honvéd-védőknek legtöbbször alkalmuk volt közbe­lépniük. Az egyenlítő gól a 70. percben esett, amikor Alattyáni két kitűnő csel után az üresen ál­ló Tóth-hoz továbbította a labdát, aki közelről a hálóba lőtt. 1:1. A hátralevő időben sem változott a játék képe, állandóan a bányász­csapat kezdeményezett, de a hon­védek védelme kitűnően állt a lá­bán. Az utolsó eseményt Alattyáni kapufa lövése jelentette. Mindkét csapat biztató teljesít­ményt nyújtott ezen a barátságos találkozón. A honvédek nagy becs­vággyal rögtön az elején maguk­hoz ragadták a kezdeményezést, később feljött a rutinosabb NB III-as csapat, de fölényét rendkí­vül gólképtelen csatársora miatt nem tudta érvényesíteni. A hazai­ak nagyon megérezték Szlavek. Juhász és Opovszki hiányát. KULCSÁR MIHÁLY Csak röviden .. •- BEFEJEZŐDTEK a gyorskor­csolyázó világbajnokság küzdel­mei. A világbajnoki elmet a szov­jet Sztyenyin nyerte el, a második helyre, meglepetésre, a francia Kouprianoff, a harmadikra pedig a keletnémet Kuhnert került. A magyar Ivánkái gyengén szerepelt és az utolsó számban már nem is állhatott rajthoz.- A BUDAPEST—Zágráb—Belgrád városok közötti férfi asztalitenisz csapattornát Budapest csapata nyerte Zágráb és Belgrád együtte­sel előtt.- A HATVANI Cukorgyár kul­túrtermében értekezletet tartott a megyei sakk-szövetség, amely után 14 pár versenyző részvételével egyéni sakk-vlllámtorna követke­zett. i§ Apróhirdetések Gyöngyösi Spartacus— Egri Spartacus 2:2 (1:0) Eger, 200 néző. V: Simon. Gyöngyös: Csaba (Veres) — Túri* Farkas, Rozgonyi — Bánhidi. Bu- jalka (Gelics) — Poczi, TreibeTj Alaxai, Balranyi, Kiss. Eger: Paláncz — Szántó, Somody* Bozsik — Polonkai (Bóta), Csep* csányi — Gyarmati (Nagyszalóki), Szabó, Árvái. Nagy S. (Kocsis), Je- zoviczky (Pók). Hidt g, szeles időben, váltakozó játékkal kezdődött a mérkőzés, eleinte hol egyik, hol másik kapu forgott veszélyben, kiegyensúlyo­zott volt a küzdelem. Később feljött a gyöngyösi csa­pat és a 30. percben gólra váltotta fölényét: Póczi beadását Paláncz elhibázta és a szemfüles Alaxai közelről a hálóba, fejelt: 1:0. Utána még egy darabig a gyön­gyösiek támadlak, de aztán ismét kiegyenlítődött a játék. Egy ellen- támadás során Szabó egészen bal­oldalra keveredett a labdával, majd nagy lövést eresztett meg, amit Csaba ragyogó vetődéssel há­rított. A II. félidőben megváltozott a játék képe, feljött a hazai együt­tes és az 50. percben sikerült egyenlítenie: Árvái labdájával Szabó kiugrott, kicselezte a rátá­madó Farkast, és a hálóba gurí­totta a labdát. 1:1. Ezután Szántó erős lövését a léc fölé nyomta Csaba, majd a 75. percben vezetést szerzett az egri együttes: Szabó kiugratta Szántót, aki elfutott a szélen és pontos be­adását Csepcsányi csukafejessel juttatta a hálóba. 2:1. Már-már úgy látszott, hogy 2:1 marad a végeredmény, amikor a 80. percben Nagyszalóki rosszul, adta haza a labdát, Baranyi és Pa­láncz összecsaptak. Közben az egri kapus elhúzta a gyöngyösi csatár lábát, a játékvezető 11-est ítélt. A labdának Kiss futott neki és véd- hetetlenül a balsarokba vágta 2:2. Két ellentétes félidőből állott a mérkőzés, az elsőben a gyöngyösi­ek határozott fölényt harcoltak ki, később azonban feljött a hazai csapat és végeredményben valami­vel közelebb állott a győzelem megszerzéséhez. Jó: Farkas, Treiber, Alaxai, Kiss, illetve Paláncz, Szántó, Csepcsá­nyi, Szabó. BALOGH BÉLA- A LABDARUGÓ olimpiai A- keret 16:1 arányú győzelmet ara­tott a Szőnyi Molaj csapata ellen, ugyanakkor a B-keret 10:1 arány­ban győzte le a Komáromi Texti­lest.- BARÁTSÁGOS labdarúgó-mér­kőzések: Csepel—Hl. kér. 5:0, U. Dózsa—Hajógyár 2:1, Vasas—Ózd 1:1, Dorog-UTTE 6:4, Tatabánya- Szombathely 2:1, MTK—Ikarusz 1:0, Honvéd—Bp. Spartacus 6:1, Békés­csabai Építők—BVSC 0:0, Di. Bá­nyász—DVTK 3:2, SZEAC—Szegedi Építők 1:0, S. Bányász—Jászberény 4:3, Ferencváros—Elektromos 5:1.- THOMAS, a magasugrás világ­csúcstartója szombaton Bostonban 216 cm-t ugrott. A Heves megyei TST szombaton délelőtt Egerben, a megyei tanács kistanácstermében tartotta meg nagyaktívaülését, amelyen megje­lent Hegyi Gyula, a Magyar Test­nevelési és Sport Tanács elnöke is. A szép számmal összegyűlt me­gyei sportvezetőket, sportolókat és társadalmi munkásokat Gerzovich József, a megyei DST elnöke üd­vözölte, majd átadta a szót a ta­nácskozás előadójának, dr. Csicsay József, MTST elnöknek. A beszámolót lerövidített formá­ban közöljük.- Az elmúlt évben megyénk testnevelési és sportmozgalma je­lentős mértékben fejlődött, — no­ha sok nehézséggel és akadályok­kal kellett megküzdeniök a sport­élet irányítóinak. A sportélet fel­lendülése szempontjából nagy je­lentőségű, hogy parasztságunk tö­megesen választotta a közös gaz­dálkodás útját, s ezzel lehetővé válik a sportmozgalom nagymérvű decentralizálása, hiszen a termelő­szövetkezetek az önálló sportélet kialakításának feltételeit is meg tudják teremteni. A lehetőségekkel élve, Heves megyében 1959-ben 12 sportkör alakult át termelőszövetkezeti sportkörré, s ez év tavaszán még 22 községben alakítanak tsz-sport- kört. A tervek szerint 1960. decem­ber végéig valamennyi termelőszö­vetkezeti községben létrehozzuk a termelőszövetkezeti sportköröket. Megyénk sportmozgalmának fej­lődését bizonyítják az alanti szá­mok. 1958-hoz viszonyítva, sport­köreink száma 49-cel, sportköri tagjaink száma 5171-gyel, szakosz­tályaink száma 316-tal, a szakosz­tályokban foglalkoztatottak száma 6486-tál, a sportoló nők száma pe­dig 1191-gyel növekedett. A megye testnevelési és sport- mozgalmának irányítását a testne­velési és sport tanács látja el, amely öttagú elnökséggel rendel­kezik. A megyei TST mellett há­rom bizottság működött: a neve­lési, az agitációs és propaganda, valamint a gazdasági bizottság. A párt politikai bizottságának határozata értelmében az elmúlt évben nagy gondot fordítottunk a megyei sportszövetségek újjászer­vezésére. Jelenleg 18 sportágnak van működő megyei szövetsége, amelyek munkájában lényegesen javult a kollektív vezetés. A ko­rábbi években a szövetségeket - ki­véve a labdarúgók szövetségét — egy, esetleg két ember jelentette, ma viszont már elértük azt. hogy minden szövetség öt—tíztagú el­nökséggel rendelkezik. Javult a szövetségek gazdasági munkája is. Az ellenőrzések során sokszor ta­pasztaltuk, hogy nagy gondot for­dítanak a takarékosságra, vala­mint a szövetségek tulajdonában levő felszerelések megőrzésére. A szövetségek munkájában hiá­nyosságot jelent, hogy üléseiket nem tervszerűen végzik. Legtöbb­ször akkor ülnek össze, ha a je­lentkező prolémák összetorlódnak. Az is hiba, hogy a szövetségek nem tudnak átfogó képet alkotni maguknak a megye szakosztályai­ról, hiányzik azok pontos nyilván­tartása. Hibásak ebben a JTST- elnökök is, akik csak elvétve je­lentik egy-egy új szakosztály meg­alakulását. Az asztalitenisz-, a ké­zilabda-, kosárlabda-, labdarúgó-, röplabda-, sakk- és úszó-szövetsé­gek vezetői az elmúlt évben több ízben is végeztek vidéki szervező munkát, ami eredményekben is lemérhető volt. Az országos szövetségek elnöksé­geivel általában megfelelőek vol­tak a kapcsolatok, kivételt ez alól a Magyar Labdarúgók Szövetsége jelentett, amely többszöri szemé­lyes, levélbeli, vagy telefonon ke­resztül történt meghívás ellenére sem küldte el megbízottját egyet­len szövetségi ülésre sem. Végezetül meg kell említenünk, hogy a szövetségek munkáját nagymértékben megnehezíti, hogy a városi tanács nem tud megfelelő helyiséget rendelkezésükre bocsá­tani, pedig helyiség nélkül rend­szeres, kollektív ülésezést, együtt­működést csak nagyon nehezen lehet megvalósítani. Jelentős javulás volt tapasztal­ható a járási TST munkájában is. Megszilárdult a munkafegyelem, erősödött a kollektív vezetés. 1959 őszén három új TST-elnök kezdte meg működését, s ez a felfrissítés az egri, valamint a gyöngyösi já­rásban kitűnően bevált. A tömegversenyekről A szakszervezeti bizottságok ál­tal rendezett versenyek több ezer megyei dolgozó részére biztosította a sportolási lehetőségeket. Jelen­tős eredménynek számít, hogy a megyei sakk-szövetség 26 üzemi csapat bevonásával rendezett sakk- bajnokságot, de jelentősek voltak a bányász, az építők, a közalkal­mazott. a helyllpari, a pedagógus és a MEDOSZ szakszervezetek ál­tal rendezett különböző üzemi baj­nokságok és spartakiád-versenyek is. Az elmúlt év folyamán Heves megyében 6870 falusi parasztfiatal vett részt a spartakiád községi, já­rási és megyei versenyeken. A szám kielégítő, a minőség tekin­tetében azonban még eléggé gyen­gén állunk. Válogatott csapatunk az országos döntőn, sajnos, ismét mz utolsó helyre került, noha any­nyi pontot szedett össze, mint amennyit az eddigi spartakiádo- kon együttvéve. Ebben az évben a spartakiád or­szágos döntőjét Egerben rendezik meg, ezért szükséges, hogy még nagyobb lendületet adjunk a fa­lusi sportolók minőségi fejlődésé­ben. Megyénkben vannak tehetsé­ges falusi fiatalok, hisz nem egy közülük városba kerülve, még or­szágos válogatottságig is yitte, mint például Mihályfi László. A megyei rendező bizottság — okulva az előző évek hibájából — a leg­jobb szakemberek bevonásával egyéves felkészülési tervet dolgo­zott ki. Az a legfontosabb feladat, hogy a falusi sportolók részére minél több legyen a versenyzési alkalom, ezt a célt szolgálják a községi versenyek, a községek és a járások között rendezett válogató mérkőzések. Reméljük, hogy a fel­készülési terv meghozza gyümöl­csét és az országos döntőn me­gyénk eredményesebben fog sze­repelni, mint azelőtt. Nagy tömegeket mozgatott meg a VIT jelvényszerző verseny is. Megyénkben közel 7000-re tehető azok száma, akik jelvényt szerez­tek. Sikeresen indult az „Ifjúság a szocializmusért”-próba és szép demonstrációt jelentett a május­ban megrendezett „Béke és barát­ság sportünnepély”, melynek ke­retében mintegy 2000 egri diák mu­tatott be szebbnél szebb tornagya­korlatokat. Egeren kívül Hatvan­ban, Gyöngyösön és sok más köz­ségben rendeztek tornaünnepélye­ket, amelyek közül kiemelkedik az Egercsehi Általános Iskola ün­nepsége. A tömegesítést - de a minőség fejlődését is — mutatja, hogy 1959- ben labdarúgásban, röplabdában, kézilabdában, asztaliteniszben és kosárlabdában rendeztünk megyei bajnokságot és 1960-ra tervbe vet­tük női kézilabda, női kosárlabda és férfi teke megyei bajnokság megindítását is. Hiányosságként kell megemlíte­ni. hogy néhány sportágban, mint például a tornában és a kerékpá­rozásban, nincs fejlődés. A sportkörök egyszerűen nem akarnak szakosztályokat létesíteni azzal a nevetséges indokolással, hogy ezek a sportágak mitsem hoznak a konyha?«. Az iskolai testnevelésről A tézisek szellemében nagy gon­dot fordítottunk 1959-ben az isko­lai testnevelési és sportmunkára, amelynek az a feladata, hogy biz­tosítsa a tanulóifjúság fizikai alap- képzettségét, egészségét. A me­gyei tanács művelődési osztályá­nak vezetése mellett egy vezető szakfelügyelő, és hat járási segéd­szakfelügyelő irányításával folyt a munka - a kijelölt tantervek szerint. Sajnos, a jobb eredmé­nyek elérését nagymértékben hát­ráltatja a tornaterem hiánya. Nincs tornaterem az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban, a gyöngyösi Mezőgazdasági Techni­kumban, de alig nevezhető torna­teremnek az egri Közgazdasági Technikum és a hatvani Bajza Jó­zsef Gimnázium tornaterme. Megyénk valamennyi középisko­lájában megalakultak a sportkö­rök, amelyek az elmúlt évben tíz megyei és egy országos bajnoksá­got rendeztek. A VIT jelvényszer­ző versenyek során a beiratkozott tanulók hatvan százaléka szerepelt eredményesen, a legjobb az arány a hatvani Bajza Gimnáziumban, ahol a tanulóifjúság 95 százaléka, valamint az egri Dobó Gimná­ziumban, ahol a 90 százaléka ver­senyzett. Az általános iskolai sportélet ki­bontakozása valamivel lassúbb. A fejlődést nagyban hátráltatják a tárgyi és személyi feltételek hiá­nyai. A sportkörök száma viszont jelentősen megnövekedett, jelen­leg 80-90 között van az általános iskolai sportkörök száma me­gyénkben. 1959-ben nyolc sportág­ban rendeztünk általános iskolás bajnokságot, amelyek magasabb színvonalúak voltak, mint a ko­rábbi évek bajnokságai. A legnagyobb népszerűségnek az atlétika és a kézilabda sportágak örvendenek, ma már az 1957. év 16 csapatával szemben 92 együttes működik! Jelentős a fejlődés a tomasportágban is, ma 58 csapat­tal rendelkezünk az 1957. évi 14 csapattal szemben. Kiemelkedő tel­jesítményt értek el a felnémeti tornászok, akik a területi bajnok­ság megnyerése után bejutottak az országos döntőbe, és ott is jól szerepeltek. Az iskolai sport további fejlődé­sét szolgálja majd az új szakfel­ügyelői hálózat kiépítése, továbbá a tervbe vett új tornatermek épí­tése is. Megnyugtató, jó munka folyik az egri sportiskolában, kü­lönösen atlétikai, tornász és vívó vonalon várható nagymérvű fej­lődés. Létesítményeink helyzete Sportlétesítmények tekintetében nem valami -ózsás a helyzet. Meg kell állapítanunk, hogy sportmoz­galmunk fejlődésével nem tartott lépést a létesítmények növekedése. Különösen nagy a lemaradás a megye két déli fekvésű járásában, a hevesi és a füzesabonyi járá­sokban* bár az elmúlt évben a fel­újítási keret 55 százalékát e két járás helyzetének megjavítására fordítottuk. Igen helyes kezdeményezés volt a hatvani JTST pályaépítési moz­galma, amelyet a későbbiek folya­mán az egész megyére kiterjesz­tettünk. A társadalmi munkával létrehozott létesítmények értéke 892 159 forintra rúg. s ebből a tisz­ta társadalmi munka értéke 468 000 forint! A legjobb eredmények a hatvani járásban születtek. Ki­emelkedő teljesítménynek számít a Gyöngyösi ISK mintegy 150 000 forint értékű társadalmi munkája, amellyel kézilabda-pályát és öltö­zőt építettek. Mindezek azt bizo­nyítják, hogy fiataljainkban meg­van az önálló kezdeményezés, amelynek eredményeképpen sok kézilabda-, röplabda-, teniszpálya, öltöző és más egyéb sportlétesít­mény épült Heves megyében. A megyei TST vándorzászlaját — mint a legtöbb társadalmi munkát elért járás — a hatvani járás kap­ta. Megyénkben kevés a tornate­rem, hiányoznak a sportcsarno­kok. A közeljövőben azonban sa­ját erőforrásból Egerben és Gyön­gyösön kisebb sportcsarnokot lé­tesítünk. A sportolók nevelése Sportvezetőink csak úgy tudnak feladataiknak megfelelni, ha ma­gukat tovább képezik. Ezért 1959-ben egy középfokú és két alapfokú sportvezetői tanfolyamot szervez­tünk. E tanfolyamokon szakmai és politikai képzésben részesültek a részvevők és megismerkedtek azokkal a rendkívül fontos neve­lési feladatokkal, amely munkás­ságuk közben rájuk hárul. E te­kintetben már van némi javulás, mert edzőink és sportvezetőink nemcsak oktatják, hanem nevelik is a rájuk bízott fiatalokat, spor­tolóink erkölcsi, politikai maga­tartásában tehát — fentiek ered­ményeképpen — további javulás következett be. Egyre kevesebb az anyagiaskodó, követelőző sporto­lók és egyre több azoknak a szá­ma. akik nemcsak a pályákon, ha­nem az iskolában és a munkapa­dok mellett is helytállnak. Persze, vannak még sportkörök, sportvezetők, edzők, testnevelők, akik a rájuk bízott fiatalok neve­lésével csak alkalomszerűen fog­lalkoznak. Ezt a helytelen szemlé­letet részben felvilágosító munká­val, részben szankciók alkalmazá­sával igyekszünk megszüntetni. A sportolók politikai nevelését segítik elő a KlSZ-szervezetek ál­tal szervezett kongresszusi olvasó­körök. Általában járásonként 8—10 községi sportkör tagjai vesznek részt az olvasómozgalomban. Feladataink A megyei testnevelési és sport- mozgalom fejlesztésének irányát Az MSZMP művelődéspolitikájá­nak értelmezése a testnevelési és sportmozgalomban címen közzétett tézisek szabják meg. Ezek alapján röviden a következőkben állapít­hatjuk meg legfontosabb felada­tainkat. A sportélet szervezeti felépített- ségét a társadalmi jelleg és a de­mokratizmus fokozásával meg kell szilárdítani. A falusi sportélet megerősítésé­ért sportvezető- és edzőképző tan­folyamokat kell létesíteni és meg kell szervezni a tanácsok fokozot­tabb támogatását. A sportmozgalom csak tervszerű munka által fejlődhet. El kell te­hát érnünk, hogy minden megyei sportkör, sportszervezet egyéves tervet készítsen, s már ebben az évben is előre elkészített munka- terv alapján dolgozzék. Sportköreink belső szervezetét, feladatkörét úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen az adott üzem, hivatal vagy intézmény va­lamennyi testnevelési és sporttevé­kenységének irányítására, vezeté­sére. Jelentősen növelnünk kell a sportkörök számát. A fejlesztési terv szerint 1960-ban 22 új sport­kört szerveztünk 112 szakosztál­lyal, 2880 új szakosztályi taggal. A jövőben el kell érnünk, hogy He­ves megyében minden sportkör legalább három szakosztállyal ren­delkezzék. 1960-ban 20 kézilabda-, 12 röplabda-, 4 teke-, 4 labdarúgó-, 5 atlétikai, 2 teniszpályát, vala­mint három öltözőt építünk. 1960- ban is megszervezzük a pályaépí­tési mozgalmat. E tervek végre­hajtása után készül el a megye öt­éves sportfejlesztési terve. Különösen nagy gondot fordí­tunk a tömegsport további fellen­dítésére, az iskolai testnevelés és sport fejlesztésére. Ugyancsak nagy gondot fordítunk a sportolók és sportvezetők szemléletének for­málására, és az agitációs, propa­gandamunka növelésére. A nagy érdeklődéssel fogadott beszámolót élénk vita követte, amelynek során sok értékes ja­vaslat, hözzászólás hangzott el, amelyeket a későbbiek folyamán ismertetünk. Egri Vasas—»Honvéd Korvin Ottó SE 1:0 (0:0) Eger, 250 néző. V: Nagy L. Eger: Szűcs — Lisztóczky, Bo­ros, Nagy II. — Váraljai, Kelemen — Takács, Miskolczi, Nagy IV., Nagy I., Hídvégi. Honvéd: Papp — Gaszton, Acs. Gulyás — Takács, Merkli — Kiss, Kozma, Szakái, Simkó, Horti. Fent, az V. számú iskola udva­rán létesített jégpályán még vidá­man korcsolyáztak a fiatalok, de itt lent, a népkerti salakospályán, a 22 melegítőbe öltözött labdarúgó és a 250 főnyi lelkes szurkoló azt bizonyította, hogy visszavonhatat­lanul közelít már a tavasz. . . Kissé göröngyös, de aránylag jó­talajú pályán került sor a mérkő­zésre, az egri együttesből hiány­zott Hanus és az új szerzemény. Kalina, de a verpelétiek is eléggé tartalékosán álltak fel. Az egész mérkőzés az egri csapat nyomasztó fölénye jegyében telt el, mert a verpelétiek már eleve védekezésre rendézkedtek be. Hogy a 90 perc alatt egyetlen gól esett, az annak volt tulajdonítható, hogy az egri csatárok rendkívül pontatlanul lőttek, vagy pedig a kitűnő reflexszel rendelkező Papp hárított, de meg kell azt is mon­danunk, hogy ezúttal a szerencse is a verpelétiekhez szegődött. . . A II. félidőben mindkét együttes több cserét hajtott végre. Az egyetlen gól a második félidő kö­zepe táján esett, amikor a közép­re húzódó Takács 12 méterről le­adott ballábas lövése jutott a ver­pelétiek hálójába. Mindkét csapat a felkészülések elején tart még, de örömmel lát­tuk, hogy a játékosok — egy-két kivételtől eltekintve —, már is ki­tűnő erőnléttel rendelkeznek, lab­dakezelésük kielégítőnek látszik, s egy kis lelkesedésért sem „men­nek a szomszédba”. Csakhát a tá­madások felépítése akadozik még és bajok vannak a lövésekkel is... Reméljük, hogy a tavaszi idény kezdetéig tovább javulnak csapa­taink és az első bajnoki mérkőzé­sen jó játékukkal kiharcolják majd szurkolóik elismerését. Egercsehi Bányász— Salgótarjáni Vasas 5:3 (3:1) Egercsehi, 200 néző. V: Orosz. Egercsehi: Selmeczi (Tarcali) — Balogh, Szűcs, Nyerges I. — Török (Nagy I.), Bárdos — Egyed, Ten­gely, Bóta (Dudás), S. Kovács, Nyerges II. Hideg időben, fagyos talajú pá­lyán, váltakozó mezőnyjátékkal kez­dődött a mérkőzés, eleinte egyik kapu sem forgott igazán veszély­ben. Később feljött a hazai együt­tes és a 15. percben szép támadás után megszerezte első gólját: Egyed labdáját Nyerges II. jól vette át és egy fél fordulattal éle­sen a kapu balsarkába lőtt. 1:0. A hazaiak tovább rohamoztak és a 25. percben újabb gólt értek el: S. Kovács szögletét Nyerges II. fejelte kapura, a labda azonban a hátvédekről pontosan Tengely elé került, aki másodszorra mintegy nyolc méterről a hálóba bombá­zott: 2:0. A 30. percben Bóta—Egyed volt a labda útja, a szélő jó labdát adott S. Kovácsnak, aki 16 méter­ről futtából védhetetlenül lőtt a hálóba. 3:0. A 35. perctől kezdve feljöttek a vendégek és egy 16 méteres sza­badrúgásból sikerült 6zépíteniök. 3:1. A II. félidőt a vendégek kezdték jobban és a 60. percben védelmi hibából 3:2-re alakították a mér­kőzés eredményét. Innen kezdve azonban a bányászfiúk ismét rá­kapcsoltak és a 66. percben Egyed négyre emelte a hazai gólok szá­mát, 4:2. Nem sokkal később Ten­gely lövése a kapufán csattant, de rögtön utána javított a csatár: Dudás két embert is kicselezve Tengelyhez továbbította a labdát, aki elment a kifutó kapus mellett és biztosan lőtt a hálóba. 5:2. Az utolsó percekben kiegyensú­lyozott játék folyt, és még egy gól esett, a salgótarjáni Szabó lövésé­ből. 5:3; Jóiramú, élvezetes mérkőzést ví­vott egymással a két csapat. Az NB^ III-as Egercsehi Bányász az első 20 percben kitűnően játszott, utána azonban már engedett az iramból és végig közepes teljesít­ményt nyújtott. A TOTO eredménye 6. HÉT: 1. Atalanta—Sampdoria X 0:0 2. Genoa—Róma 1 1:0 3. Lanerosßi—Juventus 2 1:2 4. Lazio—Bologna 2 1:3 5. Padova—Inter. 1 3:0 6. Palermo—Bari X 1:1 7. Spal—Napoli X 2:2 8. Sedan—St. Etienne 1 3:1 9. RC Paris—Limoges 1 4:0 10. Le Havre—Toulouse 2 0:3 11. Sochaux—Valenciennes X 0:0 12. Nice—Reims 2 1:4 NÉPÜJS AG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: Suba Andor. Kladla: Népújság Lapkladő Vállalat Felelős kiadó: Tóth József. Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz u. 3. Telefon: 56-74 5K-78 Pistaüók: S3 Kiadóhivatal: Eger. Bajcsy-Zsllinszky utca 1. Telefon: 24-44. Postafiók: 23 Heves megyei Nyomda Vállalat Eger Bródy Sándor u. 4. Felelős vezető- Mandula Ernő Terjeszti a Magyar Posta Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dU: egy hönapra 11 Ft ELADÓ Gyöngyösön, Dózsa György u. 25. számú 2 szoba, kony­ha, mellékhelyiséges, pincés házi A város központjában, azonnal be­költözhető. Cím: Sábiánné, ugyan­ott. CSODASZÉP lesz minden nő; már egy kezelés után Szövetkezeti Kozmetikánkban, Eger, Dobó tér 1. Telefon: 58-82, Köszönetnyilvánítás őszinte köszönetét mondok mindazoknak, akik térjem elhunyta al­kalmából részvétnyilvá­nításukkal enyhítették mélységes bánatomat, özv. Fülöp Ferencné A Kisipari Szövetkezeti Biztosító Intézet (Eger, Dobó utca 30.) társadalombiztosítási munkában jártas dolgozót felvesz helyettesí­tésre. — Jelentkezni lehet délelőtt 9—10 óráig. •voa-otsf Beruházási és TMK ügyekben jártas, 3 éves gyakorlattal rendelkező GÉPÉS ZMÉRNÖKÖT, rendelkező illetve 5 éves gyakorlattal GÉPÉSZTECHNIKUST FELVESZÜNK. Jelentkezni lehet: Parádi Üveggyár, Parádsasvár. Levélben való jelentkezés esetén részletes önéletrajzot kérünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom