Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-09 / 33. szám

4 népújság I960, február 9., kedű i-iiaii Két adat Újlőrincfalváről Üjlőrincfalván az utóbbi években 1790 négyzetméter jár­da épült. Az idén ismét nagy­mértékben terveznek járdaépí­tést: összesen 40 ezer forintot fordítanak erre a községfejlesz­tési pénzből, a lakosság pedig 12 ezer forint értékű társadal­mi munkával járul hozzá. Osz- szehasonlításképpen mondták el az újlőrincfalviak. hogy a fel- szabadulás előtti 25 év alatt mindössze 60 négyzetméter lár- da épült a faluban. Az is a köz­ségházától a bíró házáig. — A FÜZESABONYI Járási Tanács végrehajtó bizottsága legközelebbi ülését a jövő hé­ten. csütörtökön tartja. Ez al­kalomból megbeszélik a tavaszi mezőgazdasági munkákkal kap­csolatos feladatokat, valamint a legközelebbi tanácsülés prog­ramját, az általános iskolák I. félévi munkáidnak értékelését. — A GYÖNGYÖSI Városi Tanács végrehajtó bizottsága csütörtökön ülést tart. Az ülésen a pénzügyi osztály ve­zetője ismerteti az 1959. évi pénzügyi terv teljesítését. A beszámoló után előterjesztik és megvitatják az ez évi terv­feladatokat.- A HATVANI Városi Ta­nács végrehajtó bizottsága feb­ruár 12-én, pénteken végre­hajtó bizottsági ülésen tárgyal­ja meg az MSZMP VII. kong­resszusának a munkásosztály helyzetéről szóló párthatároza­tát, ezután a végrehajtó bi­zottság szervező és irányító munkáját beszélik meg. — 46 FORINT 23 FILLÉR volt egy munkaegység értéke a káli Vörös Hajnal Termelő- szövetkezetben. A munkaegy­ségrészesedés nagyobbik ré­szét pénzben fizették ki a ta­goknak, terményből mindenki csak annyit vitt haza, ameny- nyi a család szükségletét fe­dezte. — AZ ELMÚLT HÉT szom­batján és vasárnapján nagy si­kerrel bemutatott Tacskó c. háromfelvonásos színjátékot szombaton este a Tiszti Klub­ban, majd közkívánatra vasár­nap este a Városi Művelődési Házban is bemutatta a gyön­gyösi Városi Művelődési Ház színjátszó csoportja. A jól si­került előadással vidéken is bemutatkoznak a színjátszók. — ÖSSZEHORDTÄK már a tavaszi vetőmagot a sarudi Petőfi Termelőszövetkezet tagjai. A vetőmagot beszállí­tották a Terményforgalmi te­lepére, hogy minőségi magra cseréljék át. « A FÜZESABONYI járás­ban egyre több termelőszövet­kezetben alakul KlSZ-szerve- zet. A termelőszövetkezetek mindenhol érzik az ifjúsági szervezet tevékeny, segítő ere­jét és ezért támogatják a KISZ-csoportok létrehozását. Hamarosan megalakul a K1SZ- szervezet Szihálom. Kai, Mező- szemere, Sarud, Tófalu, Al- debrő, Feldebrő, Poroszló és Űjlőrincfalva községek tsz- eiben is. — 5000 DARAB suhángot ültetnek el az idei tavaszon az újlőrincfalviak. A lako­sok — ki-ki a saját háza előtt — vállalták a csemeték elültetését és gondozását.- ORVOSI RENDELŐT épí­tenek Tamalelesz községben. Az ez évi községfejlesztési költségvetésben 162 ezer fo­rintot fordítanák az építkezés­re. A község lakosai is segíte­nek. mintegy 10 ezer forintos értékű társadalmi munkát ajánlottak fel, hogy mielőbb elkészüljön az új orvosi ren­delő. Film-ősbemutató Egerben Lapunkban korábban képes riportban számoltunk be arról, hogy a most elkészült paraszti témájú. Kálvária című film egy részét Egerben és a kör­nyékbeli falvakban készítették. A film belső felvételeit a bu­dapesti Hunnia Filmstúdióban forgatták, s most, elkészülte után az ősbemutatót, február 16-án az egri Vörös Csillag Filmszínházban tartják. Félévi eredmények a petőfibányai általános iskolában SZÉP, MODERN, tágas és otthonosan berendezett épület a petőfibányai iskola. Most múlt három éve a napokban annak, hogy több mint félezer egészséges torkú, életvidám bányászgyerek birtokába vette a négy és félmillió forint költ­séggel megépített iskolát. De nam az évforduló, hanem a fé'évi eredmények iránt ér­deklődünk most az iskola igaz­gatójától, Koruhely Jánosáé­tól. Petőfibányán van a hatvani járás legnagyobb iskolája, de egyúttal a megye legnagyobb üzeme is. A tröszt dolgozóinak létszáma alig valamivel keve­sebb, mint ötezer. De sokszor hangoztattuk a hatalomért folytatott harc idején, hogy Petőfibánya Heves megyében a munkásosztály fellegvára. Ma sem kopott meg ez a ki­fejezés, csupán azóta eldőlt a nagy kérdés: ma már a hata­lom kormányrúdjára a mi uj- jaink acélos gyűrűje szorul. Méltó utódai lesznek-e a pe­tőfibányai fiatalok a tegnapi harcok hőseinek? Hiszen ők váltják majd fel a szorgos kezű apákat: a jelenünk bátor szívű építőit. Milyen gyümöl­csöt termett a fa. melynek ágait vihar tépte, fagy der­mesztette, de megtörni nem tudta, csaik erejét növelte meg. Fiatal, csillogó fekete szemű asszony az igazgatónő, akinek arcán szelid mosoly nyílik, amikor iskolájáról, tanítvá­nyairól érdeklődöm. — Nincs miért szégyenkez­nünk. Az iskola tanulmányi átlaga 3,29. Ebben a számban az van benne, hogy a 654 tanuló közül 94 kitűnő, jeles és 212 a jó általános rendű. Az elégtelen előmenetelő tanulok száma összesen 70. Ez a szám arra figyelmeztet minket, hogy még többet kell tennünk, mint eddig. Ehhez a pártbizottság­tól is megkapjuk a segítséget. A pártbizottság tagjai őszinte beszélgetést folytatnak azokkal a szülőkkel, akiknek gyermeke elégtelent kapott. A szülői munkaközösség tagjai is fel­keresik majd ezeket a csalá­dokat. — Elmondok egyetlen példát arra. hogy a szülői munkakö­zösség mit tesz a jobb tanul­mányi eredmény eléréséért. Tóth Jánosné például minden, nap elviszi a lakására Pók Já­nos II. b. osztályos tanulónkat, hogy a tanuláshoz megfelelő körülményeket biztosítson szá­mára. Pókéknál sok a gyerek a családban, emiatt a kis Pók Jancsi nem tud nyugodtan tanulni. A KARTÄRSAK felvilágo­sító, segítő munkájáról most nem akarok beszélni, hiszen az minden nevelőnek kötelessége. De hogy ezt is érzókelteissem: a félévi osztályozó értekezlet egyik határozata szerint az is­kola minden tanára és tanítója arra fog törekedni a követke­ző félévben, hogy a tananya­FEBRUÄR 2-AN, 85 eszten­dős korában örökre lehunyta szemét a magyar operett nagy mestere: Huszka Jenő. Elmúl­tával kidőlt a klasszikus ma­gyar operettmuzsika harma­dik nagy oszlopa is, Le­hár Ferenc és Kálmán Imre után. Ö volt az, aki függetlenül a franciáktól és az osztrákok­tól, ízig-vérig magyar operett­muzsikát komponált. A muzsi­ka, amely Huszka Jenő szívé- ből-lelkéből szerteáradt, a me­lódia szárnyain belopta magát mindenki szívébe, aki azt csak egyszer is hallotta. 1875. április 21-én született a Tisza-parti Szegeden. Iskoláit miután ott elvégezte. Budapest­re került, ahol beiratkozott a Zeneakadémiára. A nagy Hubay Jenőtől tanult hegedülni, de szülei ellenzése hatására ké­sőbb beiratkozott az egyetem jogi fakultására. A tehetséges fiatalember, — kora ízlésének megfelelően — kiutazott Pá­rizsba, ahol egy esztendőt töl­tött. Itt a világhíres Lamoureux-zenekarban mu­zsikált, s hegedűjén naponta felcsendültek korának dallamai. A magyar föld szeretete. a hon­vágy hazahozta és a Közokta­tásügyi Minisztériumban vál­lalt tisztviselői állást, de nem szakadt el szerelmétől, a zené­től. Együtt dolgozott vele a mi­got már a tanítási órán a le- karékfelelősünk Lövey János­hető legeredményesebben elsa játíttassa tanítványaival. Erre minden lehetőségünk megvan, hiszen a szakos nevelőkkel való ellátottságunk egészen jó, szemléltetési lehetőségeink is biztosítottak, bár éppen tér­képekre még szükségünk enne. — Hadd mondjak még egy számot. Az első negyedévben a tanulók átlag 2 02 napot mu­lasztottak. A következő ne­gyedévben viszont már csak 1,01 napot. Ma már ott tar­tunk. hogy csak orvosi iga­zolást fogadunk el mulasztás esetén. Nyilvánvaló, hogy so­kat segített rajtunk a rendsze­res, mindennapi iskola-orvosi rendelés. A tanulók a tanítás előtt az iskolai rendelőben jut­hatnak kezeléshez, ha ez szük­séges. Tehát emiatt nem kell mulasztaniok. Nem feledkezünk meg arról sem, hogy a fizikai munka örömeire is rászoktassuk tanít­ványainkat. Nézze csak meg az iskolai műhelyünket és azo­kat a fa-, papír- és vasmun­kákat. amiket ott a tanulók maguk készítenek. De ha már itt tartunk, megmondom azt is, hogy a tröszt elvállalta az is­kolai tanműhely patronálását. Reméljük, hogy így sikerül majd komoly gépekhez is hoz­zájutnunk: vaseszitergához,. körfűrészhez, esetileg benzin­motorhoz, amelyek még job­ban fokoznák a politechnikai képzés lehetőségeit és eredmé­nyeit is. UGYANEZT a célt szolgál­ják a szakkörök is. Különösen a gyakorlati vonatkozású szak­körök. mint a barkácsoló-, főző-, szabás-varrás-, model­lező- és biológiai-szakkör, hogy csak néhányat említsek. Ezek egy részét a kultúrház szervezésében nyújtjuk tanít­ványainknak. — De tudok még más, be­szédes számot is mondani. Az elmúlt évben összesen 20 ezer forint értékű szépirodalmi könyvet adtunk el az iskolá­ban — folytatja szavait az igazgatónő. — Van 25 ifjúsági operabérletünk. Ezenkívül a nevelők is még 21 operabérle­tet vettek meg. A tavasszal háromnapos tanulmányi kirán­dulásra indulunk. Egyszerre két csoport kel útra. Az egyik Sopronba és Dunántúlra, a másik Egerbe és környékére. A jelentkezők száma már most szinte eléri a kitűzött keretet. A pénz is jóformán megvan hozzá: takarékbélyegben! Ta­né. Kimutatása szerint eddig 21 ezer forintot gyűjtöttek ösz- sze a tanulók. Kátai Mária I. a. osztályos tanulónk 520 fo­rintot, Kerek Teréz I. b. 480 forintot, Répást Valéria I. a. pedig már 450 forintot ragasz­tott be bélyegben a kis köny­vecskéjébe. — A továbbtanulás mértéke is kielégítő. 51 most végző ta- nu’ónk közül 12 lány és 9 fiú szándékozik közép’skolába menni. 10 lány és 14 fiú ipari tanulónak jelentkezett. A fiúk főként a bányászatban akar­nak dolgozni. Egy-két évvel ezelőtt még gondolni sem akartak a bányára. Nem kis dolog ám az, hogy ma már itt tartunk! — MIT MONDJAK a kar­társaimról? Természetesen: nyíltan és őszintén! Szigorúak! Követelnek. És ez helyes. Nem látszateredményekre törek­szünk, nem liberális osztályo­zással akarunk „statisztikát csinálni’1, ahogy a papírered­ményt a pedagógusok nevezni szokták. Ha más iskolába ke­rült el valamelyik tanítvá­nyunk, nem volt még okunk a szégyenkezésre. És ez meg­nyugtató dolog. Minden ne­velő részt vesz az ideológiai továbbképzésben. Vagy to­vábbtanulása során, vagy szer­vezett oktatásban, vagy a helyi pártszervezet keretén belül. Koruhely Jánosné igazgató­nő elhallgat és mosolyogva néz rám. Beleegyezésemet, vélemé­nyemet várja? íme! Volt idő, az edlenforradalom előtt 1956-ban és 1957-ben az ellenforradalom után. amikor egyesek nagy elánnal kongat­ták a vészharangot: micsoda ifjúságunk van nekünk! Mi lesz belőlük? Mi lesz ennek az országnak a sorsa? Hát kedves, egykori és eset­leges mai vészharangosak, én azt mondom: ne erőlködjenek! Nem akarunk mi „belelkesed­ni”. Ezt a kifejezést nemrég hallottam. Elismerem, hogy mesterkélt szó, de megfelelő hozzáérzéssel nagyon találó is egyúttal. Látjuk mi azt. hogy hol kell tovább lépnünk. NE FÁJJON a feje miattunk egyetlen „jószándékú” vészha- rangosunknak sem. Higgyék meg: mi azért egyre határozottabban tovább lépünk, ismerjük eredményeinket, hi­báinkat, további szándékain­kat is. (G. Molnár Ferenc) Mozik műsora: EGRI VÖRÖS CSILLAG Merénylet EGRI BRÖDY Szökés a szigetről GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kilenc élet GYÖNGYÖSI PUSKIN A megfelelő ember (szélesv.) HATVANI KOSSUTH Halál a nyeregben HEVES Rose Bernd (szélesvásznú) FÜZESABONY A torreádor PÉTERVÁSÁRA Az erőszak árnyékában BOLYAI FARKAS 1960. FEBRUÁR 9., KEDD Névnap: ALEX A Nap kél: 7 óra 02 perckor, nyugszik: 16 óra 56 perckor, 1775-ben született BOLYAI FARKAS matematikus, felta­láló és író. Ten tarnen című könyvében Euklidesz geomet­riájának egyik alapfeltevését kísérelte meg bebizonyítani. A kívülálló pontból egy adott egyeneshez csak egy párhuza­mos húzható: e tétel axióma­jellegét azonban csak fia tudta megdöntőm. Mint feltaláló egy hajtányt szerkesztett, az úgy­nevezett Bolyai-féle kemence a füst melegét értékesíti. Több drámát és verseket írt. Bolyai 1856-ban halt meg. Ponyvaregények Nyugat-Némefországban Az irodalom és a könyv­kiadás szabadsága — erről fe­csegnek a nyugati kultúra „vé­delmezői”. Mit is jelenthet ez a szabadság? Legjobb esetben is csak az igaznak és a hazug­nak egyaránt szóló szabadsá­got jelenthet, pontosabban azt, hogy az igazságkereső, örökbe­csű művek mellett, s velük egy időben, a gondolat szemete is megjelenhet, az igazság fo­nákja, a fertőző, uszító, hami­sító könyv. Egyetlen példát említünk erre... A Német Szö­vetségi Köztársaságban — a profasiszta és fasiszta könyvek mellett — korlátlan számban jelennek meg a (főként az ifjú­ság számára forgalomba ho­zott) ponyvaregény-sorozatok — jóllehet szerepük a bűnözés egyre aggasztóbb mérvű terje­désében oly nagy, hogy azt még a kormánykörökhöz igen közelálló lapok is kénytelenek szüntelenül és vészt jóslóan hangsúlyozni... a ponyvafüze­tek ára az NSZK területén 60 pfennig — Nyugat-Berlinbe n azonban különleges leszállított áron: 25 pfennigért kerülnek forgalomba. Világos tehát, hogy a ponyva-invázió a tuda­tos burzsoá ideológiai támadás egyik eszköze... Egy ízben, amikor a kelet- és nyugat-berlini egyetemi hallgatók találkozóján az NDK fiai felháborodással hívták fel a figyelmet a nyugat-berlini könyvkirakatokat elözönlött fasiszta, és ponyvairodalomra — a reakciós erők egyik szó­szólója cinikusan kijelentette: „Nálunk szabadság van! Sen­kinek sincs joga megtiltani egy könyv kiadását: aki nem akar ponyvát olvasni, az ne ol­vasson!” Igen: Az NSZK-ban csak a kommunista pártot szabad be­tiltani, csak a világirodalom haladó remekműveit szabad üldözni, csak Thomas Mannt szabad rágalmazni, s a fasiz­must leleplező műveket szabad kitiltani az ország területéről! A ponyvairodalom szabadsága: a tudatos szellemi züllés sza­badsága... — kyd — Budapesti tudósítás! Múzeum az úttest alatt Óbudán, a Flórián téren, dél­után négy órakor... A Fló- rián-moziból emberek áradata özönlik a térre — vége az elő­adásnak. Tömött villamosok, autóbuszok sietnek. Az embe­rek jókedvűen vagy morózusan sietnek dolguk után. Egyikük sem sejti talán, hogy néhány méterrel az úttest alatt, a te­ret ölelő házak alagsoraiban több ezer éves értékek, a ró­mai uralom II—III. századából való régészeti leletek rejtőz­nek. Itt kalauzoltatom most magam, ismerkedve egy rég­múlt korszak történelmi emlé­keivel: feliratos kövekkel, ér­tékes fal-maradványokkal, s a rómaiaknál gyakorta haszná­latos, ún. hypokausztikus fűtő- berendezések darabjaival. A rómaiak idején ezen a környé­OOOOOOOOOCOOíXJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCO Emlékezés Huszka Jenőre nisztériumban Martos Ferenc, a tehetséges szövegíró. Barátok lettek és együtt tervezgették jövőjüket, együtt foglalkoztak a zenei kérdésekkel. A barátság meg is hozta első gyümölcsét. 1902. december 20-án mutatták be a budapesti Népszínházban a „Bob herceg”-et. Az operett nagy sikert aratott és egy csa­pásra a magyar operettzene­szerzés élére állította. Huszka ezzel az operettel bebizonyítot­ta, hogy magyar hangvételű melódiákkal, új eszközökkel lehetett újjáteremteni az akkor hanyatló zenei műfajt. Huszka Jenő sajátságos zeneszerzői eszközeivel messze megelőzte magyar kortársait. Bob herceg belépője: „Londonban hej, van számos utca..ma is ked­vence a könnyűzene rajongói­nak. A darabról azt írták a kri­tikusok, hogy „hiányát eddig nagyon érezték”. HUSZKA ELSŐ operettje erősen hatott kora magyar muzsikusaira: Jacobi Viktorra és Szirmay Albertre. A következő operettje: az ..Aranyvirág”. 1903 novemberé­ben került bemutatásra, az ak­kor megnyíló Beöthy-féle „Ki- rály-Színház”-ban, Budapest hatodik színházában és a máso­dik pesti operettszínházban. 1905-ben kerül bemutatásra a romantikus meséjű „Gül Ba­ba”. A darab megírására a ró­zsadombi Gül Baba-sír inspi­rálja, ahol mint saját maga mondotta: .......egy darab szí­ne s világ van eltemetve”. Gül Babának, a szentéletű dervis­nek, a rózsák szerelmesének története köré fonódik az édes- szomofti magyar mese. Ebben a darabban szerepel egyik leg­nagyobb sikerű dala: „Daru­madár fenn az égen.. ”, amely azóta valóságos népdallá lett. Az első világháború alatt is dolgozik. 1919 márciusában ke­rül először színre a „Lili bá­rónő” c. operettje, amelyet, az előbbi darabokhoz hasonlóan. Martos Ferenc librettójára írt. Huszka idős kora ellenére is. lankadatlanul dolgozott. Az 1930-as esztendőkben adták elő az „Erzsébef’-et. Ebben az operettben csendül fel a „Ró­zsám. viruló kis rózsám” kez­detű dal. mely a bemutató óta is szinte szakadatlanul műso­ron van. A 40-ES ÉVEK terméke a „Gyergyói bál” és a „Mária főhadnagy”, s kivált az utolsó nyerte meg a magyar közönség tetszését. Ma is gyakran csen­dül fel a női főszereplő híres dala: „Én mától kezdve csak terólad álmodom.. A 80 esztendős mester 1955- ben fejezte be a magyar bieder- mayer kor hangulatát idéző „Szép Juhászné”-t. A rádió­operettet később átformálták és a szegedi Nemzeti Színház is bemutatta. Ez a szép meló- diájú operett, Jókai Mór egy regénye után készült. Utolsó darabja a „Szabadság, szerelem”, a magyar daljáték szép hagyományát eleveníti fel, nagy sikerrel. Még a napokban is dolgozott egy új darabján, amelynek mai témája azt bizonyítja, hogy idős kora ellenére is, megértet­te az új idők szavát és tudását, képességét annak szolgálatába állította. HUSZKA JENŐ dalai, me­lódiái évtizedek után is meg­éri (§’k üdeségüket és magya­ros dallamgazdagságukat, né­pünk megszerette és szívébe fogadta. Huszka Jenő kezéből kihullott a kottapapír, de alko­tásai tovább élnek. A kedves melódiák, amelyek nap mint nap felcsendülnek városban és falun, idézik Huszka Jenő szellemét. Sugár István ken katonai táborok álltak, a tábor központja a mai Flórián téren volt. Itt bukkantak rá a XVIII. század végén, 1778-ban a római kori katonai fürdő maradványaira. A feltárási munkálatokat csak a 900-as évek elején kezdték meg. A romok fölé akkor beton védőtetőt vontak, s az érdeklődő közönség előtt megnyitották a különleges ér­tékű föld alatti múzeumot. A Sztálin-híd (a mai Árpád-híd) építésének idején bezárták a múzeumot, betonlapot helyez­tek a lejárat fölé; a leletekhez csak a szakemberek juthattak be a Flórián-mozi pincéjén ke­resztül. Nemrégiben újabb, nagyobb méretű kutatásokba kezdtek a Flórián téren, régészkutatóink a római kori romok nagyobb részét tárták föl. A kutatások (folyamán kiderült, hogy azed- jdigi kutatásokkal föltárt lele- Btek csak kis részét képezik gazoknak az értékes romoknak, Samelyek ebből a korból fönn- smaradtak: a fürdő-rom marad­ványai átnyúlnak a Zichy utca qsarkán levő üres telek alá is. f Még ez évben hozzákezde- 8nek a világon oly ritkaság- aszúmba menő föld alatti mú- Qzeum helyreállításához. A hely- Sreállítási munkálatokat Pfannl áEgon építészmérnök tervei falapján végzik. A munkálatok ^befejeztével újra megnyílik ez fiaz értékes műemléktár. A mú- gzeum bejáratának építését a BFlórián-mozi pincéjén át ter- Rvezik. g A Zichy utca sarkán levő iüres telekre hamarosan mo­dem házat emelnek; az épület (terveit már eleve úgy készítet­nék, hogy az értékes rom-lele- jtekben semmi kár ne keletkez­ek. Az új épület alagsorában :redeti formájába állítják visz- (sza az évezredes romokat. (pataky) műsora: ÍEgerben este 7 óraikor: i NÓRA (Bianco-bérict)

Next

/
Oldalképek
Tartalom